Egyéb kategória
A Las Vegas Sphere-t nem lehet csak úgy bekapcsolni
Kívülről 54 000 négyzetméternyi teljesen programozható fénypont, belülről 15 000 négyzetméternyi rekordfelbontású kijelző – és 18 600 néző, akik nem csak vizuális, de minden érzékszervre ható élményben részesülnek.
Röviden így mutatható be a Las Vegasban nemrégiben átadott, szédületes Sphere, a világ legnagyobb gömb alakú épülete, ami a U2 koncertsorozatának köszönhetően az elmúlt hetekben bejárta a világhálót. De hogyan működtethető ennyi technológiai megoldás összehangoltan? A National Geographic felkérésére Gula Tamás világítástechnikai mérnök ad betekintést a kulisszák mögé.
Elképesztő élményben lehet részük azoknak, akik beülnek a Sphere egyik rendezvényére: haptikus technológiájú, mozgó székek, illat-, szél- és hőmérsékleti hatások, a világ egyik legnagyobb koncerthangrendszere és szinte felfoghatatlan látványvilág várja a vendégeket a Föld legnagyobb felbontású LED-képernyőjével. A helyszín azonban nem csak belülről érdekes: kívülről egy hatalmas világító gömb, ami akkora és olyan fényes, hogy még az űrből is látható.
Gula Tamás, a jelenleg Katarban dolgozó magyar világítástechnikai mérnök szerint a Sphere-el egy teljesen új dimenzió nyílt a szórakoztatóiparban, amelyben a főszerepet nem a koncerteken megszokott fénytechnika, hanem a kijelzők kapják majd. A szakember Doha egyik legikonikusabb épülete, a Torch Tower 130 m magas, közel 160 000 fénypontból álló médiafelületének tervezésében vett részt, amelyet a Guiness-rekordok könyve a világ legnagyobb 360°-os kültéri kijelzőjeként tart számon. A National Geographic felkérése elárulta, milyen kihívásokkal kellett szembesülnie a Sphere mérnökeinek.
Megépíteni a lehetetlent
Közel 2000 fő közel öt éven át heti 6 napban dolgozott a 112 méter magas és 157 méter széles szédítő épületen, amelynek csak a szerkezetét egy évbe telt létrehozni. A Sphere tulajdonképpen két ovális szerkezetből – két „rétegből” – áll: a külső homlokzatból, amit exoszférának is neveznek, és egy belső vázból, amelyben egy hatalmas felbontású kijelző és a közönségtér található. A homlokzat 54 000 négyzetméterén 1,2 millió LED-fényforrást helyeztek el, míg a belső váz több mint 900 alumínium csempéjén 60 000 LED-panelt tart meg – több mint 70 m magasan. A technika az épület belsejében az összesen 15 000 négyzetméternyi kijelző mögött, a panelek felett helyezkedik el: ez azt jelenti, hogy a panelek beszereléséhez és javításához a dolgozóknak nagyjából 21 emeletes magasságba kell felmászniuk.
A Sphere-t nem lehet csak úgy bekapcsolni
Azt, hogy a Sphere fényforrásai hogyan és egymástól milyen távolságra kerülnek majd fel az épületre, már az építkezés megtervezésekor figyelembe kellett venni. „A Sphere homlokzatán és belső terében látható LED-fényforrások teljesen más felbontásúak, és más vázat is igényeltek. Az épülettől 3 méterre állva például már jól kivehetőek a külső szerkezetre felszerelt különálló fénypontok – azaz minél messzebb vagyunk, annál egységesebben látjuk majd a kivetített képet. A belső térben egy ennél jóval kisebb fénypontokból álló képernyőrendszer van, ami közelebbről is jól kivehető képet ad” – mondta el Gula Tamás, aki szerint egy ilyen léptékű szerkezetet már meglévő, nem kifejezetten erre a célra tervezett épületre lehetetlen lett volna felszerelni.
„Ekkora méretű kijelzők esetében a tervezés egyik izgalmas nehézsége, hogy amikor ennyi fényforrást egyszerre kapcsolunk fel, az megterheli az áramhálózatot – éppen ezért már eleve bekapcsolásiáram-korlátozó eszközöket (In-rush current limiter) kell építeni a rendszerbe, amelyek visszafogják a felkapcsoláskor jelentkező, hirtelen megugró kezdeti áramfelvételt. A Sphere-t tehát nem lehet csak úgy bekapcsolni – időben is el kell tolni a LED-ek felkapcsolását”
– tette hozzá.
A szakember szerint fontos már a tervezéskor figyelmet fordítani a karbantartás kérdésére is – például, hogy miként és milyen gyorsan lehet meghibásodás esetén cserélni a LED-eket.
„A külső kijelző esetében az is fontos, hogy a fénypontok és azok kiegészítői – például csatlakozói – por- és páravédettek legyenek. Las Vegasban például igen gyakoriak a porviharok, a finom homokszemcsék pedig megtapadhatnak a fényforrásokon, ezzel csökkentve a fényerőségüket. Éppen ezért egy külső kijelző folyamatos karbantartást és rendszeres tisztítást igényel, ami a Sphere esetében már önmagában is komoly feladat.”
Nem nézhetünk a Sphere-ben régi filmeket
A Sphere kijelzőin megjelenő tartalmak érdekessége, hogy direkt ezekre a felületekre készülnek. „Az épület belső kijelzőjére szánt tartalmakat egy saját fejlesztésű, speciális kamerával veszik fel, ami a BIG SKY nevet kapta, és 18K felbontásban képes mozgóképet rögzíteni. Ha a Sphere kijelzőjére kisebb felbontású tartalmat akarnának kivetíteni – például egy korábbi filmet –, akkor az csak a kijelző egy részén jelenne meg sokkal kisebb felbontása miatt” – árulta el Gula Tamás. Bár a BIG SKY 18K minőségben forgat, a beltéri kijelző valójában csak 16K felbontású – ám ez is egy átlagos HD televízió felbontásának százszorosa.
A külső kijelző tartalmait először 2D-ben, kiterítve szerkesztik, aztán „illesztik rá” az épülethálóra.
„A homlokzat 1,2 millió LED-je mind egyénileg vezérelhető, ezért a fénypontok térbeli elhelyezkedését világításvezérlő programban építik fel. Ezt hívjuk pixel mappingnek”
– tette hozzá a szakértő.
A National Geographic csatorna Megépíteni a lehetetlent című sorozatában további hasonló érdekességeket is megtudhatunk arról, hogyan készült a Sphere szédületes épülete, és milyen kihívásokkal szembesültek a több millió LED-fényforrást felszerelő csapatok. A Las Vegas-i épületet bemutató epizód október 19-én 21 órakor, illetve október 21-én 19 órakor tekinthető meg a NatGeón. A sorozat minden héten csütörtökön új epizóddal jelentkezik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Egy arany- és három ezüstérmet nyert a magyar csapat a szakmák világbajnokságán
A Gutai Dénes, Papp Mátyás mechatronika duó aranyérmet nyert a világ egyik legjelentősebb szakmai megmérettetésén, a WorldSkills világbajnokságon, amelyre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében utazott ki a magyar küldöttség.
Albrecht Martin autószerelő, Czimmer Zoltán festő, díszítőfestő, Györfi Marcell webfejlesztő pedig ezüstérmet szerzett és emellett tíz kiválósági érmet hozott haza a 25 versenyszámban induló 29 fős magyar csapat Shanghaiból. Ez a valaha elért legjobb eredményünk a WorldSkills világbajnokságon, amelyen 2007 óta vesz részt Magyarország.
Balogh Milán ács, Sipos Bence bútorasztalos, Hidvégi János felhőtechnológia, Nagypál Dóra fodrász, Téringer Gergő informatikai rendszerüzemeltető, a Kis Károly Árpád Vígh Dániel ipari robotika duó, Horváth Berta pincér, Gróf Evelin szépségápoló, Horváth Dávid szoftverfejlesztő, Vadnay Tamás pedig víz-, gáz- és fűtésszerelő számban nyert kiválósági érmet.
Az elért arany- és ezüstérmek, valamint a kiválósági elismerések azt mutatják, hogy a magyar szakképzés és duális képzés globális szinten is versenyképes, és képes olyan szakembereket nevelni, akik a jövő gazdaságának meghatározó szereplőivé válhatnak.
A magyar fiatalok sikeres szereplése mögött széleskörű összefogás áll. A kiemelkedően eredményes részvételt szakértők, szakmai támogatók, szakképző intézmények és egyetemek segítették. A felkészülést koordináló Kamara a hazai versenyrendszer működtetésével, valamint a gazdaság és a szakképzés hatékony összekapcsolásával vállal meghatározó szerepet a jövő szakembereinek nevelésében és a WorldSkills-mozgalomban való eredményes jelenlét biztosításában.
A távol-keleti metropoliszban megrendezett szakmai világbajnokságon 68 nemzet 1385 fiatal tehetsége csapott össze 64 különböző versenyszámban. A rangos nemzetközi megmérettetésen a résztvevőknek a kiemelkedő szakmai felkészültség mellett a kreativitásukat, a precizitásukat, a problémamegoldó és alkalmazkodóképességüket, valamint a kitartásukat is bizonyítaniuk kellett. A WorldSkills mozgalom célja, hogy a szakmai kiválóságot, a fiatalok tehetségét, a korszerű szakképzést és a gazdaság igényeihez igazodó szakmai tudást nemzetközi szinten is bemutassa és elismerje.
A Kamara koordinálásával felkészült magyar csapat tavaly a negyedik legsikeresebb nemzet lett a szakmák Európa-bajnokságán, az EuroSkills Herning 2025 versenyen Svájc, Németország és Franciaország mögött. Egy szoftverfejlesztő, egy webfejlesztő, egy informatikai rendszerüzemeltető duó és egy ipar 4.0 páros nyert aranyérmet. A magyar csapat további két ezüst és öt bronzérmet gyűjtött be, emellett öt versenyző nyert kiválósági érmet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Ismét magyar díjazott a nemzetközi médiaversenyen
Rádi Balázs (Index.hu) második helyezést ért el a Siemens Media Award régiós versenyén.
A program fennállása óta először Budapesten rendezték meg a Siemens Media Award nemzetközi díjátadóját. Az előző évekhez hasonlóan, idén is magyar sikert ünnepelhettünk: a szakmai zsűri kilenc ország pályázóit és pályaműveit értékelve a második díjat Rádi Balázsnak, az Index.hu újságírójának ítélte, az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” című írásáért.
A helyszíni riport egyedülálló betekintést nyújt abba, hogyan használnak itthon egy vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológiát, és miként képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, miközben minden eddiginél precízebbé teszi a műtéti beavatkozást.
A technológiai területén kiemelkedőt alkotó újságírókat és tartalomgyártókat elismerő, nemzetközi versenyen a zsűri legjobbnak Roko Kalafatic horvát újságíró, Lider üzleti portálon megjelent, „Miért értjük egyre kevésbé az általunk létrehozott világot?” című podcast epizódját választotta. Az adás elméleti és gyakorlati szempontból is reflektál a technológiai fejlődésre, miközben azt vizsgálja, hogyan formálja egyre inkább a világ megértését a gyors digitális átalakulás, az algoritmusok működése és az információs túlterheltség.
Kalafatic ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A harmadik helyezést az osztrák tudományos újságíró, Tanja Traxler nyerte el a Der Standard médiumban megjelent „Közeleg a Q-Nap?” című cikkével, ami Ausztria kvantuminternet-technológiákban betöltött szerepét, valamint a kvantumtitkosítás jövőbeli kiberbiztonsági és digitális kommunikációs hatásait vizsgálja.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia mindennapi életben betöltött szerepét. A magyarországi első három helyezett pedig egyúttal tovább is jutott a nemzetközi versenybe. Itt kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) választotta ki a legjobbakat a nemzetközi zsűri, amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is.
A korábbi években szintén kiemelkedően szerepeltek a magyar pályázók a nemzetközi versenyen: 2025-ben Kis Judit, a Forbes újságírója fődíjat nyert a Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkével. 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” című cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” című cikkével.
Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak
Új NIS2-kompatibilis szolgáltatást kínál a Siemens.
Az energiaszolgáltatók, az energiaigényes iparágak üzemeltetői, valamint a kritikus infrastruktúrák – így adatközpontok és repülőterek – kibervédelmi ellenálló képességét kívánja segíteni a Siemens új szolgáltatása.
A megoldás választ ad a vállalati információtechnológia (IT) és az operatív technológia (OT) összeolvadására, a növekvő számú biztonsági riasztások kezelésére akkor, amikor gyakran hiányzik a megfelelő szaktudással rendelkező, éjjel-nappal elérhető személyzet.
A szolgáltatás folyamatos, 0–24 órás monitorozással nyújt védelmet, miközben elemzi az esetleges incidenseket, és konkrét intézkedéseket javasol a kockázatok csökkentésére és a problémák megoldására. Ennek köszönhetően akár 90 százalékkal gyorsabban tudnak a vállalatok reagálni a kibertámadásokkal szemben.
Az IT- és OT-rendszerekből összegyűjtött biztonsági adatokat a központi, Siemens Security Operations Center (SOC) kezeli. Itt zajlik az események elemzése, elkülönítik a téves riasztásokat, kezelik a kritikus incidenseket, miközben az új fenyegetésekre proaktívan reagálva folyamatosan frissítik az észlelési szabályokat.
Ezzel a kiszámítható és skálázható, NIS2-kompatibilis szolgáltatási modellel a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni. Egy hasonló, saját operatív biztonsági központ kiépítéséhez képest akár 80 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel biztosíthatják védelmüket, melynek üzemeltetési költségei akár a felére is csökkenhetnek.
Az új MDR szolgáltatás első referenciaügyfele a németországi Hertener Stadtwerke közüzemi szolgáltató, mely üzemi rendszereinek védelmére alkalmazza e technológiát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Elérhetőbbé válik a fém 3D nyomtatás
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a Waberer’s: Jelentősen bővül a szerbiai logisztikai kapacitás a cég leányvállalatánál
-
Gazdaság2 hét ago
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred









