Egyéb kategória

A Las Vegas Sphere-t nem lehet csak úgy bekapcsolni

Kívülről 54 000 négyzetméternyi teljesen programozható fénypont, belülről 15 000 négyzetméternyi rekordfelbontású kijelző – és 18 600 néző, akik nem csak vizuális, de minden érzékszervre ható élményben részesülnek.

Röviden így mutatható be a Las Vegasban nemrégiben átadott, szédületes Sphere, a világ legnagyobb gömb alakú épülete, ami a U2 koncertsorozatának köszönhetően az elmúlt hetekben bejárta a világhálót. De hogyan működtethető ennyi technológiai megoldás összehangoltan? A National Geographic felkérésére Gula Tamás világítástechnikai mérnök ad betekintést a kulisszák mögé.

Elképesztő élményben lehet részük azoknak, akik beülnek a Sphere egyik rendezvényére: haptikus technológiájú, mozgó székek, illat-, szél- és hőmérsékleti hatások, a világ egyik legnagyobb koncerthangrendszere és szinte felfoghatatlan látványvilág várja a vendégeket a Föld legnagyobb felbontású LED-képernyőjével. A helyszín azonban nem csak belülről érdekes: kívülről egy hatalmas világító gömb, ami akkora és olyan fényes, hogy még az űrből is látható.

Gula Tamás, a jelenleg Katarban dolgozó magyar világítástechnikai mérnök szerint a Sphere-el egy teljesen új dimenzió nyílt a szórakoztatóiparban, amelyben a főszerepet nem a koncerteken megszokott fénytechnika, hanem a kijelzők kapják majd. A szakember Doha egyik legikonikusabb épülete, a Torch Tower 130 m magas, közel 160 000 fénypontból álló médiafelületének tervezésében vett részt, amelyet a Guiness-rekordok könyve a világ legnagyobb 360°-os kültéri kijelzőjeként tart számon. A National Geographic felkérése elárulta, milyen kihívásokkal kellett szembesülnie a Sphere mérnökeinek.

Megépíteni a lehetetlent

Közel 2000 fő közel öt éven át heti 6 napban dolgozott a 112 méter magas és 157 méter széles szédítő épületen, amelynek csak a szerkezetét egy évbe telt létrehozni. A Sphere tulajdonképpen két ovális szerkezetből – két „rétegből” – áll: a külső homlokzatból, amit exoszférának is neveznek, és egy belső vázból, amelyben egy hatalmas felbontású kijelző és a közönségtér található. A homlokzat 54 000 négyzetméterén 1,2 millió LED-fényforrást helyeztek el, míg a belső váz több mint 900 alumínium csempéjén 60 000 LED-panelt tart meg – több mint 70 m magasan. A technika az épület belsejében az összesen 15 000 négyzetméternyi kijelző mögött, a panelek felett helyezkedik el: ez azt jelenti, hogy a panelek beszereléséhez és javításához a dolgozóknak nagyjából 21 emeletes magasságba kell felmászniuk.

A Sphere-t nem lehet csak úgy bekapcsolni

Azt, hogy a Sphere fényforrásai hogyan és egymástól milyen távolságra kerülnek majd fel az épületre, már az építkezés megtervezésekor figyelembe kellett venni. „A Sphere homlokzatán és belső terében látható LED-fényforrások teljesen más felbontásúak, és más vázat is igényeltek. Az épülettől 3 méterre állva például már jól kivehetőek a külső szerkezetre felszerelt különálló fénypontok – azaz minél messzebb vagyunk, annál egységesebben látjuk majd a kivetített képet. A belső térben egy ennél jóval kisebb fénypontokból álló képernyőrendszer van, ami közelebbről is jól kivehető képet ad” – mondta el Gula Tamás, aki szerint egy ilyen léptékű szerkezetet már meglévő, nem kifejezetten erre a célra tervezett épületre lehetetlen lett volna felszerelni.

„Ekkora méretű kijelzők esetében a tervezés egyik izgalmas nehézsége, hogy amikor ennyi fényforrást egyszerre kapcsolunk fel, az megterheli az áramhálózatot – éppen ezért már eleve bekapcsolásiáram-korlátozó eszközöket (In-rush current limiter) kell építeni a rendszerbe, amelyek visszafogják a felkapcsoláskor jelentkező, hirtelen megugró kezdeti áramfelvételt. A Sphere-t tehát nem lehet csak úgy bekapcsolni – időben is el kell tolni a LED-ek felkapcsolását”

– tette hozzá.

A szakember szerint fontos már a tervezéskor figyelmet fordítani a karbantartás kérdésére is – például, hogy miként és milyen gyorsan lehet meghibásodás esetén cserélni a LED-eket.

„A külső kijelző esetében az is fontos, hogy a fénypontok és azok kiegészítői – például csatlakozói – por- és páravédettek legyenek. Las Vegasban például igen gyakoriak a porviharok, a finom homokszemcsék pedig megtapadhatnak a fényforrásokon, ezzel csökkentve a fényerőségüket. Éppen ezért egy külső kijelző folyamatos karbantartást és rendszeres tisztítást igényel, ami a Sphere esetében már önmagában is komoly feladat.”

Nem nézhetünk a Sphere-ben régi filmeket

A Sphere kijelzőin megjelenő tartalmak érdekessége, hogy direkt ezekre a felületekre készülnek. „Az épület belső kijelzőjére szánt tartalmakat egy saját fejlesztésű, speciális kamerával veszik fel, ami a BIG SKY nevet kapta, és 18K felbontásban képes mozgóképet rögzíteni. Ha a Sphere kijelzőjére kisebb felbontású tartalmat akarnának kivetíteni – például egy korábbi filmet –, akkor az csak a kijelző egy részén jelenne meg sokkal kisebb felbontása miatt” – árulta el Gula Tamás. Bár a BIG SKY 18K minőségben forgat, a beltéri kijelző valójában csak 16K felbontású – ám ez is egy átlagos HD televízió felbontásának százszorosa.

A külső kijelző tartalmait először 2D-ben, kiterítve szerkesztik, aztán „illesztik rá” az épülethálóra.

„A homlokzat 1,2 millió LED-je mind egyénileg vezérelhető, ezért a fénypontok térbeli elhelyezkedését világításvezérlő programban építik fel. Ezt hívjuk pixel mappingnek”

– tette hozzá a szakértő.

A National Geographic csatorna Megépíteni a lehetetlent című sorozatában további hasonló érdekességeket is megtudhatunk arról, hogyan készült a Sphere szédületes épülete, és milyen kihívásokkal szembesültek a több millió LED-fényforrást felszerelő csapatok. A Las Vegas-i épületet bemutató epizód október 19-én 21 órakor, illetve október 21-én 19 órakor tekinthető meg a NatGeón. A sorozat minden héten csütörtökön új epizóddal jelentkezik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gomb las látványosság sphere vegas

Up Next

A UPS októbertől mesterséges intelligencia segítségével végzi a vámkezelést Európa szerte

Don't Miss

Visszamenőleg is ingyenes roamingot biztosít Izraelben tartózkodó előfizetői számára a Vodafone és a DIGI

Egyéb kategória

Ismét magyar díjazott a nemzetközi médiaversenyen

Rádi Balázs (Index.hu) második helyezést ért el a Siemens Media Award régiós versenyén.

A program fennállása óta először Budapesten rendezték meg a Siemens Media Award nemzetközi díjátadóját. Az előző évekhez hasonlóan, idén is magyar sikert ünnepelhettünk: a szakmai zsűri kilenc ország pályázóit és pályaműveit értékelve a második díjat Rádi Balázsnak, az Index.hu újságírójának ítélte, az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” című írásáért.

A helyszíni riport egyedülálló betekintést nyújt abba, hogyan használnak itthon egy vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológiát, és miként képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, miközben minden eddiginél precízebbé teszi a műtéti beavatkozást.

A technológiai területén kiemelkedőt alkotó újságírókat és tartalomgyártókat elismerő, nemzetközi versenyen a zsűri legjobbnak Roko Kalafatic horvát újságíró, Lider üzleti portálon megjelent, „Miért értjük egyre kevésbé az általunk létrehozott világot?” című podcast epizódját választotta. Az adás elméleti és gyakorlati szempontból is reflektál a technológiai fejlődésre, miközben azt vizsgálja, hogyan formálja egyre inkább a világ megértését a gyors digitális átalakulás, az algoritmusok működése és az információs túlterheltség.

Kalafatic ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A harmadik helyezést az osztrák tudományos újságíró, Tanja Traxler nyerte el a Der Standard médiumban megjelent „Közeleg a Q-Nap?” című cikkével, ami Ausztria kvantuminternet-technológiákban betöltött szerepét, valamint a kvantumtitkosítás jövőbeli kiberbiztonsági és digitális kommunikációs hatásait vizsgálja.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia mindennapi életben betöltött szerepét. A magyarországi első három helyezett pedig egyúttal tovább is jutott a nemzetközi versenybe. Itt kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) választotta ki a legjobbakat a nemzetközi zsűri, amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is.

A korábbi években szintén kiemelkedően szerepeltek a magyar pályázók a nemzetközi versenyen: 2025-ben Kis Judit, a Forbes újságírója fődíjat nyert a Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkével. 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” című cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” című cikkével.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak

Új NIS2-kompatibilis szolgáltatást kínál a Siemens.

Az energiaszolgáltatók, az energiaigényes iparágak üzemeltetői, valamint a kritikus infrastruktúrák – így adatközpontok és repülőterek – kibervédelmi ellenálló képességét kívánja segíteni a Siemens új szolgáltatása.

A megoldás választ ad a vállalati információtechnológia (IT) és az operatív technológia (OT) összeolvadására, a növekvő számú biztonsági riasztások kezelésére akkor, amikor gyakran hiányzik a megfelelő szaktudással rendelkező, éjjel-nappal elérhető személyzet.

A szolgáltatás folyamatos, 0–24 órás monitorozással nyújt védelmet, miközben elemzi az esetleges incidenseket, és konkrét intézkedéseket javasol a kockázatok csökkentésére és a problémák megoldására. Ennek köszönhetően akár 90 százalékkal gyorsabban tudnak a vállalatok reagálni a kibertámadásokkal szemben.

Az IT- és OT-rendszerekből összegyűjtött biztonsági adatokat a központi, Siemens Security Operations Center (SOC) kezeli. Itt zajlik az események elemzése, elkülönítik a téves riasztásokat, kezelik a kritikus incidenseket, miközben az új fenyegetésekre proaktívan reagálva folyamatosan frissítik az észlelési szabályokat.

Ezzel a kiszámítható és skálázható, NIS2-kompatibilis szolgáltatási modellel a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni. Egy hasonló, saját operatív biztonsági központ kiépítéséhez képest akár 80 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel biztosíthatják védelmüket, melynek üzemeltetési költségei akár a felére is csökkenhetnek.

Az új MDR szolgáltatás első referenciaügyfele a németországi Hertener Stadtwerke közüzemi szolgáltató, mely üzemi rendszereinek védelmére alkalmazza e technológiát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Európa legtehetségesebb diákjai versenyeznek a Google x Bitget hackathonján

Bitget és a Google Developer Group második hackathonját indítja a fiatalok innovációjának ösztönzésére

A világ legnagyobb univerzális tőzsdéje, a Bitget örömmel jelenti be együttműködésének folytatását a Google Developer Group (GDG) szervezetével. A két fél második közös hackathonját, az „AI Accelerate Hack” eseményt rendezi meg a Bitget Blockchain4Youth CSR-kezdeményezése keretében. Az eseményre 2025. október 29-én, szerdán, a KU Leuven egyetemen, Belgiumban kerül sor.

A 10 órás hackathon célja, hogy támogassa és ösztönözze a fiatal tehetségeket az innovatív technológiai eszközök alkalmazására a jövő technológiai szektorának építésében. A fő téma:
„Gyorsított innováció a technológia, az üzlet és a kreativitás szinergiáján keresztül.”

Az „AI Accelerate Hack” egy intenzív, együttműködésen alapuló verseny, ahol fejlesztők és designerek dolgoznak együtt, hogy technológiai megoldásokat hozzanak létre valódi üzleti kihívásokra. Az esemény mintegy 200 résztvevőt vonz majd különböző háttérrel és szakterületről.

„Blockchain4Youth programjaink folyamatosan bővülnek világszerte. Az ilyen hackathonok kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy ígéretes hallgatókkal találkozzunk, mentorként megosszuk tapasztalatainkat, és közösségünket a tudásmegosztáson keresztül erősítsük”

– mondta Vugar Usi Zade, a Bitget COO-ja.

„A Bitgettel való együttműködés az ‘AI Accelerate Hack’ kapcsán tökéletesen illeszkedik küldetésünkhöz, hogy a következő generáció fejlesztőit támogassuk”

– tette hozzá Daniel Sparemblek, a GDG KU Leuven elnöke és alapítója.

„Ez az esemény egyedülálló platform, ahol az akadémiai elmélet találkozik a valós üzleti kihívásokkal, és a diákokat arra ösztönzi, hogy az AI, a blokklánc és a kreativitás metszéspontján innováljanak.”

A hackathon elsősorban mesterszakos mérnökinformatikus hallgatók számára készült, különös hangsúllyal a mesterséges intelligencia területére, de nyitott más tudományterületekről érkező hallgatók, friss diplomások (legfeljebb két év tapasztalattal) és technológiai szakértők számára is.

Az esemény programja egy rövid nyitóceremóniával indul, ahol a Bitget bemutatja a Blockchain4Youth kezdeményezést és a nemrég bevezetett Graduate Programot. Ez a program a legtehetségesebb egyetemi hallgatókat toborozza, és közvetlenül a Web3 valós munkafolyamataiba vonja be őket. A résztvevők a világ egyik leggyorsabban növekvő tőzsdéjénél dolgozhatnak, több mint 50 országból érkező kollégákkal együttműködve, világos karrierutat, mentorálást és versenyképes juttatásokat kapva.

A nap további részében zajlik a 10 órás kódolási verseny, majd este a csapatok bemutatják projektjeiket, ahol a legjobbakat díjazzák.

Ez az esemény a Bitget és a GDG második közös hackathonja, az elsőt 2025 májusában, a Constructor Egyetemen tartották nagy sikerrel. A kezdeményezés a Bitget Blockchain4Youth programjának része, amely globálisan támogatja az oktatást és a blokklánc-tudás terjesztését. Legutóbb a Bitget Web3 Diversity Career Sessiont tartott a Hong Kong University of Science and Technology (HKUST) egyetemen a 0xU hallgatói közösséggel közösen, míg augusztusban a harmadik Crypto Experience Month esemény 12 országban, több mint 15 000 résztvevővel zajlott.

A soron következő esemény a WAIB Summit AI x Web3 Hackathon lesz november 14–16. között, szintén a KU Leuvenen, ahol hallgatók, fejlesztők, vállalkozók és kutatók dolgoznak majd együtt forradalmi AI és Web3 megoldásokon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!