Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A vállalaton belüli egyenlőség lehet az innováció kulcsa

Előrejelzés 2028-ra: a dolgozói innováció ösztönzése 8 ezer milliárd dollárral emelheti a globális GDP-t

Az Accenture pár napja közzétett „Getting to Equal 2019” kutatása egy fontos megállapításra hívja fel a figyelmet.

Az Egyesült Államokban közel ötször erősebb azon vállalatoknál dolgozók innovatív gondolkodásmódja – innovációra való hajlandóság és képesség –, ahol a vállalati kultúrában elfogadott és meghonosodott az egyenlőségre való törekvés. Itt mindenki számára egyenlőek a lehetőségek a fejlődésre és az előrejutásra, szemben azokkal, ahol ezt nem tartják fontosnak. A munkahelyi egyenlőség kultúrája katalizátorként ösztönzi az innovációt és a növekedést – állapította meg a kutatás.

„Az állandó változás és a mindenre kiható átalakulás éveiben a vállalatoknak folyamatosan fejlődésre van szükségük, az eredményes működést csak az innováció segítségével képesek elérni”

– tette hozzá Julie Sweet, az Accenture Észak-Amerikáért felelős vezérigazgatója.

„Kutatásunkból egyértelműen kiderül, hogy az innováció eléréséhez kulcsfontosságú a munkahelyi kultúrában rejlő lehetőségek kiaknázása a vállalat minden területén.”

A 27 országban több mint 18 000 szakember megkérdezésével elvégzett globális kutatás szerint a legtöbb felsővezető egyetért abban, hogy folyamatos innovációra van szükség. 95% nélkülözhetetlennek tartja az innovációt a versenyképesség és az üzleti életképesség megőrzéséhez. Az egyenlőség kultúrája hatásosan ösztönzi az innovatív gondolkodásmódot, jobban, mint a szervezeteket egymástól megkülönböztető egyéb – például az iparági, az ország vagy a munkaerő demográfiai – jellemzői. A vizsgálati minta résztvevői nemtől, nemi identitástól, életkortól és etnikai hovatartozástól függetlenül innovatívabban gondolkodnak az egyenlőséget fontosnak tartó munkahelyeken.

Az idei kutatás arra is kitér, hogy az innovatív gondolkodásmód elősegítése szempontjából az egyenlőség kultúrájának megteremtését ösztönző három kategória közül az önálló munkavégzést támogató környezet a legfontosabb, ez utóbbi hat meghatározó területre vonatkozik: cél, önállóság, erőforrások, inspiráció, csapatmunka és kísérletezés. Minél nagyobb önállóságot biztosít egy munkahelyi környezet a dolgozóinak, annál magasabb az innovatív gondolkodásmód terén elért pontszám. Az Egyesült Államokban például az egyenlőség kultúráját határozottan érvényesítő munkahelyi környezet dolgozói hétszer nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy semmi nem akadályozza őket az innovációban (44%), szemben az egyenlőséget legkevésbé fontosnak tartó kultúrák dolgozóinak véleményével (6%).

image001-2

Előfordulhat, hogy bizonyos innovációra motiváló tényezőket eltérően látnak a vezetők és a dolgozók – ezt a vállalatoknak fel kell ismerniük és meg kell szüntetni.  Amíg globális szinten a felsővezetők 76%-a gondolja úgy, hogy minden feltételt biztosít a dolgozói innovációhoz, ezt csak a dolgozók 42%-a látja így. Például, a vezetők túlbecsülik a pénzügyi juttatás – mint motiváló tényező – jelentőségét, ugyanakkor az egyértelmű célmeghatározást ebből a szempontból kevésbé tartják fontosnak. Az egyenlőség kultúrájában az innovatív gondolkodásmódot támogató legfontosabb tényezők a releváns készségekre összpontosító oktatás, a rugalmas munkaszervezés és a munka-magánélet egyensúlyának tiszteletben tartása.

76-42

A sokszínűség egy kritikus elem, hiszen ez (pl. a sokszínű vezetői csapat és a nők-férfiak kiegyensúlyozott aránya) önmagában is jelentősen befolyásolhatja az innovatív gondolkodást. Az egyenlőség kultúrája nagyon fontos katalizátor, amely segítségével a vállalatok a legtöbbet hozhatják ki az innovációból. A kutatás megállapította, hogy az Egyesült Államokban a dolgozók innovatív gondolkodásmódja közel nyolcszor erősebb azoknál a vállalatokénál, ahol a sokszínűség az egyenlőség kultúrájával párosul, mint azoknál a cégeknél, ahol ez kevésbé jellemző.

A kutatásból az is kiderül, hogy a gazdasági háttérnek nagy jelentősége van, ugyanis a gyorsan növekvő gazdaságokban és azokban az országokban, ahol lendületesen nő a munkaerő termelékenysége az innovatívabb gondolkodásmód egyértelműen erősebb. A növekedési potenciál itt óriási! Az Accenture számításai szerint, ha minden országban sikerül 10%-kal erősíteni az innovatív gondolkodásmódot 10 év alatt akár 8 ezer milliárd dollárral is növekedhet a globális GDP.

„Az innováció ösztönzése szempontjából még soha nem volt ennyire fontos a munkahelyi egyenlőség megteremtése és erősítése”

– jelentette ki Ellyn Shook, az Accenture HR vezérigazgató-helyettese.

„Ha a munkavállalók érzik, hogy tartoznak valahova, és munkaadójuk elismeri az általuk hozzáadott értékeket, emellett fontosnak tartja egyedi látásmódjukat és az eltérő körülményeket is figyelembe veszi, akkor nagyobb valószínűséggel érnek el fejlődést.”

A globális jelentés elolvasható az Accenture weboldalán.

Gazdaság

Vállalati képzések: 233%-kal nőtt egy év alatt a cybersecurity képzések iránti igény a hazai cégek körében

Az egyik legnagyobb magyar képzőközpont friss kutatása szerint 2023 és 2025 között a hazai vállalatok képzési büdzséje egyértelműen a működésbiztonságot, a skálázhatóságot és a belső folyamatok automatizálását támogató területek felé csoportosult át.

A kiberbiztonsági képzések iránti igény ráadásul egyetlen év alatt 233 százalékkal növekedett, miközben a felhőalapú platformokhoz kapcsolódó tréningek volumene is többszörösére bővült – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Training360 végzett el összesen 972 hazai partnercége (KKV-k és multinacionális vállalatok) körében. A technológiai fejlesztés és az emberi kompetenciák erősítése párhuzamosan jelenik meg a vállalati képzésben – szűrte le a tapasztalatokat a Training360.

Évente 10,5 billió dolláros kárt okoz globálisan a kiberbűnözés, ennek megelőzésére költenek most a munkáltatók

A 2025-ös adatok szerint a kiberbűnözők által okozott kár globálisan eléri az évi 10,5 billió amerikai dolláros értéket – ez több mint fele a 450 milliós Európai Unió teljes tavalyi GDP-jének. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy a statisztikák szerint a sikeres kibertámadások közel 90 százaléka emberi hibára vezethető vissza. Ennek fényében már aligha meglepő, hogy a Training360 adatai szerint 2026-ban a vállalatok nem új, látványos technológiákat keresnek, hanem a működés stabilitását és a kockázatok csökkentését helyezik előtérbe.

A biztonság már üzleti alapfeltétel

A Training360 kutatása szerint 2024-ről 2025-re partnervállalatainak képzési büdzséje 233 százalékkal növekedett a kiberbiztonsági szegmensben. Ez nem csupán mennyiségi ugrás, hanem szemléletváltást is jelez: a biztonságtudatosság (Security Awareness) fejlesztése mára szervezeti szintű kompetenciává vált, a vállalatok egyre tudatosabban kezelik az emberi tényezőt, mint kockázati pontot. A jogszabályi környezet szigorodása (a NIS2 vagy éppen a DORA bevezetése), és a növekvő kiberfenyegetettség mellett a megelőzés vált a kockázatkezelési stratégia kulcselemévé.

„A számok egyértelműen kirajzolják a piaci irányt: a vállalatok nem rövid távú technológiai trendekre reagálnak, hanem azokat a területeket erősítik, amelyek közvetlenül befolyásolják a működésbiztonságot és a hatékonyságot. A képzési büdzsék tervezésénél a biztonság, az automatizáció és a felhőtechnológia került előtérbe”

– mondta Nyisztor József, a Training360 ügyvezetője.

A kiberbiztonság mellett a felhőalapú képzésekre költenek a cégek

A felhőalapú kollaborációs megoldásokhoz kapcsolódó képzések – különösen a Google Workspace – volumene többszörösére emelkedett 2024-ről 2025-re a Training360 felmérése szerint. Ez a növekedés arra utal, hogy számos vállalat technológiai diverzifikációba kezdett és a valós idejű, felhőalapú munkavégzést támogató platformok irányába mozdult el.

A képzési formák megoszlása a vizsgált időszakban kiegyensúlyozottá vált. A technikai jellegű oktatások 62 százaléka online, míg a készségfejlesztő tréningek 38 százaléka továbbra is személyesen zajlik. A vállalatok tehát a technológiai tudás átadásában az online hatékonyságot részesítik előnyben, míg a vezetői és kommunikációs kompetenciák fejlesztésében továbbra is fontosnak tartják a személyes interakciót. Emellett a cégek a képzési költségek optimalizálása céljából a lassabb és költségesebb egyedi tananyagfejlesztések helyett az azonnal implementálható digitális könyvtárak (off-the-shelf tartalmak) és előfizetéses modellek felé fordultak.

Magyarország legnagyobb felnőttképző központja, a Training360 vállalatoknak és magánszemélyeknek kínál többek között AI, high-end és irodai informatikai, valamint szervezetfejlesztési (vezetőfejlesztő, kompetenciafejlesztő és értékesítési) tréningeket. A cég árbevétele a 2024-es évben elérte a 2,6 milliárd forintot. A Training360 ügyfelei közé tartoznak a hazai pénzügyi szektor, a távközlési piac, az autóipar, az elektronikai gyártás, a közigazgatás, az energiaipar, a gépipar és a kereskedelem meghatározó szereplői.

A kutatás során a Training360 saját tranzakciós adatbázisát dolgozta fel, amelyben 972 hazai vállalat (KKV-k és multinacionális cégek) megrendeléseit összesítette a 2023-2025-ös időszakból. A teljes kutatási jelentés – amely a fentiek mellett kitér az AI, a high-end és irodai informatika és az e-learning témakörére is –, ide kattintva ingyenesen letölthető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A technológia még mindig nem kiegyenlített pálya a nők számára

Hamarosan itt a nemzetközi nőnap, és bár sokan úgy vélik, hogy a nemi egyenjogúság mára megvalósult, számos kutatás rámutat arra, hogy a természettudományi, technológiai és mérnöki területeken még mindig alacsony a nők részvétele, sőt, már a pályaválasztás során is kevesen döntenek az ezekhez kapcsolódó képzések mellett.

Válaszként erre a tendenciára hirdette meg a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramját azzal a céllal, hogy vonzóbbá tegye a mobiltechnológiát, valamint a műszaki területeket a fiatal nők számára. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak.

Az Eurostat friss adatai szerint bár folyamatosan nő a tudósként és mérnökként dolgozó nők száma az Európai Unióban, a tagállamok között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak. A legmagasabb arányt Lettországban (50,9%), Dániában (48,8%), Észtországban (47,9%), Spanyolországban (47,6%), valamint Bulgáriában és Írországban (egyaránt 47,3%) regisztrálták. A nők legalacsonyabb részvételi arányát Németországban (34,6%), Szlovákiában (33,6%), Luxemburgban (32,4%), Magyarországon (31,7%) és Finnországban (30,7%) mérték.

Mindezek fényében különösen fontos, hogy a cégek is aktív szerepet vállaljanak a nők természettudományi, technológiai és mérnöki (vagyis STEM) területeken való részvételének erősítésében. Éppen ezért indította el 2024-ben a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen a „Girls in tech” névre keresztelt ösztöndíjprogramot, amely nemrég lezárult, a szakmai zsűri kiválasztotta a nyertes hallgatókat. A program célja az volt, hogy a mobiltechnológiai és műszaki pályákat vonzóbbá tegye a fiatal nők számára.

„A fiatal generáció támogatása számunkra igen nagy jelentőséggel bír, ők jelentik a jövő munkaerejét. A technológia rohamosan fejlődik, és meggyőződésünk, hogy ebben a folyamatban még több nőnek kell szerepet kapnia. Fontosnak tartjuk, hogy a pályaválasztás előtt álló vagy már műszaki tanulmányokat folytató hallgatók felismerjék: a technológia területén komoly szakmai lehetőségek és hosszú távú karrierutak nyílnak meg előttük. A „Girls in tech” ösztöndíjjal ehhez kívántunk kézzelfogható támogatást és bátorítást nyújtani. Örülünk, hogy a programmal nyolc tehetséges fiatal szakmai fejlődéséhez járulhattunk hozzá, és a jövőben is törekszünk arra, hogy legyenek olyan kezdeményezéseink, amelyek ezeket a célokat szolgálják”

– mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

Ezek a témák mozgatják leginkább a diákok fantáziáját

Az 5 millió forint keretösszegű program a diákok egy már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervének megvalósulásához járult hozzá. A kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően a Yettel szakmai konzultációt is biztosított a diákoknak a vállalat szakembereivel.

A díjazottak kifejezetten aktuális és innovatív témákkal pályáztak, jól tükrözve, hogy a fiatal női tehetségek a legkorszerűbb technológiai kérdések felé is nyitottak. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak. Volt, aki mikrokontrolleres orvosi chatbot alkalmazást fejlesztett és AI-alapú orvosi képgenerálási rendszereket hozott létre, de a nyertes pályázatok témái között volt például az AI által generált tartalmak megbízható azonosítása, a zenei műfajfelismerés és audiófeldolgozás mesterséges intelligenciával, illetve a női termékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata is.

A mobilszolgáltató hosszú ideje fontos területként kezeli a nők helyzetét a technológiai területeken, éppen ezért idén is csatlakozik a Nők a Tudományban Egyesület szervezésében megvalósuló Lányok napja programhoz. Idén április 23-án tartják az eseményt, amely az elmúlt 15 évben az ország legnagyobb elérésű, lányoknak szóló pályaorientációs rendezvényévé vált. Az érdeklődők hamarosan több információt tudhatnak meg a https://lanyoknapja.hu/ oldalon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik

A kiberbiztonság ma már nem pusztán informatikai kérdés: legalább ennyire múlik az embereken is. Miközben világszerte nő a kibertámadások száma és kifinomultsága, egyre több szervezet kénytelen felismerni, hogy a technológiai védelem önmagában nem elég.

A tapasztalatok szerint a támadások jelentős része egyszerű figyelmetlenséggel, egy jól megírt adathalász e-maillel vagy egy rossz kattintással jut be a rendszerekbe. A K&H Bank ezért stratégiai kérdésként kezeli az úgynevezett „emberi tűzfal” megerősítését: a védelemben nemcsak az IT-részleg, hanem minden munkavállaló kulcsszerepet kap.

A kiberbiztonsági kockázatok világszerte gyorsuló ütemben nőnek, a támadások egyre összetettebbek, és hatásuk messze túlmutat az informatikai rendszereken. A World Economic Forum Globális kiberbiztonsági kitekintése szerint 2026-ra a mesterséges intelligencia térnyerése, a geopolitikai feszültségek és az egyre bonyolultabb digitális ellátási láncok alapjaiban formálják át a fenyegetések természetét. A szervezetek többsége úgy látja: az adathalászat és a digitális csalások erősödnek, miközben a támadók automatizált, kifinomult eszközöket vetnek be.

A jelentés szerint a kiberbiztonság ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem stratégiai és gazdasági ügy is, ahol az ellenálló képesség nagyrészt a munkavállalók tudatosságán múlik. A legmodernebb védelem is csak annyira hatékony, amennyire felelősen használják.

A szakértők ezért az „emberi tűzfal” megerősítését tartják kulcsfontosságúnak: rendszeres képzésekkel és gyakorlati felkészítéssel lehet csökkenteni annak kockázatát, hogy egy óvatlan kattintás utat nyisson a támadóknak. Az erős, egyedi jelszavak használata, a többfaktoros hitelesítés, a gyanús üzenetek felismerése és a céges eszközök tudatos kezelése ma már alapelvárás.

Az adathalász e-mailek, zsarolóvírusok és social engineering támadások terjedése azt mutatja: a biztonság nem az IT-osztály kizárólagos feladata. A Zero Trust szemlélet és a folyamatos edukáció együtt teremthet olyan szervezeti kultúrát, ahol a technológia és az emberi felelősség egymást erősítve biztosítja a stabil működést.

„Nálunk, a K&H-nál a kiberbiztonság elsősorban emberi kérdés. Hiába a legmodernebb technológia, a védelem ott kezdődik, ahol a kollégák tudatos döntéseket hoznak a mindennapi munkájuk során. Éppen ezért a munkavállalói edukációt tekintjük a kibervédelem első vonalának. Odafigyelünk arra, hogy folyamatos képzésekkel és tanulási lehetőségekkel fejlesszük a szaktudást, és támogassuk a személyes fejlődést is – legyen szó digitális alapismeretekről, kiberbiztonsági tudatosságról vagy a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásáról. Olyan megközelítést alkalmazunk, amely bevonja és motiválja a kollégákat, a hagyományos tanulási formák mellett a gamifikáció eszközeivel is, miközben biztosítja, hogy a szükséges tudás és szemlélet folyamatosan naprakész maradjon. Célunk, hogy minden munkatárs aktív részesévé váljon a védelemnek, ne csak szabályokat kövessen. A folyamatos fejlődés nálunk alapérték, hiszen maga a szervezet is lépést tart az innovációval és a fenntartható jövő kihívásaival”

– fogalmazott Medvey Leila, a K&H HR igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss