Gazdaság
Perem, ahol a babér terem, avagy edge computing költséghatékonyan
A mikroadatközpontok 42 százalékkal olcsóbbak, mint a hagyományos adatközponti megoldások
Manapság szinte minden vállat, illetve létesítmény optimális működéséhez szükség van azonnal elérhető adatokra, amelyekre támaszkodva a szervezetek rugalmassá tudják tenni munkafolyamataikat.
Az intelligens, internetre csatlakoztatott eszközök rengeteg különféle adatot gyűjtenek és bocsátanak rendelkezésre, ezek a digitális eszközök viszont csak akkor jelentenek versenyelőnyt, ha a cégek gyorsan és költséghatékonyan képesek értelmezni és hasznosítani a belőlük származó információkat. Ez azonban nem valósítható meg, ha a helyszínen keletkezett információkat keresztül kell küldeni a hálózaton és csak egy távol lévő, centralizált adatközpontban tudják elemezni azokat. A Schneider Electric szakértői szerint a helyben telepített mikroadatközpontok kínálják a kézenfekvő és költséghatékony megoldást a peremhálózati adatfeldolgozására, amelyek a hagyományos adatközpontokhoz képest körülbelül 42 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel építhetők ki.
IoT, ott, mindenütt
Az élet számos területén használunk különféle okos, internetkapcsolattal rendelkező készülékeket, amelyek megkönnyítik életünket. A Juniper Research becslései szerint 2018-ban már 21 milliárd IoT-készülék működött világszerte, és ezek száma 2022-re meghaladja az 50 milliárdot. Ez négy év alatt 140 százalékos növekedést jelent, ami nagyban köszönhető az edge computing technológiának, amely lehetővé teszi, hogy az adatokat a felhőtől távol, az információk forrásának közelében dolgozzák fel. Az IoT-eszközök használata ezért ipari és vállalati környezetekben is jelentős ütemben terjed: a kutatócég előrejelzése alapján 2023-ra 46 milliárdra emelkedik a vállalatok által csatlakoztatott berendezések száma.
Jelenleg még számos helyen egyáltalán nem rögzítik az ipari berendezések adatait, vagy ha össze is gyűjtik azokat, nem elemzik külön. Pedig ezek az információk rálátást biztosítanak az üzemben zajló folyamatokra, így nagy mértékben segíthetik a hatékonyság növelését. Az azonban jelentősebb költségekkel jár és hosszabb átfutást igényel, ha az adatokat a hálózaton keresztül továbbítva egy távoli központban dolgozzák fel. A hálózat peremére telepített eszközök ezzel szemben gyors és olcsó megoldást kínálnak az információk helyi elemzésére és hasznosítására. Ennek köszönhetően az edge computing egyre nagyobb teret nyer: egy friss felmérés szerint a szervezetek 43 százaléka alkalmaz ilyen technológiákat, legnagyobb részben a gyártáshoz és a termeléshez kapcsolódó adatok elemzésére.
Ezek a megoldások különösen olyan üzemekben hasznosak, ahol például veszélyes kémiai anyagokat vegyítenek, és folyamatosan mérni kell az összetevők hőmérsékletét, amely rögtön jelzi, ha azonnali beavatkozást igénylő rendellenesség mutatkozik. Hasonlóan szükség lehet a páratartalom vagy a nyomás ellenőrzésére az automatizált folyamatvezérléshez. Az egymással és a központi vezérlővel kommunikáló eszközökből származó információk továbbá támpontot nyújtanak a helyszínen dolgozóknak a gyors és felelős döntéshozatalhoz. Az intelligens berendezések szintén praktikusak az olyan, jellemzően olaj- és gázipari létesítményekben, amelyek tipikusan szétszórva, egymástól távol és nehezen megközelíthető helyeken találhatók. Az IoT-eszközök és a hozzájuk kapcsolódó edge megoldások ilyen körülmények között is lehetővé teszik a távoli felügyeletet, és azonnal jelzik az esetleges vészhelyzeteket, ezáltal pedig gyorsabban orvosolhatók a problémák és csökkenthetők a kockázatok. Az edge computing így a működés optimalizálásához és a hatékonyság növeléséhez is hozzájárul.
Helyi érték
Számos esetben jelent tehát komoly előnyt, ha az adatokat a keletkezés helyén, gyorsan elemezhetik. Ez azonban nem valósítható meg, ha a számítási és analitikai kapacitás csak egy távoli, centralizált adatközpontban érhető el, ráadásul az adatok továbbítása nagyobb sávszélességet és költségeket igényel. Helyben telepített mikroadatközpontokkal viszont a szervezetek egyszerűen gondoskodhatnak a szükséges feladatokról.
Ezek a rendszerek egyetlen biztonságos, kompakt szekrényben tartalmazzák a fizikai infrastruktúrát, beleértve az áramelosztást, a szünetmentes áramforrást és a környezetfelügyeletet. Ennek köszönhetően rendkívül egyszerűen és gyorsan telepíthetők bármilyen környezetben. A mikroadatközpontok rendszerint az általános igényekhez összeállított, szabványos elemekből állnak, de könnyen bővíthetők és testre szabhatók az egyedi elvárások teljesítéséhez is.
Mikro a bors, de erős!
A vállalatok jelentős összegeket megtakaríthatnak mikroadatközpontok használatával. A Schneider Electric számításai szerint általánosságban véve egy ilyen megoldás beruházási költsége 42 százalékkal alacsonyabb a hagyományos adatközpontokéhoz képest, figyelembe véve az anyagköltséget, a tervezést és a bevezetésre fordított munka mennyiségét.
A mikroadatközpontok ugyanis teljes számítástechnikai környezetként megvásárolhatók, ezért az IT-szakembereknek nem kell arra külön időt és energiát fordítaniuk, hogy megtervezzék a rendszert, specifikációt készítsenek hozzá, illetve egyesével beszerezzék és integrálják az elemeket. A bevezetési folyamat egyszerűsége természetesen attól is függ, hogy a szervezet milyen mértékben kíván a szabványos változatra hagyatkozni. Ha egyedi konstrukcióra van szükség, az bizonyos tervezést igényel. Ehhez is elérhetők azonban különféle konfigurációs eszközök, amelyek segítségével a megrendelők saját szükségleteiknek megfelelően testre szabhatják az egyes szabványos megoldásokat, legyen szó az áramellátásról, a biztonságról, az IT-berendezésekről vagy a szekrény tulajdonságairól.
Ezek a helyi adatfeldolgozásra kialakított rendszerek ráadásul jóval könnyebben is skálázhatók, mint a hagyományos adatközpontok, hiszen az egyszerű bevezetésnek és a szabványos kivitelnek köszönhetően könnyen üzembe helyezhetők új példányok, ha nagyobb számítási kapacitásra lenne szükség.
A hagyományos adatközpontok megbízhatósága jelentős mértékben múlik azon, hogy mennyire egyedi a rendszer, hiszen minél több különböző, egyéni igényekre szabott megoldást alkalmaznak, annál nagyobb a hibák esélye. A szabványos mikroadatközpontok ezzel szemben megbízhatóbb működést garantálnak. Egymástól távol, földrajzilag elosztott rendszerekben elhelyezve pedig a redundancia is növelhető a segítségükkel, például a szolgáltatások automatikus tükrözésével. Így ha az egyik berendezésnél valamilyen hiba lépne fel, a másik automatikusan átveszi annak funkcióit.
Kompakt méretüknek köszönhetően a mikroadatközpontok bármilyen környezetben elhelyezhetők. Jól alkalmazhatók például olyan irodákban, amelyekből kolokációs helyszínekre helyezték át az IT-infrastruktúrát, vagy a felhőbe telepítették át az alkalmazásokat. Minimális informatikai felszerelésre ilyen telephelyeken is szükség van, de az ezekkel kapcsolatos feladatokat képes egyetlen mikroadatközpont ellátni, amely kényelmesen elhelyezhető bármelyik sarokban.
További információk: www.se.com/hu/
Gazdaság
Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei
A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására, különböző szektorok közötti együttműködések – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot.
A Schneider Electric új elemzése, az „AI & Energy in Europe” négy lehetséges forgatókönyvön keresztül mutatja be, hogy a különböző szabályozási lépések és stratégiák hogyan formálhatják az MI és az energiafelhasználás jövőjét a kontinensen.
Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az MI térhódítását. Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is emeli a kibocsátást.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata legújabb, „AI & Energy in Europe” című tanulmánya négy lehetséges forgatókönyvet vázol, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt. Az elemzésből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben. Míg az MI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az MI energiaigénye a kontinensen, vagy a válság és fellendülés között ingadozó, volatilis pályát követhet.
A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható MI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúra várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, valamint a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén. A másik fontos terület a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megvalósítása. A harmadik kiemelt jelentőségű lépés pedig a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.
„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az MI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is.
Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében. A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince, így ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy együtt sikeresen véghezvigyük a digitális és az energetikai átállást”
– mondta el Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.
„Az, hogy hogyan alakul a mesterséges intelligencia energiafelhasználása, nem determinált – attól függ, hogy most milyen döntéseket hozunk három alapvető területen: a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra terén. Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyire fontos az MI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel. –Az egész kontinensre kiterjedő, tudatos lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül”
– mutatott rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.
A Schneider Electric külön köszönetét fejezi ki Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, a digitális jog és a fenntarthatósági politika szakértője, valamint társszerzője a tanulmánynak. Társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense is közreműködött, aki az egyes forgatókönyvek kidolgozásával és az elemzésekhez elengedhetetlen rendszerdinamikai modellezési szakértelmével járult hozzá a tanulmányhoz. Köszönet illeti Somya Joshi-t, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatóját is, aki a kormányzás és az ágazatokon átívelő megközelítések kapcsán segítette szakértő tanácsokkal a tanulmány elkészítését.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars
A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat bejelentette, hogy Tomor Ákost, a cég transzferár-szolgáltatásainak a vezetőjét 2026. január 1-től partnerré nevezte ki, elismerve több mint egy évtizedes, kiemelkedő szakmai munkáját és nemzetközi tapasztalatát.
Tomor Ákos a hazai transzferár-szolgáltatások üzletágvezetője, partnerként felel a csapat mindennapi működéséért, valamint részt vesz a Forvis Mazars komplex transzferár-tanácsadási projektjeinek irányításában. A cégcsoport közép-kelet-európai régiójának transzferár vezetőjeként koordinálja a régiós szakmai munkát, és aktívan támogatja a külföldi irodák projektjeit is. Emellett rendszeresen előad magyar és régiós webináriumokon, közreműködik rendezvények szervezésében és koordinálásában, valamint szakmai hírlevelek készítésében.
Tomor Ákos kiemelkedő szaktudással rendelkezik több iparág transzferár-sajátosságainak kezelésében, valamint speciális pénzügyi tranzakciók – különösen a cégcsoporton belüli hitelek, garanciák, biztosítási és viszontbiztosítási ügyletek – transzferár szempontból történő árazásában és dokumentálásában.
Tomor Ákos jelentős „Big Four” tanácsadói és multinacionális vállalati háttérrel – 2018-ban csatlakozott a Forvis Mazars magyarországi irodájához.
Ezt megelőzően az American International Groupnál („AIG”) dolgozott, ahol az amerikai biztosító vállalatcsoport nemzetközi transzferár kérdéseivel foglalkozott, szoros együttműködésben a brit és amerikai „Big Four” tanácsadókkal. Ebben a szerepkörben átfogó tapasztalatot szerzett a biztosító szektor speciális transzferár kérdéseiben és módszertanában, valamint a pénzügyi ügyletekhez kapcsolódó, iparág-specifikus szabályozói és adóhatósági elvárások kezelésében.
Szakmai pályafutását a KPMG Tanácsadó Kft. transzferár csapatában kezdte, ahol megalapozta az általános transzferár-tanácsadás és dokumentációkészítés területén szerzett tudását a későbbi komplexebb megbízásokhoz.
Tomor Ákos okleveles adótanácsadó, kiemelkedő („Distinction”) minősítésű nemzetközi adó és jogi mester diplomáját (LL.M.) az Egyesült Királyságban a King’s College London egyetemen szerezte.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat
A Schneider Electric lett a McLaren Racing hivatalos energia-technológiai partnere. A vállalat és a McLaren Racing közösen olyan technológiákat fejlesztenek és vezetnek majd be, amelyek a legzordabb körülmények között is biztosítják a csúcsteljesítményt.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a McLaren Racing együttműködése kiterjed a McLaren Mastercard Formula 1 Teamre, az Arrow McLaren IndyCar Teamre, a McLaren F1 Academy-re, valamint a McLaren United Autosports WEC Hypercar Teamre. A partnerség keretében a vállalat és a McLaren Racing a több mint 20 éves beszállítói kapcsolatukra építve olyan kihívást jelentő energiaügyi problémákra keresnek megoldásokat, amelyeknél a magasszintű teljesítmény és a folyamatos működés egyaránt elvárás.
Olyan energia-technológiai megoldások létrehozása a cél, amelyek a legzordabb körülmények között is csúcsteljesítményt biztosítanak, akár a világ legkülönbözőbb pontjain lévő versenypályákon is, vagy éppen a McLaren Technology Centre Egyesült Királyság-beli Wokingban található bázisán. Az együttműködés egyik fontos törekvése, hogy a szélcsatornában, a gyártóüzemekben, az IT-adatközpontokban és másutt található, jelenleg is használt eszközöket rugalmas rendszerek alkalmazásával optimalizálják az energiafogyasztás csökkentése érdekében. A célok között szerepel továbbá a fejlett energia-technológiák révén történő elektrifikáció megvalósítása, valamint a digitális iker technológiában rejlő lehetőségek kihasználása annak érdekében, hogy az adatokból kinyerhető átfogó tudás révén javítsák a hatékonyságot és a fenntarthatóságot.
„Büszkék vagyunk arra, hogy a Schneider Electric-et hivatalos energia-technológiai partnerünkként üdvözölhetjük. Ez az együttműködés szilárd alapokra épül, és tükrözi közös elkötelezettségünket az innováció és az energiahatékonyság iránt. A Schneider energia-technológiai szakértelmének és a McLaren teljesítményre való törekvésének ötvözésével új módszereket fogunk keresni, hogy működésünket intelligensebbé és hatékonyabbá tegyük”
– mondta el a partnerség kapcsán Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója.
„Az autóversenyzés az egyik legnagyobb kihívást jelentő környezet, amelyben jól kimutatható, hogy mekkora értéket képvisel a fejlett energia- és digitális technológia. A McLaren Racing minden rendszer esetében a határok elérésére törekszik, és pontosan itt jön jól a teljesítmény, a megbízhatóság és a hatékonyság területén szerzett szakértelmünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a McLaren hivatalos energia-technológiai partnere lettünk, és mind a pályán, mind azon kívül biztosítjuk számukra a szükséges energiaintelligenciát”
– hangsúlyozta Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Közel 700 milliós beruházással indítja az évet az Sz. Variáns
-
Zöld2 hét ago
Március 1-jén ismét jön a Nemzeti Faültetés Napja!
-
Ipar2 hét ago
Az energia-technológia közös fejlesztésére szólítja fel a davosi találkozó résztvevőit a Schneider Electric
-
Szórakozás2 hét ago
Exkluzív termékekkel indul a KitKat és a Formula-1 első közös szezonja
-
Gazdaság2 hét ago
2026: az év, amikor végleg búcsút inthetünk a jelszavaknak?
-
Mozgásban2 hét ago
Sivatagi misszió és önzetlen segítség: A St. Hubertus gyógynövénylikőr támogatásával vág neki Afrikának a Heves vármegyei csapat
-
Gazdaság2 hét ago
Modern irodaházak, modern szabályozókkal Zuglóban
-
Mozgásban2 hét ago
A gumi defekt javítás mennyi időt vesz igénybe





