Gazdaság

Perem, ahol a babér terem, avagy edge computing költséghatékonyan

A mikroadatközpontok 42 százalékkal olcsóbbak, mint a hagyományos adatközponti megoldások

Manapság szinte minden vállat, illetve létesítmény optimális működéséhez szükség van azonnal elérhető adatokra, amelyekre támaszkodva a szervezetek rugalmassá tudják tenni munkafolyamataikat.

Az intelligens, internetre csatlakoztatott eszközök rengeteg különféle adatot gyűjtenek és bocsátanak rendelkezésre, ezek a digitális eszközök viszont csak akkor jelentenek versenyelőnyt, ha a cégek gyorsan és költséghatékonyan képesek értelmezni és hasznosítani a belőlük származó információkat. Ez azonban nem valósítható meg, ha a helyszínen keletkezett információkat keresztül kell küldeni a hálózaton és csak egy távol lévő, centralizált adatközpontban tudják elemezni azokat. A Schneider Electric szakértői szerint a helyben telepített mikroadatközpontok kínálják a kézenfekvő és költséghatékony megoldást a peremhálózati adatfeldolgozására, amelyek a hagyományos adatközpontokhoz képest körülbelül 42 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel építhetők ki.

IoT, ott, mindenütt

Az élet számos területén használunk különféle okos, internetkapcsolattal rendelkező készülékeket, amelyek megkönnyítik életünket. A Juniper Research becslései szerint 2018-ban már 21 milliárd IoT-készülék működött világszerte, és ezek száma 2022-re meghaladja az 50 milliárdot. Ez négy év alatt 140 százalékos növekedést jelent, ami nagyban köszönhető az edge computing technológiának, amely lehetővé teszi, hogy az adatokat a felhőtől távol, az információk forrásának közelében dolgozzák fel. Az IoT-eszközök használata ezért ipari és vállalati környezetekben is jelentős ütemben terjed: a kutatócég előrejelzése alapján 2023-ra 46 milliárdra emelkedik a vállalatok által csatlakoztatott berendezések száma.

Jelenleg még számos helyen egyáltalán nem rögzítik az ipari berendezések adatait, vagy ha össze is gyűjtik azokat, nem elemzik külön. Pedig ezek az információk rálátást biztosítanak az üzemben zajló folyamatokra, így nagy mértékben segíthetik a hatékonyság növelését. Az azonban jelentősebb költségekkel jár és hosszabb átfutást igényel, ha az adatokat a hálózaton keresztül továbbítva egy távoli központban dolgozzák fel. A hálózat peremére telepített eszközök ezzel szemben gyors és olcsó megoldást kínálnak az információk helyi elemzésére és hasznosítására. Ennek köszönhetően az edge computing egyre nagyobb teret nyer: egy friss felmérés szerint a szervezetek 43 százaléka alkalmaz ilyen technológiákat, legnagyobb részben a gyártáshoz és a termeléshez kapcsolódó adatok elemzésére.

Ezek a megoldások különösen olyan üzemekben hasznosak, ahol például veszélyes kémiai anyagokat vegyítenek, és folyamatosan mérni kell az összetevők hőmérsékletét, amely rögtön jelzi, ha azonnali beavatkozást igénylő rendellenesség mutatkozik. Hasonlóan szükség lehet a páratartalom vagy a nyomás ellenőrzésére az automatizált folyamatvezérléshez. Az egymással és a központi vezérlővel kommunikáló eszközökből származó információk továbbá támpontot nyújtanak a helyszínen dolgozóknak a gyors és felelős döntéshozatalhoz. Az intelligens berendezések szintén praktikusak az olyan, jellemzően olaj- és gázipari létesítményekben, amelyek tipikusan szétszórva, egymástól távol és nehezen megközelíthető helyeken találhatók. Az IoT-eszközök és a hozzájuk kapcsolódó edge megoldások ilyen körülmények között is lehetővé teszik a távoli felügyeletet, és azonnal jelzik az esetleges vészhelyzeteket, ezáltal pedig gyorsabban orvosolhatók a problémák és csökkenthetők a kockázatok. Az edge computing így a működés optimalizálásához és a hatékonyság növeléséhez is hozzájárul.

Helyi érték

Számos esetben jelent tehát komoly előnyt, ha az adatokat a keletkezés helyén, gyorsan elemezhetik. Ez azonban nem valósítható meg, ha a számítási és analitikai kapacitás csak egy távoli, centralizált adatközpontban érhető el, ráadásul az adatok továbbítása nagyobb sávszélességet és költségeket igényel. Helyben telepített mikroadatközpontokkal viszont a szervezetek egyszerűen gondoskodhatnak a szükséges feladatokról.

Ezek a rendszerek egyetlen biztonságos, kompakt szekrényben tartalmazzák a fizikai infrastruktúrát, beleértve az áramelosztást, a szünetmentes áramforrást és a környezetfelügyeletet. Ennek köszönhetően rendkívül egyszerűen és gyorsan telepíthetők bármilyen környezetben. A mikroadatközpontok rendszerint az általános igényekhez összeállított, szabványos elemekből állnak, de könnyen bővíthetők és testre szabhatók az egyedi elvárások teljesítéséhez is.

Mikro a bors, de erős!

A vállalatok jelentős összegeket megtakaríthatnak mikroadatközpontok használatával. A Schneider Electric számításai szerint általánosságban véve egy ilyen megoldás beruházási költsége 42 százalékkal alacsonyabb a hagyományos adatközpontokéhoz képest, figyelembe véve az anyagköltséget, a tervezést és a bevezetésre fordított munka mennyiségét.

A mikroadatközpontok ugyanis teljes számítástechnikai környezetként megvásárolhatók, ezért az IT-szakembereknek nem kell arra külön időt és energiát fordítaniuk, hogy megtervezzék a rendszert, specifikációt készítsenek hozzá, illetve egyesével beszerezzék és integrálják az elemeket. A bevezetési folyamat egyszerűsége természetesen attól is függ, hogy a szervezet milyen mértékben kíván a szabványos változatra hagyatkozni. Ha egyedi konstrukcióra van szükség, az bizonyos tervezést igényel. Ehhez is elérhetők azonban különféle konfigurációs eszközök, amelyek segítségével a megrendelők saját szükségleteiknek megfelelően testre szabhatják az egyes szabványos megoldásokat, legyen szó az áramellátásról, a biztonságról, az IT-berendezésekről vagy a szekrény tulajdonságairól.

Ezek a helyi adatfeldolgozásra kialakított rendszerek ráadásul jóval könnyebben is skálázhatók, mint a hagyományos adatközpontok, hiszen az egyszerű bevezetésnek és a szabványos kivitelnek köszönhetően könnyen üzembe helyezhetők új példányok, ha nagyobb számítási kapacitásra lenne szükség.

A hagyományos adatközpontok megbízhatósága jelentős mértékben múlik azon, hogy mennyire egyedi a rendszer, hiszen minél több különböző, egyéni igényekre szabott megoldást alkalmaznak, annál nagyobb a hibák esélye. A szabványos mikroadatközpontok ezzel szemben megbízhatóbb működést garantálnak. Egymástól távol, földrajzilag elosztott rendszerekben elhelyezve pedig a redundancia is növelhető a segítségükkel, például a szolgáltatások automatikus tükrözésével. Így ha az egyik berendezésnél valamilyen hiba lépne fel, a másik automatikusan átveszi annak funkcióit.

Kompakt méretüknek köszönhetően a mikroadatközpontok bármilyen környezetben elhelyezhetők. Jól alkalmazhatók például olyan irodákban, amelyekből kolokációs helyszínekre helyezték át az IT-infrastruktúrát, vagy a felhőbe telepítették át az alkalmazásokat. Minimális informatikai felszerelésre ilyen telephelyeken is szükség van, de az ezekkel kapcsolatos feladatokat képes egyetlen mikroadatközpont ellátni, amely kényelmesen elhelyezhető bármelyik sarokban.

További információk: www.se.com/hu/

Related Topics:2019 adatközpont computing edge electric hatékony költség mikro schneider

Up Next

Idén sem marad el a Startup Safari

Don't Miss

A MiR200 robotok optimalizálják a Visteon logisztikáját

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése

A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.

A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.

Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek

„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”

– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.

A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.

850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése

Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.

„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”

– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.

Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.

4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek

A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.

„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”

– mondja Kardos Ádám.

„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”

– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.

1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon

Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.

4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!