Gazdaság
Az ABB megoldásaival üzemel a világ első, hidrogén meghajtású folyami hajója
Az ABB energiaellátási és hajtási megoldást szállít a franciaországi Rhône folyóra tervezett, teljesen hidrogén üzemanyagcellákkal hajtott új tolóhajóhoz
Az ABB az Európai Unió által finanszírozott, nulla kibocsátású belvízi és tengerpart-menti kereskedelmi célú hajók fejlesztését célzó FLAGSHIP programban betöltött szerepének, és a fejlett hidrogén üzemanyagcella technológiájának köszönhetően tovább erősíti vezető szerepét a tengerhajózási piacon.
Az ABB a program keretében üzemanyagcella-alapú energiaellátási és meghajtási megoldást szállít a franciaországi központú Sogestran Group leányvállalata, a Compagnie Fluviale de Transport (CFT) számára épülő tolóhajóhoz. A szállítás tervezett határideje 2021. Az üzemanyagcellához a hidrogént part menti megújuló energiaforrás biztosítja, és a hajó teljes energialánca kibocsátásmentes lesz.
„A CFT innovációival több mint fél évszázada a belvízi hajózás megújításán dolgozik”
– nyilatkozta Matthieu Blanc, a CFT üzemeltetési igazgatója.
„A folyami hajózás fenntartható energiaellátása új kihívást jelent, mivel döntő fontosságúvá vált, hogy az európai belvízi vízi utak mentén, különösen a folyók belvárosokat átszelő szakaszain, csökkentsük a káros anyagok kibocsátást. E projekt keretében azt szeretnénk bebizonyítani, hogy az emissziómentes hajóüzemeltetés megvalósítható, és gazdaságilag is életképes.”
„A “FLAGSHIP” program végrehajtásában aktív szerepet vállaló ABB arra törekszik, hogy a hajózásban is kitolja az e-mobilitás határait,”
– nyilatkozta Peter Terwiesch, aki az ABB-nél azt az Ipari Automatizálás divíziót vezeti, amely számos iparág, köztük a tengerhajózás számára kínál megoldásokat.
„A fenntartható közlekedés térnyerésének egyik legnagyobb globális támogatójának számító ABB elkötelezte magát amellett, hogy jelentős szerepet vállaljon a tengerhajózási szektor jövőjének alakításában, és arra törekszik, hogy egyre tisztább és jobb energiahatékonyságú hajók szeljék a tengerek és az óceánok hullámait.”
Az ABB 2019 január, azaz a FLAGSHIP program kezdete óta vesz részt a kezdeményezésben. Az ABB a projekt keretében szorosan együttműködik a projektkoordinálási feladatokat ellátó finn kutatási szervezettel, a VTT-vel, valamint az innovatív, új, tiszta energiacella-megoldásokat fejlesztő Ballard Power Systems Europe-pal. Az együttműködés keretében hajók üzemeltetésére alkalmas 400KW teljesítményű üzemanyagcella-megoldás fejlesztésén dolgoznak.
A projekt célja azt bebizonyítani, hogy az üzemanyagcellák a gyakorlatban alkalmazható és megvalósítható hajtási megoldást jelenthetnek a közepes méretű, több mint 100 utast vagy ezzel azonos tömegű árut szállító, belvízi vagy tengerpart-menti közlekedésben résztvevő hajók tulajdonosai és építői számára. A FLAGSHIP program emiatt kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a hidrogén üzemanyagra történő átállás milyen hatást gyakorol az üzemeltetésre.
Az üzemanyagcellás erőmű kiépítést követően azt tervezik, hogy a hajó naponta fog közlekedni. Különös figyelmet fordítanak majd az üzemanyag-utántöltési eljárásokra, amelyeknek illeszkedniük kell az üzemeltetési menetrendekhez. A próbaüzem értékes tapasztalatokat nyújt majd arra is, hogy a tengeri hajózásban alkalmazni kívánt hidrogén üzemanyagcellák esetében miként fejleszthető ki, illetve optimalizálható az üzemanyag-utántöltési infrastruktúra.
A tengerhajózás a becslések szerint évi 940 millió tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe, ezért egyre nagyobb nyomás nehezedik a hajózási ágazatra, hogy olyan eszközöket vezessen be, amelyek csökkentik a káros szennyezőanyagok kibocsátását. Az ENSZ-nek a hajózás biztonságáért felelős Nemzetközi Tengerészeti Szervezete stratégiát fogadott el a hajók által termelt üvegházhatású gázok csökkentésére. A stratégia céljai között szerepel, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2008-as szinthez képest 2050-re 50%-kal csökkentik, majd később teljesen megszüntetik.
Az üzemanyagcellás technológiát általában az egyik legígéretesebb, olyan fenntartható energetikai megoldásnak tartják, amely alkalmas lehet arra, hogy a világszerte folytatott tengerhajózáshoz kapcsolódó kibocsátások szintjét csökkentse. Az üzemanyagcellák a hidrogén kémiai energiáját elektrokémiai reakció során elektromossággá alakítják. A cellák az üzemanyagot közvetlenül elektromossággá, hővé és tiszta vízzé alakítják át.
A FLAGSHIP projektet a Fuel Cells and Hydrogen Joint Undertaking (FCH JU/ Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás) elnevezésű köz- és magánszféra partnerség támogatja. Az FCH JU-t az EU Horizont 2020 programja keretében azzal a céllal hozták létre, hogy felgyorsítása az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közlekedési és energetikai felhasználását. Az FCH JU-nak három tagja van: az Európai Bizottság, az üzemanyagcella- és hidrogéngyártókat képviselő Hydrogen Europe, valamint a kutatási területet képviselő Hydrogen Europe Research. A CFT fejlesztési projektjében részt vesz az LMG Marin, a NCE Maritime CleanTech és a PersEE is.
Ha érdekelt ez a cikk ajánljuk az ABB és a Porsche közös fejlesztését vagy egyéb híreket a Műszaki Magazin oldalunkon az ABB innovációkról.
You may like
-
Az ABB és a Környezettudatos Építési Egyesületek Világtanácsa egész Európában együttműködik a fenntartható, energiahatékony épületek létesítésének ösztönzése érdekében
-
Digitális felügyeleti megoldás biztosítja a finn kórház áramellátásának kifogástalan állapotát
-
Siemens technológiával megvalósult ipari berendezés
-
80 százalékkal csökkentett teljes károsanyag-kibocsátás
-
Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját
-
Újabb magyar város kerülhet fel az egészségügyi innováció térképére
Gazdaság
Megváltoztatja a játékszabályokat a mesterséges intelligencia a pénzügyekben
Egyre nagyobb teret nyer a pénzügyi területen a mesterséges intelligencia – a vállalatok több, mint hetven százaléka használja valamilyen szinten pénzügyi folyamatai során.
Az arány ráadásul a következő három évben várhatóan 80 százalék fölé emelkedik majd – állapította meg a KPMG. A szervezet a pénzügyi beszámolók előkészítésének szezonjában tette közzé 2024 folyamán készült globális kutatásainak eredményeit.
A KPMG International már jóideje figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia szerepét a különböző szektorokban. Tavaly áprilisban a vállalatok körében végzett felméréskor megállapította, hogy a vizsgált cégek csaknem háromnegyede valamilyen mértékben már használja az AI-t a pénzügyi tevékenységeik során. Legutóbb 2024 szeptemberben újra górcső alá vette a témát, és jelentősen bővítette a kutatási mintát: a vizsgált régiók számát 23 fejlett és feltörekvő piacra, a megkérdezett vállalatok számát pedig 2900-ra növelte.
„Az világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia használatában ez alatt a fél év alatt is jelentős előrelépés történt. Az AI-t egyre több vállalat alkalmazza nemcsak a pénzügyi riporting folyamatban, hanem a pénzügyek szélesebb területein is, beleértve a számvitelt, a pénzügyi tervezést, a kockázatkezelést vagy az adókezelést, illetve treasury menedzsmentet” – magyarázza Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.
A kutatás során a cégek érettségét is vizsgálták. A kérdésekre adott válaszok alapján a vállalatokat három kategóriába sorolták a kutatók. 18 százalékuk kezdő AI-használónak számít, 58 százalék a haladó fázisban van, 24 százalék pedig vezetőnek tekinthető.
Megtérül a befektetés az AI-ba
A pénzügyi csapatok a legkülönfélébb AI-technológiákba fektetnek be, de a területen vezetőnek számító vállalatok a legnagyobb értéket a gépi tanulásban, a mélytanulásban és a generatív mesterséges intelligenciában látják. A GenAI-t például dinamikus jelentés- és beszámolókészítésre, előrejelzési modellek és forgatókönyvek készítésére, dokumentumkezelésre, vagy a megfelelések nyomon követésére használják. A KPMG felmérése szerint a pénzügyi területeken a vállalatok 71 százaléka már alkalmaz valamilyen szinten mesterséges intelligenciát, 41 százalékuk pedig ezt közepes vagy kifejezetten nagy mértékben teszi. Ezen belül a számviteli és pénzügyi tervezési feladatok élenjárnak etéren, mivel számos azonnali előnyt kovácsolhatnak a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások használatával; a mélyebb adatfeldolgozástól és pénzügyi jelentéskészítéstől a valós idejű információszerzésen át a prediktív elemzésig. A példát a pénzügy más területei is követik, a treasury menedzsmentben és kockázatkezelésben például minden második cég alkalmaz kísérleti jelleggel AI-t, ami segíthet a jobb adósságkezelésben, a pénzforgalmi előrejelzések készítésében, csalások felderítésében, hitelkockázat-értékelésekben, valamint a treasury- és kockázatkezelési szcenárió elemzési feladatokban.
A vizsgálat alapján elmondható, hogy a cégek 85 százaléka megtalálta számítását a mesterséges intelligenciába történő beruházással, ráadásul jelentős részük (37 százalék) a várakozásnál is jobb eredményekkel dicsekedhet. „A pénzügyi funkciók AI-val való felvértezésével elért eredmények bizonyára tovagyűrűznek, és ez a jövőben az AI használatát más szakterületeken is ösztönözni fogja” – vélekedett Rakó Ágnes.
További előnyöket jelenthet a megnövekedett hatékonyság és pontosság, a kevesebb emberi hiba, a trendek pontosabb előrejelzésének képessége, a gyorsabb és jobb adatalapú döntéshozatal, az alacsonyabb költségek vagy a jobb szabályozási megfelelés.
A KPMG felmérése szerint a trend nem áll meg, sőt, a cégek a következő három évben tovább tervezik növelni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra szánt kiadásaikat, ami az érettség legmagasabb fokán álló vállalatoknál az informatikai büdzsé 16 százalékát is meghaladhatja.
A Gen AI a jövő egyértelmű fókuszpontja
A KPMG adatai szerint a pénzügyi beszámolókészítéshez a vizsgált vállalatok mintegy 30 százaléka alkalmaz szelektíven vagy széles körben mesterséges intelligenciát, és ez az arány a következő három évben elképesztő mértékben, 83 százalékra emelkedhet. A Gen AI esetében ezek az arányok 13, illetve 56 százalékon állnak. Áprilisban még a cégek 6 százaléka jelezte, hogy nem tervezi bevonni a generatív mesterséges intelligenciát a pénzügyi beszámolók készítésébe. Szeptemberre ez az arány 1 százalékra esett vissza. Eközben a Gen AI használata az összes vizsgált vállalat körében 13 százalékról 17-re emelkedett.
Az AI használatban élenjáró vállalatok több mint nyolcszoros mértékben alkalmaznak Gen AI-t a haladókhoz vagy kezdőkhöz képest. Ezen túlmenően a vezetők 54 százaléka a következő egy évben prioritásként kezeli ezt a technológiát, szemben azzal a 36 százalékkal, amely inkább a hagyományos mesterséges intelligenciára összpontosít.
Adatbiztonság, átláthatóság, költségek – aggodalmak az AI bevezetése kapcsán
Tekintettel a pénzügyi adatok érzékenységére, a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfőbb akadályai a potenciális adatbiztonsági és adatvédelmi sebezhetőségek – ezt említette a válaszadók 57 százaléka. További jelentős aggodalomra ad okot a megfelelő belső kompetencia hiánya, a limitált hozzáértés és AI-tudás (53 százalék), a következetes és releváns adatgyűjtés nehézségei (48 százalék), a magas kezdeti implementációs költségek (45 százalék) és az átláthatóság hiánya (40 százalék).
A KPMG felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata kapcsán a vállalatok a pénzügyi területeken hasonló akadályokkal és aggodalmakkal szembesülnek, a vezetőnek számító cégek azonban többet tesznek ezek leküzdéséért. Csaknem háromnegyedük dolgozott már ki keretrendszereket, iránymutatásokat az AI felelős és biztonságos felhasználására vonatkozóan, így támogatva a biztonságos innovációs folyamatokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Egyre többet várnak el a nyugdíj-megtakarítóktól a pénztárak
Idén januártól több önkéntes nyugdíjpénztár is emelt a minimálisan elvárt havi tagdíjon – hívták fel a figyelmet a Grantis szakértői.
Emelkednek idén a tagdíjak
2025-től több önkéntes nyugdíjpénztár is megemelte a minimum tagdíjat. Az Alfánál 9 ezer forintról 10 ezer forintra, az Aranykornál 10 ezer forintról 12 ezer forintra, a Bizalomnál 7 ezer forintról 8 ezer forintra növekedett a havi tagdíj. A Pannóniánál 6 ezer forintról 8 ezer forintra, az OTP-nél 8 ezer forintról 10 ezer forintra emelkedett a tagdíj – derült ki a Grantis öngondoskodási szakértőinek összeállításából.
A Honvéd nyugdíjpénztárnál rendszerint az aktuális minimálbér 60 százaléka alapján számolják az éves minimális tagdíjat. A tavalyi 13 340 forintról így idén 14 540 forintra emelkedett a havi tagdíj.
A legalacsonyabb tagdíj elvárás jelenleg az Életútnál van, havi 5 000 forint. A legmagasabb pedig a Honvédnál, ahol 14 540 forint a havonta fizetendő tagdíj mértéke.
A pénztártagok fele továbbra sem fizeti a díjat
A Grantis szakértői felhívták arra is a figyelmet, hogy a jelenlegi 1 millió 69 ezer fős taglétszámmal már legalább minden tizedik magyar önkéntes nyugdíjpénztári tag.
A tagoknak viszont mindössze csak a fele fizeti rendszeresen a tagdíjat. A pénztáraknál nem kötelező a havi befizetés, negyedévente, illetve évente is lehet teljesíteni a tagdíjat, azonban a tagok fele még így is elmulasztja ezt megtenni.
Bár a pénztárak többsége nem szankcionálja a késlekedést és a passzivitást, de a pénztártag nyugdíjcélja veszélybe kerülhet, ha nem takarékoskodik.
A független alkusz korábban megvizsgálta a nyugdíjbiztosítások minimumdíjait is. A biztosítók többsége jellemzően legalább 10-12 ezer forintos havi rendszeres megtakarítást vár el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol elvárt a rendszeresség, ott jellemzően jobban kitartanak a megtakarítók a nyugdíjcéljuk mellett.
A Grantis szakértői emlékeztetnek: a minimum díjaknál érdemes nagyobb összeget félretenni nyugdíjcélra, hogy a nyugdíjas években valódi segítséget nyújtson a megtakarítás.
Idén lakáscélra is felhasználható a megtakarítás
A szakértők emlékeztettek, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások a 2025-ös év folyamán kivételes módon, adómentesen hozzáférhetők ingatlancélú felhasználásra.
Ingatlancélnak számít a lakáshitelhez szükséges önerő biztosítása, a lakáshiteltörlesztés, az ingatlanvásárlás, az építkezés és a felújítás is. A kifizetést a pénztártag nemcsak saját maga, de a házastársa vagy a gyermeke számára is kérheti.
A megtakarítás felvételére a 2024. szeptember 30-ig felhalmozott összeg keretéig van lehetőség. A feltételek teljesülése esetén a pénztárak az igényléstől számítva 60 napon belül fizetnek.
Kétszámjegyű hozamok a pénztáraknál
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokkal egészen kiemelkedő hozamokat tudtak a megtakarítók elérni, bőven kétszámjegyű volt a növekedés. Míg a portfóliók jelentős része 10-20 százalékkal gyarapította a nyugdíjra gyűjtögetőket, volt olyan portfólió is, ahol 30 százalék feletti hozamot lehetett zsebre tenni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Minden eddigi csúcsot megdöntöttek tavaly az áruhitelek
Az áttörés elsősorban annak köszönhető, hogy ma már a webshopokban is gyorsan elérhetőek ezek a kölcsönök, az emberek pedig utaznak a 0%-os THM-es akciókra.
Az ügyfelek számára egész biztosan kedvező lesz Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az, hogy újfajta költségmentes részletfizetést kínáló megoldások kerültek piacra – a szolgáltatók versenyén a fogyasztók nyerhetnek leginkább.
Sokadik reneszánszát éli az áruhitelezés Magyarországon: az elmúlt évtizedben már-már eltemetett szolgáltatással kapcsolatban az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy egyre többen élnek az áruhitel ajánlatokkal.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint 2024 novemberében historikus rekordra, 5,72 milliárd forintra futott fel a folyósított áruhitelek összege, ami közel 30%-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti mértéket. A növekedés az év egészére jellemző volt: az év első 11 hónapjában 42,2 milliárd forintra szerződtek az ügyfelek áruhitelre valamilyen kereskedelmi bankkal – a kihelyezés harmadával volt magasabb, mint 2023-ban.
Az év első 11 hónapjában 163 475 szerződés köttetett, ez 14%-kal haladja meg 2023-as adatokat. Az elmúlt évtizedben nem volt rá példa, hogy egyetlen hónapban 20 000 szerződést meghaladó kontraktust kössenek a finanszírozók, márpedig tavaly novemberben 22 158 áruhitel szerződést hagytak jóvá a pénzintézetek.
Az internet dobta meg a számokat
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a felfutás egyik legfontosabb oka az, hogy az ügyfelek egyre nagyobb része vásárol az interneten. Mára a webshopokba is megérkeztek az áruhitel ajánlatok, amelyeket az ügyfelek könnyedén, néhány többlet kattintással és némi elektronikus adatszolgáltatással tudnak igényelni.
Gergely Péter szerint az áruhitelek felfutásának másik oka, hogy a lakosság valóban elkezdte bepótolni a vágtató infláció idején elmaradt tartós eszköz beruházásait – de ezt még sokan nem tudják-merik egy összegben finanszírozni.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a megnövekedett aktivitáshoz így az is kellett, hogy a kereskedők is felmérjék azt, hogy számukra komoly forgalmi eredményt hozhat az, ha az ügyfeleik számára részletfizetést tesznek lehetővé. Ennek köszönhetően ma szinte minden hónapban elérhetőek a kereskedőknél akciós, 0%-os THM (teljes hiteldíj-mutató) mellett elérhető hiteltermékek. Az akciózás kifejezetten igaz volt az év végi időszakra, amikor a karácsonyi bevásárlást számos fizikai kereskedő és webáruház 0%-os THM-es akciókkal könnyítette meg.
Azt, hogy az áruhitelek igénybevételénél magas a 0%-os ajánlatok igénybevétele, Gergely Péter szerint mindennél jobban bizonyítja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank által kimutatott átlagos áruhitel THM tavaly novemberben 11,7 százalék volt, ami 5 százalékponttal az ugyanebben a hónapban folyósított személyi kölcsönök átlagos 16,7 százalékos THM szintje alatt van.
Versenytársak mellett fut a szekér
Gergely Péter szerint érdekes, hogy az áruhitelek épp akkor futnak fel, amikor a piacon megjelentek a trónkövetelők.
Míg korábban sokan úgy vélték, a személyi kölcsönök piaca falja majd fel az áruhitelezést, most sokan figyelik a piacon, hogy milyen sikerrel járnak majd azok a fintech kezdeményezések, amelyek a „buy now, pay later” (BNPL, vásárolj most, fizess később) elven működve kínálnak a kereskedőknek faktoring szolgáltatást. Ilyenkor a BNPL szolgáltató az ügyfelek helyett azonnal kifizeti a számla ellenértékét a kereskedőnek – leszámítva belőle a bonyolításért kért, jellemzően havi 1-3 százalékos díjat.
Az ügyfél számára a szolgáltatás ingyenes, számára tehát lehetővé válik az, hogy költségmentesen, több részletben fizesse meg az áru ellenértékét.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a BNPL megoldás jellemzően rövid távú, 3-6 hónapos részletfizetést engedélyez az ügyfeleknek, ezzel szemben az áruhitelek esetében nem ritka a 10-12 hónapos, sőt – magasabb összegek esetén – akár 24 hónapos futamidő.
A finanszírozók és a kereskedők jellemzően több futamidőt ajánlanak, a klasszikus áruhitel kamat a folyószámla és hitelkártya kamatok nagyjából 20-24 százalékos szintjén van. Ez a viszonylag magas kamat teszi ugyanakkor lehetővé azt, hogy a finanszírozó a kereskedővel megállapodva és a költségeket közösen viselve – időszakra, futamidőre és a hitelösszegre szűrten – 0%-os THM-es akciókat tudjon ajánlani.
A szolgáltatók között kialakuló versenynek minden bizonnyal az ügyfelek lesznek a nyertesei: egész biztosan bővül majd az áruhitelek (vagy ahhoz hasonló BNPL lehetőségek) elérhetősége – és egyre több helyen lesz mód valóban költségmentes részletfizetésre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Az LG megkezdi a világ első átlátszó, vezeték nélküli 4K OLED televíziójának értékesítését
Az ABB és a Környezettudatos Építési Egyesületek Világtanácsa egész Európában együttműködik a fenntartható, energiahatékony épületek létesítésének ösztönzése érdekében
Megújuló üzlethálózattal és egyedi tarifákkal indul a One Magyarországon
Siemens: fenntarthatósági mérföldkövek 2024-ben
Samsung Vision AI és további újítások a CES 2025 First Look eseményén
CES 2025 – A Bosch termékei a hétköznapok minden területén jelen vannak
A vezetékes- és a mobilinternet forgalom is emelkedett a Telekomnál az ünnepi időszakban az elmúlt évhez képest
Járművekbe integrálható vezérlőplatformot mutat be az LG a 2025-ös CES-en
Milyen típusú szerelődobogók közül választhatunk?
Xiaomi kijelző csere: már az újabb modellek sérült képernyője is orvosolható!
Technokrata.hu
Az optikai 3D szkennerek térnyerése az ipari gyártásban
A Samsung új hangprojektorokat mutatott be
Új szemléletű tenyésztéstechnológia projekt valósult meg a MATE Kaposvári Campusán
120 év jövőbe mutató gondolkodását ünnepli a Knorr-Bremse
A biztonság nem luxus, hanem alapvető szükséglet
Magyarország első profi szimulátorcsapata alakult meg a Széchenyi István Egyetemen
Mi történne, ha betiltanák Magyarországon a TikTokot?
Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor több az exportképes vállalkozás
2025-ben téglába kell fektetni
Napokon belül lejár az MI-jártasságra adott határidő
Műszaki-Magazin.hu
Magyarországra is megérkezett a világ első kereskedelmi forgalomban kapható humanoid robotja
Globális logisztikai ingatlanpiaci trendek
Újabb Schneider Electric üzem lett Példakép
120 év jövőbe mutató gondolkodását ünnepli a Knorr-Bremse
Hulladékból érték: Városi bányászat a gyakorlatba ültetve
MI kontra mérnöki tudás?
Még zöldebbek lehetnek épületeink
Szilárdtest akkumulátorok – a jövő energiaforrásai
Az ipar legjobbjai díjazottjai!
A legfontosabb IT trendek 2025-ben
Ajánljuk
Friss
-
Egészség2 hét ago
Az olimpiai bajnokok lassabban öregszenek
-
Szórakozás2 hét ago
Új fejezet nyílik a filmgyártásban Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
A retail média felrobbanthatja a hirdetői piacot
-
Ipar2 hét ago
Siemens HMI-akció: -15%-os listaárcsökkentés
-
Egészség2 hét ago
Hol tartunk az evolúcióban? – Alkalmazkodik a testünk a modern technológiához?
-
Gazdaság2 hét ago
AI-láz a magyar kisvállalatoknál: marketing eszköz toplista
-
Ipar2 hét ago
Gyártástechnológiai tanácsadó testület: ipari partnereit is bevonja a képzésfejlesztésbe a Széchenyi István Egyetem
-
Szórakozás1 hét ago
Hamarosan indul a 44. Magyar Filmszemle