Gazdaság

Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a munkavégzés jövőjére?

A Dell Technologies és a VMware tanulmánya azt vizsgálta, mennyire állnak készen az európai vállalkozások arra, hogy a legújabb technológiai innovációkkal támogassák a munkavégzést

A Dell Technologies és a VMware bejelentette az IDC-vel közösen készített, „Becoming Future of Work Ready: Follow the Leaders” című tanulmányát, amely arra kereste a választ, hogy a technológia hogyan változtatja meg az általunk ismert munkavégzési módokat, milyen hatást gyakorol a szervezetek céges kultúrájára, a szükséges készségekre, a tehetségkutatásra, a munkahelyre, valamint magának a munkaerőnek a jellegére és összetételére.

Az eredmények azt mutatják, hogy az európai szervezetek mindössze 29 százaléka dolgozott ki sikeresen a munkavégzés jövőjére vonatkozó stratégiát, amely a legújabb innovációkkal és elgondolásokkal támogatja dolgozóit.

A felmérés kérdéseire európai országokban működő kis-, közép- és nagyvállalatok teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói adtak válaszokat. A munkavégzés jövőjére vonatkozó stratégiával rendelkező vállalatokat a tanulmány a „munka jövőjét szem előtt tartó szervezetként (Future of Work determined organisations, FDO) azonosítja. Ezekben a vállalkozásokban a leggyakoribb folyamatban lévő stratégia a képzési programok bevezetése (50%), amelyek lehetővé teszik a legújabb digitális készségek elsajátítását a munkavégzéshez. Az FDO-k közel fele gondolja úgy, hogy az alkalmazottak hatékonysága a munkahelyük átalakításának legfontosabb mozgatórugója.

Az európai FDO-k felismerték, hogy a munkavégzési stílusok folyamatosan változnak, és alkalmazkodnak is hozzá. Az európai vállalkozások 48 százaléka dolgozott ki olyan biztonsági szabályzatokat, amelyek kedvező hatással vannak a modern munkavégzési stílusokra, például a rugalmas vagy a távoli munkavégzésre. Ebben az Egyesült Királyság az éllovas, ahol a brit székhelyű vállalatok kétharmada állt ki határozottan amellett, hogy igazodni kíván az európai munkavállalók folyamatosan változó igényeihez.

A jövő munkahelyének megteremtéséhez azonban nemcsak a digitális készségek fejlesztése szükséges, hanem a munkakörnyezeté is. A vállatok 46 százaléka értett egyet abban, hogy az irodai tér áttervezése rendkívül fontos az intelligensebb munkavégzés érdekében.

„Több európai vállalatnak kellene fontolóra vennie a munkavégzés jövőjére irányuló, vállalati szintű stratégiát. A jövő munkahelyét már nem csupán a szervezetek igényei határozzák meg: egyre inkább az ember kerül a középpontba. A munkavállalókat olyan környezetben kell ellátnunk megfelelő digitális készségekkel, technológiával és biztonsági eszközökkel, amely megkönnyíti számukra a fejlődést, és amelyben a jobb együttműködésnek, a hatékonyságnak és a rugalmasságnak köszönhetően sikeresek lehetnek”

– mondta Therese Cooney, a Dell Technologies ügyfélmegoldásokért felelős részlegének vezető alelnöke.

“Azok a vállalatok, amelyek tudatosan készülnek a jövőre, három területre összpontosítanak a digitális átalakulás során. Jövőálló gondolkodásmódot és kultúrát fejlesztenek, olyan módszereket alkalmaznak, amelyek támogatják a rugalmas és agilis munkavégzést, valamint az innováció és a könnyebb alkalmazkodás érdekében fejlesztik a munkakörnyezetet és a támogató technológiákat”

– mondta Frankó-Csuba Dea, jövőkutató, digitalizáció és innováció szakértő.

A tanulmány kiemelten fontos pontjai

Az európai vállalkozások nagy figyelmet fordítottak a biztonságra az olyan jogszabályok miatt mint például a GDPR. Összesen a vállalatok több mint egyharmada értett egyet abban, hogy a biztonság, az adatvédelem és az irányítás jelentette a munkahelyi innovációk legnagyobb kihívását. A tanulmány azt is megállapította, hogy a redundáns informatikai rendszerek hatással vannak az új technológiák integrálására (30%). Az új technológiákba való befektetés elsőre ijesztőnek tűnhet, azonban a kevésbé hatékony megoldások miatt a biztonsági kockázatok növekednek, ami a vállalati és ügyféladatok szivárgásához vezethet.

A jövő munkahelye késedelmes megvalósításának egyik oka a jelenleg tapasztalható generációs megosztottság. A tanulmány megállapításai szerint az európai vállatok munkaerejét 38 százalékban az Y generációhoz, 35 százalékban az X generációhoz és 7 százalékban a Z generációhoz tartozó alkalmazottak alkotják. Ebből az összetételből fakadóan a generációk közötti konfliktusok és a munkavégzéssel kapcsolatos elvárások eltérései vannak a leginkább hatással a kései innovációra (a válaszadók 29 százaléka szerint). A vállatok azzal tudnák leküzdeni a generációk közötti eltérésből fakadó nehézségeket, ha meghatároznák a problémák kiváltó okait a vállalkozáson belül, legyen szó a képzettség hiányáról vagy az ismeretlentől való félelemről.

Az intelligens technológiák automatizálják a feladatokat, és lehetővé teszik a dolgozók számára a hatékonyabb munkavégzést. Az FDO-k felismerték ezt, és több mint felük vezetett be okos digitális asszisztenseket, közel negyedük pedig már használ mesterséges intelligencia alapú háttérirodai megoldásokat, vagy tervezi ilyen rendszerek használatát. Bizonyos technológiák bevezetése pedig együtt járthat a dolgozók átképzésével. Ezek a képzések biztosíthatók különféle csatornákon (mobilkészülék, videó stb.) keresztül, vagy akár a munkatársak között is megszervezhetők.

Az FDO-k azt is felismerték, hogy a munkahely fejlődéséhez dedikált erőforrásokra van szükség, amelyek kiszolgálhatják a vállalkozásokon belüli általános fejlesztési célokat. Az FDO-k negyede vezetett be átalakítási költségvetést annak biztosítására, hogy a vállalat a megfelelő úton haladjon. A szervezetek több mint negyede azonban az informatikai részlegük által biztosított forrásokat használja.

Bár ez önmagában nem hátrány, a vállalatoknak ezzel együtt szem előtt kell tartaniuk, hogy nem szabad kockáztatniuk a digitális átalakulást, hanem be kell építeniük a sikert célzó, átfogó üzleti tervekbe.

Technológiai innovációkkal biztosítható a munka és a magánélet közötti elengedhetetlenül szükséges egyensúly, és a rugalmas munkavégzés lehetősége napjaink számos dolgozója számára alapvető fontosságú. Az európai alkalmazottaknak mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy a vállalatuk nem lát előnyt a rugalmas munkavégzésben. A vállalatok 57 százaléka ugyanakkor a hatékonyságot kívánja növelni, 56 százalékuk pedig azt szeretné, hogy a dolgozóik elégedettek legyenek. A vállalatoknak nemcsak azért kell figyelembe venniük a munka és magánélet közötti egyensúly kérdését, hogy fokozzák a kollégák általános elégedettségét, hanem azért is, hogy megtarthassák a munkaerőt – 46 százalék véli úgy, hogy ez a legfontosabb előnyök egyike.

Várható, hogy az FDO-k továbbra is szorgalmazni és folytatni fogják a munkavállalókat segítő technológiai fejlesztések megvalósítását, hogy az alkalmazottak a számukra előnyös módon dolgozhassanak. A felhő alapú platformok (54%), a mobilbiztonsági szoftverek (49%) és az eszközök mobilkészülékről történő elérése (39%) létfontosságú kezdeményezés az alkalmazottak hatékony munkavégzésének elősegítéséhez az FDO-k szerint.

A felhő alapú platformokat övező számtalan előny hozzájárulhat az eszközfelügyelet és a méretezhetőség kialakításának egyszerűsítéséhez a fejlődő vállalkozások számára.

Kapcsolódó cikkek:2019 Dell felkészülés jövő munkavégzés vállalat

Következő hírünk

Bíróságon száll szembe az amerikai megszorító intézkedésekkel a Huawei

Előző hírünk

Mivel újítanak a bankok és biztosítók Magyarországon?

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

Mosás után is marad a ruháinkban mérgező biszfenol tartalom

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fehérneműkben található káros vegyianyag tartalom kapcsán annak járt utána, mosással csökken-e a mérgező anyagok mennyisége a textilekben.

Ha kevesebb lesz is a biszfenolok mennyisége, még mindig hatérérték felett marad, ez derül ki a friss vizsgálatból. Tippek, hogy hogyan kerüljük el a hormonkárosító kemikáliákat.

A biszfenol vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyszer a világon. Leggyakrabban polikarbonát műanyagok összetevőiként használják, de színtartósítóként is jelen van a textíliákban, ruhákban, alsóneműkben. A legismertebb biszfenol vegyület a biszfenol A, vagyis BPA. Mivel ennek hormonkárosító és egészségkárosító hatása már ismert és bizonyított, ezért bizonyos termékekben korlátozták, illetve betiltották a használatát az Európai Unióban és a világ más részein is (cumisüvegek, gyermekeknek szánt tárgyak és játékok, hőpapírok, élelmiszercsomagolás). Azonban az ipar más biszfenol vegyületeket kezdett el használni a biszfenol A helyett. Ilyen többek között a biszfenol S és a biszfenol F, amelyekre jelenleg nincsen tiltás, pedig ezekről is bebizonyosodott, hogy már egész kis dózisban felborítják a hormonrendszert.

Biszfenolok a textilekben

A biszfenolokat színrögzítőként is alkalmazzák a textíliákban. Világszerte a műszálas poliamid textilek 80%-a színtartósító kezelést kap és ugyanígy vegyi segédanyagokat használnak például a spandexhez és az elasztánhoz is. Ezek a színtartósító keverékek tartalmaznak biszfenol S-t és biszfenol F-et, melyek a termékekben maradványként elkerülhetetlenül jelen vannak.

Ezt mérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztje, mely sokkoló eredményeket hozott. A vizsgált mintában minden harmadik bugyiban megtalálható volt ez a káros vegyszer, és minden tizedik alsónemű tartalmazott az egészségre káros mennyiségben biszfenolokat. Az egyesület szakemberei ezért arra voltak kíváncsiak, mi történik a mérgező anyagokkal mosás után.

Ki lehet-e mosni a ruhából a mérgező vegyszereket?

“Nagyon fontos, hogy ismerjük az olyan termékek biszfenol tartalmát, amelyekkel egész nap érintkezik a bőrünk, emiatt könnyen átkerülhetnek belőlük a szervezetünkbe a káros anyagok”

– mondja Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesülete vegyész szakembere.

„Érdemes tudni, mosás során változnak-e a gyártási értékek.”

A mosásra és az ezt követő újabb biszfenol koncentráció mérésre azokat a termékeket választották ki, amelyekben a legtöbb biszfenolt mutatták ki az első vizsgálat során. Normál háztartási mosógéppel, kereskedelmi forgalomban kapható, színes ruhákhoz való mosószerrel mostak. Olyan programot és beállításokat használtak a laboratóriumi szakértők, amelyet a gyártó a termék címkéjén ajánl. A termékeket egyszer mosták ki, majd újra mintát vettek, és megmérték a biszfenol vegyületek koncentrációját.

A mosás utáni mérési eredmények azt mutatják, hogy a biszfenolok összes mennyisége megközelítőleg 75%-kal csökkent. Azonban, ha az egyes mintákat külön-külön vizsgáljuk, a kép összetettebb. Míg egyes alsóneműkben a biszfenolok mennyisége akár 90%-kal is csökkent, addig 4 mintában több biszfenolt sikerült kimutatni mosás után, mint mosás előtt! „Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a mosás során például a műszálas gumis derékrészben jobban koncentrálódó biszfenolok átszivárognak a bugyi másik részeibe, sőt akár egyik fehérneműből a másikba” – mondja Dénes Júlia.

Minden megvizsgált mintára igaz, hogy a mosás után is az ajánlott egészségügyi határérték feletti biszfenolt mennyiséget tartalmazott. Tehát, bár a fehérneműkben a biszfenolok mennyisége általában jelentősen csökkent, a kiindulási értékek olyan magasak voltak, hogy mosás után minden termékben még mindig több, mint 0,8 mg/kg biszfenol volt.

Ráadásul a mosással a biszfenolok elkerülhetetlenül a szennyvízbe kerülnek, ha a szennyvíztisztítás során nem lehetséges teljesen eltávolítani őket, akkor pedig a környezetbe.

Tippek a biszfenolok elkerülésére

A cél elkerülni vagy legalább a lehető legkisebbre csökkenteni a szervezetünkbe bekerülő hormonkárosító anyagok mennyiségét. Azok együttes hatása – a koktélhatás – akár magasabb is lehet, mint az egyes összetevők hatásainak összege. A Tudatos Vásárlók Egyesülete egyszerűen betartható javaslatai egészségünk szempontjából hosszútávon minőségi javulást jelenthetnek. Fogyasztóként próbáljunk meg jobban odafigyelni arra, hogy mit vásárolunk és használunk. A mindennapi szokások apró változtatásai csökkenthetik a hormonkárosító anyagoknak való kitettséget.

Fogyasszunk minél kevesebb konzervet. Ha mindenképpen tartós élelmiszert kell beszerezni, válasszuk inkább a fagyasztott zöldségeket és ételeket vagy üveges konzerveket, illetve a dobozos változatot.
Vásároljunk műanyag csomagolás nélküli élelmiszereket. Kerüljük a zsíros ételek műanyag edényekben való tárolását, főzését vagy mikrózását és inkább használjunk üveg- vagy kerámiaedényeket.
Friss vízzel töltsük meg a vizes palackokat, és ne igyunk olyan vizet, amely napok óta a palackban áll.
Kisgyermekeknek csak olyan tárgyakat adjunk a kezébe, amelyeket szabad a szájukba venni. Lehetőleg kerüljük el, hogy gyermek műanyag tárgyakat rágjanak, illetve csak olyan tárgyakat adjunk a kezükbe, amelyeket az ő korosztályuknak szánt a gyártó.
Válasszunk illatanyagmentes krémeket, tisztítószereket és mosószereket. Ne vegyünk a gyerekeknek sem illatosított termékeket, mivel az illatanyag potenciálisan több száz vegyi összetevő keverékét jelenti.

Használat előtt mossuk ki a textíliákat és viseljünk pamutot!

A mosással jelentősen csökkenthetjük a biszfenol koncentrációt a ruhaneműkben, ezért használat előtt feltétlen mossuk ki a textíliákat. A szintetikus ruha és fehérnemű, mint látjuk, gyakran erősen szennyezett problémás biszfenolokkal. Mindegy, hogy drága márkás árukról van szó szaküzletekből, vagy olcsó vagy internetről rendelt textilekről. A pamutból készült termékek viszont gyakran vegyszermentesek vagy lényegesen kevésbé szennyezettek, keressük ezeket a boltokban! A műszálas gyermek fehérneműk is biszfenolokkal szennyezettek. A biszfenolok átjutnak a ruházatból az izzadtságba, és a bőrön keresztül a szervezetbe. Ezért a lehető leghosszabb ideig vásároljunk pamut alsóneműt gyermekeinknek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora

A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.

Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.

A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.

“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”

– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.

„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”

Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez

A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.

A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’Or^TM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.

Link a Ballon d’Or^TM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok

Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.

Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.

A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.

Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.

Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább