Connect with us

Gazdaság

Biztonságos szerződéskötés egy gombnyomásra

Integrált távoli ügyfél-azonosítás, digitális szerződéskötés és pénzügyi elszámolási megoldások cégek számára, mindez egy helyen – dr. Romhány Gergellyel, a Trustchain Systems Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk erről.

TrustChain romhány gergely

A weboldaluk nyitóoldalának első mondata „Biztonságos szerződéskötés egy gombnyomásra”. A TrustChain egy helyen kínál integrált távoli ügyfél-azonosítást, digitális szerződéskötést és pénzügyi megoldásokat cégek számára. Mit takar ez a szolgáltatás?

A célunk az volt, hogy a jogi és pénzügyi folyamatokat egyként kezelve lehetővé tegyük, hogy egy integrált megoldás keretében könnyen és gyorsan intézhessék céges ügyeiket. Így egy közös platformon belül kezelhető az elektronikus ügyfél-azonosítás, a digitális szerződéskötés folyamatai, az elektronikus aláírás, az online számlázás és online fizetés is. A korábbi, átlagos 1-2 hetes leforgási idő helyett akár 20 perc is elegendő lehet egy partnerrel való szerződéskötésre, azonosításokra, számlázásra és online fizetésre.

A platform milyen könnyen illeszthető be a cégek meglévő működésébe?

Amíg egy klasszikus CRM vagy ERP rendszer bevezetéséhez le kell cserélni a meglévő megoldásokat, addig a TrustChain abszolút elfér a már meglévő klasszikus papír alapú rendszerek mellett egy kiegészítő digitális megoldásként. A cégek a szerződéses jogi folyamataik egy részét, a sztenderd, sablonalapú szerződések kezelését megoldhatják a TrustChain Platformon, míg az egyedi, testreszabott szerződéseket igénylő esetekben pedig meghagyhatják az eddigi folyamatokat. A kettő kényelmesen és jól elférhet egymás mellett.

Kik lehetnek a „tipikus” ügyfeleik, akiknek ajánlaná a TrustChain megoldását?

Két ügyfélkategóriát emelnék ki. A kis cégek, akiknek nincs külön jogász csapatuk, rendszeresen inkább már meglévő sablonszerződésekkel dolgoznak, korlátozott erőforrásaik vannak az adminisztrációra, szerződések postázására, szkennelélésre, iktatására, nekik hasznos megoldást kínál ez az online platform. A másik, a kifejezetten nagyvállalati ügyfélkör (pl. nagykereskedő cégek, taxicégek, lízingcégek, informatikai cégek, biztosítók), ahol nagyon sok a sztenderd terméket vagy szolgáltatást vásárló céges ügyfél. Ezen cégeknél a sok ügyfél miatt rengeteg a sztenderd szerződésekre fordítandó papírmunka, ügyfél-azonosítási, postázási és egyéb adminisztrációs feladat, ezekre is hatékony megoldást tudunk kínálni. Ezen nagy számú „fix” szerződésekből tud a TrustChain rendszere egy ún. „okos” szerződést készíteni, amelyben csak a főbb pontokat lehet egyeztetni a szerződő partnerrel. A szerződésben lévő céginformációs adatok automatikusan hitelesítésre, ellenőrzésre kerülnek valósidejű céginformációs rendszerekből, így elkerülhetőek a téves adatrögzítés miatt keletkező hibák (pl. elgépelt adószám, rossz postázási cím). Ezen adminisztratív emberi hibák egyébként számos esetben okozhatnak késedelmes fizetést és egyéb bonyodalmakat, többletmunkát.

2019. júniusában léptek egyszerre a magyar és a cseh piacra. Hogy sikerült az indulás?

Igen, június 4-én a Barionnal közösen jelentettük be a magyar és a cseh piacra való lépésünket. Azóta naponta 5-10 új megkeresés érkezik hozzánk, már több mint 80 regisztrált cég van a rendszerünkben, akik már használják a szerződéskötő megoldásunkat. Többségében még magyar cégek, mivel a cseh piacon való aktív kommunikáció augusztus végén indul, de már a cseh piacon is élesben működik a rendszer. Arra számítottunk, hogy az első időszakban még kevesebb lesz a nagyvállalati érdeklődés, de ennek ellenkezője történt, főleg közép- és nagyvállalati megkeresések érkeznek, ami kellemes meglepetés.

A piacra lépésünket az is nagyban segítette, hogy bekerültünk a bécsi weXelerate innovációs programba, ahol 650 cég közül azon 25 kiválasztott cég közé választottak, akik részt vehettek egy három hónapos coorporate-innovációs programban. A júniusi döntőben a TOP5 cég közé is beválasztottak minket, ami erős osztrák sajtómegjelenéseket is eredményezett, így már Ausztriából is kapunk megkereséseket, hogy mikor indulunk náluk is.

Tervezik az osztrák piacra lépést is?

Igen, terveink szerint 2019. utolsó negyedévében, már minden előkészület megtörtént és a tesztelési fázisban tartunk.

A magyar cégeknek Németország is kiemelten fontos partnerországa. A német piac felé is nyitnak majd?

2020-ban erre is sor kerül, az előkészületek javában folynak, már megvannak a német partnereink is, szeretnénk minél előbb kiszolgálni az ügyfeleket a német piacon is.

Az Önök által kínált szolgáltatás nagyon innovatív. Európában több konkurens cég is foglalkozik ezzel? Milyen nehéz a piacra lépés mellettük?

Azért érdekes ez a kérdés, mert többféle konkurenciánk is van jelenleg, de mi beépítettük a rendszerünkbe a távoli ügyfél-azonosítást, az elektronikusaláírás-kibocsájtást, a szerződéskötési és pénzügyi megoldásokat, másnál viszont nincs integrálva az ügyfél-azonosítás és az elektronikus aláírás. Most még azt mondhatjuk, hogy ezzel előnyben vagyunk a konkurenciáinkhoz képest, de sietnünk kell, hogy előnyben is maradjunk.

Hogy tudják biztosítani a biztonságos fizetési megoldást a rendszerükben?

A Barion egyediségét kihasználva tudtuk kialakítani ezt a megoldást. Szerettünk volna egy olyan szolgáltatást is kínálni a cégeknek, hogy ha nincs lehetőségük bankgaranciát vagy fizetési biztosítékot kapni egy hitelbiztosítón keresztül a számláik kifizetésére, akkor is valamilyen módon biztosítva legyen a számlák kifizetése, illetve maga a teljesítés. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a két cég a TrustChain rendszerében megköti a szerződést, az aláírást követően a Vevő kap egy elektronikus kérést, hogy engedélyezze, hogy a Barion számláján zároljuk a szerződés szerint összeget. Amint ezt engedélyezi, a zárolás automatikusan megtörténik, elindulhat a szerződés szerinti teljesítés. A szerződés szerinti teljesítés időpontjában a Vevő kap egy értesítést, hogy a teljesítés megtörtént-e, ha megérkezik a jóváhagyás erre, azután a rendszer legenerálja a hivatalos teljesítésigazolást. Amint ez a teljesítésigazolás is aláírásra kerül, a zárolt összeg automatikusan elutalásra kerül az Eladó félnek. Ily módon a TrustChain, mint teljesítési segéd működik közre egy olyan folyamatban, ahol két, még egymásnak ismeretlen cég szerződik egymással. A biztonságos elszámolás mellett az egész szerződési folyamat hivatalos adminisztrációja is teljes lesz.

Ebben az esetben mindkét szerződő félnek regisztrált ügyfélnek kell lennie Önöknél, ugye?

Igen, a TrustChain Platformon is regisztrált ügyfélnek kell lennie és rendelkezniük kell Barion tárcával is.

Milyen nyelven érhető el jelenleg a rendszer?

Ebben a pillanatban magyar nyelven, de egy hónapon belül angolul is elérhetővé válik, augusztus végétől pedig már cseh nyelven is. Van telefonos ügyfélszolgálati elérésünk is, mellette chat- és e-mail- támogatást nyújtunk az ügyfeleink számára.

A szolgáltatás árképzése hogyan alakul?

A szolgáltatásunk kipróbálásához, használatához nem kell hosszú távú fix elkötelezettséget vállalni egy nagyobb összegért. Nincs havi alapdíj, csak azért kell fizetni, amit valóban igénybe is vett a cég. A regisztrációt követően 350 Ft az azonosítási költség, így az egyszeri 350 Ft-os díj után már használható is a rendszer. Ezután minden aláírás után 350 Ft-ot kell fizetni, amely független az adott szerződés hosszától, így az lehet 5 vagy akár 100 oldalas is, ugyanennyi a díja a teljesítésigazolás aláírásának is. Ha csak a postaköltséget nézzük, a szerződések, teljesítésigazolások postázási költségei is magasabbak lennének ennél. Alapvetően az a célunk, hogy a cégek kezdjenek átállni a digitális megoldásokra, amellyel időt takaríthatnak meg és emellett még költséghatékonyabb is.

Mik a jövőbeli tervek?

Egyrészt folyamatosan fejlesztjük a rendszerünket, másrészt „TrustChain nagyköveteket” választunk a már regisztrált cégek közül, akiknek létrehozunk ún. tematikus piactereket, amin keresztül fogadni tudják a saját alvállalkozóikat és ügyfeleiket. Az év végéig a terveink szerint kb. 10 tematikus piactér fog létrejönni, ezzel kívánjuk bemutatni a cégeknek, hogy miért érdemes egy ilyen megoldást bevezetniük. Fontosnak tartjuk továbbá a gyors nemzetközi növekedést is, terveink között szerepel a magyar és cseh piac után az osztrák, a szlovák, a bolgár, a lengyel, a román piacra való lépés is, amelyeket még 2020-ban szeretnénk megvalósítani. A rendszerünkben elérhető egy partnerajánló funkció is, aminek keretében más országból, iparáganként kereshetnek a cégek már regisztrált, beazonosított, biztonságos üzleti partnereket.

Újonnan induló startup cégként, hogy tudják biztosítani a folyamatos fejlesztéseket és a nemzetközi terjeszkedést?

Eddig több mint 210 millió forint kockázatitőke-befektetést vontunk be, többek között a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. részvételével, de jelenleg is tárgyalunk osztrák és magyar befektetőkkel további 3 millió euró bevonásáról. Ez szükséges ahhoz, hogy gyorsan tudjunk a régióban terjeszkedni, az a célunk, hogy a közép-európai régióban mi legyünk az a biztonságos digitális kereskedőtér, ahol a cégek nyugodtan tudnak egymással szerződéseket kötni és tranzakciókat végezni.

TrustChain csoportkep

Trustchain Systems Kft. csoportkép

www.trustchain.com

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek. 

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant. 

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke. 

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget. 

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget. 

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek. 

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett. 

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után. 

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter. 

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit. 

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány

Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A munkaerőhiány keletről nyugatra nő

A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.

A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.

A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.

A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.

A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).

Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken

Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.

A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”

– mondta Markovich Béla.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Fordulóponton az építőipari hangulat

Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar kkv-t is díjazott a nemzetközi Generali

A szabályozási keretek egyszerűsítésével, adóösztönzőkkel, valamint célzott pénzügyi megoldások bevezetésével lehetne hatékonyabban támogatni az európai kkv-k fenntartható átállását – hivja fel a figyelmet a Generali Csoport és az SDA Bocconi által készített Fehér Könyv, melyet idén negyedik alkalommal mutattak be.

Generali SME EnterPRIZE kezdeményezése a fenntarthatósági gyakorlatok alkalmazását hivatott támogatni a kis- és középvállalkozások körében, az aktuális trendek és kihívások felmérése mellett pedig minden évben elismeri azt a 10 „Fenntarthatósági Hős” vállalkozást, akik példát mutatnak a zöld átállásban. Az EnterPRIZE idei eseménye az Európai Tanács lengyel elnökségének védnökségével zajlott és részt vett többek között Martin Hojsík, az Európai Parlament alelnöke is.

Philippe Donnet, a Generali csoport vezérigazgatója elmondta:

„A globális pénzügyi bizonytalanságok, a geopolitikai feszültségek és a gyors technológiai változások közepette a kis- és középvállalkozásoknak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Mi a Generalinál meg vagyunk győződve arról, hogy a fenntartható átállás kulcsfontosságú előnyökkel járhat a kkv-k számára, és továbbra is a legnagyobb elkötelezettséggel kísérjük és támogatjuk őket ezen az úton. Ezen túlmenően az EnterPRIZE egyik fő célja mindig is az volt, hogy elősegítse a párbeszédet az európai döntéshozókkal és pénzügyi szakemberekkel, hogy végül olyan szabályozási keret jöhessen létre, amely valóban lehetővé teszi a vállalkozások számára a fenntartható gyakorlatok elsajátítását. Mindez jól illeszkedik az Európai Bizottság prioritásaihoz is, ezért bízom abban, hogy együtt haladunk előre egy versenyképesebb, rugalmasabb és fenntarthatóbb Európa felé.”

Kkv és kkv között is lehet hatalmas szakadék: célzottabb ösztönzők kellenek

Fehér Könyv 2025-ös kiadása 1260 európai kis- és középvállalkozás megkérdezésével készült, és a jelentős környezeti-gazdasági-politikai kihívások ellenére azt mutatja, hogy zöld átállás útján elindult cégek továbbra is elkötelezettek a fenntarthatósági intézkedések megvalósítása terén. Mindemellett jól érzékelhető érvek szólnak: 75%-uk javuló munkavállalói- és ügyfélelégedettségről, 67%-uk növekvő versenyelőnyről számolt be, miközben a fenntarthatóság üzleti értéke is kézzelfogható. A vállalkozások 63%-a kedvezőbb hitelfeltételekhez (ez 8%-os növekedés 2023-hoz képest), illetve biztosítási kondíciókhoz jutottak. A könyv azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy sok esetben hatalmas fenntarthatósági szakadék tátong a kis- és középvállalkozások között, jellemzően pedig a kisebb cégek maradnak le a zöld átállásban. Ezért sürgető szükség van célzott és differenciált támogatási mechanizmusok kialakítására, amelyek hatékonyan kezelik az európai kkv-ökoszisztéma sokszínű igényeit.

A Fehér Könyv emellett kiemelt figyelmet szentel az éghajlati változásoknak – ez a Generali Csoport saját tapasztalatait is tükrözi, hiszen a szélsőséges időjárási események gyakorisága és az okozott károk nagyságrendje is növekszik. A kutatás szerint a klímakockázatokkal kapcsolatos tudatosság szintén jelentős eltéréseket mutat a kkv-k körében: a fenntarthatósági éllovasok 69%-ban ismerik fel a kockázatokat, míg az átlag mindössze 50% – ráadásul csupán a cégek 31%-a rendelkezik biztosítással ilyen típusú károk ellen. A klímaváltozás hatásaihoz kapcsolódó legjelentősebb aggodalom az árvolatilitás (47%), a megküzdési stratégiák között pedig inkább a napi működéssel kapcsolatos gyakorlatok jellemzőek, így például a helyi beszerzés (33%) és a megújuló energiaforrások használata (27%). A kkv-k éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének támogatása kulcsfontosságú, mivel döntő szerepet játszanak a világgazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitásában.

Francesco Perrini, az SDA Bocconi fenntarthatóságért felelős dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem csupán pillanatfelvétel, hanem a 2020 óta gyűjtött adatok alapján folyamatában mutatja be a kkv-k fejlődését a zöld átállás terén, ezért rendkívül értékes információkkal szolgál. Lucia Silva, a Generali fenntarthatósági vezetője hozzátette, hogy a Fehér Könyv célja nem csupán az, hogy részletes képet adjon a döntéshozók számára, hanem hogy az abban megfogalmazott megállapításokat konkrét lépésekre fordítsák a fenntarthatósági törekvések hatékony megvalósítása érdekében.

A magyar Compocity is ’Fenntarthatósági Hős lett”

Felismerve, hogy egyetlen vállalkozás sem képes önállóan megküzdeni a globális kihívásokkal, a Generali továbbra is elkötelezett az EnterPRIZE kezdeményezés mellett a fenntarthatóság kultúrájának előmozdítása érdekében. A zöld átállás támogatásának fontos formája a példamutatás és a jó gyakorlatok kiemelése, ráadusul ezek a cégek gyakran ösztönösen cselekednek fenntartható módon, nem a külső szabályozásnak megfelelve. A Generali ezért idén is kiválasztotta 10 „Fenntarthatósági Hősét” több mint 8900 európai kkv közül egy akadémiai, üzleti és innovációs szakemberekből álló tanácsadó testület segítségével. Az EnterPRIZE pályázóit a társadalmi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásaik alapján értékelték, figyelembe véve az üzleti tevékenységeik során megvalósított értékteremtő fenntarthatósági kezdeményezéseket. A nyertesek között szerepel energiahatékony faépületeket és ultrakönnyű napelemeket gyártó cég, fogyatékkal élőket foglalkoztató közösségi farm vagy éppen olyan kezdeményezés, amely vállalatoknak szervez önkéntes programokat az idősgondozásban.

A többek között osztrák, horvát, cseh vagy német díjazottak között szerepel a magyar Compocity is. A hazai vállalkozás valódi úttörő a városi körforgásos gazdálkodásban: az általa kifejlesztett beltéri közösségi komposztáló robot, a CompoBot a hulladékot talajregeneráló anyaggá alakítja. A 2025-ös „Fenntarthatósági Hősök” és a Generali SME EnterPRIZE projekt részletei itt érhetők el: https://www.sme-enterprize.com/.

Idén a Generali EnterPrize kis- és középvállalkozásokat segítő pályázata 2025. május 5-én indul.

Generali SME


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss