Gazdaság
Remek eredményeket produkál az ABB
A kedvezőtlen piaci körülmények ellenére folytatódott a növekedés; jó ütemben halad a vállalat átalakítása
A teljes rendelésállomány +1%1-kal, míg a teljesítésre váró rendelésállomány +7%-kal nőtt
„Az ABB a kedvezőtlen makroökonómiai körülmények és a geopolitikai bizonytalanságok ellenére is dinamikusan növelte az árbevételét,”
– nyilatkozta Péter Voser, az ABB elnök-vezérigazgatója.
„Az előttünk álló időszakban minden üzletágunkban hosszú távú növekedés elérésére törekszünk, folytatjuk a költségek csökkentését és a portfóliónk optimalizálását. A nagyobb cselekvési szabadságot és önállóságot biztosító új vállalati kultúránk további erősítésével az ABB-t egy erősebb, a piaci igényekre gyorsabban reagáló vállalatcsoporttá kívánjuk átalakítani.”
„A negyedévben folytatódott a teljes rendelésállományunk és az árbevételünk növekedése, ami főként a Villamosítás és a Hajtás üzletágak jó eredményeinek köszönhető. A Robotika és Gyártásautomatizálás eredményeire kihatással volt az autóiparban és a gépgyártásban tapasztalható visszaesés”
– mondta Timo Ihamuotila, az ABB pénzügyi igazgatója.
„Jól halad az Energetikai Hálózatok divízió eladása, a GEIS integrálása és az ABB-OS működési modell bevezetése is; ezek a lépések mind azt a célt szolgálják, hogy az ABB-t még nyereségesebbé tegyük.”
Rövid távú kilátások
A makrogazdasági mutatók Európában és Kínában vegyesek, míg az USA-ban a növekedés tartósabb. A globális piacokat továbbra is érintik a geopolitikai bizonytalanságok.
Az ABB célpiacai rugalmasságot és stabilitást mutatnak, bár néhol, különösen a gyártásautomatizálási szektorban, kedvezőtlen tendenciák tapasztalhatók. Az olajár- és devizaárfolyam-hatások várhatóan továbbra is befolyásolják a vállalat eredményeit.
Üzletági változások és az átalakítás eredményei a II. negyedévben
2019. április 1-i hatállyal hivatalosan is megkezdte működését az ABB négy új üzletága. A növekedésorientált, új struktúrában működő üzletágak működésük során kiemelt figyelmet fordítanak majd a költségmegtakarításra és a portfóliójuk hatékony kezelésére is.
Folytatódik az új működési modell bevezetését célzó átalakítás. A II. negyedévben a marketig, az értékesítés, az „operations” és a szerviz vállalatcsoport szintű funkcióit beintegráltuk az üzletágakba. Megkezdődött a „country” erőforrások üzletágaknak történő átadása és a kapcsolódó humánpolitikai lépések végrehajtása is.
Az ABB-OS rendszer bevezetésével az ABB vállalatcsoport-szinten közel 500 millió USD/év összes költségmegtakarítást kíván elérni. A rendszer bevezetésének köszönhetően várhatóan teljesül a 2019-re előirányzott 150-200 millió USD költségmegtakarítás, és tartható lesz a 2021-re tervezett megtakarítási szint is.
Zajlanak az Energetikai Hálózatok divízió eladását célzó tranzakcióval kapcsolatos munkálatok. A szükséges jogi struktúrák közel kétharmada már beépítésre került. A „country” és a funkcionális teamek jól haladnak a szétválás helyi jogszabályi előírások és követelmények szerinti előkészítésével. Az ABB várhatóan 2020 első félévében fogja lezárni a tranzakciót.
Jól halad a GEIS beintegrálása a Villamosítás üzletágunkba. A negyedév során az üzletág – több jelentős lépés mellett – bemutatta az ABB és a GEIS kombinált portfólióját, és bejelentette, hogy a tervek szerint optimalizálni kívánja az egyesített, USA-központú középfeszültségű gyártólétesítményeit.
Az ABB július 9-én bejelentette azt a megállapodást, amely szerint a napelemes invertereket gyártó részlegét eladja a napenergia hasznosítására specializálódott olasz cégnek, a FMER S.p.A-nak. Ezzel a lépéssel az ABB a portfóliójának optimalizálását kívánja folytatni. A tervek szerint 2020 első negyedévben záruló tranzakció jelentősen elősegíti majd, hogy a Villamosítás üzletág elérje a 15-19%-os célul tűzött haszonkulcssávot.
További információk
A II. negyedév eredményeinek sajtóközleménye és prezentációja az ABB News Center honlapján, a www.abb.com/news-on és az Investor Relations honlapján, a www.abb.com/investorrelations-ön érhetők el.
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét




