Gazdaság
Remek eredményeket produkál az ABB
A kedvezőtlen piaci körülmények ellenére folytatódott a növekedés; jó ütemben halad a vállalat átalakítása
A teljes rendelésállomány +1%1-kal, míg a teljesítésre váró rendelésállomány +7%-kal nőtt
„Az ABB a kedvezőtlen makroökonómiai körülmények és a geopolitikai bizonytalanságok ellenére is dinamikusan növelte az árbevételét,”
– nyilatkozta Péter Voser, az ABB elnök-vezérigazgatója.
„Az előttünk álló időszakban minden üzletágunkban hosszú távú növekedés elérésére törekszünk, folytatjuk a költségek csökkentését és a portfóliónk optimalizálását. A nagyobb cselekvési szabadságot és önállóságot biztosító új vállalati kultúránk további erősítésével az ABB-t egy erősebb, a piaci igényekre gyorsabban reagáló vállalatcsoporttá kívánjuk átalakítani.”
„A negyedévben folytatódott a teljes rendelésállományunk és az árbevételünk növekedése, ami főként a Villamosítás és a Hajtás üzletágak jó eredményeinek köszönhető. A Robotika és Gyártásautomatizálás eredményeire kihatással volt az autóiparban és a gépgyártásban tapasztalható visszaesés”
– mondta Timo Ihamuotila, az ABB pénzügyi igazgatója.
„Jól halad az Energetikai Hálózatok divízió eladása, a GEIS integrálása és az ABB-OS működési modell bevezetése is; ezek a lépések mind azt a célt szolgálják, hogy az ABB-t még nyereségesebbé tegyük.”
Rövid távú kilátások
A makrogazdasági mutatók Európában és Kínában vegyesek, míg az USA-ban a növekedés tartósabb. A globális piacokat továbbra is érintik a geopolitikai bizonytalanságok.
Az ABB célpiacai rugalmasságot és stabilitást mutatnak, bár néhol, különösen a gyártásautomatizálási szektorban, kedvezőtlen tendenciák tapasztalhatók. Az olajár- és devizaárfolyam-hatások várhatóan továbbra is befolyásolják a vállalat eredményeit.
Üzletági változások és az átalakítás eredményei a II. negyedévben
2019. április 1-i hatállyal hivatalosan is megkezdte működését az ABB négy új üzletága. A növekedésorientált, új struktúrában működő üzletágak működésük során kiemelt figyelmet fordítanak majd a költségmegtakarításra és a portfóliójuk hatékony kezelésére is.
Folytatódik az új működési modell bevezetését célzó átalakítás. A II. negyedévben a marketig, az értékesítés, az „operations” és a szerviz vállalatcsoport szintű funkcióit beintegráltuk az üzletágakba. Megkezdődött a „country” erőforrások üzletágaknak történő átadása és a kapcsolódó humánpolitikai lépések végrehajtása is.
Az ABB-OS rendszer bevezetésével az ABB vállalatcsoport-szinten közel 500 millió USD/év összes költségmegtakarítást kíván elérni. A rendszer bevezetésének köszönhetően várhatóan teljesül a 2019-re előirányzott 150-200 millió USD költségmegtakarítás, és tartható lesz a 2021-re tervezett megtakarítási szint is.
Zajlanak az Energetikai Hálózatok divízió eladását célzó tranzakcióval kapcsolatos munkálatok. A szükséges jogi struktúrák közel kétharmada már beépítésre került. A „country” és a funkcionális teamek jól haladnak a szétválás helyi jogszabályi előírások és követelmények szerinti előkészítésével. Az ABB várhatóan 2020 első félévében fogja lezárni a tranzakciót.
Jól halad a GEIS beintegrálása a Villamosítás üzletágunkba. A negyedév során az üzletág – több jelentős lépés mellett – bemutatta az ABB és a GEIS kombinált portfólióját, és bejelentette, hogy a tervek szerint optimalizálni kívánja az egyesített, USA-központú középfeszültségű gyártólétesítményeit.
Az ABB július 9-én bejelentette azt a megállapodást, amely szerint a napelemes invertereket gyártó részlegét eladja a napenergia hasznosítására specializálódott olasz cégnek, a FMER S.p.A-nak. Ezzel a lépéssel az ABB a portfóliójának optimalizálását kívánja folytatni. A tervek szerint 2020 első negyedévben záruló tranzakció jelentősen elősegíti majd, hogy a Villamosítás üzletág elérje a 15-19%-os célul tűzött haszonkulcssávot.
További információk
A II. negyedév eredményeinek sajtóközleménye és prezentációja az ABB News Center honlapján, a www.abb.com/news-on és az Investor Relations honlapján, a www.abb.com/investorrelations-ön érhetők el.
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Ipar2 hét ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Gazdaság7 nap ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Tippek2 hét ago
Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja