Connect with us

Gazdaság

A motivált karrierváltók előtt áll nyitva az IT szakma

Több tízezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, a robotizáció terjedésével pedig a szoftverfejlesztők iránti kereslet további növekedése várható.

A hiány egyre több embert csábít át IT területre, ugyanakkor az iparági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy csak az elkötelezett, nyitott, fejlődni vágyó szakembereket fogadják tárt karokkal a vállalatok.

Összhangban a munkaerő-piaci igényekkel az elsősorban karrierváltókat képző Green Fox Academy a felvételi folyamat során a motiváció szűrésére helyezi a hangsúlyt.

A legóvatosabb számítások szerint is több tízezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Az IVSZ (Szövetség a Digitális Gazdaságért) főtitkára, Molnár Attila becslése szerint a hiány kb. egyharmadát a szoftverfejlesztők teszik ki, de az IVSZ 2018-as Munkaerőpiaci Tünettérkép kutatása szerint az IT határterületeken is nagy hiány mutatkozik. Az iparági szakértők abban is egyetértenek, hogy ezen a területen biztosan nem várható dekonjunktúra. Balogh-Mázi Mária, Magyarország egyik legfelkapottabb újgenerációs állásportáljának, a DreamJo.bs-nak a vezérigazgatója és Molnár Attila is arra hívja fel a figyelmet, hogy a többi szektorban megjelenő munkaerőhiány is további keresletet gerjeszt a szoftverfejlesztők iránt, ami egyre inkább fokozódni fog.

“A vállalatok a munkaerőhiány ellensúlyozására olyan technológiákat kezdenek el alkalmazni, amihez kevesebb ember kell. A technológia kialakításához pedig további szoftverfejlesztőkre van szükség: nemcsak kódolókra, hanem olyan algoritmizálási képességekkel rendelkező, business analyst szakértőkre, akik képesek egy folyamatot leírni, lépésekre bontani”

fogalmaz Molnár Attila és hozzáteszi, hogy amennyiben a világgazdaságban dekonjunktúra is lesz, az tovább fogja növelni a robotizáció iránti igényt, és így még több szoftverfejlesztőre lesz szükség.

Az IVSZ áprilisban leköszönt főtitkára, Major Gábor arra is rámutat, hogy a minőségi munkaerő megléte további állásokat  teremthetne hazánkban:

Mindenképpen a hiányhoz számolnám azokat a pozíciókat is, amik még nem léteznek, de ha lenne szabad, elérhető minőségi munkaerő, akkor nemzetközi versenyben ide jönnének ezek az állások – ez további legalább tízezer fő.”

Több csatorna kell a szakember-utánpótlás biztosítására

A szakértők egyöntetűen úgy látják, hogy az ilyen mértékű szakemberhiányt az egyetemek kibocsátása önmagában nem képes pótolni, ezért nagy szükség van az intenzív képzést nyújtó programozó bootcampekre, amelyek rövidebb idő alatt, gyakorlatias tudással bocsátanak ki pályakezdő programozókat.

Balogh-Mázi Mária tapasztalatai azt mutatják, hogy nem mindenkinek jelent valós alternatívát az egyetemi képzés:

“Egy karrierváltó nem feltétlen fog belekezdeni egy több éves egyetemi képzésbe, így reálisan úgy válthat IT területre, ha néhány hónap alatt, vagy akár részmunkaidőben 1 év alatt el tud sajátítani egy új szakmát, erre kínálnak lehetőséget a bootcampek.”

A Budapest Business Journal felmérése szerint Magyarország vezető szoftverháza, a több mint 60 Green Foxból érkező juniort foglalkoztató evosoft ügyvezetője, Petényi István is úgy látja, hogy nagyon fontos a bootcampek tevékenysége:

Ha nézzük azokat az információkat, hogy hány tízezer mérnök és informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, és mennyi az egyetemek kibocsátó képessége, azt gondolom, hogy mindenképp indokolt volt, hogy 3 évvel ezelőtt együttműködésre léptünk a Green Foxszal és más bootcampekkel. Azt látom, hogy ma is ez a helyzet. Az autóiparból érkező információk alapján pillanatnyilag ugyan lehet, hogy kicsit enyhül ez a hiány, de egyrészt nem gondolnám, hogy 3-5 éves távlatban ez így marad, vagy hogy az egyéb csatornák ilyen gyorsan képesek lennének kezelni ezt az igényt.”

Balogh-Mázi Mária hozzáteszi, hogy a vállalatoknak nem a papír számít:

“Teljesen mindegy, hogy egyetemet végzett, főiskolát, Green Foxot vagy bármi mást, nem is nagyon kérik a papírt a programozók esetében. Talán az állami intézményekben vagy nagyvállalatokban, ahol nagyon szigorú policy van erre vonatkozóan, de egyébként nem szokták papírhoz, végzettséghez kötni. Ehelyett az a jellemző, hogy a jelölt rátermettségét a próbafeladat vagy szakmai beszélgetés alapján ítélik meg.”

A motiváció és tanulási vágy a kulcs a sikeres karrierkezdéshez

A szakértők ugyanakkor abban is egyetértenek, hogy a hiány ellenére bármely más szakmához hasonlóan nem mindenki előtt áll nyitva az IT iparág, a pályakezdő programozók esetében elsősorban elkötelezettség, motiváció, munka iránti alázat, nyitottság és tanulási vágy kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a munkaerőpiacon.

Petényi István az evosoft kiválasztási szempontjai kapcsán azt vallja:

“Nekünk az számít, hogy mennyi mindent tud valaki megtanulni, kevésbé az, hogy milyen tudással érkezik. Kellő nyitottsága legyen, jól, hatékonyan tudjon és akarjon tanulni. Fontos még a csapatszellem, hogy a közös érdeket az egyéni fölé tudja valaki helyezni. Ezek ugyan nem csak a junioroknál fontosak, de a junioroknál teljesen erre kell fókuszálnunk, mert ott elképzelhető, hogy a hard skill tudás még kevesebb, emiatt kevésbé mérvadó.”

A több mint 20 éves múltra visszatekintő, webes alkalmazások és szoftverek fejlesztésével, valamint hálózat- és szerverüzemeltetéssel foglalkozó Biroda alapítója, Bíró András is hasonlóan látja:

Nekünk nagyon fontos, hogy az új munkatársunk illeszkedjen az adott projektcsapatba és a cég egészébe is. Emellett fontos szempont, hogy tényleg érezzük rajta azt, hogy tanulni, fejlődni akar és nyitott az újdonságokra, akár más programnyelvekre is.”

Baráth Barbara, a Green Fox Academy ügyvezetője képzési oldalról hozzáteszi:

“Mi is azt tapasztaltuk, hogy elsőként nem feltétlenül a szakmailag legkiemelkedőbb hallgatóinknak sikerül elhelyezkedni. A partnereink sokkal inkább az elkötelezett, fejlődni vágyó, nyitott jelölteket keresik. Ezért arra készítjük fel a hallgatóinkat, hogy az interjúk során ezt is meg tudják mutatni.”

Sokan a kecsegtető kezdőfizetés miatt váltanának a programozásra, Molnár Attila ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a pénz önmagában nem elegendő motiváció:

“Az egy jó motiváltsági tényező, ha valaki hajlandó elvégezni egy bootcampet, befizetni a tandíjat, a képzés idejére összehúzni a nadrágszíjat. De ha a motivációja egyedül a pénz, és 2-3 hónap után sem látható a fejlődése, akkor úgy elküldik, mint a szél.”

A bootcampek előnye, hogy tudnak szűrni

Molnár Attila úgy látja, a jó programozónak a hobbija is a programozás, és nem az a kérdés, hogy szükség van-e bootcampre vagy főiskolára, hanem az, hogy ki tud ilyen embert kibocsájtani.

Ebben a legjobb tapasztalat az egyetemi végzettségű jelöltekkel van, a bootcampeknek ugyanakkor az az előnye, hogy tudnak szűrni. Ha jól csinálják, akkor olyan embereket engednek be a programjukba, akik egyébként motiváltak, csak alapvetően nem ezt a szakmát választották. A bootcamp néhány hónapos képzéssel megadja nekik a szükséges alapot a meglévő motiváltság mellé, és ha egy interjún be tudják mutatni, hogy ez a kettő megvan nekik, nagy örömmel fogják felvenni őket.”

Petényi István is a szűrési rendszert látja a bootcampek egyik fontos sikertényezőjeként:

“Azt vettem észre a Green Foxtól érkező kollégák esetében, hogy a hozzáállásuk, hogy mekkora bizonyítási vággyal rendelkeznek, az a Green Fox kiválasztási módszeréből fakad. Itt arra gondolok, hogy van már munkatapasztalatuk, de korábbi szakmájukban éri őket egy trauma, ami változtatásra készteti őket. Ezért hajlandóak a saját energiájukból, idejükből és pénzükből áldozni, ami a motivációt alapvetően befolyásolja.”

Krüpl Attila 2016-ban végezte el a Green Fox Academyt, jelenleg a Doclernél fejleszt.

“Szerintem a Green Fox leginkább olyan embereket keres felvételi során, akik változtatni akarnak az életükön. Akik aktívan tesznek ezért, csak kell nekik egy partner, aki segít belépni ebbe az iparágba. Olyanoknak ajánlom, akik elszántak, nem adják fel, és tudják hova akarnak eljutni.”

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Panelek újabb reneszánsza: a leggyorsabban értékesíthető lakástípus

Egyre nagyobb a különbség az egyes ingatantípusok értékesítési ideje között: a leggyorsabban a házgyári technológiával épült lakások kelnek el, míg a használt házak országos átlagban majdnem hét hónapot töltenek a piacon, ismertette az Otthon Cetrum elemzési vezetője az első féléves adatokat.

Az év első félévében ingatlantípusonként eltérő trend jellemezte az értékesítési időket. Míg a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt, azaz egyre nagyobb a különbség az egyes ingatlantípusok értékesítési ideje között – összegezte Soóki-Tóth Gábor az első féléves adatokat. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a panellakások értékesítési ideje az első félévben átlagosan 50 nap volt, míg a társasházi lakásoké 84, a családi házaké pedig 201 nap. Egyúttal megjegyezte, hogy a panellakások esetében egy éve csökken a forgási idő, és a tavalyi III. negyedévben mért 80 nap az idei II. negyedévre – jelentős javulás után – 50 napra mérséklődött.

Hagyományosan a nagyvárosokban töltik a legkevesebb időt a piacon az ingatlanok, így a panellakások is. Ennek megfelelően 2025. II. negyedévében a régióközpontokban keltek el leggyorsabban a panelek, mindössze 39 nap alatt, de ezt az értéket majdnem hozták Pest külső kerületei is 43 nappal, míg a főváros budai részén 52, a belső pesti kerületekben 49 nap az átlag, ami nagyjából megfelel országos átlagnak. A kisebb városokban (59 nap) és a megyei jogú városokban (66 nap) az értékesítéshez az országos átlagnál hosszabb időre volt szükség.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 84 nap volt a II. negyedévben, ami szintén jelentősen kevesebb az I. negyedévben mért átlagértéknél. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a használt téglalakások forgási sebességének gyorsulása csak a második negyedévre érvényes, mert az I. negyedéves érték még megegyezett a tavalyi éves átlaggal. Ebben a szegmensben a külső pesti kerületek forgási sebessége a legkedvezőbb a II. negyedévben mért 54 nappal, amelyet a régióközpontok 60 napos átlaga követ. A belvárosi és budai kerületek szinte párhuzamosan pörögtek 73 és 76 nappal. A megyei jogú városokban 87 nap az irányadó, míg a kisebb városokban, illetve a fővárosi agglomerációban 130-135 nap, bő négy hónap volt az átlagos értékesítési idő ebben a szegmensben.

A használt házak átlagos értékesítési ideje az idei első és második negyedévben egyaránt 201 nap volt.

„Ez az érték a tavalyi évhez és az előző év utolsó negyedévéhez képest egyaránt bő két héttel hosszabb idő”

– emelte ki az elemzési vezető.

Soóki-Tóth Gábor elmondta, a településtípusok értékesítési idejében itt alakult ki a legnagyobb különbség. A külső pesti kerületek 138 napos átlagértéke a legkedvezőbb, de még a megyei jogú városok 150 napos, a régióközpontok 162 napos átlaga is jelentősen kedvezőbb az országos átlagnál. Pest vármegyében 185 nap, Budán, ahol a magas árak némileg hűtötték a keresletet, átlagosan 204 napot kellett várni a sikeres üzletzárásra. A kisebb városokra és községekre pedig bőven 200 nap feletti érték jellemző: a kisvárosokban 217, a községekben 250 nap a mértékadó az év második negyedévében.

„A felújításra szoruló és korszerűtlen használt házat a legnehezebb eladni, ez a trend tartósnak ígérkezik, a vevők többsége nem építkezni, hanem költözni szeretne”

– magyarázta Soóki-Tóth Gábor.

„A jelenlegi trend egyértelműen arról árulkodik, hogy továbbra is a nagyvárosokban élénk az ingatlanpiac. Továbbra is a kedvezőbb árazású és jó elhelyezkedésű ingatlantípusok fogynak a leggyorsabban, a drágább körzetekben, különösen a családi házak, villák esetében nagyobb türelemre van szükség az eladáshoz.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése

A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.

A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.

Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek

„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”

– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.

A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.

850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése

Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.

„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”

– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.

Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.

4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek

A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.

„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”

– mondja Kardos Ádám.

„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”

– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.

1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon

Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.

4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss