Gazdaság
A motivált karrierváltók előtt áll nyitva az IT szakma
Több tízezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, a robotizáció terjedésével pedig a szoftverfejlesztők iránti kereslet további növekedése várható.
A hiány egyre több embert csábít át IT területre, ugyanakkor az iparági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy csak az elkötelezett, nyitott, fejlődni vágyó szakembereket fogadják tárt karokkal a vállalatok.
Összhangban a munkaerő-piaci igényekkel az elsősorban karrierváltókat képző Green Fox Academy a felvételi folyamat során a motiváció szűrésére helyezi a hangsúlyt.
A legóvatosabb számítások szerint is több tízezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Az IVSZ (Szövetség a Digitális Gazdaságért) főtitkára, Molnár Attila becslése szerint a hiány kb. egyharmadát a szoftverfejlesztők teszik ki, de az IVSZ 2018-as Munkaerőpiaci Tünettérkép kutatása szerint az IT határterületeken is nagy hiány mutatkozik. Az iparági szakértők abban is egyetértenek, hogy ezen a területen biztosan nem várható dekonjunktúra. Balogh-Mázi Mária, Magyarország egyik legfelkapottabb újgenerációs állásportáljának, a DreamJo.bs-nak a vezérigazgatója és Molnár Attila is arra hívja fel a figyelmet, hogy a többi szektorban megjelenő munkaerőhiány is további keresletet gerjeszt a szoftverfejlesztők iránt, ami egyre inkább fokozódni fog.
“A vállalatok a munkaerőhiány ellensúlyozására olyan technológiákat kezdenek el alkalmazni, amihez kevesebb ember kell. A technológia kialakításához pedig további szoftverfejlesztőkre van szükség: nemcsak kódolókra, hanem olyan algoritmizálási képességekkel rendelkező, business analyst szakértőkre, akik képesek egy folyamatot leírni, lépésekre bontani”
– fogalmaz Molnár Attila és hozzáteszi, hogy amennyiben a világgazdaságban dekonjunktúra is lesz, az tovább fogja növelni a robotizáció iránti igényt, és így még több szoftverfejlesztőre lesz szükség.
Az IVSZ áprilisban leköszönt főtitkára, Major Gábor arra is rámutat, hogy a minőségi munkaerő megléte további állásokat teremthetne hazánkban:
“Mindenképpen a hiányhoz számolnám azokat a pozíciókat is, amik még nem léteznek, de ha lenne szabad, elérhető minőségi munkaerő, akkor nemzetközi versenyben ide jönnének ezek az állások – ez további legalább tízezer fő.”
Több csatorna kell a szakember-utánpótlás biztosítására
A szakértők egyöntetűen úgy látják, hogy az ilyen mértékű szakemberhiányt az egyetemek kibocsátása önmagában nem képes pótolni, ezért nagy szükség van az intenzív képzést nyújtó programozó bootcampekre, amelyek rövidebb idő alatt, gyakorlatias tudással bocsátanak ki pályakezdő programozókat.
Balogh-Mázi Mária tapasztalatai azt mutatják, hogy nem mindenkinek jelent valós alternatívát az egyetemi képzés:
“Egy karrierváltó nem feltétlen fog belekezdeni egy több éves egyetemi képzésbe, így reálisan úgy válthat IT területre, ha néhány hónap alatt, vagy akár részmunkaidőben 1 év alatt el tud sajátítani egy új szakmát, erre kínálnak lehetőséget a bootcampek.”
A Budapest Business Journal felmérése szerint Magyarország vezető szoftverháza, a több mint 60 Green Foxból érkező juniort foglalkoztató evosoft ügyvezetője, Petényi István is úgy látja, hogy nagyon fontos a bootcampek tevékenysége:
“Ha nézzük azokat az információkat, hogy hány tízezer mérnök és informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, és mennyi az egyetemek kibocsátó képessége, azt gondolom, hogy mindenképp indokolt volt, hogy 3 évvel ezelőtt együttműködésre léptünk a Green Foxszal és más bootcampekkel. Azt látom, hogy ma is ez a helyzet. Az autóiparból érkező információk alapján pillanatnyilag ugyan lehet, hogy kicsit enyhül ez a hiány, de egyrészt nem gondolnám, hogy 3-5 éves távlatban ez így marad, vagy hogy az egyéb csatornák ilyen gyorsan képesek lennének kezelni ezt az igényt.”
Balogh-Mázi Mária hozzáteszi, hogy a vállalatoknak nem a papír számít:
“Teljesen mindegy, hogy egyetemet végzett, főiskolát, Green Foxot vagy bármi mást, nem is nagyon kérik a papírt a programozók esetében. Talán az állami intézményekben vagy nagyvállalatokban, ahol nagyon szigorú policy van erre vonatkozóan, de egyébként nem szokták papírhoz, végzettséghez kötni. Ehelyett az a jellemző, hogy a jelölt rátermettségét a próbafeladat vagy szakmai beszélgetés alapján ítélik meg.”
A motiváció és tanulási vágy a kulcs a sikeres karrierkezdéshez
A szakértők ugyanakkor abban is egyetértenek, hogy a hiány ellenére bármely más szakmához hasonlóan nem mindenki előtt áll nyitva az IT iparág, a pályakezdő programozók esetében elsősorban elkötelezettség, motiváció, munka iránti alázat, nyitottság és tanulási vágy kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a munkaerőpiacon.
Petényi István az evosoft kiválasztási szempontjai kapcsán azt vallja:
“Nekünk az számít, hogy mennyi mindent tud valaki megtanulni, kevésbé az, hogy milyen tudással érkezik. Kellő nyitottsága legyen, jól, hatékonyan tudjon és akarjon tanulni. Fontos még a csapatszellem, hogy a közös érdeket az egyéni fölé tudja valaki helyezni. Ezek ugyan nem csak a junioroknál fontosak, de a junioroknál teljesen erre kell fókuszálnunk, mert ott elképzelhető, hogy a hard skill tudás még kevesebb, emiatt kevésbé mérvadó.”
A több mint 20 éves múltra visszatekintő, webes alkalmazások és szoftverek fejlesztésével, valamint hálózat- és szerverüzemeltetéssel foglalkozó Biroda alapítója, Bíró András is hasonlóan látja:
“Nekünk nagyon fontos, hogy az új munkatársunk illeszkedjen az adott projektcsapatba és a cég egészébe is. Emellett fontos szempont, hogy tényleg érezzük rajta azt, hogy tanulni, fejlődni akar és nyitott az újdonságokra, akár más programnyelvekre is.”
Baráth Barbara, a Green Fox Academy ügyvezetője képzési oldalról hozzáteszi:
“Mi is azt tapasztaltuk, hogy elsőként nem feltétlenül a szakmailag legkiemelkedőbb hallgatóinknak sikerül elhelyezkedni. A partnereink sokkal inkább az elkötelezett, fejlődni vágyó, nyitott jelölteket keresik. Ezért arra készítjük fel a hallgatóinkat, hogy az interjúk során ezt is meg tudják mutatni.”
Sokan a kecsegtető kezdőfizetés miatt váltanának a programozásra, Molnár Attila ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a pénz önmagában nem elegendő motiváció:
“Az egy jó motiváltsági tényező, ha valaki hajlandó elvégezni egy bootcampet, befizetni a tandíjat, a képzés idejére összehúzni a nadrágszíjat. De ha a motivációja egyedül a pénz, és 2-3 hónap után sem látható a fejlődése, akkor úgy elküldik, mint a szél.”
A bootcampek előnye, hogy tudnak szűrni
Molnár Attila úgy látja, a jó programozónak a hobbija is a programozás, és nem az a kérdés, hogy szükség van-e bootcampre vagy főiskolára, hanem az, hogy ki tud ilyen embert kibocsájtani.
“Ebben a legjobb tapasztalat az egyetemi végzettségű jelöltekkel van, a bootcampeknek ugyanakkor az az előnye, hogy tudnak szűrni. Ha jól csinálják, akkor olyan embereket engednek be a programjukba, akik egyébként motiváltak, csak alapvetően nem ezt a szakmát választották. A bootcamp néhány hónapos képzéssel megadja nekik a szükséges alapot a meglévő motiváltság mellé, és ha egy interjún be tudják mutatni, hogy ez a kettő megvan nekik, nagy örömmel fogják felvenni őket.”
Petényi István is a szűrési rendszert látja a bootcampek egyik fontos sikertényezőjeként:
“Azt vettem észre a Green Foxtól érkező kollégák esetében, hogy a hozzáállásuk, hogy mekkora bizonyítási vággyal rendelkeznek, az a Green Fox kiválasztási módszeréből fakad. Itt arra gondolok, hogy van már munkatapasztalatuk, de korábbi szakmájukban éri őket egy trauma, ami változtatásra készteti őket. Ezért hajlandóak a saját energiájukból, idejükből és pénzükből áldozni, ami a motivációt alapvetően befolyásolja.”
Krüpl Attila 2016-ban végezte el a Green Fox Academyt, jelenleg a Doclernél fejleszt.
“Szerintem a Green Fox leginkább olyan embereket keres felvételi során, akik változtatni akarnak az életükön. Akik aktívan tesznek ezért, csak kell nekik egy partner, aki segít belépni ebbe az iparágba. Olyanoknak ajánlom, akik elszántak, nem adják fel, és tudják hova akarnak eljutni.”
Gazdaság
Új vezető a Yettel marketing igazgatóságának élén
Május 6-tól Simon György irányítja a Yettel lakossági marketing igazgatóságát.
Simon György több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, karrierje jelentős részében az infokommunikációs szektor különböző területein szerzett tapasztalatot, majd az elmúlt három évben a Szerencsejáték Zrt.-nél dolgozott, ahol digitális lottójátékok fejlesztésére összpontosított. Innen tér vissza a telekommunikációba a Yettel Magyarország lakossági marketing igazgatójaként.
György a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát, az egész életen át tartó tanulás és a fiatalok mentorálása is közel áll a szívéhez – tanárként is kipróbálta magát, egy évben számvitelt tanított középiskolás fiataloknak. Vezetőként nagyra értékeli az együttműködést és a pozitív légkört, hiszi, hogy ezek nélkül hosszú távon nem lehetséges igazán sikeres csapatot építeni. Dolgozott már agilis szervezetekben, a hagyományos marketingstratégiák mellett szenvedélyesen rajong az intelligens digitális megoldásokért, új vagy újragondolt megközelítéseket alkalmaz és szilárdan hiszi, hogy igazi sikert csak valódi ügyfélélmény és értékteremtés révén lehet elérni.
Magánéletében mély szenvedélyt érez a városi vasúti közlekedési hálózatok története iránt, és szeret feleségének és két gyermekének főzni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bennragadtak a magyarok a folyószámla- és hitelkártya hitelekben
2025 márciusában már kilencedik hónapja tart a folyószámlahitel-állomány éves alapú növekedése.
Hasonlóra legutóbb több mint egy évtizede, 2013-ban volt példa. A hitelkártyáknál pedig még egyértelműbb a trend: 2022 novembere óta egyetlen hónapban sem csökkent éves összevetésben tartozásállomány, ami példátlan sorozat a magyar lakossági hitelezés történetében.
Az adatok alapján 2025 első három hónapjában a likviditási célú hiteltermékek – folyószámlahitel, hitelkártya – továbbra is jelentős szerepet játszanak a háztartások pénzügyi egyensúlyának fenntartásában.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerinte azok, akik akik likviditási hitel igénybevételére kényszerülnek, a reálbér-emelkedés ellenére sem átmeneti jelleggel veszi igénybe azt. Ez pedig éves szinten több tízezer forintos extra terhet jelent, és nehezíti a hitelcsapdából való kilépést.
Évtizedes csúcsok dőlnek
A folyószámlahitelek állománya 2025 márciusára elérte a 161,7 milliárd forintot, ami 9,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Éves összevetésben a növekedés megszakítás nélkül tart 2024 júniusa óta, amire utoljára 2013-ban volt példa.
Gergely Péter szerint a folyószámlahitel-keretek ilyen mértékű és ilyen hosszan tartó kihasználtsága azt jelzi, hogy sok háztartásnál már nem vésztartalék, hanem rendszeres pénzügyi mankó lett ez a hitelfajta.
2025 márciusában a lakossági hitelkártya-tartozás összege 157,4 milliárd forint volt, 2,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A hitelkártya tartozás éves változása már 29 egymást követő hónapban mutatott pozitív éves változást. Beszédes, hogy utoljára 2022 októberében csökkent éves alapon a kártyatartozás összege.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint sokan gondolhatják, hogy a növekedést csak a számlák és hitelkártyák bővülése miatt van, ám ez csak részben igaz. Magyarországon 2024. végén 10,477 millió darab bankszámlát birtokoltak természetes személyek, a növekedés éves szinten 2,8 százalék volt.
Arról, hogy pontosan hány számlához tartozik folyószámla-hitelkeret nem állnak rendelkezésre adatok, ám az állomány növekedésének gyorsasága azt mutatja, hogy itt nem természetes bővülésről van szó.
Hiába a reálbér-növekedés, a tartozások összege magas maradt
Hitelkártya oldalon más a helyzet. 2024 végén 1,114 millió, 2025 márciusában már 1,165 millió darab hitelkártya volt forgalomban, ami 4,6 százalékos bővülés egy év alatt. Gergely Péter szerint a kártyaszám növekedése részben természetes, hiszen egyre több ember használja a hitelkártyát napi kiadásaira. A probléma inkább az, hogy az új kártyák nem csökkentették érdemben az egy főre jutó tartozást.
2025 januárjában egy átlagos hitelkártyára 134 ezer forint tartozás jutott. Ugyanekkor a KSH szerint a nettó átlagkereset 444 266 forint volt. Ez azt jelenti, hogy az egy kártyára jutó tartozás a kereset 30,2 százaléka volt.
A tartozás/kereset arány szépen csökken – 2021-ben még az átlagkereset 40,3 százaléka volt az átlagos hitelkártya-kitettség. Ám beszédes a szakértő szerint, hogy a fizetés arányában csak 10 százalékos csökkenést tudtunk elérni annak ellenére, hogy a nettó átlagbér 5 éves időtávban több, mint kétharmadával 264 831 forintról 444 266 forintra nőtt.
A tény, hogy az egy hitelkártyára jutó tartozás ilyen arányú bérnövekedés mellett még mindig a nettó minimálbér 30 százaléka körül mozog, azt mutatja: a magyarok jelentős része ténylegesen eladósodik a napi kiadások fedezésére – mondta Gergely Péter.
Aki hitelkártyával vásárol, vagy folyószámla hitelkeretét használja, valójában a jövő havi fizetését költi el. Amíg a keresetek tartják a tempót, ez kezelhető. De ha bármilyen törés jön – jövedelemkiesés, új inflációs sokk – a mostani tartozások gyorsan krízisforrássá válhatnak – tette hozzá a szakértő.
Persze a kockázatot illetően nem mindegy, hogy mekkora összegű a hitelkeret, ennek maximális nagysága pedig bankonként eltérő. Az Erste Banknál például legfeljebb 1,5 millió forint igényelhető, míg a Gránitnál és az UniCredit Banknál 1 millió forint, a CIB-nél és a MagNet Banknál 800 ezer forint, a K&H és az OTP Banknál pedig 2 millió forint a limit.
A magas a kamat veszélye
Gergely Péter szerint a folyószámlahitel kényelmes biztonsági tartalék, de drága megoldás, hiszen az MNB szabályozása értelmében a folyószámlahitelek, hitelkártyák, záloghitelek és áruhitelek, esetében a kölcsönök teljes hiteldíj-mutatója (THM) nem haladhatja meg az alapkamat 39 százalékponttal növelt értékét. Ez aktuálisan a 6,50 százalékon álló alapkamatnak köszönhetően jelenleg 45,5 százalék lehet.
Ezt a mértéket egyetlen bank sem használja ki, ám ettől még valóban drága konstrukcióról beszélünk, a kedvezményekkel csökkentett thm-ek 30 és 37 százalék között szóródnak.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője megtévesztő lehet, hogy az MNB statisztikáiban a folyószámlahitelek kamataiban a fenti szinteknél alacsonyabb – 21-23 százalékos kamatszint kerül kimutatásra.
Ennek oka szerinte az, hogy míg a bankok által hirdetett thm-szintek magasabbak, mivel a teljes évre vetített összes költséget tartalmazzák, addig az MNB által közölt átlagos kamatlábak alacsonyabbak, mivel a tényleges használat alapján számított kamatokat tükrözik. Hiszen az ügyfelek döntő része rövid időre (pl. pár napra vagy hétre, a fizetés beérkezéséig) veszi igénybe a hitelt.
A pénzügyi szakértő szerint a fentiek miatt nem jellemző, hogy a bankok akcióznának a folyószámlahitellel – jelenleg csak a Gránit Bank kínál akciós folyószámlahitelt az ügyfeleknek az első évre. Ugyanakkor a szakértő szerint a pénzintézetek bizonyos feltételek teljesítésén kedvezményes kamatokat kínálnak.
Összegezve, átmeneti, 1-2 hónapos likviditási problémák oldására a szakértő szerint alkalmas lehet a folyószámlahitel, a hitelkártya pedig kiváltképp olcsó megoldás, ha a felhasznált hitelkeretet maradéktalanul vissza tudjuk fizetni a türelmi idő végéig. Ám az, ha bérünk 30 százalékát kitevő összeget rendszeresen havi 2-2,5 százalékos kamatozású kölcsönkamat sújtja, az éves szinten több tízezer forintos extra terhet jelent a pénztárcánknak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A jövő itt készül – Látogasson el a VARINEX 3D Digitális Gyárába!
Ha szeretné megismerni a jövő gyártástechnológiáit, lenyűgözik a 3D szkennelés és 3D nyomtatás hihetetlen lehetőségei, vagy kíváncsi arra, mire képesek a legmodernebb ipari 3D fém- és polimernyomtatók, akkor ezt az eseményt nem szabad kihagynia! Térjen be a VARINEX-hez, és tapasztalja meg élőben, hogyan formálják át a 3D-s technológiai innovációk a gyártás világát!
A VARINEX Zrt. szeretettel meghív minden mérnököt, fejlesztőt és gyártási szakembert egy kötetlen hangulatú, de szakmailag rendkívül tartalmas gyárlátogatásra Magyarország legnagyobb 3D Digitális Gyárába. Ez az esemény egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy testközelből ismerhesse meg az additív gyártás valódi erejét és alkalmazási lehetőségeit.
Külön jó hír, hogy a 3D Digitális Gyár mindössze 2 km-re található a Hungexpo területétől, így az Ipar Napjai kiállítás ideje alatt is könnyen elérhető negyedórás sétával vagy rövid autózással.
Mit kínálunk a gyárlátogatás során?
A 360 négyzetméteren elterülő 3D Digitális Gyárban kilenc különböző additív gyártási technológia működését tekinthetik meg élőben szakértői vezetés mellett. Látogatóink nemcsak a gépeket nézhetik meg, hanem működés közben figyelhetik meg, hogyan születik meg egy digitális tervből valós, kézzelfogható tárgy – akár műanyagból, akár fémből.
A bemutató során látható lesz:
- ipari 3D fémnyomtatás – erős, funkcionális alkatrészek gyártása acélból,
- polimer 3D nyomtatás – gyors prototípusgyártás, végtermékek és kis sorozatok előállítása nyolc különböző additív technológiával,
- nagy pontosságú 3D szkennelés, amellyel bármilyen fizikai tárgy digitálisan rekonstruálható,
- és természetesen számtalan kézbe vehető, valós alkalmazásokban már bizonyított 3D nyomtatott modell, amelyek inspirációt adhatnak a saját projektjeihez.
Ez nem csupán egy technológiai bemutató – ez egy élmény. Egy hely, ahol a jövő gyártása már ma történik, ahol az ötletek fizikailag is formát öltenek.
Miért érdemes eljönnie?
- Mert testközelből ismerheti meg azokat az ipari technológiákat, amelyek új távlatokat nyitnak a tervezésben és gyártásban.
- Mert kérdezhet, kipróbálhat, tapasztalatot gyűjthet.
- Mert ez az élmény garantáltan új szemszögből világítja meg az additív gyártástechnológia és a 3D szkennelés lehetőségeit – és talán Ön is beleszeret ezekbe a forradalmi módszerekbe.
A látogatás során a VARINEX szakértő csapata készséggel válaszol minden kérdésre, legyen szó technikai részletekről, alkalmazási lehetőségekről vagy iparági tapasztalatokról. A hangulat kötetlen, a környezet inspiráló – tökéletes alkalom a tanulásra, kapcsolatépítésre és az innováció iránti lelkesedés újraélesztésére.
Ne hagyja ki ezt a különleges lehetőséget! Ha kíváncsi, merre tart a modern gyártástechnológia világa, látogasson el hozzánk, és élje át személyesen, milyen, amikor a jövő már most kézzelfoghatóvá válik!
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött – jelentkezzen most, és legyen részese ennek az izgalmas technológiai utazásnak!
Helyszín: VARINEX Zrt. – 1106 Budapest, Fehér út 10. /22. épület
Időpontok: 2025. május 13. 14. 15. 16.
Részvétel: Regisztrációhoz kötött
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek az LG új QNED evo televíziói
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a felhőalapú Xbox játékélmény az LG okostévékre
-
Mozgásban2 hét ago
Egyre több SPAR-üzletnél tölthetőek az elektromos autók, a vállalat interaktív térképen mutatja be a töltőpontokat
-
Okoseszközök1 hét ago
Az egyetemek mindennapjait is átírja a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás
-
Gazdaság2 hét ago
Bizonytalanabbá váltak a munkáltatók a külföldi munkaerő-kölcsönzésben
-
Okoseszközök2 hét ago
A TCL 2025-ben elismert nemzetközi design díjakkal erősíti meg vezető szerepét
-
Ipar2 hét ago
Aumovio néven folytatja tevékenységét a Continental Csoport autóipari szektora