Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Körülbelül 10.000 informatikus fog kivándorolni a közeljövőben

A szakmai továbbképzés a legfontosabb az IT-szakembereknek egy munkahelyen

Nem a munkakörök automatizálását, hanem a szaktudás gyors elévülését tartja az IT-szakma legnagyobb kihívásának a magyar informatikusok többsége – derült ki Országos IT Megmérettetés által készített felmérésből.

A több mint ezer IT-szakember válaszait tartalmazó online felmérés szerint az informatikusok 85 százaléka számára a bérezés mellett jelenleg a szakmai továbbképzési lehetőség a legfontosabb szempont egy munkahelyen. A korábbinál kevesebben terveznek ugyan külföldön dolgozni, de a válaszadók 30 százaléka biztosan vállal majd munkát külföldön a következő két-három évben, elsősorban a magasabb bérek és a szakmai fejlődési lehetőség miatt.

Magyarország legnagyobb online IT-versenye, az Országos IT Megmérettetés által végzett, több mint ezer informatikus válaszait összegző online felmérés többek között arra kereste a választ, hogy melyek lesznek az informatikai szakmai legnagyobb kihívásai a következő tíz évben, milyen képzéseket részesítenek előnyben az IT-szakemberek, melyek a legfontosabb szempontjaik egy munkahelyen, és terveznek-e külföldön munkát vállalni?

Szakmai továbbképzésre vágynak az informatikusok

Noha a magyar átlagbérekhez képest kiemelkedőnek tekinthető az informatikusok jövedelme, a válaszadók mindössze 7 százaléka állította, hogy teljes mértékben elégedett a bérezésével. Az IT-szakemberek több mint ötöde kifejezetten elégedetlen a jelenlegi bérével, 39 százalékuk csak többé-kevésbé elégedett vele, míg 40 százalékuk összességében ki van békülve az összeggel, amelyet hazavisz.

Nemcsak a bérezés lényeges azonban az informatikus szakemberek számára az ideális munkahely megválasztásánál, a válaszadók 85 százaléka a szakmai továbbképzési lehetőségeket, 79 százaléka a jó megközelíthetőséget, kétharmaduk a home office lehetőségét, 59 százaléka pedig a béren kívüli juttatásokat is megjelölte. Kevésbé lényeges szempontnak gondolják ugyanakkor egy munkahelyen a rendszeres csapatépítőket, amely csak 38 százalékuk szerint fontos érték.

A diplomás szakemberek harmada menne külföldre

Nem véletlen, hogy az IT-szakemberek számára éppen a magasabb jövedelmek a legvonzóbbak a külföldi munkavállalásban, amelyről mindössze a válaszadók mintegy 16 százaléka állította, hogy bizonyosan nem vág bele a közeljövőben. A megkérdezettek 57 százaléka ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a következő 2-3 évben külföldön vállaljon munkát, 16 százaléka valószínűleg, 13 százaléka pedig bizonyosan külföldön próbál szerencsét a következő években. (Mindez a mintegy 120 ezer magyar IT-foglalkoztatottra vetítve több tízezer informatikus külföldre távozását valószínűsíti a következő években!) A külföldi munkavállalás gondolata ráadásul még népszerűbb a diplomás IT-szakemberek körében, harmaduk (31 százalék) a következő években már nem itthon tervez elhelyezkedni. Mindez azonban javuló tendenciát jelez a korábbi évekhez képest.

A válaszadók 84 százaléka szerint a bérezés a legvonzóbb a külföldi munkavállalásban, a második legfontosabb szempont a célország kultúrája, illetve légköre (62 százalék), ezt követő indokok sorban a tapasztalatszerzés/szakmai fejlődési lehetőség (57 százalék), az itthon nem keresett egyedi szaktudás megszerzése (28 százalék), illetve az érdekes feladatkör (24 százalék). A politikai helyzet mindössze a válaszadók 3 százaléka szerint lehet ok a külföldi munkavállalás mellett.

Nem félnek a robotoktól

Nem a gépeket, azaz a munkakörök automatizálását, hanem a szaktudás gyors elévülését tartják szakmájuk legnagyobb kihívásának a magyar IT-szakemberek. A megkérdezettek több mint fele vélekedik így, és csak a válaszadók valamivel kevesebb mint negyede gondolja, hogy a munkakörök automatizálása  –  illetve 16 százalékuk szerint az IT-val foglalkozók számának emelkedése – jelenti majd 2030-ra a legnagyobb kihívást szakmája számára.

„A szinte naponta felbukkanó új technológiák miatt az alkalmazható tudás elévülése az összes szakmát figyelembe véve az IT területén a leggyorsabb ütemű.  Ha valaki meg akar maradni ebben a szakmában, folyamatosan képeznie kell magát

– hangsúlyozza Pulay Gellért, a felmérést végző Országos IT Megmérettetést szervező IThon.info alapítója. Idén „A gépezők viadala” szlogennel, harmadik alkalommal meghirdetett verseny abban segíti a résztvevőket, hogy felmérjék, valóban naprakész, alkalmazható tudásuk van-e az adott szakterületen. A szeptember 26-án kezdődő megmérettetés 20 + 1 kategóriában a legmodernebb technológiákra építve állít kihívásokat 7 héten keresztül a versenyzők elé.

A bootcamp népszerűbb, mint az egyetemi képzés

A jelenlegi munkakörükhöz szükséges tudást a felmérés résztvevői jellemzően többféle forrásból szerezték meg. A válaszadók több mint fele (52 százalék) rendelkezik egyetemi végzettséggel, 14 százalékuk végzett el OKJ-s tanfolyamot, harmaduk ingyenes és fizetős tanfolyamokra (is) járt, negyedük céges képzéseken, míg 6 százalékuk bootcampen is részt vett. Nagyon magas azonban azok száma (49%) akik tudásukat autodidakta módon is fejlesztik.

A válaszadók közel kétharmada (63 százalék) ma is beiratkozna egyetemre, hogy a megfelelő tudást megszerezze – mindössze a válaszadók 8 százalék zárkózna el az egyetemi képzéstől -, ugyanakkor, ha egy bootcamp vagy egy egyetemi képzés között kellene választaniuk, 64 százalékuk inkább az előbbi mellett tenné le a voksát. Sokatmondó, hogy még az egyetemet végzettek 51 százaléka is inkább a gyorsan megszerezhető tudást ígérő bootcampet választaná a hosszabb egyetemi képzés helyett.

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss