Gazdaság
Körülbelül 10.000 informatikus fog kivándorolni a közeljövőben
A szakmai továbbképzés a legfontosabb az IT-szakembereknek egy munkahelyen
Nem a munkakörök automatizálását, hanem a szaktudás gyors elévülését tartja az IT-szakma legnagyobb kihívásának a magyar informatikusok többsége – derült ki Országos IT Megmérettetés által készített felmérésből.
A több mint ezer IT-szakember válaszait tartalmazó online felmérés szerint az informatikusok 85 százaléka számára a bérezés mellett jelenleg a szakmai továbbképzési lehetőség a legfontosabb szempont egy munkahelyen. A korábbinál kevesebben terveznek ugyan külföldön dolgozni, de a válaszadók 30 százaléka biztosan vállal majd munkát külföldön a következő két-három évben, elsősorban a magasabb bérek és a szakmai fejlődési lehetőség miatt.
Magyarország legnagyobb online IT-versenye, az Országos IT Megmérettetés által végzett, több mint ezer informatikus válaszait összegző online felmérés többek között arra kereste a választ, hogy melyek lesznek az informatikai szakmai legnagyobb kihívásai a következő tíz évben, milyen képzéseket részesítenek előnyben az IT-szakemberek, melyek a legfontosabb szempontjaik egy munkahelyen, és terveznek-e külföldön munkát vállalni?
Szakmai továbbképzésre vágynak az informatikusok
Noha a magyar átlagbérekhez képest kiemelkedőnek tekinthető az informatikusok jövedelme, a válaszadók mindössze 7 százaléka állította, hogy teljes mértékben elégedett a bérezésével. Az IT-szakemberek több mint ötöde kifejezetten elégedetlen a jelenlegi bérével, 39 százalékuk csak többé-kevésbé elégedett vele, míg 40 százalékuk összességében ki van békülve az összeggel, amelyet hazavisz.
Nemcsak a bérezés lényeges azonban az informatikus szakemberek számára az ideális munkahely megválasztásánál, a válaszadók 85 százaléka a szakmai továbbképzési lehetőségeket, 79 százaléka a jó megközelíthetőséget, kétharmaduk a home office lehetőségét, 59 százaléka pedig a béren kívüli juttatásokat is megjelölte. Kevésbé lényeges szempontnak gondolják ugyanakkor egy munkahelyen a rendszeres csapatépítőket, amely csak 38 százalékuk szerint fontos érték.
A diplomás szakemberek harmada menne külföldre
Nem véletlen, hogy az IT-szakemberek számára éppen a magasabb jövedelmek a legvonzóbbak a külföldi munkavállalásban, amelyről mindössze a válaszadók mintegy 16 százaléka állította, hogy bizonyosan nem vág bele a közeljövőben. A megkérdezettek 57 százaléka ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a következő 2-3 évben külföldön vállaljon munkát, 16 százaléka valószínűleg, 13 százaléka pedig bizonyosan külföldön próbál szerencsét a következő években. (Mindez a mintegy 120 ezer magyar IT-foglalkoztatottra vetítve több tízezer informatikus külföldre távozását valószínűsíti a következő években!) A külföldi munkavállalás gondolata ráadásul még népszerűbb a diplomás IT-szakemberek körében, harmaduk (31 százalék) a következő években már nem itthon tervez elhelyezkedni. Mindez azonban javuló tendenciát jelez a korábbi évekhez képest.
A válaszadók 84 százaléka szerint a bérezés a legvonzóbb a külföldi munkavállalásban, a második legfontosabb szempont a célország kultúrája, illetve légköre (62 százalék), ezt követő indokok sorban a tapasztalatszerzés/szakmai fejlődési lehetőség (57 százalék), az itthon nem keresett egyedi szaktudás megszerzése (28 százalék), illetve az érdekes feladatkör (24 százalék). A politikai helyzet mindössze a válaszadók 3 százaléka szerint lehet ok a külföldi munkavállalás mellett.
Nem félnek a robotoktól
Nem a gépeket, azaz a munkakörök automatizálását, hanem a szaktudás gyors elévülését tartják szakmájuk legnagyobb kihívásának a magyar IT-szakemberek. A megkérdezettek több mint fele vélekedik így, és csak a válaszadók valamivel kevesebb mint negyede gondolja, hogy a munkakörök automatizálása – illetve 16 százalékuk szerint az IT-val foglalkozók számának emelkedése – jelenti majd 2030-ra a legnagyobb kihívást szakmája számára.
„A szinte naponta felbukkanó új technológiák miatt az alkalmazható tudás elévülése az összes szakmát figyelembe véve az IT területén a leggyorsabb ütemű. Ha valaki meg akar maradni ebben a szakmában, folyamatosan képeznie kell magát”
– hangsúlyozza Pulay Gellért, a felmérést végző Országos IT Megmérettetést szervező IThon.info alapítója. Idén „A gépezők viadala” szlogennel, harmadik alkalommal meghirdetett verseny abban segíti a résztvevőket, hogy felmérjék, valóban naprakész, alkalmazható tudásuk van-e az adott szakterületen. A szeptember 26-án kezdődő megmérettetés 20 + 1 kategóriában a legmodernebb technológiákra építve állít kihívásokat 7 héten keresztül a versenyzők elé.
A bootcamp népszerűbb, mint az egyetemi képzés
A jelenlegi munkakörükhöz szükséges tudást a felmérés résztvevői jellemzően többféle forrásból szerezték meg. A válaszadók több mint fele (52 százalék) rendelkezik egyetemi végzettséggel, 14 százalékuk végzett el OKJ-s tanfolyamot, harmaduk ingyenes és fizetős tanfolyamokra (is) járt, negyedük céges képzéseken, míg 6 százalékuk bootcampen is részt vett. Nagyon magas azonban azok száma (49%) akik tudásukat autodidakta módon is fejlesztik.
A válaszadók közel kétharmada (63 százalék) ma is beiratkozna egyetemre, hogy a megfelelő tudást megszerezze – mindössze a válaszadók 8 százalék zárkózna el az egyetemi képzéstől -, ugyanakkor, ha egy bootcamp vagy egy egyetemi képzés között kellene választaniuk, 64 százalékuk inkább az előbbi mellett tenné le a voksát. Sokatmondó, hogy még az egyetemet végzettek 51 százaléka is inkább a gyorsan megszerezhető tudást ígérő bootcampet választaná a hosszabb egyetemi képzés helyett.
Gazdaság
Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban
Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.
A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.
“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”
– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –
“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”
Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.
A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja
Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.
2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.
A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.
A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.
A 2026-os program támogatott szervezetei
A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.
A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.
„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”
– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.
Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:
- Közelebb Magamhoz Egyesület
- Magyar Hospice Alapítvány
- Garai Ház Alapítvány
- Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
- Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
- Kamasztér Alapítvány
Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:
- Tovább Élni Egyesület
- Mozgássérültek Budapesti Egyesülete
Az egyik résztvevő így nyilatkozott:
„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”
– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció
A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.
10 év hatása
A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója
A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.
Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.
A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.
Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.
„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”
– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.
„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”
– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Cukorbeteg gyerekzsűri döntött az idei év legédesebb különdíjáról
-
Gazdaság2 hét ago
MNB: már áprilisban átlépte az ezermilliárdos határt a hazai lakáshitelpiac
-
Okoseszközök2 hét ago
5 kihívás a banki digitális kommunikációban – a Rakuten Viber tanácsai
-
Egészség2 hét ago
Az egészségügy kilép az intézmények falai közül
-
Ipar2 hét ago
Beszerzési Kiválóság Program a BME-n a Schneider Electric közreműködésével
-
Mozgásban2 hét ago
A digitális korban miért ennyire analóg még mindig egy autó kárügyintézése?
-
Gazdaság2 hét ago
Érték és közösség: ötven éve végzett szakembereket köszöntöttek a Széchenyi István Egyetemen
-
Ipar2 hét ago
Az építőipar rejtett költsége: amikor a rossz döntések a falakba épülnek






