Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Körülbelül 10.000 informatikus fog kivándorolni a közeljövőben

A szakmai továbbképzés a legfontosabb az IT-szakembereknek egy munkahelyen

Nem a munkakörök automatizálását, hanem a szaktudás gyors elévülését tartja az IT-szakma legnagyobb kihívásának a magyar informatikusok többsége – derült ki Országos IT Megmérettetés által készített felmérésből.

A több mint ezer IT-szakember válaszait tartalmazó online felmérés szerint az informatikusok 85 százaléka számára a bérezés mellett jelenleg a szakmai továbbképzési lehetőség a legfontosabb szempont egy munkahelyen. A korábbinál kevesebben terveznek ugyan külföldön dolgozni, de a válaszadók 30 százaléka biztosan vállal majd munkát külföldön a következő két-három évben, elsősorban a magasabb bérek és a szakmai fejlődési lehetőség miatt.

Magyarország legnagyobb online IT-versenye, az Országos IT Megmérettetés által végzett, több mint ezer informatikus válaszait összegző online felmérés többek között arra kereste a választ, hogy melyek lesznek az informatikai szakmai legnagyobb kihívásai a következő tíz évben, milyen képzéseket részesítenek előnyben az IT-szakemberek, melyek a legfontosabb szempontjaik egy munkahelyen, és terveznek-e külföldön munkát vállalni?

Szakmai továbbképzésre vágynak az informatikusok

Noha a magyar átlagbérekhez képest kiemelkedőnek tekinthető az informatikusok jövedelme, a válaszadók mindössze 7 százaléka állította, hogy teljes mértékben elégedett a bérezésével. Az IT-szakemberek több mint ötöde kifejezetten elégedetlen a jelenlegi bérével, 39 százalékuk csak többé-kevésbé elégedett vele, míg 40 százalékuk összességében ki van békülve az összeggel, amelyet hazavisz.

Nemcsak a bérezés lényeges azonban az informatikus szakemberek számára az ideális munkahely megválasztásánál, a válaszadók 85 százaléka a szakmai továbbképzési lehetőségeket, 79 százaléka a jó megközelíthetőséget, kétharmaduk a home office lehetőségét, 59 százaléka pedig a béren kívüli juttatásokat is megjelölte. Kevésbé lényeges szempontnak gondolják ugyanakkor egy munkahelyen a rendszeres csapatépítőket, amely csak 38 százalékuk szerint fontos érték.

A diplomás szakemberek harmada menne külföldre

Nem véletlen, hogy az IT-szakemberek számára éppen a magasabb jövedelmek a legvonzóbbak a külföldi munkavállalásban, amelyről mindössze a válaszadók mintegy 16 százaléka állította, hogy bizonyosan nem vág bele a közeljövőben. A megkérdezettek 57 százaléka ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a következő 2-3 évben külföldön vállaljon munkát, 16 százaléka valószínűleg, 13 százaléka pedig bizonyosan külföldön próbál szerencsét a következő években. (Mindez a mintegy 120 ezer magyar IT-foglalkoztatottra vetítve több tízezer informatikus külföldre távozását valószínűsíti a következő években!) A külföldi munkavállalás gondolata ráadásul még népszerűbb a diplomás IT-szakemberek körében, harmaduk (31 százalék) a következő években már nem itthon tervez elhelyezkedni. Mindez azonban javuló tendenciát jelez a korábbi évekhez képest.

A válaszadók 84 százaléka szerint a bérezés a legvonzóbb a külföldi munkavállalásban, a második legfontosabb szempont a célország kultúrája, illetve légköre (62 százalék), ezt követő indokok sorban a tapasztalatszerzés/szakmai fejlődési lehetőség (57 százalék), az itthon nem keresett egyedi szaktudás megszerzése (28 százalék), illetve az érdekes feladatkör (24 százalék). A politikai helyzet mindössze a válaszadók 3 százaléka szerint lehet ok a külföldi munkavállalás mellett.

Nem félnek a robotoktól

Nem a gépeket, azaz a munkakörök automatizálását, hanem a szaktudás gyors elévülését tartják szakmájuk legnagyobb kihívásának a magyar IT-szakemberek. A megkérdezettek több mint fele vélekedik így, és csak a válaszadók valamivel kevesebb mint negyede gondolja, hogy a munkakörök automatizálása  –  illetve 16 százalékuk szerint az IT-val foglalkozók számának emelkedése – jelenti majd 2030-ra a legnagyobb kihívást szakmája számára.

„A szinte naponta felbukkanó új technológiák miatt az alkalmazható tudás elévülése az összes szakmát figyelembe véve az IT területén a leggyorsabb ütemű.  Ha valaki meg akar maradni ebben a szakmában, folyamatosan képeznie kell magát

– hangsúlyozza Pulay Gellért, a felmérést végző Országos IT Megmérettetést szervező IThon.info alapítója. Idén „A gépezők viadala” szlogennel, harmadik alkalommal meghirdetett verseny abban segíti a résztvevőket, hogy felmérjék, valóban naprakész, alkalmazható tudásuk van-e az adott szakterületen. A szeptember 26-án kezdődő megmérettetés 20 + 1 kategóriában a legmodernebb technológiákra építve állít kihívásokat 7 héten keresztül a versenyzők elé.

A bootcamp népszerűbb, mint az egyetemi képzés

A jelenlegi munkakörükhöz szükséges tudást a felmérés résztvevői jellemzően többféle forrásból szerezték meg. A válaszadók több mint fele (52 százalék) rendelkezik egyetemi végzettséggel, 14 százalékuk végzett el OKJ-s tanfolyamot, harmaduk ingyenes és fizetős tanfolyamokra (is) járt, negyedük céges képzéseken, míg 6 százalékuk bootcampen is részt vett. Nagyon magas azonban azok száma (49%) akik tudásukat autodidakta módon is fejlesztik.

A válaszadók közel kétharmada (63 százalék) ma is beiratkozna egyetemre, hogy a megfelelő tudást megszerezze – mindössze a válaszadók 8 százalék zárkózna el az egyetemi képzéstől -, ugyanakkor, ha egy bootcamp vagy egy egyetemi képzés között kellene választaniuk, 64 százalékuk inkább az előbbi mellett tenné le a voksát. Sokatmondó, hogy még az egyetemet végzettek 51 százaléka is inkább a gyorsan megszerezhető tudást ígérő bootcampet választaná a hosszabb egyetemi képzés helyett.

Gazdaság

SE Advisory Services néven új globális márkát indít a Schneider Electric

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata bejelentette, hogy SE Advisory Services néven új globális tanácsadói márkát indít.

Az SE Advisory Services széles körű, testreszabott megoldásokat kínál szervezeteknek és magánszemélyeknek egyaránt, hogy az elektrifikáció, az automatizálás és a digitalizáció révén kezelhessék az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a technológia területén felmerülő komplex kihívásokat.

Mivel globális szinten a villamosenergia iránti kereslet 2030-ig várhatóan évente több mint 3 százalékkal fog növekedni, a dekarbonizációs törekvések megvalósítása még összetettebbé teszi az üzleti tevékenységet. Ugyanakkor a globális kereskedelmi környezet és az egyre bonyolultabb ellátási láncok további nyomást gyakorolnak a szervezetekre. Ezek a kihívások átfogóbb, integráltabb megközelítést igényelnek mind a stratégia, mind a végrehajtás vonatkozásában. Ez a piaci igény vezetett az SE Advisory Services létrehozásához.

„A bizonytalan időkben mindenekelőtt arra van szükség, hogy tisztán lássunk és tudjuk, hogy mit vagyunk képesek irányítani. Ezért a Schneider Electric világszínvonalú tanácsadási képességeit összefogtuk, hogy ügyfeleink gyorsabban és magabiztosabban tudjanak haladni, és felszabadítsuk azokat a képességeket, amelyek révén megoldást találhatunk a sürgető energia-, fenntarthatósági és technológiai kihívásokra. A tanácsadási szolgáltatások nem új keletűek a Schneider Electricnél, és a múltban már bizonyították, hogy mennyire értékesek az ügyfeleink számára. Most továbbfejlesztjük ezt az ajánlatunkat, hogy ügyfeleinknek biztosítsuk a tisztánlátást és jól követhető utat vázoljunk számukra a nettó zéró kibocsátás eléréséhez”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Újragondolt tanácsadási élmény

Az SE Advisory Services elindítása a Schneider Electric tanácsadási képességeinek stratégiai fontosságú továbbfejlesztését jelenti, amely a hagyományos tanácsadáson túlmutatva magában foglalja a szoftvereket és a projektek megvalósítását is. Ez a teljes körű megközelítés a már bizonyított tanácsadási szolgáltatások egyre növekvő portfólióját egyesíti, segítve a szervezeteket a jövőbiztos működésben az energiaátmenetet és a technológiai átállást felgyorsító agilis, intelligens és integrált szolgáltatások révén.

Az SE Advisory Services négy alapvető területen támogatja mind a vállalatok egészét érintő kezdeményezéseket, mind a telephelyek szintjén zajló folyamatokat:

  • Fenntartható üzleti és ipari átalakulás: Az átmenet tervezésének támogatása a digitális átalakulás, a folyamatok elektrifikációja, a dekarbonizáció, a megújuló energia, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúrák, a körforgásos gazdaság, a természetalapú megoldások és a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése révén, az energiafolyamatok és az alaptevékenységhez tartozó ipari műveletek átalakítása érdekében.
  • Kockázatkezelés és reziliencia: A szervezetek védelme az energiaárak ingadozása, a kiberbiztonsági fenyegetések, az éghajlati kockázatok és a rendszereikben fellépő zavarok ellen, a leállások csökkentése, a kapcsolódó rendszerek megerősítése és a működésük ellenállóképességének kialakítása érdekében.
  • Erőforrások és eszközök teljesítménye: Az erőforrások és rendszerek stratégiai értékelése a megbízhatóság javítása, a pazarlás csökkentése és a növekedést támogató erőforrások felszabadítása érdekében.
  • Intelligens szoftverek: Speciális, beépített mesterségesintelligencia-képességekkel rendelkező, átfogó tanácsadói szakértelemre épülő szoftverek biztosítása az elkülönült munkafolyamatok összekapcsolásához, valamint az adatalapú cselekvéshez.

Átfogó megközelítés az energetikai-technológiához

A Schneider Electric tanácsadási szolgáltatásai egymást támogatva biztosítják az elvárt teljesítményt egy adott szervezet egészében, olyan kulcsfontosságú tényezőkre fókuszálva, mint a dekarbonizáció és a körforgásos gazdaság, a kiberbiztonság, az eszközök, a rendszerek és folyamatok átalakítása, valamint az infrastruktúra modernizációja. Ez az átfogó megközelítés kulcsszerepet játszik abban, hogy a Schneider Electric ügyfelei eljuthassanak az ambíciótól a hatékony működésig.

„Az energia, a technológia és a szoftver ma már elválaszthatatlanul összekapcsolódnak az ipari fejlődés motorjaiként. A tanácsadással kapcsolatos koncepciónk segít ügyfeleinknek azonosítani az átalakulás kritikus tényezőit, felszabadítani az elektrifikáció teljes potenciálját, felgyorsítani az automatizálást, élni a digitalizáció kínálta lehetőségekkel és megerősíteni a kiberbiztonságot. A szoftverekre építve lehetővé tesszük, hogy rugalmasan, a jövőbeli kihívásokra felkészülten, a piaci változásokhoz alkalmazkodva működhessenek”

– jelentette ki Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megbillentette az ingatlanpiac forgási sebességét az Otthon Start Program

Az Otthon Centrum harmadik negyedéves elemzése szerint továbbra is a panellakások kelnek el a leggyorsabban.

A friss adatok érdemi különbséget jeleznek az értékesítési időkben az egyes lakástípusok között.

,,Mindhárom ingatlanpiaci szegmensben módosult az értékesítéshez szükséges idő”

– kommentálta a harmadik negyedév adatait Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A szakember arról is beszámolt, hogy idén a korábbitól eltérő tendencia rajzolódik ki a forgási sebesség terén. Amíg az év első felében a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt. A harmadik negyedévben azonban mindegyik szegmensben elmozdulás tapasztalt az Otthon Centrum: a legszembetűnőbb fordulat a házak értékesítési idejének csökkenése volt, miközben a lakások esetében minimális növekedés volt megfigyelhető, vagyis mérséklődött a különbség a két ingatlantípus között.

Az év harmadik negyedévében a társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 85 nap volt.

Leggyorsabban a budai kerületekben lehetett értékesíteni az ingatlanokat, itt a sikeres tranzakcióhoz elég volt 74 nap, míg a régióközpontokban 77 napra volt szükség egy ingatlan eladásához. Az átlaghoz közeli érték jellemző a főváros pesti oldalára, valamint a kisebb városokra és az agglomerációra is. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 97 nap, a vízpartok közelében pedig 130 nap volt az átlagos értékesítési idő, ami már lényegesen hosszabb időszakot jelent.

A használt házak átlagos értékesítési ideje az év első felében mért 200 napról 162 napra csökkent a harmadik negyedévben, ami érdemi rövidülés.

A panellakások értékesítési ideje is változott, de még mindig ez az ingatlantípus tölti a legrövidebb időt a piacon: a második negyedévben irányadó 50 napról a harmadik negyedévben 69 napra nőtt a házgyári technológiával épült lakások értékesítési ideje.

„Mindez szoros összefüggésben van az Otthon Start Program révén igénybe vehető kedvezményes kamatozású hitel bevezetésével: az eladók a várható keresletbővülésre áremeléssel reagáltak, miközben a vevők – különösen az első lakást keresők – kivártak, hogy tisztában legyenek a program pontos részleteivel”

– magyarázta a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor.

A szakember elmondta, hogy az említett időszakban a régió központokban találtak leggyorsabban új tulajdonosra a panellakások, átlagosan 59 nap alatt. A fővárosban és a kisebb megyei jogú városokban 70 nap körüli értékesítési idő az irányadó, míg Pest vármegyében 73 nap. A kisvárosok panelpiacán egyelőre kevésbé érződött a kedvezményes hitel hatása, hiszen a 80 napos átlag valamivel még több is, mint az előző negyedéves érték.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetemmel írt alá együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem

Az együttműködési megállapodást a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes, a Széchenyi István Egyetem részéről pedig dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes írta alá. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Informatikai, villamosmérnöki és technológiai téren működhet együtt a Széchenyi István Egyetem és Kína egyik leginnovatívabb felsőoktatási intézménye, a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem.

Az ázsiai delegáció nemrég Győrbe látogatott, hogy az erről szóló dokumentum aláírása mellett mélyebben is megismerjék a győri oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet.

A kínai együttműködések fejlesztése stratégiai jelentőségű a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési törekvéseiben, hiszen amellett, hogy népszerű kulturális programokkal ápolja a két ország közti kapcsolatot, már számos felsőoktatási intézménnyel is partnerségre lépett. Legutóbb a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem delegációja látogatott a győri campusra, megerősítve a jövőbeni közös munka iránti elkötelezettséget. A küldöttség tagjai megismerték a Győri Innovációs Park tevékenységét, valamint a Széchenyi-egyetem képviselőivel is találkoztak.

Az együttműködési megállapodást megelőző megbeszélésen Telek Marcella, a Nemzetközi Kommunikáció és Alumni Központ vezetője bemutatta az intézmény nemzetköziesítési törekvéseit, kiemelve a felsőoktatási ranglistákon elfoglalt előkelő helyezéseket és a hallgatói közösség bővülését.

„2016-ban először Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal érkeztek hozzánk nemzetközi hallgatók, két évvel később pedig már önköltséges finanszírozású fiatalokat is fogadtunk. Az idei tanévben közel 17 ezer – köztük ezer nemzetközi – hallgató tanul a Széchenyi-egyetemen a világ csaknem kilencven országából, akiknek már 54 angol nyelvű képzési programot biztosítunk”

– részletezte. Kiemelte: az egyetem számára az oktatáson és a kutatás-fejlesztésen kívül a vállalatokkal kialakított kapcsolatok is ugyanolyan fontosak, amelynek egyik legjelentősebb helyszíne a Győri Innovációs Park.

A látogatás során elhangzott, hogy a győri intézmény öt kettős diplomát nyújtó képzéssel rendelkezik amerikai, olasz, kínai, portugál, indiai és olasz egyetemekkel, ezek mellett pedig mindig nyitott a hallgatók számára nyújtott, nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségek bővítését célzó partnerségekre. Telek Marcella a sportolási lehetőségek és az egyetem égisze alatt működő szolgáltatások mellett a hallgatói versenycsapatokról és az intézmény innovációs ökoszisztémájáról is beszélt. A vendégek utóbbit még jobban megismerhették Vadász-Kalocsai Szilvia révén, aki az egyetem Digitális Fejlesztési Központját mutatta be. A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem tevékenységéhez illeszkedő Informatikai és Villamosmérnöki Kar képzéseit és kutatási profilját dr. Lilik Ferenc kutatási és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes ismertette, a kettős képzések kialakításához szükséges lépésekről pedig Csiba Krisztina, a Nemzetközi Igazgatóság Hallgatói Toborzás Központjának vezetője számolt be.

A Széchenyi István Egyetem és a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem képviselői a győri központi campuson. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

A kínai delegáció részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes kifejezte örömét a megállapodás aláírása miatt, és leszögezte, hogy intézményük elkötelezett az együttműködés mellett. Mint mondta: a megismert képzési, kutatási és innovációs tevékenységek kiváló alapot adnak a jövőbemutató partnerséghez. Dr. Zhang Fan, az Informatikai és Technológiai Kar dékánhelyettese részletesen is ismertette az ázsiai intézmény fókuszterületeit. A csaknem 29 ezer hallgatóval és három pekingi campussal rendelkező egyetem központjában a mérnöki tudományok állnak, amelyet bölcsészet-, gazdaság- és menedzsmenttudományi, valamint jogi képzések egészítenek ki. Az intézmény a Quacquarelli Symonds felsőoktatási világranglista 701–750. kategóriájában kapott helyet, míg a Times Higher Education globális rangsorának 401–500. helyén szerepel. Mindemellett nemzetközi kapcsolatrendszerére is nagy hangsúlyt fektet: 64 ország 170 intézményével működik együtt, például a brit Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemmel, az egyesült államokbeli Kaliforniai Egyetemmel vagy épp a japán Tokiói Egyetemmel.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss