Gazdaság
Így kerüld el a digitális útonálló banditákat!
A legtöbb vállalatnál napjaink slágertémájának számít a digitális átalakulás, mivel a modern megoldások segítségével a szervezetek jobb termékeket és szolgáltatásokat kínálhatnak ügyfeleiknek.
Ez azonban biztonsági kockázatokat is felvet, hiszen a digitális térben a támadási felület is nagyobb a kiberbűnözők számára.
A Micro Focus szakértői bemutatják azt az öt lépést, amelyek segítségével a szervezetek jelentősen csökkenthetik a digitális átállással járó veszélyek számát.
Egy friss gyűjtés szerint az elmúlt hónapban 95 jelentős adatlopási esetre derült fény a világ minden pontjáról, amelyek során közel 115 millió adatrekord szivárgott ki. Ez is igazolja, hogy a vállalatok adatainak és erőforrásainak megvédéséhez ma már jóval több kell a bejáratnál belépőkártyákat ellenőrző biztonsági őröknél. A szervezetek IT-biztonsági szakembereinek tengernyi eszközről és végpontról, illetve rengeteg felhasználóról kell gondoskodniuk, az irodában, otthon és útközben dolgozó alkalmazottaktól kezdve a partnereken át az ügyfelekig. Ilyen összetett környezetben csak átgondolt stratégia mellett őrizhető meg az adatok biztonsága. A Micro Focus most elmondja, hogyan.
Titkosítsuk az adatokat!
A legnagyobb anyagi és hírnévbeli károk manapság abból adódhatnak, ha egy vállalattól ellopják az érzékeny információkat, például az ügyfelei személyes adatait vagy saját üzleti titkait és szellemi tulajdonait. Ezért első lépésként gondoskodjunk a legfontosabb adatok titkosításáról, így azok akkor is értéktelenné válnak a kiberbűnözők kezében, ha mégis sikerülne szert tenniük rájuk. A nem megfelelő titkosítás ugyanakkor lelassíthat vagy akár meg is akadályozhat bizonyos üzleti folyamatokat a vállalatoknál. A formátummegőrző titkosítással, amely például a Micro Focus Voltage termékcsaládjában is elérhető, a szervezetek úgy titkosíthatják információikat, hogy azok megtartják formátumukat, azaz a számok helyére más számok, míg a betűk helyére más betűk kerülnek. A kódolt adatok így továbbra is felhasználhatók különféle vállalati folyamatokhoz, például statisztikák készítéséhez és elemzéséhez anélkül, hogy ez a biztonság rovására menne.
Rangsoroljuk a kockázatokat!
Következő lépésként készítsünk pontos listát arról, milyen alkalmazásokat és erőforrásokat használunk a helyszínen és a felhőben, amelyeken keresztül az alkalmazottak hozzáférhetnek a bizalmas adatokhoz. Ezután mérlegeljük és rangsoroljuk, hogy a kiberbűnözők mely alkalmazások feltörésével okozhatnák a legnagyobb kárt a vállalatnak. Hiszen amelyik programmal a munkavállalók elérik a vállalati információkat, az az illetéktelenek számára is kaput nyithat a cég rendszereibe, ha nem eléggé biztonságos.
Fejlesszünk (és használjunk) biztonságos alkalmazásokat!
Ha felállítottuk a rangsort a kockázatokról, akkor a lista mentén ellenőrizhetjük az egyes alkalmazásokat a legnagyobb támadási felülettől kezdve a legkisebb felé haladva. Vizsgáljuk meg, hogy tartalmaznak-e olyan sebezhetőséget, amelyet a kiberbűnözők kihasználhatnak! Ez egyszerűen kivitelezhető olyan alkalmazásbiztonsági teszteszközök segítségével, mint például a Fortify, amellyel a szervezetek feltérképezhetik mind a saját fejlesztésű, mind a más gyártóktól vásárolt szoftverek biztonsági réseit.
Tartsuk frissen a rendszereinket!
A saját fejlesztésű alkalmazások javítását természetesen házon belül kell megoldanunk, a más forgalmazóktól származó programokat azonban a gyártók által kiadott frissítések telepítésével naprakészen tudjuk tartani. Kiemelten fontos, hogy az új hibajavításokat minél hamarabb kiosszuk, hiszen minden egyes ilyen rés újabb kiskapu lehet a kiberbűnözők előtt. Egy felmérés szerint a kibertámadásoknak áldozatul esett szervezetek 57 százalékánál olyan biztonsági rést használtak ki, amelyre már létezett javítás, de a leterhelt IT-részleg nem tudta időben installálni azt. Ezért rendkívül hasznosak az olyan megoldások, mint például a ZENworks Patch Management, amelynek segítségével az informatikai szakemberek központilag és automatizáltan nyomon követhetik, kezelhetik és telepíthetik a frissítéseket.
Használjunk intelligens hitelesítést!
Ha mindent megtettünk azért, hogy biztonságosak legyenek az alkalmazásaink, már csak az marad hátra, hogy a hozzáférést is biztonságosabbá tegyük ezekhez a programokhoz. Ebben pedig az intelligens hitelesítési rendszerek lehetnek a segítségünkre, amelyek az adott elérés kockázati szintjéhez igazítják az azonosítási folyamatot. Ha egy alkalmazott például a cég székhelyéről reggel 9-kor szeretne belépni egy olyan alkalmazásba, amelyet minden nap használ a munkájához, az alacsony kockázatú tevékenységnek számít, így elég lehet mindössze egy felhasználónevet és egy jelszót kérni a beengedéshez. Ha ez a munkavállaló azonban egy üzleti út során a hotelszobájából, több száz kilométerrel odébb szeretne belépni a cég rendszerébe, akkor nem árt legalább még egy faktort beiktatni a folyamatba valamilyen biometrikus azonosító, token vagy SMS-ben küldött kód formájában, hogy minden kétséget kizáróan meggyőződhessünk a személyazonosságáról, mielőtt hozzáférhetne a cég értékes adataihoz.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Gazdaság1 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére