Gazdaság

Nem a fizetés a legfontosabb a kékgallérosok számára

A fizetésnél is fontosabb a magyar kékgalléros munkavállalók számára a stabil, biztonságos munkakörnyezet. Szakmai tréningre és karácsonyi bulira kevésbé érdemes költeni, mert ezeknek minimális a megtartóereje a körükben, a visszajelzés és a teljesítményalapú értékelés viszont kulcsfontosságú – derült ki egy átfogó, közel 1000 kékgalléros megkérdezésével készült kutatásból.

Közel ezer magyar fizikai dolgozó megkérdezésével készült a legfrissebb hazai kékgalléros munkavállalói elégedettségi felmérés*, amely azt vizsgálta, hogy mi a legfontosabb a kékgallérosok számára egy munkahely kiválasztásakor, és milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy ott is maradjanak. Az eredmények alapján – szemben a közkeletű vélekedéssel – nem a fizetés a legfontosabb tényező a kékgalléros munkavállalók számára, hanem a stabil, biztonságos munkahely. Fontos számukra, hogy milyen a csapat és milyen hangulatban telik a munkaidő; ezek a tényezők követik a második helyen lévő fizetést a fontossági listában. A munka és a magánélet egyensúlya is jelentős tényező, ami esetükben azt takarja, hogy van-e rugalmasság a beosztásban, és az mennyire tervezhető előre.

Eddig Magyarországon főleg olyan kutatások készültek a kékgalléros munkavállalók preferenciáiról, ahol a vezetők véleménye alapján mutatták be a munkavállalók prioritásait és elégedettségét, ez azonban torz eredményre vezethet. A mostani kutatást a BrandFizz Employer Branding Kft. 967 kékgalléros munkavállaló megkérdezésével végezte, melyhez kérdőíves lekérdezést alkalmaztak, valamint ezen felül 110 személyes interjút is lefolytattak. A felmérés 30 munkahelyi szükségletfaktor fontosságát is vizsgálta a kékgallérosok körében, az eredmények pedig nem kevés meglepetést tartogatnak. A lista végén, a huszonkettedik helyen szerepelnek a szakmai tréningek, vagyis a kékgallérosokat kevésbé lehet képzésekkel motiválni. A lista utolsó helyére fért csak fel a céges rendezvény, ami pedig sok vállalat HR büdzséjének jelentős részét teszi ki.

„A felmérésből egyértelműen látszik, hogy a munkaerő megtartása nem oldható meg egy jól sikerült és nagy költségvetésű céges karácsonyi bulival. A fizetésen és a juttatások transzparens kommunikálásán kívül leginkább a fizikai dolgozók alapvető szükségleteire való folyamatos odafigyelés, valamint az erre épülő integrált munkáltatói márkastratégia fogja csökkenteni a fluktuációt. Nincs más megoldás, valóban jobb munkahelyeket kell létrehozni, ha meg szeretnénk tartani a dolgozókat.”– mondja Horváth Ádám, a felmérést végző BrandFizz Employer Branding Kft. társalapítója, Chief Sparkle Offizzere.

Ha a céges rendezvények munkaerő-megtartó képessége ennyire alacsony, akkor mégis mire éri meg költeni a cégeknek, aminek van mérhető eredménye? A felmérés vizsgálta az elégedetlenséget kiváltó, a kékgallérosok felmondása mögött álló okokat is, amikből könnyen következtethetünk arra, hogy milyen tényezőkön érdemes javítani, ha egy cég meg szeretné tartani a kékgalléros munkavállalóit. Itt már előkerültek az anyagiak is.

A kutatás szerint a felmondás mögött álló 4 fő ok a következő:

elégedetlenség a teljesítményalapú bónusszal, fizetéssel és egyéb juttatásokkal
visszajelzés és teljesítmény elismerésének hiánya
munka és magánélet egyensúlyának hiánya
belső kommunikáció minősége

Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb kékgalléros kifejezetten elégedetlen a fizetésével, viszont számukra nem az alapfizetés jelenti a fő problémát, a kérdés ennél összetettebb. „Kiemelten fontos a megtartás szempontjából a teljesítmény elismerése, egyrészt teljesítményalapú bónuszokkal, másrészt céges szinten kiemelve a jól teljesítőket, hiszen ez sok vállalatnál csak a fehérgallérosoknál történik meg, és elsikkad a kékgallérosok tevékenységének méltányolása.” – magyarázza az eredményeket Novák Gréta, a BrandFizz Employer Brand Research & Development Offizzere. A fókuszcsoportos interjúk rávilágítottak a belső kommunikáció hiányosságaira is, hiszen például sok esetben a kékgallérosok csak folyosói pletykákból értesülnek a céget érintő kérdésekről.

A kutatás szerint a kékgallérosok nagyvállalatnál szeretnek a legjobban dolgozni, ez a környezet átlagosan 10%-kal felette teljesít az elvárásaiknak. Emellett meghatározó az elégedettségük a közvetlen felettes személyével, elérhetőségével, valamint a kihívással is, amit a feladataik jelentenek.

A felmérés vizsgálta, hogy milyen csatornákat használnak tájékozódásra a kékgalléros passzív- és aktív álláskeresők. Az eredmények szerint 58%-uk ismerősökön, barátokon keresztül tájékozódik, közel 37%-uk megnézi az adott cég karrier oldalát álláskereséskor, hírlevéllel viszont csak 11%-uk érhető el. Vagyis toborzáskor a cégeknek érdemes a kékgallérosokra szabott karrier oldalt kialakítaniuk, ahol a saját kékgalléros nagyköveteiken keresztül is bemutathatják, hogy miért érdemes a cégnél dolgozni, milyen az értékrend, a közösség és a hangulat a mindennapokban, majd ezt közösségi média csatornákon rendszeresen megjeleníteni.

*967 kékgalléros munkavállalók megkérdezésével készült kérdőíves felmérés, ami kiegészült 110 személyes interjúval. A megkérdezettek a szállodaiparban, kereskedelemben és a logisztikai szektorban dolgoznak. A résztvevők átlagéletkora 37 év, átlagosan 7 éves munkaviszonnyal rendelkeznek, a jelenlegi munkaadójuknál pedig átlagosan 4,2 éve dolgoznak.

Related Topics:2019 felmérés kékgalléros kékgalléros munkavállalók kutatás munkahely munkások

Up Next

Megnyitja nemzetközi központját Budapesten a Happy at Work

Don't Miss

A mesterséges intelligencia segíthet a munkavállalók megtartásában

Gazdaság

Mesterséges intelligencia-kutatással növeli a képzési hatékonyságot a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) munkájában a mesterséges intelligencia és ahhoz kapcsolódóan az oktatás is hangsúlyos szerepet kap.

A hatékonyság növelése érdekében a Nagy Elek vezetésével megújuló Kamara kérdőívvel térképezi fel a kis- és középvállalkozások tudását, hozzáállást és tapasztalatait a mesterséges intelligenciáról.

Az oktatás és a digitalizáció kiemelten fontos a vállalkozások működése során, mert a képzettebb, valamint a modern megoldásokat hatékonyan használó munkavállalók nagyobb hozzáadott érték előállítására képesek, illetve magasabb nyereség érhető el ott, ahol modern, innovatív megoldásokat alkalmaznak. A digitális fejlődést a kamara számos programja gyorsítja. Az intézkedések egyszerre kínálnak választ a rövid távú kihívásokra és alapozzák meg a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességét, biztosítva, hogy a hazai vállalkozások tudásra, innovációra és együttműködésre építve aktív alakítói legyenek a jövő gazdaságának, miközben megőrzik hagyományos értékeinket.

A mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődése alapjaiban formálja át a vállalkozások működését és versenyképességét. Az MKIK ebben kiemelt szerepet vállal, hiszen megbízható információt és gyakorlati támogatást nyújt tagjai számára az új technológiák alkalmazásában. Ennek részeként tavasszal elindította a „Digitális Ébresztő!” című szemináriumsorozatot, amely kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára kínál üzleti folyamatokban is hasznosítható megoldásokat Kerek István AI-szakértő irányításával. A program ősszel kibővítve, sorozatként folytatódik azzal a céllal, hogy tízezer vállalkozáshoz jusson el. Ezeken az eseményeken a szakértők akár egy nap alatt is kínálhatnak megoldásokat az egyes vállalkozások digitális kihívásaira.

A kis- és középvállalkozások tudását feltérképező felmérés eredményeinek feldolgozása után még relevánsabb és gyakorlatiasabb oktatást tud majd nyújtani a kkv-knak, amely után a vállalatok folyamatai gyorsabbá, pontosabbá és egyszerűbbé válhatnak az adatalapú döntési folyamatok révén. A kutatást ezen a linken (https://app.cooltool.com/psrv3dpztvn) lehet kitölteni.

Az MKIK a stratégiai együttműködés keretében már javasolta a kormánynak az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelését, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését is javasolt a Kamara, amely újabb konkrét ajánlások részletein dolgozik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Fontos változások a FOXPOST működésében: megkezdődik a Z-BOX-ok integrációja

Ősszel megkezdődik a Packeta Z-BOX automaták integrálása a FOXPOST hálózatába.

Az első szakasz szeptember 8-án indul: ettől a naptól a FOXPOST hálózatában kétféle automata lesz elérhető. A már ismert érintőképernyős készülékek FOXPOST A-BOX néven működnek tovább, emellett megjelennek a Packeta rendszeréből ismert, gombos kezelőpanelű automaták, FOXPOST Z-BOX néven.

A két automatatípus egy hálózatban, egységes megjelenéssel működik, az eligazodást az automatákon elhelyezett A-BOX és Z-BOX logók segítik. A csomagátvétel mindkét automatánál ugyanúgy működik, de néhány dologban különböznek.

Az A-BOX automaták a FOXPOST-nál megszokott érintőképernyős felülettel működnek, csomagfeladáshoz nem szükséges előzetes regisztráció, a fizetés pedig POS-terminálon történik. A Z-BOX nyomógombos kezelőpanelt használ, csomagfeladáshoz online regisztráció kell, a fizetés pedig fizetési linken keresztül zajlik. A webshopokban külön jelölések mutatják, melyik típus milyen lehetőségeket kínál.

Az első lépésben 18 automata kerül telepítésre. Ezt követően néhány hetes tesztüzem indul, amely során a cég figyeli és értékeli a működési tapasztalatokat. A tesztidőszak után az idén összesen 139 FOXPOST Z-BOX automata kerül kihelyezésre új helyszínekre. A teljes Packeta-hálózat integrálása 2026-ban folytatódik.

A változásokkal együtt megújul az automata-kereső modul és az adatkapcsolati rendszer (widget/JSON). Az új rendszer pontosabb, valós idejű telítettségi adatokat mutat, így a felhasználók könnyebben választhatják ki a legszabadabb automatát.

A FOXPOST pontos, részletes tájékoztatással segíti a felhasználókat, a webshopokat és a webáruházmotor-fejlesztőket az átállásban. Az elérhető információk között szerepelnek az automaták használatát bemutató leírások, a különböző típusok funkcióit összehasonlító anyagok, valamint az integrációhoz szükséges technikai útmutatók is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Soha még nem vettünk fel ennyi személyi kölcsönt egy hónap alatt

Miközben mindenki az Otthon Start lakáshitelről beszélt júliusban, a személyi kölcsönök piacán történelmi csúcs született: a havi folyósítás átlépte a 100 milliárdos lélektani határt. A bankok között is óriási a verseny az ügyfelekért: már több pénzintézet kínál 10 százalék alatti kamatot átlagos jövedelemre is – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Miközben már a július is jórészt az Otthon Start lakáshitelről szólt, a személyi kölcsönök folyósítása újabb történelmi csúcsok döntött. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője emlékeztetett rá: már korábban jelezte, hogy júliusban a személyi kölcsönök havi folyósítása átlépheti a bűvös 100 milliárd forintos értéket, ami meg is történt.

Megdőlt a lélektani határ

A hónapban a családok által felvett 107,2 milliárd forint harmadával magasabb összeg, mint egy évvel ezelőtt. Ennél is beszédesebb azonban, hogy a júliusban kihelyezett személyi kölcsönök összege mindössze 10 milliárd forinttal maradt el attól, amennyit a teljes 2014-es évben igényeltek a lakosok a pénzintézetektől.

Gergely Péter emlékeztet: a lakáshitelpiacon is 2021 tavaszán sikerült átlépni a havi 100 milliárdos álomhatárt, és idén júliusban is „csak” 142 milliárdos volt az adott hónapban aláírt lakáshitel-szerződések értéke.

További csúcsot jelent az, hogy július végére átlépte a 200 ezret a folyósított személyi kölcsönök száma: hét hónap alatt 202 904 esetben folyósítottak a bankok személyi kölcsönt. Tavaly még októberig kellett várni ahhoz, hogy a szerződések száma átlépje a 200 ezres határt, míg a 2019-es sikerévben is augusztus végére sikerült csak elérni ezt.

Az infláció húzza felfelé az átlagos hitelösszeget

A BiztosDöntés.hu szakértője ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a növekedésnek inflációs oka is van: az év első hét hónapjában a folyósított 634,5 milliárd forint ugyan összegében 40 százalékkal haladja meg a 2024-es év hasonló időszakának kihelyezéseit, ám a szerződések számában – hiába léptük át már hét hónap alatt a kétszázezres határt – az éves növekedés mindössze 15 százalékos.

Ez azt okozza, hogy az átlagos személyi kölcsön összege egyetlen év alatt 20 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. Az ügyfelek által idén aláírt szerződések átlagosan 3,13 millió forintról szóltak, szemben az egy évvel ezelőtti 2,6 millió forinttal.

Ennek az emelkedésnek egészen biztos az az oka, hogy a hitelből megvalósítani akart vásárlások, beruházások megdrágultak. Gergely Péter szerint persze lehet ezt optimistán is interpretálni és azzal érvelni, hogy annak köszönhető a magasabb hitelösszeg, hogy a személyi kölcsönök kamata komoly mértékben csökkent az elmúlt időszakban. Tavaly júliusban a személyi kölcsönök átlagos THM-e (teljes hiteldíj-mutatója) az MNB statisztikái szerint 17,56 százalék volt, ami idén júliusra másfél százalékponttal, 16,07 százalékra csökkent.

Mindez a szakértő szerint azt jelenti, hogy egy átlagosnak számító, 3 millió forint összegű, 5 évre felvett hitel havi törlesztője mintegy 1 500 forinttal alacsonyabb, mint egy éve, a teljes futamidő alatt közel százezer forint pénzügyi előnyt jelent.

Már 10 százalék alatt a kamatok

A személyi kölcsönök iránt várhatóan a jövőben is erős marad a kereslet, amiben közrejátszhat, hogy már kisebb hitelösszeg esetében is elérhető 10 százalék alatti kamat.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor alapján 3 millió forint hitelösszeg, 5 éves futamidő és 400 ezer forint nettó igazolt jövedelem esetén jelenleg már három bank (CIB, Erste, K&H) is 10 százalék alatti kamattal ad kölcsönt, ami 64 ezer forint alatti havi törlesztőket jelent. Amennyiben a bankok közötti verseny tovább erősödik, akkor Gergely Péter szerint a 10 százalék alatti kamat után a 10 százalék alatti THM elérése lesz a következő lépés.

A kamaton felül a bankok az online igénylést és a gyors hitelbírálatot illetően is versenyeznek egymással. A CIB Előrelépő Személyi Kölcsönnél és az Erste Most Extra Személyi Kölcsönnél például a teljes hiteligénylési folyamat online, az utóbbinál pedig a folyósítás akár 3 napon belül megtörténhet, míg az MBH Bank a Hajrá Személyi Kölcsönnél 48 órán belüli hitelbírálatot ígér.

Gergely Péter szerint ráadásul a következő hónapokban, főleg az Otthon Start miatt még inkább elterelődik majd a figyelem a személyi hitelekről, emiatt a bankok akár újabb akciókkal hívhatják fel magukra a figyelmet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!