Connect with us

Gazdaság

Új algoritmust vezetett be a Google – Jön a BERT

A Google folyamatosan finomhangolja algoritmusát, hogy minél relevánsabb találatokkal szolgálja ki a webet. Egy ilyen algoritmusfrissítés történt 2019. október 25.-én is, amikor bemutatták a BERT algoritmust.

A BERT a keresőóriás szerint az utóbbi 5 év legnagyobb előrelépése a Rankbrain óta. A frissítés Amerikában 10-ből 1 keresési találatot érint, és bár Magyarországon egyelőre még nem érhető el, fontos tisztában lenni vele.

Mi az a BERT, és miért van rá szükség?

A BERT nem más, mint a Google neurális hálózaton alapuló modellje, melynek célja a természetes nyelv feldolgozása. Az algoritmus az angol Bidirectional Encoder Representations from Transformers kifejezés rövidítése. Az új frissítés alapjaiban formálja át a Google-ben látott keresési találatokat, és jelentős hatása van a keresőoptimalizálással foglalkozó marketingesek munkájára is.

Nem más a keresőmotorok célja, minthogy a lehető legjobban tudják kiszolgálni a keresési szándékot. Ehhez elengedhetetlen, hogy felismerjék a felhasználó keresése mögötti információigényt, melyhez a legjobb eszköz a konkrét szavak értelmezése. Ez eddig ismerősen hangzik, hiszen a Google eddig is a szavak alapján adta vissza a találatokat. Akkor mi változott?

Míg korábban a szavakat egyesével elemezték a keresőrobotok, a BERT-nek köszönhetően ez már a kontextus vizsgálatával történik meg. Gondoljunk csak arra, milyen komplex például a magyar nyelv: rengeteg kötőszót és ragot használunk nap mint nap, melyek adott esetben teljesen módosíthatják a kifejezés jelentését. Nem mindegy, hogy valami felé vagy valamitől el szeretnénk utazni, ahogyan az sem lényegtelen, hogy valamiről vagy valakitől szeretnénk olvasni.

Míg az esetleges elgépeléseket az esetek túlnyomó részében már hosszú ideje helyesen ismeri fel a Google és felajánlja a megfelelő alakot, addig a szabad beszédhez hasonló szófordulatok értelmezésével még bőven vannak hiányosságok. Nem véletlen, hogy átszoktunk a kulcsszó-alapú keresésre, azaz egy kérdés feltétele helyett általában inkább néhány főnevet írunk egymás után.

Jellemző jelenség, hogy ahelyett, hogy “mikor indul a vonat Bécsbe” azt írjuk be a keresőmezőbe, hogy “bécs vonat menetrend”. Érezhetjük, hogy a második verzió nagyon távol áll a természetes beszédtől, mégis túlnyomórészt ezt választjuk remélve, hogy így pontosabb találatokat kaphatunk. Pontosan emiatt lett létrehozva a BERT algoritmusa.

Hogyan működik az algoritmus?

Ahogy azt már említettük, a BERT rövidítés tartalmazza a bidirectional, azaz kétoldalú szót. Ez a gyakolatban azt jelenti, hogy az algoritmus megvizsgálja a kifejezésben az előtte és utána található szavakat is, ezzel megértve a kontextust. A mesterséges intelligencia mindehhez a Wikipedia szócikkeinek elemzését használta fel az úgynevezett masking, azaz álcázás taktika alkalmazásának segítségével.

Az volt az algoritmus feladata, hogy egy szó kitakarásával, pusztán a kifejezés kontextusából jósolja meg a lefedett szót. Például abból, hogy “bevertem a [_] a plafonba” kitalálja a modell, hogy a kitakart szó a fejem.

Mindez azt eredményezi, hogy még pontosabb keresési eredményeket kapunk. Erre a Google hoz is egy látványos angol nyelvű példát: ha azt írjuk be a keresőbe, hogy “2019 brazil traveler to usa need a visa”, akkor a BERT algoritmusfrissítés előtt merőben eltérő találatokat láttunk volna, mint amikkel jelenleg találkozhatunk.

Tudjuk, hogy az angol nyelv megértésében rendkívül nagy jelentősége van az elöljárószavaknak, jelen esetben a “to”-nak. A fenti kifejezés arról szól, hogy brazilok utaznának Amerikába, nem pedig fordítva. 2019. október 25. előtt az algoritmus nem tulajdonított volna jelentőséget az elöljárószónak, ezért a keresési eredmények arról szóltak volna, hogy mit kell tudniuk a Brazíliába utazó amerikaiaknak a vízumról. Szerencsére a BERT óta a Google képes értelmezni a kifejezés teljes egészét, ezért megérti, hogy a “to”-nak kiemelt szerepe van a jelentés értelmezésében. Ennek következtében a konkrét keresési találatok is merőben más találatokat adnak vissza a frissítés óta.

BERT
Forrás: Google – Understanding searches better than ever before

Merre tovább?

Hiába a nagy hype a BERT körül, nem szabad túlértékelni ezt az új modellt, mert attól még messze áll a Google, hogy teljesen lekövesse az emberi nyelvet. Az azonban előremutató, hogy nem lesz szükséges ragaszkodni a kulcsszó-alapú kereséshez, nyugodtan használhatjuk olyan nyelvezettel a keresőt, ahogy az nekünk természetes.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a másik ismert mesterséges intelligencián alapuló algoritmus, a RankBrain továbbra is aktív, a BERT pusztán kiegészíti annak működését. A Google többféle metódust is használ annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson az adott nyelvről és minél jobban megértse, valójában mire kíváncsi a felhasználó. Ezen eszközök tárháza bővült ki most még eggyel, ezért előfordulhat, hogy egy adott kifejezés jelentésének pontosításához ötvözi a különféle modelleket.

Végezetül pedig mit jelent mindez a keresőoptimalizálás oldaláról nézve? Nem érdemes nagy változásra számítani, továbbra is igaz az örök szabály, miszerint olyan tartalmat készítsünk, mely maradéktalanul kiszolgálja a keresési szándékot. A BERT algoritmusa csupán abban segít, hogy sokkal pontosabban párosítsa össze a keresési kifejezést a megfelelő találatokkal.

Gazdaság

2025-ben is Top Employer minősítést kapott a Yettel

Sorozatban a második alkalommal szerepel a mobilszolgáltató a legjobb hazai munkáltatók listáján. Idén 20 hazai cég szerezte meg a független nemzetközi intézet, a TOP Employers Institute minősítését.

A tavalyi évet követően 2025-ben is a legjobb magyarországi munkáltatók közé került a Yettel a független nemzetközi intézet, a Top Employers Insitute auditja alapján, mely egy kiemelkedő munkáltatói gyakorlatokat tanúsító globális intézmény. Programja révén lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a legkülönbözőbb területeken értékeljék, és javítsák a munkavállalói környezetet. Segít megismertetni a jó gyakorlatokat, miközben a sikeresen pályázó szervezetek hitelesített, minősített és elismert munkáltatókká válhatnak. A cégcsoportban a hazai vállalaton kívül a bolgár Yettel is megszerezte a minősítést. Magyarországról idén összesen 20 cég került a listára.

„Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy idén is megszereztük a legjobb munkáltatóknak járó címet, mert ez visszaigazolja, hogy jó úton járunk a generációkon átívelő inspiráló munkahellyé válás útján, és hogy mindaz, amit a kollégákért teszünk, valódi hatással bír, és ez nemzetközi mezőnyben is elismerést szerez” – mondta el Szalai Enikő, a Yettel HR vezérigazgató-helyettese. „Elkötelezettek vagyunk abban, hogy hosszú távon is életben tartsuk a jól működő gyakorlatainkat, és figyelembe vegyük a fiatalabb generációval érkező új igényeket is, ezeket összhangba hozzuk a vállalaton belül”

– tette hozzá.

A vállalat 2025-ben igyekszik a még fejlesztendő területekre fektetni a hangsúlyt: külön fókuszt kap idén a szervezeti kultúra további finomhangolása, a munkáltatói márka építése és a kiválasztási folyamat erősítése.

A Yettelnél különösen büszkék a kollégáknak biztosított kiemelkedő juttatási csomagra és a munkavállalói életciklus tudatos támogatására és követésére. Évek óta sikeres az apasági szabadság, amelynek keretében a törvényileg biztosított 5 napon felül további 4 hetes fizetett távollétet igényelhetnek azok, akiknek partnere gyermekvállalás miatt szülési szabadságra megy, valamint a nagyszülői szabadság, amelynek keretében a vállalatnál 5 nap fizetett szabadság jár azon munkavállalóknak, akiknek unokájuk született. A cégnél minden kollégának alanyi jogon jár élet-, betegség- és balesetbiztosítás, valamint magánegészségügyi szolgáltatás, és évek óta jól működik az a program, amely minden munkavállalónak díjmentesen elérhető szakmai tanácsadást nyújt jogi, pénzügyi, egészségügyi és életmódbeli, vagy akár lelki, magánéleti problémák esetében. A koronavírus járvány idején hozta létre és azóta is működteti a vállalat a Szolidaritási Alapot, amelynek célja, hogy azokat a kollégákat segítse, akiknek váratlan és nehéz pénzügyi helyzettel kell szembenézniük.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős magyar előrelépés a globális minimumadó szabályozás terén

Magyarország is elnyerte az átmeneti QDMTT Safe Harbour státuszt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett listán szereplő országok belföldi kiegészítő adói az előzetes elemzés alapján megfelelnek a globális minimumadó szabályainak, ezért a Magyarországon is működő multinacionális vállalatcsoportok a Magyarországon működő csoporttagjaik vonatkozásában mentesülnek a globális minimumadó megfizetésének kötelezettsége alól külföldön.

Az OECD 2025. január 15-én publikálta azon országok listáját, amelyek belföldi kiegészítő adói az előzetes elemzés alapján megfelelnek a globális minimumadó szabályainak. Az érintett országok átmeneti QDMTT Safe Harbour (Qualified Domestic Minimum Top-up Tax) státuszt szereztek, amely jelentős előnyt jelent a globális minimumadó-kötelezettségek teljesítése során. Magyarország is bekerült ezen elismert országok közé, ami fontos mérföldkő a magyarországi multinacionális vállalatcsoportok számára.

A QDMTT Safe Harbour státusz lényegében azt jelenti, hogy az ilyen minősítéssel rendelkező országokban (például Magyarországon) működő csoporttagok vonatkozásában külföldi országok nem vethetnek ki további globális minimumadó-kötelezettséget, az érintett csoporttagok vonatkozásában egyedül azok saját országában merülhet fel kiegészítőadó-fizetési kötelezettség.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A magyarországi csoporttagok vonatkozásában a külföldi végső anyavállalat mentesül a globális minimumadó kiszámítása és megfizetése alól a magyarországi csoporttagok vonatkozásában, hiszen a magyar szabályozás megfelel az OECD elvárásainak, így a csoporttagok magyarországi megadóztatása elégséges a globális minimumadó rendszerének szempontjából

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az OECD az átmeneti safe harbour státuszt szerzett országok listáján túl egy adminisztratív iránymutatást is kiadott a halasztott adókat érintő átmeneti szabályok értelmezésével kapcsolatban. Továbbá, a kiegészítő adóra vonatkozó adatszolgáltatás (GloBE Information Return, GIR) tervezete, illetve annak iránymutatásai is frissültek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egyre nagyobb a választék az önkéntes nyugdíjkasszáknál

Folyamatosan nő a választható befektetési portfóliók száma az önkéntes nyugdíjkasszáknál, ám a választás – a részletes termékismertetők miatt – így sem lett sokkal nehezebb.

Bár a pénztáraknál akár 70 százalékos részvénykitettségű konstrukciók is elérhetők, a vagyon legnagyobb szeletét változatlanul a magyar állampapírok adják.

Tovább emelkedik a választható portfóliók száma az önkéntes nyugdíjpénztáraknál: miközben a kasszák indulásakor még három – egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázati szintű – konstrukcióból lehetett választani a szolgáltatóknál, ma már az öt-hat csomagból álló választék is általánosnak tekinthető a piaci szereplőknél – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az egyes portfóliók kiválasztása ugyanakkor – tette hozzá a szakértő – nem lett sokkal nehezebb: a szolgáltatók weblapjain szereplő tájékoztatók alapján nem túlságosan bonyolult megtalálni a leginkább testhezálló konstrukciót, hiszen a kasszák sokszor igen részletesen megadják a befektetési portfólió összetételét, illetve azt is, hogy az melyik korosztálynak ajánlott. 

Hetven százaléknyi részvényarány is előfordulhat

Választható portfóliókból jelenleg az Aranykor Nyugdíjpénztár ajánl a legtöbbet – összesen kilencet. Ezek közül viszont csak egy tekinthető magas kockázatúnak, kettő közepesnél magasabb, egy közepes, 2 közepesnél alacsonyabb, három pedig mérsékelt kockázatú. 

A választható konstrukciók száma alapján az élmezőnyben van az OTP Nyugdíjpénztár is, ahol összesen hat konstrukcióból válogatnak a tagok. Ezek közül a legóvatosabb befektetési politikát folytató, „Kockázatkerülő” néven futó portfóliót kifejezetten a már nyugdíjas, vagy közvetlenül nyugdíj előtt álló (62 év feletti) tagoknak ajánlja a pénztár, miután a befektetéseket kizárólag pénzpiaci eszközök, vagyis rövid lejáratú állampapírok és bankbetétek alkotják.

A sor végén viszont a „Dinamikus” névre keresztelt portfólió áll az OTP Nyugdíjpénztárnál, amit kifejezetten a magas kockázatot vállaló, az aktív éveik elején álló, azaz 16-35 éves pénztártagoknak ajánlanak. E portfólió befektetéseinek közel 90 százalékát hazai és nemzetközi részvények, illetve külföldi kötvények alkotják, hosszú távon kiemelkedően magas hozam elérését ígérve – ez indokolja a 25-35 évre ajánlott befektetési időtávot.

Az Alfa Nyugdíjpénztárnál szintén hat befektetési stratégia közül választhatnak a tagok: itt a legmagasabb kockázati szintű portfóliónál 70 százalék a részvények aránya. 

A Prémium Nyugdíjpénztár „cél-dátum” megjelöléssel látta el öt különböző portfólióját, amelyeket a tagok születési dátuma – illetve várható nyugdíjba vonulásának időpontja – szerint kategorizáltak. A legnagyobb kockázati szint vállalása az 1990 után született tagoknak javasolt: a kockázati besorolás a portfólió indulásakor magas szintű, viszont 2045-től közepes, míg 2050-től kezdődően alacsony kockázatúnak minősül.

A Pannónia Nyugdíjpénztár három eltérő befektetési bázis portfóliót kínál, amelyek a Zafír, Smaragd és Rubin nevet viselik – ezek közül utóbbi a legmagasabb kockázati szintű –, ám ezek mellé két kiegészítő portfólió is választható. 

„A megfelelő önkéntes nyugdíjpénztári portfólió kiválasztása egy szolgáltató kínálatán belül nem túlságosan bonyolult: minél közelebb állunk a nyugdíjba lépés várható időpontjához, annál alacsonyabb kockázatú befektetési csomagot érdemes választani”

– mondta a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, hozzátéve ugyanakkor, hogy a megfelelő szolgáltató kiválasztásához érdemes az online nyugdíjpénztári kalkulátort is igénybe venni.

Még mindig az állampapír az úr

Bár a kasszáknál kínált portfóliókban akár a 60-70 százalékos részvénysúly is elérhető, a teljes vagyont vizsgálva egyáltalán nem ez a helyzet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024. harmadik negyedévében a magyar állampapírok adták a legnagyobb, 44 százalékos szeletét a kezelt vagyonnak – igaz, ez érezhető csökkenést tükröz az egy évvel korábbi 46,4 százalékos súlyhoz képest. 

A befektetési jegyek viszont egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a vagyonból: ezek részesedése 30,5-ről 32,7 százalékra emelkedett egy év alatt. A részvények aránya pedig – bár szintén emelkedik – még mindig 10 százalék alatt jár az önkéntes nyugdíjkasszák portfóliójában. 

Az MNB adatai szerint egyébként szeptember végére új csúcsra, 2164,5 milliárd forintra nőtt az önkéntes nyugdíjpénztári szektor vagyona, ami igen dinamikus, 19  százalék feletti növekedést tükröz 2023. azonos időszakához képest. Gergely Péter szerint pedig borítékolható, hogy a 2024. végi adatok is új rekordokat hoznak az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, hiszen a kedvező tőkepiaci környezet is támogatja a vagyon további növekedését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss