Gazdaság

Jövőtudatos városrészek építészeti trendjei Európában

2050-re a Föld 9 milliárdos népességének 70 százaléka városban fog élni, de az energia 35 százalékát már most is az épülethasználat emészti fel.

Így felmerül a kérdés: mitől lesz gazdaságilag fenntartható egy városrész? A Paulinyi & Partners, a fenntartható építészet egyik vezető cégcsoportjának szakemberei összegyűjtötték a 2020-as év négy legfontosabb trendjét, amelyek a fenntartható városépítészetet támogatják.

Az európai nagyvárosok többsége hasonló problémákkal küzd: a belvárosi lakásárak és a túlzott turizmus miatt kiürülnek a történelmi városrészek, a közlekedés és az infrastruktúra jelentős átalakításra szorul, a városi környezetvédelem keretében a napfény, a zaj és a légszennyezés kiemelt problémák, ezen felül megoldásra szoruló kérdés a monofunkciós városfejlesztések megszüntetése is.

A jövőtudatos, multifunkciós európai városoknak mára azért vannak fontos megvalósult előképei: a Düsseldorf-Hafen városrész előremutató példája a történelmi városmag meghosszabításának, ahol az emberi léptékű terek, a vegyes funkciók és a tömegközlekedés magas szintű integrálása egyszerre valósul meg. A budapesti Corvin negyed pedig tanulságos példa a városmagon belüli terület sikeres átalakítására, amely

“visszaadja a város eredeti vegyes funkcióját: munkahely, lakóhely és szórakozás egy egységben”

– emelte ki Fábián László, a Paulinyi & Partners projektigazgatója.

Melyek viszont a legfontosabb megoldások a városrészek jövőtudatos tervezésében? A négy felsorolt trend ezeket veszi számba.

Gazdaságilag tervezhető város

„A gazdaságilag tervezhető városépítészeti beruházások tudatos fejlesztői és tervezői magatartást igényelnek, világos üzleti modellekkel, mérhető paraméterekkel és KPI-okkal, valamint a teljes projektre vetített hosszútávú költségszámításokkal”

– emelte ki Dr. Paulinyi Gergely, a cégcsoport elnök-vezérigazgatója. Egy városléptékű tervezési projekt során elengedhetetlen olyan mérőszámokat azonosítani, amelyek a teljes városrész optimális működését és kihasználtságát segítik elérni. A projekt egészét kell szem előtt tartani, amely során számos szempontot kell figyelembe venniük az építészeknek: a terület és sűrűség mérőszámait, az ideális elérést és megközelíthetőséget, az ütemezhetőséget, a használhatóságot és a környezettudatosságot.

Ezek az adatok képezik az optimális város- és üzleti tervezés alapját. A december 4. és 6. között megrendezésre került World Architecture Festival egyik győztese, a hamburgi the Connected City projekt a megfelelő arányok kialakításáért, a sokféle élettér és munkahely tervezéséért kapta az elismerő díjat. A HafenCity beruházás óta nem volt ekkora volumenű városrész építészeti program Németországban. Érdemes azonban a HafenCity Hamburg fejlesztést is közelebbről megnézni, hiszen a projekten több fejlesztő és építésziroda is közösen dolgozik. Új irodák, lakóépületek, szórakoztató létesítmények és a gyalogos, illetve a kerékpáros közlekedést támogató infrastruktúra alkotja a megújuló városrész központját. Ezek építésének ütemezése és közös metszeteiknek kialakítása jelentős szereppel bír a terület megújításában.

Budapesten jelenleg az egyik legnagyobb volumenű városléptékű fejlesztés Kelenföldön zajlik, amely – a HafenCity-hez hasonlóan – vegyes funkciójú területet hoz létre. Kiemelt adottsága, hogy több tízezer lakóépület és szinte az összes tömegközlekedési lehetőség elérhető a városrészben, de eddig hiányoztak a szolgáltatói és irodai funkciókkal rendelkező épületek. A Paulinyi & Partners tervei alapján készülő Etele Plaza, Budapest ONE irodaház és a kész tervekkel rendelkező eszközváltó csomópont a fejlesztés első épületei, amelyeknél az üzleti, építészeti és fenntarthatósági szempontok egyaránt a projekttervezés alapjául szolgálnak.

Multifunkciós városrészek

A városépítészeti projektek kiemelt célja, hogy megfelelő funkciómixet – vagyis a lakhatás, munkavégzés helyét és bevásárlási, sportolási, vagy szórakozási lehetőséget – hozzanak létre a városlakók és az épületeket, közösségi tereket használók számára.

„Ideális esetben egy adott városfejlesztési projektben a lakó funkciók, irodák, szolgáltatások, óvodák, iskolák, kulturális épületek együttesen vannak jelen. A monofunkciós városrészek, mint például az olyan irodai fejlesztések, ahol ezek a változatos funkciók hiányoznak bizonyítottan kudarcot vallottak, hosszútávon élhetetlen városrészeket eredményeztek”

– hangsúlyozta Burián Gergő, a Paulinyi & Partners projektigazgató munkatársa. Az optimális funkciómix kialakításában, a sokszínű városrészek létrehozásában és a well being igények megteremtésében nagy segítséget jelenthet a felhasználói szokások vizsgálata és a big data alapú várostervezés.

Izgalmas multifunkciós várostervezési projekt kezdődik idén Párizsban, ahol az Ordener-Poissonniers területén található régi pályaudvar környezetét alakítják át egy vegyes funkciójú, fenntartható városközponttá. A Biecher Architects és az SLA Architects tervezői munkája alapján felépülő Jardin Mécano projekt idén kezdődik, átadása 2024-ben várható. 1000 új lakóépülettel, nagy kiterjedésű közparkokkal, irodákkal, kulturális és oktatási intézményekkel, valamint városi kertészkedésre alkalmas területekkel alakítják át Párizs régi ipari területét.

Innovatív megoldások az átalakuló közlekedésben

A multifunkcionális városrészek gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságának alapvető eleme a hatékony tömegközlekedés kialakítása, ugyanis a megfelelő infrastruktúra hiányában az új területeket nem lehet megfelelően integrálni a város egészéhez. A városközpontokból és az új városnegyedekből egyre jobban kiszorulnak az autók, terjednek a megosztáson alapuló, elektromos közlekedési eszközök és egyre nagyobb teret kapnak a gyalogosok, valamint a biciklivel közlekedők. Számos előremutató példát találunk a közlekedés emberléptékű optimalizálására. A 90 hektáros, 2009 óta folyamatosan fejlődő milánói CityLife városfejlesztési beruházás az egyik legjobb példa mind közül. Európa egyik legnagyobb autómentes területét biciklis és gyalogos utak hálózzák be, széles sugárutak vezetnek a lakóépületektől a kerület központjába.

A változatos funkciójú városmag egy új nyilvános park köré épült, amelyhez hasonló nagyságú köztér az elmúlt 120 évben nem jött létre Milánóban. Azonban az autók sem szorultak ki teljesen a városrészből, hiszen egy földalatti úthálózaton keresztül elérhetik a garázsokat és a parkoló övezeteket. Az innovatív közlekedési fejlesztés a Systematica által készített analízis alapján jött létre, amelynek része volt a gyalogosok áramlási vonala, a megosztási rendszeren alapuló parkolási lehetőségek vizsgálata, valamint a teljes forgalom és elosztórendszer elemzése. A projekt három ikonikus építésze Zaha Hadid, Arata Isozaki és Daniel Libeskind, a legújabb épület pedig a BIG építésziroda tervei alapján 2023-ra készül el. Az integrált és sokszínű közlekedési struktúra kialakítására Bogota városa is kiemelkedő példa, ahol a 2000-es évektől kezdődő fejlesztéseknek köszönhetően több mint 40 százalékkal csökkent a levegő szennyezettsége és a tömegközlekedést használók 32 százalékot spórolnak az utazással töltött időből.

Fenntartható épített környezet a jövő generációjának

A várostervezők kiemelt figyelmet fordítanak az épülethasználat jövőbeni igényeire. A pontos célcsoport azonosítását generációs elemzés és persona analízis segíti, amellyel személyre szabott, optimalizált tervezés valósítható meg. A City of Tomorrow néven zajló, 26 különböző építésziroda által megvalósított városépítészeti projekt keretében Malmö egykori ipari kikötője 4000 fős területből 30.000 fős városrésszé alakul át. Minden új házat az energiahatékonyságra vonatkozó környezetvédelmi előírások alapján építenek, amelyek 100 százalékban megújuló energiával működnek. Az ökológiai fenntarthatóság és az emberi lépték kialakítása során az épületek megjelenése és funkcionalitása azonos hangsúlyt kapott. Hasonlóan innovatív várostervezési példa a bécsi Aspern okosváros projektje, melyet Bécs, a város energia- és gázszolgáltatója és a Siemens közösen finanszíroz. Céljuk a zéró energiafogyasztás és a városrész lakóinak tényleges életvezetésén és energiafogyasztásán alapuló ökoszisztéma kialakítása.

A fogyasztói szokások gyors átalakulása, a digitális technológia fejlődése és az épületek funkcióváltásának lehetősége flexibilis és jövőtudatos terek létrehozását eredményezi. Budapesten, a Futureal fejlesztésében megvalósuló dél-budai városközpont projekt egyik első épületét, az Etele Plazát a korábbi szempontokat követve már átalakíthatóságra tervezték: a bérlői területek bővítése, szűkítése alapján változtatható a bevásárlóközpont térszervezése.

„Ha a következő generációnak építünk, olyan épületeket kell terveznünk, ami azt is tartalmazza, amire a jövőben lehet szükség. Hátteret biztosítunk a fejlesztésre, átalakításra és az előre még nem látható változásokra”

– emelte ki Vámossy István, a Paulinyi & Partners projektigazgatója, az Etele Plaza társtervezője.

Related Topics:2019 építészet európa jövőkép trend

Up Next

Az év keresésekben: Google keresési trendek 2019

Don't Miss

Év végi juttatás: nem csak gesztus, az üzleti sikerekben is fontos szerepe lehet

Gazdaság

Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot

2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.

Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.

AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás

Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.

Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.

“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett

A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.

A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.

Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra

A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.

Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.

A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.

Mi következik?

Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.

Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.

A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!