Connect with us

Gazdaság

Nincs kifogás: január elején a Facebook-nak ki kell fizetni az 1,2 milliárdos büntetést Magyarországnak

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Facebook Ireland Ltd. jogsértő magatartást tanúsított azzal, hogy szolgáltatását éveken át ingyenesen hirdette.

Bár a fogyasztóknak a szó szoros értelmében nem kell díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, azonban megadott és felhasználói aktivitásukból nyert adataik jelentős üzleti hasznot generálnak a vállalkozás számára, tehát tulajdonképpen adatainkkal fizetünk a szolgáltatásért. A GVH rekordméretű, 1.2 milliárd Ft összegű bírságot szabott ki a Facebook-ra, az esetet Dr. Bitai Zsófia reklámjogász elemzi.

A hivatal 2016-ban indított versenyfelügyeleti eljárást a Facebook szolgáltatást az európai lakosok részére biztosító, Írországban nyilvántartásba vett Facebook Ireland Ltd.-vel szemben fogyasztókkal szembeni feltételezett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tárgyában. Az eljárás idén decemberben zárult, eredményeképpen a GVH történetének fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott legnagyobb bírságával lepte meg a közösségi oldalt üzemeltető vállalkozást Mikulásnapon.

Miért pont a GVH, miért nem a NAIH?

Sokak számára nem egyértelmű, hogy ha a Facebook Ireland Ltd. egy Írországban bejegyzett vállalkozás, milyen alapon járhatott el egy magyar hatóság – nevezetesen a Gazdasági Versenyhivatal – az ügyben. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, illetve azok tilalmát egy európai uniós irányelv, az ún. „UCP Directive” határozza meg az Európai Unió egész területén. Ennek a magyar jogba átültetett változata a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, mely alapján, ha egy ilyen magatartás Magyarország területén valósul meg és Magyarországon élő fogyasztókat érint, a magyar hatóságok eljárhatnak az ügyben. Mivel a Facebooknak számos magyar felhasználója van, akik közül rengetegen fogyasztóknak (foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró személyeknek) minősülnek, a fogyasztóvédelmi hatóságként is működő GVH eljárást indíthatott az ügyben. A hivatal kifejezetten a magyar Facebook oldalon tanúsított magatartást vizsgálta, így a magyarországi felhasználókkal szemben alkalmazott megtévesztő állítás révén sértette meg a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt.

A döntés értelmében a Facebook adatokat gyűjt a felhasználóiról, melyek segítségével célzott reklámozási lehetőséget értékesít hirdetői részére, hogy ezekkel bombázhassák az embereket, ösztönözve ezzel a fogyasztást. A Facebook-ot üzemeltető vállalkozás bevétele pedig ezekből a reklámokból és hirdetésekből származik.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ilyen esetekben miért nem az adatvédelmi hatóság – a NAIH – jár el a vállalattal szemben? A kulcs abban rejlik, hogy az ügy fókuszában nem az adatgyűjtés, vagy annak szabályossága, etikussága áll, hanem a Facebook ingyenességre vonatkozó állítása, mely a fenti szabályozás és gyakorlat értelmében az árra vonatkozó megtévesztő, a fogyasztók döntésének torzítására alkalmas állítás, de súlyosabb esetben akár „feketelistás” (mindenképpen tiltott) kereskedelmi gyakorlat is lehet, ilyen esetekben pedig a GVH jogosult eljárni.

„Ingyenes, és az is marad”

„Ingyenes, és az is marad”, valamint korábban „Ingyenes, és bárki csatlakozhat” – ezt a két, a magyar Facebook nyitóoldalán és Súgóközpontjában éveken át felvillanó állítást vizsgálta a GVH. Az eljárás során áttekintette az érintett termék és piac jellemzőit, és azt a következtetést vonta le, hogy a Facebook kétoldalú felületet üzemeltet. Az egyik oldalon fogyasztóknak nyújt díjazás nélküli szolgáltatást, míg a másik oldalon vállalkozásoknak biztosít reklámozási és más marketing lehetőségeket.

A Facebook tehát az ún. „zéró áras” üzleti modellt követi, mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingyenesen regisztráló felhasználók követései, kedvelései, megosztásai alapján adatokat gyűjt róluk. Ezen adatok segítségével célzott reklámozási lehetőséget biztosít a hirdetőknek és látható helyen, a postok között helyezi el a hirdetéseket.”

– mondta el Dr. Bitai Zsófia, a Collegium Bitai&Partners alapító-vezetője.

A GVH az eljárás során részletesen értékelte az ingyenesség ígéretét. Először azt vizsgálta, hogy a Facebook gyakorlata a jogszabály szerinti „feketelistás” gyakorlatnak minősül-e, vagy „csupán” megtévesztő állításnak. Arra a következtetésre jutott, hogy a szolgáltatás természete és egyéb jellemzői miatt kétséges a mindenképpen tiltott kereskedelmi gyakorlat megállapíthatósága. A hatóság álláspontja szerint tehát a Facebook gyakorlata az árra vonatkozó megtévesztő állítást alkalmazott. A kérdés már csak az maradt, hogy ez a magatartás alkalmas volt-e a felhasználók döntéseinek torzítására. A joggyakorlat értelmében az ingyenesség hirdetése különösen alkalmas a befolyásolásra. Az ingyenesség erős hívószó, az érdeklődést már önmagában felkelti, vonzóvá teszi a szolgáltatást az emberek számára, de az átlagos felhasználó ezen egyoldalú juttatást, ajándékozást ért. Tény, hogy a Facebook szolgáltatásáért pénzösszeget nem kell fizetni.

Mind a közgondolkodás, mind pedig a szakirodalom egyetért azonban abban, hogy a XXI. században az adat – és különösen a személyes adat – lett az egyik legjobban piacosítható „nyersanyag” kvázi az új olaj. A Facebook pedig adataink megadása nélkül egyrészt közel sem nyújt teljes felhasználói élményt, másrészt éppen azzal válik egyre érdekesebbé a felhasználó számára, hogy ő, a barátai, a családtagjai és az összes ismerőse aktívan használja – egyre több adatot és információt generálva ezzel a Facebook számára.

A GVH tehát összességében arra jutott, hogy a felhasználók aktivitásának követéséből, rögzítéséből és felhasználásából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ezen adatok összessége értékes a vállalkozás számára, az érték pedig akkor mutatkozik meg pénzben, amikor hirdetési felületeit eladja. A felhasználó azzal, hogy az adatait megadja a Facebooknak és aktívan használja a felületet, adataival „fizet” a nyújtott szolgáltatásokért, így az ingyenesség szlogenje nem állja meg a helyét

Hogyan tovább?

Összegzésképpen tehát a Gazdasági Versenyhivatal azt állapította meg, hogy a Facebook gyakorlata megtévesztő volt az ár vonatkozásában, hiszen az ingyenesként reklámozott szolgáltatásért valójában súlyos árat fizetünk azzal, hogy személyes adataink a Facebook szinte bármely hirdetőjének birtokába kerülhetnek. A legtöbb felhasználó ezzel nincs tisztában, a vállalkozás pedig korábban épp ennek az ellenkezőjét hangsúlyozta. A hatóság megjegyezte, hogy számos más európai országban és az Egyesült Államokban is születtek hasonló döntések az elmúlt időszakban, ráadásul az Európai Bizottság és az európai fogyasztóvédelmi hatóságok együtt léptek fel 2019 áprilisában a Facebook felhasználási feltételeinek megváltoztatása iránt, melyet a vállalkozás a hatóságok nyomására meg is tett.

Elképzelhető, hogy jó úton indultunk el egy pozitív gyakorlat kialakításához, a magyar hatóság pedig ehhez mind döntésével, mind a kiszabott rekordösszegű bírsággal hozzájárul A Facebooknak hazánkban nem sok mozgástere maradt, hiszen európai uniós rendelet szabályozza végrehajtásban illetékes nemzeti hatóságok együttműködését is, így tehát a NAV, amely a bírságok behajtásáért felel jogsegélyt is kérhet az ír adóhatóságtól bírság behajtására.

„Tudomásunk szerint az ilyen jogsegélyek jól működnek az EU-n belül”

 mondta el Dr. Bitai Zsófia.

Még ha a GVH döntését a Facebook meg is támadja a bíróságon, annak a bírság befizetésére nincs halasztó hatálya, így elmondható, hogy az 1,2 milliárd forint befizetésének határideje ketyeg, a döntés Facebook Ireland általi átvételétől számítva 30 napon belül lejár. Vélhetőleg valamikor január elején várható az utalás a GVH bírságbevételi számlájára.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Nagy pofonba futhatnak bele azok az Otthon Start igénylők, akik ezzel nincsenek tisztában

A BiztosDöntés.hu szakértőihez érkező kérdések alapján sokak számára kulcsfontosságú a 10 százalékos önerő lehetősége az Otthon Start hitelnél, ám van ezzel kapcsolatban egy gyakori félreértés.

Ezt ugyanis a többség úgy értelmezi, hogy a lakásvásárláshoz elegendő lesz majd a vételár 10 százaléka, míg a fennmaradó részt lehet majd a 3 százalékos kamatú hitellel finanszírozni. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, és bizony előfordulhat majd, a vételár nem 10, hanem akár 20-30 százalékát is saját forrásból kell előteremteni. Mutatjuk, miért van ez, és miért nem mond ellent a 10 százalékos elvárásnak.

Az Otthon Start hitel nem csak azért előnyös sokak számára, mert az állami támogatásnak köszöngetően mindössze 3%-os fix kamattal igényelhető – miközben a piaci kamatok 6,18 és 7,99% között vannak -, hanem azért is, mert kortól és ingatlantól függően akár 10 százalékos önerővel is hozzá lehet majd jutni. Ez azért nagy szó, mert normál esetben a bankok legalább 20 százalék saját forrás bevonását várják el az adóstól.

Ezzel kapcsolatban azonban van egy gyakori félreértés. A BiztosDöntés.hu szakértői szerint ugyanis sokan úgy értelmezik a 10 százalékos önerőt, hogy elegendő a megvásárolni kívánt ingatlan vételárának 10 százalékát előteremteniük saját forrásból, a fennmaradó részt pedig hitelből finanszírozhatják. Ez azonban hibás elgondolás.

Ezért kellhet több önerő!

A bankok ugyanis egy lakáscélú jelzáloghitel esetében – ilyen az Otthon Start is – nem a vételár 90%-áig hitelezhetnek, hanem az úgynevezett becsült forgalmi érték 90 százalékát adhatják legfeljebb oda. Ez pedig nem feltétlenül azonos a vételárral.

A forgalmi értéket rendszerint a bank által kirendelt független értékbecslő állapítja számos szempont (pl. infrastruktúra, állapot, építőanyag) alapján, de Budapesten, a megyei jogú városokban, a megyeszékhelyeken és a budapesti agglomerációban mind gyakoribb a statisztikai értékbecslés is. (Ilyenkor az ingatlan értékét statisztikai adatok felhasználásával határozzák meg.) Bármelyikről is legyen szó, az értékbecslés során az ingatlan aktuális forgalmi értékét állapítják meg, ami lehet alacsonyabb, vagy akár magasabb is a vételárnál.

Amennyiben a forgalmi érték az alacsonyabb, akkor a vételár 10 százalékánál több önerőre lesz szükség. Például, ha egy 100 millió forintért megvásárolt családi házat az értékbecslő 80 millió forintra értékel, akkor legfeljebb 72 millió forint hitelt adhat a bank (a 80 millió forint 90 százalékát). Ebben az esetben 28 millió forint önerőre lesz szükség, ami a vételár 28 százaléka.

Ha viszont a vevő jó üzletet kötött, és a 100 millió forintért megvásárolt ingatlant 110 millió forintra értékeli az értékbecslő, akkor is legfeljebb a vételár 90 százaléka lehet a hitelösszeg, vagyis 10 millió forintot mindenképpen saját forrásból kell beletennie a vevőnek.

Ha ez nem volna még elég, a bank nem feltétlenül fogja odaadni hitelként a forgalmi érték 90 százalékát sem, ezt ugyanis még csökkentik, így kapják meg az úgynevezett hitelbiztosítéki értéket (HBÉ). Végül pedig ennek a 90 százaléka lehet majd legfeljebb a hitelösszeg. A HBÉ rendszerint 10-30 százalékkal alacsonyabb a forgalmi értéknél, hogy pontosan mennyivel, az függ az ingatlan típusától és elhelyezkedésétől.

A hitelbiztosítéki érték azért alacsonyabb a forgalmi értéknél, mert a bank itt úgy kalkulál, hogy ezen az áron az ingatlan gyorsan, jellemzően három hónapon belül értékesíthető lenne abban az esetben, ha az adós nem fizet, emiatt pedig végül fel kellene mondania a hitelszerződést. Ez persze nem érdeke sem az adósnak, sem a banknak.

Miért lehet ez veszélyes?

Az előre vártnál nagyobb szükséges önerő akkor jelenthet komoly problémát, ha a vevő az ingatlant már lefoglalózta. Amennyiben pedig nem tudja előteremteni a plusz összeget, és végül emiatt eláll a szerződéskötéstől, akkor foglalót az eladó megtarthatja.

A BiztosDöntés.hu szakértői szerint ezért a foglaló kifizetése előtt célszerű megkeresni a finanszírozó bankot, ahol előzetes hitelbírálat és előzetes értékbecslés kérhető. Így előre megtudhatjuk, hogy az igazolt nettó jövedelmünk és az ingatlan értéke alapján mekkora összegű hitelre számíthatunk.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Zsebpénz a banktól? Akár több tízezer forintot is kaphatnak a fiatalok az első bankszámlájuk mellé

Sok bank kínál egyösszegű bónuszokat a gyerek- és diákszámlák nyitása mellé, ráadásul a számla ajánlása után is több tízezer forint járhat – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. Ráadásul a bankszámlák fenntartása jellemzően díjmentes. De mi kell a jó választáshoz és a bónuszok bezsebeléséhez? 

A bankok versenyeznek a fiatalokért, így nem csupán díjmentes számlavezetést, bankkártyát és vonzó digitális újításokat kínálnak, hanem több tízezer forint jóváírást is adnak a számlák mellé.

Két fő típusa van a bónuszoknak: a számlanyitási jóváírás és az ajánlói program.  

Az előbbi lényege, hogy a bank egy előre meghatározott összeget, jellemzően 10-30 ezer forintot jóváír a frissen megnyitott számlán, ha a fiatal teljesít néhány egyszerű feltételt. 

A feltételekben rejlik a lényeg 

A jóváírásnak szinte mindig feltételei vannak. Ezeket a bankok a hirdetményeikben és a kondíciós listáikban részletezik. A leggyakoribb feltételek a következők a BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint: 

  • Digitális aktivitás: le kell tölteni és aktiválni kell a bank mobilalkalmazását. 
  • Kártyahasználat: a számlanyitást követő 1-2 hónapban vásárolni kell a bankkártyával egy meghatározott számú alkalommal, és általában azt is meghatározzák, hogy minimum mekkora összegben. Ez jellemzően 1000 forint alkalmanként, így gyorsan összejöhet a feltétel teljesítése. 
  • Rendszeres jövedelem: míg a felnőtt számlacsomagoknál szinte mindig elvárás, hogy rendszeresen, azaz havonta érkezzen bizonyos összegű jóváírás a számlára (például a munkabér), ez nem vonatkozik a gyerek- és diákszámlákra. 18 éves kor felett már a diákszámláknál is találkozhatunk hasonlóval, de jellemzően alacsonyabb összegekkel. 
  • Időkorlát: a feltételeket általában időkorláton belül, például a számlanyitástól számított 30-60 napon belül kell teljesíteni.

Mielőtt diákszámlát nyitna valaki, érdemes átgondolnia, hogy a kért feltételeket a mindennapi pénzügyi szokásaival teljesíteni tudja-e. Ha például valaki alig használ bankkártyát, akkor ne olyan ajánlatot válasszon, ami 10 vásárlást ír elő egy hónapban. 

Ajánlói bónuszok 

A számlanyitási bónuszon felül a legtöbb bank komoly pénzt fizet azért is, ha új ügyfeleket hozunk nekik. Az itt szerezhető jutalom összege gyakran magasabb, mint a nyitási bónuszé, és bankonként eltérő, hogy hány ismerőst lehet meginvitálni.

A feltételek itt is kulcsfontosságúak. A bónusz kifizetéséhez általában nem elég, hogy az ismerős számlát nyit, neki is teljesítenie kell a korábban említett aktivitási feltételeket (app letöltés, kártyás vásárlás stb.). Csak ha ez teljesült, akkor kap ő és az ajánló is jóváírást.  

Mit kínálnak a nagybankok 2025 júniusában? 

Bár az ajánlatok folyamatosan változnak, A BiztosDöntés.hu szakértői szerint a trendek jól láthatók. 

Az OTP Junior számlacsomag esetében, ha a gyermek elmúlt 12 éves, de még nem nagykorú, akkor 20 ezer forint jóváírást kaphat. Ehhez annyit kell tennie, hogy vásárol legalább 5 alkalommal a bankkártyájával, bármilyen összegben, illetve ha elmúlt 14 éves, akkor a számlanyitás után igényel Persely funkciót a mobilappban (12-13 éves kor között ez nem feltétele a jóváírásnak). Mindkettőre a számlaszerződést követő 30 napon belül kell sort keríteni. 

Az OTP Junior bankszámla 0-tól 24 éves korig érhető el. A díjmentes számlavezetés és díjmentes bankkártya mellett a Kedvezményprogramnak és a Persely funkciónak köszönhetően pedig még megtakarítani is tud a fiatal.

  • 14 éves kor felett havi összesen 100 ezer forintig díjmentesek az elektronikus átutalások egy 0 Ft-os számlacsomag-elem beállításával. 
  • Díjmentes az OTP internet- és mobilbank használata.
  • A számlához Push értesítések is beállíthatók. 
  • 16 éves kortól igénybe vehető a jogszabályi díjmentes készpénzfelvétel (havonta az első két alkalom összesen 150 ezer forint összegig díjmentes).  
  • Az OTP Junior Kedvezményprogrammal ezen kívül 5-30 százalékos pénzvisszatérítés jár a bank partnereinél.

Ajánlással akár további jóváírás is szerezhető az OTP Bank Ajánlóprogramjának keretében. 

Az Erste Banknál jelenleg 10 ezer forint jár a 14 év alattiaknak a számlacsomag megnyitásáért, ha a következő hónap végéig legalább egyszer vásárolnak a bankkártyájukkal. 

Ha szülők értékpapírszámlát is nyitnak a gyereknek, és itt rendszeres befektetést indítanak, akkor ezen felül plusz 10 ezer forintot ír jóvá a bank.  14 éves kor felett a diákszámla megnyitásáért 40 ezer forint jóváírás kapható, plusz 40 ezer forint jár az értékpapírszámla-nyitásért, ha teljesülnek a feltételek. 

Ugyancsak 40 ezer forint jóváírás kapható a Gránit Banknál a Gránit Family Junior csomaggal. A csomag szintén díjmentes. A bónusz megszerzéséhez 30 napon belül kell aktiválni a Gránit eBankot, és legalább 5 alkalommal, egyenként legalább 1 000 forintért vásárolni a kártyával. Ha a fiatal elmúlt 18 éves, akkor a Gránit Diákszámlát tudja megnyitni, szintén kedvezményesen és nyitási bónusszal. Itt az ajánlásokért 20 ezer forint jár, amire fél évente 10 alkalommal van lehetőség.

30 ezer forint jóváírást ad a Raiffeisen Bank a Yelloo számlacsomag megnyitása mellé a 14 éven felülieknek. A feltétel itt az, hogy a fiatal a számlanyitást követő harmadik hónap 6. munkanapjáig legalább 5 alkalommal vásároljon a bankkártyájával vásárlásonként minimum 2 ezer forintért.  

Az UniCredit Bank Diákszámlájával 35 ezer forint bónusz jár, ha a gyerek elmúlt 14 éves és internetbanki hozzáférést is igényel a számla mellé, valamint a nyitást követő hónap végéig legalább 5 db tranzakciót (vásárlás, készpénzfelvétel) indít egyenként legalább 1 000 forint értékben. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Motorcsónak, vitorlás, jet-ski: ezeket is aktívan keresik a magyarok 2025 nyarán

A nyári szezonra fordulva jelentősen megnőtt az érdeklődés a hajóhirdetések iránt, különösen a siklóhajók (motorcsónakok), vitorlások és jet-skik kategóriáiban.

A Használtautó.hu legfrissebb adatai szerint a SEA-DOO messze a legkeresettebb hajómárkává vált, de a jet-skik népszerűsége általánosságban is kiemelkedő növekedést mutat.

A portál keresési statisztikái alapján a legtöbben SEA-DOO hajókra kerestek rá: összesen 1030 alkalommal, miközben 170 ilyen hirdetés volt aktív a platformon. A második legnépszerűbb márka a BAYLINER lett 770 kereséssel és 160 aktív hirdetéssel, míg a dobogó harmadik fokára a JEANNEAU állhatott fel, 550 kereséssel. A toplistán szerepel továbbá a jól ismert YAMAHA (460 keresés), valamint 7. helyen a hazai gyártású BALATON márka is, amelyre 350 alkalommal kerestek az érdeklődők.

Jól látszik, hogy a motoros vízi járművek vezetik az érdeklődési listát. A siklóhajók (motorcsónakok) kategóriája 6200 érdeklődőt ért el június végéig, 1300 aktív hirdetéssel. A vitorlások sem maradtak le: 3430 keresést gyűjtöttek össze, miközben 540 aktív hirdetés volt elérhető a kategóriában. A jet-skik pedig 1540 kereséssel a harmadik legnépszerűbb hajótípusnak számítanak, miközben csak 290 ilyen járművet kínáltak eladásra a hirdetők.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss