Connect with us

Gazdaság

A Fake News hullám 2020-ra sem fog alábbhagyni

Az ESET legfrissebb trendjelentése szerint a 2020-as amerikai elnökválasztás ráirányíthatja a figyelmet a választások megzavarására és manipulációjára irányuló kísérletekre, amelyek szinte garantáltak a jövőre esedékes voksoláson.

Az ESET Cybersecurity Trends 2020: Technology is getting smarter – are we? című, a 2020-as kiberbiztonsági trendekről szóló jelentése a globális kiberbiztonsági vállalat szakértőinek előrejelzéseit mutatja be, feltárva az előttünk álló esztendő legfontosabb kiberbiztonsági kihívásait, amelyek hatással lesznek majd a felhasználókra és a vállalkozásokra.

Trend #1: fake news – jövőre is fontos tényező lesz

A fake news kifejezés a 2016-os amerikai elnökválasztáshoz kapcsolódó információk manipulálása során terjedt el a köztudatban, és nem kétséges, hogy ez a 2020-as kampány alatt ismét felkapott téma lesz. Miközben a Facebookra idén 5 milliárd dollár bírságot szabtak ki a Cambridge Analytica botrányban játszott szerepéért, az ESET globális biztonsági evangelistája Tony Anscombe szerint az információk fegyverként való felhasználása nem mutat majd lassulást 2020-ban sem.

„Legyen szó dezinformációról vagy propagandáról, az információ fegyverként való használata folytatódni fog. Folyamatosan hallhatunk tömeges adatvesztésekről és rendszerfeltörésekről a vállalati és a kormányzati szektorban, miért ne érintené ez a szavazáshoz használt technológiákat, rendszereket?”

– tette hozzá a szakember.

Trend #2: gépi tanulás – biztonság vagy támadás?

Noha az önfenntartható AI (mesterséges intelligencia) még messze van, a gépi tanulás (ML) a történelem egyik legizgalmasabb technológiai fejlesztése. A gépi tanulás izgalmas lehetőségeket kínál a kiberbiztonság számára, azonban a technológiát a kiberbűnözők is felhasználják támadásaik mértékének és összetettségének növelésére.

Az egyik módszer, amely ML-t használ, az a kép-és videóhamisításra használt deepfake technológia. Jake Moore, az ESET biztonsági szakértője azt jósolja, hogy 2020-ban növekedni fog a technológia használata a kiberűnözők körében:

„A deepfake technológia hihetetlen mértékben fejlődik. A jövőben látni fogjuk, hogy a technológia általánossá válik majd a közszereplők megszégyenítésében, és a hamis videókban az ismert emberek azt mondják majd, amint készítő sugallni akar.”

Ezért az embereknek meg kell tanulniuk a legvalósághűbb videókat is megfelelő fenntartásokkal kezelni, és nem vakon elhinni mindent, amit látnak és hallanak.

Trend #3: adatvédelem – eljött a perspektívaváltás ideje

2019-ben számos országban jelentek meg új, vagy kibővített adatvédelmi törvények, azonban a személyes adatok felhasználásával kapcsolatos bizalmatlanság továbbra is mindenütt jelen van. Lysa Myers, az ESET biztonsági kutatója szerint addig, amíg az adatvédelmi mulasztások megsértéséért kiszabott bírság nem ér el egy olyan szintet, amely a nagyvállalatoknak számára is jelentős kiadás, a probléma nem fog megszűnni.

Az ESET szakemberének véleménye egybecseng az Adatvédelmi Szakértők Nemzetközi Szövetségének (Association of Privacy Professionals) véleményével, amely azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy a működésük során tartsák tiszteletben az adatok védelmét.

„Azok a vállalkozások, amelyek tiszteletben tartják a személyes adatok védelmét, jelentős előnyt szerezhetnek a piacon.”

A szakember rámutat a felhasználónevek és jelszavak iránti csökkenő bizalomra is, valamint annak szükségességére, hogy a szervezetek kidolgozzák saját többfaktoros azonosítási rendszereiket.

Trend #4: intelligens, de veszélyeztetett városok?

Az intelligens városok és az intelligens épületek képviselik a jövőt, ahogy a technológia egyre inkább beépül a mindennapi életünkbe. Az új épületek több mint 80 százaléka használ IoT megoldásokat, azonban a szakértők szerint a biztonság nem képes lépést tartani az intelligens városok gyors fejlődésével.

Sok intelligens eszköz és rendszer nem rendelkezik erős hitelesítési protokollal, vagy egyáltalán nem védettek semmilyen biztonsági megoldással. Az ESET biztonsági kutatója, Cecilia Pastorino szerint az intelligens városok elleni rosszindulatú programok támadásai kritikus fontosságúak.

„Noha az intelligens épületek és városok által használt rendszerek nem böngésznek a weben és nem nyitnak meg e-maileket, mégis meg kell védeniük magukat a rosszindulatú programok támadásai ellen.”

Trend #5: digitális átalakulás

A vállalatoknak igazodniuk kell a digitálisan átalakuló világhoz, amely nem új jelenség. Az egyik legfontosabb vállalatokat fenyegető trend a munkavállalói mobilitás terjedése. Ezt a hatást pedig
a küszöbön álló 5G elterjedése még jobban fel fogja erősíteni, erre a helyzetre mindenkinek fel kell készülni.

„A hálózatokhoz való hozzáférési lehetőségek a távoli munkavégzés során, jelentősen megnöveli a vállalatok támadási felületeit és a biztonsági kockázatoknak való kitettségüket. A mobiltechnológia egyre gyorsuló bevezetése gyakran a megfelelő biztonsági szabályok kialakítása nélkül történik. Az elkövetkező hónapokban látni fogjuk, ahogy a szervezetek szinte minden területen jelentős változásokat vezetnek be, amelyek leginkább a vállalatok működése során felhasznált adatok kezelését érinti majd.”

– mondta az ESET egyik vezető biztonsági kutatója, Camilo Gutiérrez Amaya.

További információ a Cybersecurity Trends 2020: Technology is getting smarter – are we? című jelentésben olvasható.

Gazdaság

Lassult az IT munkaerőpiac, kihívás a cégeknek a toborzás

Az IT szektor ment át az egyik legnagyobb változáson a munkaerőpiacon az elmúlt néhány évben.

Míg a járványhelyzet alatt még különösen magas kereslet mutatkozott az informatikai területen aktív munkavállalók iránt, addig ez mostanra jelentősen csillapodott. A toborzás viszont továbbra is számottevő erőbefektetést igényel a HR szakemberek részéről, mert a munkavállalói aktivitás is mérséklődött – derült ki a Profession.hu Backstage podcast legújabb adásából.

Az álláspiacot lassulás jellemzi az IT területen: a Profession.hu adatai alapján egyrészről a munkalehetőségek száma lecsökkent, ezzel párhuzamosan viszont nem nőtt meg jelentősen az egy hirdetésre jutó átlagos jelentkezőszám, tehát a munkavállalói aktivitás is mérséklődött a területen.

Hogyan találhatnak a cégek jó IT-s kollégát?

A jó szakemberek megtalálása, felvétele és megtartása továbbra is jelentős kihívás az IT toborzási terület számára. Gyakran abba a hibába esnek a munkaadók, hogy túl hosszúra nyújtják az elvárások listáját annak ellenére, hogy az elvárások között megjelölt egyes képességek nem is esszenciálisak az adott munkakör teljesértékű betöltéséhez.

„A munkaadók jelentősen tágíthatják a jelöltbázist azzal, ha átgondolják a munkakörrel járó feladatokat és az ezek teljesítéséhez szükséges képességeket. Ennek mentén pedig ajánlott csak valóban lényeges elvárásokat támasztaniuk a jelöltek felé. Így több munkakeresőt szólíthatnak meg a nyitott pozícióval, és nagyobb eséllyel találhatnak a csapatba jól illeszkedő kollégát. Ugyanez igaz a tapasztalattal kapcsolatos elvárásokra is: ha van olyan jelentkező, aki érezhetően jobban illeszkedik a közösségbe vagy akár a cégkultúrába, de nincs meg minden elvárt készsége, érdemes a vállalatoknak átgondolniuk, hogy egy keveset engedjenek ezen a téren a meghatározottakból, mert idővel megtérülhet”

– magyarázza Varga Zsófia, a Profession Services technológiai keresésekkel foglalkozó csapatának vezetője.

A korábbi években tapasztalt turbulens IT piacon kiemelten magas volt a cégek pályakezdő szakemberek iránti kereslete is. Mostanra ez a munkaerőigény áthelyeződött a releváns és több éves szakmai tapasztalattal rendelkező senior munkavállalókra, a juniorok lehetőségei pedig beszűkültek annak ellenére, hogy jelentős potenciál rejlik bennük az IT szegmensben. „A juniorokkal való közös munka kimondottan előnyös lehet az IT területen: cégként egy olyan szakembert képzünk ki, akinek a szaktudását könnyebben bővíthetjük olyan elemekkel, amelyek számunkra a leginkább hasznosak, illetve már a legelején beletanulhat a vállalat működésébe. Emiatt a jó toborzási folyamatnak flexibilisnek kell lennie” – fogalmazott Paksy Bálint, a magyarországi Nokia privát mobilhálózatokért felelős osztályának vezetője.

Mi változott a mesterséges intelligencia elterjedése óta?

Az MI elterjedése egyértelműen elkezdte formálni az informatikai területet is, számos munkakört alakított át, és kiszélesítette a lehetőségeket a hatékony munkavégzés terén. Jelentős versenyelőnyre tehetnek szert, és hatékonyabban tarthatják meg a munkavállalóikat azok a munkáltatók, amelyek belső továbbképzési lehetőséget nyújtanak a dolgozóik számára. Így egyrészt a dolgozók könnyebben tudnak igazodni a változásokhoz és az MI nyújtotta lehetőségeket is hatékonyabban tudják integrálni a munkavégzésükbe.

„Sokan féltek kezdetben attól, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyeket, illetve feladatköröket szüntet meg többek között az IT piacon is, azonban ez nem így van. Az MI-től nem érdemes félni, hanem használni kell: elsősorban eszközként érdemes rá tekinteni és átgondolni azt, hogy hogyan tudjuk integrálni a napi munkafolyamatainkba, hogy minél jobban, gyorsabban, hatékonyabban oldjunk meg feladatokat”

– javasolta Lajkó Károly, az SAP senior IT toborzási tanácsadója.

A munkaadóknak a rendezvényeken való jelenlétben továbbra is jelentős toborzási lehetőségek rejlenek, mert ezeken közvetlenül tudnak kommunikálni a potenciális jelöltjeikkel. Az adásban elhangzott beszámolók alapján az iparági állásbörzék, az IT versenyek, illetve az egyetemeken való jelenlét továbbra is fontos szerepet játszanak a sikeres munkaerő-felvételben.

Általánosságban elmondható a magyarországi IT álláspiaccal kapcsolatban, hogy sokkal inkább nevezhető normalizálódásnak a jelenleg is zajló csökkenés az álláshirdetések számában, mintsem zuhanásnak. A nyitott pozíciók száma az elmúlt néhány évben ugyanis kimondottan magasnak számított a területen, ehhez képest mérsékelt munkavállalói aktivitás mellett.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

AI Act megfelelőség – A vélt versenyelőnyből súlyos bírság lehet, ha nem tartjuk be a szabályokat

Az AI-technológiák jelentős előnyöket kínálnak a vállalatok számára, ugyanakkor helytelen használatuk súlyos következményekkel is járhat.

Az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelete alapján 2025. február 2-tól akár 35 millió eurós vagy az éves globális árbevételük 7 százalékának megfelelő bírságot jelenthet a tiltott AI-tevékenységet végző vállalatok számára. A szabályozásnak való megfelelés védelmet nyújt a bírságokkal és reputációs károkkal szemben.

A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának globális szabályozásában zászlóshajónak számító jogszabály, az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelete (AI Act) 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. A rendelet célja az AI-rendszerek etikus és biztonságos használatának elősegítése, miközben technológia-semleges, kockázatalapú megközelítést alkalmaz.

Az AI Act alkalmazási köre széles. Nemcsak az Európai Unióban működő gyártókat, importőröket, forgalmazókat és szolgáltatókat érinti, hanem az EU-n kívüli vállalatokat is, ha azok termékei vagy szolgáltatásai elérhetők az uniós piacon, vagy hatással vannak uniós állampolgárokra. A jogszabály értelmében 2025. február 2-tól akár 35 millió eurós vagy az éves globális árbevételük 7 százalékát kitevő pénzbüntetést is jelenthet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tiltott AI-tevékenységeket folytatnak. Az AI Act olyan gyakorlatokat sorol a tiltott kategóriába, amelyek súlyosan sérthetik az alapvető emberi jogokat, jelentős fizikai vagy pszichológiai kárt okozhatnak, vagy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek.

„Az AI Act-nek való megfelelőség biztosítása nem csupán jogi kötelezettség a vállalatok számára, hanem reputációjuk, megbízhatóságuk megőrzése szempontjából is kritikus. Mivel a szabályozás rendkívül összetett és a hatálya az Európai Unió határain túlra is kiterjed, a cégeknek proaktívan kell fellépniük. Ez azt jelenti, hogy a megfelelőség biztosításának érdekében át kell vizsgálniuk a teljes értékláncukat, egészen a fogyasztókig”

– mondta dr. Barta Gergő, a Deloitte Vezető AI Menedzsere és Szakértője.

Szervezeti Roadmap és AI kockázatkezelési keretrendszer kialakítása

A rendeletben, illetve harmonizált jogszabályokban lefektetett követelmények maradéktalan betartásának egyik kulcstényezője a szervezeti és technológiai megfontolások sikeres felmérése és menedzselése. Fontos, hogy a vállalatok egy átfogó AI-stratégia részeként vizsgálják az AI Act-ben megfogalmazott követelményeket.

„Iparági tapasztalataink alapján számos vállalat megfelelőségi tervéből hiányzik az AI-stratégia kialakítása, aminek következtében a szabályozási megfelelőség nehézségekbe ütközik. Ennek legfőbb oka, hogy a meglévő vállalatirányítási struktúrák és kockázatkezelési keretrendszerek jellemzően nem tartalmazzák az AI-technológiák által jelentett kockázatok hatékony kezeléséhez szükséges speciális elemeket és mechanizmusokat”

– mondta Prisznyák Alexandra, a Deloitte Vezető AI és Robotika Szakértője.

Komplex AI-rendszerek és tiltott AI-gyakorlatok

A tiltott AI-gyakorlatok megfelelő azonosítása érdekében a piaci szereplőknek alaposan meg kell vizsgálniuk az alkalmazott AI megoldásaikat.

Attól függően, hogy milyen célt szolgálnak, az AI-megoldások gyakran egyetlen rendszer különböző részegységeit alkotják. Ez megnehezítheti az adott részegységek, illetve az egész AI-rendszer megfelelő kockázati besorolását is.

„Az eseti értékelés elengedhetetlen a megfelelő kategorizáláshoz, különösen a komplex AI-rendszerek esetében, amelyek eltérő kockázati profilokkal rendelkezhetnek iparágtól és alkalmazási kontextustól függően”

– mondta dr. Nagy Dániel Attila, a Deloitte Legal Vezető Adatvédelmi és Technológiai Jogi Szakértője.

Például egy hitelbírálati rendszerben a hitelminősítő modell központi elem, míg egy munkavállalókat támogató chatbot a hitelbírálatot végző munkavállaló kapcsolódó dokumentumkezelését, jelentéstételi feladatait támogatja. Ennek megfelelően az egyes alkomponensek eltérő kockázati kezelést és megfelelőségi lépéseket igényelnek.

A vállalatok sikeres felkészülését az AI Act-nek megfelelő működésre a szervezet átfogó strukturális és folyamatátalakítási igényének felmérése mellett az is elősegítheti, ha a munkavállalókat a szervezet minden szintjén támogatják az AI-kompetenciák elsajátításában.

A Deloitte tiltott AI-gyakorlatok felismeréséről és azok megfelelő kezeléséről szóló tanulmánya itt érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

2025-ben is Top Employer minősítést kapott a Yettel

Sorozatban a második alkalommal szerepel a mobilszolgáltató a legjobb hazai munkáltatók listáján. Idén 20 hazai cég szerezte meg a független nemzetközi intézet, a TOP Employers Institute minősítését.

A tavalyi évet követően 2025-ben is a legjobb magyarországi munkáltatók közé került a Yettel a független nemzetközi intézet, a Top Employers Insitute auditja alapján, mely egy kiemelkedő munkáltatói gyakorlatokat tanúsító globális intézmény. Programja révén lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a legkülönbözőbb területeken értékeljék, és javítsák a munkavállalói környezetet. Segít megismertetni a jó gyakorlatokat, miközben a sikeresen pályázó szervezetek hitelesített, minősített és elismert munkáltatókká válhatnak. A cégcsoportban a hazai vállalaton kívül a bolgár Yettel is megszerezte a minősítést. Magyarországról idén összesen 20 cég került a listára.

„Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy idén is megszereztük a legjobb munkáltatóknak járó címet, mert ez visszaigazolja, hogy jó úton járunk a generációkon átívelő inspiráló munkahellyé válás útján, és hogy mindaz, amit a kollégákért teszünk, valódi hatással bír, és ez nemzetközi mezőnyben is elismerést szerez” – mondta el Szalai Enikő, a Yettel HR vezérigazgató-helyettese. „Elkötelezettek vagyunk abban, hogy hosszú távon is életben tartsuk a jól működő gyakorlatainkat, és figyelembe vegyük a fiatalabb generációval érkező új igényeket is, ezeket összhangba hozzuk a vállalaton belül”

– tette hozzá.

A vállalat 2025-ben igyekszik a még fejlesztendő területekre fektetni a hangsúlyt: külön fókuszt kap idén a szervezeti kultúra további finomhangolása, a munkáltatói márka építése és a kiválasztási folyamat erősítése.

A Yettelnél különösen büszkék a kollégáknak biztosított kiemelkedő juttatási csomagra és a munkavállalói életciklus tudatos támogatására és követésére. Évek óta sikeres az apasági szabadság, amelynek keretében a törvényileg biztosított 5 napon felül további 4 hetes fizetett távollétet igényelhetnek azok, akiknek partnere gyermekvállalás miatt szülési szabadságra megy, valamint a nagyszülői szabadság, amelynek keretében a vállalatnál 5 nap fizetett szabadság jár azon munkavállalóknak, akiknek unokájuk született. A cégnél minden kollégának alanyi jogon jár élet-, betegség- és balesetbiztosítás, valamint magánegészségügyi szolgáltatás, és évek óta jól működik az a program, amely minden munkavállalónak díjmentesen elérhető szakmai tanácsadást nyújt jogi, pénzügyi, egészségügyi és életmódbeli, vagy akár lelki, magánéleti problémák esetében. A koronavírus járvány idején hozta létre és azóta is működteti a vállalat a Szolidaritási Alapot, amelynek célja, hogy azokat a kollégákat segítse, akiknek váratlan és nehéz pénzügyi helyzettel kell szembenézniük.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss