Gazdaság

A helyi pék lehet a jövő gépésztechnikusa?

Reskilling és upskilling Magyarországon

A skilling programok megmutatják a munkavállalóknak, hogy a vállalatok hosszú távon számolnak velük annak ellenére, hogy átalakul a piac, és így a szükséges tudás és képességek is – mondta el Barcza Ilona, a MOL-csoport képességfejlesztési és stratégiai HR vezetője az up- és reskilling programok munkaerő-megtartásban betöltött kulcsszerepe kapcsán az Out Of The Box HR rendezvénysorozat negyedik állomásán.

A CX-Ray, Green Fox Academy és The WorkLife Company közös rendezvényének fő témája ezúttal az upskilling-reskilling volt. A vállalati át- és továbbképzések helyzetéről, létjogosultságáról és a gyakorlati kihívásokról kérdezte Juhos Andrea, az LHH Magyarország ügyvezető partnere a szakértőket: Fremda Balázst, a Morgan Stanley HR vezetőjét, Horváth Róbertet, a Lufthansa Systems Hungária képzési és fejlesztési szakértőjét, Barcza Ilonát, a MOL Group képzési és stratégiai HR vezetőjét és az Accenture Magyarország Recruitment leadjét, Gugán Évát.

Még nem fáj eléggé a vállalatoknak

Az estét megnyitó Baráth Barbara, a Green Fox Academy CEO-ja szerint 2020-ban egyre meghatározóbb lesz a reskilling, és munkavállalói oldalról is egyre nagyobb nyitottság mutatkozik erre. A BCG tavaly év végi kutatása szerint világszerte a megkérdezettek 67%-a hajlandó lenne átképezni magát, további 29%-uk pedig nyitott lenne rá, ha máshogy nem tudná megtartani a munkahelyét. Ehhez képest a PwC felmérése szerint a magyar vezérigazgatók alig negyede választaná az átképzést a dolgozók alapvető készséghiányának megszüntetésére. Az Out Of The Box előadói és közönsége szerint is az jelenti a legnagyobb akadályt az upskilling-reskilling programok bevezetésekor, hogy a cégek még nem érzik eléggé a szükségességét. Fremda Balázs, a Morgan Stanley HR vezetője úgy látja, hogy a munkaerőpiac hamarosan rá fogja kényszeríteni a szervezeteket arra, hogy elkezdjenek komolyabban foglalkozni ezzel a kérdéskörrel.

“Elképzelhető, hogy a vállalatok egy része még nem érzi létfontosságúnak az átképzést, de ez a helyzet gyorsan változik: ma sokkal többet foglalkozunk ezzel a témával Magyarországon is, mint akár csak 10 évvel ezelőtt.”

Gugán Éva, az Accenture Magyarország Recruitment leadje szerint arról van szó, hogy sok cég szempontjából mi perifériaország vagyunk bevétel és létszám tekintetében, emiatt később jutnak el hozzánk a változások, de mindenképp meg fognak érkezni.

Az alapkészségek fejlesztésére van a legnagyobb szükség

A reskilling programoknak egyelőre még nincs nagy hagyománya a hazai piacon, viszont a beszélgetés résztvevői azt tapasztalják, hogy a készségfejlesztésre nagy hangsúlyt fektetnek a cégek házon belül is. Gugán Éva elmondása szerint az Accenture kollégái például 2700 learning boardon 24 000 online kurzus közül választhatnak. Az AI és a digitális transzformáció előretörésével a gépek megértése mellett az olyan soft skill fejlesztésekre mutatkozik a leginkább igény, amikben egyelőre a robotok nem tudnak versenyezni velünk. A Morgan Stanley HR vezetője kiemelte, hogy a szakmai képzéseken túl nagyon fontos az alapkészségek fejlesztése is: például hogy hogyan prezentáljunk vagy kommunikáljunk megfelelően. Sokszor komoly hiányosságokat tapasztal ezeken a területeken annak ellenére, hogy technikai tudásban jellemzően nagyon erősek a magyar munkavállalók.

A helyi pék vagy cukrász lehet a jövő gépésztechnikusa

A szakértők egyetértettek abban, hogy ma már elengedhetetlen a folyamatos ön- és továbbképzés ahhoz, hogy a saját munkakörünket a jövőben is be tudjuk tölteni, hiszen biztosak lehetünk abban, hogy az változni fog.

“Az IT szféra speciális ilyen tekintetben, hiszen a programnyelvek folyamatosan változnak, így az upskilling az életünk része. Amikor ezt látjuk előre, igyekszünk a domain tudással rendelkező kollégákat felkészíteni arra, hogy holnaptól egy adott programnyelv más verzióját kell használni”

– mondta el Horváth Róbert, a Lufhansa Systems szakértője. Az Accenturenél többek között egy Agile workforce nevű kezdeményezés segíti az alkalmazottakat abban, hogy új skilleket sajátítsanak el, vagy újonnan elsajátított készségeket próbáljanak ki a gyakorlatban. A munkatársak felrakják egy belső felületre, hogy milyen támogatásra szorul a saját projektjük, amire bárki jelentkezhet, ezáltal ki tudja magát próbálni egy másik területen is.

“Engem az adatvizualizáció érdekelt, egy kolléganőm pedig arra volt kíváncsi, hogyan zajlanak külföldön a toborzási projektek. Én jelentkeztem egy adatvizualizációs programra, ezalatt a kolléganőm pedig Mexikóban toborzott tesztelőket”

– tette hozzá Gugán Éva.

Barcza Ilona tapasztalatai szerint a cég- és HR vezetők számára egyre inkább az okoz kihívást, hogyan lehet előre felkészülni az új piaci kihívásokra. A reskilling programok kifejezetten segíthetnek a megfelelő munkaerő felkészítésében. Példaként említette a MOL tiszaújvárosi új zöldmezős poliol üzemét, amely több, mint 200 új munkahelyet teremt, és egyidejűleg komoly kihívás elé is állította a céget. Helyben ugyanis nem lett volna az üzem beindításához elegendő számú gépész és vegyésztechnikus.

“A piaci helyzet vezetett arra, hogy hallgassuk meg azt a péket vagy szakácsot is, akik otthon szerelik a motort, és akár belőlük legyen a jövő gépésze. Egy komplex belső képzési rendszert állítottunk fel az átképzésükre”

– mesélte Barcza Ilona.

A fehérgalléros munkakörök esetében a kollégák belsős átképzésére minden előadó bevett gyakorlatként hivatkozik. Ugyanakkor a Lufthansa Systems a Green Fox Academyvel együttműködésben megvalósuló, fiatalokra fókuszáló IT Young Professional programja a külsős érdeklődők számára is nyitott, a Morgan Stanley Return to Work kezdeményezése pedig kifejezetten azokat célozza meg, akik több év kihagyás után, akár egészen más területről térnének vissza a munkaerőpiacra. A Lufthansa Systems szakértője elmondta, hogy tájépítész, szociális munkás és asztrofizikus is vett már részt a programjukban.

Erős felsővezetői bevonódás nélkül nincs reskilling program

Az est zárásaként az is felmerült, hogy kinek a felelőssége az átképzésekre mutatkozó növekvő igényekre reagálni. A szakértők egyetértettek abban, hogy mind a HR-nek, mind a vezetőknek megvan a szerepe ebben. A Morgan Stanley HR vezetője szerint nagyon komoly felsővezetői bevonódás szükséges ahhoz, hogy sikeres reskilling programot működtessen egy vállalat.

“A vezetők aktív támogatása nélkül nem tud megvalósulni egy ilyen program, akármit is csinál a HR”

– fejtette ki Fremda Balázs. Az Out Of The Box HR-esekből álló közönsége szerint is közös felelősség a képzési programok működtetése: a felmérésben részt vevő 74 látogató 70%-a gondolta így.

Related Topics:2020 bemutató magyarország pék program reskilling upskilling

Up Next

Így tudjuk egyszerre védeni és használni a legféltettebb adatokat

Don't Miss

Az informatika nem csak a férfiaké! – beszélgetést szervezett a Wild Code School

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!