Connect with us

Gazdaság

Több mint 100 millió eurót invesztál a kecskeméti telephelybe a Mercedes-Benz

A kecskeméti Mercedes-Benz gyárban új présüzemet épít a Mercedes-Benz AG, ezzel is növelve a Mercedes-Benz Cars globális termelési hálózatának rugalmasságát.

Az új üzem iránymutató beruházás az anyagmegmunkálás folyamatainak digitalizációja terén. Az új présüzem technológiájának köszönhetően a formatervezés, a fejlesztés, a tervezés, a szerszámkészítés és a gyártás még inkább összehangolttá válik.

A termelés előreláthatólag 2022-ben kezdődik az új magyarországi présüzemben. Ezzel megnő a kecskeméti gyár és ezzel együtt a Mercedes-Benz Cars teljes nemzetközi présüzem-hálózatának termelési kapacitása is. Az új Servo présutcát egy úgynevezett lézer lemezvágó gépsor egészíti ki, amely az alumínium és acél alkatrészek hatékony és rugalmas vágását teszi lehetővé, vágószerszámok nélkül. A vállalat azt is bejelentette, hogy a kecskeméti autógyár 2022-től széndioxid-semlegesen fog gyártani. Az új présüzemi beruházás bejelentésekor Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Kecskeméten.

A Mercedes-Benz AG több mint 100 millió eurót fordít a présüzem-hálózatának bővítésére. A vállalat az új magyarországi présüzem felépítésével a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban tovább növeli az európai préskapacitását, és ezáltal a Mercedes-Benz teljes termelési hálózatának rugalmasságát. Az új présüzem megépítése is bizonyítja, hogy a kecskeméti Mercedes-Benz gyár meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi termelési hálózatban.

Még rugalmasabb gyártás

A magyarországi telephelyen létesítendő új présüzem által az anyagáramlás és az alkatrészellátás optimalizálásával a Mercedes-Benz Cars termelési hálózatában hatékonyabb termelés valósulhat meg. A kecskeméti gyár présüzeme így egy németországi telephelyekkel – Sindelfingen, Bréma, Hamburg és Kuppenheim – együtt működő présüzem-hálózat újabb tagja lesz.

„Ma Magyarországon az autóipari beruházások a jövőről szólnak. Kiemelt jelentősége van a Mercedes-Benz-nek, és mindaz, ami itt történik Kecskeméten, rendkívül értékes a magyar gazdaság szempontjából. Ez a beruházás tovább erősíti Magyarország és Németország kapcsolatait”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az új kecskeméti présüzem előnye, hogy lehetővé teszi a termelési kapacitások rugalmas elosztását. Egy olyan, csúcstechnológiás Servo présutca valósul meg, ami a Mercedes-Benz Cars présüzem-hálózatnak más telephelyein már most is üzemben van. A felépítésben megegyező Servo présutcák alkalmazása által a présszerszámok telephelyek közötti cserélhetősége biztosított, és rugalmas termelést tesznek lehetővé. A kecskeméti Mercedes-Benz gyár új Servo présutcája esetében különböző technikai újítások is megvalósulnak: az egyik ilyen a folyamatok következetes digitalizálása a megrendeléstől a termelésen és a logisztikai folyamatokon át a karosszériaüzemnek való kiszállításig, minden folyamat elektronikus úton kerül rögzítésre és továbbításra.

A borító karosszériaelemeket előállító Servo présutca és az új, vagy átalakított présszerszámok teszteléséhez szükséges Servo próbaprés mellett a kecskeméti Mercedes-Benz gyár új présüzemében egy lézer lemezvágó gépsor is helyet kap. Ez a szerkezet feldarabolja az alumínium és az acél tekercseket, alapanyagot szolgáltatva a Servo présutcának. Az eljárás különlegessége az, hogy a darabolást, az alapanyag folyamatos adagolása mellett, lézerrel végzi a gép. Ez a berendezés feleslegessé teszi a mindeddig használt nagy vágószerszámok előállítását, ami jelentősen hozzájárul a hatékonyabb termeléshez és a gyártás rugalmasabbá tételéhez.

A mintegy 23 ezer négyzetméteres présüzem a meglévő kecskeméti gyár részeként működik majd, a termelés indulása 2022-ben várható.

„Az új présüzem felépítése egyértelmű bizonyítéka a Magyarország iránti elkötelezettségünknek. Hosszú távon tervezünk Kecskeméten, és ez a beruházás egy újabb fontos visszaigazolása az elkötelezett kecskeméti csapat 2012-es gyártásindítás óta nyújtott teljesítményének”

– hangsúlyozta Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Fenntartható termelés

A fejlesztéseknek köszönhetően a kecskeméti gyárban készült kompakt gépjárművek a jövőben még nagyobb arányban állnak majd olyan alkatrészekből, amelyek helyben készülnek. Az új présüzem a legkülönbözőbb acél- és alumíniumfajtákból préselt alkatrészekkel fogja ellátni a termelési hálózatot. Ezek az alapanyagok tökéletesen megfelelnek az aktuális kompaktautó-generációk követelményeinek, mind formatervezés, mind biztonság, súly vagy minőség tekintetében.

A Mercedes-Benz Cars egyre inkább kiváló minőségű alumíniumötvözeteket használ fel a könnyű karosszériaszerkezetben. Az alacsony súly mellett az alumínium másik előnye, hogy végtelen számú alkalommal újrahasznosítható, a minőség romlása nélkül. Az alumíniumhulladék újrahasznosítása mindemellett csak huszadannyi energiát igényel, mint amennyire a könnyűfém újragyártásához szükség lenne. Ez is jelentősen csökkenti a széndioxid-kibocsátást, mivel minden újrahasznosított 1 tonna alumínium 6-9 tonna széndioxid-kibocsátás csökkenést jelent. A Mercedes-Benz Cars egy alumíniumgyártó partnerével közösen a présüzem-hálózat több telephelyén is tesztprojektek keretében kísérletezik az alapanyagonkénti tiszta újrahasznosítással. A cél, hogy a jövőben a présüzem-hálózat minden telephelye hasznosíthassa a tapasztalatokat, és az új folyamatok a sorozatgyártásban is bevezetésre kerülhessenek.

A kecskeméti Mercedes-Benz gyár ezért a kezdetek óta elkötelezett a környezet és az éghajlat védelme mellett: ezáltal az egy gyártott járműre eső energiafogyasztás jelentősen csökkent az utóbbi években. Optimalizálták a világítási és szellőztető rendszerek kapcsolási idejét, illetve LED lámpákra álltak át. Új világítási vezérlési koncepciót, valamint tompító funkciót vezettek be a karosszériaüzemben, emellett optimalizálták az energiaellátó rendszerek szoftverét és bevezették az igény szerinti légmennyiség-szabályozást is. 2022-től a Mercedes-Benz kecskeméti gyára teljesen széndioxid-semlegesen fog gyártani. Ennek fontos mérföldköve a villamosenergia-ellátás 100 százalékban zöld villamos energiára való átállítása.

A termelésen kívül is kiemelt figyelmet fordít a kecskeméti telephely a környezet- és éghajlatvédelemre: 2013 óta 2278 fát ültettek, és új hulladéksziget koncepciót vezettek be a hulladék optimális szétválogatásának támogatására.

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek. 

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant. 

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke. 

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget. 

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget. 

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek. 

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett. 

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után. 

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter. 

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit. 

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány

Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A munkaerőhiány keletről nyugatra nő

A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.

A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.

A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.

A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.

A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).

Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken

Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.

A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”

– mondta Markovich Béla.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Fordulóponton az építőipari hangulat

Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar kkv-t is díjazott a nemzetközi Generali

A szabályozási keretek egyszerűsítésével, adóösztönzőkkel, valamint célzott pénzügyi megoldások bevezetésével lehetne hatékonyabban támogatni az európai kkv-k fenntartható átállását – hivja fel a figyelmet a Generali Csoport és az SDA Bocconi által készített Fehér Könyv, melyet idén negyedik alkalommal mutattak be.

Generali SME EnterPRIZE kezdeményezése a fenntarthatósági gyakorlatok alkalmazását hivatott támogatni a kis- és középvállalkozások körében, az aktuális trendek és kihívások felmérése mellett pedig minden évben elismeri azt a 10 „Fenntarthatósági Hős” vállalkozást, akik példát mutatnak a zöld átállásban. Az EnterPRIZE idei eseménye az Európai Tanács lengyel elnökségének védnökségével zajlott és részt vett többek között Martin Hojsík, az Európai Parlament alelnöke is.

Philippe Donnet, a Generali csoport vezérigazgatója elmondta:

„A globális pénzügyi bizonytalanságok, a geopolitikai feszültségek és a gyors technológiai változások közepette a kis- és középvállalkozásoknak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Mi a Generalinál meg vagyunk győződve arról, hogy a fenntartható átállás kulcsfontosságú előnyökkel járhat a kkv-k számára, és továbbra is a legnagyobb elkötelezettséggel kísérjük és támogatjuk őket ezen az úton. Ezen túlmenően az EnterPRIZE egyik fő célja mindig is az volt, hogy elősegítse a párbeszédet az európai döntéshozókkal és pénzügyi szakemberekkel, hogy végül olyan szabályozási keret jöhessen létre, amely valóban lehetővé teszi a vállalkozások számára a fenntartható gyakorlatok elsajátítását. Mindez jól illeszkedik az Európai Bizottság prioritásaihoz is, ezért bízom abban, hogy együtt haladunk előre egy versenyképesebb, rugalmasabb és fenntarthatóbb Európa felé.”

Kkv és kkv között is lehet hatalmas szakadék: célzottabb ösztönzők kellenek

Fehér Könyv 2025-ös kiadása 1260 európai kis- és középvállalkozás megkérdezésével készült, és a jelentős környezeti-gazdasági-politikai kihívások ellenére azt mutatja, hogy zöld átállás útján elindult cégek továbbra is elkötelezettek a fenntarthatósági intézkedések megvalósítása terén. Mindemellett jól érzékelhető érvek szólnak: 75%-uk javuló munkavállalói- és ügyfélelégedettségről, 67%-uk növekvő versenyelőnyről számolt be, miközben a fenntarthatóság üzleti értéke is kézzelfogható. A vállalkozások 63%-a kedvezőbb hitelfeltételekhez (ez 8%-os növekedés 2023-hoz képest), illetve biztosítási kondíciókhoz jutottak. A könyv azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy sok esetben hatalmas fenntarthatósági szakadék tátong a kis- és középvállalkozások között, jellemzően pedig a kisebb cégek maradnak le a zöld átállásban. Ezért sürgető szükség van célzott és differenciált támogatási mechanizmusok kialakítására, amelyek hatékonyan kezelik az európai kkv-ökoszisztéma sokszínű igényeit.

A Fehér Könyv emellett kiemelt figyelmet szentel az éghajlati változásoknak – ez a Generali Csoport saját tapasztalatait is tükrözi, hiszen a szélsőséges időjárási események gyakorisága és az okozott károk nagyságrendje is növekszik. A kutatás szerint a klímakockázatokkal kapcsolatos tudatosság szintén jelentős eltéréseket mutat a kkv-k körében: a fenntarthatósági éllovasok 69%-ban ismerik fel a kockázatokat, míg az átlag mindössze 50% – ráadásul csupán a cégek 31%-a rendelkezik biztosítással ilyen típusú károk ellen. A klímaváltozás hatásaihoz kapcsolódó legjelentősebb aggodalom az árvolatilitás (47%), a megküzdési stratégiák között pedig inkább a napi működéssel kapcsolatos gyakorlatok jellemzőek, így például a helyi beszerzés (33%) és a megújuló energiaforrások használata (27%). A kkv-k éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének támogatása kulcsfontosságú, mivel döntő szerepet játszanak a világgazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitásában.

Francesco Perrini, az SDA Bocconi fenntarthatóságért felelős dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem csupán pillanatfelvétel, hanem a 2020 óta gyűjtött adatok alapján folyamatában mutatja be a kkv-k fejlődését a zöld átállás terén, ezért rendkívül értékes információkkal szolgál. Lucia Silva, a Generali fenntarthatósági vezetője hozzátette, hogy a Fehér Könyv célja nem csupán az, hogy részletes képet adjon a döntéshozók számára, hanem hogy az abban megfogalmazott megállapításokat konkrét lépésekre fordítsák a fenntarthatósági törekvések hatékony megvalósítása érdekében.

A magyar Compocity is ’Fenntarthatósági Hős lett”

Felismerve, hogy egyetlen vállalkozás sem képes önállóan megküzdeni a globális kihívásokkal, a Generali továbbra is elkötelezett az EnterPRIZE kezdeményezés mellett a fenntarthatóság kultúrájának előmozdítása érdekében. A zöld átállás támogatásának fontos formája a példamutatás és a jó gyakorlatok kiemelése, ráadusul ezek a cégek gyakran ösztönösen cselekednek fenntartható módon, nem a külső szabályozásnak megfelelve. A Generali ezért idén is kiválasztotta 10 „Fenntarthatósági Hősét” több mint 8900 európai kkv közül egy akadémiai, üzleti és innovációs szakemberekből álló tanácsadó testület segítségével. Az EnterPRIZE pályázóit a társadalmi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásaik alapján értékelték, figyelembe véve az üzleti tevékenységeik során megvalósított értékteremtő fenntarthatósági kezdeményezéseket. A nyertesek között szerepel energiahatékony faépületeket és ultrakönnyű napelemeket gyártó cég, fogyatékkal élőket foglalkoztató közösségi farm vagy éppen olyan kezdeményezés, amely vállalatoknak szervez önkéntes programokat az idősgondozásban.

A többek között osztrák, horvát, cseh vagy német díjazottak között szerepel a magyar Compocity is. A hazai vállalkozás valódi úttörő a városi körforgásos gazdálkodásban: az általa kifejlesztett beltéri közösségi komposztáló robot, a CompoBot a hulladékot talajregeneráló anyaggá alakítja. A 2025-ös „Fenntarthatósági Hősök” és a Generali SME EnterPRIZE projekt részletei itt érhetők el: https://www.sme-enterprize.com/.

Idén a Generali EnterPrize kis- és középvállalkozásokat segítő pályázata 2025. május 5-én indul.

Generali SME


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss