Gazdaság

Koronavírus: hasonló digitalizációs problémákkal küzdenek a magyar és az amerikai cégek

Az új típusú koronavírus sok szempontból teszi próbára a vállalkozásokat mind Magyarországon, mind az Egyesült Államokban. Sokaknak meglepő lehet, de a digitalizáció terén több szempontból ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdenie a vállalatoknak mindkét országban – derül ki a magyar és amerikai piacon is aktív, magyar tulajdonú informatikai cégcsoport, a Stylers Group közelmúltbeli tapasztalataiból.

Az egyesült államokbeli vállalatokat általánosságban hagyományosan informatikaliag és digitalizáció szempontjából sokkal érettebbnek tekintjük, mint a magyar cégeket. Viszont a koronavírus helyzet rámutatott, hogy rengeteg szempontból mind a hazai, mind a tengerentúli vállalatok hasonló problémákkal küzdenek.

„Számos cégnek kellett megugrania digitalizációs akadályokat a tömeges távmunkára való átállás miatt az Egyesült Államokban. Alapvetően azt látjuk, hogy a legtöbb probléma, ami emiatt felmerült, nem magából az otthoni munkavégzésből fakad, hanem sokkal inkább már meglévő, strukturális jellegű hiányosságokat hozott felszínre a jelenlegi helyzet”

– hívja fel a figyelmet Tiszavölgyi Péter, aki 2011 óta vezeti a Stylers Group amerikai leányvállalatát, illetve a San Diego Tech Hub nevű IT szakmai közösség vezetőségének tagja is.

A magyar piacon is tapasztalható, hogy vannak vállalatok, amelyek a koronavírus helyzet miatt ébredtek rá, hogy belső rendszereiket, szoftvereiket alkalmassá kell tenniük a távoli elérésre. Sok esetben nem csak technológiai problémát kell megoldaniuk, hanem a biztonsági protokolljukat is alkalmassá kell tenniük erre.

„Bár a koronavírus helyzet felgyorsította a digitalizáció iránti igényeket, azt kell látni, hogy a nagy belső vállalati rendszerek átalakítását nem minden esetben lehet rövid idő alatt megvalósítani. Hiszen sok esetben ez nem csak technológiai kérdés, sokkal inkább jogi, hiszen a vállalati biztonsági protokollokat, szabályzatokat is frissíteni kell”

– hangsúlyozta Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO—ja.

A távmunkára és távoli elérésre való átállás sok céget arra is ráébreszthet, hogy a digitalizáció költséghatékonyságot eredményez, ez pedig még inkább felgyorsíthatja, a most sok esetben kényszerűségből elvégzett technológiai fejlesztéseket.

Az amerikai és magyar piaci tapasztalatok is azt mutatják, hogy a vállalatok, cégek általánosságban öt nagyobb problémakörrel küzdenek a távoli munkavégzés kapcsán:

Projektmenedzsment. Sok cég most szembesül vele, hogy a projektmenedzsment folyamataik nem voltak kellőképpen digitalizálva, hogy túlságosan a személyes kapcsolattartásra és nyomonkövetésre helyezték a hangsúlyt, ami a mostani helyzetben értelemszerűen nem működik. Számos kiváló szoftveres projektmenedzsment megoldás elérhető, ami nem csak az otthoni, de a „normál” irodai munkavégzés során is nagyban növeli a hatékonyságot.
Termelékenység csökkenése. Általános probléma lehet távmunka során a termelékenység csökkenése is. Azonban ennek javítására is kiváló megoldást jelenthetnek a különböző digitális projektmenedzsment megoldások.
Rendszerek, adatok elérhetősége. Számos vállalat most kezdi felfedezni magának a felhő megoldásokban rejlő lehetőségeket, ami az adat tárolásnak egy nagyon praktikus és biztonságos módja, hiszen sok esetben a fizikai adattárolók, adathordozók – melyeket távolról nem is lehet elérni – biztonsági és műszaki kockázatot is jelentenek.
Felvételi interjúztatás. Bár most sajnos nem ez az általános, hiszen a hírek inkább a leépítésektől hangosak mind idehaza, mind az USA-ban, viszont bizonyos szegmensekben a tech szektorban, például az e-kereskedelem terén jelentős bővülés és munkaerőfelvétel zajlik. Személyes interjúztatásra viszont egyáltalán nincs, vagy csak kevés lehetőség van. Ezért marad az online videó interjú, amivel szintén sok cég még csak most ismerkedik. Pedig a karantén időszak lezárultával is hasznos lehet a vállalati HR kultúrába ezt beépíteni, hiszen a globalizáció egyre kevésbé követeli meg a helyhez kötöttséget, és lehet, hogy az adott munkára a világ másik felén talál a cég egy tehetséget.
Visszajelzés, motiváció. Ez szintén egy olyan terület, amellyel kapcsolatban a cégek nehézségekről számolnak be. Hiszen a személyes jelenlét hiányában a visszajelzések és a motivációs képesség is csökken. Azonban már erre is kiváló digitális megoldások léteznek, amelyek vírushelyzettől függetlenül, munkahelyi környezetben is sokat tudnak lendíteni a munkavállalók motiváltságán, elkötelezettségén főleg az IT szektorban. A Stylers Group erre például saját fejlesztésű mobilalkalmazását használja, melyet már jóval korábban bevezetett a cég a „feedback kultúra” növelésére.

Az e-kereskedelem dübörög

Talán nem meglepő módon a kijárási korlátozások miatt a vásárlások jelentős része áttolódott az online térbe, és ez ugyanúgy jellemző hazánkra, mint az Egyesült Államokra. A Stylers Group ezen a területen speciális tudással rendelkezik, hiszen itthon is és Amerikában is részt vett már például előfizetés alapú online rendszer kifejlesztésében.

„Izgalmas látni, hogy az Oprah Winfrey és Deepak Chopra cégei számára, az amerikai piacra fejlesztett online meditációs előfizetés alapú platformunk iránt például jelentősen megnőtt az érdeklődés. Hiszen az emberek az otthonaikba kényszerülve még inkább nyitottak az ilyen jellegű tartalmak iránt, ez a megnövekedett terhelés technológiai oldalról is kihívást jelentett. Emellett azt is látjuk, hogy itthon is sok hagyományos kereskedő mozdult el az online értékesítés irányába – a mi ilyen irányú megbízásaink is szaporodtak”

– tette hozzá Gönczy Gábor.

Related Topics:2020 ceo group hub koronavírus magyar piac stylers Tech

Up Next

Gigafelvásárlás az oktatási piacon

Don't Miss

A járvány alatt is magyar startup uralja a parazitaellenes termékek piacát

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése

A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.

A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.

Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek

„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”

– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.

A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.

850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése

Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.

„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”

– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.

Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.

4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek

A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.

„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”

– mondja Kardos Ádám.

„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”

– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.

1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon

Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.

4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!