Gazdaság

Adatok és azokból levont következtetések a legjobb ellenszerei a koronavírusnak a vállalatok számára

Második szakaszába lépett a koronavírus elleni küzdelem, egyre több vállalatnál indul be a termelés, és térnek vissza a dolgozók. Az SAP szakértői összefoglalták 5+1 ajánlásukat a járványhelyzet miatti készültség fokozatos lazításának időszakára. Noha elsősorban közép- és nagyvállalati ügyfelek részére szólnak ezek a javaslatok, a metodika a kisebb vállalkozások számára is releváns lehet.

Munkaegészségügy

Az első és legfontosabb kérdés, hogy a járványügyi intézkedéseket és a hivatalos iránymutatásokat milyen módon ültesse át a gyakorlatba az újonnan beinduló vállalat vezetése. Ebben az időszakban a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy – a szó szoros értelmében – egészséges egyensúlyban legyenek az óvatossági intézkedések és az üzleti megfontolások. Ehhez először is teljes kockázatelemzést kell végrehajtani a vállalati terekre, az egymás közötti interakciókra és a munkafolyamatokra kiterjedően. Amennyiben a vállalat még nem rendelkezik egészségvédelem, biztonságtechnika, környezetvédelem (EBK) folyamatokat támogató megoldással, úgy az intézkedések kialakítása és szigorú végrehajtása komoly feladatot róhat a felelősökre. Ilyen teendők lehetnek a belső szabályok (pl. beléptetéskor történő lázmérés, távolságtartás, gyanús esetek jelentése) és kommunikációs csatornák megalkotása, illetve az ezek használatáról tájékoztató és ezeket ösztönző akciók kivitelezése is. Az egészségügyi kockázatok mérséklésén túl az ilyen rendszereken keresztül biztosítható, hogy a fertőzés esetleges jelei vagy a meghozott szabályok megsértése a leghamarabb tudomására juthasson az illetékes döntéshozónak.

Az SAP Environment, Health and Safety (röviden SAP EHS) megoldása pontosan ezen folyamatok kialakításában és szabályozásában nyújt professzionális támogatást: segítségével elvégezhetőek a kockázati felmérések, végigvezet a protokollok kialakításában, s mindezen túl a vállalati rendszerrel való integráltságának köszönhetően egymaga képes kiváltani a legtöbb nagyvállalatnál akár tucatszám létrehozott incidenskezelő, dolgozói egészség-monitorozó és egyéb alrendszereket. Látván, hogy a koronavírus milyen kihívások elé állította az EBK-s szakembereket, az SAP kedvezményes licenc- és bevezetési konstrukciókkal próbálja segíteni a munkájukat.

Természetesen az SAP EHS korántsem csak a mostani járvány idején fontos mozaikszó: általánosságában elmondható, hogy a dolgozók munkabiztonságával, egészségével valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos kockázatok azonosítására, értékelésére és mérséklésére szolgáló rendszer, amely emellett a jogszabályi elvárásoknak való megfelelőség biztosításában is segít, valamint riporting funkcióinak köszönhetően a vezetőség és a hatóság számára is rendkívüli betekintést biztosít az EBK folyamatokba.

Ellátási láncok folytonossága

A vállalatoknak fontos felismerniük: amiként saját házuk táján is tapasztalhattak kisebb-nagyobb fennakadásokat, ugyanúgy összes partnerüknél és beszállítójuknál is ugyanez mehetett végbe. Alapanyagok, alkatrészek, félkész termékek érkezésében, minőségében, de akár az igénybe vett humánerő tekintetében is lehettek, illetve továbbra is lehetnek zavarok a hirtelen megnövekedett vagy épp lecsökkent kereslet miatt. Érdemes kihasználni az időszakosan ingyenesen felajánlott hozzáférési lehetőséget az SAP vevőket és beszállítókat összekötő platformjához, az Ariba Discovery platformhoz, ahol bármilyen árura vagy szolgáltatásra felmerülő beszerzési igény szabadon megpályáztatható, a beszállítók pedig jutalékoktól mentesen tehetik közzé az ezekre adott ajánlataikat.

A pandémiás körülmények között éppen azok a cégek állnak a legnagyobb kihívás előtt az ellátási lánc tekintetében, akik az elmúlt években mesterei lettek a hatékonyság maximalizálásának. Azok a cégek, amelyek a készletminimalizálást, a just-in-time rendszerek bevezetését és akár a főtevékenységeik kiszervezését is zászlajukra tűzték, most újra kell gondolják az üzletfolytonossági szempontjaikat. Ehhez jöhet jól az SAP IBP (Integrated Business Planning) tervező megoldása, mely segít az ellátási láncban jelentkező zavarok mielőbbi felismerésében és az ilyen helyzetekre való reagálásban. A megoldás lényege, hogy az ellátási láncban részt vevő – silókban működő – összes külső és belső felet – vevők, értékesítők és marketingesek, pénzügyesek, készlettervezők, gyártástervezők, beszerzők, beszállítók – összeköti, akik közösen, egy adathalmazon dolgozva alakítják ki az ellátáshoz kapcsolódó működési terveket. Ráadásul május folyamán az SAP IBP-re is 90 napos kedvezményes időszakot hirdet az SAP.

Az SAP IBP megoldás a kormányzati szerveknek is nélkülözhetetlen segítség és digitális platform lehet a pandémiás helyzetben. A megoldás prediktív algoritmusainak köszönhetően könnyedén előre jelezhető a maszkok, védőfelszerelések és egyéb egészségügyi kiegészítők, műszerek iránti igény. Továbbá a készletinformációk és a beszállítóktól kapott adatok alapján arra is hamar fény derül, hogy ezek a szükségletek akár országos, megyei vagy egészségügyi intézmény szinten kielégítésre kerülnek-e, vagy esetleg új beszállítók iránt szükséges néznünk. Utóbbi esetben pedig néhány kattintással beszerzési folyamat indítható az Ariba rendszerben a hiányzó eszközökre.

Munkaerő támogatása

A lazítással újrainduló vállalati élet messze nem jelenti azt, hogy onnan folytatná mindenki, ahol abbahagyta: változó szabályok, változó munkahelyi környezet, sokasodó plusz feladatok, és megoldandó problémák teszik próbára a dolgozók kitartását. Ilyen körülmények között különösen nagy figyelmet kell fordítani a dolgozók tájékoztatására, motiválására, feladataik elvégzéséhez szükséges inputok és eszközök biztosítására, munkájuk újraszervezésére. Az SAP Here To Help akciója keretében már áprilisban közzétette az SAP Qualtrics platformján futó ’Remote Work Pulse’ kérdőívet, amellyel folyamatosan nyomon követhető a munkatársak elégedettsége, gyűjthetők esetleges észrevételeik, és azonosíthatók a megoldandó problémák, illetve most a második fázisban a ’Return to Work Pulse’ felméréssel segíti az SAP a vállalatokat a munkarend fokozatos visszaállításában. Az SAP a kkv-k számára ingyenessé tette a távmunka során hasznos együttműködési felületeket, a Ruumot a projekttervezési és -menedzselési feladatokhoz, az SAP Litmost pedig a dolgozók számára szükséges erőforrások, távmunka során hasznos megoldások összegyűjtéséhez és közreadásához, részint oktatóvideók formájában.

Azok a vállalatok, akik a HR folyamataikat még nem tették ki a felhőbe és nem digitalizálták, illetve automatizálták azokat, sokkal nehezebb helyzetben találták magukat a krízishelyzetben. A munka világának alapvető változása nem visszafordítható, így a digitálisan vezérelt és rugalmasabb HR rendszer kialakítása elkerülhetetlen lesz az innovatív vállalatok számára a jövőben. Az SAP HR-menedzsment platformja, az SAP SuccessFactors minden HR feladatra és folyamatra új generációs megoldást kínál: legyen szó a toborzásról, a munkvállalói adatok tárolásáról, a munkavállalók felé irányuló kommunikációról, az utánpótlás kezeléséről, a fejlesztési és tanulási kérdések menedzseléséről, a teljesítménymérésről, a kompenzációs tervek kialakításáról, a munkaerő-vagy a munkaerővel kapcsolatos analitikai feladatokról, riportok készítéséről.

Pénzügyi újratervezés

A folyamatok fokozatos helyreállásával a tűzoltás-jellegű, aktuális feladatok helyét egyre inkább át fogja venni az előre tekintő tervezés. A piaci környezet változása szinte minden céget a vállalat teljesítményével kapcsolatos forgatókönyvek újragondolására késztet. A legszerencsésebbek változatlan vagy akár jobb kilátásokkal vághatnak neki a lazítás utáni időszaknak, azonban a legtöbb cég inkább szerényebb forgalomra számít, és eltérő időtávon remélheti a korábbi bevételi szintek elérését. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy egy cég olyan gazdálkodást folytasson, ahol az eladott termékek vagy szolgáltatások a fix költségekre mindenképp fedezetet nyújtanak. Ráadásul a válságjelenségek egyik érdekes ellentmondása, hogy a konjunktúra idején megszokott árakhoz képest számos alapanyag vagy félkésztermék ára a csökkenő kereslet ellenére felfele mozog. Ennek magyarázata éppen az, hogy az állandó költség részarányosan kevesebb eladott terméken oszlik meg, ez pedig szükségszerűen tovagyűrűzik.

A jövedelmezőséget tehát minden vállalatnak újra kell számolni, adott esetben a költségoldalt újrastrukturálva, hogy a reális piaci remények mellett is fenntartható pályán maradjon. Ehhez érdemes olyan innovatív, a mesterséges intelligenciára, gépi tanulásra és más intelligens technológiára épülő vállalatirányítási rendszerekre hagyatkozni, mint amilyen nagyvállalati környezetben az SAP S/4 HANA, KKV szektorban pedig az SAP Business One szoftver. Ezek a megoldások ugyanis automatizálják a beszámolók készítését a pénzügyi időszakok végén esedékes zárásokhoz, valós idejű adatokon alapuló intelligens munkafolyamatokat alakítanak ki az értékesítés folyamatos tervezéséhez és a likviditás dinamikus előrejelzéséhez, a mesterséges intelligencia képességeivel optimalizálják a beszerzéseket és költségeket, felgyorsítják az ügyfélre szabott ajánlatadást és termékkonfigurálást. Emellett a kockázatokat is csökkentik az üzleti szabályok felállításával és monitorozásával, valamint megkönnyítik és követhetővé teszik a szerződések előkészítését, aláírását és kezelését.

Az SAP S/4 HANA ügyfelei használhatják az SAP új generációs jövedelmezőség- és teljesítménymenedzsment alkalmazását, az SAP Profitability and Performance Management (PaPm) szoftvert. Ez lehetővé teszi a vállalat jövedelmezőségének valós idejű elemzését és kezelését, összekapcsolja a pénzügyi- és a működésorientált szemléletet. Az alkalmazás segítségével a működés erőforrásai és kapacitása a szükséglethez igazíthatók.

Ügyfélmegtartás

Válság idején a legnagyobb érték a hűség, nem csak beszállítói, munkatársi, hanem vevői oldalon is. Az egy ügyfélen elérhető bevétel, vagy az egy ügyfél megszerzésének és megtartásának költsége sokban függ a vevői elégedettségtől. Az SAP évek óta megkülönböztetett figyelmet fordít az ügyfélelégedettség nyomonkövetésére, SAP Qualtrics platformja kifejezetten erre koncentrál. Minden olyan kvalitatív adatnak jelentősége lehet, ami az értékesítési procedúra során születik, és akár megerősíti, akár megkérdőjelezi a termék és szolgáltatás minőségét, a vevői elégedettséget és a további vásárlással kapcsolatos várakozásainkat. Az SAP a pandémiás időszakban számos kulcsrakész, ingyenes Qualtrics felmérést tett közzé, amivel a vevői lojalitás mérésében és megtartásában kapnak segítséget a vállalatok: többek között a Customer Confidence Pulse vagy a Digital Open Door megoldásokra támaszkodhatnak e téren.

A válság utáni újratervezés egyik mozgatórugója lehet sok cégnél, hogy minél közelebb hozza magához a vevőt, kettős céllal: egyrészt ezáltal szorosabb ellenőrzést gyakorolhat az ideálisan elképzelt kiszolgálási és termékminőségre, másfelől pedig megspórolhatja a termékre rakódó közvetítői felárakat, amivel saját nyereségességét javíthatja, illetve tartalékolhat a vevői kedvezményekre.

A vállalatoknál ezen folyamatok nyomán fel fog értékelődni a marketing, az online értékesítés, az értékesítéstámogatás, valamint az ügyfélszolgálatok szerepe, éppen ezért érdemes e-commerce és marketing-automatizációs megoldásokba fektetni a közeljövőben – az SAP piacvezető megoldásai e területen is támogatni tudják a cégeket.

+1. Automatizáció

Az innováció válság idején sem állhat le – sőt, akár új lökést is nyerhet. Akár a jövedelmezőségi, akár az ügyfélkiszolgálási, akár a munkabiztonsági megfontolások lehetnek mozgatórugói a vállalatok további automatizációs projektjeinek. Ezek lebonyolításához RPA (Robotic Process Automation) bevezetésre van szükség. Az SAP szakemberei azt jósolják, hogy a rutinszerű feladatok kiváltásához egyre több cég, egyre több munkaterületen veszi majd igénybe mesterséges intelligencia támogatását, hogy a humán munkaerő valódi, összetett problémák megoldására, a vevők magas szintű kiszolgálására koncentrálhasson. Ugyanígy a termelési, logisztikai, de még a fizikai igénybevétellel járó szolgáltatási területeken is várható robotizáció, a humánerőforrás költségek és az emberi hibázás, az adminisztációs terhek, az átfutási idők csökkentése, és a folyamatok egységesítése érdekében.

Related Topics:2020 adat covid-19 elemzés gazdaság koronavírus következtetés SAP vállalat

Up Next

Gyakorlati tanácsok szálláshelyek újranyitásához

Don't Miss

Virtuális tudományos konferencia közel 180 műegyetemi előadással

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek.

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant.

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke.

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget.

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget.

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek.

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett.

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után.

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter.

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit.

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány

Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A munkaerőhiány keletről nyugatra nő

A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.

A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.

A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.

A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.

A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).

Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken

Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.

A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”

– mondta Markovich Béla.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Fordulóponton az építőipari hangulat

Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar kkv-t is díjazott a nemzetközi Generali

A szabályozási keretek egyszerűsítésével, adóösztönzőkkel, valamint célzott pénzügyi megoldások bevezetésével lehetne hatékonyabban támogatni az európai kkv-k fenntartható átállását – hivja fel a figyelmet a Generali Csoport és az SDA Bocconi által készített Fehér Könyv, melyet idén negyedik alkalommal mutattak be.

A Generali SME EnterPRIZE kezdeményezése a fenntarthatósági gyakorlatok alkalmazását hivatott támogatni a kis- és középvállalkozások körében, az aktuális trendek és kihívások felmérése mellett pedig minden évben elismeri azt a 10 „Fenntarthatósági Hős” vállalkozást, akik példát mutatnak a zöld átállásban. Az EnterPRIZE idei eseménye az Európai Tanács lengyel elnökségének védnökségével zajlott és részt vett többek között Martin Hojsík, az Európai Parlament alelnöke is.

Philippe Donnet, a Generali csoport vezérigazgatója elmondta:

„A globális pénzügyi bizonytalanságok, a geopolitikai feszültségek és a gyors technológiai változások közepette a kis- és középvállalkozásoknak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Mi a Generalinál meg vagyunk győződve arról, hogy a fenntartható átállás kulcsfontosságú előnyökkel járhat a kkv-k számára, és továbbra is a legnagyobb elkötelezettséggel kísérjük és támogatjuk őket ezen az úton. Ezen túlmenően az EnterPRIZE egyik fő célja mindig is az volt, hogy elősegítse a párbeszédet az európai döntéshozókkal és pénzügyi szakemberekkel, hogy végül olyan szabályozási keret jöhessen létre, amely valóban lehetővé teszi a vállalkozások számára a fenntartható gyakorlatok elsajátítását. Mindez jól illeszkedik az Európai Bizottság prioritásaihoz is, ezért bízom abban, hogy együtt haladunk előre egy versenyképesebb, rugalmasabb és fenntarthatóbb Európa felé.”

Kkv és kkv között is lehet hatalmas szakadék: célzottabb ösztönzők kellenek

A Fehér Könyv 2025-ös kiadása 1260 európai kis- és középvállalkozás megkérdezésével készült, és a jelentős környezeti-gazdasági-politikai kihívások ellenére azt mutatja, hogy zöld átállás útján elindult cégek továbbra is elkötelezettek a fenntarthatósági intézkedések megvalósítása terén. Mindemellett jól érzékelhető érvek szólnak: 75%-uk javuló munkavállalói- és ügyfélelégedettségről, 67%-uk növekvő versenyelőnyről számolt be, miközben a fenntarthatóság üzleti értéke is kézzelfogható. A vállalkozások 63%-a kedvezőbb hitelfeltételekhez (ez 8%-os növekedés 2023-hoz képest), illetve biztosítási kondíciókhoz jutottak. A könyv azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy sok esetben hatalmas fenntarthatósági szakadék tátong a kis- és középvállalkozások között, jellemzően pedig a kisebb cégek maradnak le a zöld átállásban. Ezért sürgető szükség van célzott és differenciált támogatási mechanizmusok kialakítására, amelyek hatékonyan kezelik az európai kkv-ökoszisztéma sokszínű igényeit.

A Fehér Könyv emellett kiemelt figyelmet szentel az éghajlati változásoknak – ez a Generali Csoport saját tapasztalatait is tükrözi, hiszen a szélsőséges időjárási események gyakorisága és az okozott károk nagyságrendje is növekszik. A kutatás szerint a klímakockázatokkal kapcsolatos tudatosság szintén jelentős eltéréseket mutat a kkv-k körében: a fenntarthatósági éllovasok 69%-ban ismerik fel a kockázatokat, míg az átlag mindössze 50% – ráadásul csupán a cégek 31%-a rendelkezik biztosítással ilyen típusú károk ellen. A klímaváltozás hatásaihoz kapcsolódó legjelentősebb aggodalom az árvolatilitás (47%), a megküzdési stratégiák között pedig inkább a napi működéssel kapcsolatos gyakorlatok jellemzőek, így például a helyi beszerzés (33%) és a megújuló energiaforrások használata (27%). A kkv-k éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének támogatása kulcsfontosságú, mivel döntő szerepet játszanak a világgazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitásában.

Francesco Perrini, az SDA Bocconi fenntarthatóságért felelős dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem csupán pillanatfelvétel, hanem a 2020 óta gyűjtött adatok alapján folyamatában mutatja be a kkv-k fejlődését a zöld átállás terén, ezért rendkívül értékes információkkal szolgál. Lucia Silva, a Generali fenntarthatósági vezetője hozzátette, hogy a Fehér Könyv célja nem csupán az, hogy részletes képet adjon a döntéshozók számára, hanem hogy az abban megfogalmazott megállapításokat konkrét lépésekre fordítsák a fenntarthatósági törekvések hatékony megvalósítása érdekében.

A magyar Compocity is ’Fenntarthatósági Hős lett”

Felismerve, hogy egyetlen vállalkozás sem képes önállóan megküzdeni a globális kihívásokkal, a Generali továbbra is elkötelezett az EnterPRIZE kezdeményezés mellett a fenntarthatóság kultúrájának előmozdítása érdekében. A zöld átállás támogatásának fontos formája a példamutatás és a jó gyakorlatok kiemelése, ráadusul ezek a cégek gyakran ösztönösen cselekednek fenntartható módon, nem a külső szabályozásnak megfelelve. A Generali ezért idén is kiválasztotta 10 „Fenntarthatósági Hősét” több mint 8900 európai kkv közül egy akadémiai, üzleti és innovációs szakemberekből álló tanácsadó testület segítségével. Az EnterPRIZE pályázóit a társadalmi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásaik alapján értékelték, figyelembe véve az üzleti tevékenységeik során megvalósított értékteremtő fenntarthatósági kezdeményezéseket. A nyertesek között szerepel energiahatékony faépületeket és ultrakönnyű napelemeket gyártó cég, fogyatékkal élőket foglalkoztató közösségi farm vagy éppen olyan kezdeményezés, amely vállalatoknak szervez önkéntes programokat az idősgondozásban.

A többek között osztrák, horvát, cseh vagy német díjazottak között szerepel a magyar Compocity is. A hazai vállalkozás valódi úttörő a városi körforgásos gazdálkodásban: az általa kifejlesztett beltéri közösségi komposztáló robot, a CompoBot a hulladékot talajregeneráló anyaggá alakítja. A 2025-ös „Fenntarthatósági Hősök” és a Generali SME EnterPRIZE projekt részletei itt érhetők el: https://www.sme-enterprize.com/.

Idén a Generali EnterPrize kis- és középvállalkozásokat segítő pályázata 2025. május 5-én indul.

Generali SME

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!