Gazdaság

Hatékony kockázatmenedzsment világjárvány idején

Tavaly év végén a 11 milliós kínai nagyváros, Vuhan piacán a megszokott mederben folyt 2019. december 31-én is az élet. A helyiek körében népszerű piacon főleg élő állatokkal kereskedtek, nem is sejtve, hogy hamarosan egy olyan járvány kiindulópontja lesz a Kína központi részén fekvő metropolisz, amely az egyik napról a másikra az egész világon futótűzként terjedve több millió ember megbetegedését okozza.

A koronavírus járvány nyomán földrészek gazdasága bénult meg, dőltek be tőkeerős iparágak, egész szektorok, és emberek százezrei veszítették el munkájukat néhány óra alatt.

A gazdaságtörténetben szinte példátlan globális sokk következtében olyan ágazatok is nehéz helyzetbe kerültek, melyek egyébként gyakorlottan képesek kezelni a gazdasági kríziseket. Az is nyilvánvaló, hogy nem 1-2 hónapos, hanem elhúzódó válságkezelésre kell felkészülni. Ahogy Allison McGeer a Torontói Egyetem kutatója fogalmazott: ”Ez a vírus azt csinál, amit akar. A terjedési tulajdonságait egyáltalán nem ismerjük.” A szigorú egészségügyi rendszabályok bevezetése és betartása eredményeként a helyzet most lassan normalizálódni kezd. Az ázsiai országokban már újraindul a termelés, és az európai újrakezdés is küszöbön áll. A járvány azonban nem múlt el, és jó ideig velünk marad. De megfontolásra érdemes szempontokat már most bőven kínál, például a gazdaság területén.

Jól látható, hogy azok a vállalatok képesek sikeresen menedzselni a járvány nyomán előálló válsághelyzetet, amelyek több lábon állnak és nincsenek kitéve egyetlen iparág változásainak. További hozadék lehet, hogy a gyárleállások tapasztalatai nagyobb lendületet adhatnak a digitálizáció, az automatizáció és az ipar 4.0 széleskörű térnyerésének. Arról, hogy egy globális nagyvállalat munkatársai hogyan kezelik a számukra is szokatlan helyzetet, Szövényi-Lux Márton, a Festo Kft. ügyvezető igazgatója, Fazekas Árpád a Festo-AM Kft. műszaki igazgatója és Szabó Krisztián termelési igazgató beszélt lapunknak.

Kockázatos egyetlen iparágra építeni

A Festo ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy a felsorolt tényezők már rövid távon is előtérbe fognak kerülni. “A koronavírus-járvány megmutatta a termelési rendszerek gyenge pontjait, ez pedig biztosan lökést ad számos vállalatnak folyamataik újragondolásához. A Festo az elmúlt évtizedekben tudatosan a több lábon állás stratégiáját követte, így nincs kiszolgáltatva egyetlen iparág változásainak – tette hozzá.” A globálisan 62 országban jelen lévő cégcsoport több ágazatnak szállítja termékeit. Így például a csökkenő autóipari megrendeléseket jól kompenzálják az élelmiszer- és gyógyszeripar megnövekedett igényei. A volumenre jellemző, hogy szinte néhány hét alatt kellene teljesíteni éves igényeket. “Természetesen azokban a régiókban, ahol éppen tartott a járvány, átmenetileg elmaradtunk a tervtől, de a számok alapján azt látjuk, hogy globális szinten nem esett vissza a Festo teljesítménye. Éppen a már említett több lábon állásnak köszönhetően terveinket nem kellett átírni, a hangsúlyok eltolódtak” – mondta a cégvezető.

Szövényi-Lux Márton, a Festo Kft. ügyvezető igazgatója

Véleménye szerint a hatékony válságkezelésben meghatározó lépés volt, hogy a Festo a járvány kitörésekor szinte azonnal felállított egy döntéshozó központot – a magyar operatív törzshöz hasonló egységet – amely folyamatosan monitorozta az eseményeket, képes volt rendkívül gyorsan reagálni minden változásra és teljes kontroll alatt tudta tartani a folyamatokat. Például amikor Olaszországot érte el a járvány és minden helyi beszállító azonnal leállt, akkor a Festo globális jelenlétének köszönhetően sikerült más régiókból beszerezni a hiányzó alkatrészeket és pótolni a gyártáshoz szükséges eszközök nagy részét. A németországi gyárban több ezren dolgoznak, így ott nem lehetett megoldás a gyártás leállítása. A Festo elsődleges célja családi vállalkozásként az alkalmazottak egészségének védelme volt, de ezt követte az operatív termelést mindenütt fenntartani. Ezt a szemléletet igyekezett valamennyi, így a budapesti vállalat is megvalósítani, hiszen ha valahol problémák adódtak, az végig hullámzott az egész cégcsoporton.

“Kétségtelen, hogy a vírusfertőzés nyomán járó válság számos kérdést vet fel. Ezek egyike a környezet védelme, a fenntarthatóság szempontjának további előtérbe kerülése. A járvány gyorsan elérte, amit a cégek maguktól csak komótosabb tempóban valósítottak volna meg. A Festo cégfilozófiájában eddig is kiemelt szerepet kapott e két szempont. Választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy képesek vagyunk-e olyan megoldásokat találni, melyek révén folyamataink hosszú távon, a környezet terhelése nélkül a jövőben is fenntarthatók lesznek. Az automatizálás – amiben szakértők vagyunk – a jövőben még hangsúlyosabbá válik. Ez számunkra újabb lehetőségeket jelent. A járvány kapcsán ismét előtérbe került a globalizáció kontra lokális termelés, illetve a beszállítói kör kérdése. Nálunk is számos országból vannak beszállítók, de az elmúlt években úgy szervezte meg a Festo a helyi operációt, hogy preferálja a regionális működtetést. Tipikusan most lehetett látni, hogy azok a gyárak vagy üzemek, amelyek beszállítói az elmúlt három hónapban Kínára vártak, nehéz helyzetbe kerültek. De ha a termeléshez közel próbáljuk meg elejétől a végéig kiszolgálni az igényeket, akkor egy ilyen helyzetben előnyhöz juthatunk. Ha Kínában bezár egy gyár, egyszerre bezárnak a beszállítók is. Így felértékelődik a geográfiailag lokális gyártás megszervezése.”- vont mérleget Szövényi-Lux Márton.

Gyártás Home Office-ban

“A járvány kitörésének első percétől munkafolyamatainkat az online és a digitális felületekre tereltük. A Festo számára ezek már bejáratott közeget jelentettek, mind a gyártásban az ipar 4.0 megoldások révén, mind pedig a vevői kommunikációban, a digitális vevői élmény kapcsán. Ezért nem volt nehéz átállni a teljesen digitális kapcsolattartásra. Már az első héten zökkenőmentesen tudtunk a vevőkkel kommunikálni. Webes konferenciákat szerveztünk, online vevői konzultációkat tartottunk. A mérnöki és támogató eszközök, az oktató videók, valamint a Festo Online Shop zavartalanul rendelkezésre álltak ügyfeleink részére. Ezeket a digitális megoldásokat korábban is használtuk, így nem a válsághelyzetben kellett kísérletezni – vevőinkkel egy pillanatra sem szakadt meg a kapcsolat. A Festo számára a vevők mellett munkavállalói is különösen fontos értéket jelentenek, ezért a járvány idején kiemelt törekvésünk volt, hogy megtartsuk munkatársainkat. Arra készülünk, hogy a vészhelyzet elmúltával, olyan mennyiségű megrendeléssel szembesülünk, aminek csak úgy tudunk eleget tenni, ha rendelkezésre állnak a megfelelő szakemberek a szükséges létszámban. Ez az alapvető szemlélet minden Festo érdekeltségnél. A gyártásban is arra törekszünk, hogy megtaláljuk azokat a rugalmas foglalkoztatási formákat melyek lehetőséget biztosítanak a munkaerő megtartására.” – összegezte a legfontosabb szempontokat a Festo ügyvezető igazgatója.

Fazekas Árpád a Festo-AM Kft. műszaki igazgatója

Fazekas Árpád műszaki igazgató mindehhez hozzátette: “Tagadhatatlan, hogy ez egy különleges helyzet. Nem tudtuk minden munkatársunkat otthoni munkavégzésre küldeni, és bizonyos gyártástámogató funkciót ellátó kollégák egymást váltva minimális létszámban fizikailag is jelen vannak a gyár területén. Bizakodásra ad okot, hogy a magyarországi gyártás összességében nem csökkent, a megrendelés állomány továbbra is kiegyensúlyozott. A termelés folyamatos, nem rendeltünk el leállást azért sem, mert a jelenlegi helyzetben olyan kritikus iparágaknak szállítunk komponenseket, mint az élelmiszer- vagy gyógyszeripar, de említhetem a különböző lélegeztetőgép projekteket is. Nagyon sok megkeresésnek és speciális igénynek próbálunk megfelelni. Ezek a vírusjárvány pozitív hozadékai. Ugyanakkor a növekvő megrendeléseket a szokásosnál alacsonyabb dolgozói létszám mellett kell teljesíteni. Munkatársaink többségének, különösen a kisgyermekeseknek lehetővé tettük a rugalmas munkavégzést és olyan munkarendet vezettünk be, amely figyelembe veszi a dolgozók helyzetét.” A szakember szerint a járványhelyzet két komoly kihívás elé állította a gyártásért felelős vezetőket. Az egyik a szükséges emberi erőforrás biztosítása, és a folyamatos beszállítás megoldása. Ez utóbbi különösen az ázsiai járványhelyzet idején okozhatott komoly fejfájást számos cégnek. “A Festo esetében a kockázat menedzsment szerencsére megfelelően működött. Rugalmas beszállítóink vannak, emellett megfelelően gazdálkodtunk raktárkészletünkkel. A kisebb-nagyobb nehézségeket sikerült megoldani. Többször gyorsan kellett lépni és új beszállító után nézni egy-egy termék esetében, de általánosságban elmondható, hogy a Festo nem egyetlen beszállítóra építi beszerzéseit. Emellett arra törekszünk, hogy helybeli beszállítókkal, a gyártáshoz közeli cégekkel dolgozzunk.”

A járványhelyzettel kapcsolatban egy további tanulságra is felhívta a figyelmet Fazekas Árpád, amiről a Festo ügyvezetője is beszélt: “Akit a kommunikáció területén is felkészülten ért ez a helyzet, és rendelkezett már olyan működő megoldásokkal, amelyekkel gyorsan tudott alkalmazkodni a körülményekhez, sokkal könnyebben vette az akadályokat. Ezért nem okozott számunkra problémát, hogy kollégáinkat Home Office-ba küldtük. Egyrészt rendelkeztünk már korábban egy erre vonatkozó szabályozással, amit most jól tudtunk alkalmazni, másrészt azokkal a szoftverekkel, amelyeket már rutinosan használtunk. Pár nap alatt alkalmazkodtunk az új kihívásokhoz és gyakorlatilag problémamentesen tudtunk az otthon lévő kollégákkal együttműködni. Nem azzal telt az első egy-két hét, hogy kitaláljuk, milyen rendszert használjunk. Ebből a szempontból valószínűleg felkészültebben ért bennünket ez a helyzet, mint az átlag magyar vállalatot. A helyzetből adódóan vannak további terveink, hogy a digitális megoldásokat hol és hogyan tudnánk még szélesebb körben pl. a belső oktatások területén felhasználni. Úgy gondolom, hogy egy új időszámítás indul és a jó tapasztalatokat, megoldásokat mindenki igyekszik továbbvinni. Ilyen például, hogy nem kell mindenhol személyesen jelen lenni, és az online térben időt és pénzt lehet megtakarítani. “Jó volt azt is látni, hogy munkatársaink mindenben együttműködtek és értékelték azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a munkahelyek és egészségük megőrzése érdekében tettünk ebben a váratlan és nehéz helyzetben.”

“Ezek egyike volt, hogy részben a német központunkkal egyeztetve és igazodva az általuk is kialakított irányelvekhez, megfogalmaztuk azokat az alapfeltételeket, melyek mentén dolgozni lehet mind az operatív területeken mind pedig az Office állományban. Létrehoztuk a helyi Covid-19 operatív törzset és elindítottunk egy napi szintű egyeztetést és helyzetértékelést annak érdekében, hogy a menedzsmentben mindenki rendelkezzen a legfontosabb információkkal, például, van-e egyáltalán aktív fertőzött a cégnél, hiszen először mindenkit váratlanul ért a vírusfertőzés mértéke és veszélyessége. Definiáltuk azokat a legfontosabb intézkedéseket, melyek segítettek a fertőzésveszély kiterjedtségének felismerésében, a rizikófaktorok azonosításában. Home Office-ba küldtük azokat a kollégákat, akik olyan munkakörben dolgoztak, ahol ez lehetséges volt. Ez az intézkedés elsősorban a logisztika, a pénzügy, az anyaggazdálkodás és a kutatás-fejlesztés területén dolgozókat érintette. Ahol ezt nem tudtuk teljes mértékben megvalósítani, ott rendszeresen rotáltuk az üzemben és az otthon dolgozók létszámát. Természetesen arra is figyeltünk, hogy a rotáció során fizikailag lehetőség szerint ne keverjük a munkatársakat.” – sorolja az intézkedéseket Szabó Krisztián termelési igazgató

Festo Budapest

„Szerencsére vírusfertőzés miatt nem merült fel a termelés leállítása, kezdettől azon dolgoztunk, hogy folyamatos legyen a gyártás. Bizonyos műveleteknél, ahol fizikailag közel ülnek egymáshoz a munkatársak, fóliával, plexivel vagy a munkahelyek fizikai széthúzásával növeltük a kollégák közötti távolságot, hogy biztosítsuk az előírt 1,5-2 m-es védőtávolságot. Szétválasztottuk a műszakokat, és fizikailag is elkülönített helyen gyülekezik a következő műszak, hogy ne legyen keveredés. A maszk viselést már szinte az első perctől kötelezővé tettük. Akik a fertőzésveszély miatt távol kívántak maradni, azoknak felajánlottuk a fizetés nélküli szabadság lehetőségét vagy az éves szabadság felhasználását, illetve bevezettük az idő kontó lehetőségét is, ami azt jelenti, hogy a munkatársak meghatározott mennyiségű munkaóráig munkaidőt gyűjthettek, erre az időre megkapták az alapbért, majd ezt a kontót a későbbiekben dolgozzák le. A Festo globális előírásához alkalmazkodva mi is bevezettük, hogy egyszerre csak négy-öt kolléga csoportosulhat megfelelő távolságot tartva, akár a tárgyalóban is maszk viselés mellett. Nagyobb létszámú rendezvényeket nem tartottunk, külföldi utazásokat megszüntettük, azaz hozzánk sem jöttek vendégek és mi sem utaztunk külföldre. Online platformra tereltük át a kommunikációt többek között annak érdekében is, hogy a Home Office-ban dolgozó kollégák, akik közvetlenül támogatják a termelést, minél kevésbé essenek ki a napi rutinból. Ebben az időszakban a takarításra és fertőtlenítésre különös gondot fordítottunk.

“A már hónapok óta tartó világjárvány hatásai minden vállalatot érzékenyen érint, egyes iparágak esetében akár 60-80 százalékos visszaesésről is érkeznek hírek. Globális vállalatként természetesen a Festo sem független az európai piacoktól, de ha a budapesti Festo-AM Kft. kilátásairól beszélünk, szerencsére eddig nem tapasztaltunk kereslet csökkenést – jelenleg a körülményekhez képest pozitívak a kilátások erre az évre. Abszolút optimisták vagyunk, ugyanakkor óvatosak is. A több lábon állás nálunk a Festo-AM Kft-nél és cégcsoport szinten is beigazolódott, ez egy fontos és jó stratégia.”– összegezte Szabó Krisztián.

Related Topics:2020 Automatizálás covid FESTO Festo-AM ipar Ipar 4.0 kockázatmenedzsment Szövényi-Lux Márton

Up Next

SCIndikator 2020 döntő – a Tudományról kreatívan

Don't Miss

Deutsche Telekom IT Solutions néven folytatja az IT Services Hungary

Gazdaság

Nem elég a munkaerő – kell a tudás is: merre tart Szeged és a régió munkaerőpiaca a nagyberuházási boomban?

Szeged és a Dél-Alföld munkaerőpiaca fordulóponthoz érkezett. A régióba érkező nagyberuházások – köztük a valaha volt legnagyobb magyarországi külföldi tőkebefektetés – nem csupán tömegesen keresnek munkavállalókat, hanem új kompetenciákat igényelnek az AI és a robotika előretörésével: mérnököket, folyamatirányítókat, magasan képzett technikusokat.

Miközben a hivatalos statisztikák stabil piacot mutatnak, a vállalatok hegesztőt sem találnak 80 kilométeres körzetben, a szerbiai munkaerőtartalékok pedig korántsem korlátlanok. A Prohuman szegedi Regionális Gazdasági fórumán vállalati vezetők, a városvezetés, az egyetem és hatósági szakértők keresték együtt a választ: hogyan lehet a munkaerőből valódi versenyelőnyt kovácsolni egy gyorsan átrendeződő gazdasági környezetben?

Stabil makroadatok, turbulens valóság

Szeged és a Dél-Alföld munkaerőpiaca egyszerre él meg több, egymást erősítő gazdasági trendet: az elektromobilitás és járműipar robbanásszerű terjeszkedése, a védelmi elektronika megjelenése és a tudásipar bővülése olyan munkaerőigényt támaszt, amelyet a helyi kínálat önmagában nem tud kielégíteni. A kérdés ebben a helyzetben az, hogy ki tudja hatékonyabban megszerezni, képezni és integrálni a munkavállalókat – fogalmazta meg a nap alaptézisét Göndöcs Viktor, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

A legfrissebb KSH-adatok szerint a munkanélküliségi ráta 4,9%, a bruttó átlagbér meghaladja a 725 ezer forintot – historikus összehasonlításban mindkét szám stabil. A valóság azonban összetettebb. Miközben a városvezetés 2%-os szegedi munkanélküliséget mér, a vállalatok azzal szembesülnek, hogy minőségi jelöltek hetek óta nem érkeznek a nyitott pozíciókra, hegesztőt pedig 80 kilométeres körzetben sem találnak, miközben az új belépők bérigénye szétfeszíti a bértáblákat.

„Érdemes mindig egyszerre vizsgálni a makroszintet és a vállalati szintet – a kettő között olykor kardinális eltérés van”

– mutatott rá Göndöcs.

Beruházók, város és egyetem: a hármas modell működés közben

A fórum panelbeszélgetésén Szeged város, a vállalatok és a Szegedi Tudományegyetem képviselői egyöntetűen megerősítették: a sikeres beruházás záloga ma már nem az épített infrastruktúra, hanem a megfelelő szakemberek helyi elérhetősége. Másszóval ahogyan egy vállalat úgy egy régió versenyképessége is a munkaerő terén dőlhet el. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a legújabb szegedi nagyberuházás helyszínválasztásának példáján keresztül szemléltette, hogy a beruházó számára az egyetem megléte, a közlekedési elérhetőség és a terület műszaki adottságai egyforma súllyal estek a latba.

A Vulcan Shield Hungary zöldmezős beruházása a közeli Békés megyében szemléletes példát kínált, hogyan érdemes egy új régióba lépni: a helyi és megyei vezetés maximális támogatása, a tudatos, lépcsőzetes toborzás és a kompetenciaalapú kiválasztás segítette a sikeres indulást.

„Az első munkáltatói fórumunkra 60-70 embert vártunk – 641-en jöttek”

– idézte fel Papp Antonella a szigetelőanyag-gyártással foglalkozó cég HR-vezetője.

Dr. Saághy Andrea, a Szegedi Tudományegyetem humánpolitikai igazgatója szerint az intézmény szerepe messze túlmutat a képzési funkciókon: az egyetemnek jelenleg is van óvodája és idén indítják a bölcsődét, valamint nemzetközi gimnáziumot működtet, közös tanszékeket alapít vállalatokkal, és mikrotanúsítványos, gyors átképzési programokkal igyekszik követni a munkaerőpiac változásait.

„Az együttműködés az, ami kiránthat bennünket a bajból”

– fogalmazott.

Megerősítette ezt Molnár András, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. HR vezetője is. A cég a tavalyi évben vált ki a Continental-csoportból, de a strukturális átalakulás közepette is sikerült javítaniuk a munkavállalói elégedettségi indexen és egyre több korábbi kolléga kopogtat vissza – ezt a pozitív visszajelzést a tudatos közösségépítésnek és a régió növekvő vonzerejének tulajdonítja.

„Ahhoz, hogy a fiatalok visszaköltözzenek a régióba – az infrastruktúrának, a városnak, illetve a város nyújtotta lehetőségeknek is vonzónak kell lenniük”

– mutatott rá.

A szerbiai határtérség: érdeklődés nem egyenlő a döntéssel

A fórum nemzetközi kitekintést is kínált: Ana Ilickovic, a Prohuman szerbiai leányvállalatának értékesítési vezetője rámutatott, hogy a szerb munkaerőpiaci tartalékok hazai bevonásának lehetőségei korántsem korlátlanok. A vajdasági munkavállalók – akik korábban nyitottak voltak a magyarországi napi ingázásra – ma már inkább helyben maradnak, mivel a szabadkai körzetben a versenyképes bérek és a magas foglalkoztatottság otthon tartja őket. A valódi mobilitási potenciál inkább Dél-Szerbiában van, de a relokációhoz teljes szállásfedezet, étkezési támogatás és legalább 20%-os bértöbblet szükséges.

„A jelöltek nem országokat hasonlítanak össze, hanem ajánlatokat”

– összegezte.

Dr. Németh Krisztina, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője ismertette az idegenrendészeti törvény és szabályozás részleteit.

Tökéletes vihar közeleg: demográfia, globalizáció, mesterséges intelligencia

Major Gábor, a Prohuman Group stratégiai igazgatója három egymást erősítő folyamatot azonosított, amelyek alapvetően rendezik át a munkaerőpiacot.

Magyarországon évente 50 ezerrel csökken a munkaerő-kínálat – ez a szám a jelenlegi stagnálás miatt egyelőre nem érezteti teljes hatását, de egy gazdasági felpattanás esetén kumuláltan, akár negyedmillió fős hiányként csap le.
Mindeközben globálisan évente 60 millió új diplomás lép ki Délkelet-Ázsiából és Afrikából egy teljesen összekapcsolt digitális munkaerőpiacra, a mesterséges intelligencia és a robotika pedig olyan sebességgel terjed, hogy a „középszerű” munkavállalókra – akik a munkaerőpiac legnépesebb rétegét alkotják – egyre kevesebb szükség lesz.
Magyarország az EU 27 tagállama közül az utolsó helyen áll a felnőttkori tanulási hajlandóság tekintetében, ami különösen aggasztó ebben az összefüggésben.

A megoldást a kompetenciaalapú, skills-first HR-szemlélet jelenti: nem pozíciókat kell betölteni, hanem skill-mixeket kell összerakni és gyorsan újrakombinálni. A Prohuman saját fejlesztésű rendszere 14 ezer feldolgozott kompetenciaelem és 2400 magyar képesítés alapján teszi lehetővé az adatalapú toborzási, képzési és szervezetfejlesztési döntéseket. A rendszer segít megtalálni, felmérni és utat mutatni, hogy egy adott munkavállaló miben jó, miben lehet még fejlődni, és hogyan lehet ehhez egy képzéssel hozzásegíteni.

A fórum résztvevői egybehangzóan vallották: a hosszú távú megoldást nem a különálló intézményi lépések, hanem a város, az egyetem és a vállalatok folyamatos, gyakorlati együttműködése jelenti.

„Nem elég munkaerőt találni – a feladat az, hogy a megfelelő tudású embereket neveljük ki. Ez csak együtt megy”

– összegezte Göndöcs Viktor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Messer kiadta 2025-ös fenntarthatósági jelentését

A világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari gázszakértője, a Messer közzétette 2025-ös fenntarthatósági jelentését, amely megerősíti hosszú távú elkötelezettségét a felelős működés, a biztonság és a munkavállalók iránt. A vállalat az elmúlt évben az energiahatékonyság növelésére, a működési teljesítmény javítására és a szervezeti ellenállóképesség erősítésére összpontosított, miközben továbbra is kiemelt figyelmet fordított az átláthatóságra és a felelős vállalatirányításra.

2025-ben a Messer több olyan kezdeményezést indított, amelyek hozzájárultak a működési hatékonyság növeléséhez és a piaci alapú üvegházhatású gázkibocsátás (GHG) 2%-os csökkentéséhez az előző évhez képest. Az intézkedések között szerepelt a megújuló villamosenergia beszerzése, napenergia-beruházások megvalósítása Ázsiában, Európában és Amerikában, valamint a levegőszétválasztó üzemek technológiai fejlesztése. Utóbbiak keretében a vállalat hulladékhő-visszanyerő rendszerekbe, valamint korszerű kompresszor- és vezérléstechnikai megoldásokba is beruházott.

„A Messer fenntarthatósági szemlélete a működési fegyelemre és a folyamatos fejlődésre épül”

– mondta Bernd Eulitz, a vállalat vezérigazgatója.

„Létesítményeink és erőforrásaink hatékonyabb működtetésével egyszerre erősítjük versenyképességünket és teljesítjük munkavállalóink, ügyfeleink, valamint a társadalom felé vállalt felelősségünket.”

A Messer ipari gázai és alkalmazástechnológiai megoldásai továbbra is támogatják az ügyfeleket környezetvédelmi és működési céljaik elérésében. A vállalat tiszta hidrogénmegoldásai hozzájárulnak az ipar és a közlekedés dekarbonizációjához, míg az autogén technológiák csökkentik az üzemanyag-felhasználást és a károsanyag-kibocsátást a magas hőmérsékletű ipari folyamatokban. Emellett az ipari gázok alkalmazása a szennyvízkezelésben is fontos szerepet játszik a technológiai víz tisztításában és újrahasznosításában. A Messer emellett ZeCarb márkanéven olyan szén-dioxid-kezelési szolgáltatási portfóliót is kialakított, amely az ipari kibocsátások leválasztását, hasznosítását és tárolását támogatja.

A biztonság és a munkavállalók továbbra is a Messer fenntarthatósági stratégiájának középpontjában állnak. A vállalat saját munkatársai számára a biztonsági kultúra erősítésére és a szakmai fejlődés támogatására helyezi a hangsúlyt különböző képzési és elkötelezettségi programokon keresztül, köztük az éves Messer Biztonsági Nap megszervezésével. Ügyfelei és partnerei számára pedig világos biztonsági előírásokat és testreszabott programokat biztosít a biztonságos együttműködés támogatására.

A Messer 2014 óta önkéntesen készít fenntarthatósági jelentéseket. A 2025-ös kiadvány bemutatja, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat üzleti működésébe, összegzi az elért eredményeket, valamint ismerteti az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabványoknak (ESRS) való megfelelés érdekében tett előkészületeket. Ennek részeként a vállalat független, korlátozott bizonyosságot nyújtó hitelesítést szerzett kettős lényegességi értékelésére és egyes nem kulcsfontosságú teljesítménymutatóira vonatkozóan.

A Messer fenntarthatósági törekvéseit erős vállalatirányítási rendszer támogatja, amely az etikus működésre, a szabályozási megfelelőségre és a kiberbiztonságra építve szolgálja a hosszú távú növekedést.

„A fenntarthatóság a Messernél nem különálló kezdeményezés, hanem működésünk, kockázatkezelésünk és hosszú távú értékteremtésünk szerves része”

– hangsúlyozta Patricia Hargil, a Messer fenntarthatósági vezetője.

„Jelentésünk bemutatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén elért előrelépéseinket, biztonság- és emberközpontú vállalati kultúránkat, valamint a felelős üzleti működés iránti elkötelezettségünket teljes értékláncunkban. Emellett azt is tükrözi, hogy jelentéstételünket folyamatosan igazítjuk a változó szabályozói és érintetti elvárásokhoz.”

A 2025-ös fenntarthatósági jelentés az alábbi oldalon érhető el: https://www.messer.hu/fenntarthatosag – Messer Hungarogaz Kft

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Konkurenciából üzlettárs? Meglepő trend söpör végig a hazai kkv szektoron!

Új szintre lépett a hazai kkv-k együttműködési hajlandósága: a 2026 első negyedévére vonatkozó K&H bizalmi index felmérés szerint már tízből hat vállalkozás nyitott arra, hogy partnerségre lépjen más piaci szereplőkkel. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy a cégek egyre inkább felismerik a közös fellépésben rejlő lehetőségeket, és a korábbinál több területen keresik aktívan a stratégiai együttműködéseket versenyképességük megőrzése érdekében.

Új üzleti modell körvonalazódik tehát a kkv-knál, mind inkább előtérbe kerül a partnerség a versengés helyett.

Az együttműködések fő mozgatórugója továbbra is az ügyfélszerzés, a kkv-k pénzügyi döntéshozóinak 88 százaléka ezt tartja kulcsfontosságúnak. Szorosan mögötte következik a forgalomnövelés (87%), valamint a kapcsolati háló bővítése és a tudásmegosztás (mindkettő egyaránt 84%). A partnerségek emellett a hatékonyságnövelésben is komoly szerepet játszanak: a cégek 79 százaléka költségcsökkentést, míg 67 százaléka a termék- vagy szolgáltatáskínálat bővítését várja tőlük. A kínálati bővítés iránti szándék ráadásul két év alatt 7 százalékponttal erősödött.

Jelentősen megugrott az érdeklődés a komplexebb megoldások iránt is: minden második cég hajlandó lenne termékeit vagy szolgáltatásait összekapcsolni másokéval, 46 százalékuk pedig kölcsönös kedvezmények nyújtásában is gondolkodik. A közös termékfejlesztések iránt is nagy az érdeklődés, a válaszadók 43 százaléka jó lehetőséget lát ebben.

Ezzel párhuzamosan a marketingterületen is oldódnak a korábbi fenntartások. Míg egy éve a cégvezetők kétharmada elutasította a közös reklámkampányokat, ez az arány idén 7 százalékponttal csökkent. Még nagyobb az elmozdulás a hűségprogramok terén, ahol az ellenállás egy év alatt 20 százalékponttal esett vissza, így már minden harmadik vállalkozás nyitott az ilyen jellegű kooperációra is. Hasonló tendencia figyelhető meg a közös promócióknál és nyereményjátékoknál is, különösen az egymás tevékenységét kiegészítő cégek körében.

„Kifejezetten pozitív fejlemény, hogy a hazai vállalkozások nyitnak egymás felé és egyre több tevékenységben el tudják képzelni a közös munkát. Jelenleg a legnépszerűbb együttműködési forma a kölcsönös ajánlás. Minden ötödik kkv akár eltérő profilú céget is ajánlana partnereinek, míg további egyharmaduk kiegészítő tevékenységet végző vállalkozásokkal működne együtt. A K&H Banknál mi is támogatjuk a vállalkozások közötti kollaborációt, a könnyű és gyors bankolás mellett üzleti közösséggel és ingyenesen elérhető online tananyagokkal segítjük a cégek fejlődését”

– emelte ki Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője a friss bizalmi index eredményei alapján.

A K&H bizalmi index számai alapján egyértelműen kimondható: a hazai kkv-szektor egyre jobban felismeri, hogy az együttműködés nem gyengeség, hanem stratégiai előny, és ez a megközelítés akár új irányt is adhat a piac fejlődésének.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!