Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A Netwalker zsarolóvírus betekintést nyújt a fenyegetők módszereibe

A Netwalker zsarolóvírussal kapcsolatos fertőzési kampány utáni nyomozás közben a Sophos a támadást végrehajtó bűnözők által használt fájlokra bukkant.

A vírusokat és egyéb fájlokat tartalmazó gyűjtemény számos részletet árul el a támadók módszereiről, melyeket a hálózatok kompromittálására, jogosultságaik magasabb szintre emelésére és a vírus munkaállomásokra való terjesztésére használtak a közelmúltbéli támadásokban.

A Netwalkert terjesztő bűnözői csapat változatos profilú célpontokat támadott meg az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Nyugat-Európában. A legutóbbi jelentések arra utalnak, hogy a támadók úgy döntöttek, erőfeszítéseiket nagyobb szervezetekre összpontosítják, mint sem magánszemélyekre.

A Sophos által felfedezett eszköztár megerősíti ezt a feltevést, hiszen vállalati hálózatok rendszergazda hozzáférési adatainak megszerzésére szolgáló programokat is tartalmaz, melyeket Domain Controllerről való szoftverterjesztést alkalmazó eszközökkel kombináltak. Gyakori dolgok egy vállalati hálózatban, azonban ritkák az otthoni felhasználók esetében.

És bár a payload legnagyobb része a Netwalker volt, a Zeppelin Windows zsarolóvírus és a Smaug Linux zsarolóvírus különálló mintáit is megtalálták a kutatók.


Összegzés

A zsarolóvírus támadások napjainkban nem egyszeri események, mint a Wannacry volt 2017-ben. A bűnözők jól megalapozott procedúrákkal és eszköztárral rendelkeznek, melyeket rutinszerűen alkalmaznak. A támadások általában hosszabbak: a támadók napokat (akár heteket is) eltöltenek az áldozatnak jelölt szervezeten belül, alaposan feltérképezve a belső hálózatot, miközben hozzáférési adatokat és más hasznos információt gyűjtenek.

A Sophos kutatás eredményei jó példák a trendre, melyet mindannyian megfigyeltünk a fenyegetések terén. A bűnözők jól megtervezett manuális akciókat szerveznek meg, behatolnak az áldozat rendszereibe, alaposan felderítik őket és kikapcsolják a védelmet, mielőtt végrehajtanák a végső támadást.

A Netwalker zsarolóvírus mögött álló “threat actorok” kevésbé támaszkodnak a saját maguk által készített eszközökre, mint más zsarolóvírus csoportok. Az eszköztár legnagyobb része nyilvános forrásokból lett összegyűjtve. Az ilyen, úgynevezett “grey-hat” alkalmazások használatával spórolnak a fejlesztés idején, mely az eredetiség rovására megy.

Az ehhez hasonló, közvetlenül a támadók taktikáiba és eszközeibe való betekintések ritka lehetőséget kínálnak, hogy meglássuk, mi történik a színfalak mögött. Ez pedig drámai mértékben segíti a védekezőket abban, hogy felkészítsék a védelmüket a támadások korai szakaszai ellen, mielőtt a támadók terjeszteni kezdenék magát a zsarolóvírust.


Mit tartalmaz a bűnözők eszköztára?

Az archívum a fenyegetés mögött álló személyek által használt zsarolóvírus terjesztő csomagok legalább 12 különböző verzióját tartalmazta, illetve még számos más eszközt is:

  • egy átfogó eszközkészletet, melyekkel felderíthették a célzott hálózatokat,
  • a jogosultságok szintjét emelő és egyéb exploitokat, melyeket Windows számítógépek ellen lehet használni,
  • és olyan eszközöket, melyekkel ellophatják, kinyomozhatják vagy kierőszakolhatják az értékes információhoz vezető útvonalat egy gépről vagy egy hálózatról. (Beleértve a Mimikatzet, illetve a Mimidogz és Mimikittenz nevű változatait, utóbbiakat arra tervezték, hogy elkerüljék az endpoint biztonsági megoldás által való felfedezést.)

A szkriptek és exploit eszközök egy részét közvetlenül a Github repositorykból másolták le. Az eszközök egy része ingyenesen beszerezhető Windows segédprogram, mint például az Amplia Security Windows Credential Editorja.

Továbbá a következőket is megtalálták:

  • a Microsoft SysInternals PsTools csomag egy majdnem teljes gyűjteményét,
  • az NLBrute egy másolatát (amely brute-force módszerrel próbálja feltörni a jelszavakat),
  • a kereskedelmi forgalomban kapható TeamViewer és AnyDesk távoli kisegítő eszközeinek telepítőit,
  • és számos olyan eszközt, melyet a végpontok biztosításával foglalkozó cégek hoztak létre abból a célból, hogy eltávolítsák a saját (vagy más cégek) endpoint biztonsági megoldásait és vírusirtóit a számítógépről.

A betörés részleteinek felderítése

„Nem teljesen egyértelmű, hogy a kampány mögött álló bűnözők hogyan vetik meg a lábukat az általuk célzott hálózaton, azonban a nyomok arra utalnak, hogy a gyakran használt, elavult szerverszoftverek (például a Tomcat vagy Weblogic) jól ismert, részletesen ismertetett gyengeségeit vagy a gyenge RDP jelszavakat használják ki.”

– mondta Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője.

Az NLBrute nevű brute-force eszközt is megtalálta a Sophos. Az eszköz konfigurációs fájljai azt mutatják, hogy egy előre megadott felhasználónevekből és jelszavakból álló gyűjtemény használatára állították be, melyekkel olyan számítógépek feltörését kísérelték meg, ahol engedélyezték a távoli asztal használatát. Az NLBrute használható olyan támadásokban, melyek célja a hálózatra való behatolás kívülről vagy arra is, hogy laterális hozzáférést szerezzenek más számítógépekhez, miután megvetették a lábukat a hálózaton.

Miután bejutottak az áldozatuk hálózatára, a támadók a jelek szerint a SoftPerfect Network Scannerét használták arra, hogy azonosítsák a nyitott SMB portokkal rendelkező számítógépeket és célpontlistát készítsenek róluk. Később a Mimikatzet, a Mimidogzot vagy a Mimikittenzt használhatták arra, hogy megszerezzék hozzájuk a hozzáférési adatokat.

A megtalált fájlok a bűnözők preferált exploitjainak gyűjteményét is megmutatták. Ezek között a következők szerepeltek:

  • az EternalDarkness SMBv3 exploit variánsai (CVE-2020-0796),
  • a CVE-2019-1458 lokális jogosultság exploit Windows ellen,
  • a CVE-2017-0213 Windows COM jogosultság-növelő exploit, melyet a Google Security Github fiókján publikáltak,
  • a CVE-2015-1701 “RussianDoll” jogosultság-növelő exploit.

Továbbá megtalálták a dirtycow sebezhetőség ellen használt pokemon exploit firefart variánsának forráskódját is; ez pedig túl sok nevetséges elnevezés egyetlen Linux jogosultság-szint emelő exploitra. A támadók arra sem vették a fáradtságot, hogy megváltoztassák a firefart alapértelmezés szerint megadott felhasználónév értékét, ám ezt máshol még megtehetik.

Az exploitok és hackelésre használt eszközök mellett a támadók összeszedtek egy színes gyűjteményt is, mely olyan szoftverekből állt, melyeket endpoint biztonsági megoldások és antivírusok Windows számítógépekről való eltávolítására terveztek. A gyűjteményükben található eszközök között megtaláltuk az ESET által közzétett AV Remover és a TrendMicro WorryFree Uninstall programokat is.

A zsarolóvírus terjesztése

A támadók a Netwalker zsarolóvírus-t általában egy reflektív PowerShell betöltő szkript használatával terjesztik, amelyet több rétegnyi kódolás véd az egyszerűbb elemzések ellen. A folyamat végén a Netwalker payload betöltődik és végrehajtódik.  A végső kártevő egy DLL vagy egy futtatható fájl. A célszámítógépen lévő fájlok titkosításra kerülnek, a felhasználó pedig egy ilyen jellegű üzenetet talál:

Ha ezt a szöveget valamilyen okból a titkosítás vége előtt olvassa, ezt érthető amiatt, mivel a számítógép lelassult,
a szívverése pedig felgyorsult, mivel nem tudja kikapcsolni,
így azt javasoljuk, hogy távolodjon el a számítógépétől és fogadja el a tényt, hogy kompromittálódott.
Az újraindítás/leállítás miatt el fogja veszíteni a fájlokat a visszaállítás lehetősége nélkül.

Minden egyes alkalommal, amikor új szervezet az áldozat, a támadók a Netwalker DLL egy egyedi buildjét használják. Érdekes módon számos Netwalker DLL ugyanazt a létrehozási dátumot tartalmazza a PE headerben. Sőt, az egyetlen eltérés az encrypted blob store resource numberjében található, mely 1337 vagy 31337 lehet. Valószínűnek tűnik, hogy a legtöbb alkalommal ugyanazt a DLL template-et használják és csak ezt a encrypted blobot változtatják meg.

Gazdaság

Országos kamarai program segíti a kkv-kat a fogyasztóvédelem és az ügyfélpanasz-kezelés területén

Elindult az OVK-TÁR, azaz az Országos vállalkozói munkacsoport-hálózat és kamarai workshop-program, amelynek célja, hogy gyakorlatorientált, gyorsan alkalmazható megoldásokkal erősítse a kis- és középvállalkozások fogyasztóvédelmi jogszabályi megfelelését és ügyfélpanasz-kezelési gyakorlatát.

Az országszerte nyolc helyszínre ellátogató OVK-TÁR a felhasználó élményére és az üzleti célokra egyszerre fókuszáló, úgynevezett service design alapú fejlesztési logikára épül. A program nem előre gyártott megoldásokat kínál, hanem vállalkozói interjúkra, problématérképezésre, kamarai visszajelzésekre és tesztelésre támaszkodva alakítja ki a gyakorlati javaslatokat. Így a fejlesztések valóban a vállalkozások mindennapi működési nehézségeiből indulnak ki, és azokra adnak célzott, használható válaszokat. A Budapesti Békéltető Testület szakmai vezetésével és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara projektgazdai koordinációjával zajló együttműködés biztosítja, hogy a fejlesztések ne csak országos szinten legyenek relevánsak, hanem a helyi vállalkozói igények is beépüljenek a munkába.

A Vállalkozásfejlesztési Program (VFP) részeként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) finanszírozásával létrejött kezdeményezés különösen a határidők szigorú betartására, a megfelelő dokumentálásra, az egységes ügyfélkommunikációra, valamint a tájékoztatók és az általános szerződési feltételek (ÁSZF) releváns elemeire helyezi a hangsúlyt.

A projekt négy fő pillérre épül, az országos vállalkozói munkacsoport-ülésekre, az országos műhelymunkára, a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadásra és a hasznos tudásanyagok létrehozására. A workshopokokat meghívásos formában rendezik meg, azok a területi és ágazati szempontból releváns kkv-k vehetnek részt, amelyeknek van fogyasztóvédelmi és panaszkezelés tapasztalata. A jogi tanácsadás több területi kamaránál érhető el, Budapesten például 2026. május 7-től, előzetes időpontfoglalás alapján az ovktar@bkik.hu e-mail címen. A program eredményeként olyan tudásanyagok jönnek létre, mint panaszkezelési folyamatábrák, fogyasztóvédelmi kisokos ügyfélszolgálati munkatársak számára, valamint service design módszertannal kidolgozott jógyakorlat-csomagok, amelyek a projekt lezárása után is széles körben használhatók maradnak egy a tudástárban.

A program nyolc területi kamara, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, a Csongrád-Csanád vármegyei, a Fejér vármegyei, a Győr-Moson-Sopron vármegyei, a Hajdú-Bihar vármegyei, a Pest vármegyei, a Heves vármegyei és Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara aktív közreműködésével valósul meg.

,,A fogyasztóvédelmi megfelelés és a panaszkezelés ma már nem csupán jogi kérdés, hanem fontos működési és reputációs tényező is a vállalkozások számára. Az OVK-TÁR éppen erre ad rendszerszintű, a kkv-k mindennapjaiban közvetlenül hasznosítható választ. A területi kamarák szervezeti egységeiként működő békéltető testületek nem csupán vitarendezési intézmények, hanem a vállalkozások mindennapi működését aktívan támogató, gyakorlati megoldásokat fejlesztő szakmai partnerek”

– hangsúlyozta dr. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.

A program részleteiről és az egyes elemekhez kapcsolódó információkról a részt vevő területi kamarák nyújtanak tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén

A mesterséges intelligencia és az adattudomány már nem a jövő – hanem a pénzügyi szektor jelenét formáló erő. A K&H STEM pályázat éppen azokat az egyetemistákat emeli reflektorfénybe, akik komplex rendszermodellezéssel és innovatív technológiai megoldásokkal keresnek választ valós gazdasági kihívásokra.

Az egyik dobogós kutatás pedig túlmutat a szakmán: a tőzsdei folyamatok megértése mindannyiunk életét érinti – legyen szó megtakarításokról, nyugdíjalapokról vagy a gazdasági stabilitásról.

A pénzügyi piacok mögött nem csupán számok állnak, hanem emberek: döntések, várakozások és egymásra adott reakciók hálózata alakítja az irányokat. A kutatás éppen ezt a láthatatlan dinamikát teszi érthetővé: hogyan formálódik a befektetői hangulat, és miért mozdul sok szereplő egyszerre ugyanabba az irányba egy-egy kritikus pillanatban. Ez a megközelítés közelebb visz ahhoz, hogy a gazdasági folyamatokat ne csak adatokként, hanem emberi működésként is értelmezzük.

A felismerések ráadásul nem maradnak az elmélet szintjén. A hétköznapi befektetők számára is kapaszkodót adnak: segítenek megérteni a hirtelen árfolyam-ingadozások mögötti okokat, és azt, miért válhatnak tömegessé bizonyos döntések. Ez a tudás hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását, és hosszabb távon stabilabb, átgondoltabb pénzügyi stratégiát építsenek.

Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.

Az idei pályázat világosan megmutatta, merre tart a jövő: egyre több kutatás épít a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok találkozására. Ezek a projektek nem elméleti kísérletek, hanem élő példái annak, hogyan kapcsolódik össze az egyetemi tudás a piac valós működésével.

Jól látszik az is, hogy a hallgatók már azokon a kulcsterületeken dolgoznak – mint az adattudomány, a mesterséges intelligencia vagy a komplex rendszerek modellezése –, amelyek ma a pénzügyi szektor digitális átalakulásának motorjai.

„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat”

– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Konecta és a Lenovo stratégiai partnersége

A Konecta, az ügyfélélmény és a digitális szolgáltatások globális piacvezetője bejelentette stratégiai szövetségét a technológiai szektor meghatározó szereplőjével, a Lenovóval. Az együttműködés a kategóriaelső technológiai megoldásokat ötvözi a fejlett ügyfélkezelési szakértelemmel, hogy alapjaiban formálja át a digitális munkahelyi megoldásokhoz és a munkavállalói élményhez fűződő piaci megközelítést.

A partnerség alapgondolata egy égető piaci kérdésre ad választ: miért épülne a digitális munkahely széttagolt IT-szerződésekre és egymástól független szolgáltatókra, ha működhetne egységes, mesterséges intelligencia által vezérelt élményplatformként is? A felek piacformáló szereplőként kívánják átírni az iparági játékszabályokat: közvetlen alternatívát kínálnak a merev, hagyományos IT-outsourcing modellekkel szemben, újradefiniálva a vállalati szolgáltatások beszerzését és üzemeltetését.

Beszállítói viszonyból stratégiai összefonódás

Ami kezdetben hagyományos partneri kapcsolatnak indult, az mára mély stratégiai együttműködéssé fejlődött. Miközben a Konecta globális programot indított saját munkahelyi infrastruktúrájának modernizálására, a Lenovo túllépett a technológiai beszállító szerepén: kulcsfontosságú partnerré vált egy olyan AI-alapú működési modell kidolgozásában, amely az automatizáció révén jelentősen csökkenti az emberi erőforrás-igényt. A Konecta globális hálózatában – amely több mint 100 000 munkavállalót érint – már megkezdődött a Lenovo szolgáltatásainak fokozatos bevezetése.

Ezzel párhuzamosan a Konecta vette át a Lenovo e-kereskedelmi tevékenységének támogatását, és a felek már tárgyalnak a CX-üzleti folyamatok kiszervezéséről (BPO), valamint az AI-támogatott szolgáltatási képességek kiterjesztéséről. A folyamatok 2025-ben, Egyiptomban sikeresen elindultak, tovább erősítve ezzel is a régió növekvő szerepét globális CX- és digitális központként.

Diszruptív modell a digitális munkahelyekért

A Konecta és a Lenovo egy közös, teljes körű digitális munkahelyi ajánlatot fejlesztett ki, amely közvetlenül versenybe száll a piacon már elterjedt, bevett rendszerekkel.

Míg korábban a vállalatok bonyolult és széttagolt ökoszisztémákra – külön eszközgyártókra, infrastruktúra-szolgáltatókra és IT-támogatókra – támaszkodtak, az új modell az egységre törekszik.

Az ajánlat a Konecta AI-vezérelt szolgáltatásmenedzsmentjére és CX-szakértelmére épít, amelyet a Lenovo a digitális munkahelyek integrátoraként emel a következő technológiai szintre. A cél a teljes technológiai ökoszisztéma egyesítése, ahol az AI-képes eszközök és a vállalati platformok közvetlenül az üzleti célokat szolgálják.

Fogyasztói szintű élmény bevezetése a szervezeti működésbe  

Míg az ügyfélélmény az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, a belső munkavállalói folyamatok gyakran továbbra is reaktívak, folyamatvezéreltek és hibajegy-alapúak maradtak. A partnerség egyik központi célja, hogy a fogyasztói CX-szabványokat a belső munkavállalói élményre is alkalmazza.

Az új modellben a munkavállalókra kiemelt ügyfélként tekintenek: az AI-alapú chat- és önkiszolgáló funkciók villámgyors ügyintézést tesznek lehetővé, míg a többcsatornás (omnichannel) elérés a kommunikáció zökkenőmentességét garantálja. Az adatközpontú személyre szabás révén a rendszer érezhetően hatékonyabbá teszi a mindennapi munkát, így az IT-támogatás egy reaktív folyamatból valódi prémium digitális szolgáltatássá lényegül át.

Jövőbe mutató alternatíva

Ahogy a vállalatok modernizálják technológiai környezetüket és a munkavállalói élményt (EX) is fejlesztik, a Konecta–Lenovo stratégiai szövetség a hagyományos IT-szolgáltatási modellekkel szemben egy jövőbe mutató alternatívát kínál.

A Konecta-Lenovo partnerség az egyszerűsítést választotta a komplexitás helyett. Az eszközpark, a háttérinfrastruktúra és a terméktámogatás egységesítésével egy olyan rugalmas szemléletmódot alakítottak ki, amely képes a digitálisan fejlett munkaerő legmagasabb igényeit is kiszolgálni.

„Ez a szövetség tükrözi azt az ambíciónkat, hogy újragondoljuk a technológia és a szolgáltatás találkozását. A Lenovo technológiai fölényének és a Konecta CX-szakértelmének ötvözésével egy olyan modellt alkottunk, amely az intelligenciára és a felhasználói elégedettségre épül”

– hangsúlyozta Julien Vidal, a Konecta csoport növekedési igazgatója (CGO).

„A Digital Workplace kezdeményezések középpontjában az áll, hogy javítsuk a munkavállalói élményt, ezáltal felszínre hozzuk a produktivitást, az innovációt, sőt még a kreativitást is”

-tette hozzá Rakshit Ghura, a Lenovo Digital Workplace Solutions alelnöke és általános igazgatója.

„A Konectával közösen segítünk a szervezeteknek abban, hogy hatékonyabb és eredményközpontúbb munkakörnyezetet teremtsenek.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss