Gazdaság

A duális képzés járvány idején sem szünetel

A tavaly decemberben Kínából induló, majd világméretűvé szélesedő koronavírus-járványnak a legtöbb ország drasztikus korlátozások bevezetésével próbált gátat szabni. Az intézkedések kiterjedtek az élet szinte minden területére. A közoktatási intézmények 1-2 nap alatt kényszerültek átállni a többségük számára szinte teljesen újdonságnak számító digitális tanrendre. Jóval könnyebben vették az akadályokat azok a duális képzést folytató vállalatok, ahol az online platformok használata napi rutinnak számít, és a tananyag jelentős része digitális formában már korábban is a diákok rendelkezésére állt.

A tapasztalatokról és a tanulságokról beszélgettünk Siszer Tamással a Festo Kft. Délkelet-Európai Didactic régió vezetőjével, Dulichár Péterrel a Festo Didactic magyarországi vezetőjével, és Dr. Gurabi Gyulával a Festo-AM Kft. duális képzésének vezetőjével.

Dulichár Péter, a Festo Didactic magyarországi vezetője.

“A járvány magyarországi megjelenése éppen az egyik legfontosabb programunk közepén ért bennünket. A vészhelyzet bejelentésének napjaiban tartottuk volna az országos szakmai tanulmányi verseny (OSZTV) elődöntőjét mechatronikai technikus és automatikai technikus szakmákban. Már kitűztük az időpontot is, a meghívókat elküldtük, mindent előkészítettünk egy sikeres versenyhez – amikor az utolsó pillanatban kényszerültünk mindent lefújni. Továbbá az éppen folyamatban lévő felnőttképzéseinket, tréningjeinket szintén félbe kellett hagynunk, mert nagyobb létszámú csoportos rendezvényre már nem volt lehetőség a gyár területén. Villámgyorsan elkezdtük a tréningeket kiszervezni külső helyszínre, de így is csak egy programot tudtunk megtartani. Az időközben kihirdetett karantén intézkedések következtében próbáltunk a helyzetnek megfelelően viszonylag gyorsan dönteni a nemzetközi Skills versenyek résztvevőinek felkészítéséről, a folytatás megszervezésének feltételeiről is. A többfordulós válogatót tizenhat fővel kezdtük el, de csak egyetlen tantermi felkészítést tudtunk megtartani, amikor kitört a járvány. Ezért a Skills felkészítést online platformra helyeztük, ami tökéletesen bevált. Ez bátorított bennünket arra, hogy a szakképzésben is alkalmazzuk ezeket a megoldásokat.” – idézte a váratlan fordulatokat Dulichár Péter. “Ebben a helyzetben felértékelődtek azok a megoldások, amelyek a távoktatásban alkalmazhatók: a különböző szoftverek, szimulációk. A legnagyobb fejtörést a tanműhelyi gyakorlatok elmaradása jelentette. Így olyan alkalmazásokat kerestünk, melyekkel a digitális körülmények között is megvalósítható a gyakorlati képzés. Több olyan szoftvermegoldást alkalmaztunk 2D és 3D szimulációkkal, amelyekkel ha nem is a maga fizikai valóságában, de lehetőség nyílik gyakorlati feladatok végzésére. Ezeket a szoftvereket 3 hónapos időszakra ingyenessé is tettük a diákok és az oktatók számára. A gyakorlati oktatás során szerzett tapasztalatok alapján úgy gondolom, hogy ezek a megoldások a járványtól függetlenül a jövőben is nagyon jó eszközök lehetnek az oktatásban.”– osztotta meg tapasztalatait a Festo oktatási szakembere.

Nem csak a szoftver, a mentális állapot is fontos

“A vírusjárvány kezelésével kapcsolatos kormányrendelet ugyan lehetővé tette, hogy a duális képzést a termelői hely folytassa, mi mégis úgy döntöttünk, hogy a közoktatáshoz hasonlóan digitális eszközökkel, a virtuális térben folytatjuk az oktatást. Ennek az volt az oka, hogy nem akartuk kockáztatni a tanulók egészségét azzal, hogy a tömegközlekedést használva jöjjenek be a duális képzés helyszínéül szolgáló gyáregységbe. Ezt úgy oldottuk meg, hogy minden tanuló céges laptopot kapott otthoni használatra. Az eszközökre installáltuk azokat a programokat, amelyek digitális oktatásáról döntöttünk és használatukkal elérhetővé váltak a magyarországi, és a németországi adatbázisok. Három nap alatt átnéztük a két évre előre elkészített tantervünket, ezt bővítettük, illetve az aktuális igényekre “szabtuk”. Azokat a szoftvereket terveztük oktatni, amelyek egyébként a cégen belül használatosak a technikusi körben. Ilyenek az AutoCAD, az Inventor, a FluidSIM és még néhány speciális célszoftver. A tanterv alapján ezekre a második év végén került volna sor, de eldöntöttük, hogy ezek oktatását előre hozzuk. A diákok számára a Moodle eLearning rendszerbe töltöttük fel és tettük elérhetővé azokat a digitális tananyagokat is, amelyeket magyar mérnök tanárok állítottak össze, másrészt hozzáférést biztosítottunk a Németországban több évtizede működő Festo virtuális akadémia oktatási anyagaihoz. Ez egy nemzetközi online felület, amelyet a Festo folyamatosan frissít olyan oktatási illetve webinar animációkkal, leírásokkal, amelyek bemutatják egy-egy termék működését. Itt nyelvi oktatóanyagok is elérhetők különböző szakterületekről német és angol nyelven. Emellett a Festo duális képzésének németországi központja létrehozott egy adatbázist is, ahol az egyes külföldi gyárak duális tananyagát teszik elérhetővé.”- mondta Gurabi Gyula.

“A digitális tanrend kihirdetése után nálunk is elindult az oktatás, és azt mondhatom, hogy egy percnyi leállás nélkül folyamatos volt a digitális képzés. A járvány előtti munkarenddel megegyezően hetente két alkalommal foglalkoztunk a diákokkal – a gyáron belül reggel nyolctól délután fél 5-ig tartott az éppen aktuális szoftverek oktatása. Emellett műszaki rajz szerepelt a programban, házi feladatot is kaptak, vagyis a gyakorlati oktatást egyfajta kibertérben, virtuálisan végeztük. Ahogy említettem, nem álltunk le egy napra sem, bár a srácok panaszkodtak, hogy nagyon nehéz digitálisan dolgozatokat írni. Ez az oktatási forma június közepéig tart, mert ahogy vége a tanévnek, indul a négy hetes szakmai gyakorlat, ami az oktatási program szerves része.”-tette hozzá a szakember.

Dr. Gurabi Gyula, a Festo-AM Kft. duális képzésének vezetője.

Gurabi Gyula felidézte a kezdeti technikai nehézségeket, illetve emlékeztetett arra, hogy a karantén helyzetben különösen fontos figyelemmel kísérni a diákok mentális állapotát. “Természetesen mi is kerestük azokat az ideális platformokat, amelyeken zökkenőmentesen megvalósítható a digitális oktatás. Ami igazán nehezítette az életünket, az az egységes szoftverrendszer valamint az interaktív, valósidejű multifunkcionális szoftver rendszer hiánya. A mérnöktanár kollégák a Gépészeti tanműhelyből és a Pneumatika laborból oktattak a kamerák előtt állva, sőt volt olyan, hogy kísérleteket mutattak szemléltető eszközökön. Ezzel is próbáltuk a jól ismert tanműhelyi és labor körülményeket digitálisan átsugározni. Így a megszokott tanulói környezetüket valamennyire biztosítani tudtuk. Arra is figyeltünk, hogy érzelmileg se szakadjanak el a Festo vállalati környezettől. A technikai problémák leküzdésén túl azzal is szembesültünk, hogy a diákok hangulatában és kommunikációjában milyen változást hozott ez a helyzet. A tanulók részéről sokszor az alacsonyabb szintű hangulati állapotot, letargiát, rosszkedvűséget, szélsőséges hangulati állapotokat és a magányosság érzését tapasztaltuk. Ezért összeállítottunk egy 40 kérdésből álló kérdőívet, amelynek a segítségével próbáltuk felmérni, hogy milyen mentális állapotban vannak a diákok. Visszajelzést kértünk a tananyagról, hogy mit sikerült könnyen feldolgozni, vagy mi okozott nehézséget.

A válaszok a jövőben a kibertéri digitális oktatás módszertanának alakításához fontos információt szolgáltatnak. Megkérdeztük azt is, hogyan viselik a bezártságot, mivel töltik a szabadidejüket, mi az, ami a magánéletben legjobban hiányzik. Adtunk olyan feladatot, hogy készítsenek egy rövid, humoros videót arról, hogy hogyan nyitják ki az ajtót, ha tudják, hogy fertőzött a kilincs. Néhányan nem is reagáltak erre a feladatra, de többen 2-3 videót is készítettek. Fontos visszajelzés volt, hogy egyáltalán hányan vették komolyan a kérésünket. Egyébként minden egyes óra után készítettünk egy képernyő fotót, amelyen mindenki, aki bejelentkezett látható volt, így dokumentáltuk a jelenlétet. A gyárban pünkösddel véget ért a Home Office időszaka vagyis megpróbáljuk elkezdeni a normális életet. A mi esetünkben ez nem jelent különösebb változást, már készülünk a következő, szeptembertől induló tanévre. Terveink szerint a második évfolyamon mechatronikát és gépgyártás-technológiát fogunk oktatni. Készítettünk egy toborzó videót a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrummal közösen, ebben a jelenlegi tanulóink beszélnek a szakképzésről. A videó a Facebookon is elérhető, eddig több mint 116 ezren nézték meg ezt a filmet.”

Nemzetközi tapasztalatok

Siszer Tamás, a Festo Kft. Délkelet-Európai Didactic régió vezetője.

“A Festo Didactic a világ közel 180 országban van jelen és folytat képzéseket. Vezető oktatási szolgáltatóként számunkra stratégiai jelentőségű a minőségi szakképzés alakítása és a munkaerő utánpótlás képzése. A szakképzésben résztvevő partnereink minden nap szembesülnek azokkal a kihívásokkal, amelyet a tudás hatékony átadása jelent a legváltozatosabb feltételek között. 1960 – a Festo oktatási üzletágának megalakulása – óta számos technológiai váltás és új oktatási módszertan jelent meg a piacon. Ehhez mindig alkalmazkodnunk kellett, hogy megtartsuk vezető pozíciónkat, sokszor egészen különleges körülmények között. Például napjainkban, a vírusjárvány közepette. Az iskolák a legtöbb helyen bezártak, ezért felértékelődtek azok a szoftveres szimulációk, gyakorlati oktatást támogató megoldások, melyeket július végéig a Festo ingyenesen elérhetővé tett mindenki számára. Az online oktatás során az elektronikus tananyagokból is biztosítottunk ingyenesen jó néhányat az igénylők számára. A jelenlegi járványhelyzet sokféle megoldásra ad módot. Van aki saját indíttatásból egy webinár vagy online továbbképzésen vett részt, de számos munkáltató nem szabadságra küldte munkatársait, hanem a továbbképzésükre fordítottak nagyobb hangsúlyt, és nagyon sikeres online képzéseket, tréningeket tartottak. Tapasztalataink szerint a jelenlegi helyzetben azok a – például egy-egy PLC – képzések bizonyultak sikeresnek, amelyek esetében a gyakorlati háttér online módon is rendelkezésre állt.”– beszélt tapasztalatairól Siszer Tamás.

Véleménye szerint a karantén számos szempontból egy olyan nem várt főpróba volt, ahol különböző megoldásokat tesztelhettek és összegyűjthették a legjobb megoldásokat. Ilyen tapasztalat volt a digitális oktatással szemben legtöbbször felvetett ellenérv, hogy ebben a képzési formában az emberi reakció hiányzik. “Ennek ellenére mégis elképzelhető, hogy ebbe az irányba megyünk, hiszen rendkívül feszített az oktatásra rendelkezésre álló idő. Ezért a jelenlegi helyzettől függetlenül is lehetőséget látok ebben a magunk és az oktatási rendszer számára is. Hiszen így a valós fizikai jelenlétet igénylő tantárgyakra, illetve témakörökre nagyobb hangsúlyt és több időt tudunk fordítani. Amihez pedig nem elengedhetetlenül szükséges az oktató fizikai jelenléte, azt át tudjuk helyezni az egyéni önálló tanulás keretei közé.”– említett egy fontos szempontot.

Az oktatási szakember szólt arról is, hogy a Festo társadalmi szerepvállalása keretében igen kedvező fogadtatásra talált az a kezdeményezésük, amely többek között a Digitális Összefogás programon keresztül minden héten, tapasztalt oktatóik bevonásával ingyenes pneumatika, elektropneumatika webes szemináriumot tartottak kétszer 45 perc időtartamban a szakképzésben tanuló diákok részére. Ehhez rendelkezésre állt olyan online videokonferencia szoftver, mely akár egyidejűleg 250 fiatal csatlakozását is lehetővé tette. A Digitális Összefogás program részeként ezeken az órákon nagyobb részben a pneumatika- és elektropneumatika alapismeretek, valamint a PLC ismeretek kerültek a középpontba. A Festo CIROS szoftvere elsősorban mechatronika, robotika, PLC programozó témában nyújtott megoldást a szakképzésben, vagy műszaki felsőoktatásban tanulók és tanítók számára 3D virtuális oktatási környezetben történő mechatronikai gyakorlati feladatok végrehajtására. Ez a megoldás 2020. július 30-ig ingyenesen elérhető.

www.festo.hu

Up Next

A Viber csoportos videóhívás már Magyarországon is elérhető

Don't Miss

Vállalati ügyfelek részére indít programot az Alza.hu

Gazdaság

A Time Lock Encryption új korszakot nyit

kép: Freepik

Forradalom a bizalom nélküli adatvédelemben

A digitális ökoszisztémák egyik legnagyobb, de sokszor alulértékelt kockázata, hogy az adatok titkossága a gyakorlatban mindig emberekbe és szervezetekbe vetett bizalmon nyugszik. Az elektronikus közbeszerzési rendszerek, zárt ajánlattételek, kutatási együttműködések vagy pénzügyi tranzakciók során jellemzően feltételezzük, hogy senki nem él vissza a hozzáféréssel – miközben erre sem technikai, sem kriptográfiai garancia nincs.

A Time Lock Encryption (TLE) ezt a logikát írja át: a bizalom helyére matematikailag igazolható, időzített titkosítási modell lép, ahol egy elosztott, blokklánc-alapú kulcskezelés biztosítja, hogy az adatok a kijelölt időpontig valóban hozzáférhetetlenek maradjanak. Ez nem egy újabb biztonsági réteg, hanem szemléletváltás: a “higgy nekem” helyét átveszi a “bizonyítsd be kriptográfiailag”.

A „bizalmon alapuló titkosság” zsákutcája

Az elektronikus közbeszerzések és adatbiztonsági folyamatok egyik legnagyobb kihívása mindig is az volt, hogy kiben bízhatunk meg valójában. Legyen szó ajánlatok titkosításáról, érzékeny üzleti dokumentumok védelméről vagy nemzetközi kutatási adatok kezeléséről, a jelenlegi rendszerek alapvetően a „bizalmon alapuló titkosság” elvén működnek.

A probléma ezzel az, hogy a bizalom:

nem mérhető,
nem ellenőrizhető
és ha valaki visszaél vele, sokszor nyom nélkül teheti.

A Time Lock Encryption (TLE) egy olyan, blokklánc-alapú kriptográfiai megoldás, amely ezt a problémát alapjaiban oldja meg azzal, hogy teljesen kizárja a harmadik félbe vetett bizalom szükségességét.

A TLE matematikailag garantálja, hogy egyetlen résztvevő – legyen az ajánlatkérő, ajánlattevő, fejlesztő vagy szolgáltató – sem férhet hozzá az adatokhoz a kijelölt időpont előtt.

A Professzionál Zrt. által fejlesztett TLE egy szabadalom alatt álló, elosztott kulcskezelési és titkosítási architektúra, amely az időzített titkosítás elvén működik.

Ez azt jelenti, hogy az adatok egy előre meghatározott időpontig matematikailag hozzáférhetetlenek, majd a határidő elérésekor automatikusan feloldódnak.

A folyamat minden lépése a felhasználó kezében van:

a dokumentum titkosítása kliens oldalon történik,
a rendszer a visszafejtési kulcsot több részre bontja,
és ezeket a kulcsrészleteket a blokklánc hálózat csomópontjai között osztja szét.

A kulcsok időzített dekódolását a blokklánc mapperei végzik el, így a dokumentum csak a beállított nyitási időpontban válik hozzáférhetővé. A feloldás automatikus, a TLE pedig hash ellenőrzéssel igazolja, hogy a dokumentum a feltöltés óta semmilyen módosításon nem esett át.

Ezzel a módszerrel megszűnik az úgynevezett „uncontrollable confidentiality”: az a helyzet, amikor egy harmadik fél – akár jó szándékkal is – hozzáférhet az adatokhoz a felhasználó tudta nélkül.

Bizalom nélkül, mégis ellenőrizhetően – a TLE technológiai alapjai

A technológia egyik legfontosabb sajátossága, hogy a működéséhez nincs szükség központi szereplőre. A TLE – hasonlóan a blokklánchoz – úgynevezett „trustless”, vagyis bizalommentes rendszer, amelyben a folyamat tisztaságát nem egy külső szolgáltató ígérete, hanem:

a hálózat demokratikus működése, és
a mögötte álló matematikai protokoll biztosítja.

Minden titkosítási és kommunikációs művelet a felhasználó gépén történik, a kulcskezelés és a dekódolás a blokkláncon zajlik, teljes átláthatósággal. Ez kizárja a manipulációt vagy az idő előtti hozzáférést.

A rendszer emellett szolgáltatási platformként is működik, így könnyen integrálható a már meglévő e-procurement rendszerekbe. A token alapú hozzáférés egyszerű és biztonságos megoldást kínál, a TLE kliensalkalmazás pedig webes, asztali és mobil verzióban is elérhető.

A felhasználó számára ez annyit jelent, hogy bárhonnan és bármikor biztonságosan végezheti a titkosítási és dekódolási műveleteket, a háttérben minden automatizáltan és ellenőrizhetően zajlik.

Az informatikai vezetők számára a TLE legnagyobb értéke, hogy

teljes adatbiztonságot kínál emberi beavatkozás nélkül.

Matematikailag bizonyított, hogy az adatokhoz senki sem férhet hozzá a meghatározott időpont előtt, ezáltal a korrupció és a visszaélés lehetősége gyakorlatilag megszűnik.

A hash alapú integritás-ellenőrzés bármikor bizonyíthatóvá teszi, hogy a megnyitott dokumentum azonos az eredeti, beküldött verzióval. A rendszer fejlesztése az uniós adatbiztonsági és tender integritási szabványokhoz igazodik, minden titkosítási és dekódolási folyamat auditálható és API-n keresztül könnyedén illeszthető a meglévő vállalati infrastruktúrába – anélkül, hogy radikális átalakítást igényelne.

Közbeszerzésen túl: új felhasználási terek és szemléletváltás

A technológia ugyanakkor nemcsak a közbeszerzésekben alkalmazható. A TLE az elektronikus ajánlatkezelés mellett olyan területeken is komoly előrelépést jelenthet, ahol az időzített adatfeloldás kulcsfontosságú.

Ilyenek például:

zárt aukciók, ahol elengedhetetlen, hogy a licitek a megnyitásig teljes titokban maradjanak,
klinikai kutatások, ahol a korai adat- vagy eredményszivárgás komoly torzításokat okozhat,
pénzügyi és részvénypiaci tranzakciók, ahol meg kell akadályozni a belső információk jogosulatlan felhasználását,
elektronikus szavazási rendszerek, ahol biztosítani kell, hogy a szavazatok a kijelölt időpontig rejtve maradjanak, így a folyamat átlátható és visszaellenőrizhető marad.

A digitális korszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miben bízhatunk, ha nem ismerjük a másik felet. A TLE erre ad egyértelmű választ: a biztonságot nem ígéretek, hanem kriptográfiai bizonyítékok garantálják.

Ez a technológia lehetővé teszi, hogy szervezetek, kormányzati szereplők és vállalatok függetlenül, átláthatóan és ellenőrizhetően működjenek együtt.

A TLE nem csupán egy innovatív technológiai megoldás, hanem egy olyan új szemlélet az adatbiztonságban: amely a bizalmat matematikai bizonyíthatósággal váltja fel, ezzel pedig új korszakot nyit a digitális biztonság történetében.

A cikk a Professzionál Zrt. támogatásával készült.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Generációk és percepciók: másért szeretik az irodai munkát az eltérő generációkhoz tartozók

Az iO Partners 2025 nyarán végzett online kutatása szerint a különböző korosztályok eltérően látják az ideális irodai munkafeltételeket, ami bizonyos mértékű véleménykülönbséget jelez közöttük.

Noha minden generáció mást tart a hatékony munkavégzés kulcsának, az irodai jelenlét mindhárom korosztály tagjai számára továbbra is értéket képvisel – csak épp teljesen eltérő okok miatt.

A hazai szellemi dolgozók körében vizsgálta az irodisták munkahelyi környezetének jellemzőit az iO Partners 2025 júniusában 500 fős mintán végzett kvantitatív online kutatása. A felmérés jól kirajzolódó generációs eltéréseket mutatott az irodai munkakörnyezet megítélésében, és összességében arra hívta fel a figyelmet, hogy a valódi kérdés nem az, szükség van-e irodára, hanem az, ki, miért és milyen formában tartja azt nélkülözhetetlennek.

Home office vagy iroda?

A kutatás alapján a magyar nagyvárosi irodisták közel fele (52%) dolgozik valamilyen rendszerességgel otthonról. Az arányokban ugyanakkor markáns különbségek mutatkoznak: az Y generáció (30–45 évesek) körében a legmagasabb a heti legalább három napot home office-ban dolgozók aránya (41%), szemben az X generációra (45–60 évesek) jellemző 27%-kal.

Az idősebbek közel kétharmada (64%) egyáltalán nem, vagy csak nagyon indokolt esetben dolgozik otthonról (ez az arány a Y-oknál 43, a Z-knél 42%), miközben a legfiatalabb, 20-30 éves munkavállalókra a heti 1-2 nap otthoni munka a legjellemzőbb: ez 35 százalékukra igaz.

Hol terem a hatékonyság?

A kutatásban résztvevők 39 százaléka a home-office-t tartotta hatékonyabbnak, míg 20 százalék az irodát, de a korosztályok között itt is érdekes mintázat rajzolódik ki. Az X generációban a legmagasabb azok aránya, akik az irodai munkát tartják eredményesebbnek, míg az otthonról elvégzett munkát az Y generáció tagjai érzik a leginkább hatékonynak. A legifjabb munkavállalók csaknem fele (46%) ugyanakkor akként foglalt állást, hogy mindkét munkatér hasonlóan hatékony.

Milyen a vonzó iroda?

Az talán nem meglepő, hogy a Z generáció digitális bennszülöttként magabiztosan dolgozik távolról, ám a kutatás érdekes tanulsága az, hogy számukra különösen fontos előny a társaság és a munkatársak közelsége, ha az irodában végzett munkáról van szó. Preferenciáik tekintetében kiderült, hogy szívesen dolgoznak modern, közösségi terekben, értékelik az ergonomikus berendezést és a nyitott, együttműködést ösztönző irodai környezetet. A fejlesztések közül a telefonfülkék és a csendes zónák bevezetését támogatják leginkább.

Az Y generáció számára az ideális iroda tekintetében a legfontosabb tényező a jó lokáció és a megközelíthetőség. Ez egyébként a teljes vizsgált mintára igaz, de az Y generáció képviselte legmagasabb arányban (74%) ezt a véleményt. Ők azok, akik az otthoni munkát tartják a leginkább hatékonynak, ugyanakkor az irodát a munka-magánélet egyensúly megteremtésének eszközeként is látják. Az irodai dizájn és a vizuális környezet – beleértve a műalkotásokat és dekorációkat – pozitív hatását is ők értékelik legmagasabban. Sokuk számára az iroda olyan tér, ahol rendezettebben, fókuszáltabban tudnak dolgozni.

Az X generáció tagjai a legkonzervatívabb irodahasználók: 48 százalékuk soha nem dolgozik otthonról. Ők tartják leginkább hatékonynak az irodába való bejárást, elsősorban a napi rutin és a struktúra megtartása miatt. Jóllehet az ideális iroda jellemzői közül náluk is a jó elhelyezkedés és a rövidebb utazási idő a leginkább kiemelt, az újfajta irodai terek vagy fejlesztések kevésbé hatnak rájuk ösztönzőleg.

Lehet hatékony és szerethető az iroda?

Bár a kutatás jól kirajzolja a generációk közötti különbségeket, az eredményekből az is kiderül, hogy minden korosztály számára kialakítható motiváló, inspiráló és a hatékonyságot növelő irodai környezet.

Az iO Partners szakértői szerint a munkatér ma már nemcsak funkcionális kérdés, hanem stratégiai eszköz: a megfelelő környezet nemcsak a meglévő munkatársak elégedettségét és produktivitását növeli, hanem az új tehetségek bevonzásában is versenyelőnyt jelent. Az a vállalat, amely ezekhez az igényekhez tud alkalmazkodni, nemcsak elégedettebb, hanem lojális, elkötelezett dolgozókat is nyer.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A gazdálkodók igényeit kiszolgáló meteorológiai állomással lép piacra a Széchenyi István Egyetem

Innovatív meteorológiai állomást fejlesztettek a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán, amelyet a napokban szakmai partnereknek, viszonteladóknak, gazdálkodóknak mutattak be.

Az Unisense névre keresztelt műszer a legmodernebb technológia segítségével pontos adatokat biztosít a mezőgazdasági termelőknek, támogatva a hatékonyság növelését és a kockázatok minimalizálását. Forgalmazása januárban elkezdődhet.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán kifejlesztett meteorológiai állomás egyaránt szolgálja a kutatás és a gazdálkodók igényeit, hozzájárulva a pontosabb, adatalapú döntések meghozatalához – hangzott el az innováció bemutatóján, amelyet az intézmény mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaságában tartottak nemrégiben. Az egyetem szakmai partnerei, leendő viszonteladók, gazdálkodók a program során részletesen megismerhették a fejlesztés sajátosságait, funkcióit és az értékesítésre szánt piaci konstrukciót.

Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja az intézmény interdiszciplináris előnyére hívta fel a figyelmet. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Az eseményen dr. Tóth Tamás dékán kiemelte, a precíziós gazdálkodással kapcsolatos kutatások mintegy harminc évre nyúlnak vissza a karon. Ez alapozta meg a Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszék létrehozását, amely igazi szakmai műhelyként működik. Felhívta a figyelmet a Széchenyi István Egyetem interdiszciplináris szemléletére, amely ebben a fejlesztésben is megmutatkozik, hiszen a tanszék munkatársai mellett többek között a Digitális Fejlesztési Központ szakemberei és az egyetem hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. is fontos szerepet vállalt a projektben.

„Az intézmény fókuszában álló területek, mint a precíziós mezőgazdaság, a digitalizáció, az adatértékelés és a mesterséges intelligencia egyszerre jelennek meg az innovációban” – hangsúlyozta.

Dr. Teschner Gergely egyetemi docens elmondta, 2019 óta alkalmaznak különböző IoT-szenzorhálózatokat a karon, és az évek során rengeteg tapasztalatot szereztek az adatelemzésben. Ez alapozta meg a saját fejlesztési tevékenységet.

„Másfél éve fogalmazódott meg bennünk annak a meteorológiai állomásnak az ötlete, amely egyszerre kínál minden olyan funkciót, amelyekre a gazdálkodóknak szükségük van. A különböző szenzorok segítségével a műszer többek között a talajnedvességet és a talajhőmérsékletet, a szélirányt és a szélsebességet, a napsugárzás intenzitását, a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, valamint a légnyomást, és a levélfelületi nedvességet is méri”

– sorolta.

A gazdálkodókat segítő, élenjáró technológiákat alkalmazó fejlesztésről dr. Teschner Gergely egyetemi docens számolt be. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Hozzátette, az eszközön különböző adatküldési periódusokat lehet beállítani, és 15 perces periódus esetén teljes sötétségben is nyolc napig üzemképes az akkumulátor, amelynek feltöltéséhez nyári időszakban három óra szükséges. Az Unisense belső memóriája 40 adatküldési ciklus adatait tudja eltárolni, aminek akkor van jelentősége, ha az elküldött adatot valamilyen okból a szerver nem fogadta.

Az előadásból kiderült, a szoftveres hátteret az egyetem Digitális Fejlesztési Központja biztosította. A felhasználói felületet úgy alakították ki, hogy a gazdák egy közösséget alkotva meg tudják nézni egymás adatait. Ez egyrészt költséghatékonysági szempontból fontos, másrészt pedig még komplexebb képet ad az időjárási viszonyokról a mezőgazdasági termelők számára. Az adatok webes és mobilalkalmazáson keresztül is elérhetők: a rendszer előzményeket kezel, hibajelzéseket küld, és a közeljövőben növényvédelmi előrejelzésekkel is kiegészül.

Az értékesítésben kulcsszerepet kap az Uni Inno Zrt. Mint elhangzott, jelenleg havi harminc állomás gyártására van kapacitás, és az első megrendeléseket várhatóan január közepére teljesítik. A piaci értékesítésre három csomagot alakítottak ki a szenzorfelszereltségtől függően, amelyek ára 380 és 550 ezer forint között változik.

Dr. Teschner Gergely összegzésképp elmondta: azért érdemes az Unisense mellett dönteni, mert a fejlesztés stabil egyetemi háttérrel rendelkezik, a gyártás és a terméktámogatás is hazai, ezért a szerviz és alkatrészellátottság is biztosított. Mindemellett kiemelte a jó ár-érték arányt, valamint azt, hogy a termék fejlesztése a jövőben is folytatódik, így a platform további funkciókkal bővül. Az innovációról további részletek itt olvashatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!