Gazdaság

A duális képzés járvány idején sem szünetel

A tavaly decemberben Kínából induló, majd világméretűvé szélesedő koronavírus-járványnak a legtöbb ország drasztikus korlátozások bevezetésével próbált gátat szabni. Az intézkedések kiterjedtek az élet szinte minden területére. A közoktatási intézmények 1-2 nap alatt kényszerültek átállni a többségük számára szinte teljesen újdonságnak számító digitális tanrendre. Jóval könnyebben vették az akadályokat azok a duális képzést folytató vállalatok, ahol az online platformok használata napi rutinnak számít, és a tananyag jelentős része digitális formában már korábban is a diákok rendelkezésére állt.

A tapasztalatokról és a tanulságokról beszélgettünk Siszer Tamással a Festo Kft. Délkelet-Európai Didactic régió vezetőjével, Dulichár Péterrel a Festo Didactic magyarországi vezetőjével, és Dr. Gurabi Gyulával a Festo-AM Kft. duális képzésének vezetőjével.

Dulichár Péter, a Festo Didactic magyarországi vezetője.

“A járvány magyarországi megjelenése éppen az egyik legfontosabb programunk közepén ért bennünket. A vészhelyzet bejelentésének napjaiban tartottuk volna az országos szakmai tanulmányi verseny (OSZTV) elődöntőjét mechatronikai technikus és automatikai technikus szakmákban. Már kitűztük az időpontot is, a meghívókat elküldtük, mindent előkészítettünk egy sikeres versenyhez – amikor az utolsó pillanatban kényszerültünk mindent lefújni. Továbbá az éppen folyamatban lévő felnőttképzéseinket, tréningjeinket szintén félbe kellett hagynunk, mert nagyobb létszámú csoportos rendezvényre már nem volt lehetőség a gyár területén. Villámgyorsan elkezdtük a tréningeket kiszervezni külső helyszínre, de így is csak egy programot tudtunk megtartani. Az időközben kihirdetett karantén intézkedések következtében próbáltunk a helyzetnek megfelelően viszonylag gyorsan dönteni a nemzetközi Skills versenyek résztvevőinek felkészítéséről, a folytatás megszervezésének feltételeiről is. A többfordulós válogatót tizenhat fővel kezdtük el, de csak egyetlen tantermi felkészítést tudtunk megtartani, amikor kitört a járvány. Ezért a Skills felkészítést online platformra helyeztük, ami tökéletesen bevált. Ez bátorított bennünket arra, hogy a szakképzésben is alkalmazzuk ezeket a megoldásokat.” – idézte a váratlan fordulatokat Dulichár Péter. “Ebben a helyzetben felértékelődtek azok a megoldások, amelyek a távoktatásban alkalmazhatók: a különböző szoftverek, szimulációk. A legnagyobb fejtörést a tanműhelyi gyakorlatok elmaradása jelentette. Így olyan alkalmazásokat kerestünk, melyekkel a digitális körülmények között is megvalósítható a gyakorlati képzés. Több olyan szoftvermegoldást alkalmaztunk 2D és 3D szimulációkkal, amelyekkel ha nem is a maga fizikai valóságában, de lehetőség nyílik gyakorlati feladatok végzésére. Ezeket a szoftvereket 3 hónapos időszakra ingyenessé is tettük a diákok és az oktatók számára. A gyakorlati oktatás során szerzett tapasztalatok alapján úgy gondolom, hogy ezek a megoldások a járványtól függetlenül a jövőben is nagyon jó eszközök lehetnek az oktatásban.”– osztotta meg tapasztalatait a Festo oktatási szakembere.

Nem csak a szoftver, a mentális állapot is fontos

“A vírusjárvány kezelésével kapcsolatos kormányrendelet ugyan lehetővé tette, hogy a duális képzést a termelői hely folytassa, mi mégis úgy döntöttünk, hogy a közoktatáshoz hasonlóan digitális eszközökkel, a virtuális térben folytatjuk az oktatást. Ennek az volt az oka, hogy nem akartuk kockáztatni a tanulók egészségét azzal, hogy a tömegközlekedést használva jöjjenek be a duális képzés helyszínéül szolgáló gyáregységbe. Ezt úgy oldottuk meg, hogy minden tanuló céges laptopot kapott otthoni használatra. Az eszközökre installáltuk azokat a programokat, amelyek digitális oktatásáról döntöttünk és használatukkal elérhetővé váltak a magyarországi, és a németországi adatbázisok. Három nap alatt átnéztük a két évre előre elkészített tantervünket, ezt bővítettük, illetve az aktuális igényekre “szabtuk”. Azokat a szoftvereket terveztük oktatni, amelyek egyébként a cégen belül használatosak a technikusi körben. Ilyenek az AutoCAD, az Inventor, a FluidSIM és még néhány speciális célszoftver. A tanterv alapján ezekre a második év végén került volna sor, de eldöntöttük, hogy ezek oktatását előre hozzuk. A diákok számára a Moodle eLearning rendszerbe töltöttük fel és tettük elérhetővé azokat a digitális tananyagokat is, amelyeket magyar mérnök tanárok állítottak össze, másrészt hozzáférést biztosítottunk a Németországban több évtizede működő Festo virtuális akadémia oktatási anyagaihoz. Ez egy nemzetközi online felület, amelyet a Festo folyamatosan frissít olyan oktatási illetve webinar animációkkal, leírásokkal, amelyek bemutatják egy-egy termék működését. Itt nyelvi oktatóanyagok is elérhetők különböző szakterületekről német és angol nyelven. Emellett a Festo duális képzésének németországi központja létrehozott egy adatbázist is, ahol az egyes külföldi gyárak duális tananyagát teszik elérhetővé.”- mondta Gurabi Gyula.

“A digitális tanrend kihirdetése után nálunk is elindult az oktatás, és azt mondhatom, hogy egy percnyi leállás nélkül folyamatos volt a digitális képzés. A járvány előtti munkarenddel megegyezően hetente két alkalommal foglalkoztunk a diákokkal – a gyáron belül reggel nyolctól délután fél 5-ig tartott az éppen aktuális szoftverek oktatása. Emellett műszaki rajz szerepelt a programban, házi feladatot is kaptak, vagyis a gyakorlati oktatást egyfajta kibertérben, virtuálisan végeztük. Ahogy említettem, nem álltunk le egy napra sem, bár a srácok panaszkodtak, hogy nagyon nehéz digitálisan dolgozatokat írni. Ez az oktatási forma június közepéig tart, mert ahogy vége a tanévnek, indul a négy hetes szakmai gyakorlat, ami az oktatási program szerves része.”-tette hozzá a szakember.

Dr. Gurabi Gyula, a Festo-AM Kft. duális képzésének vezetője.

Gurabi Gyula felidézte a kezdeti technikai nehézségeket, illetve emlékeztetett arra, hogy a karantén helyzetben különösen fontos figyelemmel kísérni a diákok mentális állapotát. “Természetesen mi is kerestük azokat az ideális platformokat, amelyeken zökkenőmentesen megvalósítható a digitális oktatás. Ami igazán nehezítette az életünket, az az egységes szoftverrendszer valamint az interaktív, valósidejű multifunkcionális szoftver rendszer hiánya. A mérnöktanár kollégák a Gépészeti tanműhelyből és a Pneumatika laborból oktattak a kamerák előtt állva, sőt volt olyan, hogy kísérleteket mutattak szemléltető eszközökön. Ezzel is próbáltuk a jól ismert tanműhelyi és labor körülményeket digitálisan átsugározni. Így a megszokott tanulói környezetüket valamennyire biztosítani tudtuk. Arra is figyeltünk, hogy érzelmileg se szakadjanak el a Festo vállalati környezettől. A technikai problémák leküzdésén túl azzal is szembesültünk, hogy a diákok hangulatában és kommunikációjában milyen változást hozott ez a helyzet. A tanulók részéről sokszor az alacsonyabb szintű hangulati állapotot, letargiát, rosszkedvűséget, szélsőséges hangulati állapotokat és a magányosság érzését tapasztaltuk. Ezért összeállítottunk egy 40 kérdésből álló kérdőívet, amelynek a segítségével próbáltuk felmérni, hogy milyen mentális állapotban vannak a diákok. Visszajelzést kértünk a tananyagról, hogy mit sikerült könnyen feldolgozni, vagy mi okozott nehézséget.

A válaszok a jövőben a kibertéri digitális oktatás módszertanának alakításához fontos információt szolgáltatnak. Megkérdeztük azt is, hogyan viselik a bezártságot, mivel töltik a szabadidejüket, mi az, ami a magánéletben legjobban hiányzik. Adtunk olyan feladatot, hogy készítsenek egy rövid, humoros videót arról, hogy hogyan nyitják ki az ajtót, ha tudják, hogy fertőzött a kilincs. Néhányan nem is reagáltak erre a feladatra, de többen 2-3 videót is készítettek. Fontos visszajelzés volt, hogy egyáltalán hányan vették komolyan a kérésünket. Egyébként minden egyes óra után készítettünk egy képernyő fotót, amelyen mindenki, aki bejelentkezett látható volt, így dokumentáltuk a jelenlétet. A gyárban pünkösddel véget ért a Home Office időszaka vagyis megpróbáljuk elkezdeni a normális életet. A mi esetünkben ez nem jelent különösebb változást, már készülünk a következő, szeptembertől induló tanévre. Terveink szerint a második évfolyamon mechatronikát és gépgyártás-technológiát fogunk oktatni. Készítettünk egy toborzó videót a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrummal közösen, ebben a jelenlegi tanulóink beszélnek a szakképzésről. A videó a Facebookon is elérhető, eddig több mint 116 ezren nézték meg ezt a filmet.”

Nemzetközi tapasztalatok

Siszer Tamás, a Festo Kft. Délkelet-Európai Didactic régió vezetője.

“A Festo Didactic a világ közel 180 országban van jelen és folytat képzéseket. Vezető oktatási szolgáltatóként számunkra stratégiai jelentőségű a minőségi szakképzés alakítása és a munkaerő utánpótlás képzése. A szakképzésben résztvevő partnereink minden nap szembesülnek azokkal a kihívásokkal, amelyet a tudás hatékony átadása jelent a legváltozatosabb feltételek között. 1960 – a Festo oktatási üzletágának megalakulása – óta számos technológiai váltás és új oktatási módszertan jelent meg a piacon. Ehhez mindig alkalmazkodnunk kellett, hogy megtartsuk vezető pozíciónkat, sokszor egészen különleges körülmények között. Például napjainkban, a vírusjárvány közepette. Az iskolák a legtöbb helyen bezártak, ezért felértékelődtek azok a szoftveres szimulációk, gyakorlati oktatást támogató megoldások, melyeket július végéig a Festo ingyenesen elérhetővé tett mindenki számára. Az online oktatás során az elektronikus tananyagokból is biztosítottunk ingyenesen jó néhányat az igénylők számára. A jelenlegi járványhelyzet sokféle megoldásra ad módot. Van aki saját indíttatásból egy webinár vagy online továbbképzésen vett részt, de számos munkáltató nem szabadságra küldte munkatársait, hanem a továbbképzésükre fordítottak nagyobb hangsúlyt, és nagyon sikeres online képzéseket, tréningeket tartottak. Tapasztalataink szerint a jelenlegi helyzetben azok a – például egy-egy PLC – képzések bizonyultak sikeresnek, amelyek esetében a gyakorlati háttér online módon is rendelkezésre állt.”– beszélt tapasztalatairól Siszer Tamás.

Véleménye szerint a karantén számos szempontból egy olyan nem várt főpróba volt, ahol különböző megoldásokat tesztelhettek és összegyűjthették a legjobb megoldásokat. Ilyen tapasztalat volt a digitális oktatással szemben legtöbbször felvetett ellenérv, hogy ebben a képzési formában az emberi reakció hiányzik. “Ennek ellenére mégis elképzelhető, hogy ebbe az irányba megyünk, hiszen rendkívül feszített az oktatásra rendelkezésre álló idő. Ezért a jelenlegi helyzettől függetlenül is lehetőséget látok ebben a magunk és az oktatási rendszer számára is. Hiszen így a valós fizikai jelenlétet igénylő tantárgyakra, illetve témakörökre nagyobb hangsúlyt és több időt tudunk fordítani. Amihez pedig nem elengedhetetlenül szükséges az oktató fizikai jelenléte, azt át tudjuk helyezni az egyéni önálló tanulás keretei közé.”– említett egy fontos szempontot.

Az oktatási szakember szólt arról is, hogy a Festo társadalmi szerepvállalása keretében igen kedvező fogadtatásra talált az a kezdeményezésük, amely többek között a Digitális Összefogás programon keresztül minden héten, tapasztalt oktatóik bevonásával ingyenes pneumatika, elektropneumatika webes szemináriumot tartottak kétszer 45 perc időtartamban a szakképzésben tanuló diákok részére. Ehhez rendelkezésre állt olyan online videokonferencia szoftver, mely akár egyidejűleg 250 fiatal csatlakozását is lehetővé tette. A Digitális Összefogás program részeként ezeken az órákon nagyobb részben a pneumatika- és elektropneumatika alapismeretek, valamint a PLC ismeretek kerültek a középpontba. A Festo CIROS szoftvere elsősorban mechatronika, robotika, PLC programozó témában nyújtott megoldást a szakképzésben, vagy műszaki felsőoktatásban tanulók és tanítók számára 3D virtuális oktatási környezetben történő mechatronikai gyakorlati feladatok végrehajtására. Ez a megoldás 2020. július 30-ig ingyenesen elérhető.

www.festo.hu

Up Next

A Viber csoportos videóhívás már Magyarországon is elérhető

Don't Miss

Vállalati ügyfelek részére indít programot az Alza.hu

Gazdaság

Idén végre Magyarországon is duplázódhat az ingatlanbefektetések értéke

Jelentősen erősödött a befektetői kedv a tavalyi év utolsó hónapjaiban a közép- és kelet-európai ingatlanpiacon.

A kivételesen erős decembernek köszönhetően a régió befektetési piaca ismét átlépte a 10 milliárd eurós határt az év során. A teljes volumen 2024-ben 50%-kal bizonyult magasabbnak, mint az előző évben, és mivel a beruházók arra számítanak, hogy az év előrehaladtával felélénkül a piac, ezért idén további 15-20%-os növekedés várható – derült ki a CBRE Magyarország „Market Outlook 2025” című rendezvényén.

„Az ingatlanbefektetési felmérésünk alapján a nyugat-európai piacokon bérlakásba kívánnak a legtöbben fektetni, de nagyon optimista a hangulat a hoteleket illetően is. A tavalyi évben a közép-európai forgalom egyharmada kiskereskedelmi ingatlanokba áramlott, idén pedig a logisztika az egyértelmű kedvenc, ez hajthatja a piacokat. Az irodák megítélése méltánytalanul negatív, pedig a jelenlegi árazás mellett jó beszállási lehetőségek adódnak, különösen, hogy a fejlesztési volumen Európa-szerte alacsony”

– mondta Borbély Gábor, a CBRE közép-európai piacelemzési igazgatója.

A kiskereskedelem és a szállodák iránti befektetési hajlandóság mind a nyugat-európai, mind pedig a közép-kelet-európai piacokon tovább erősödött 2025-ben. A mesterséges intelligencia iránti erős kereslet hatására az adatközpontok népszerűsége tovább növekszik, de ez a trend Közép-Európában még nem jelentős. Régiónkban erősebb az egészségügyi és speciális lakhatási ingatlanok iránti kereslet (diákszálló, nyugdíjas otthon), ugyanakkor az elérhető kínálat szűkössége gondot okoz.

A felmérés erős optimizmust mutatott a befektetők körében: a megkérdezettek 70% arra számít, hogy a piaci aktivitás 2025 végére helyreáll, a közép-európai régióban valamivel később következhet be ez a felpattanás. A CBRE kutatása arra is rávilágított, hogy az európai befektetők már harmadik éve az Egyesült Királyságot tartják a legcsábítóbb célpontnak a kockázathozam-profil alapján. Ezt követi Spanyolország és Lengyelország. A városok szintjén London a legvonzóbb a nemzetközi tőke számára, a brit fővárost Madrid és Párizs követi. Varsó első ízben került be a top5 befektetői célpont közé az európai mezőnyben. A közép-európai tőke számára egyértelműen a lengyel piac a legkecsegtetőbb, ugyanakkor idén több tőkére számíthatunk a régión kívülről, aminek Magyarország is izgalmas célpontja lehet.

„A kelet- és közép európai régióban tevékenykedő befektetők fele azt tervezi, hogy idén növeli az ingatlanokba fektetett összeget, és most újra arra számítunk, hogy új tőke is felfedezi a régiót. A kockázatvállalási hajlandóság növekedése a hazai befektetői körben is megfigyelhető. Az EU-n kívül a dél-afrikai és izraeli befektetési aktivitás erősödött a legjobban tavaly a régióban, idén mellettük megjelenhetnek a kínai befektetők is a kereskedelmi ingatlanpiacon – ezúttal nemcsak végfelhasználóként, hanem befektetőként is”

– tette hozzá Borbély Gábor.

„Az idei év az ingatlanbefektetések területén egyértelműen a logisztika éve lehet Magyarországon. Jelenleg közel félmilliárd euró összértékben dolgozunk ingatlanok értékesítésén, de a teljes éves forgalom akár jóval meg is haladhatja ezt az összeget, hiszen – például az irodák esetében – eladó termék nagyobb volumenben is elérhető. A következő hónapok valamennyi szereplő számára az aktív marketing időszakát hozzák el, hogy minél több tranzakció célegyenesbe forduljon, így ezek az ügyletek már az idei befektetési forgalmat növelhetik”

– összegezte Tim O’Sullivan, a CBRE Magyarország tőkepiaci főigazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megváltoztatja a játékszabályokat a mesterséges intelligencia a pénzügyekben

Egyre nagyobb teret nyer a pénzügyi területen a mesterséges intelligencia – a vállalatok több, mint hetven százaléka használja valamilyen szinten pénzügyi folyamatai során.

Az arány ráadásul a következő három évben várhatóan 80 százalék fölé emelkedik majd – állapította meg a KPMG. A szervezet a pénzügyi beszámolók előkészítésének szezonjában tette közzé 2024 folyamán készült globális kutatásainak eredményeit.

A KPMG International már jóideje figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia szerepét a különböző szektorokban. Tavaly áprilisban a vállalatok körében végzett felméréskor megállapította, hogy a vizsgált cégek csaknem háromnegyede valamilyen mértékben már használja az AI-t a pénzügyi tevékenységeik során. Legutóbb 2024 szeptemberben újra górcső alá vette a témát, és jelentősen bővítette a kutatási mintát: a vizsgált régiók számát 23 fejlett és feltörekvő piacra, a megkérdezett vállalatok számát pedig 2900-ra növelte.

„Az világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia használatában ez alatt a fél év alatt is jelentős előrelépés történt. Az AI-t egyre több vállalat alkalmazza nemcsak a pénzügyi riporting folyamatban, hanem a pénzügyek szélesebb területein is, beleértve a számvitelt, a pénzügyi tervezést, a kockázatkezelést vagy az adókezelést, illetve treasury menedzsmentet” – magyarázza Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.

A kutatás során a cégek érettségét is vizsgálták. A kérdésekre adott válaszok alapján a vállalatokat három kategóriába sorolták a kutatók. 18 százalékuk kezdő AI-használónak számít, 58 százalék a haladó fázisban van, 24 százalék pedig vezetőnek tekinthető.

Megtérül a befektetés az AI-ba

A pénzügyi csapatok a legkülönfélébb AI-technológiákba fektetnek be, de a területen vezetőnek számító vállalatok a legnagyobb értéket a gépi tanulásban, a mélytanulásban és a generatív mesterséges intelligenciában látják. A GenAI-t például dinamikus jelentés- és beszámolókészítésre, előrejelzési modellek és forgatókönyvek készítésére, dokumentumkezelésre, vagy a megfelelések nyomon követésére használják. A KPMG felmérése szerint a pénzügyi területeken a vállalatok 71 százaléka már alkalmaz valamilyen szinten mesterséges intelligenciát, 41 százalékuk pedig ezt közepes vagy kifejezetten nagy mértékben teszi. Ezen belül a számviteli és pénzügyi tervezési feladatok élenjárnak etéren, mivel számos azonnali előnyt kovácsolhatnak a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások használatával; a mélyebb adatfeldolgozástól és pénzügyi jelentéskészítéstől a valós idejű információszerzésen át a prediktív elemzésig. A példát a pénzügy más területei is követik, a treasury menedzsmentben és kockázatkezelésben például minden második cég alkalmaz kísérleti jelleggel AI-t, ami segíthet a jobb adósságkezelésben, a pénzforgalmi előrejelzések készítésében, csalások felderítésében, hitelkockázat-értékelésekben, valamint a treasury- és kockázatkezelési szcenárió elemzési feladatokban.

A vizsgálat alapján elmondható, hogy a cégek 85 százaléka megtalálta számítását a mesterséges intelligenciába történő beruházással, ráadásul jelentős részük (37 százalék) a várakozásnál is jobb eredményekkel dicsekedhet. „A pénzügyi funkciók AI-val való felvértezésével elért eredmények bizonyára tovagyűrűznek, és ez a jövőben az AI használatát más szakterületeken is ösztönözni fogja” – vélekedett Rakó Ágnes.

További előnyöket jelenthet a megnövekedett hatékonyság és pontosság, a kevesebb emberi hiba, a trendek pontosabb előrejelzésének képessége, a gyorsabb és jobb adatalapú döntéshozatal, az alacsonyabb költségek vagy a jobb szabályozási megfelelés.

A KPMG felmérése szerint a trend nem áll meg, sőt, a cégek a következő három évben tovább tervezik növelni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra szánt kiadásaikat, ami az érettség legmagasabb fokán álló vállalatoknál az informatikai büdzsé 16 százalékát is meghaladhatja.

A Gen AI a jövő egyértelmű fókuszpontja

A KPMG adatai szerint a pénzügyi beszámolókészítéshez a vizsgált vállalatok mintegy 30 százaléka alkalmaz szelektíven vagy széles körben mesterséges intelligenciát, és ez az arány a következő három évben elképesztő mértékben, 83 százalékra emelkedhet. A Gen AI esetében ezek az arányok 13, illetve 56 százalékon állnak. Áprilisban még a cégek 6 százaléka jelezte, hogy nem tervezi bevonni a generatív mesterséges intelligenciát a pénzügyi beszámolók készítésébe. Szeptemberre ez az arány 1 százalékra esett vissza. Eközben a Gen AI használata az összes vizsgált vállalat körében 13 százalékról 17-re emelkedett.

Az AI használatban élenjáró vállalatok több mint nyolcszoros mértékben alkalmaznak Gen AI-t a haladókhoz vagy kezdőkhöz képest. Ezen túlmenően a vezetők 54 százaléka a következő egy évben prioritásként kezeli ezt a technológiát, szemben azzal a 36 százalékkal, amely inkább a hagyományos mesterséges intelligenciára összpontosít.

Adatbiztonság, átláthatóság, költségek – aggodalmak az AI bevezetése kapcsán

Tekintettel a pénzügyi adatok érzékenységére, a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfőbb akadályai a potenciális adatbiztonsági és adatvédelmi sebezhetőségek – ezt említette a válaszadók 57 százaléka. További jelentős aggodalomra ad okot a megfelelő belső kompetencia hiánya, a limitált hozzáértés és AI-tudás (53 százalék), a következetes és releváns adatgyűjtés nehézségei (48 százalék), a magas kezdeti implementációs költségek (45 százalék) és az átláthatóság hiánya (40 százalék).

A KPMG felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata kapcsán a vállalatok a pénzügyi területeken hasonló akadályokkal és aggodalmakkal szembesülnek, a vezetőnek számító cégek azonban többet tesznek ezek leküzdéséért. Csaknem háromnegyedük dolgozott már ki keretrendszereket, iránymutatásokat az AI felelős és biztonságos felhasználására vonatkozóan, így támogatva a biztonságos innovációs folyamatokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre többet várnak el a nyugdíj-megtakarítóktól a pénztárak

Idén januártól több önkéntes nyugdíjpénztár is emelt a minimálisan elvárt havi tagdíjon – hívták fel a figyelmet a Grantis szakértői.

Emelkednek idén a tagdíjak

2025-től több önkéntes nyugdíjpénztár is megemelte a minimum tagdíjat. Az Alfánál 9 ezer forintról 10 ezer forintra, az Aranykornál 10 ezer forintról 12 ezer forintra, a Bizalomnál 7 ezer forintról 8 ezer forintra növekedett a havi tagdíj. A Pannóniánál 6 ezer forintról 8 ezer forintra, az OTP-nél 8 ezer forintról 10 ezer forintra emelkedett a tagdíj – derült ki a Grantis öngondoskodási szakértőinek összeállításából.

A Honvéd nyugdíjpénztárnál rendszerint az aktuális minimálbér 60 százaléka alapján számolják az éves minimális tagdíjat. A tavalyi 13 340 forintról így idén 14 540 forintra emelkedett a havi tagdíj.

A legalacsonyabb tagdíj elvárás jelenleg az Életútnál van, havi 5 000 forint. A legmagasabb pedig a Honvédnál, ahol 14 540 forint a havonta fizetendő tagdíj mértéke.

A pénztártagok fele továbbra sem fizeti a díjat

A Grantis szakértői felhívták arra is a figyelmet, hogy a jelenlegi 1 millió 69 ezer fős taglétszámmal már legalább minden tizedik magyar önkéntes nyugdíjpénztári tag.

A tagoknak viszont mindössze csak a fele fizeti rendszeresen a tagdíjat. A pénztáraknál nem kötelező a havi befizetés, negyedévente, illetve évente is lehet teljesíteni a tagdíjat, azonban a tagok fele még így is elmulasztja ezt megtenni.

Bár a pénztárak többsége nem szankcionálja a késlekedést és a passzivitást, de a pénztártag nyugdíjcélja veszélybe kerülhet, ha nem takarékoskodik.

A független alkusz korábban megvizsgálta a nyugdíjbiztosítások minimumdíjait is. A biztosítók többsége jellemzően legalább 10-12 ezer forintos havi rendszeres megtakarítást vár el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol elvárt a rendszeresség, ott jellemzően jobban kitartanak a megtakarítók a nyugdíjcéljuk mellett.

A Grantis szakértői emlékeztetnek: a minimum díjaknál érdemes nagyobb összeget félretenni nyugdíjcélra, hogy a nyugdíjas években valódi segítséget nyújtson a megtakarítás.

Idén lakáscélra is felhasználható a megtakarítás

A szakértők emlékeztettek, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások a 2025-ös év folyamán kivételes módon, adómentesen hozzáférhetők ingatlancélú felhasználásra.

Ingatlancélnak számít a lakáshitelhez szükséges önerő biztosítása, a lakáshiteltörlesztés, az ingatlanvásárlás, az építkezés és a felújítás is. A kifizetést a pénztártag nemcsak saját maga, de a házastársa vagy a gyermeke számára is kérheti.

A megtakarítás felvételére a 2024. szeptember 30-ig felhalmozott összeg keretéig van lehetőség. A feltételek teljesülése esetén a pénztárak az igényléstől számítva 60 napon belül fizetnek.

Kétszámjegyű hozamok a pénztáraknál

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokkal egészen kiemelkedő hozamokat tudtak a megtakarítók elérni, bőven kétszámjegyű volt a növekedés. Míg a portfóliók jelentős része 10-20 százalékkal gyarapította a nyugdíjra gyűjtögetőket, volt olyan portfólió is, ahol 30 százalék feletti hozamot lehetett zsebre tenni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!