Gazdaság

A duális képzés járvány idején sem szünetel

A tavaly decemberben Kínából induló, majd világméretűvé szélesedő koronavírus-járványnak a legtöbb ország drasztikus korlátozások bevezetésével próbált gátat szabni. Az intézkedések kiterjedtek az élet szinte minden területére. A közoktatási intézmények 1-2 nap alatt kényszerültek átállni a többségük számára szinte teljesen újdonságnak számító digitális tanrendre. Jóval könnyebben vették az akadályokat azok a duális képzést folytató vállalatok, ahol az online platformok használata napi rutinnak számít, és a tananyag jelentős része digitális formában már korábban is a diákok rendelkezésére állt.

A tapasztalatokról és a tanulságokról beszélgettünk Siszer Tamással a Festo Kft. Délkelet-Európai Didactic régió vezetőjével, Dulichár Péterrel a Festo Didactic magyarországi vezetőjével, és Dr. Gurabi Gyulával a Festo-AM Kft. duális képzésének vezetőjével.

Dulichár Péter, a Festo Didactic magyarországi vezetője.

“A járvány magyarországi megjelenése éppen az egyik legfontosabb programunk közepén ért bennünket. A vészhelyzet bejelentésének napjaiban tartottuk volna az országos szakmai tanulmányi verseny (OSZTV) elődöntőjét mechatronikai technikus és automatikai technikus szakmákban. Már kitűztük az időpontot is, a meghívókat elküldtük, mindent előkészítettünk egy sikeres versenyhez – amikor az utolsó pillanatban kényszerültünk mindent lefújni. Továbbá az éppen folyamatban lévő felnőttképzéseinket, tréningjeinket szintén félbe kellett hagynunk, mert nagyobb létszámú csoportos rendezvényre már nem volt lehetőség a gyár területén. Villámgyorsan elkezdtük a tréningeket kiszervezni külső helyszínre, de így is csak egy programot tudtunk megtartani. Az időközben kihirdetett karantén intézkedések következtében próbáltunk a helyzetnek megfelelően viszonylag gyorsan dönteni a nemzetközi Skills versenyek résztvevőinek felkészítéséről, a folytatás megszervezésének feltételeiről is. A többfordulós válogatót tizenhat fővel kezdtük el, de csak egyetlen tantermi felkészítést tudtunk megtartani, amikor kitört a járvány. Ezért a Skills felkészítést online platformra helyeztük, ami tökéletesen bevált. Ez bátorított bennünket arra, hogy a szakképzésben is alkalmazzuk ezeket a megoldásokat.” – idézte a váratlan fordulatokat Dulichár Péter. “Ebben a helyzetben felértékelődtek azok a megoldások, amelyek a távoktatásban alkalmazhatók: a különböző szoftverek, szimulációk. A legnagyobb fejtörést a tanműhelyi gyakorlatok elmaradása jelentette. Így olyan alkalmazásokat kerestünk, melyekkel a digitális körülmények között is megvalósítható a gyakorlati képzés. Több olyan szoftvermegoldást alkalmaztunk 2D és 3D szimulációkkal, amelyekkel ha nem is a maga fizikai valóságában, de lehetőség nyílik gyakorlati feladatok végzésére. Ezeket a szoftvereket 3 hónapos időszakra ingyenessé is tettük a diákok és az oktatók számára. A gyakorlati oktatás során szerzett tapasztalatok alapján úgy gondolom, hogy ezek a megoldások a járványtól függetlenül a jövőben is nagyon jó eszközök lehetnek az oktatásban.”– osztotta meg tapasztalatait a Festo oktatási szakembere.

Nem csak a szoftver, a mentális állapot is fontos

“A vírusjárvány kezelésével kapcsolatos kormányrendelet ugyan lehetővé tette, hogy a duális képzést a termelői hely folytassa, mi mégis úgy döntöttünk, hogy a közoktatáshoz hasonlóan digitális eszközökkel, a virtuális térben folytatjuk az oktatást. Ennek az volt az oka, hogy nem akartuk kockáztatni a tanulók egészségét azzal, hogy a tömegközlekedést használva jöjjenek be a duális képzés helyszínéül szolgáló gyáregységbe. Ezt úgy oldottuk meg, hogy minden tanuló céges laptopot kapott otthoni használatra. Az eszközökre installáltuk azokat a programokat, amelyek digitális oktatásáról döntöttünk és használatukkal elérhetővé váltak a magyarországi, és a németországi adatbázisok. Három nap alatt átnéztük a két évre előre elkészített tantervünket, ezt bővítettük, illetve az aktuális igényekre “szabtuk”. Azokat a szoftvereket terveztük oktatni, amelyek egyébként a cégen belül használatosak a technikusi körben. Ilyenek az AutoCAD, az Inventor, a FluidSIM és még néhány speciális célszoftver. A tanterv alapján ezekre a második év végén került volna sor, de eldöntöttük, hogy ezek oktatását előre hozzuk. A diákok számára a Moodle eLearning rendszerbe töltöttük fel és tettük elérhetővé azokat a digitális tananyagokat is, amelyeket magyar mérnök tanárok állítottak össze, másrészt hozzáférést biztosítottunk a Németországban több évtizede működő Festo virtuális akadémia oktatási anyagaihoz. Ez egy nemzetközi online felület, amelyet a Festo folyamatosan frissít olyan oktatási illetve webinar animációkkal, leírásokkal, amelyek bemutatják egy-egy termék működését. Itt nyelvi oktatóanyagok is elérhetők különböző szakterületekről német és angol nyelven. Emellett a Festo duális képzésének németországi központja létrehozott egy adatbázist is, ahol az egyes külföldi gyárak duális tananyagát teszik elérhetővé.”- mondta Gurabi Gyula.

“A digitális tanrend kihirdetése után nálunk is elindult az oktatás, és azt mondhatom, hogy egy percnyi leállás nélkül folyamatos volt a digitális képzés. A járvány előtti munkarenddel megegyezően hetente két alkalommal foglalkoztunk a diákokkal – a gyáron belül reggel nyolctól délután fél 5-ig tartott az éppen aktuális szoftverek oktatása. Emellett műszaki rajz szerepelt a programban, házi feladatot is kaptak, vagyis a gyakorlati oktatást egyfajta kibertérben, virtuálisan végeztük. Ahogy említettem, nem álltunk le egy napra sem, bár a srácok panaszkodtak, hogy nagyon nehéz digitálisan dolgozatokat írni. Ez az oktatási forma június közepéig tart, mert ahogy vége a tanévnek, indul a négy hetes szakmai gyakorlat, ami az oktatási program szerves része.”-tette hozzá a szakember.

Dr. Gurabi Gyula, a Festo-AM Kft. duális képzésének vezetője.

Gurabi Gyula felidézte a kezdeti technikai nehézségeket, illetve emlékeztetett arra, hogy a karantén helyzetben különösen fontos figyelemmel kísérni a diákok mentális állapotát. “Természetesen mi is kerestük azokat az ideális platformokat, amelyeken zökkenőmentesen megvalósítható a digitális oktatás. Ami igazán nehezítette az életünket, az az egységes szoftverrendszer valamint az interaktív, valósidejű multifunkcionális szoftver rendszer hiánya. A mérnöktanár kollégák a Gépészeti tanműhelyből és a Pneumatika laborból oktattak a kamerák előtt állva, sőt volt olyan, hogy kísérleteket mutattak szemléltető eszközökön. Ezzel is próbáltuk a jól ismert tanműhelyi és labor körülményeket digitálisan átsugározni. Így a megszokott tanulói környezetüket valamennyire biztosítani tudtuk. Arra is figyeltünk, hogy érzelmileg se szakadjanak el a Festo vállalati környezettől. A technikai problémák leküzdésén túl azzal is szembesültünk, hogy a diákok hangulatában és kommunikációjában milyen változást hozott ez a helyzet. A tanulók részéről sokszor az alacsonyabb szintű hangulati állapotot, letargiát, rosszkedvűséget, szélsőséges hangulati állapotokat és a magányosság érzését tapasztaltuk. Ezért összeállítottunk egy 40 kérdésből álló kérdőívet, amelynek a segítségével próbáltuk felmérni, hogy milyen mentális állapotban vannak a diákok. Visszajelzést kértünk a tananyagról, hogy mit sikerült könnyen feldolgozni, vagy mi okozott nehézséget.

A válaszok a jövőben a kibertéri digitális oktatás módszertanának alakításához fontos információt szolgáltatnak. Megkérdeztük azt is, hogyan viselik a bezártságot, mivel töltik a szabadidejüket, mi az, ami a magánéletben legjobban hiányzik. Adtunk olyan feladatot, hogy készítsenek egy rövid, humoros videót arról, hogy hogyan nyitják ki az ajtót, ha tudják, hogy fertőzött a kilincs. Néhányan nem is reagáltak erre a feladatra, de többen 2-3 videót is készítettek. Fontos visszajelzés volt, hogy egyáltalán hányan vették komolyan a kérésünket. Egyébként minden egyes óra után készítettünk egy képernyő fotót, amelyen mindenki, aki bejelentkezett látható volt, így dokumentáltuk a jelenlétet. A gyárban pünkösddel véget ért a Home Office időszaka vagyis megpróbáljuk elkezdeni a normális életet. A mi esetünkben ez nem jelent különösebb változást, már készülünk a következő, szeptembertől induló tanévre. Terveink szerint a második évfolyamon mechatronikát és gépgyártás-technológiát fogunk oktatni. Készítettünk egy toborzó videót a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrummal közösen, ebben a jelenlegi tanulóink beszélnek a szakképzésről. A videó a Facebookon is elérhető, eddig több mint 116 ezren nézték meg ezt a filmet.”

Nemzetközi tapasztalatok

Siszer Tamás, a Festo Kft. Délkelet-Európai Didactic régió vezetője.

“A Festo Didactic a világ közel 180 országban van jelen és folytat képzéseket. Vezető oktatási szolgáltatóként számunkra stratégiai jelentőségű a minőségi szakképzés alakítása és a munkaerő utánpótlás képzése. A szakképzésben résztvevő partnereink minden nap szembesülnek azokkal a kihívásokkal, amelyet a tudás hatékony átadása jelent a legváltozatosabb feltételek között. 1960 – a Festo oktatási üzletágának megalakulása – óta számos technológiai váltás és új oktatási módszertan jelent meg a piacon. Ehhez mindig alkalmazkodnunk kellett, hogy megtartsuk vezető pozíciónkat, sokszor egészen különleges körülmények között. Például napjainkban, a vírusjárvány közepette. Az iskolák a legtöbb helyen bezártak, ezért felértékelődtek azok a szoftveres szimulációk, gyakorlati oktatást támogató megoldások, melyeket július végéig a Festo ingyenesen elérhetővé tett mindenki számára. Az online oktatás során az elektronikus tananyagokból is biztosítottunk ingyenesen jó néhányat az igénylők számára. A jelenlegi járványhelyzet sokféle megoldásra ad módot. Van aki saját indíttatásból egy webinár vagy online továbbképzésen vett részt, de számos munkáltató nem szabadságra küldte munkatársait, hanem a továbbképzésükre fordítottak nagyobb hangsúlyt, és nagyon sikeres online képzéseket, tréningeket tartottak. Tapasztalataink szerint a jelenlegi helyzetben azok a – például egy-egy PLC – képzések bizonyultak sikeresnek, amelyek esetében a gyakorlati háttér online módon is rendelkezésre állt.”– beszélt tapasztalatairól Siszer Tamás.

Véleménye szerint a karantén számos szempontból egy olyan nem várt főpróba volt, ahol különböző megoldásokat tesztelhettek és összegyűjthették a legjobb megoldásokat. Ilyen tapasztalat volt a digitális oktatással szemben legtöbbször felvetett ellenérv, hogy ebben a képzési formában az emberi reakció hiányzik. “Ennek ellenére mégis elképzelhető, hogy ebbe az irányba megyünk, hiszen rendkívül feszített az oktatásra rendelkezésre álló idő. Ezért a jelenlegi helyzettől függetlenül is lehetőséget látok ebben a magunk és az oktatási rendszer számára is. Hiszen így a valós fizikai jelenlétet igénylő tantárgyakra, illetve témakörökre nagyobb hangsúlyt és több időt tudunk fordítani. Amihez pedig nem elengedhetetlenül szükséges az oktató fizikai jelenléte, azt át tudjuk helyezni az egyéni önálló tanulás keretei közé.”– említett egy fontos szempontot.

Az oktatási szakember szólt arról is, hogy a Festo társadalmi szerepvállalása keretében igen kedvező fogadtatásra talált az a kezdeményezésük, amely többek között a Digitális Összefogás programon keresztül minden héten, tapasztalt oktatóik bevonásával ingyenes pneumatika, elektropneumatika webes szemináriumot tartottak kétszer 45 perc időtartamban a szakképzésben tanuló diákok részére. Ehhez rendelkezésre állt olyan online videokonferencia szoftver, mely akár egyidejűleg 250 fiatal csatlakozását is lehetővé tette. A Digitális Összefogás program részeként ezeken az órákon nagyobb részben a pneumatika- és elektropneumatika alapismeretek, valamint a PLC ismeretek kerültek a középpontba. A Festo CIROS szoftvere elsősorban mechatronika, robotika, PLC programozó témában nyújtott megoldást a szakképzésben, vagy műszaki felsőoktatásban tanulók és tanítók számára 3D virtuális oktatási környezetben történő mechatronikai gyakorlati feladatok végrehajtására. Ez a megoldás 2020. július 30-ig ingyenesen elérhető.

www.festo.hu

Up Next

A Viber csoportos videóhívás már Magyarországon is elérhető

Don't Miss

Vállalati ügyfelek részére indít programot az Alza.hu

Gazdaság

A luxusipar digitalizációja: Virtuális polcok és valós igények

luxus kozmetikum digitális luxusipar smink telefonon

képek: Freepik

A modern luxus ma már nem helyhez kötött – ott van a nappalinkban, a telefonunk képernyőjén, egyetlen karnyújtásnyira. Egy virtuálisan felpróbált rúzs ma épp olyan benyomást kelthet, mint egy bolt tükrében tett felfedezés. A valódi kérdés az, mennyire érezzük hitelesnek ezt az élményt. Az AR, vagyis a kiterjesztett valóság akkor válik a prémium döntés eszközévé, ha ugyanazt az érzést biztosítja, amit korábban csak személyesen tapasztalhattunk meg.

Luxus a nappalidban – így próbálj sminket kanapéról

Egy prémium kozmetikum kiválasztása ritkán pusztán racionális döntés. Nemcsak azt mérlegeljük, mit tud a termék, hanem azt is, hogyan fogunk kinézni vele és hogyan érezzük majd magunkat. Illik-e hozzánk az árnyalat? Természetes lesz-e a fedése? Nem lesz túl sok? Nem lesz túl kevés? Az AR képes ezt visszaadni, hiszen valós időben illeszti a digitális elemeket a felhasználóhoz.

Ennek egyik leglátványosabb példája a korszerű virtuális próba, vagyis a VTO (Virtual Try-On), amely ma már jóval több egyszerű szűrőnél. Sokan azt gondolják, hogy a virtuális próba nem több egy egyszerű közösségi médiás filternek ható effektnél, pedig a luxusiparban alkalmazott VTO valójában egy összetett, nagy pontossággal dolgozó technológia, amely egészen más szinten működik, mint egy felületes vizuális megoldás. Amikor belenézel a kamerába, a rendszer ezredmásodpercek alatt részletesen feltérképezi az arcod jellegzetes vonásait és arányait, így a virtuálisan felvitt smink együtt tud mozogni veled. A különbség abban mérhető, mennyire érezzük hitelesnek az eredményt.

A valósághű megjelenítésben fontos szerepet játszik még a PBR (Physically Based Rendering) technológia is, amely a fény fizikai viselkedését modellezi. Ennek köszönhetően képernyőn keresztül is látható, hogyan különbözik egy fényes szájfény és egy matt rúzs. A számítógépes látás technológiája teszi lehetővé, hogy a szoftver valóban értse, mit lát, és 3D-ben kövesse az arcod tömegét. Így ha elfordítod a fejed, a virtuális rúzs nem csúszik el, hanem pontosan követi a mozdulataidat.

Tökéletes összhang: a smink, ami együtt mozog veled

A prémium kozmetikumok piacán a bizalom több, mint érzelem: a vásárlók tudatosan figyelik, mit visznek a bőrükre. Érdeklődnek az összetevők és a gyártás körülményei iránt, hiszen számít nekik a minőség és a következetesség. Itt válik igazán értékessé az AR: nemcsak azt mutatja meg, hogyan áll a termék, hanem segít megérteni, mire számíthatunk. Milyen fedést ad? Rétegezhető-e? A hiper-perszonalizáció tovább emeli a felhasználói élményt: az adatvezérelt elemzés figyelembe veszi a bőr tónusát, textúráját, esetleges problémáit, sőt még a környezeti tényezőket, például az UV-sugárzást is, ahol élsz.

Ebben a közegben a prémium árazás is új értelmet nyer. Nem pusztán a csomagolást és a márkanevet fizetik meg, hanem a következetességet, ami a laborban kezdődik és a felhasználói élményben végződik. A prémium márkák esetében a virtuális próbalehetőség és az exkluzív digitális jelenlét mellett a fogyasztók a magas minőségű kozmetikum gyártás technológiai precizitását is megfizetik, hiszen a laboratóriumi innovációk és a tiszta összetevők garantálják azt a luxusélményt, amit az AR-felületek hirdetnek.

Ígéret vagy élmény? Itt dől el a bizalom

Az AR könnyen túlzó ígéretté válhat, ha a termék teljesítménye nem támasztja alá a digitális élményt. Ebben a kategóriában ez már különösen kockázatos, hiszen a csalódás itt már bizalomvesztést jelent. Ezért a valódi kérdés nem az, hogy egy prémium márka használ-e AR-t, hanem az, milyen minőségben teszi. Mennyire pontos a megjelenítés? Mennyire következetes az offline és az online élmény? Ugyanazt kapjuk-e a valóságban, amit a képernyőn láttunk?

Amikor a technológia téged szolgál

Az online környezet új eszközöket adott a márkák kezébe, de az alapelv nem változott: a részletek számítanak. A vizuális minőség, a következetes márkahasználat, a technológiai pontosság mind azt üzeni, hogy a döntésünk jó kezekben van. Az AR akkor tölti be igazán a szerepét, ha rábeszélés helyett megerősít: nem bizonytalanságot kelt, hanem csökkenti azt, és a digitális és a valós élmény között nincs különbség.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egymást érik a változások a fuvarozásban: mindez a fogyasztókra is hatással lehet

A 2026-os év kezdete az útdíjemeléstől volt hangos hazánkban. Az emelkedés ugyan nem maradt el, de kisebb mértékben valósult meg, mint az tervezett volt. Július 1-jén életbe lép egy új EU-s tachográf-szabályozás, amely a korábbiaknál szigorúbb ellenőrzést eredményez. Mindemellett a KRESZ tervezett módosításai szintén jelentős hatással lehetnek a magyarországi fuvarozási piacra – hívta fel a figyelmet a DSV.

Mérséklődik a költségnyomás: egyelőre elmarad a márciusra tervezett díjemelés

A 3,5 tonna feletti tehergépjárművek útdíja 2026-ban tovább emelkedett, ami költségnövekedést jelent a fuvarozási és áruszállítási ágazat számára. Az emelés eredetileg két lépcsőben valósult volna meg: 2026. január 1-jétől életbe lépett az útdíjak 4,3%-os, inflációkövető emelése, amely a rendszer infrastruktúra‑díjelemét érinti. A díjak további korrekciójára március 1-jén került volna sor. Azonban ez a legfrissebb hírek szerint elmarad. A díjak további korrekcióját eredetileg március 1-jére tervezték, azonban a legutóbbi egyeztetések eredményeként ez az emelés nem lép életbe. A döntéshozók korábban a 2025-ös szinthez képest előbb 54%-os, majd 35%-os díjnövekedéssel számoltak. Egy ilyen mértékű emelés jelentős többlet terhet rótt volna a fuvarozási ágazatra, amelynek hatása közvetve a fogyasztói árakban is megjelent volna.

„A növekvő útdíj közvetlenül emeli a kilométeralapú szállítási költségeket, csökkentheti a vállalkozások árrését és várhatóan beépülhet a fuvardíjakba, végső soron pedig az áruk fogyasztói áraiba is. Ez tehát nemcsak a fuvarozókat és az egyéb logisztikai szereplőket, hanem a fogyasztókat is érintheti áremelkedések formájában”

– mondta Szűcs Tünde, a világ legnagyobb logisztikai és szállítmányozó vállalatának, a DSV magyarországi közúti divíziójának értékesítési vezetője.

A változások különösen érzékenyen érinthetik a belföldi és tranzitfuvarozást, ahol az útdíj a teljes költség jelentős részét adja. Hatást gyakorol azonban a logisztikai szektorra az útdíjemelés mellett a 20 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek korlátozása is. Emiatt a nehézgépjárművek kerülőútra kényszerülnek, ami sok esetben jelentős extra kilométereket jelent. Ez az útdíjon felül növeli az üzemanyag- és bérköltségeket, az amortizációt és a menetidőt, így tovább drágítja a szállítást.

Idén más változások is érintik a fuvarozókat, de nem csak Magyarországon

2026. július 1-jétől minden EU-n belüli nemzetközi és kabotázs fuvarokat teljesítő 2,5-3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeg közötti kishaszongépjárműnek úgynevezett G2v2 okos tachográffal kell rendelkeznie. A szabályozás a vezetési és pihenőidők betartását, a gépjárművezetők kiküldetésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását, valamint az 56 napra visszamenőleges adatbemutatást írja elő.

„Az új előírások miatt minden fuvarozó kénytelen lesz újragondolni a mindennapi működését. A vezetési- és pihenőidők pontos nyomon követése, valamint az ellenőrzésekre való felkészülés minden fuvarozó számára alapkövetelmény lesz”

– hangsúlyozta a DSV magyarországi közúti divíziójának értékesítési vezetője.

A változások következményeként egy 3,5 tonnás jármű egy műszakban átlagosan 800-900 km-t tud majd teljesíteni, mielőtt a jellemzően minimum 11 órás egybefüggő pihenőt ki kell vennie. A 2,5 tonna alatti járművek esetén a korábbi teljesítmény fenntartható, ami bizonyos szegmensekben a tranzitidők megtartását teszi lehetővé. Mindemellett 2026-ban a gépjárművezető képzés területe is jelentős átalakuláson megy keresztül, különös tekintettel a jogszabályi környezetre és a támogatási lehetőségekre.

A tervezett KRESZ-módosítások a magyarországi áruszállításra is hatást gyakorolhatnak

A tervezett KRESZ-módosítások szintén hatást gyakorolhatnak a logisztikai szektorra. Az év elején életbe lépett új útdíjszabályozásokkal szinkronban a KRESZ-tervezetbe például bekerült, hogy az olyan tehergépkocsi és járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 7,5 tonna össztömeget, lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhet.

„Persze kivételekre is kitér a tervezet, hiszen amennyiben például az üzembentartó telephelye csak így közelíthető meg, továbbra is lehetőséget teremtenek a tervezetben alapvetően tiltott útvonalak használatára”

– emelte ki a szakember.

Az autópályákon és autóutakon, ahol egy irányba két vagy három forgalmi sáv áll rendelkezésre, a bal szélső forgalmi sáv használata, valamint az ott történő elhaladás tilos bizonyos tehergépkocsik és járműszerelvények számára. A tilalom néhány kivételt leszámítva minden 7,5 tonnát meghaladó tehergépkocsira időbeli korlátozás nélkül vonatkozik, továbbá kiterjed a 3,5 tonnánál nagyobb, de legfeljebb 7,5 tonnás tehergépkocsikra is naponta reggel 6 és este 22 óra között.

„A tervezett sávhasználati korlátozások közvetlenül érintik a fuvartervezést és a kapacitáskihasználást. A hosszabb útvonalak és a megnövekedett átfutási idők miatt a pontos tervezés és az előre kalkulált szállítási idők kulcsfontosságúvá válnak. Bár a változások új kihívásokat hoznak, megfelelő tervezéssel és folyamatos monitoringgal a fuvarozók hatékonyan alkalmazkodhatnak az új működési környezethez”

– tette hozzá Szűcs Tünde.

A korábbi kihívásokból számos továbbra is fennál a logisztikában

A DSV magyarországi szakértői szerint a szabályozások mellett a hazai piacot érintő egyéb tényezők – például a sofőrhiány, a növekvő költségek, valamint a digitalizációs elvárások – is jelentősen befolyásolják a fuvarozás hatékonyságát, miközben a geopolitikai és globális ellátási kockázatok további bizonytalanságot hordoznak.

„A 2026-os év várhatóan az alkalmazkodás és a hatékony üzemeltetés éve lesz. A digitális tervezés, az adatvezérelt döntéshozatal és a fenntartható megoldások alkalmazása kulcsfontosságú a hatékony, biztonságos és versenyképes működéshez a logisztikában”

– fogalmazott Szűcs Tünde.

A piaci és szabályozási változások miatt a fuvarozók számára elengedhetetlenné válik a proaktív tervezés a hosszú távú teljesítmény és az ügyfélelégedettség fenntartásához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét

Lezárult az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) kutatás-fejlesztési programja, amely több mint négy éven keresztül az autonóm – emberi beavatkozás nélkül működő – járművek, robotok és drónok biztonságos, gyors és fenntartható működését vizsgálta.

Az Európai Unió 6,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult projekt célja az volt, hogy a jövő közlekedési és ipari rendszerei megbízhatóbbak, energiatakarékosabbak és mindenki számára biztonságosabbak legyenek.

A 2021. őszén induló program során olyan technológiai megoldások születtek, amelyek segítik az önvezető járműveket és robotokat abban, hogy gyorsabban reagáljanak a váratlan helyzetekre, pontosabban érzékeljék környezetüket, és hatékonyabban használják fel az energiát. Ezek a fejlesztések hozzájárulhatnak a közlekedési balesetek számának csökkentéséhez, a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez, valamint a járműipar és a robotika versenyképességének növeléséhez.

A kutatások hatása nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős. Az ARNL működése során több mint 9 milliárd forint összesített bevételt ért el. A program eredményeként eddig 13 hazai szabadalmat és védjegyet, valamint 4 nemzetközi szabadalmat nyújtottak be, továbbá 3 spin-off vállalkozás létrejöttét támogatták, amelyek a laboratóriumban megszületett tudást a gyakorlatban hasznosítják.

A projekt az RRF-2.3.1-2021 „Nemzeti Laboratórium létrehozása, komplex fejlesztése” című konstrukció keretében valósult meg. A munkában három meghatározó intézmény – a HUN-REN SZTAKI, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vett részt, közel négyszáz kutató és technikus közreműködésével.

„Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium valódi közösségi teljesítmény volt. Olyan kutatói együttműködés jött létre, amely kézzelfogható technológiai eredményeket hozott, és hosszú távon is erős alapot teremt a hazai autonóm jármű- és robotikai fejlesztések számára”

– mondta Gáspár Péter, az ARNL szakmai vezetését ellátó HUN-REN SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője.