Gazdaság
A duális képzés járvány idején sem szünetel
A tavaly decemberben Kínából induló, majd világméretűvé szélesedő koronavírus-járványnak a legtöbb ország drasztikus korlátozások bevezetésével próbált gátat szabni. Az intézkedések kiterjedtek az élet szinte minden területére. A közoktatási intézmények 1-2 nap alatt kényszerültek átállni a többségük számára szinte teljesen újdonságnak számító digitális tanrendre. Jóval könnyebben vették az akadályokat azok a duális képzést folytató vállalatok, ahol az online platformok használata napi rutinnak számít, és a tananyag jelentős része digitális formában már korábban is a diákok rendelkezésére állt.
A tapasztalatokról és a tanulságokról beszélgettünk Siszer Tamással a Festo Kft. Délkelet-Európai Didactic régió vezetőjével, Dulichár Péterrel a Festo Didactic magyarországi vezetőjével, és Dr. Gurabi Gyulával a Festo-AM Kft. duális képzésének vezetőjével.

Dulichár Péter, a Festo Didactic magyarországi vezetője.
“A járvány magyarországi megjelenése éppen az egyik legfontosabb programunk közepén ért bennünket. A vészhelyzet bejelentésének napjaiban tartottuk volna az országos szakmai tanulmányi verseny (OSZTV) elődöntőjét mechatronikai technikus és automatikai technikus szakmákban. Már kitűztük az időpontot is, a meghívókat elküldtük, mindent előkészítettünk egy sikeres versenyhez – amikor az utolsó pillanatban kényszerültünk mindent lefújni. Továbbá az éppen folyamatban lévő felnőttképzéseinket, tréningjeinket szintén félbe kellett hagynunk, mert nagyobb létszámú csoportos rendezvényre már nem volt lehetőség a gyár területén. Villámgyorsan elkezdtük a tréningeket kiszervezni külső helyszínre, de így is csak egy programot tudtunk megtartani. Az időközben kihirdetett karantén intézkedések következtében próbáltunk a helyzetnek megfelelően viszonylag gyorsan dönteni a nemzetközi Skills versenyek résztvevőinek felkészítéséről, a folytatás megszervezésének feltételeiről is. A többfordulós válogatót tizenhat fővel kezdtük el, de csak egyetlen tantermi felkészítést tudtunk megtartani, amikor kitört a járvány. Ezért a Skills felkészítést online platformra helyeztük, ami tökéletesen bevált. Ez bátorított bennünket arra, hogy a szakképzésben is alkalmazzuk ezeket a megoldásokat.” – idézte a váratlan fordulatokat Dulichár Péter. “Ebben a helyzetben felértékelődtek azok a megoldások, amelyek a távoktatásban alkalmazhatók: a különböző szoftverek, szimulációk. A legnagyobb fejtörést a tanműhelyi gyakorlatok elmaradása jelentette. Így olyan alkalmazásokat kerestünk, melyekkel a digitális körülmények között is megvalósítható a gyakorlati képzés. Több olyan szoftvermegoldást alkalmaztunk 2D és 3D szimulációkkal, amelyekkel ha nem is a maga fizikai valóságában, de lehetőség nyílik gyakorlati feladatok végzésére. Ezeket a szoftvereket 3 hónapos időszakra ingyenessé is tettük a diákok és az oktatók számára. A gyakorlati oktatás során szerzett tapasztalatok alapján úgy gondolom, hogy ezek a megoldások a járványtól függetlenül a jövőben is nagyon jó eszközök lehetnek az oktatásban.”– osztotta meg tapasztalatait a Festo oktatási szakembere.
Nem csak a szoftver, a mentális állapot is fontos
“A vírusjárvány kezelésével kapcsolatos kormányrendelet ugyan lehetővé tette, hogy a duális képzést a termelői hely folytassa, mi mégis úgy döntöttünk, hogy a közoktatáshoz hasonlóan digitális eszközökkel, a virtuális térben folytatjuk az oktatást. Ennek az volt az oka, hogy nem akartuk kockáztatni a tanulók egészségét azzal, hogy a tömegközlekedést használva jöjjenek be a duális képzés helyszínéül szolgáló gyáregységbe. Ezt úgy oldottuk meg, hogy minden tanuló céges laptopot kapott otthoni használatra. Az eszközökre installáltuk azokat a programokat, amelyek digitális oktatásáról döntöttünk és használatukkal elérhetővé váltak a magyarországi, és a németországi adatbázisok. Három nap alatt átnéztük a két évre előre elkészített tantervünket, ezt bővítettük, illetve az aktuális igényekre “szabtuk”. Azokat a szoftvereket terveztük oktatni, amelyek egyébként a cégen belül használatosak a technikusi körben. Ilyenek az AutoCAD, az Inventor, a FluidSIM és még néhány speciális célszoftver. A tanterv alapján ezekre a második év végén került volna sor, de eldöntöttük, hogy ezek oktatását előre hozzuk. A diákok számára a Moodle eLearning rendszerbe töltöttük fel és tettük elérhetővé azokat a digitális tananyagokat is, amelyeket magyar mérnök tanárok állítottak össze, másrészt hozzáférést biztosítottunk a Németországban több évtizede működő Festo virtuális akadémia oktatási anyagaihoz. Ez egy nemzetközi online felület, amelyet a Festo folyamatosan frissít olyan oktatási illetve webinar animációkkal, leírásokkal, amelyek bemutatják egy-egy termék működését. Itt nyelvi oktatóanyagok is elérhetők különböző szakterületekről német és angol nyelven. Emellett a Festo duális képzésének németországi központja létrehozott egy adatbázist is, ahol az egyes külföldi gyárak duális tananyagát teszik elérhetővé.”- mondta Gurabi Gyula.
“A digitális tanrend kihirdetése után nálunk is elindult az oktatás, és azt mondhatom, hogy egy percnyi leállás nélkül folyamatos volt a digitális képzés. A járvány előtti munkarenddel megegyezően hetente két alkalommal foglalkoztunk a diákokkal – a gyáron belül reggel nyolctól délután fél 5-ig tartott az éppen aktuális szoftverek oktatása. Emellett műszaki rajz szerepelt a programban, házi feladatot is kaptak, vagyis a gyakorlati oktatást egyfajta kibertérben, virtuálisan végeztük. Ahogy említettem, nem álltunk le egy napra sem, bár a srácok panaszkodtak, hogy nagyon nehéz digitálisan dolgozatokat írni. Ez az oktatási forma június közepéig tart, mert ahogy vége a tanévnek, indul a négy hetes szakmai gyakorlat, ami az oktatási program szerves része.”-tette hozzá a szakember.

Dr. Gurabi Gyula, a Festo-AM Kft. duális képzésének vezetője.
Gurabi Gyula felidézte a kezdeti technikai nehézségeket, illetve emlékeztetett arra, hogy a karantén helyzetben különösen fontos figyelemmel kísérni a diákok mentális állapotát. “Természetesen mi is kerestük azokat az ideális platformokat, amelyeken zökkenőmentesen megvalósítható a digitális oktatás. Ami igazán nehezítette az életünket, az az egységes szoftverrendszer valamint az interaktív, valósidejű multifunkcionális szoftver rendszer hiánya. A mérnöktanár kollégák a Gépészeti tanműhelyből és a Pneumatika laborból oktattak a kamerák előtt állva, sőt volt olyan, hogy kísérleteket mutattak szemléltető eszközökön. Ezzel is próbáltuk a jól ismert tanműhelyi és labor körülményeket digitálisan átsugározni. Így a megszokott tanulói környezetüket valamennyire biztosítani tudtuk. Arra is figyeltünk, hogy érzelmileg se szakadjanak el a Festo vállalati környezettől. A technikai problémák leküzdésén túl azzal is szembesültünk, hogy a diákok hangulatában és kommunikációjában milyen változást hozott ez a helyzet. A tanulók részéről sokszor az alacsonyabb szintű hangulati állapotot, letargiát, rosszkedvűséget, szélsőséges hangulati állapotokat és a magányosság érzését tapasztaltuk. Ezért összeállítottunk egy 40 kérdésből álló kérdőívet, amelynek a segítségével próbáltuk felmérni, hogy milyen mentális állapotban vannak a diákok. Visszajelzést kértünk a tananyagról, hogy mit sikerült könnyen feldolgozni, vagy mi okozott nehézséget.
A válaszok a jövőben a kibertéri digitális oktatás módszertanának alakításához fontos információt szolgáltatnak. Megkérdeztük azt is, hogyan viselik a bezártságot, mivel töltik a szabadidejüket, mi az, ami a magánéletben legjobban hiányzik. Adtunk olyan feladatot, hogy készítsenek egy rövid, humoros videót arról, hogy hogyan nyitják ki az ajtót, ha tudják, hogy fertőzött a kilincs. Néhányan nem is reagáltak erre a feladatra, de többen 2-3 videót is készítettek. Fontos visszajelzés volt, hogy egyáltalán hányan vették komolyan a kérésünket. Egyébként minden egyes óra után készítettünk egy képernyő fotót, amelyen mindenki, aki bejelentkezett látható volt, így dokumentáltuk a jelenlétet. A gyárban pünkösddel véget ért a Home Office időszaka vagyis megpróbáljuk elkezdeni a normális életet. A mi esetünkben ez nem jelent különösebb változást, már készülünk a következő, szeptembertől induló tanévre. Terveink szerint a második évfolyamon mechatronikát és gépgyártás-technológiát fogunk oktatni. Készítettünk egy toborzó videót a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrummal közösen, ebben a jelenlegi tanulóink beszélnek a szakképzésről. A videó a Facebookon is elérhető, eddig több mint 116 ezren nézték meg ezt a filmet.”
Nemzetközi tapasztalatok

Siszer Tamás, a Festo Kft. Délkelet-Európai Didactic régió vezetője.
“A Festo Didactic a világ közel 180 országban van jelen és folytat képzéseket. Vezető oktatási szolgáltatóként számunkra stratégiai jelentőségű a minőségi szakképzés alakítása és a munkaerő utánpótlás képzése. A szakképzésben résztvevő partnereink minden nap szembesülnek azokkal a kihívásokkal, amelyet a tudás hatékony átadása jelent a legváltozatosabb feltételek között. 1960 – a Festo oktatási üzletágának megalakulása – óta számos technológiai váltás és új oktatási módszertan jelent meg a piacon. Ehhez mindig alkalmazkodnunk kellett, hogy megtartsuk vezető pozíciónkat, sokszor egészen különleges körülmények között. Például napjainkban, a vírusjárvány közepette. Az iskolák a legtöbb helyen bezártak, ezért felértékelődtek azok a szoftveres szimulációk, gyakorlati oktatást támogató megoldások, melyeket július végéig a Festo ingyenesen elérhetővé tett mindenki számára. Az online oktatás során az elektronikus tananyagokból is biztosítottunk ingyenesen jó néhányat az igénylők számára. A jelenlegi járványhelyzet sokféle megoldásra ad módot. Van aki saját indíttatásból egy webinár vagy online továbbképzésen vett részt, de számos munkáltató nem szabadságra küldte munkatársait, hanem a továbbképzésükre fordítottak nagyobb hangsúlyt, és nagyon sikeres online képzéseket, tréningeket tartottak. Tapasztalataink szerint a jelenlegi helyzetben azok a – például egy-egy PLC – képzések bizonyultak sikeresnek, amelyek esetében a gyakorlati háttér online módon is rendelkezésre állt.”– beszélt tapasztalatairól Siszer Tamás.
Véleménye szerint a karantén számos szempontból egy olyan nem várt főpróba volt, ahol különböző megoldásokat tesztelhettek és összegyűjthették a legjobb megoldásokat. Ilyen tapasztalat volt a digitális oktatással szemben legtöbbször felvetett ellenérv, hogy ebben a képzési formában az emberi reakció hiányzik. “Ennek ellenére mégis elképzelhető, hogy ebbe az irányba megyünk, hiszen rendkívül feszített az oktatásra rendelkezésre álló idő. Ezért a jelenlegi helyzettől függetlenül is lehetőséget látok ebben a magunk és az oktatási rendszer számára is. Hiszen így a valós fizikai jelenlétet igénylő tantárgyakra, illetve témakörökre nagyobb hangsúlyt és több időt tudunk fordítani. Amihez pedig nem elengedhetetlenül szükséges az oktató fizikai jelenléte, azt át tudjuk helyezni az egyéni önálló tanulás keretei közé.”– említett egy fontos szempontot.
Az oktatási szakember szólt arról is, hogy a Festo társadalmi szerepvállalása keretében igen kedvező fogadtatásra talált az a kezdeményezésük, amely többek között a Digitális Összefogás programon keresztül minden héten, tapasztalt oktatóik bevonásával ingyenes pneumatika, elektropneumatika webes szemináriumot tartottak kétszer 45 perc időtartamban a szakképzésben tanuló diákok részére. Ehhez rendelkezésre állt olyan online videokonferencia szoftver, mely akár egyidejűleg 250 fiatal csatlakozását is lehetővé tette. A Digitális Összefogás program részeként ezeken az órákon nagyobb részben a pneumatika- és elektropneumatika alapismeretek, valamint a PLC ismeretek kerültek a középpontba. A Festo CIROS szoftvere elsősorban mechatronika, robotika, PLC programozó témában nyújtott megoldást a szakképzésben, vagy műszaki felsőoktatásban tanulók és tanítók számára 3D virtuális oktatási környezetben történő mechatronikai gyakorlati feladatok végrehajtására. Ez a megoldás 2020. július 30-ig ingyenesen elérhető.
Gazdaság
Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén
A mesterséges intelligencia, az adattudomány és a komplex rendszermodellezés egyre inkább meghatározza a pénzügyi szektor technológiai fejlődését. A K&H STEM pályázat bemutatkozási lehetőséget biztosít egyetemi hallgatóknak, akik ilyen területeken dolgoznak, és innovatív technológiai megoldásokkal közelítenek valós gazdasági problémákhoz.
Az egyik dobogós kutatás témája nemcsak a pénzügyi szakemberek számára releváns, hiszen a tőzsdei folyamatok mindennapjaink részei, hatással vannak a megtakarításokra, nyugdíjalapokra vagy a gazdasági környezet stabilitására is.
A pénzügyi piacok nem pusztán számokból állnak, hanem emberek döntéseiből, várakozásaiból és egymásra adott reakcióiból. A kutatás azt teszi láthatóvá, hogyan alakul ki a közös irány vagy hangulat a befektetők között, és miért reagálhatnak sokan hasonlóan bizonyos helyzetekben. Ez a szemlélet hozzájárulhat ahhoz, hogy a pénzügyi folyamatokat reálisabban, tudatosabban értelmezzük, és jobban átlássuk a gazdaság működésének emberi oldalát.
A kutatás eredményei a hétköznapi kisbefektetők számára is fontos tanulságokkal szolgálhatnak. Segíthetnek jobban megérteni miért alakulhatnak ki hirtelen árfolyam-ingadozások, vagy miért követnek sokan hasonló befektetési döntéseket egy-egy piaci helyzetben. Ez az ismeret hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását saját döntéseikre, és hosszabb távon stabilabb pénzügyi stratégiát alakítsanak ki.
Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.
Az idei pályázaton több olyan kutatás is szerepelt, amely a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok kombinációjára épül. Az ilyen projektek jól mutatják, hogy a mai egyetemi kutatások már közvetlenül kapcsolódnak azokhoz a technológiai területekhez – például az adattudományhoz, a mesterséges intelligenciához vagy a komplex rendszerek modellezéséhez –, amelyek a pénzügyi szektor digitális átalakulását is formálják.
„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat”
– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait
A Science Based Targets initiative Net Zero Standard v2.0 új szemléletet hoz a vállalati kibocsátás kezelésébe. A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.
SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája
A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.
A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás
Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.
“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”
– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.
Üzleti szempontból is megéri
A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.
Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Globális trend: a vállalati mobilitás a megvalósítható megoldások irányába tolódik
A vállalatok egyre pragmatikusabban közelítik meg a mobilitást, és az ambiciózus stratégiai célok helyett a ténylegesen működő, üzletileg is fenntartható megoldásokra helyezik a hangsúlyt – derül ki az Arval Mobility Observatory éves felméréséből. A négy kontinens 33 országában, több mint 10 ezer döntéshozó bevonásával készült kutatás alapján a mobilitási döntések ma már elsősorban a gyakorlati megvalósíthatóság mentén születnek.
Megjelent az Arval Fleet and Mobility Barometer 2026[1] iparági felmérés, amely átfogó képet ad a vállalati flottakezelési és mobilitási trendekről. Az eredmények szerint a szervezetek ma már a változó gazdasági és technológiai környezethez igazodva alakítják stratégiáikat, és a költséghatékony, stabilan működtethető megoldásokat helyezik előtérbe.
Az elektromos átállás továbbra is meghatározó irány: a vállalatok 66%-a prioritásként kezeli az alternatív hajtásokat, és a cégek közel fele már aktívan alkalmaz ilyen járműveket. A bevezetés ütemét ugyanakkor egyre inkább gyakorlati tényezők határozzák meg: a cégek 68%-a a töltőinfrastruktúra hiányát jelöli meg fő akadályként, miközben a magas beszerzési költségek és a korlátozott modellkínálat is lassítja az átállást.
A mobilitási döntésekben felértékelődött a költségek kezelése és a működés kiszámíthatósága. A teljes tulajdonlási költség (TCO) kezelése a vállalatok 31%-ánál már a következő három év három legnagyobb kihívása között szerepel, miközben a digitális és integrált megoldások valós idejű adatokkal támogatják az optimalizálást és a költségek kontrollját.
A mobilitás mára túlmutat a hagyományos flottakezelésen. A vállalatok egyre szélesebb eszköztárral dolgoznak: a válaszadók 30%-a mobilitási költségkeretet (mobility budget) alkalmaz, míg az autómegosztási és telekocsi-megoldások egyaránt a cégek 26%-ánál jelennek meg. Emellett a private lease és a salary sacrifice konstrukciók (25%), valamint a saját jármű vagy tömegközlekedés használatának költségtérítése is széles körben elérhető. Ezek a megoldások a munkavállalói igényekhez jobban igazodó, rugalmas mobilitási rendszerek irányába mutatnak.
Ezzel párhuzamosan erősödik a járművek életciklusának tudatosabb kezelése: a válaszadók 45%-a használt járműveket is integrál flottájába, ami a költséghatékonyság és a fenntarthatóság szempontjainak együttes megjelenését jelzi.
„A vállalatok egyre tudatosabban közelítik meg a mobilitási döntéseket: miközben az elektromos átállás továbbra is stratégiai irány, a gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági és működési szempontok. A kérdés ma már nem az, hogy elinduljanak-e ezen az úton, hanem az, hogy milyen feltételek mellett és milyen költségszinten tudják fenntarthatóan működtetni ezeket a megoldásokat. Ez a szemléletváltás Magyarországon is jól érzékelhető”
– mondta Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója.
A globális trendek Magyarországon is visszaköszönnek: a vállalatok a költségek kontrolljára és a működés kiszámíthatóságára helyezik a hangsúlyt. Bár az elektromos átállás iránya adott, a gyakorlati megvalósítást hazai szinten elsősorban az infrastruktúra elérhetősége és a beruházási költségek határozzák meg. Emellett kulcskérdéssé válik, hogy a mobilitási megoldások rugalmasan illeszkedjenek a szervezetek működéséhez és a munkavállalói elvárásokhoz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Adatokkal az öregedés ellen – Az adatvezérelt longevity diagnosztika megérkezett Magyarországra
-
Ipar2 hét ago
Kulcsfontosságú lesz az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése a Schneider Electric új felmérése szerint
-
Gazdaság2 hét ago
A járműtörténeti jelentések feltárják a használtautó-piac valóságát
-
Mozgásban2 hét ago
A mesterséges intelligencia válaszhatja ki a jövő céges autóját?
-
Szórakozás2 hét ago
Áprilisban kivirágzik az újcirkusz a Nehru parton és a Trafóban!
-
Gazdaság2 hét ago
A bizalmi vagyonkezelés – Átfogó útmutató a vagyontervezés leghatékonyabb eszközéről
-
Gazdaság2 hét ago
Innováció a szakképzésben: Győri Járműipari Tudásközpont
-
Gazdaság2 hét ago
Elissza a vizünket a mesterséges intelligencia?







