Connect with us

Gazdaság

Cyberbiztosítás – Mit tehetünk az internetes káreseteknél?

Sajnálatos módon egyre többen esnek internetes bűncselekmények áldozatául. A legtöbb esetben a károsultak nagy része nincs tisztában azzal, hogy milyen lehetőségekkel lehetne megelőzni a káreseteket, illetve hogyan lehetne jogorvoslathoz jutni, ha már esetleg megtörtént a baj. A Generali Biztosító magyarországi reprezentatív kutatásában résztvevők több mint 30 százaléka számolt be arról, hogy érte már korábban cybertámadás az interneten.  A Generalinál leggyakrabban bejelentett káreseteket megvizsgálva segítünk eligazodni a cyberkárok világában.

A világjárvány kitűnő lehetőségeket kínál a csalóknak: statisztikák szerint a COVID-19-hez kapcsolódó e-mail-es támadások 667%-kal növekedtek az elmúlt időszakban, és míg 2016-ban átlagosan 40 másodpercenként történt egy zsarolóvírus-fertőzés, ez az adat 2020 első 3 hónapjában már 13 másodperc volt.

 „A pandémia erre a területre is súlyosan rányomta a bélyegét, hiszen a hagyományos bűncselekményeket, lopásokat és betöréseket nehezebb volt kivitelezni, így nagyon megugrott az internetes visszaélések száma. Egyrészt sok ügyfelünk jelezte, hogy a COVID 19-re hivatkozva próbáltak tőlük személyes adatokat kicsalni kéretlen e-mail-ekkel, másrészt több bejelentést kaptunk a nagy lendületet vett e-kereskedelemhez kapcsolódó visszaélések miatt. A hab a tortán pedig a bezártság miatt frusztrálttá vált internetes közösség volt: találkoztunk elharapózott kommentháborúval, rágalmazással és a közösségi médiában elkövetett támadásokkal” – mondja Szikszai József, a Generali Biztosító kárrendezési igazgatója.

Vírusos email, ex-barátok/barátnők, webáruházas káresetek

Többszörösére nőttek a cyberkárokkal kapcsolatos bejelentések a Generali ügyfélszolgálatán, a kollégák pedig igyekeznek az adminisztratív teendők mellett hasznos tippekkel is ellátni a károsultakat, hogy mihamarabb elháríthassák az internetes támadások következményeit.
A leggyakoribb bejelentésekből szemezgettünk, hogy megmutassuk, a legtöbb helyzetre létezik megoldás:

dokumentáljuk alaposan az eseteket és kérjünk segítséget!

 
1. „A gépem zsarolóvírussal fertőződött, nem férek hozzá az adataimhoz.”
Ilyen esetekben szinte azonnal az IT-csapathoz kerül a bejelentés, akik először távoli hozzáféréssel igyekeznek orvosolni a problémát, illetve szolgáltatót ajánlanak az újratelepítéshez. A bejelentőnek nincs más dolga, mint várni a szerviz hívását, valamint beküldeni a kért dokumentumokat a kárrendezéshez. Nagyon fontos, hogy soha ne teljesítsük a zsarolóvírus fizetési felszólításait!
2. „Egy barátomtól kapott email csatolmányát nyitottam meg, szerintem vírusos lett a gépem.”
A legtöbb ilyen bejelentésnél távvezérléssel megoldható a vírus legyőzése, azonban az operációs rendszer újratelepítése és egy teljes merevlemez ellenőrzés is ajánlott, valamint lehetőség van szervízpartner bevonására. Érdemes a megelőzésre is odafigyelni: használjuk és frissítsük rendszeresen a vírusirtókat, illetve legyünk körültekintőek a wifi-beállításoknál, hogy a hálózaton keresztül ne tudjon több eszközt is megfertőzni a kártevő.
3. „A lányom szakított a barátjával, de ő a közösségi oldalokon továbbra is azt jelöli, hogy kapcsolatban van vele, ráadásul a fotóit is használja.”
Első pillantásra úgy tűnhet, nincs eszköz a kezünkben az ilyen kellemetlen szituációk kivédésére, pedig azon kívül, hogy módunkban áll az egyes közösségi oldalakon jelenteni az ilyen eseteket, jól tesszük, ha minden fotót, üzenetet, képernyőképet elmentünk, ezekkel már fordulhatunk kárigénnyel a biztosítóhoz. Peren kívüli jogsegélyt is kaphatunk, így gyakorló ügyvéd lehet a segítségünkre a „békés” megoldásban.
4. „Rendeltem egy porszívót egy webshopból, de már két hónapja várom, hogy megérkezzen végre.”
Viszonylag gyakran előfordul, hogy nem érkezik meg hozzánk a már kifizetett termék, ráadásul a szolgáltatóval sem tudunk zöld ágra vergődni. Ilyenkor hasznos összegyűjteni a vásárlást visszaigazoló emailt, a számlamásolatot a kifizetésről, illetve minden kapcsolódó képernyőmentést, ami dokumentálja a sikeres fizetési folyamatot. Ezek benyújtását követően élhetünk kárigényünkkel a biztosítónál.

Jól jön egy szakértő a háznál

„Az egyik leggyakrabban igénybe vett szolgáltatásunk a cyber távsegítség. Sokszor hajlamosak az emberek pánikba esni egy egyszerű számítógépes vírustól is, pedig a helyzet viszonylag könnyen orvosolható szakértő segítséggel. Nem kell az internetes vásárlás során elvesztett összegekről, vagy a postán elkeveredett termékekről sem lemondani, egy körültekintően összeállított cyberbiztosítás ezeket a károkat is fedezheti.” – teszi hozzá Szikszai József.
A világhálón szaporodó támadások műfajában újabb jelenségnek számít az internetes zaklatás, a kéretlen fotók és üzenetek, valamint a közösségi médiában elkövetett rágalmazás és egyéb visszaélések. Nagyon fontos, hogy ezeket az eseteket se vegyük félvállról, és főleg ne nyugodjunk bele, hogy semmit sem tehetünk ellenük. A Generali ezért is támogatja idén is a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány és az UNICEF Magyarország #nemvagyegyedül kampányát, amely azt hivatott elősegíteni, hogy a bántalmazott fiatalok szégyen nélkül beszélhessenek az őket ért sérelmekről.
Ezekben az estekben is érdemes jogi útra terelni az ügyet, ehhez a biztosítási csomagok is kínálnak jogsegély szolgáltatást, így nem csak a megfelelő jogi képviselet megtalálása lesz könnyebb, de az ügyvédi- és perköltségekre is fedezetet kaphatunk.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss