Gazdaság

„Mindent is” automatizálnának az SAP legújabb, házon belül indított startupjai

Évről évre SAP alkalmazottak ezreit vonják be világszerte az SAP Intrapreneurship programba, arra ösztönözve őket, hogy vállalkozási és termékfejlesztési ötleteiket az SAP keretein belül futtassák fel önálló startuppá.

A most kihirdetett 30 támogatott idei pályázatából az is kirajzolódik, hogy mik az innováció irányai a szoftveróriásnál.

Jó néhány olyan népszerű alkalmazás fut önállóan, vagy az SAP platformjainak részeként, amikről nem gondolnánk, hogy eredendően egy SAP dolgozó fejéből pattantak ki, és a belső ösztönző programokon keresztül jutottak el a piacképes fázisba. Ilyen többek között a 2016-ban indult Ruum nevű, csapatmunkához ideális projektmenedzsment alkalmazás, vagy éppen a tavaly debütáló Spotlight, ami programhasználati jellegzetességek elemzésével derít fényt a felhasználókat visszatérően bosszantó hibákra, vagy ad javaslatot repetitív munkafolyamatok automatizálására.

Miközben a legnagyobb technológiai cégek elsősorban akvizíciók útján igyekeznek fenntartani versenyképességüket, az SAP nagy hangsúlyt fektet az organikus innovációra is. Természetesen jelentős hányadot képvisel eleve a célzott termékfejlesztés a cég tevékenységében, de az SAP kialakított egy évről évre egyre népszerűbb rendszert azon ötletek ápolására és felvirágoztatására, melyek nem fejlesztőktől származnak, hanem adott esetben egy értékesítőtől, egy könyvelőtől, vagy bármilyen más dolgozótól. Az Intrapreneurship program intézményesített keretet ad a belső kezdeményezések ösztönzésétől, az ígéretes ötletek megtalálásán és kiválasztásán át a teljes inkubációig és az anyagi fedezet biztosításáig terjedően, akárcsak a hagyományos startupvilágban.

Idén újabb 30 kezdeményezés indulhat el a termékfejlesztés útján, miután az elmúlt 8 hétben több körös belső tájékoztatási, képzési és kiválasztási procedúrán mentek keresztül. A több ezer munkavállalót megmozgató, világszerte mintegy 80 eseményen összesen 220 pályázatot dolgoztak ki és adtak be a dolgozók, és ebből választották ki az idei 30 projektet.

Bár néhány kortárs innovációs témakörre a pályázatok beadását megelőző inspirációs eseményeken külön hangsúlyt fektettek, alapvetően bármilyen fejlesztési ötlettel lehetett pályázni, így a kiválasztottak köre is eléggé széleskörű. Mindazonáltal kirajzolódnak bizonyos trendek, hogy mi az, ami igazán foglalkoztatja az SAP háza táján a dolgozókat.

Számos kezdeményezés célozza valamilyen folyamat automatizálását, legyen szó szerződések generálásáról, beszállítói hálózatok vizualizálásáról, dokumentumkezelésről és -megosztásról, beszerzési tenderkiírásokról, rendszeresen ismétlődő üzleti előrejelzésekről, dolgozói munkatervek személyre szabásáról.

Ugyancsak népszerűek a különböző adatbázisok és eddig kiaknázatlan adatvagyonok feldolgozásával nyert üzleti célú alkalmazás-ötletek. Itt jobbára a fogyasztói vásárlásokból, üzleti tranzakciókból, vállalati beszerzésekből kinyerhető minták feldolgozásáról és abból értékes következtetések levonásáról van szó. Akad pályázó, aki korábbi vásárlásaink alapján ajánlana útvonalat, másik pályázat pedig éppen a bejárt útvonal alapján javasolna új polcrendet, megint mások pedig eleve a polcokra kerülő termékek fogyasztói fogadtatásában keresne kiaknázható tanulságokat.

Felhasználói szempontból nagyon ígéretes, hogy több pályázat is szól az alkalmazások – elsősorban persze üzletviteli szoftverek – kezelhetőségének javításáról, jobbára a manapság divatos – és az SAP berkein belül pedig különösen népszerű – „no code” és „design thinking” jegyében. Ennek lényege, hogy programozói háttértudás vagy műszaki véna igénye nélkül, úgymond „bolondbiztosan” lehessen beállítani, paraméterezni, kezelni olyan szoftvereket, melyekhez régebben vaskos felhasználói útmutatók tartoztak, és üzembiztos használatukat akár hosszadalmas tanfolyamokon lehetett csak elsajátítani. A cél, hogy az összetett irodai alkalmazások is ugyanolyan magától értetődőek, könnyen kezelhetők legyenek, mint a telefonjainkra kedvtelésből letöltött appok. A titok általában a felhasználóbarát kezelői felületek kialakítása, az intuitív vezérlési útvonalak megtervezése, ez azonban az új pályázatokban rendre kiegészül a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással. Ezzel a megközelítéssel olyan menürendszerek és kezelőfelületek is kialakíthatók, amelyek használata közben az ember már szinte azt érzi, hogy olvas a gondolataiban a szoftver, hiszen mindig pont az esik kézre, az jelenik meg választható opcióként, és olyan külalakban, amire az adott felhasználónak éppen szüksége van. Nem véletlen, hogy a legerősebb visszhangot kiváltó tavalyi Spotlight is már ezt a területet célozta, és a technológiai lehetőségek bővülésével még újabb utak nyílnak az ez irányú innováció előtt.

Noha magyar pályázat idén nem jutott be az Intrapreneurship kiválasztottjai közé, a szervezet által inspirált innováció a magyar SAP-ben is jelen van. Tavaly óta többedszer zajlik sikerrel a Hack2Sol rendezvénysorozat, a karantén ideje alatt most kivételesen online formában prezentálták a versenyzők a szoftver prototípusaikat. A Hack2Sol jellegzetessége, hogy az SAP partnercégeit, a rendszerintegrátorokat vonja be és ösztönzi újítások kidolgozására és bemutatására. Az automatizálási megoldások itt is népszerűek voltak. Az Innovative Software for Business IT Kft. képviselői olyan alkalmazást mutattak be, mellyel külföldön rekedt turisták, utazók kaphatnak naprakész utazási információkat mobilkészülékükön keresztül. A Grepton Zrt. a NAV-nak beküldendő számlák adminisztrációjának automatizálásához készített egyedi fejlesztést ügyfelei számára. A Konzorcia Kft. egy gyógyszergyár termékelőállítási és raktározási feladataihoz tervezett a vényköteles termékek dobozaira feltüntetendő kódok generálását és termékhez rendelését lebonyolító modult. Az EasyWay Systems Kft. a napon belüli giro megjelenéséhez időzítve fejlesztett a bankok közötti tranzakciókat figyelő, a pénzmosást a jellemzői alapján felismerő és kiszűrő monitoring rendszert. Ugyancsak monitoring a célja a Onespire Zrt. fejlesztésének, ők SAP S/4HANA és ERP vállalatirányítási rendszerek működésében fellépő szűk keresztmetszetek felderítésére és a terhelés kiegyensúlyozására hoztak szoftveres megoldást.

„A magyar Hack2Sol ugyan nem formális pályázati rendszer, hanem inkább a tudásmegosztást segítő workshop jellegű rendezvénysorozat, mégis fontos szakmai fórum az SAP-nek, és disztribútorainak, ráadásul az együttműködést is erősíti. A résztvevők mindig a valós üzleti életből vett, megoldandó ügyfélesettel vagy problémával érkeznek, mi pedig új technológiákra való oktatással és szakmai mentorálással segítünk nekik, hogy 2 hét alatt ők maguk fejlesszenek működő prototípust az adott kihívásra”

– magyarázza Faluvégi János, az SAP Hungary presales szakértője, a Hack2Sol házigazdája.

A Hack2Sol eseményein ügyfelek számára végzett – elsősorban persze SAP platformokon alapuló, vagy azokat kiegészítő – egyedi fejlesztésekhez több szempont szerint ad jobbító szándékú észrevételeket az SAP szakmai zsűrije. Ennek megfelelően nem csak a bemutatott fejlesztések technikai újszerűségét véleményezik, hanem a kivitelezés jövőbeni üzleti hasznosíthatóságát, és az akár dobozos termékké, vagy kínált szállítói szolgáltatássá való továbbfejlesztéshez szükséges egyéb lépések megvalósíthatóságát is.

Related Topics:2020 Automatizálás program SAP startup

Up Next

Startup ötletgyár épül a válság ellen

Don't Miss

Cyberbiztosítás – Mit tehetünk az internetes káreseteknél?

Gazdaság

Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla

Új lehetőség nyílt meg a magyar háztartások előtt az energiahatékonysági felújítások finanszírozására: az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében akár teljes padlásfödém-szigetelést vagy több százezer forintos hozzájárulást lehet kapni fűtéskorszerűsítésre, homlokzatszigetelésre.

A Mapei Kft. szerint a támogatás jelentős része kihasználatlan marad, mert a lakosság túlnyomó része nem is hallott róla.

2025 nyarán háromféle államilag támogatott otthonfelújítási konstrukció fut párhuzamosan, amelyek kombinálhatók egymással: a vidéki felújítási támogatás, a 0 százalékos energetikai hitel, valamint az EKR. A Mapei Kft. szakértői szerint utóbbi a legnagyobb meglepetést hozhatja, hiszen nem kell rá pályázni, nem kell hozzá jövedelemvizsgálat, életkori megkötés vagy értékbecslés – mégis akár milliós nagyságrendű támogatásra jogosít.

„Az EKR-rel a szolgáltatók szó szerint megvásárolják tőlünk az energiamegtakarítást”

– fogalmaz Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az energiaszolgáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el. Ezt részben lakossági korszerűsítések támogatásával teljesítik. A felújítás után kiállított energiamegtakarítási tanúsítványokat (HEM) a kivitelezők gyűjtik be, a pénzügyi elszámolás ezen keresztül történik – így a lakosság számára az eljárás gyors és egyszerű marad.

A támogatás típusa függ a korszerűsítés fajtájától: padlásfödém-szigetelés esetén akár 100 százalékos költségfinanszírozás is elérhető, homlokzatszigetelés vagy nyílászárócsere esetén pedig 30–40 százalékos támogatási arány a jellemző. A kivitelezők már 2023-ban több mint 40 ezer ilyen felújítást végeztek el EKR-keretből – jellemzően teljesen térítésmentesen.

Bár az EKR-támogatás igényléséhez nem szükséges pályázatot benyújtani, a támogatás feltétele a megfelelő dokumentáció biztosítása. A kivitelezésről előtte-utána fotókat kell készíteni, elengedhetetlen a vállalkozói szerződés megléte, és igazolni kell a munkálatok megvalósulását is – ezek hiányában a támogatás nem hívható le.

Június 12-én lép életbe a módosított jogszabály: ennek értelmében emelkedik az energiaszolgáltatók által elérendő megtakarítási mennyiség, nő a támogatható intézkedések köre, valamint több támogatás jár a komplex, több munkát tartalmazó felújítások után.

„Az EKR az egyetlen olyan lakossági felújítási támogatási forma Magyarországon, amelyhez nem kell pályázatot írni, mégis több százezer forint megtakarítást jelenthet. A háromféle támogatás összehangolt kihasználásával egy-egy háztartás akár 6–7 millió forintos felújítást is finanszírozhat, minimális önerővel”

– hangsúlyozza Markovich Béla.

Akik energiahatékonysági felújításon gondolkodnak, mielőbb kezdjék el a tájékozódást, és ha lehet, vonjanak be energetikai vagy pályázati tanácsadót a folyamat gördülékeny és szabályszerű lebonyolítása érdekében. Érdemes már most megkezdeni a tervezést, ugyanis a piaci előrejelzések szerint az év második felében várhatóan emelkedni fognak az építőanyagárak, miközben a kivitelezői kapacitások szűkülhetnek. Aki időben lép, az nemcsak jelentős összegeket takaríthat meg, hanem elkerülheti a későbbi torlódásokat és hosszabb várakozási időket is.

Mi az az EKR?

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021 óta működő jogszabályi keret, amely kötelező energiamegtakarítást ír elő a szolgáltatóknak. A rendszer működése során a vállalatok a lakosság által elért energiahatékonysági eredményeket is beszámíthatják, így közvetetten finanszírozzák az otthoni korszerűsítéseket. A tanúsított megtakarítást a kivitelezők HEM (Hiteles Energiamegtakarítás) formájában gyűjtik be, és elszámolják a szolgáltatók felé.

További hasznos információk és gyakorlati tanácsok elérhetők a témában a Mapei TV 237. adásában, amely megtekinthető a következő linken: https://www.facebook.com/bela.markovich/posts/pfbid0QF7zFUooGCg5bhLywy4BfBkahM2Rvii1EifmHGZ6SMaQrsx1f6759vn3fCmkQ1Afl.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Hiába a hitelcsúcs – harmadára esett a kölcsönből megvehető új lakások száma

Hiába ért el közel 3 éves csúcsot az új lakások finanszírozására folyósított hitelösszeg áprilisban, Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra figyelmeztet, hogy az új lakások árának elképesztő drágulása miatt a most folyósított hitelből harmadannyi átlagos méretű lakás megvásárlása lehetséges, mint 2022-ben volt.

Rövid távon a fizetőképes kereslet csökkenése akár a beruházások visszafogását is magával hozhatja – kérdés, mennyit tud ebből tompítani a Lakhatási Tőkeprogram.

Közel három éves csúcsra jutott az új lakások finanszírozására felvett hitelek összege: 2025 áprilisában 17,58 milliárd forint értékben szerződtek a bankokkal az ügyfelek új lakások építésére. Ennél magasabb összeget utoljára 2022 júniusában vettek fel a magyar családok, akkor 22,35 milliárd forint értékben finanszírozott új lakásvásárlást a magyar bankrendszer – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint idén áprilisban a teljes lakossági lakáshitel-kihelyezés 13,11 százalékát tette ki az új lakások finanszírozása. Ilyen magas arányt – lényegesen kisebb, 13,31 milliárdos hitelösszeg mellett – legutóbb 2024 februárjában regisztrált a jegybanki statisztika. A számok alapján tehát ismét lendületet kapott az új lakáspiaci hitelezés, de Gergely Péter szerint ez az élénkülés csalóka lehet.

Harmadannyi lakásra elég a felvett kölcsön

A BiztosDöntés.hu szakértője arra figyelmeztet, hogy a hitelösszegek mögötti reálérték valójában csökkenő tendenciát mutat. Míg a 2022 júniusi rekordösszegből még több mint 503 darab, átlagosan 60 négyzetméteres új lakás megvásárlását lehetett volna fedezni Budapesten, addig 2025 áprilisára – a jelenlegi, budapesti újépítésű lakásokra jellemző, 1,6 millió forintos négyzetméterárral számolva – alig több, mint harmadára, 183 lakásra zuhant a folyósított hitelösszegből megvehető fővárosi lakások száma.

Faramuci módon még 2024 februárjában is kedvezőbb volt a helyzet: az akkori 13,31 milliárdos hitelösszegből akkor 173 darab átlagos méretű új lakás finanszírozása lett volna lehetséges Budapesten – pont tízzel (5 százalékkal) kevesebb, mint napjainkban, pedig a mostani hitelvolumen közel harmadával magasabb.

Ez jól mutatja, hogy a lakásárak emelkedése milyen mértékben csökkenti a hitelből megvásárolható lakások számát. Hiába élénkül a hitelezés, ha közben a vásárlóerő reálértéken zsugorodik – fogalmaz Gergely Péter.

A fejlesztések is veszélybe kerülhetnek

A szakértő szerint a mostani trend aggasztó lehet a piac egészére nézve is. Ha a jelenlegi árnövekedési ütem tartós marad, az új lakások iránti kereslet könnyen korlátokba ütközhet, ami a beruházások visszafogását, a kínálat szűkülését, végső soron pedig az árak további emelkedését is eredményezheti.

Egyelőre nem látszik, hogy rövid távon tud-e segíteni a negatív trendhatás csökkentésében a kormány Lakhatási Tőkeprogramja. Az eredetileg 200 milliárd forintos kerettel induló programot a márciusi pályázat eredményei – 23 induló alap, amelyek közül 19 megfelelt – 300 milliárd forintra emelték.

A program a múlt év végi várakozások szerint hosszabb távon 800 – 1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat el (ami mintegy 30 ezer új lakás megépítését jelentheti), s olyan struktúrát hoz létre, ami folyamatossá teheti az új lakásépítési volumen bővülését. Ám az árak emelkedését majd csak akkor mérsékelheti, ha a program hatására valóban nagy mennyiségű, minőségi lakás kerül a piacra – ideiglenes “árkorrekciót” önmagában nem hoz létre.

A lakásvásárlók számára így rövid távon már nemcsak az alacsony kamat vagy a támogatás a kulcskérdés – hanem az is, hogy mekkora lakást kaphatnak ugyanannyi pénzért, mint néhány éve – emelte ki Gergely Péter.

Az 5 százalékos hitel sem segít

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 35 év alattiak első saját tulajdonú lakásának megvásárlására felvehető kedvezményes, maximum 5 százalékos kamatozású lakáshitel semmilyen változást nem hozott a fővárosban, sőt a megyeszékhelyeken sem. Ennek legfőbb oka az, hogy a hitel csak olyan, legalább A+ energetikai besorolású új lakásokhoz igényelhető, amelyek négyzetméterára nem haladja meg az 1,2 millió forintot, ilyenből azonban nagyon kevés van.

Így az október végéig elérhető kölcsön nagyrészt a vidéki és kisvárosi lakásvásárlásokat támogatja majd, de a zöld kritériumok teljesítése miatt a kedvezményes hitel ott sem tud átütő lenni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul

Ahogy azt sejteni lehetett, bár bankszámla-díjaikat nem emelik, más területeken lépnek a bankok.

Az önmérséklet a korábbi lakáshitel díjátvállalási-akciók csökkenéséhez vezethet – figyelmeztet a friss banki változások alapján Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A bankok önként vállalták, hogy a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjaikat – a számlavezetési, a tranzakciós és a kapcsolódó szolgáltatások díjait – nem emelik meg 2026. június 30-ig. A jelzáloghitelekhez kapcsolódó díjak és költségek azonban nem tartoznak a vállalás hatálya alá, és ezt most egyre több hitelfelvevő a saját bőrén tapasztalja meg – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Fontos látni, hogy a bankszámlákra és a lakossági alapdíjakra vonatkozó árbefagyasztás nem érinti a lakáshitelekhez kapcsolódó úgynevezett külső költségeket. Ezek egy részét a bankok zöme eddig átvállalta az ügyféltől, vagy – részben vagy egészben – visszatérítette azokat. Most azonban várhatóan gyakoribb lesz, hogy ezek az átvállalások csökkennek, s az emelkedő díjakat a bank egyre nagyobb részben, vagy akár teljes egészében áthárítja az ügyfélre – mondja Gergely Péter.

Dráguló értékbecslés és biztosítás

A BiztosDöntés.hu adatai szerint több bank is emelte az értékbecsléssel és vagyonbiztosítással kapcsolatos díjait az elmúlt hetekben:

Az Erste Bank 2025. június 1-jétől a lakások és építési telkek értékbecslésének díját 46 ezer forintról 55 ezer forintra emelte a lakáshiteleinél, míg egy lakóház értékbecslése már 70 ezer forintba kerül. A komplexebb „értékbecslés + műszaki szakértés” díja 62 ezerről 90 ezer forintra nőtt, ami 45 százalékos drágulás.

A CIB Bank szintén június 1-jétől a CSOK Plusz hitelhez kapcsolódó értékbecslés díját 56 ezer forintról 65 ezer forintra emelte új lakás esetén.

A MagNet Bank már 2025. május 1-jétől módosította a kötelező vagyonbiztosítási díjait: például egy 50 millió forint feletti biztosítéki értékű ingatlan esetén a havi díj 1 292 Ft-ról 1 398 Ft-ra nőtt.

Belefér a THM-be? A válasz: attól függ

A THM (teljes hiteldíj mutató) célja, hogy a hitelfelvevő számára összehasonlíthatóvá tegye a hiteltermékek valódi költségét. Ugyanakkor nem minden díj kerül bele automatikusan a THM-be – és ez félreértésekhez vezethet.

A vagyonbiztosítás díja például akkor része a THM-nek, ha a bank a hitelnyújtás feltételeként előírja a biztosítás meglétét – ami persze a legtöbb esetben így van. Ilyenkor még akkor is számolni kell vele, ha a pontos díj nem ismert, mert a bank a saját, belső szabályzatában meghatározott referenciadíjat köteles alkalmazni – magyarázza Gergely Péter. Ez jogszabályban rögzített kötelezettség, és a pénzintézetek évente kétszer kötelesek közzétenni az ehhez használt értéksávokat és összegeket.

A földhivatali nyilvántartásból (TAKARNET-en keresztül) lekért tulajdoni lap díja, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárási díj szintén része a THM-nek, ha a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező ezeket előírja, és azok összege ismert vagy becsülhető. Ezek ugyanis a hitelhez közvetlenül kapcsolódó, kötelező eljárási költségek.

A közjegyzői díj azonban nem része a THM-nek, mivel nem a hitelezőnek fizetendő, hanem egy független harmadik félnek, s ez még akkor is így van, ha a hitelnyújtás feltételeként szükséges – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Mit jelent ez a gyakorlatban a hitelfelvevőnek?

Egy átlagos lakáshitel esetében az induló költségek a következőkből állhatnak:

Értékbecslés: 55 000 – 90 000 Ft;
Közjegyzői díj: 40 000 – 70 000 Ft;
Földhivatali eljárási díj (tulajdonjog bejegyzés): 6 600 Ft;
TAKARNET-lekérdezés: 3 000 – 6 000 Ft
+ a vagyonbiztosítás díja.

A fenti költségek közül a legutóbbi időkig a bankok a TAKARNET lekérdezés díját a legtöbbször magukra vállalták, az értékbecslés díját sokan nem számították fel (vagy utólag jóváírták), a közjegyzői díjakat pedig részben vagy egészben (általában fix felső határig) visszatérítették.

Gergely Péter szerint ezzel akár 150-180 ezer forintot is megtakaríthattak a lakáshitel felvevők. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az egymással versengő bankok bizonyára kétszer is meggondolják, hogy rontsák-e saját ügyfélszerző képességüket, ám azt is látni kell, hogy a számladíj-befagyasztás előre nem várt bevételkiesést okoz számukra.

Így bizony kérdés, hogy mi lesz erősebb: a verseny árleszorító, vagy a költségek kigazdálkodhatóságának díjemelő hatása. Az indulás azt jelzi, hogy a bankok egyelőre nem egy irányba indultak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!