Gazdaság

Nem szegte a gazdák beruházási kedvét a koronavírus

Egyre több befektetés érkezhet a hazai agráriumba

A hazai gazdák továbbra is kiemelkedően fontosnak tartják a beruházásokat, sőt, 22%-uk a tavalyinál nagyobb mértékben tervez fejleszteni – derült ki a Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexéből. A beruházások 31% -át banki hitel vagy pénzügyi lízing segítségével finanszírozzák, amely az elmúlt évek legmagasabb értéke. A koronavírus hatásának mérséklésére indított gazdaságvédelmi terv kedvezményes hitelprogramjai pedig különösen nagy segítséget jelentenek a számukra, amit az is jelez, hogy a Budapest Banknál szerződött NHP Hajrá hitelek fele az agráriumban hasznosul.

A Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexe a vírushelyzetre való tekintettel a rendszeres, indexáló kérdések mellett a COVID-19 hatásait is vizsgálta az agrárszektorban. Az eredmény bíztató, hiszen a részindexek adataiból kiderül, hogy a gazdák viszonylag kevéssé érezték meg a járvány negatív hatásait, sokkal nagyobb mértékben befolyásolta az ágazatot a kedvezőtlen, aszályos időjárás és a termelési költségek növekedése. A termelés hatékonyságát mérő részindex eredménye ez utóbbi következtében lett -23, ami 18 ponttal alacsonyabb a tavalyinál, és ez húzta lefelé a főindexet is, amely 10 ponttal, -4-re csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Nő a beruházások értéke

A hazai gazdák a kedvezőtlen körülmények ellenére is elkötelezettek a beruházások mellett, 65%-uk valósított meg tavaly valamilyen fejlesztést átlagosan 110 millió forint értékben, ami több mint 10 millió forinttal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A tendencia várhatóan idén sem szakad meg, hiszen a gazdák 37%-a terveinek megfelelően folytatja a beruházásokat, 22%-uk pedig még többet költene korszerűsítésre és a termelés növelésére.

Segítenek a gazdaságvédelmi hitelprogramok

A Széchenyi Kártya Program beruházási-, és munkahelymegtartó hiteleit minden harmadik agrárvállalkozó ismeri, 20%-uk már igényelte is. A Budapest Bank is óriási érdeklődést tapasztalt, már több mint 3 milliárd forintnyi hitellel segítette a kisebb vállalkozásokat. Az NHP Hajrá szintén népszerű a hazai gazdák körében, a Budapest Banknál az összes NHP szerződés több mint fele, vagyis a július végi adatok szerint közel 14 milliárd forintnyi kedvezményes hitel a magyar agráriumban hasznosul. A kifejezetten a mezőgazdasági kisvállalkozások igényeire szabott Agrár Széchenyi Kártya Program keretében pedig már több mint 1 milliárd forintnyi kamatmentes kölcsön került a szektorba.

Exportban az erő

A hazai agrárexport tavaly 8,2%-kal emelkedett, az árukivitel pedig elérte a 9,4 milliárd eurós rekordot, ami 3,1 milliárd euró külkereskedelmi többletet eredményezett. A koronavírus okozta szállítási nehézségek csak átmenetinek bizonyultak, a gazdák külpiacokba vetett bizalma nem csökkent, sőt, egy év alatt 5 százalékponttal 28%-ra nőtt a külföldre is értékesítő vállalkozások aránya. Az EXIM Kárenyhítő, exportösztönző hitelkonstrukciói segítségével pedig az éppen újrarendeződő nemzetközi piac adta lehetőségeket tudják az agrártermelő és -feldolgozó vállalkozások kihasználni, amely közvetítésében a Budapest Bank szintén élen jár, többmilliárd forintnyi hitellel járult hozzá az exportképesség növeléséhez.

Egyre elfogadottabb a precíziós gazdálkodás

A hazai agrárvállalkozók tisztában vannak vele, hogy verseny- és exportképességük megtartását és növelését a minél hatékonyabb termeléstechnológiáktól várhatják, a precíziós technológiákra való nyitottságuk is 7%-os növekedéssel 68%-ra nőtt egy év alatt. A gazdák közel 40%-a ezért már korábban belefogott, vagy tervezi a legmodernebb termelési eszközöket és módszereket bevezetni.

Biztonságban vannak a munkahelyek

A KSH adatai szerint a hazai agráriumban évek óta körülbelül 210 ezer ember dolgozik. Az Agrárgazdasági Index adatai szerint, közülük mindegyik biztonságban van, a gazdák 89%-a nem tervez létszámcsökkentést, sőt, néhányuk munkaerőfelvételen is gondolkodik. Nincs azonban egyszerű feladatuk, hiszen az utóbbi években óriási probléma volt a szakképzett dolgozók hiánya.

Fontosak a kormányzati intézkedések

A megkérdezett gazdálkodók több mint 90%-a szerint a gyors kormányzati intézkedések, például az adminisztrációs terhek csökkentése, vagy a különböző adó-, és közterhek átmeneti elengedése segítségükre volt a stabilitásuk megőrzésében, kétharmaduk pedig a munkahelymegtartást támogató részleges munkabér átvállalás jelentőségét is kiemelte.

„A koronavírus okozta vészhelyzet megmutatta, hogy mennyire fontos, hogy a hazai termelők maradéktalanul el tudják látni a lakosságot élelmiszerrel. A Budapest Bank hosszú évek óta kiemelt figyelmet fordít az agrárvállalkozásokra, és azon dolgozunk, hogy ne csak az itthoni, hanem a nemzetközi versenyben is minél jobban megállják a helyüket” – jelentette ki Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője. „A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a magyar agrárszektor kifejezetten válságállónak bizonyult a Covid járvány alatt is, hiszen az agrárvállalkozók továbbra is fejlődni akarnak, egyre nyitottabbak a modern technológiákra és a jövőben is növelni szeretnék beruházásaikat. Mi pedig ehhez az agrárium speciális igényeire szabott hiteltermékek teljes spektrumával és szakértő tanácsadással járulunk hozzá, mert hisszük, hogy a vállalatok akkor tudnak a legjobban fejlődni, ha a számukra legmegfelelőbb konstrukciókat tudják igénybe venni”

– tette hozzá Kasziba Levente.

Related Topics:2020 Bank budapest covid gazdaság koronavírus munka

Up Next

3000 szerződés 2 hónap alatt

Don't Miss

Meglepetés-ajánlatokkal segíti az iskolakezdést a Telekom

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!