Connect with us

Gazdaság

Nem szegte a gazdák beruházási kedvét a koronavírus

Egyre több befektetés érkezhet a hazai agráriumba

A hazai gazdák továbbra is kiemelkedően fontosnak tartják a beruházásokat, sőt, 22%-uk a tavalyinál nagyobb mértékben tervez fejleszteni – derült ki a Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexéből. A beruházások 31% -át banki hitel vagy pénzügyi lízing segítségével finanszírozzák, amely az elmúlt évek legmagasabb értéke. A koronavírus hatásának mérséklésére indított gazdaságvédelmi terv kedvezményes hitelprogramjai pedig különösen nagy segítséget jelentenek a számukra, amit az is jelez, hogy a Budapest Banknál szerződött NHP Hajrá hitelek fele az agráriumban hasznosul.

A Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexe a vírushelyzetre való tekintettel a rendszeres, indexáló kérdések mellett a COVID-19 hatásait is vizsgálta az agrárszektorban. Az eredmény bíztató, hiszen a részindexek adataiból kiderül, hogy a gazdák viszonylag kevéssé érezték meg a járvány negatív hatásait, sokkal nagyobb mértékben befolyásolta az ágazatot a kedvezőtlen, aszályos időjárás és a termelési költségek növekedése. A termelés hatékonyságát mérő részindex eredménye ez utóbbi következtében lett -23, ami 18 ponttal alacsonyabb a tavalyinál, és ez húzta lefelé a főindexet is, amely 10 ponttal, -4-re csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Nő a beruházások értéke

A hazai gazdák a kedvezőtlen körülmények ellenére is elkötelezettek a beruházások mellett, 65%-uk valósított meg tavaly valamilyen fejlesztést átlagosan 110 millió forint értékben, ami több mint 10 millió forinttal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A tendencia várhatóan idén sem szakad meg, hiszen a gazdák 37%-a terveinek megfelelően folytatja a beruházásokat, 22%-uk pedig még többet költene korszerűsítésre és a termelés növelésére.

Segítenek a gazdaságvédelmi hitelprogramok

A Széchenyi Kártya Program beruházási-, és munkahelymegtartó hiteleit minden harmadik agrárvállalkozó ismeri, 20%-uk már igényelte is. A Budapest Bank is óriási érdeklődést tapasztalt, már több mint 3 milliárd forintnyi hitellel segítette a kisebb vállalkozásokat.  Az NHP Hajrá szintén népszerű a hazai gazdák körében, a Budapest Banknál az összes NHP szerződés több mint fele, vagyis a július végi adatok szerint közel 14 milliárd forintnyi kedvezményes hitel a magyar agráriumban hasznosul. A kifejezetten a mezőgazdasági kisvállalkozások igényeire szabott Agrár Széchenyi Kártya Program keretében pedig már több mint 1 milliárd forintnyi kamatmentes kölcsön került a szektorba.

Exportban az erő

A hazai agrárexport tavaly 8,2%-kal emelkedett, az árukivitel pedig elérte a 9,4 milliárd eurós rekordot, ami 3,1 milliárd euró külkereskedelmi többletet eredményezett. A koronavírus okozta szállítási nehézségek csak átmenetinek bizonyultak, a gazdák külpiacokba vetett bizalma nem csökkent, sőt, egy év alatt 5 százalékponttal 28%-ra nőtt a külföldre is értékesítő vállalkozások aránya. Az EXIM Kárenyhítő, exportösztönző hitelkonstrukciói segítségével pedig az éppen újrarendeződő nemzetközi piac adta lehetőségeket tudják az agrártermelő és -feldolgozó vállalkozások kihasználni, amely közvetítésében a Budapest Bank szintén élen jár, többmilliárd forintnyi hitellel járult hozzá az exportképesség növeléséhez.

Egyre elfogadottabb a precíziós gazdálkodás

A hazai agrárvállalkozók tisztában vannak vele, hogy verseny- és exportképességük megtartását és növelését a minél hatékonyabb termeléstechnológiáktól várhatják, a precíziós technológiákra való nyitottságuk is 7%-os növekedéssel 68%-ra nőtt egy év alatt. A gazdák közel 40%-a ezért már korábban belefogott, vagy tervezi a legmodernebb termelési eszközöket és módszereket bevezetni.

Biztonságban vannak a munkahelyek

A KSH adatai szerint a hazai agráriumban évek óta körülbelül 210 ezer ember dolgozik. Az Agrárgazdasági Index adatai szerint, közülük mindegyik biztonságban van, a gazdák 89%-a nem tervez létszámcsökkentést, sőt, néhányuk munkaerőfelvételen is gondolkodik. Nincs azonban egyszerű feladatuk, hiszen az utóbbi években óriási probléma volt a szakképzett dolgozók hiánya.

Fontosak a kormányzati intézkedések

A megkérdezett gazdálkodók több mint 90%-a szerint a gyors kormányzati intézkedések, például az adminisztrációs terhek csökkentése, vagy a különböző adó-, és közterhek átmeneti elengedése segítségükre volt a stabilitásuk megőrzésében, kétharmaduk pedig a munkahelymegtartást támogató részleges munkabér átvállalás jelentőségét is kiemelte.

„A koronavírus okozta vészhelyzet megmutatta, hogy mennyire fontos, hogy a hazai termelők maradéktalanul el tudják látni a lakosságot élelmiszerrel. A Budapest Bank hosszú évek óta kiemelt figyelmet fordít az agrárvállalkozásokra, és azon dolgozunk, hogy ne csak az itthoni, hanem a nemzetközi versenyben is minél jobban megállják a helyüket” – jelentette ki Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője. „A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a magyar agrárszektor kifejezetten válságállónak bizonyult a Covid járvány alatt is, hiszen az agrárvállalkozók továbbra is fejlődni akarnak, egyre nyitottabbak a modern technológiákra és a jövőben is növelni szeretnék beruházásaikat. Mi pedig ehhez  az agrárium speciális igényeire szabott  hiteltermékek teljes spektrumával és szakértő tanácsadással járulunk hozzá, mert hisszük, hogy a vállalatok akkor tudnak a legjobban fejlődni, ha a számukra legmegfelelőbb konstrukciókat tudják igénybe venni”

– tette hozzá Kasziba Levente.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss