Gazdaság

Sharenting – szülőnek lenni a közösségi média rivaldafényében

Egy angol kutatás szerint a szülők gyermekeik 13 éves koráig átlagosan 1300 fényképet és videót posztolnak ki róluk

Hogyan befolyásolhatja a gyermekeink közeli és távoli jövőjét, ha az életük minden pillanatát megosztjuk a közösségi oldalakon? Hogyan tudjuk csökkenteni a „sharenting” – a megosztás (share) és a gyereknevelés (parenting) szavak összevonásából született fogalom –, azaz a folyamatos közösségi jelenlét kockázatait? A gyerekekről való meggondolatlan posztolás súlyosan sértheti a magánélethez való jogukat, és sajnos gyakran alapot adhat online zaklatásra is.

Sok szülőre jellemző, hogy a gyerekeiről nagyon korán, akár már magzati ultrahang felvételek formájában elkezd tartalmakat megosztani, így a gyermekek digitális jelenléte a születésük előtt elkezdődik. Ez többnyire csak a kezdet: utána következnek a növekvő fogacskákról, az első lépésekről, a bilizésről és egyéb sikerekről hírt adó tartalmak, amelyek a gyermekek kamaszkoráig folytatódhatnak. A fő cél általában a családtagokkal, barátokkal való megosztás és a távol élő rokonokkal való kapcsolattartás, viszont a legtöbb esetben, többnyire nem szándékosan mások számára is nyilvánossá és elérhetővé tesszük ezeket a személyes tartalmakat.

Természetesen érthető, hogy szülőként szeretnénk örökre megőrizni a rövid gyermekkor minden pillanatát, és büszkén közzétenni a gyermekeink eredményeit, de fontos, hogy ezen a téren is mértékletességre törekedjünk. A gyermekek életének nyilvánossá tétele súlyosan sértheti a magánélethez való jogukat, és sajnos gyakran alapot adhat online zaklatásra is. „Egy friss felmérés szerint a féléves és 6 éves kor közötti gyerekekről készült fotók 15%-a kevesebb, mint fél óra alatt a sötét web pedofilok által látogatott oldalaira kerül” – hívja fel a figyelmünket Csizmazia-Darab István, a Sicontact Kft. IT-biztonsági szakértője. Ezért érdemes átgondolnunk, hogy vajon mi fontosabb: a vicces pillanatok és sikerek megosztása, vagy a biztonság szem előtt tartása?

Lélektani kockázatok: alternatív valóságot festhetünk

Nem árt minden egyes poszt esetében végiggondolni, hogy az adott tartalom megosztása a távolibb jövőben milyen bonyodalmakat, kellemetlenségeket okozhat a gyermekünk számára. Például, ha gyermekünk olyan ruhát visel egy fotón, amelyen egy politikai pártot vagy eszmét támogató motívum van, de idősebb korában egyáltalán nem kíván azzal azonosulni, akkor ez utólag roppant kellemetlenné válhat számára.

De teher lehet annak a hamis „image-nek” a hordozása is, amit a szülők a legjobb szándékkal építenek fel gyerekeik számára. „Az én gyerekem a legcsodálatosabb” egy nagyon fontos szülői érzés. Viszont ha a posztolás versengéssé fajul, akkor nagyon könnyű belefutni abba a csapdába, hogy a szülő az online posztokban egy olyan „valóságot” mutasson, amiben – szemben a tényleges valósággal – minden szép, harmonikus, kiegyensúlyozott és tökéletes. Ez az alternatív valóság azonban megzavarja és elbizonytalanítja a gyerekeket.

Személyiségi jogok – később is elfelejtünk engedélyt kérni?

A képek megosztása általában egészen kicsi korban, pusztán szülői mérlegelés alapján kezdődik, így a felnőttek sokszor később, nagyobb korban is elmulaszthatják egyeztetni a posztolást gyerekeikkel. Pedig a gyerekek véleményének tiszteletben tartása nagyon is fontos lenne. Gwyneth Paltrow-t például lánya, Apple Martin kritizálta, amiért a színésznő nem kérte előzetes beleegyezését, mielőtt megosztott egy anya-lánya fotót. – „Anya, ezt már megbeszéltük. Tudod, hogy semmit nem tehetsz közzé a hozzájárulásom nélkül” – vélekedett az akkor 14 éves Apple.

Egy egyszerű szülinapi fotó is sok kárt okozhat

De térjünk vissza a biztonsági kockázatokhoz. Mit osztunk meg? És kivel? Az interneten közzétett információk hosszú ideig elérhetők, tovább küldhetők és visszakereshetők: „ami az interneten egyszer megjelenik, az általában ott is marad”. Érdemes kétszer is meggondolni, hogy mit teszünk közzé, hiszen akár egy egyszerű szülinapi fotó is sok kárt okozhat, ha rossz kezekbe kerül. Nézzük, mennyi mindent tartalmazhat egyetlen egyszerű poszt!

A gyermekünk fotóját, például a „Boldog 2. szülinapot, Dani!” szöveggel
Részleteket, amelyekből kiderül a fotó helyszíne, pl. látványosságokat
Más gyermekek adatait, ha csoportképről van szó
A fotó pontos helyszínét, ha nem kapcsoltuk ki a helymeghatározást

Egyetlen ártalmatlan poszttal közzétesszük a gyerekünk fotóját, nevét, születési dátumát, és a földrajzi elérhetőségét. Ezen adatokat aztán felhasználhatják személyazonosság-lopáshoz és átverésekhez is, ráadásul ezek alapján a gyerek beazonosítható, megtalálható, és lehetőséget ad arra is, hogy rossz szándékkal a bizalmába férkőzzenek. Sőt, ha mindezt csoportkép formájában tesszük, mások személyiségi jogait is megsérthetjük.

Stacey Steinberg, amerikai gyermekjogvédő, egyetemi professzor egyik tanulmányában említ egy ijesztő példát. Eszerint egy anyuka azzal szembesült, hogy az ikrei WC-re szoktatásáról megosztott képeket idegenek letöltötték, módosították, majd pedofil oldalakon osztották meg. Érdemes ezeket a szempontokat is jól meggondolni! Steinberg példája azt is mutatja, hogy az emberek néha nem tudják, mennyire könnyű mások számára letölteni és tárolni a közösségi médián megosztott képeket, vagy mennyi információt tartalmaznak azok valójában.

Vajon a befogadói oldalon is megtesznek mindent a biztonság érdekében?

Ez pedig elvezet a második fontos kérdéshez: kivel is osztjuk meg a kiposztolt képeket? A bejegyzéseink láthatóságát mi szabályozhatjuk. Ha nyilvánosra állítjuk a közzétételt, akkor szó szerint bárki láthatja az általunk megosztott tartalmakat. Ha privátra állítjuk át, csak az ismerőseink számára lesz elérhetőek a tartalmak – ebben az esetben is fontos kérdés, hogy milyen gyakran ellenőrizzük az ismerőseink listáját, és hogy kik szerepelnek rajta.

A Facebook lehetővé teszi, hogy minden egyes bejegyzéshez közönséget válasszunk, így korlátozhatjuk azt akár meghatározott családtagokra és barátokra is. Ugyanakkor az is kérdés, hogy vajon biztosak lehetünk-e abban, hogy közülük senki nem fogja továbbosztani, újraposztolni az általunk küldött tartalmat? És abban, hogy az eszköz, amit használnak, megfelelő biztonsági programmal van védve, és nem tartalmaz vírusokat, kémprogramokat? Vajon biztonságtudatosak az online térben? Ezek olyan kérdések, amelyeket valószínűleg nem gyakran kérdezünk meg magunktól, amikor valamit posztolunk, bár kellene.

Hogyan lehetünk felelősségteljes „sharentek”?

A legbiztonságosabb tanács az lenne, hogy „ne tegyünk közzé semmilyen, a gyermekeinkkel kapcsolatos tartalmat a közösségi médiában”, ám ennek a kihívásnak modern szülőként valószínűleg a legtöbben nem tudnánk eleget tenni. A papír alapú fényképalbumok nézegetése már a múlté, ráadásul nem is lenne túl praktikus mindenhová magunkkal cipelni őket, hogy megmutassuk a képeinket a családnak és a barátainknak. Azonban a digitális képek megosztása során is vannak dolgok, amelyek csökkentik a korábban körvonalazott kockázatokat:

Ne osszunk meg olyan tartalmat, amely bármilyen személyes adatot vagy információt tartalmazhat, amivel beazonosíthatók a gyermekek: teljes név, cím, születési idő stb.
A fotók készítésekor kapcsoljuk ki a helymeghatározást.
Soha ne osszunk meg gyermekünkről meztelen, alsóneműs, vagy hiányos öltözetű képet.
Legyen konkrét elképzelésünk arról, hogyan osztjuk meg a fényképeket: ellenőrizzük az adatvédelmi szűrőket és a bejegyzés közönségét.
Csak azokkal osszunk meg fényképeket és más tartalmakat, akiket igazán ismerünk, és akikben megbízunk, illetve kérjük meg őket, hogy ne osszák tovább azokat.
Mielőtt bármit elküldenénk, lépjünk vissza egy lépést, és fontoljuk meg, hogy a megosztani kívánt tartalom mennyire és hogyan passzol a gyermekünk személyiségéhez, okozhat-e az adott tartalom számára kellemetlen helyzeteket, akár a távoli jövőben.
Ha esetleg mi ütközünk olyan fotóba, amin gyermekek kihasználása látható, haladéktalanul tegyünk bejelentést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján.

Saját közösségi viselkedésünk lesz a minta gyerekeink számára

Érhető és elfogadható az emlékek megosztásának igénye, ugyanakkor biztonságosabb és felelősebb módon érdemes ezt a gyakorlatot folytatni. A saját közösségi „viselkedésünk” és gyakorlatunk a gyerekeink számára példaként is fog szolgálni arra az időre, amikor már ők is csatlakoznak a közösségi felületekhez. Ha eljön ez a pillanat, mindenképp beszélgessünk velük a közösségi média veszélyeiről, és biztosítsuk őket arról, hogy hozzánk bátran fordulhatnak, ha elbizonytalanodnak, vagy gyanús dolgot észlelnek.

Related Topics:2020 felhasználó gyermek internet sharenting szülő védelem

Up Next

Teljesen átírta a koronavírus az IT biztonsági stratégiákat

Don't Miss

Változások a bankkártyás és elektronikus fizetések során 2021-től

Advertisement Booking.com

Gazdaság

A kriptotárcák lesznek a jövő pénzügyi központjai

A kriptotárcák új generációja: a Bitget jelentése szerint pénzügyi központokká válnak a digitális pénztárcák

A Bitget, vezető kriptotőzsde és Web3 platform a közelmúltban két jelentős bejelentést tett: egyrészt közzétette legújabb Onchain Report tanulmányát, amely szerint a kriptotárcák már nem csupán tárolásra szolgálnak, hanem mindennapi pénzügyi tevékenységek központjaivá váltak világszerte. Másrészt elindította a BGUSD nevű, valós eszközökkel fedezett, hozamot termelő stabil eszköz tanúsítványát, amely új lehetőségeket kínál a passzív jövedelemszerzésre.

A kriptotárcák új szerepe: kereskedés, fizetés, megtakarítás – egyetlen appban

A Bitget Wallet, a platform nem letétkezelő kriptotárcája, közel 80 millió felhasználót szolgál ki, és 300%-os éves növekedéssel büszkélkedhet. A most publikált Onchain Report: Crypto Wallet Use Cases című kutatásuk 4 599 felhasználó válaszai alapján világít rá arra, hogyan változtak meg a tárcahasználati szokások különböző generációk és régiók szerint.

A kutatás szerint a felhasználók már nem csak kriptovalutákat tárolnak vagy küldenek – 48% kereskedik, 46% jutalmakat szerez, 40% pedig napi fizetésekre használja a tárcát. Kiemelkedő a hozamvadászat (staking, farming) iránti érdeklődés (37%), a piaci trendek figyelése (35%) és a DApp-okkal való közvetlen interakció (33%) is. Különösen a Z generáció mutat aktív részvételt, például a kriptofizetésekben (43%).

A használati szokások régiónként eltérnek: Afrikában és Délkelet-Ázsiában az utalások dominálnak, míg Latin-Amerikában a hozamtermelés, Kelet-Ázsiában pedig a hosszú távú megtartás. Kelet-Európában – beleértve Magyarországot is – a fizetések (41%) és digitális kereskedelem emelkedik ki, ami jól mutatja, hogy a régióban is egyre inkább valós pénzügyi alternatívaként tekintenek a kriptotárcákra.

BGUSD: stabil hozam valós eszközökre alapozva

A Bitget május végén mutatta be a BGUSD stabil eszköz tanúsítványát, amely USDC-re 1:1 arányban váltható, és évi 4–5%-os hozamot kínál, naponta jóváírva a felhasználók számláján. A konstrukció mögött valós, tokenizált pénzügyi eszközök – például amerikai állampapírok és pénzpiaci alapok – állnak, amelyek hozamot generálnak, miközben megőrzik a stabilitást és likviditást.

A BGUSD az első 30 napban promóciós 5%-os éves hozamot kínál, és USDC vagy USDT segítségével jegyezhető. A termék teljes mértékben integrálva van a Bitget ökoszisztémájába – használható fedezetként, határidős kereskedésre, Launchpool-ban és egyéb platformfunkciókban is.

Mit hoz a jövő?

A Bitget célja, hogy felhasználói számára teljes onchain élményt nyújtson – a kereskedéstől és megtakarítástól kezdve a vásárlásig és felfedezésig. A Wallet újításai – mint a Super DEX (cross-chain swap), Alpha (valós idejű tokenanalitika) és a Simple Mode – ezt az irányt szolgálják. A következő hónapokban várható a passzív jövedelemre optimalizált Earn Vaults funkció, valamint új fizetési megoldások QR-kóddal, kriptokártyával és 300+ márkát elérő in-app shop integrációval.

A Bitget több mint 130 blokkláncot támogat, 300 millió dolláros felhasználóvédelmi alappal rendelkezik, és a „Crypto for Everyone” mozgalmon keresztül oktatási és integrációs programokkal dolgozik a globális elfogadás növelésén.

Magyar fókusz: kérdések, amelyekre érdemes figyelni

A nemzetközi trendek mellett a Bitget adatai alapján releváns kérdések merülnek fel hazai kontextusban is:

Hogyan használják Kelet-Európában a tárcákat napi fizetésekre?
Milyen szerepet játszanak ezek az eszközök az infláció elleni védekezésben?
Milyen lehetőségeket kínál a BGUSD azok számára, akik stabil, átlátható és likvid kripto-megtakarítást keresnek?

A Bitget példája jól mutatja, hogy a jövő pénzügyi rendszere egyre inkább decentralizált, mobilközpontú és önállóan kezelhető formában valósul meg – és ebben a kriptotárcáknak központi szerepük lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Innováció a banki digitalizációban és blokklánc technológiára épülő hazai fejlesztés a GDE finTECH Galéria évadzáró eseményén

Május utolsó hetében tartotta évadzáró eseményét a GDE finTECH Gallery, amelynek ezúttal a Várfok Galéria biztosított inspiráló helyszínt.

A kezdeményezés célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és üzleti szféra között, és az aktuális szakmai témákat feldolgozó előadások mellett tudáscserére és networkingre is lehetőség nyíljon.

Az immár negyedik alkalommal megrendezett esemény előadói Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója és Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója voltak, a résztvevők pedig most is nagyvállalati vezetők, pénzügyi tanácsadók és finTECH szakemberek. A májusi rendezvény rendhagyó volt, hiszen a zártkörű műhelyt ez alkalommal megnyitották további érdeklődők és a sajtó résztvevői előtt is.

2024 decemberében a Gábor Dénes Egyetem szervezésében szakmai műhely indult, finTECH Gallery néven, amely a korábbi Fintech Szalon szellemiségét viszi tovább. A műhely célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és az üzleti szféra között, miközben gyakorlatias platformot biztosít a szakmai eszmecserére és networkingre – nagy hangsúlyt fektetve az innovatív technológiák körére, az AI, a blockchain, a kiberbiztonság területére. Aktuális témák, kihívások és problémafelvetések kapnak helyet a fórumon, ahonnan a résztvevők – ha nem is kész megoldásokat, de – irányvonalakat és innovatív ötleteket vihetnek magukkal. Egyedülállóvá teszi programot, hogy helyszínek olyan művészeti galériák, ahol a résztvevők az üzleti ismeretmegosztás mellett műalkotásokkal is találkozhatnak.

„A Galéria elnevezés és a helyszín tudatos választás, mert hiszünk a művészetek inspiráló, kreativitást fejlesztő hatásában. Előadóink pedig a finTECH világának művészei, akik az egyedi alkotásait mutatják be a rendezvényeken”

– mondta el megnyitó beszédében Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, az esemény életre hívója és házigazdája, majd hozzátette:

„Célunk összetett; hidat képezni, tudást megosztani az akadémiai és az üzleti szféra között, teret adni a tudásmegosztásnak, a kapcsolatépítésnek, hogy ezáltal a piaci problémákból kutatások és megoldások szülessenek, a kutatói ötletekből pedig sikeres termékek. Továbbá ez a szellemi műhely egy biztos szakmai háttere az ősszel induló Fintech képzésünknek és a korszerű Fintech Laborunknak.”

Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogyan vált egy zöldmezős bank Magyarország leggyorsabban növekvő hitelintézetévé és a digitális bankolás úttörőjévé. Szektorátlagot meghaladó növekedés, költséghatékony működés, évről évre újabb digitális és agentic AI alapú innovációk, mindezt a digitális üzleti modellnek köszönhetően 2020 óta karbonsemlegesen valósítja meg a Bank. A pénzintézet teljesítményét az elmúlt évben is számos díjjal ismerték el.

Hegedüs Éva bemutatta, milyen út vezetett a tőzsdére lépésig, amely során a Gránit Bank Magyarországon az elmúlt 25 év legmagasabb összegű tőkeemeléssel egybekötött nyilvános részvénykibocsátását valósította meg, majd lett rövid idő alatt a BUX index tagja. Az elmúlt évben a Bank megkezdte a nemzetközi terjeszkedést, és első magyar kereskedelmi bankként határon átnyúló szolgáltatásaival belépett a román piacra.

Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója előadásában a blokklánc technológia közösségépítő és okosszerződésekben történő felhasználásának előnyeit mutatta be. A Galaxis sok éves nemzetközi tapasztalattal rendelkezik blokklánc és okos szerződés programozásban, melynek egyik fontos iránya a tanúsítványok blokkláncon való tárolása. Kiemelte, hogy a technológia biztonságos és decentralizált –azaz gyakorlatilag feltörhetetlen–, és a változások is nyomon követhetők benne. Nem szükséges harmadik fél manuális jóváhagyása, és nem utolsósorban költséghatékony megoldás.

Előadásában röviden bemutatta az Európai Blockchain Szolgáltatási Infrastruktúra (EBSI) kezdeményezést, amely a blokklánc technológia közszférában történő felhasználását célozza meg, felgyorsítva annak egységesebb működését, digitalizációját és hatékonyságának növelését.

Az EBSI-VECTOR diplomapilot projektről, amelyben Magyarország is részt vett, Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója beszélt a résztvevőknek.

A projekt célja az Európai Unió által támogatott blokklánc alapú infrastruktúrához (EBSI) való csatlakozás technológiai hátterének kialakítása és tesztelése, amely lehetővé teszi a hiteles diploma igazolások kibocsátását, ellenőrzését és nyomon követését. Ez gyakorlatilag egy digitális rendszert jelent, amely biztonságosan tárolja, az esetleges változásokat lekövetve kezeli az Unió felősoktatási intézményeiben megszerzett diplomákat. A technológia megkönnyíti majd mind az egyetemek, mind a hallgatók számára a hiteles dokumentumokhoz való hozzáférést, hiszen azok maximális biztonság mellett bármikor, bárhonnan és bármilyen eszközről elérhetővé válnak.

A magyarországi feladat ezen belül a digitális diploma igazolás kiadásának fejlesztése és kipróbálása volt, melynek három résztvevője a piacvezető elektronikus felsőoktatási tanulmányi rendszert, a Neptunt fejlesztő Campus Codeworks Zrt., a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, blokklánc technológiában jártas Galaxis, és a projekthez a felsőoktatással kapcsolatos módszertani hátteret biztosító Gábor Dénes Egyetem. Az Unio vissza is igazolta a pilotprojekt sikeres megvalósítását. Mindhárom résztvevő úgy látja, ez csak az első lépés, hiszen a cél a módszer elterjesztése, továbbá a folyamat még számos további területre történő adaptálása. Következő lépcső éppen az EU-ban is egyre népszerűbb mikrotanúsítványok blokkláncra felvitele lehet.

A GDE finTECH Gallery legközelebb szeptemberben várja az fintech világa iránt érdeklődő szakembereket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Többet ér a garázs, mint egy autó vagy lakás?

Néhány kivételtől eltekintve általánosságban elmondható, hogy az évek során folyamatosan emelkednek a gépjárművek átlagárai.

Érthető tehát, hogy egyre több tulajdonos szeretné óvni autóját a külső hatásoktól, és nem az utcán hagyni estére, hanem biztonságban tudni egy garázsban. Ennek kapcsán 2022-től 2025 áprilisáig vizsgálta a Használtautó.hu a magyarok által legkedveltebb modellek átlagárát a használtautó-piacon, valamint ezzel párhuzamosan az ingatlan.com is megnézte az eladó és kiadó garázsok kínálatát Budapesten és vármegyeszékhelyeken.

2022-ben a négy vizsgált modell – Opel Astra, Ford Focus, Suzuki Swift és Volkswagen Golf – átlagára 1,76 millió forint körül mozgott. Ez az összeg 2025 áprilisára meghaladta a 2 millió forintot. A pontos számokat vizsgálva átlagosan 18,7%-kal kell többet fizetnünk értük most, mint 3 évvel ezelőtt.

Ha külön – külön nézzük az egyes modelleket, akkor az átlagárak az alábbiak szerint alakultak:

Opel Astra – 10,5%-os növekedés
Ford Focus – 13,2%-os növekedés
Volkswagen Golf – 17,6%-os növekedés
Suzuki Swift – 46,7%-os növekedés

Minden esetben 10% feletti az átlagár növekedés, a Swiftnél pedig majdnem eléri az 50%-ot is. Az átlagéletkor is folyamatosan nőtt, habár nem ilyen jelentős mértékben.

„Megvizsgálva a top 4 legkeresettebb modellt, szemmel látható, hogy az évek során nőttek az átlagárak, és az átlagéletkor is folyamatosan emelkedett. Míg egy Suzuki Swift átlagára 950 ezer forint volt 2022-ben, mára ez már 1,4 millió forint körül mozog, ami 46,7%-os növekedés. Az átlagéletkor is növekedett ezen 4 modell esetében, ugyanis a Swift 17,9 évről felugrott 18,3-ra”

– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

A legkeresetteb modellekkel párhuzamosan az eladó és kiadó garázsok átlagára is folyamatosan nőtt az elmúlt 3 évben Budapesten és vármegyeszékhelyeken: Budapesten az eladó garázsok ára 5,9 millió forintról 8 millió forintra, míg a kiadó garázsok ára 25 ezer Ft/hó-ról 29 ezer forint/hó-ra emelkedett. A vármegyeszékhelyek esetében az eladó garázsoknál 6,5 millió forintról 8,5 millió forintra, míg a kiadók 22 ezer Ft/hóról 28 ezer Ft/hóra változtak. Mind a fővárosban, mind a vármegyeszékhelyeken jelentősen nőtt a kínálat. Budapesten 2022-ben átlagosan 272 eladó és 985 kiadó garázsból választhattunk, míg jelenleg átlagosan 799 eladó és 1623 kiadó garázst kínálnak. A vármegyeszékhelyeket nézve az eladó garázsok száma összesen 253-ról 918-ra nőtt, a kiadóké pedig 370-ről 566-ra.

„Az elmúlt 3 évben jelentősen nőtt az eladó és kiadó garázsok kínálata Budapesten és vármegyeszékhelyeken, az árak viszont „csak” 36%-kal lettek nagyobbak a fővárosi eladó és 16%-kal a kiadó garázsok esetében. Így most az átlagos garázsbérleti díj mindössze 5 ezer forinttal több Budapesten, mint 2022 májusában. De a fővároson belül óriásiak a különbségek, az V. kerületben annyira nehéz eladó garázst találni, hogy egy-egy piacra kerülő kocsibeálló értéke eléri a 40 millió forintot, míg más kerületekben ennyiért garzonlakást is lehet vásárolni. Az áremelkedés hátterében a parkolási lehetőségek korlátozása és az autók árának emelkedése is meghúzódik.”

– mondta Balogh Lászó, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette:

„Érdekesség, hogy a vármegyeszékhelyek átlagára hasonló mint a budapestieké, aminek egyik oka, hogy amíg a fővárosban jellemzően teremgarázs-helyeket kínálnak eladásra és kiadásra, addig a vármegyeszékhelyeken önálló garázsokat is hirdetnek. Ezek olyan 15-20 négyzetméteres különálló épületek, amik akár tárolóként is funkcionálhatnak, ami részben megmagyarázza, hogy a vármegyeszékhelyeken az eladó garázsok ára 8,5 millió forint, Budapesten pedig „csak” 8 millió”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!