Connect with us

Gazdaság

Népszerű alkalmazásoknak álcázza magát az új, Androidon terjedő kémprogram

Ismét kiderült, mennyire fontos, hogy a felhasználók minden platformon használjanak megbízható és hiteles védelmi szoftvert

Egy androidos kémprogram új verzióját kezdték vizsgálni az ESET kutatói, amely mögött az APT-C-23 nevű, 2017 óta főként a Közel-Keleten aktív, hírhedten veszélyes bűnözői csoport áll. Az ESET által észlelt Android/SpyC23.A nevű új kémprogram a korábbi verziókat fejleszti tovább, kiszélesített kémtevékenységgel, új lopakodó funkciókkal és megújított C&C kommunikációval. Egyik terjeszkedési útvonala az Android hamisított alkalmazásáruházán keresztül vezet: a felhasználók átverése érdekében olyan jól ismert üzenetküldő appoknak álcázza magát, mint a Threema vagy a Telegram.

Az ESET szakemberei akkor kezdtek el nyomozni a rosszindulatú szoftver után, amikor az egyik kutató Twitteren beszámolt egy addig ismeretlen androidos kártevőről, még 2020 áprilisában.

„Közös elemzésünk során kiderült, hogy ez a kártékony szoftver az APT-C-23 fegyvertárának része: a mobilos kártevőjük egy új, továbbfejlesztett verziója”

– magyarázta Lukáš Štefanko, az ESET kutatója, aki behatóan tanulmányozta az Android/SpyC23.A-t.

A kémprogramra az Android hamisított áruházában találtak rá, ahol első ránézésre hitelesnek tűnő alkalmazások mögött bújt meg.

„Amikor megvizsgáltuk a Google Play-nek látszó hamis boltot, kártékony és tiszta elemeket is találtunk benne. A rosszindulatú szoftver olyan alkalmazásokban rejtőzött el, mint az AndroidUpdate, a Threema és a Telegram. Néhány esetben az áldozatok egyszerre töltötték le a kártékony szoftvert és az álcázásra használt appot”

– tette hozzá Štefanko.

A letöltés után a kártevő egy sor bizalmas jellegű engedélyt kér, amiket biztonsági funkciónak álcáz:

„A támadók megtévesztéssel vették rá az áldozatokat arra, hogy különféle bizalmas engedélyeket is megadjanak a rosszindulatú szoftvernek. Például az értesítések elolvasásához kért engedélyt üzenettitkosítási funkciónak álcázták”

– részletezte Štefanko.

Az engedélyezés után a kártevő többféle kémtevékenységet végez, követve a C&C vezérlőszervertől kapott távoli utasításokat. A hangrögzítésen, a hívásnaplók, SMS-ek és névjegyek szűrésén, illetve a fájlok ellopásán túl a megújított Android/SpyC23.A az üzenetküldő alkalmazások értesítéseit is el tudja olvasni, telefonhívásokat rögzít és visszautasíthat olyan értesítéseket, amik az Androidok beépített biztonsági alkalmazásaitól érkeznek. A kártékony szoftver C&C kommunikációját is továbbfejlesztették, emiatt a távoli vezérlőszervert még nehezebben ismerik fel a kiberbiztonsági kutatók.

Köztudott, hogy az APT-C-23 csoport tagjai Windows és Android elemeket is felhasználnak a működésük során. A Two-tailed Scorpion (Kétfarkú Skorpió) név alatt futó Android elemekről először az Qihoo 360 Technology nevű kínai internetes biztonsági vállalat számolt be 2017-ben. Azóta már megannyi tanulmány jelent meg az APT-C-23 mobilon terjedő kártevőiről. Az Android/SpyC23.A – a csoport kémprogramjának legújabb verziója – megannyi új fejlesztése miatt vált még veszélyesebbé a felhasználók számára.

„Azt tanácsoljuk az Android-felhasználóknak, hogy a kémprogramokkal szembeni biztonságuk megőrzése érdekében csak és kizárólag az eredeti, hivatalos Google Play Áruházból töltsenek le alkalmazásokat, alaposan ellenőrizzék az engedélykéréseket, és használjanak megbízható, naprakész mobilos biztonsági megoldást”

– foglalta össze Štefanko.

Ennek a különösen fejlett kémprogramnak a leleplezése remélhetőleg tovább erősítheti a trójai támadások elleni tudatos védekezés fontosságát. Az ESET szakértői a Google Play védelmi csapatának kulcsszereplőiként azt javasolják a felhasználóknak, hogy minden platformon használjanak megbízható és hiteles védelmi szoftvert.

További technikai részletek a WeLiveSecurity APT-C-23 group evolves its Android spyware című angol nyelvű blogposztjában olvashatók.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss