Gazdaság
Hazai vállalkozásoknak segít az IBM: újraindítás helyett újragondolás
Az IBM Think Digital konferencia utat mutat a vállalkozásoknak a digitalizációban, alkalmazkodásban és az üzleti folyamatok átalakításában
A koronavírus újraírta a játékszabályokat az üzleti életben is: megváltoztak a működési körülmények, kiélezettebb lett az ügyfelekért folytatott versengés, miközben sok területen a hirtelen gazdasági visszaesés miatt szűkülnek a források. A pandémia megmutatta, hogy ebben az új helyzetben a digitalizáció már nem cél, hanem sokaknak az egyetlen eszköz lehet a túlélésre. Az IBM szerint a vállalatoknak nem újraindítani kell magukat, hanem újragondolni a működésüket. Ehhez ad támpontokat október 27-én az IBM a Think Digital Summit online konferencia, amelyen ingyenesen lehet részt venni.
Az IBM nemrég megjelent globális kutatása szerint a koronavírus-járvány nemhogy visszavetette, hanem felgyorsította a vállalatok digitális transzformációját; ez a közép-kelet-európai régióra is igaz. A 20 iparágban és 22 országban több mint 3800 felsővezető megkérdezésével készült tanulmányból az is kiderül, hogy 10 vállalatból 6 felgyorsította a digitális átállást a járvány miatt. A COVID-19 és az üzleti élet jövője című tanulmányban az IBM három kulcsterületet azonosít, ahol a sikeres vállalatvezetők proaktívak:
- a szervezeti rugalmasság, a mesterséges intelligencia (MI);
- az automatizálás és más exponenciálisan fejlődő technológiák alkalmazása;
- az új típusú vezetés, a dolgozói elkötelezettség és a dolgozók újszerű megközelítése.
„Ezek nemcsak divatos buzzword-ök, hanem az üzleti versenyképesség hajtómotorjai. Erről szól a IBM Think Digital Summit digitális konferencia” – mutatott rá Johannes Maurer, az IBM dél-kelet-európai régióért felelős vezetője. „A vezető vállalatok számára a digitális transzformáció már nem kérdés, és a járvány mindenkit arra kényszerít, hogy gyorsan bepótolja a lemaradását ezen a téren. Mindeközben ugyanis már egy másik, nagyon fontos problémára is oda kell figyelni: kutatásunk konklúziója az, hogy a munkaerő megtartása, a kiégés kezelése a versenyképesség egyik kulcsa. A digitalizáció ezen a téren is segítséget nyújthat: hosszú távon azok a vezetők válhatnak sikeressé, akik empatikusak, elősegítik a személyes számonkérhetőségét, és támogatják az olyan csapatmunkát, amelyekben alkalmazzák a design thinking-et, az agilis módszereket, valamint a DevOps eszközeit és technikáit. Ebben és ezen területeken igyekszünk segíteni, jó példákat, bevezethető gyakorlatokat mutatni a konferencián.”
Az eseménnyel együtt az IBM a dél-kelet-európai régióból számos olyan vállalatot mutat be, amelyek az IBM-hez fordultak azért, hogy a digitális megújulás segítségével kiváló eredményeket érjenek el.
Az egyik ilyen cég az Antenna Hungária Zrt. (AH). A nagymúltú állami vállalat hagyományosan a műsorterjesztésre és a távközlési szolgáltatásokra koncentrált. Az utóbbi időben azonban már olyan új terültekere is betört a vállalat, mint a rendezvénytechnika, a rendezvényszervezés, műsorgyártás, illetve IT és IT biztonsági szolgáltatások biztosítása. A vállalat vezetősége 2019-ben határozta el, hogy kiterjesztik szolgáltatásaikat az IT biztonsági területekre is. Ezen döntés eredményeként az elmúlt másfél évben az IBM technológiájára alapozva alakították az Antenna Hungária Security Operation Center-t (SOC).
Az október 27-i konferencián a szakértők bemutatják a szolgáltatás bevezetésének történetét és azt, hogy miként segítették az IBM szakemberei az új szolgáltatási terület technológiai hátterének kialakítását.
Közösségi tudás, jó tapasztalatok megosztása
Az ingyenes szakmai napon többek között arról lesz szó, hogy az IT miként képes növelni a szervezeti rugalmasságot, hogyan konfiguráljunk új infrastruktúrát, miközben a kibervédelemre is ügyelünk, és miként lehet agilis módszerekkel okos vállalatot építeni.
- Az előadók között lesz többek között Aleksandra Mojsilović kutató, IBM Fellow, az IBM Research-nél a mesterséges intelligencia megbízhatóságával kapcsolatos kutatások vezetője, aki segít megérteni, hogy miként alkalmazható a mesterséges intelligencia biztonságosan az üzlet élet szinte bármely területén.
- Előad majd az IBM Infrastuktúra Szolgálatások régiós vezetője, Anna Nowosielska is, aki gyakorlati példákon keresztül mutatja be, miként lehet sikeresen és biztonságosan átköltöztetni egy vállalat akár teljes üzleti tevékenységét a felhőbe.
- Lee Harris, az IBM MSSP európai értékesítési vezetője szerint, ahogyan egyre több dolgot intézünk online, úgy válik teljesen általánossá a kiberbűnözés is. A jövőben az emberek által használt technológia minden egyes apró része folyamatos támadás alatt lesz. Előadásában megmutatja, hogy a Mátrix című film Neojaként hogyan vehetjük fel a harcot a totális kiberháború ellen.
- De mi van akkor, ha már elszenvedtük a kibertámadást? Ha nem voltunk felkészülve megfelelően? Ha a hackerek felfedeztek egy biztonsági rést és hatalmas károkat okoztak a vállalatnak? Ugyancsak kérdés lehet a vállalatok részéről, hogy miként előzzük meg, hogy egy alkalmazott visszaéljen fontos üzleti információkkal? A helyreállítás és a megfelelő válaszlépések, az IT-infrastruktúra felkészítése és más helyreállítással és megelőzéssel kapcsolatos tapasztalatokról fog beszélni az üzleti-folyamat specialista, Duncan Blain.
A konferencia vendége lesz az IBM mesterséges intelligenciával foglalkozó, több rangos elismeréssel rendelkező kutatója, Aleksandra Mojsilović, több régiós IBM-vezető, etikus hacker, valamint kiberbiztonsági szakértő is. Az ingyenes rendezvényre jelentkezni itt lehet. További esettanulmányok az IBM Think SEE blogján olvashatók.
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Ipar2 hét ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Gazdaság7 nap ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Tippek2 hét ago
Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja