Gazdaság

Home office: még mindig sok a félmegoldás a magyar cégeknél

Csak a cégek fele használ munkaidő nyilvántartó rendszereket a távolról dolgozók teljesítményének mérésére

Nem nőtt számottevően az otthonról dolgozók száma a koronavírus első hullámához képest, a kollégák teljesítményének nyomonkövetése azonban még mindig problémát okoz a magyar cégeknél – derült ki az informatikai háttérfejlesztésekkel foglalkozó Infosector Kft friss kutatásából.

A csoportmunka hatékonyságát vizsgáló felmérés eredményei alapján csak a cégek mintegy fele használ munkaidő nyilvántartó rendszert a távmunkában is, és csak mintegy harmaduk vezetett be bejárási protokollt a fertőzésveszély elkerülésére. A kutatás arra is rámutatott, hogy a csapatszellem fenntartására egyre gyakrabban alkalmaznak ún. „hibrid iroda” megoldásokat, ugyanakkor ennek biztonsági kockázatát alábecsülik a cégvezetők.

Rengeteg magyar dolgozik távmunkában

Az országszerte több mint 250 vállalati ügyféllel rendelkező Infosector kutatásában cégvezetők válaszait gyűjtötték össze a második hullámban tapasztaltakról és a pandémia által okozott kihívások kezeléséről. A hat pontból álló kérdőívben a megkérdezetteknek egy tízes skálán kellett értékelniük az állításokat azok alapján, hogy mennyire igaz cégükre az adott kijelentés. Az első kérdésre adott válaszok alapján kijelenthető (5,6-os átlag), hogy habár voltak kiugró esetek, összességében szeptembertől kezdve nem nőtt számottevően az otthonról dolgozók száma az első hullámhoz képest. A cégvezetők többsége egyúttal arra is rámutatott, hogy munkavállalóik több mint fele dolgozik huzamosabb ideje otthonról (6,2-es átlag), és a vállalkozása idei eredményére kiemelkedő hatással van az otthoni munkavállalók teljesítménye.

Egyelőre sok a félmegoldás

Habár számos cégnél pozitív irányba változott a távmunkával szembeni bizalom, még mindig rengeteg az olyan „félmegoldás” a piacon, amivel csak időszakosan tudják áthidalni a nehézségeket. A megkérdezettek felénél például hiányzik a beosztás- és munkaidő nyilvántartási rendszer (5,0-s érték), ami hosszútávon a munka-magánélet egyensúly felborulását is okozhatja, hiszen összességében óraszámot tekintve többet dolgoznak otthonról a kollégák, mint tették azt az irodában. Hozzátette:

„A munkáltatók és a munkavállalók is a saját bőrükön érzik azt, hogy a megfelelő körülmények kialakítása otthon is kulcsfontosságú, hiszen az értékteremtéshez nyugodt környezet és pontos feladatkezelés szükséges. A kutatásunk visszaigazolta a személyes tapasztalatainkat is: egyre több a jó példa, de iparágtól függetlenül elmondhatjuk, hogy még rengeteg tennivalója és lehetősége van még a magyar cégeknek ezen a téren.”

– mondta Fábián Tamás, az Infosector Kft. operatív vezetője.

Egyre többen váltanak „hibrid iroda” rendszerre a csapatszellem fenntartása miatt

Mivel az alapvető kapcsolattartás az ingyenesen vagy minimális havidíjjal elérhető szoftverek (pl. Microsoft Teams) bevezetésével megoldódott, és az az online meetingeken általában jól értik és látják is egymást a felek, sokan úgy érzik, hogy minden háttér adott az otthoni munkavégzéshez. Az online megbeszélések önmagukban azonban korántsem elegendőek ahhoz, hogy megteremtsék a teljes munkahelyi élményt. Több nemzetközi kutatás is rámutatott már arra, hogy a home office-ban jelentősen csökkenhet a dolgozók motivációs szintje és szellemi jóléte. Ez a magyar piacon sincs másként:

„A vállalatok nagy része a járványveszélytől tartva biztonsági okokból minimálisra csökkentette dolgozóik személyes találkozóinak a számát, hiszen ezzel meg tudják akadályozni a gócpontok kialakulását és a szervezetek teljes leállását. Ez helyes és felelős gondolkodás, ugyanakkor a csapatszellem és a kohézió fenntartásához kell a szociális érintkezés. Ezért váltanak egyre többen úgynevezett hibrid iroda rendszerekre, ahol ugyan korlátozottan, de találkozhatnak és informálisan beszélgethetnek egymással a kollégák”

– mondta Gungl Ágoston, az Infosector Kft. ügyvezetője.

A kollégák visszaengedése nemcsak egészségügyi, hanem biztonsági kockázat is

A kutatásban megkérdezettek egyharmadánál működik már valamilyen rendszer (például A és B hét), amikor egymást váltva, korlátozott létszámban, de személyesen is találkozhatnak és együtt dolgozhatnak a kollégák az irodában. Ez a „hibrid” módszer viszont ismét új kihívások elé állítja a cégeket, hiszen – minden jó szándék ellenére – ha nem vesznek igénybe szakértőt a bevezetéshez, akkor adatvédelmi és kiberbiztonsági kockázatokat hoznak be a kollégák otthonról a munkahelyre.

„Már egy magáncélra használt pendrive vagy egy laptop is trójai falóként szolgálhat a hackerek számára. Ha valahogyan bekerül egy ilyen eszköz a céges hálózatba, a visszatérő munkavállalók a nap végén akár akaratlanul is milliós károkat okozhatnak a cég számára. A vezetőknek ezért általában azt szoktuk javasolni, hogy olyan megoldásokban gondolkozzanak, amelyek átfogóan adnak választ a kihívásokra – hiszen egy ilyen rendszerbe egyszer kell befektetni, majd a szakértő partner odafigyelésével a most bevezetett megoldás évekig jól szolgálja majd a vállalkozás céljait, és akkor is puhára esnek, ha esetleg újra beüt a baj.”

– foglalta össze tapasztalatait Fábián Tamás, az Infosector Kft operatív vezetője.

Related Topics:cég covid-19 egészség félmegoldás hibrid home office járvány koronavírus megoldás munkavégzés otthon vállalat visszaengedés

Up Next

Élelmiszergyártás biztonságosan

Don't Miss

Akár három hónapos extra garanciát kínál termékeire a Huawei

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!