Gazdaság
A K+F minősítés egy ki nem használt kincs
A kutatás-fejlesztés minősítése számos új kaput nyithat meg a vállalkozásoknak, sokan mégsem használják ki az ebből fakadó lehetőségeket.
Ennek természetesen számtalan oka van, ebben az írásunkban ezt vesszük végig a minősítést kiadó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának segítségével.
A magyarok elsősorban kitalálásban és gyártásban erősek, azt azonban a mai napig nem sikerült megtanulnunk, hogyan is kell üzletet csinálni. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke arra hívta fel a figyelmünket, hogy ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.
Amikor azt mondjuk, hogy kutatás-fejlesztésben eredményesek vagy éppen innovatívak vagyunk, akkor azt kell látnunk, hogy bár ez igaz, hasznosításban elég rosszul állunk – hangsúlyozta Pomázi Gyula egy vállalati vezetőknek tartott előadásában. Kijelentését az alábbiakkal magyarázta: – Elköltünk nagyságrendileg pár ezer milliárd forintot több ezer fejlesztési projektre, azonban egy rendkívül fontos dolgot nem teszünk meg. A keletkezett eredményeket nem hasznosítjuk, nem visszük be a gazdaságba az olyan hasznosító, támogató rendszereken keresztül, ahol ténylegesen üzlet lesz az adott ötletből.
Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke
A legtöbb eredmény a fiókban végzi
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelmondata „Ötletből érték”. A hivatal nem titkolt célja, hogy felhívja a nagyvállalatok, kkv-k, egyetemek, kutatóintézetek figyelmét arra, hogy míg a világ nagy részén a vállalatoknak már elengedhetetlen a szellemi tulajdon védelme, nálunk még a legtöbb cég felesleges nyűgként tekint az oltalmak adta jogokra. Az SZTNH munkatársai azonban szemléletformáló előadásaik során arra hívják fel a figyelmet, hogy a megszerzett szellemi tulajdon-jogok (például szabadalom, védjegy, levédett design, használati minta, stb.) olyan értéket jelentenek, ami megjelenhet tőkeként a cég értékében, eladható, vagy éppen versenyelőnyt jelent a piacon. A hivatal megállapítja, hogy a jog szerint kié a szellemi tulajdon, de arról nem dönthet, hogy ezt hogyan hasznosítja a tulajdonos, ez egyedül a tulajdonos felelőssége. Az SZTNH mégis olyan IP (Intellectual Porperty) jogokat ad az ügyfelek kezébe, amivel komoly gazdasági előnyre tehetnek szert.
Míg a nagyvállalatok döntő többsége képes arra, hogy felmérje, mekkora a szellemi tulajdona, addig ez a képesség a felsőoktatási intézményeknél és a kkv-knál sokszor hiányzik. A piaci beárazásoknál, a cégérték megállapításánál a tőzsde, vagy egy kockázati tőkebefektetők elkezdték figyelembe venni, milyen értéke van az oltalmazott szellemi tulajdonnak. Ezért is elengedhetetlen, hogy a K+F eredmények ne a fiókban végezzék. Ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.
Az elmúlt években a K+F folyamatokban is intenzív, pozitív változás indult el. Az SZTNH adatai szerint szeptember végéig a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 58 százalékkal nőtt a K+F minősítéssel kapcsolatos megkeresések száma, szakértői véleményt pedig több mint kétszer annyian kértek a különböző projektekről, mint a tavalyi év első 9 hónapjában. A K+F minősítésekkel kapcsolatban 2018 hasonló időszakához képest több mint négyszer annyian fordultak a hivatalhoz az idei harmadik negyedévben. A legtöbb minősítési kérelem idén az informatikai szektorból érkezett – főként a banki informatika és a mesterséges intelligencia témájában –, második helyen – jellemzően a COVID19-hez kapcsolódva – az egészségipar áll, emellett kiemelkednek a műszaki jellegű fejlesztések, leginkább a járműipari vállalkozások részéről.
Elsősorban a kutatás-fejlesztés hasznosítását, a létrehozott szellemi termékeink piacosítását, jogszerű értékesítését még nem tudjuk olyan arányban hasznosítani, mint a fejlett országok vállalkozásai – mutat rá a hiányosságokra a hivatal elnöke. A kérdésre, hogy miért van ez így, a válasz egészen egyszerű: azért, mert az elmúlt 40-50 évben nem erre lettünk szocializálva. Kitalálásban és gyártásban vagyunk jók. De nem tudjuk, hogy amit kitaláltunk, kifejlesztettünk, abból a prototípust, hogy kell elvinni a gyártósorig – úgy, hogy azt közben ne lehessen ellopni tőlünk.
A minősítés garancia is egyben
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az iparjogvédelmi és a szerzői jogi feladatok mellett 2012-óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A minősítési rendszer segítségével könnyebb igénybe venni a kutatás-fejlesztéssel összefüggő pályázati forrásokat és adókedvezményeket. A hivatal K+F minősítése garanciaként szolgál arra, hogy a hazai, vagy az EU-s források kiosztása megfelelően történik, az állami támogatásokat valóban K+F célokra fordítják, és egyben arra is garancia, hogy a K+F adóösztönzők felhasználása, valamint a külföldi vállalatok magyarországi K+F beruházásainak támogatása megalapozott.
Segítség a bürokratikus útvesztőben
A K+F tevékenység értékelésének alapvető kritériuma, hogy a tevékenységben fellelhető legyen az újszerűség és valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanság. A KFI törvény szerint a kutatás-fejlesztés fogalma magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Első ránézésre talán bonyolultnak tűnhet, azonban az SZTNH egy új kiadvánnyal is segíti a vállalkozásokat. Az a tapasztalat, hogy sok kkv azt sem ismeri fel, hogy amit csinálnak, az valójában kutatás-fejlesztés, de az is ijesztő lehet számukra, hogy nem tudják, hogyan érdemes elindulni a minősítés igénylésében, milyen lépésekre van szükség előtte és mire számíthatnak az igény benyújtása után.
Az SZTNH emellett folyamatos szemléletformáló akciókkal, előadásokkal hívja fel a kutatók figyelmét arra, hogy a K+F minősítésnek milyen előnyei vannak, hogyan tudnak akár plusz forrásokat szerezni ezzel a lehetőséggel. Többek között csökkentett társasági adóalap, társasági és fejlesztési adókedvezmény jár a vállalatoknak, de mérséklődhet a helyi iparűzési adó alapja és a szociális hozzájárulási adó mértéke is.
Pomázi Gyula a részletekről szólva elmondta, a társasági adó alapja csökkenthető a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével, sőt ennek az összegnek akár a háromszorosa is levonható az adóalapból, ha a tevékenységet a cég egy felsőoktatási intézménnyel, közfinanszírozású kutatóhellyel vagy állami tulajdonban lévő kutatóintézettel közösen végzi. Arra azonban figyelni kell, hogy ez az adóalap-kedvezmény úgynevezett ”De minimis” támogatásnak minősül, felső határa pedig évi 50 millió Ft. A társasági adó alapjának csökkentése és az adókedvezmény mellett ugyanezzel az összeggel a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető. Sőt mindezek mellett fejlesztési adókedvezményt is igénybe lehet venni a társasági adóból, ami azt jelenti, hogy K+F beruházás esetén, annak költsége levonható a társasági adóból. Továbbá a szociális hozzájárulási adó felét – bizonyos esetekben a teljes összegét – kedvezményként érvényesíthetik a cégek a kutató-fejlesztő munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársak után.
K+F Kiadvány
A Kutatás-Fejlesztési tevékenység minősítéséről bővebben olvashat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiadványában, melyet innen tölthet le.
Gazdaság
Már most érdemes elkezdeni készülni az Otthon Start hitelre
Várhatóan szeptembertől indul az Otthon Start Program, ami fix 3 százalékos kamatú lakáshitelt kínál azoknak, akik az első saját tulajdonú lakásukat vagy házukat vásárolnák meg.
Nem érdemes azonban őszig várni, célszerű már most elkezdeni a felkészülést, így a program indulásakor az első között kaphatod meg a lakáshitelt. Azért is érdemes időben lépni, mert nem tudni, meddig lesz majd elérhető a szuperolcsó lakáshitel – figyelmeztet Hargitai-Szabó Katalin, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
1. A 2 éves folyamatos TB-jogviszony igazolása
Az Otthon Start lakáshitel feltétele lesz a legalább 2 éves folyamatos TB jogviszony megléte, amit igazolni is kell majd. Ha valaki nem biztos a dolgában, akkor a jogviszonyt ellenőrizheti személyesen a kormányhivatalban, vagy online is lekérheti az Ügyfélkapun keresztül. Fontos azonban, hogy a dokumentum 30 napig érvényes, így az igénylés benyújtásakor újat kell majd kérni – figyelmeztet Hargitai-Szabó Katalin, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A CSOK Plusz és a Falusi CSOK igénylésekor ugyancsak legalább 2 éves egybefüggő TB jogviszony az előírás, amelyben összesen legfeljebb 30 nap megszakítás lehet. Valószínűleg az Otthon Start Programnál is hasonlóképpen rendelkeznek majd.
2. Fontos a köztartozásmentesség
Egy nettó 5 ezer forintot meghaladó összegű adótartozás, vagy egy 30 ezer forintot meghaladó adótartozásnak nem minősülő köztartozás is megakaszthatja a hitelfelvételt. A kérelem benyújtása előtt ezért ellenőrizni kell, hogy nincs-e köztartozásunk, és ha van, rendezzük azt minél hamarabb. Erről online is kérhetünk információt az Ügyfélkapun keresztül.
3. Ellenőrizzük a bankszámlakivonatunkat
Alapvető elvárás a lakáshiteleknél, hogy a munkabér átutalással, bankszámlára érkezzen. Jellemzően 3-6 havi kivonatot kér a bank, és amit kevesen tudnak, ezeken nem csupán a jövedelmet ellenőrzik.
Hargitai-Szabó Katalin szerint rizikós lehet például, ha a bírálat során arra utaló jelet találnak, hogy szerencsejátékozunk. Ne legyenek a kivonaton tartozások és rendezetlen hitelek sem, mint ahogy az is probléma lehet, ha az egyenlegünk folyamatosan mínuszban van. Amennyiben az látszik a számlán, hogy a meglévő hiteleinket nem tudják időben levonni, akár a második, harmadik próbálkozásra sem, az a bank számára intő jel – figyelmeztet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
4. A munkaviszony hossza és formája is okozhat meglepetéseket
A bankok legalább 3-6 hónapos, lehetőleg határozatlan idejű munkaviszonyt várnak el az aktuális munkahelyen. A próbaidő azonban nem elfogadott, illetve természetesen a felmondás alatt állók sem igényelhetnek hitelt. Ha mégis munkahelyet vált valaki, akkor meg kell várnia, amíg letelik a próbaideje.
A határozott idejű munkaszerződés önmagában nem kizáró ok, de nem minden bank fogadja el, ahol pedig igen, ott plusz feltételeket szabhatnak. Ilyen lehet például, hogy legalább egyszer már meg volt hosszabbítva, a lejárati idővel kapcsolatban pedig kiköthetik, hogy még legalább 6-12 hónap legyen hátra belőle. Az is előfordul, hogy munkáltatói szándéknyilatkozatot kérnek a majdani hosszabbításról. Mivel ezt illetően komoly eltérések vannak az egyes bankok között, célszerű már nyáron utánajárnunk, hogy hol kaphatunk zöld utat.
5. Ne legyünk elmaradásban más hitellel!
Amikor hitelt igénylünk, a bankok mindig bekérdeznek a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR), közkeletű nevén a BAR listába.
Két dolgot kell itt megtudniuk:
1. Milyen meglévő hiteleink vannak, hiszen ez alapján döntik el, hogy a nettó jövedelmünk elbírja-e a felvenni kívánt hitel havi törlesztőjét.
2. Ellenőrzik, hogy nem vagyunk-e elmaradásban egy meglévő hitelünkkel. A KHR-ben akkor jelenik meg negatív státusz, ha legalább 90 napig folyamatosan a bruttó minimálbér összegét elérő elmaradásban vagyunk. Ha az elmaradás még fennáll, akkor úgynevezett aktív KHR-esnek számítunk, míg ha már rendeztük a tartozást, akkor úgynevezett passzív státuszban leszünk egy ideig. Ez utóbbi esetben van esélyünk hitelhez jutni, de a lehetőségeink meglehetősen szűkösek ameddig nem kerülünk le a negatív KHR listáról.
Ha hiteligénylésnél derül csak ki, hogy problémás ügyfélként vagyunk nyilvántartva a KHR listán, akkor jó eséllyel elutasítják a kérelmünket az Otthon Start esetében is. Éppen ezért, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, érdemes lehet akár előre ellenőrizni a dolgot. Erre a szakértő szerint szerencsére már több ingyenes lehetőség is van.
6. Ellenőrizzük, hogy mire elég a jövedelmünk
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) határozza meg, hogy a havi nettó jövedelmünk milyen mértékben terhelhető hitellel: 600 ezer forint jövedelem alatt 50 százalék, míg 600 ezer forinttól 60 százalék a limit. Fontos, hogy ez az arány a legalább 10 éves kamatperiódusú, vagy a futamidő végéig rögzített kamatú jelzáloghiteleknél alkalmazható (az Otthon Start ez utóbbiba tartozik), rövidebb kamatperiódusnál nem mennek el eddig a bankok. Ebbe kell tehát beleférnie az új és a meglévő hitelek törlesztőrészleteinek.
Fontos, hogy a klasszikus kölcsönökön kívül a hitelkártyák és a folyószámla-hitelkeretek is adósságnak minősülnek, mégpedig akkor is, ha egyetlen forintot sem használtunk fel ezekből. Jellemzően a keretösszeg 5 százalékával számolnak a bankok, ami egy 600 ezer forintos hitelkártya esetén 30 ezer forint havi kiadást jelent.
Ezért már most ellenőrizzük, hogy a jövedelmünk mekkora hitelösszegre lenne elegendő az Otthon Start hitel esetében, és ha szükséges, szüntessük meg a hitelkeretet és a hitelkártyát, esetleg fizessük vissza idő előtt a meglévő hiteleinket, amennyiben van erre lehetőségünk.
7. Térképezzük fel az ingatlanpiacot
Az ingatlanhirdetések, statisztikák, szakmai elemzések böngészésével reális képet kaphatunk az adott környék árairól, kínálatáról. Ezzel elkerülhető lehet egy túlárazott ajánlat, valamint képbe kerülhetünk a pénzügyi lehetőségeinket illetően is. Az Otthon Start program biztosan felpezsdíti az ingatlanpiacot, ezért még fontosabb, hogy naprakészek legyünk a reális árakat illetően.
8. Kérjünk előzetes hitelbírálatot
Akár már az ingatlankeresés előtt készíttethetünk előzetes hitelbírálatot a kiválasztott bankoknál. Ennek során adósminősítést végeznek, és megállapítják, hogy mekkora összegű kölcsönt kaphatunk. Erről egy úgynevezett előbírálati igazolás készül, így tisztában leszünk azzal, hogy pénzügyileg meddig nyújtózkodhatunk. A dokumentum az eladó bizalmát is növelheti, ugyanis azt jelzi, hogy a bank hitelképesnek tart bennünket.
Fontos, hogy az előbírálati igazolás jellemzően 1-3 hónapig érvényes, amennyiben pedig lejár, akkor újabb bírálatot végez a bank – figyelmeztet a szakértő.
9. Tervezzük meg, hogy miből lesz meg a szükséges önerőnk
A lakáshitelhez elengedhetetlen a megfelelő összegű önerő. Ez jellemzően az ingatlan vételárának 20-30 százaléka, az Otthon Start Programnál viszont 10 százalék is elegendő lehet.
Minél hamarabb gondoljuk át, hogy ezt miből tudjuk majd előteremteni. Ha van lakástakarékpénztári megtakarításunk (LTP), akkor ez önerőként is felhasználható, de szóba jöhet akár a Babaváró támogatás vagy éppen a munkáshitel is. Illetve elkezdhetünk félretenni erre a célra, lemondva akár a nyaralásról, ha ez szükséges ahhoz, hogy összegyűljön az önerő.
10. Készüljünk fel a kemény alkura
2025 májusában átlagosan 1-7 százalékot lehetett alkudni a lakások irányárából a Duna House becslése szerint, ám természetesen ingatlanonként változó, hogy mennyit enged az eladó.
A BiztosDöntés.hu szakértőinek tapasztalata szerint az árak már az Otthon Start hírére emelkedni kezdtek, vagy ha nem is emeltek árat az eladók, a vásárlók alkupozíciója romlott jelentősen. Vevőként ezért kemény ellenállásra készülhetünk, és célszerű gondosan felépítenünk az alku során alkalmazandó stratégiánkat is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Idősebb korosztályok nyomulnak a hitelpiacon
Bár a 10 százalékos önerő lehetősége miatt sokan a fiataloktól várták a bátrabb hitelfelvételt, a valóság ennek épp az ellenkezője – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A CSOK+ tavaly januári bevezetése óta egyre bővül a 10 százalékos önerő igénybevételének lehetősége a fiatalok számára, miközben normál esetben legalább 20 százalékot várnak el a bankok. A fiatalok ráadásul többnyire alacsonyabb jövedelemmel, kisebb tartalékkal vágnak neki az otthonteremtésnek, így azt gondolhatnánk, hogy elsősorban az esetükben nő a hitelösszeg és az ingatlan értékének arányát jelző, úgynevezett hitelfedezeti (Loan to Value – LTV) mutató.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint meglepetésre ez mégsem így van, sokkal inkább az 50 év feletti korosztály veszi fel az ingatlan értékének mind nagyobb részét hitelként.
Generációs különbségek
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi adatai szerint a 30-40-es korosztályban 42,4 százalékról 51 százalékra nőtt azok aránya, akik a lakás árának legfeljebb 50 százalékát vették fel hitelként, és a 18–30 éves korosztályban is mindössze 2,09 százalékkal csökkent egy év alatt (33,06 százalékról 30,97 százalékra) az arányuk.
Ezzel szemben az 51–60 évesek körében idén márciusban az egy évvel ezelőttihez képest közel 5 százalékkal többen vállalták, hogy a megvásárolt otthon vételárának több, mint 50 százalékát hitelből fizetik: az arányuk 37,4 százalékról 42,2 százalékra nőtt).
Meglepő, de a 61. életévüket meghaladóknál ennél is erőteljesebben, közel 10 százalékkal (74,4 százalékról 64,8 százalékra) zsugorodott az óvatosabb, alacsony LTV-tartományba eső hitelek aránya, míg a 70+-osok körében 74,2 százalékról 56 (!) százalékra zuhant az ingatlan értékének legfeljebb felét hitelből fedezők aránya.
Ez a változás több dolgot is jelezhet – mondta el a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Egyrészt azt, hogy az idősebb lakosság egyre nyitottabb a hiteltermékekre, különösen akkor, ha meglévő ingatlant cserélnek, vagy ha gyermekeiket, unokáikat támogatják a lakásvásárlásban.
A másik oldalról az is visszaköszön, hogy a hitelintézetek ma már szívesebben finanszíroznak idősebb ügyfeleket, akár nyugdíjközeli életkorban is. A bankok közül több – CIB, Gránit, K&H, MagNet, OTP – már 75 éves koráig engedi, hogy valaki hiteladós legyen – az MBH pedig akár e feletti korig is nyújt lakáshitelt, ha a annak lejáratakor maximum 70 éves adóstárs is van a szerződésben.
De talán ennél fontosabb – tette hozzá Gergely Péter –, hogy a fiatalabbak ezzel szemben továbbra is felelős hitelfelvételre törekszenek, és sokszor akkor is magasabb önerőt vállalnak, ha egyébként 10 százalék is elegendő volna.
Erre utal az is, hogy bár a 70 százalék feletti LTV-vel felvett hitelek aránya egy év alatt 27,2 százalékról 29,9 százalékra emelkedett, a legkisebb, 6,6 százalékos növekedést (30,24 százalékról 32,24 százalékra) a 31-40 éves korosztályban lehetett tapasztalni. Mindez azt mutatja, hogy bár a közbeszéd gyakran a fiatalokat tartja „kockázatos” adósoknak, a számok inkább azt bizonyítják, hogy ők sokkal óvatosabban, felelősebben állnak a hitelfelvételhez. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint nagy kérdés, hogy ez a trend az új, Otthon Start hitel bevezetése után is megmarad-e.
A nyugdíjasok pörgetik a hitelpiacot
A trendek másik érdekes következménye, hogy a korábban ritkábban hitelt igénylő idősebb korosztály ma már jóval aktívabbá vált a lakáshitel-piacon. Jól mutatja ezt, hogy az MNB adatai szerint az 51 évesnél idősebb hitelfelvevők aránya az összes szerződő között 2024 áprilisa és 2025 márciusa között 14,4 százalékról 17,3 százalékra nőtt.
Összességében a 40 év feletti hitelfelvevők aránya egy év alatt 38,6 százalékról közel 50 százalékra emelkedett, azaz minden második lakáshitel felvevő már 40 év feletti, és a növekedés döntően az 50+-os korosztályhoz kötődik. Ez nemcsak azt mutatja, hogy nő az idősebb hitelfelvevők száma, hanem azt is, hogy egyre fontosabb a lakáspolitikai eszközök tervezésénél ennek a csoportnak a bevonása.
Lakáspolitikának is követnie kell a demográfiai átrendeződést
Éppen ezért örvendetes, hogy a szeptemberben induló, legfeljebb 3 százalékos kamatú Otthon Start hitel már nem életkorhoz, hanem élethelyzethez kötött – emelte ki Gergely Péter. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy végre valóban célzottan és méltányosan tudják támogatni azokat, akik az első lakásukat vásárolnák meg – függetlenül attól, hogy az adott ügyfél 28 vagy 51 éves.
Ezáltal azok a vásárlók is hozzáférhetnek a kedvező hitelhez, akik eddig kimaradtak, például mert életkoruk, családi státuszuk, vagy éppen a gyermekvállalás elvárása miatt nem feleltek meg a CSOK Plusz feltételeinek.
Bár részletes, életkor szerinti lakhatási statisztikák jelenleg nem állnak rendelkezésre, a BiztosDöntés.hu becslése szerint a 30–49 éves korosztályban több százezer ember él nem saját tulajdonú ingatlanban – legtöbbjük albérletben. Az ő lakáshoz jutásuk szempontjából is lényeges, hogy a jövőbeli támogatási konstrukciók ne kizárólag életkorhoz, házassághoz kössék a jogosultságot, hanem rugalmasabb, helyzetalapú megközelítést alkalmazzanak – fogalmazott Gergely Péter.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
120 ezer diák dolgozik a nyáron: itt vannak a legjellemzőbb órabérek
Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkások számára, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a diákmunka.
A szezonalitás nyáron elsősorban a Balaton környékén jellemző, illetve a szabadságok miatt az ipari szektorban, ugyanakkor számos területen – kiemeleten a kiskereskedelemben és a szolgáltatási ágazatokban – év közben is több tízezer diák dolgozik rendszeresen. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1.672 forint. Országos átlagban a bruttó órabérek jellemzően 1.672 – 2.000 forint körül alakulnak, míg Budapesten 2.000-2.300 forint között mozognak, de egyes kiemeltebb területeken– különösen mérnöki vagy informatikai területen – az órabérek elérhetik akár a bruttó 3.000–3.500 forint közötti szintet is.
„Becslések szerint a teljes nyári diákmunkás kereslet nagyjából 35-40%-át teszi ki a turizmus és a vendéglátás. Kiemeleten sokan dolgoznak a balatoni régióban a júniustól augusztusig tartó főszezonban vendéglátóhelyeken, strandokon, fesztiválokon és a különböző szálláshelyeken. A legtipikusabb diákmunkák a pultozás, a felszolgálás, a fagylaltárusítás, a konyhai kisegítés, a jegyértékesítés, valamint a takarítás. Adataink szerint ilyenkor van olyan település a Balatonnál, ahol a diákok adják a szezonális munkaerő akár 60-70%-át is. Az átlagos órabérek ebben a szektorban bruttó 2300 forint körül alakulnak”
– mondta el Tóth Rozália a Prodiák vezetője.
A szakember kifejtette, hogy bár a nyár a legintenzívebb időszak az évek óta tapasztalható munkaerőhiány miatt, év közben is nagyon sok diák dolgozik. Csak a Prodiák iskolaszövetkezeten keresztül 10-12 ezer diák vállal munkát, ez a teljes diákmunkások 10-12%-át teszi ki.
A turizmus mellett az ipari szektorban dolgozik a legtöbb diák a nyáron
A turizmus mellett a nyári hónapokban a gyárakban és termelőüzemekben is megugrik a diákmunkások száma, ahol a szabadságok alatt diákokkal pótolják a kieső munkaerőt a termelésben. A Prodiák adatai szerint az ipari- termelő szektor a nyáron elérhető diákmunkák nagyságrendileg 25-30%-át fedi le, a legjellemzőbbek az összeszerelési-, a csomagolási- és raktári- valamint az adminisztrációs feladatok. A multinacionális gyáraknál – főként Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön – jól fizető, akár 3 műszakos diákpozíciók is megjelennek ebben az időszakban.
A bér a legfontosabb, de nem az egyetlen szempont
„A diákok munkahelyválasztás előtt több szempontot mérlegelnek. Az egyik legmeghatározóbb természetesen a bérezés, de nem csupán a magasabb órabér, hanem az időben történő kifizetés is kiemelten fontos a fiatal munkavállalók számára. Ez utóbbi kapcsán sokan a diákszövetkezeteknek is utánanéznek, és igyekeznek jól bevált, megbízható diákszövetkezethez menni. Ezt követi a munkaidő és a beosztás rugalmassága, év közben különösen az iskolai órarendhez való igazodás miatt. A munkavégzés helyszíne szintén releváns szempont, a hosszabb távú gyakornoki pozíciók esetében továbbra is sokan keresik azokat a munkákat, ahol lehetőség van otthonról, „home office”-ban dolgozni”
– összegezte Tóth Rozália.
Ezek a legkeresettebb diákmunkák
Az időszakos nyári munkák esetében a strandokon, vendéglátóhelyeken, fesztiválokon elérhető pozíciók, valamint a hostess munkák a legkeresettebbek. A hosszabb távú, szellemi munkakörökben, gyakornoki pozíciók esetében változó trendek figyelhetők meg. Az informatikai és mérnöki tudással rendelkezők iránti kereslet továbbra is erős és jelentősen nőtt a verseny a tehetséges jelöltekért. Emellett egyre több olyan gyakornoki lehetőség jelenik meg, amely az angol mellett más nyelvtudást is igényel, különösen a francia és német nyelv ismerete iránt mutatkozik fokozottabb igény. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan, akik diákmunkásként kezdik, a gyakornoki időszakot követően főállásban is ott maradnak a munkáltatónál. Az iparban, kereskedelemben, kiskereskedelemben folyamatosan keresettek a diákmunkások az év minden hónapjában, ezen belül is a ruházati boltokban kínált pozíciók a legnépszerűbbek a diákok körében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Okoseszközök2 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság1 hét ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Mozgásban1 hét ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Mozgásban3 nap ago
A Kia EV5 az elektromos mobilitást az európai vezetők igényeihez szabja
-
Gazdaság1 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Gazdaság2 hét ago
Másodpercek alatt csap le a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Nem a cég az értékes, hanem a benne lévő tudás