Gazdaság

A K+F minősítés egy ki nem használt kincs

A kutatás-fejlesztés minősítése számos új kaput nyithat meg a vállalkozásoknak, sokan mégsem használják ki az ebből fakadó lehetőségeket.

Ennek természetesen számtalan oka van, ebben az írásunkban ezt vesszük végig a minősítést kiadó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának segítségével.

A magyarok elsősorban kitalálásban és gyártásban erősek, azt azonban a mai napig nem sikerült megtanulnunk, hogyan is kell üzletet csinálni. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke arra hívta fel a figyelmünket, hogy ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Amikor azt mondjuk, hogy kutatás-fejlesztésben eredményesek vagy éppen innovatívak vagyunk, akkor azt kell látnunk, hogy bár ez igaz, hasznosításban elég rosszul állunk – hangsúlyozta Pomázi Gyula egy vállalati vezetőknek tartott előadásában. Kijelentését az alábbiakkal magyarázta: – Elköltünk nagyságrendileg pár ezer milliárd forintot több ezer fejlesztési projektre, azonban egy rendkívül fontos dolgot nem teszünk meg. A keletkezett eredményeket nem hasznosítjuk, nem visszük be a gazdaságba az olyan hasznosító, támogató rendszereken keresztül, ahol ténylegesen üzlet lesz az adott ötletből.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

A legtöbb eredmény a fiókban végzi

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelmondata „Ötletből érték”. A hivatal nem titkolt célja, hogy felhívja a nagyvállalatok, kkv-k, egyetemek, kutatóintézetek figyelmét arra, hogy míg a világ nagy részén a vállalatoknak már elengedhetetlen a szellemi tulajdon védelme, nálunk még a legtöbb cég felesleges nyűgként tekint az oltalmak adta jogokra. Az SZTNH munkatársai azonban szemléletformáló előadásaik során arra hívják fel a figyelmet, hogy a megszerzett szellemi tulajdon-jogok (például szabadalom, védjegy, levédett design, használati minta, stb.) olyan értéket jelentenek, ami megjelenhet tőkeként a cég értékében, eladható, vagy éppen versenyelőnyt jelent a piacon. A hivatal megállapítja, hogy a jog szerint kié a szellemi tulajdon, de arról nem dönthet, hogy ezt hogyan hasznosítja a tulajdonos, ez egyedül a tulajdonos felelőssége. Az SZTNH mégis olyan IP (Intellectual Porperty) jogokat ad az ügyfelek kezébe, amivel komoly gazdasági előnyre tehetnek szert.

Míg a nagyvállalatok döntő többsége képes arra, hogy felmérje, mekkora a szellemi tulajdona, addig ez a képesség a felsőoktatási intézményeknél és a kkv-knál sokszor hiányzik. A piaci beárazásoknál, a cégérték megállapításánál a tőzsde, vagy egy kockázati tőkebefektetők elkezdték figyelembe venni, milyen értéke van az oltalmazott szellemi tulajdonnak. Ezért is elengedhetetlen, hogy a K+F eredmények ne a fiókban végezzék. Ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Az elmúlt években a K+F folyamatokban is intenzív, pozitív változás indult el. Az SZTNH adatai szerint szeptember végéig a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 58 százalékkal nőtt a K+F minősítéssel kapcsolatos megkeresések száma, szakértői véleményt pedig több mint kétszer annyian kértek a különböző projektekről, mint a tavalyi év első 9 hónapjában. A K+F minősítésekkel kapcsolatban 2018 hasonló időszakához képest több mint négyszer annyian fordultak a hivatalhoz az idei harmadik negyedévben. A legtöbb minősítési kérelem idén az informatikai szektorból érkezett – főként a banki informatika és a mesterséges intelligencia témájában –, második helyen – jellemzően a COVID19-hez kapcsolódva – az egészségipar áll, emellett kiemelkednek a műszaki jellegű fejlesztések, leginkább a járműipari vállalkozások részéről.

Elsősorban a kutatás-fejlesztés hasznosítását, a létrehozott szellemi termékeink piacosítását, jogszerű értékesítését még nem tudjuk olyan arányban hasznosítani, mint a fejlett országok vállalkozásai – mutat rá a hiányosságokra a hivatal elnöke. A kérdésre, hogy miért van ez így, a válasz egészen egyszerű: azért, mert az elmúlt 40-50 évben nem erre lettünk szocializálva. Kitalálásban és gyártásban vagyunk jók. De nem tudjuk, hogy amit kitaláltunk, kifejlesztettünk, abból a prototípust, hogy kell elvinni a gyártósorig – úgy, hogy azt közben ne lehessen ellopni tőlünk.

A minősítés garancia is egyben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az iparjogvédelmi és a szerzői jogi feladatok mellett 2012-óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A minősítési rendszer segítségével könnyebb igénybe venni a kutatás-fejlesztéssel összefüggő pályázati forrásokat és adókedvezményeket. A hivatal K+F minősítése garanciaként szolgál arra, hogy a hazai, vagy az EU-s források kiosztása megfelelően történik, az állami támogatásokat valóban K+F célokra fordítják, és egyben arra is garancia, hogy a K+F adóösztönzők felhasználása, valamint a külföldi vállalatok magyarországi K+F beruházásainak támogatása megalapozott.

Segítség a bürokratikus útvesztőben

A K+F tevékenység értékelésének alapvető kritériuma, hogy a tevékenységben fellelhető legyen az újszerűség és valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanság. A KFI törvény szerint a kutatás-fejlesztés fogalma magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Első ránézésre talán bonyolultnak tűnhet, azonban az SZTNH egy új kiadvánnyal is segíti a vállalkozásokat. Az a tapasztalat, hogy sok kkv azt sem ismeri fel, hogy amit csinálnak, az valójában kutatás-fejlesztés, de az is ijesztő lehet számukra, hogy nem tudják, hogyan érdemes elindulni a minősítés igénylésében, milyen lépésekre van szükség előtte és mire számíthatnak az igény benyújtása után.

Az SZTNH emellett folyamatos szemléletformáló akciókkal, előadásokkal hívja fel a kutatók figyelmét arra, hogy a K+F minősítésnek milyen előnyei vannak, hogyan tudnak akár plusz forrásokat szerezni ezzel a lehetőséggel. Többek között csökkentett társasági adóalap, társasági és fejlesztési adókedvezmény jár a vállalatoknak, de mérséklődhet a helyi iparűzési adó alapja és a szociális hozzájárulási adó mértéke is.

Pomázi Gyula a részletekről szólva elmondta, a társasági adó alapja csökkenthető a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével, sőt ennek az összegnek akár a háromszorosa is levonható az adóalapból, ha a tevékenységet a cég egy felsőoktatási intézménnyel, közfinanszírozású kutatóhellyel vagy állami tulajdonban lévő kutatóintézettel közösen végzi. Arra azonban figyelni kell, hogy ez az adóalap-kedvezmény úgynevezett ”De minimis” támogatásnak minősül, felső határa pedig évi 50 millió Ft. A társasági adó alapjának csökkentése és az adókedvezmény mellett ugyanezzel az összeggel a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető. Sőt mindezek mellett fejlesztési adókedvezményt is igénybe lehet venni a társasági adóból, ami azt jelenti, hogy K+F beruházás esetén, annak költsége levonható a társasági adóból. Továbbá a szociális hozzájárulási adó felét – bizonyos esetekben a teljes összegét – kedvezményként érvényesíthetik a cégek a kutató-fejlesztő munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársak után.

K+F Kiadvány

A Kutatás-Fejlesztési tevékenység minősítéséről bővebben olvashat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiadványában, melyet innen tölthet le.

Up Next

Továbbra is lendületben az e-kereskedelem

Don't Miss

Melyek a legkiválóbb digitális agrárcégek?

Gazdaság

Már a kis összegű személyi kölcsönökért is lehajolnak a bankok

Bár a személyi kölcsönöknél változatlanul többmilliós hitelösszegnél érhetők el a legalacsonyabb kamatok, egyre több szolgáltató árul kedvező feltételekkel kisebb – pár százezer forintos – összegű konstrukciókat is. Utóbbi azt jelenti, hogy egyes esetekben akár 11-13 százalékos éves kamatok is elérhetők.

A kisebb összegű személyi hitelekben – illetve gyorskölcsönökben – gondolkodó ügyfelekre is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a pénzügyi szolgáltatók, hiszen sorban jelennek meg a piacon a kedvező kondíciókkal futó ajánlatok – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hozzátette: mind az eleve rövid futamidejű, és néhány százezer forintos összegben limitált gyorskölcsönöknél, mind a klasszikus személyi hiteleknél felfedezhetők versenyképes ajánlatok a pénzügyi szolgáltatók kínálatában.

„Mindez arra utal, hogy a pénzügyi szolgáltatók számára egyre fontosabb az az ügyfélréteg is, amely nem feltétlenül autó vásárlására, vagy egy nagyobb lélegzetű lakásfelújításra fordítaná a hitelt, hanem néhány százezer forintra van szüksége valamilyen célja – például tartós fogyasztási cikk vásárlása – megvalósításához”

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Minden szerződés kell a piac növekedéséhez a személyi kölcsönöknél

Gergely Péter szerint az kétségtelen, hogy a pénzügyi szolgáltatók szempontjából a jó jövedelemmel rendelkező, és jelentős összeget igénylő ügyfelek tekinthetők a leginkább kívánatos célcsoportnak, a piaci verseny az alacsonyabb hitelösszegeknél is egyre lejjebb szorítja a kamatokat.

„Persze a kis összegű személyi kölcsönöknél nem kizárólag az ár az egyetlen, az ügyfél számára fontos tényező: a gyors kiszolgálás éppúgy számít, mint az egyszerű és átlátható igénylési feltételek”

– emlékeztetett a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az mindenesetre jól látható, hogy a személyi kölcsönök piacán is egyre erősebb a verseny a pénzintézetek között: miközben néhány hónapja – a kellően magas jövedelem mellett – még 7-8 millió forintos hitelösszeg kellett a legjobb, évi tíz százalék alatti, vagy ahhoz közeli kamatok eléréséhez, ma már több szolgáltatónál is 3 millió forintnál húzódik ez a határ.

Az erősödő versenyt az is indokolhatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a személyi kölcsönök piaca igen meggyőző teljesítményt nyújtott az elmúlt időszakban: a tavalyi kihelyezési rekord után az év első két hónapjában megkötött szerződések összege meghaladta a 153 milliárd forintot, ami több mint 45 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi volument.

„Persze a szerződéses összegnél mért újabb rekordhoz az is hozzájárult, hogy egyelőre tovább emelkedik az egy szerződésre jutó átlagos összeg is a személyi kölcsönöknél: 2025 első két hónapjában már elérte a 3,2 millió forintot”

– emlékeztetett Gergely Péter.

Kevéssel tíz százalék felett is lehet a kamat

A pénzügyi szolgáltatók honlapjain szereplő tájékoztatók szerint akár kevéssel tíz százalék feletti éves kamattal is elérhetők kis összegű személyi kölcsönök a piacon. A feltételeknél nincsenek nagy eltérések az egyes szereplők között, bár a helyben történő számlavezetés és a jövedelem oda érkeztetése több banknál is feltétel. A legalább három hónapos munkaviszony szintén általános elvárásnak tekinthető a kisebb összegű hiteleknél is. (Azoknál a szolgáltatóknál, ahol sztenderd személyi kölcsön konstrukció szerepel a kínálatban, 500 ezer forintos hitelösszeg felvételét vizsgáltuk, 6 éves futamidő mellett.)

A CIB Bank előrelépő személyi kölcsönénél félmillió forintos hitelösszeg akár 10,99 százalékos éves kamat mellett is elérhető, 11,73 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett. Ehhez az ügyfélnek 250 ezer forintos havi jövedelmet kell igazolnia: fontos, hogy a CIB Banknál a helyben vezetett számla sem feltétel, viszont az igénylőnek legalább 20 évesnek kell lennie.

A Cofidis 350 ezer forint feletti jövedelem esetén 18,70 százalékos kamat mellett ad 500 ezer forintos kölcsönt 6 éves futamidőre, 20,88 százalékos THM mellett.

Az Erste Bank Most Személyi Kölcsönénél 15,79 százalékos az éves kamat 500 ezer forintos hitelösszeg esetén 6 éves futamidőnél. Feltétel ugyanakkor, hogy az igénylő legalább 23 éves legyen, a havi jövedelme pedig elérje a 300 ezer forintot.

A MagNet Bank 18,5 százalékos éves kamat mellett kínál 500 ezer forintos személyi kölcsönt: a pénzintézetnél feltétel a helyben vezetett számla és az arra érkező jövedelem, amelynek összege el kell érje a 250 ezer forintot. Szintén feltétel, hogy havi legalább 4 bankkártyás vásárlást végezzen az ügyfél, vagy legalább két csoportos beszedési megbízást adjon.

Az MBH Bank Hajrá Személyi Kölcsönének Extra Plus nevű változatánál 12,99 százalék lehet egy félmillió forintos személyi kölcsön kamata, ha az ügyfél jövedelme helyben vezetett folyószámlára érkezik, és eléri a havi 400 ezer forintot.

Az OTP Banknál már 177 ezer forintos havi jövedelemtől is igényelhető személyi kölcsön: félmillió forintos hitelösszeget, 6 éves futamidőt és online igénylést feltételezve 24,99 százalékos az éves kamat. A pénzintézetnél 21 éves kortól lehet személyi kölcsönt igényelni.

A Provident Start kölcsönénél 300 ezer forintos hitel érhető el 19 heti futamidőre, nagyon kedvező, 12,43 százalékos éves kamat és maximum 13,2 százalékos THM mellett. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek összesen 307 200 forintot kell visszafizetnie. Az igényléshez elegendő 100 ezer forintos jövedelmet igazolni az utolsó 3 hónapra.

A Trive Bank kizárólag online igényelhető, számlanyitáshoz nem kötött gyorskölcsönénél a legfontosabb előny, hogy akár 15 perc alatt is hitelhez juthat az ügyfél: feltétel ugyanakkor, hogy az igénylőnek valamelyik partnerbanknál legyen élő netbanki szerződése, és igazolni tudja, hogy legalább három hónapja rendszeres jövedelem is érkezik az adott számlára. Az eHitel nevű kölcsön összege 450 ezer forint, a futamideje pedig 6 vagy 12 hónap lehet. Az éves kamat 26 százalék.

Az UniCredit Banknál szintén nem szerepel kifejezetten gyorskölcsön jellegű termék a kínálatban, ám félmillió forintos személyi kölcsön 18 százalékos éves kamattal igényelhető. A jövedelmi elvárás minimum a minimálbér nettó összege – 193 382 forint – a pénzintézetnél.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Szintet léphet a hazai e-kereskedelem

A digitális kereskedelem világszerte rohamosan fejlődik, és a logisztikai megoldások kulcsfontosságúvá váltak az online vásárlások hatékonyságában.

A DSV globális szinten már bizonyított az e-kereskedelmi logisztika területén: fejlett raktározási megoldásokkal, automatizált rendelésfeldolgozással és teljes körű szállítási szolgáltatásokkal segíti partnereit. A jövőben ezeket a tapasztalatokat Magyarországon is kamatoztatják.

A DSV közel fél évszázados tapasztalatát hasznosítva ma már világszerte olyan e-kereskedelmi szolgáltatásokat nyújt, amelyek segítik a vállalkozásokat a teljes ellátási lánc optimalizálásában. Nemzetközi szinten, több mint 25 nagyobb fulfillment központtal a megrendelések 99,9%-át időben szállítják. Mindezt EcoVadis fenntarthatósági minősítéssel. A cég e-kereskedelmi szolgáltatásaiban induló vállalkozások, KKV-k, de a legnagyobb vállalatok és márkák is egyaránt megbíznak. A mára a világ egyik legnagyobb logisztikai szereplőjévé nőtt vállalat mindegyiküket magas minőségben szolgálja ki. Globálisan a teljesség igénye nélkül olyan brandek is DSV e-kereskedelmi szolgáltatásait választották már, mint például a New Balance, továbbá az Estée Lauder, a Velux és az Under Armour. A vállalat teljes körű logisztikai megoldásokat kínál, a raktározástól a kiszállításig mindent egy kézben tartva. Automatizált rendelésfeldolgozással gyorsabb és hatékonyabb kiszolgálást tesz lehetővé. Fejlett IT-rendszereiknek hála, a digitális nyomon követés és integrált adatelemzés segíti a pontosabb tervezést. A magyar piac is lépésről lépésre halad ebbe az irányba, és a DSV mostantól aktív szerepet vállal ennek a fejlődésnek a támogatásában.

Új üzletfejlesztési vezetővel erősít a DSV Magyarországon

A logisztikai vállalat kijelölt Magyarországon egy olyan üzletfejlesztési vezetőt, aki a hazai e-kereskedelmi megoldások fejlesztésére összpontosít. A jövőben Magyarországon is gyorsabb kiszállításra és nagyobb ügyfélélményre lehet majd számítani. Az online vásárlók elvárásai folyamatosan növekednek. Ma már nemcsak az ár számít, hanem a szállítás gyorsasága és megbízhatósága is.

„A DSV raktáraiban akár 24/7-ben feldolgozzuk a megrendeléseket, így a webshopok vásárlói rövidebb idő alatt kaphatják meg csomagjaikat”

– emelte ki Péter-Szabó Ottó, a DSV frissen kinevezett magyarországi üzletfejlesztési vezetője.

Az automatizált raktározási megoldások és a hatékony rendeléskezelési folyamatok révén jelentősen csökkenhet a kiszállítási idő, ami nemcsak a webshopok versenyképességét növeli, de hozzájárul a vevői elégedettséghez is. A rugalmasság és a gyors integráció szintén felértékelődik, hiszen egy online áruház számára kulcsfontosságú, hogy a logisztikai rendszere zökkenőmentesen csatlakozzon az e-kereskedelmi platformjához.

„A DSV rendszerei könnyedén integrálhatók különböző webshop motorokhoz, például Shopifyhoz, illetve futárszolgálatokhoz is, így az ügyfelek gyors és költséghatékony módon építhetik be logisztikai megoldásainkat a működésükbe”

– fejtette ki Péter-Szabó Ottó.

Emellett lehetőség van arra is, hogy közvetlenül a megbízó saját rendszerében dolgozzon a cég, így nem szükséges külön infrastruktúrát kiépíteni. Az automatizált raktármegoldások szintén a hatékony működést segítik. A DSV világszerte több raktárában is alkalmaz automatizált, úgynevezett Autostore rendszert, amely nemcsak a folyamatok gyorsaságát, hanem a pontosságot is növeli. A Lengyelországban található lozienicai telephelyükön például 90 000 tárhelyes Autostore rendszert működtetnek 13 kiszedőállomással, amely nagymértékben növeli a napi rendelésfeldolgozási kapacitást. A fenntarthatóság és teljes körű logisztikai támogatás ma már szintén vezérelv. A vállalat ezért nemcsak a raktározási és szállítási folyamatokat biztosítja, de csomagolóanyag-beszerzést is vállal, valamint gondoskodik az operáció során keletkező hulladék környezetbarát elszállításáról.

„Ezzel ügyfeleink számára fenntarthatóbb és hatékonyabb működést teszünk lehetővé, amely egyre fontosabb szempont a tudatos vásárlók számára is”

– összegezte a DSV magyarországi üzletfejlesztési vezetője.

Hazánkban ezek a lehetőségek most kezdenek igazán kibontakozni, és a DSV célja, hogy a jövőben a magyarországi vállalkozások is ugyanazokat a világszínvonalú megoldásokat vehessék igénybe, mint partnereik más piacokon. A logisztikai vállalat elhivatott abban, hogy segítse a magyar e-kereskedelem fejlődését, egyúttal az ágazat szereplői számára biztosítsa a modern logisztikai megoldásokat. A frissen kinevezett magyarországi üzletfejlesztési vezető feladata az lesz, hogy a globális sikerekből merítve hozzájáruljon a magyar piac fejlődéséhez. Péter-Szabó Ottó januárban csatlakozott a DSV Solutions, azaz a vállalat raktárlogisztikai divíziójának sales csapatához. Kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik, amelyet hazai és nemzetközi cégeknél szerezett. Pályafutásában a szerződéses logisztika és az e-kereskedelem már a korábbiakban is fontos szerepet töltött be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Ismét drasztikusan csökkent az elektromos autók átlagára, és egyre többen keresik őket

Több mint egymillió forinttal csökkent a Használtautó.hu-n kínált elektromos gépjárművek átlagára 2024 első negyedévéhez képest, miközben mind a kínálat, mind a kereslet növekszik.

Míg éveken át stabilan a BMW i3 volt az ezen hajtáslánc iránt érdeklődők kedvence, idén megtörtént a trónfosztás – és nem meglepő módon egy Tesla vette át a helyét. A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője megnézte, hogy áll most az elektromos autók helyzete az egy évvel ezelőtti állapothoz mérten.

Néhány éve még elérhetetlennek tűnhetett a tömegek számára az elektromos autózás, azonban évről évre látványosan csökken az ilyen gépjárművek átlagára. Míg 2024 első negyedévében 11,7 millió forint volt az átlagos vételár a Használtautó.hu-n kínált modellek esetében, idén már átlagosan 10,8 millió forintért lehet lecsapni egyre. Ezzel együtt az autók átlagéletkora csak minimálisan nőtt, 3,2-ről 3,6 évre, és bár az átlagos futásteljesítmény 27%-kal nagyobb, még mindig csak 64710 km (2024 január-március között 50983 volt). Az érdeklődés és a kínálat is folyamatosan nő: a – telefonos és online – megkeresések száma 45%-kal, az elérhető hirdetések darabszáma pedig 29%-kal lett több.

A 2025 január-március közti adatokat összegző népszerűségi toplista élén már nem az évekig legkeresettebbnek számító BMW i3 áll, hanem a Tesla Model 3, amit átlagosan 9 731 000 forintért lehet megvásárolni, és átlag 113 700 km-es futásteljesítménnyel kínálják a használt modelleket (tavaly az átlagár 12,3 millió volt, a futásteljesítmény pedig 75900 km). Az ötödik helyen is egy Teslát találunk, a pozícióját stabilan tartó Model Y-t, ami átlagosan 1,5 millió forinttal olcsóbban kapható, viszont meglepő módon a Model S, ami tavaly még a 7. volt, mostanra már a top 10-ből is kicsúszott. Többnyire átrendeződés történt a listán: a Nissan Leaf, a Hyundai Kona, a Renault Zoe, a Hyundai IONIQ és a Dacia Spring maradtak az élvonalban, a Volkswageneket viszont a Golf helyett az ID.3 képviseli, miközben a Kia Niro szintén újoncként bukkant fel. A számokból továbbá az látszik, hogy a megkeresések szinte minden modell esetében nőttek: a Model 3 iránt stílszerűen háromszor annyian érdeklődtek, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában.

„A Tesla Model 3 évről évre egyre előkelőbb helyet foglal el toplistáinkon, és idén már sikerült maga mögé utasítania Magyarország korábbi legnépszerűbb elektromos autóját, a BMW i3-at is. Ez részben annak köszönhető, hogy az elektromos autók átlagára folyamatosan csökken, így egyre többek számára válik elérhetővé a villanyautózás.

A Tesla esetében ez különösen látványos: nemcsak az új autók ára csökkent, de a megnövekedett kereslet hatására számos kereskedő hozott be Model 3-asokat külföldről is, így már több példány is megtalálható a 10 millió forintos ársáv alatt. A Nissan Leaf és a Renault Zoe népszerűsége továbbra is töretlen, míg a Volkswagen ID.3 új belépőként került fel a legkeresettebb elektromos modellek listájára – köszönhetően annak, hogy az értékcsökkenés révén jóval megfizethetőbbé vált a tavalyi évhez képest.”

– fűzte hozzá Lőcsei Dániel, a Használtautó.hu brand managere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!