Gazdaság

A K+F minősítés egy ki nem használt kincs

A kutatás-fejlesztés minősítése számos új kaput nyithat meg a vállalkozásoknak, sokan mégsem használják ki az ebből fakadó lehetőségeket.

Ennek természetesen számtalan oka van, ebben az írásunkban ezt vesszük végig a minősítést kiadó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának segítségével.

A magyarok elsősorban kitalálásban és gyártásban erősek, azt azonban a mai napig nem sikerült megtanulnunk, hogyan is kell üzletet csinálni. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke arra hívta fel a figyelmünket, hogy ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Amikor azt mondjuk, hogy kutatás-fejlesztésben eredményesek vagy éppen innovatívak vagyunk, akkor azt kell látnunk, hogy bár ez igaz, hasznosításban elég rosszul állunk – hangsúlyozta Pomázi Gyula egy vállalati vezetőknek tartott előadásában. Kijelentését az alábbiakkal magyarázta: – Elköltünk nagyságrendileg pár ezer milliárd forintot több ezer fejlesztési projektre, azonban egy rendkívül fontos dolgot nem teszünk meg. A keletkezett eredményeket nem hasznosítjuk, nem visszük be a gazdaságba az olyan hasznosító, támogató rendszereken keresztül, ahol ténylegesen üzlet lesz az adott ötletből.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

A legtöbb eredmény a fiókban végzi

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelmondata „Ötletből érték”. A hivatal nem titkolt célja, hogy felhívja a nagyvállalatok, kkv-k, egyetemek, kutatóintézetek figyelmét arra, hogy míg a világ nagy részén a vállalatoknak már elengedhetetlen a szellemi tulajdon védelme, nálunk még a legtöbb cég felesleges nyűgként tekint az oltalmak adta jogokra. Az SZTNH munkatársai azonban szemléletformáló előadásaik során arra hívják fel a figyelmet, hogy a megszerzett szellemi tulajdon-jogok (például szabadalom, védjegy, levédett design, használati minta, stb.) olyan értéket jelentenek, ami megjelenhet tőkeként a cég értékében, eladható, vagy éppen versenyelőnyt jelent a piacon. A hivatal megállapítja, hogy a jog szerint kié a szellemi tulajdon, de arról nem dönthet, hogy ezt hogyan hasznosítja a tulajdonos, ez egyedül a tulajdonos felelőssége. Az SZTNH mégis olyan IP (Intellectual Porperty) jogokat ad az ügyfelek kezébe, amivel komoly gazdasági előnyre tehetnek szert.

Míg a nagyvállalatok döntő többsége képes arra, hogy felmérje, mekkora a szellemi tulajdona, addig ez a képesség a felsőoktatási intézményeknél és a kkv-knál sokszor hiányzik. A piaci beárazásoknál, a cégérték megállapításánál a tőzsde, vagy egy kockázati tőkebefektetők elkezdték figyelembe venni, milyen értéke van az oltalmazott szellemi tulajdonnak. Ezért is elengedhetetlen, hogy a K+F eredmények ne a fiókban végezzék. Ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Az elmúlt években a K+F folyamatokban is intenzív, pozitív változás indult el. Az SZTNH adatai szerint szeptember végéig a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 58 százalékkal nőtt a K+F minősítéssel kapcsolatos megkeresések száma, szakértői véleményt pedig több mint kétszer annyian kértek a különböző projektekről, mint a tavalyi év első 9 hónapjában. A K+F minősítésekkel kapcsolatban 2018 hasonló időszakához képest több mint négyszer annyian fordultak a hivatalhoz az idei harmadik negyedévben. A legtöbb minősítési kérelem idén az informatikai szektorból érkezett – főként a banki informatika és a mesterséges intelligencia témájában –, második helyen – jellemzően a COVID19-hez kapcsolódva – az egészségipar áll, emellett kiemelkednek a műszaki jellegű fejlesztések, leginkább a járműipari vállalkozások részéről.

Elsősorban a kutatás-fejlesztés hasznosítását, a létrehozott szellemi termékeink piacosítását, jogszerű értékesítését még nem tudjuk olyan arányban hasznosítani, mint a fejlett országok vállalkozásai – mutat rá a hiányosságokra a hivatal elnöke. A kérdésre, hogy miért van ez így, a válasz egészen egyszerű: azért, mert az elmúlt 40-50 évben nem erre lettünk szocializálva. Kitalálásban és gyártásban vagyunk jók. De nem tudjuk, hogy amit kitaláltunk, kifejlesztettünk, abból a prototípust, hogy kell elvinni a gyártósorig – úgy, hogy azt közben ne lehessen ellopni tőlünk.

A minősítés garancia is egyben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az iparjogvédelmi és a szerzői jogi feladatok mellett 2012-óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A minősítési rendszer segítségével könnyebb igénybe venni a kutatás-fejlesztéssel összefüggő pályázati forrásokat és adókedvezményeket. A hivatal K+F minősítése garanciaként szolgál arra, hogy a hazai, vagy az EU-s források kiosztása megfelelően történik, az állami támogatásokat valóban K+F célokra fordítják, és egyben arra is garancia, hogy a K+F adóösztönzők felhasználása, valamint a külföldi vállalatok magyarországi K+F beruházásainak támogatása megalapozott.

Segítség a bürokratikus útvesztőben

A K+F tevékenység értékelésének alapvető kritériuma, hogy a tevékenységben fellelhető legyen az újszerűség és valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanság. A KFI törvény szerint a kutatás-fejlesztés fogalma magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Első ránézésre talán bonyolultnak tűnhet, azonban az SZTNH egy új kiadvánnyal is segíti a vállalkozásokat. Az a tapasztalat, hogy sok kkv azt sem ismeri fel, hogy amit csinálnak, az valójában kutatás-fejlesztés, de az is ijesztő lehet számukra, hogy nem tudják, hogyan érdemes elindulni a minősítés igénylésében, milyen lépésekre van szükség előtte és mire számíthatnak az igény benyújtása után.

Az SZTNH emellett folyamatos szemléletformáló akciókkal, előadásokkal hívja fel a kutatók figyelmét arra, hogy a K+F minősítésnek milyen előnyei vannak, hogyan tudnak akár plusz forrásokat szerezni ezzel a lehetőséggel. Többek között csökkentett társasági adóalap, társasági és fejlesztési adókedvezmény jár a vállalatoknak, de mérséklődhet a helyi iparűzési adó alapja és a szociális hozzájárulási adó mértéke is.

Pomázi Gyula a részletekről szólva elmondta, a társasági adó alapja csökkenthető a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével, sőt ennek az összegnek akár a háromszorosa is levonható az adóalapból, ha a tevékenységet a cég egy felsőoktatási intézménnyel, közfinanszírozású kutatóhellyel vagy állami tulajdonban lévő kutatóintézettel közösen végzi. Arra azonban figyelni kell, hogy ez az adóalap-kedvezmény úgynevezett ”De minimis” támogatásnak minősül, felső határa pedig évi 50 millió Ft. A társasági adó alapjának csökkentése és az adókedvezmény mellett ugyanezzel az összeggel a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető. Sőt mindezek mellett fejlesztési adókedvezményt is igénybe lehet venni a társasági adóból, ami azt jelenti, hogy K+F beruházás esetén, annak költsége levonható a társasági adóból. Továbbá a szociális hozzájárulási adó felét – bizonyos esetekben a teljes összegét – kedvezményként érvényesíthetik a cégek a kutató-fejlesztő munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársak után.

K+F Kiadvány

A Kutatás-Fejlesztési tevékenység minősítéséről bővebben olvashat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiadványában, melyet innen tölthet le.

Up Next

Továbbra is lendületben az e-kereskedelem

Don't Miss

Melyek a legkiválóbb digitális agrárcégek?

Advertisement Booking.com

Gazdaság

„Mi történik a pénzemmel?” – így védi az ügyfelek vagyonát a Lightyear

Mitől félnek leginkább a magyar befektetők? Ha megkérdeznénk őket, sokan azt válaszolnák: „Mi lesz a pénzemmel, ha csődbe megy a szolgáltató?”, „Ki férhet hozzá a befektetéseimhez?”, vagy éppen „A fintech cégek tényleg biztonságosak?”. Ezek a félelmek különösen aktuálisak egy olyan időszakban, amikor a bankok iránti bizalom sokszor inkább megszokáson, mint valós ismereteken alapul.

A Lightyear fintech befektetési platform átláthatóan és szigorúan szabályozott módon gondoskodik az ügyfelek vagyonának védelméről – sok tekintetben szigorúbban is, mint ahogy azt a bankoktól megszokhattuk. Ráadásul mindezt rendkívül alacsony költségek mellett biztosítja, köszönhetően az okos technológiai megoldásoknak és a növekedésre optimalizált működési modellnek.

A befektetések nem a cég, hanem az ügyfél tulajdonát képezik

A Lightyear Europe AS engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozásként az ügyfélvagyon kezelését és védelmét az eszközök elkülönítése révén biztosítja:

A számlán lévő szabad pénzeszközöket elkülönítve tartják – egyfelől neves pénzintézeteknél, mint a holland ABN AMRO Bank és az észt LHV Bank, másfelől pedig AAA minősítésű BlackRock pénzpiaci alapokban, amelyekhez korábban jellemzően csak 500 millió euró feletti intézményi szereplők férhettek hozzá. A Lightyear ezt a hozzáférést most lakossági ügyfelek számára is megnyitja..
A befektetett eszközök az ügyfelek nevén vannak nyilvántartva, és független letétkezelőknél kerülnek elhelyezésre – sosem keverednek a cég saját vagyonával.
A Lightyear nem használhatja fel az ügyfelek pénzét vagy értékpapírjait saját céljaira, és nem adhatja tovább harmadik félnek – szemben sok bankkal, amelyek üzleti modelljük alapját épp erre építik.

Ez azt jelenti, hogy egy esetleges csőd esetén az ügyfélvagyon automatikusan visszajár, és ahhoz a hitelezők sem férhetnek hozzá. Más szóval: a Lightyear ügyfélvagyon-védelmi kötelezettségei nem korlátozódnak semmilyen felső határösszegre – ez a platform felépítéséből eredő strukturális garancia.

Technológia, amely csökkenti a költségeket – kompromisszumok nélkül

A Lightyear okos, skálázható technológiai megoldásokat épít, amelyek révén alacsony szinten tarthatja a költségeket – rövid és hosszú távon egyaránt. A működési költségek nem nőnek arányosan a felhasználói bázissal, így nincs szükség szolgáltatási színvonalcsökkentésre a nyereségesség érdekében.

A csapat tudatosan fejleszt olyan rendszereket, mint például a magyar felhasználók számára ingyenesen elérhető, könnyen nyitható TBSZ-számla, vagy a lakossági ügyfelek számára elérhetővé tett pénzpiaci alapok. Ezeknek a működési hatékonyságoknak köszönhetően a Lightyear prémium szintű, mégis alacsony költségű befektetési élményt nyújt.

20 000 eurós befektetővédelmi garancia

Az ügyfelek eszközeit az Észt Befektetővédelmi Alap is biztosítja, legfeljebb 20 000 euró összegig. Ez minden Lightyear-ügyfélre vonatkozik – függetlenül attól, hogy magánszemélyként vagy céges ügyfélként regisztrált. Fontos azonban, hogy akár magánszemélyről, akár céges ügyfélről van szó, a több devizanemben vezetett egyenlegekre összesítve alkalmazandó ez a határérték.

Ez a garancia csak vészhelyzetben, az összes más védelmi intézkedés meghiúsulása esetén lépne életbe – a Lightyear rendszere azonban eleve úgy van felépítve, hogy ilyenre ne legyen szükség. Gyakorlatban a Lightyear jogi és működési védelmi rendszerei messze túlmutatnak ezen a határértéken: az ügyfélvagyon elkülönítetten kezelt, a cég nem férhet hozzá, és nem használhatja fel azt semmilyen körülmények között.

A bizalom kérdése: bank vagy fintech?

A magyar ügyfelek körében sokszor még mindig a „bank” szó jelenti a biztonságot – holott a modern fintech szolgáltatók, mint a Lightyear, ma már nemcsak technológiai szempontból előzik meg a hagyományos szereplőket, hanem szabályozottság és átláthatóság terén is.

Míg egy bank a pénzünket gyakran továbbhitelezi, a Lightyear nem használja fel, nem forgatja, nem adja kölcsön az ügyfélvagyont. Ehelyett biztonságos letétkezelés és magas likviditású pénzpiaci alapok révén kamatot is biztosít az el nem költött egyenleg után – ez a modern, felelős befektetői szemlélet alapja.

Amerikai részvények? 500 000 dollárig biztosítva

Az amerikai értékpapírok sem maradnak védelem nélkül: a Lightyear partnere, az Alpaca FINRA által szabályozott és SIPC-tag cég, így az USA-beli befektetések akár 500 000 dollár értékig biztosítottak egy esetleges letétkezelői csőd esetén.

Pénzpiaci alapok: biztonság + kamat

A Lightyearnél elérhető pénzpiaci alapok olyan rövid lejáratú, megbízható kibocsátóktól származó eszközöket tartalmaznak, mint államkötvények vagy nagy pénzintézetek kötvényei. Ezek:

kiemelkedő likviditást biztosítanak;
alacsony kockázattal járnak;
és kamatot termelnek, amelyet a Lightyear az ügyfelek felé továbbít – az alapkezelői díjak levonása után. Például: a BlackRock bizonyos USD-alapjai után 0,10%-os díjat számít fel, emellett a Lightyear USD-alapú pénzpiaci alapjaira évi 0,25%-os szolgáltatási díj vonatkozik.

Az EUR és GBP alapokra jelenleg nem vonatkozik Lightyear-díj.

A legnagyobb védelem: az átláthatóság

A Lightyear működése, jogi háttere és pénzügyi modellje átlátható és egyértelmű: az ügyfélpénz nem „eltűnik a rendszerben”, nem válik a cég eszközévé, hanem végig elkülönülten kezelik.

A modern befektetőknek joguk van tudni, mi történik a pénzükkel – és elvárható, hogy ne csak hozamot, de biztonságot is kapjanak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!