Gazdaság

A K+F minősítés egy ki nem használt kincs

A kutatás-fejlesztés minősítése számos új kaput nyithat meg a vállalkozásoknak, sokan mégsem használják ki az ebből fakadó lehetőségeket.

Ennek természetesen számtalan oka van, ebben az írásunkban ezt vesszük végig a minősítést kiadó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának segítségével.

A magyarok elsősorban kitalálásban és gyártásban erősek, azt azonban a mai napig nem sikerült megtanulnunk, hogyan is kell üzletet csinálni. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke arra hívta fel a figyelmünket, hogy ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Amikor azt mondjuk, hogy kutatás-fejlesztésben eredményesek vagy éppen innovatívak vagyunk, akkor azt kell látnunk, hogy bár ez igaz, hasznosításban elég rosszul állunk – hangsúlyozta Pomázi Gyula egy vállalati vezetőknek tartott előadásában. Kijelentését az alábbiakkal magyarázta: – Elköltünk nagyságrendileg pár ezer milliárd forintot több ezer fejlesztési projektre, azonban egy rendkívül fontos dolgot nem teszünk meg. A keletkezett eredményeket nem hasznosítjuk, nem visszük be a gazdaságba az olyan hasznosító, támogató rendszereken keresztül, ahol ténylegesen üzlet lesz az adott ötletből.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

A legtöbb eredmény a fiókban végzi

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelmondata „Ötletből érték”. A hivatal nem titkolt célja, hogy felhívja a nagyvállalatok, kkv-k, egyetemek, kutatóintézetek figyelmét arra, hogy míg a világ nagy részén a vállalatoknak már elengedhetetlen a szellemi tulajdon védelme, nálunk még a legtöbb cég felesleges nyűgként tekint az oltalmak adta jogokra. Az SZTNH munkatársai azonban szemléletformáló előadásaik során arra hívják fel a figyelmet, hogy a megszerzett szellemi tulajdon-jogok (például szabadalom, védjegy, levédett design, használati minta, stb.) olyan értéket jelentenek, ami megjelenhet tőkeként a cég értékében, eladható, vagy éppen versenyelőnyt jelent a piacon. A hivatal megállapítja, hogy a jog szerint kié a szellemi tulajdon, de arról nem dönthet, hogy ezt hogyan hasznosítja a tulajdonos, ez egyedül a tulajdonos felelőssége. Az SZTNH mégis olyan IP (Intellectual Porperty) jogokat ad az ügyfelek kezébe, amivel komoly gazdasági előnyre tehetnek szert.

Míg a nagyvállalatok döntő többsége képes arra, hogy felmérje, mekkora a szellemi tulajdona, addig ez a képesség a felsőoktatási intézményeknél és a kkv-knál sokszor hiányzik. A piaci beárazásoknál, a cégérték megállapításánál a tőzsde, vagy egy kockázati tőkebefektetők elkezdték figyelembe venni, milyen értéke van az oltalmazott szellemi tulajdonnak. Ezért is elengedhetetlen, hogy a K+F eredmények ne a fiókban végezzék. Ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Az elmúlt években a K+F folyamatokban is intenzív, pozitív változás indult el. Az SZTNH adatai szerint szeptember végéig a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 58 százalékkal nőtt a K+F minősítéssel kapcsolatos megkeresések száma, szakértői véleményt pedig több mint kétszer annyian kértek a különböző projektekről, mint a tavalyi év első 9 hónapjában. A K+F minősítésekkel kapcsolatban 2018 hasonló időszakához képest több mint négyszer annyian fordultak a hivatalhoz az idei harmadik negyedévben. A legtöbb minősítési kérelem idén az informatikai szektorból érkezett – főként a banki informatika és a mesterséges intelligencia témájában –, második helyen – jellemzően a COVID19-hez kapcsolódva – az egészségipar áll, emellett kiemelkednek a műszaki jellegű fejlesztések, leginkább a járműipari vállalkozások részéről.

Elsősorban a kutatás-fejlesztés hasznosítását, a létrehozott szellemi termékeink piacosítását, jogszerű értékesítését még nem tudjuk olyan arányban hasznosítani, mint a fejlett országok vállalkozásai – mutat rá a hiányosságokra a hivatal elnöke. A kérdésre, hogy miért van ez így, a válasz egészen egyszerű: azért, mert az elmúlt 40-50 évben nem erre lettünk szocializálva. Kitalálásban és gyártásban vagyunk jók. De nem tudjuk, hogy amit kitaláltunk, kifejlesztettünk, abból a prototípust, hogy kell elvinni a gyártósorig – úgy, hogy azt közben ne lehessen ellopni tőlünk.

A minősítés garancia is egyben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az iparjogvédelmi és a szerzői jogi feladatok mellett 2012-óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A minősítési rendszer segítségével könnyebb igénybe venni a kutatás-fejlesztéssel összefüggő pályázati forrásokat és adókedvezményeket. A hivatal K+F minősítése garanciaként szolgál arra, hogy a hazai, vagy az EU-s források kiosztása megfelelően történik, az állami támogatásokat valóban K+F célokra fordítják, és egyben arra is garancia, hogy a K+F adóösztönzők felhasználása, valamint a külföldi vállalatok magyarországi K+F beruházásainak támogatása megalapozott.

Segítség a bürokratikus útvesztőben

A K+F tevékenység értékelésének alapvető kritériuma, hogy a tevékenységben fellelhető legyen az újszerűség és valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanság. A KFI törvény szerint a kutatás-fejlesztés fogalma magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Első ránézésre talán bonyolultnak tűnhet, azonban az SZTNH egy új kiadvánnyal is segíti a vállalkozásokat. Az a tapasztalat, hogy sok kkv azt sem ismeri fel, hogy amit csinálnak, az valójában kutatás-fejlesztés, de az is ijesztő lehet számukra, hogy nem tudják, hogyan érdemes elindulni a minősítés igénylésében, milyen lépésekre van szükség előtte és mire számíthatnak az igény benyújtása után.

Az SZTNH emellett folyamatos szemléletformáló akciókkal, előadásokkal hívja fel a kutatók figyelmét arra, hogy a K+F minősítésnek milyen előnyei vannak, hogyan tudnak akár plusz forrásokat szerezni ezzel a lehetőséggel. Többek között csökkentett társasági adóalap, társasági és fejlesztési adókedvezmény jár a vállalatoknak, de mérséklődhet a helyi iparűzési adó alapja és a szociális hozzájárulási adó mértéke is.

Pomázi Gyula a részletekről szólva elmondta, a társasági adó alapja csökkenthető a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével, sőt ennek az összegnek akár a háromszorosa is levonható az adóalapból, ha a tevékenységet a cég egy felsőoktatási intézménnyel, közfinanszírozású kutatóhellyel vagy állami tulajdonban lévő kutatóintézettel közösen végzi. Arra azonban figyelni kell, hogy ez az adóalap-kedvezmény úgynevezett ”De minimis” támogatásnak minősül, felső határa pedig évi 50 millió Ft. A társasági adó alapjának csökkentése és az adókedvezmény mellett ugyanezzel az összeggel a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető. Sőt mindezek mellett fejlesztési adókedvezményt is igénybe lehet venni a társasági adóból, ami azt jelenti, hogy K+F beruházás esetén, annak költsége levonható a társasági adóból. Továbbá a szociális hozzájárulási adó felét – bizonyos esetekben a teljes összegét – kedvezményként érvényesíthetik a cégek a kutató-fejlesztő munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársak után.

K+F Kiadvány

A Kutatás-Fejlesztési tevékenység minősítéséről bővebben olvashat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiadványában, melyet innen tölthet le.

Up Next

Továbbra is lendületben az e-kereskedelem

Don't Miss

Melyek a legkiválóbb digitális agrárcégek?

Gazdaság

Új vezető a Yettel marketing igazgatóságának élén

Május 6-tól Simon György irányítja a Yettel lakossági marketing igazgatóságát.

Simon György több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, karrierje jelentős részében az infokommunikációs szektor különböző területein szerzett tapasztalatot, majd az elmúlt három évben a Szerencsejáték Zrt.-nél dolgozott, ahol digitális lottójátékok fejlesztésére összpontosított. Innen tér vissza a telekommunikációba a Yettel Magyarország lakossági marketing igazgatójaként.

György a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát, az egész életen át tartó tanulás és a fiatalok mentorálása is közel áll a szívéhez – tanárként is kipróbálta magát, egy évben számvitelt tanított középiskolás fiataloknak. Vezetőként nagyra értékeli az együttműködést és a pozitív légkört, hiszi, hogy ezek nélkül hosszú távon nem lehetséges igazán sikeres csapatot építeni. Dolgozott már agilis szervezetekben, a hagyományos marketingstratégiák mellett szenvedélyesen rajong az intelligens digitális megoldásokért, új vagy újragondolt megközelítéseket alkalmaz és szilárdan hiszi, hogy igazi sikert csak valódi ügyfélélmény és értékteremtés révén lehet elérni.

Magánéletében mély szenvedélyt érez a városi vasúti közlekedési hálózatok története iránt, és szeret feleségének és két gyermekének főzni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Bennragadtak a magyarok a folyószámla- és hitelkártya hitelekben

2025 márciusában már kilencedik hónapja tart a folyószámlahitel-állomány éves alapú növekedése.

Hasonlóra legutóbb több mint egy évtizede, 2013-ban volt példa. A hitelkártyáknál pedig még egyértelműbb a trend: 2022 novembere óta egyetlen hónapban sem csökkent éves összevetésben tartozásállomány, ami példátlan sorozat a magyar lakossági hitelezés történetében.

Az adatok alapján 2025 első három hónapjában a likviditási célú hiteltermékek – folyószámlahitel, hitelkártya – továbbra is jelentős szerepet játszanak a háztartások pénzügyi egyensúlyának fenntartásában.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerinte azok, akik akik likviditási hitel igénybevételére kényszerülnek, a reálbér-emelkedés ellenére sem átmeneti jelleggel veszi igénybe azt. Ez pedig éves szinten több tízezer forintos extra terhet jelent, és nehezíti a hitelcsapdából való kilépést.

Évtizedes csúcsok dőlnek

A folyószámlahitelek állománya 2025 márciusára elérte a 161,7 milliárd forintot, ami 9,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Éves összevetésben a növekedés megszakítás nélkül tart 2024 júniusa óta, amire utoljára 2013-ban volt példa.

Gergely Péter szerint a folyószámlahitel-keretek ilyen mértékű és ilyen hosszan tartó kihasználtsága azt jelzi, hogy sok háztartásnál már nem vésztartalék, hanem rendszeres pénzügyi mankó lett ez a hitelfajta.

2025 márciusában a lakossági hitelkártya-tartozás összege 157,4 milliárd forint volt, 2,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A hitelkártya tartozás éves változása már 29 egymást követő hónapban mutatott pozitív éves változást. Beszédes, hogy utoljára 2022 októberében csökkent éves alapon a kártyatartozás összege.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint sokan gondolhatják, hogy a növekedést csak a számlák és hitelkártyák bővülése miatt van, ám ez csak részben igaz. Magyarországon 2024. végén 10,477 millió darab bankszámlát birtokoltak természetes személyek, a növekedés éves szinten 2,8 százalék volt.

Arról, hogy pontosan hány számlához tartozik folyószámla-hitelkeret nem állnak rendelkezésre adatok, ám az állomány növekedésének gyorsasága azt mutatja, hogy itt nem természetes bővülésről van szó.

Hiába a reálbér-növekedés, a tartozások összege magas maradt

Hitelkártya oldalon más a helyzet. 2024 végén 1,114 millió, 2025 márciusában már 1,165 millió darab hitelkártya volt forgalomban, ami 4,6 százalékos bővülés egy év alatt. Gergely Péter szerint a kártyaszám növekedése részben természetes, hiszen egyre több ember használja a hitelkártyát napi kiadásaira. A probléma inkább az, hogy az új kártyák nem csökkentették érdemben az egy főre jutó tartozást.

2025 januárjában egy átlagos hitelkártyára 134 ezer forint tartozás jutott. Ugyanekkor a KSH szerint a nettó átlagkereset 444 266 forint volt. Ez azt jelenti, hogy az egy kártyára jutó tartozás a kereset 30,2 százaléka volt.

A tartozás/kereset arány szépen csökken – 2021-ben még az átlagkereset 40,3 százaléka volt az átlagos hitelkártya-kitettség. Ám beszédes a szakértő szerint, hogy a fizetés arányában csak 10 százalékos csökkenést tudtunk elérni annak ellenére, hogy a nettó átlagbér 5 éves időtávban több, mint kétharmadával 264 831 forintról 444 266 forintra nőtt.

A tény, hogy az egy hitelkártyára jutó tartozás ilyen arányú bérnövekedés mellett még mindig a nettó minimálbér 30 százaléka körül mozog, azt mutatja: a magyarok jelentős része ténylegesen eladósodik a napi kiadások fedezésére – mondta Gergely Péter.

Aki hitelkártyával vásárol, vagy folyószámla hitelkeretét használja, valójában a jövő havi fizetését költi el. Amíg a keresetek tartják a tempót, ez kezelhető. De ha bármilyen törés jön – jövedelemkiesés, új inflációs sokk – a mostani tartozások gyorsan krízisforrássá válhatnak – tette hozzá a szakértő.

Persze a kockázatot illetően nem mindegy, hogy mekkora összegű a hitelkeret, ennek maximális nagysága pedig bankonként eltérő. Az Erste Banknál például legfeljebb 1,5 millió forint igényelhető, míg a Gránitnál és az UniCredit Banknál 1 millió forint, a CIB-nél és a MagNet Banknál 800 ezer forint, a K&H és az OTP Banknál pedig 2 millió forint a limit.

A magas a kamat veszélye

Gergely Péter szerint a folyószámlahitel kényelmes biztonsági tartalék, de drága megoldás, hiszen az MNB szabályozása értelmében a folyószámlahitelek, hitelkártyák, záloghitelek és áruhitelek, esetében a kölcsönök teljes hiteldíj-mutatója (THM) nem haladhatja meg az alapkamat 39 százalékponttal növelt értékét. Ez aktuálisan a 6,50 százalékon álló alapkamatnak köszönhetően jelenleg 45,5 százalék lehet.

Ezt a mértéket egyetlen bank sem használja ki, ám ettől még valóban drága konstrukcióról beszélünk, a kedvezményekkel csökkentett thm-ek 30 és 37 százalék között szóródnak.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője megtévesztő lehet, hogy az MNB statisztikáiban a folyószámlahitelek kamataiban a fenti szinteknél alacsonyabb – 21-23 százalékos kamatszint kerül kimutatásra.

Ennek oka szerinte az, hogy míg a bankok által hirdetett thm-szintek magasabbak, mivel a teljes évre vetített összes költséget tartalmazzák, addig az MNB által közölt átlagos kamatlábak alacsonyabbak, mivel a tényleges használat alapján számított kamatokat tükrözik. Hiszen az ügyfelek döntő része rövid időre (pl. pár napra vagy hétre, a fizetés beérkezéséig) veszi igénybe a hitelt.

A pénzügyi szakértő szerint a fentiek miatt nem jellemző, hogy a bankok akcióznának a folyószámlahitellel – jelenleg csak a Gránit Bank kínál akciós folyószámlahitelt az ügyfeleknek az első évre. Ugyanakkor a szakértő szerint a pénzintézetek bizonyos feltételek teljesítésén kedvezményes kamatokat kínálnak.

Összegezve, átmeneti, 1-2 hónapos likviditási problémák oldására a szakértő szerint alkalmas lehet a folyószámlahitel, a hitelkártya pedig kiváltképp olcsó megoldás, ha a felhasznált hitelkeretet maradéktalanul vissza tudjuk fizetni a türelmi idő végéig. Ám az, ha bérünk 30 százalékát kitevő összeget rendszeresen havi 2-2,5 százalékos kamatozású kölcsönkamat sújtja, az éves szinten több tízezer forintos extra terhet jelent a pénztárcánknak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A jövő itt készül – Látogasson el a VARINEX 3D Digitális Gyárába!

Ha szeretné megismerni a jövő gyártástechnológiáit, lenyűgözik a 3D szkennelés és 3D nyomtatás hihetetlen lehetőségei, vagy kíváncsi arra, mire képesek a legmodernebb ipari 3D fém- és polimernyomtatók, akkor ezt az eseményt nem szabad kihagynia! Térjen be a VARINEX-hez, és tapasztalja meg élőben, hogyan formálják át a 3D-s technológiai innovációk a gyártás világát!

A VARINEX Zrt. szeretettel meghív minden mérnököt, fejlesztőt és gyártási szakembert egy kötetlen hangulatú, de szakmailag rendkívül tartalmas gyárlátogatásra Magyarország legnagyobb 3D Digitális Gyárába. Ez az esemény egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy testközelből ismerhesse meg az additív gyártás valódi erejét és alkalmazási lehetőségeit.

Külön jó hír, hogy a 3D Digitális Gyár mindössze 2 km-re található a Hungexpo területétől, így az Ipar Napjai kiállítás ideje alatt is könnyen elérhető negyedórás sétával vagy rövid autózással.

Mit kínálunk a gyárlátogatás során?

A 360 négyzetméteren elterülő 3D Digitális Gyárban kilenc különböző additív gyártási technológia működését tekinthetik meg élőben szakértői vezetés mellett. Látogatóink nemcsak a gépeket nézhetik meg, hanem működés közben figyelhetik meg, hogyan születik meg egy digitális tervből valós, kézzelfogható tárgy – akár műanyagból, akár fémből.

A bemutató során látható lesz:

ipari 3D fémnyomtatás – erős, funkcionális alkatrészek gyártása acélból,
polimer 3D nyomtatás – gyors prototípusgyártás, végtermékek és kis sorozatok előállítása nyolc különböző additív technológiával,
nagy pontosságú 3D szkennelés, amellyel bármilyen fizikai tárgy digitálisan rekonstruálható,
és természetesen számtalan kézbe vehető, valós alkalmazásokban már bizonyított 3D nyomtatott modell, amelyek inspirációt adhatnak a saját projektjeihez.

Ez nem csupán egy technológiai bemutató – ez egy élmény. Egy hely, ahol a jövő gyártása már ma történik, ahol az ötletek fizikailag is formát öltenek.

Miért érdemes eljönnie?

Mert testközelből ismerheti meg azokat az ipari technológiákat, amelyek új távlatokat nyitnak a tervezésben és gyártásban.
Mert kérdezhet, kipróbálhat, tapasztalatot gyűjthet.
Mert ez az élmény garantáltan új szemszögből világítja meg az additív gyártástechnológia és a 3D szkennelés lehetőségeit – és talán Ön is beleszeret ezekbe a forradalmi módszerekbe.

A látogatás során a VARINEX szakértő csapata készséggel válaszol minden kérdésre, legyen szó technikai részletekről, alkalmazási lehetőségekről vagy iparági tapasztalatokról. A hangulat kötetlen, a környezet inspiráló – tökéletes alkalom a tanulásra, kapcsolatépítésre és az innováció iránti lelkesedés újraélesztésére.

Ne hagyja ki ezt a különleges lehetőséget! Ha kíváncsi, merre tart a modern gyártástechnológia világa, látogasson el hozzánk, és élje át személyesen, milyen, amikor a jövő már most kézzelfoghatóvá válik!

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött – jelentkezzen most, és legyen részese ennek az izgalmas technológiai utazásnak!