Gazdaság
Hibrid felhő előrejelzés 2021
Az IBM közzétette jövő évi prognózisát, hogy a kiszámíthatatlan 2020-as év után mi várható a hibrid felhő technológiában
Egy évvel ezelőtt csak kevés vállalat lehetett felkészülve azokra a drámai változásokra, amelyeket az idei év tartogatott.
2020. március végére a koronavírus-járvány világszerte megzavarta a vállalatok működési folyamatait, és arra kényszerítette őket, hogy a technológia és az infrastruktúra terén nagyon gyorsan idomuljanak például ahhoz, hogy a dolgozók számára – részben vagy mindenkinek – biztosítsák a távmunka feltételeit és megbirkózzanak az eddig nem látott hosszú távú bizonytalansági tényezőkkel. Megállapítható, hogy számos vállalkozás számára a túlélés kulcsa az volt, hogy az új körülményekhez igazítsa az IT infrastruktúráját.
Sok szervezet számára ez azt jelentette, hogy fel kellett gyorsítani a digitális transzformációt és több munkafolyamatot kellett a felhőbe költöztetni, amelynek a legkézenfekvőbb feltétele a hibrid felhő környezet kialakítása volt. Ezek a gyors átalakítások mutattak rá számos vállalatnál a hibrid felhő környezet értékeire és arra, hogy miként hozhatják ki a legtöbbet az egyes felhőmegoldásokból.
Habár a jövő év is számos bizonytalanságot tartogat, de az idén megjelent trendek alapján már levonható jó néhány olyan következtetés, ami megmutatja, hogy mire számíthatunk a technológia terén a következő évben. 2020-ban a világjárvánnyal járó kihívások új technológiai igényeket hoztak felszínre, amelyek arra késztették a vállalatokat, hogy fontolóra vegyenek a hibrid felhő környezet térnyerésével kapcsolatban felmerülő számos új műszaki megoldást, mint például a következőket:
- Új generációs biztonsági technológiák szélesebb körű bevezetése és kipróbálása, ideértve a „Bizalmas Számítástechnikát”, a kvantum-alapú biztonsági titkosítást, valamint az ún. teljesen homomorf (művelettartó) titkosítási technológiát.
- Mesterséges Intelligenciára épülő automatizálás, amely gyorsabbá és könnyebbé teszi a hibrid felhőre való áttérést.
- Különböző felhőszolgáltatók és helyszíni rendszerek integrálása egyetlen hibrid platformba.
- A hibrid felhő képességeinek hatékonyabb kihasználása mentén a munkafolyamatok egyre nagyobb részének az intelligens végfelhasználói készülékre történő kihelyezése – tipikus példa erre a mesterséges intelligencia, ahol a modell tanítást követően az elkészült algoritmusok a felhasználási helyhez közel lévő eszközökön alkalmazzák.
A jövő évet illetően az IBM arra számít, hogy ezeket a gyorsan felmerült új kihívásokat a vállalkozások az üzleti eredmények elérésének érdekében új erőforrások és stratégiák alkalmazásával kezelik, amely várhatóan a felhő- és MI-kutatásokra is ösztönzőleg hatnak majd.
Az IBM előrejelzése:
2021-ben az olyan biztonsági technológiák, mint a „Bizalmas Számítástechnika”, a kvantum-alapú biztonság és a teljesen homomorf titkosítás még a legszigorúbban szabályozott iparágakat is a hibrid felhő felé terelik.
Már most nyilvánvalónak tűnik, hogy a következő évben a vállalatok az informatikai rendszereiket még tovább fogják decentralizálni a hibrid felhő környezetek bevonásával és ez igaz lesz a legszigorúbban szabályozott iparágakra is. Ennek sikeres végrehajtásához a szervezeteknek olyan biztonsági intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják egyrészről az elszigetelt működési körülményeket, a rendszer és az adatok integritását, másrészt megvalósítják a Zero Trust stratégiát, miközben – a komplex biztonsági fenyegetések kialakulásával összehangban – továbbra is képesek lesznek megfelelni a világszerte egyre szigorúbb adatvédelmi előírásoknak. Az ezen körülmények elérését támogató biztonságos hardverrendszereket széles körben alkalmazni fogják mind a helyszíni, mind a nyilvános felhő munkafolyamatok védelmének érdekében. Ezek a hardverrendszerek, mint például a LinuxONE és az IBM Z, magasabb szintű biztonságot nyújtanak a nyílt forráskódú és a hagyományos munkafolyamatok számára.
Az iparág specifikus felhőket – mint például az IBM Cloud for Financial Services és az IBM Cloud for Telecommunications – a szigorúan szabályozott iparágak egyedi kihívásainak és biztonsági követelményeinek megfelelésére tervezték. Általánosságban igaz lesz jövőre is, hogy a technológiai szolgáltatók továbbra is invesztálnak azokba a biztonságot fokozó fejlesztésekbe, mint amilyen a „Bizalmas számítástechnika” is, és amelyek célja, hogy a hibrid felhő környezetbe költözéskor – és az után is – biztosítsák az adatok és adatfeldolgozási folyamatok védelmét. Az adattitkosítással kombinált „Bizalmas számítástechnika” – mind adattároláskor, mind adatmozgatás során – a kulcsok kizárólagos hozzáférésével kombinálva védi az érzékeny és szigorúan szabályozott adathalmazokat és az alkalmazások munkafolyamatait.
Hangsúlyozandó, hogy a technológiai vállalatok, köztük az IBM, úttörő szerepet játszanak a kvantum számítógépek fejlesztésében, amelyek képesek arra, hogy megoldják azokat a kihívást jelentő feladatokat, amelyeket a jelen kor legerősebb szuper-számítógépei sem képesek. Ez potenciális kockázatokat is felvet, például a jelenlegi titkosítási algoritmusok gyors feltörésének lehetőségét, az érzékeny adatokhoz ilyen módon történő hozzáférés veszélyét. Az IBM ezért arra számít, hogy a vállalatok megkezdik a kvantum-álló titkosítási eljárások alkalmazását, és felkészülnek arra az időre, amikor már a kvantum számítógépek is a napi rutin részévé válnak. Mindez nemcsak a ma rendelkezésre álló adatok biztonsága miatt fontos, de a jövőbeli fenyegetések elleni védelem szempontjából is meghatározó.
Várhatóan egyre több vállalkozás kezd majd kísérleti alapon foglalkozni a Fully Homomorphic Encryption (FHE) titkosítási technológiával. Az egyes, ma is használatos titkosítási megoldások lehetővé teszik, hogy az adatok rejtve maradjanak egy matematikai képletben, és csak azok tudjanak hozzáférni, akik rendelkeznek a feloldáshoz szükséges titkosítási kulccsal. Azonban ennek a technológiának megvannak a korlátai. Az FHE ezt a problémát oldja fel, lehetővé téve, hogy az adatok titokban maradjanak és mégis felhasználhatók legyenek. Egy konkrét példát keresztül bemutatva: egy biztosító társaság az ügyfelek egészségügyi adatait felhasználva elemzést készíthet anélkül, hogy a biztosító számára bármilyen személyes azonosításra alkalmas információ átadásra kerülne a folyamatban.
A Mesterséges Intelligencia megoldások az „indokok” értelmezésére, mérlegelésére és kezelésére megtanított gépek segítségével automatizálhatják a hibrid felhőre történő átállást
Az olyan mesterséges intelligencia technológiákat, mint a vizuális megjelenéssel foglalkozó és a természetes nyelv feldolgozására (NLP), értelmezésére kifejlesztett mesterséges intelligencia megoldásokat, már alkalmazzák az emberi nyelv kapcsán – például a hangfelismerő és a nyelvfordító alkalmazásokban. Most, hogy ehhez hasonló MI-t alkalmazhatunk a gépek kódjaira is, jelentősen felgyorsul az alkalmazások felhőbe mozgatása és az azt követő kezelhetőség is könnyebbé válik. Ezek a mesterséges intelligencia-technikák felismerik az alkalmazások viselkedését és struktúráját, ami alapján javaslatot tesznek a felhő-kompatibilitásra való fejlesztésre, vagy akár képesek automatikusan kész kódokat is létrehozni olyan mikro-szolgáltatásokra – amelyek már felhő-kompatibilisek.
Ez a megközelítés túlmutat a tradicionális konténerizáció technológiáján. Automatizálásra van szükség, amikor a működés szempontjából kritikus munkafolyamatokat a felhőkörnyezetbe költöztetjük. Ez leginkább a lokális működés szempontjából kritikus munkaterhelések összetettségének tudható be. A vállalatoknak ezért gyakran először meg kell határozniuk, hogy pontosan hol futnak az alapvető, üzletileg kritikus alkalmazásaik. Miután ez megtörtént, sor kerülhet az évek óta lokálisan működő alkalmazások és a felgyülemlett adatok átköltöztetésére a hibrid felhő környezetbe. Azonban nem biztos, hogy minden alkalmazás és adat tekintetében ez a célszerű eljárás.
Az MI segíti a felhő fejlesztők és megbízhatósági mérnökök munkáját is. Felhasználhatják a technológiát az alkalmazások korszerűsítésére, az automatizált felhőbe telepítésre vagy éppen a napi alkalmazásüzemeltetési feladataiknál is. Valójában a megbízhatósági mérnökök (SRE) szerepe nő ezáltal, hiszen a vállalatok felgyorsíthatják az MI-alapú technikák és stratégiák – mint például a ChatOps – bevezetését, hogy ennek segítségével támogassák a különböző rendszereket. A megbízhatósági mérnökök a technológia segítségével proaktívabban tudják detektálni és kezelni a kockázatokat, mivel betekintést nyernek a bonyolultabb strukturáltalan adathalmazokba is, amely kritikusan fontos képesség a hibrid felhő-ökoszisztémákban működő alkalmazások esetében.
A nyílt forráskódú eszközök segítenek egységesíteni a felhőkezelést, sokkal egyszerűbbé téve a fejlesztők számára a programozását és a hibrid felhő használatát
Ha ma például egy komplex adatkészletet akarunk összegyűjteni a saját laptopunkon, amely akár 100 000 konténer használatát is feltételezi, akkor érteni kell ahhoz, hogy miként lehet az alkalmazásokat újra kódolni a hibrid felhőhöz. Ilyen esetben a fejlesztőknek nemcsak egy hibrid felhőplatformhoz kell hozzáférniük, hanem olyan eszközökhöz és rendszerekhez is, amelyek lehetővé teszik számukra ezen problémák megoldását is. A konténerizációval, párhuzamosítással és a konténerek összehangolásával kapcsolatos tapasztalatokkal nem rendelkező fejlesztők és adatkutatók számára azonban komoly kihívást okozhat, hogy hibrid felhőben programozzanak.
A következő évben a nyílt forráskódú eszközök ebben is segítenek. Számos felhő és helyszíni rendszer egyetlen, zökkenőmentes hibrid platformba történő integrálásával lerövidülhet a szükséges tanulási folyamat a szakemberek számára. Ez az alkalmazás telepítési modell biztosíthatja a vállalatok számára az egyszerűbb felhasználást, akkor is, ha nem rendelkeznek átfogó szakértelemmel a hibrid felhő terén. Ez az előrelépés felszabadítja a hibrid felhőre specializálódott programozói kapacitásokat, hogy a nagyobb hozzáadott értékű projekteken dolgozhassanak. Különösen fontos, hogy a legjobban képzett szakemberek a saját területük bonyolultabb problémáira koncentrálhassanak és ne vigye el a figyelmüket és kapacitásukat az, hogy a felhőbe költöztetett szoftverek felhőben történő futtatásával kapcsolatos problémáival foglalkoznak. Az olyan programok, mint amilyen például az IBM Cloud Satellite is – amely kiaknázza a Red Hat OpenShift –et – lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy egyetlen dashboard (irányítófelület) használatával készítsenek, telepítsenek és kezeljenek felhőalapú szolgáltatásokat bármilyen környezetben.
A legfejlettebb és legerősebb hibrid felhő alapú hardveres újítások kiterjednek a felhasználói végpontok közelébe kihelyezett ún. edge-eszközökre is, köszönhetően a hardverek számítási-hatékonyság terén elért áttörésének
Leegyszerűsítve, a hibrid felhő legnagyobb előnye, hogy képes biztosítani nagyon komoly kapacitásokat minden felhasználó saját számítógépére. Azonban a legnagyobb kapacitások ma történelmileg az adatközpontra korlátozódónak.
A mesterséges intelligencia modellek tanításához szükséges hardverek köztudottan nagy erőforrás és kapacitás igénnyel bírnak miközben jelentős anyagi-, idő- és energia- ráfordítással járnak. A legnagyobb ipari méretű az OpenAI-tól származó GPT-3 modell például 175 milliárd paraméter igényű – vagyis több mint 100-szor nagyobb, mint a pár évvel ezelőtti modellek. A tanítása több millió dollárba kerül, és ennek az ökológiai lábnyoma meghaladja 20 autó teljes élettartamára vetített ökológiai lábnyomát.
2021-ben jelentős áttörés várható a mesterséges intelligencia-modellek építéséhez és felhasználásához használt hardverekben. A mesterséges intelligencia-tanító rendszerek hatékonysága is nagyságrenddel nő majd. Az 5G fejlesztésekkel párosulva a mesterséges intelligencia technológia az edge-nél megszüntetheti a felhő és az edge közötti éles határvonalat, kulcsfontosságú technológiai frissítést kínálva a hibrid felhő infrastruktúrák számára, és még több adat tárolásának lehetőségét biztosítva az edge-ben, amely jelentős előrelépést kínál az MI modelleknek a privátadatok kezelésében és a biztonság terén. Várhatóan az 5G-cellás ipari architektúra elterjedése lesz az edge-számítás széleskörű elterjedésének katalizátora.
A hibrid felhő-infrastruktúrák mesterséges intelligencia-hardveres gyorsítói támogatni tudják a jelentősebb mesterséges intelligencia tanítási feladatokat az adatközpontokban. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy ugyanazt az alapvető mesterséges intelligencia-hardver technológiát kisebb méretben is lehessen telepíteni, vagy be lehessen ágyazni a felhasználok eszközeikben, készülékeikben lévő más típusú processzorokba. Ezen felül az OpenShift kompatibilis hardveres gyorsítók kibővítése még tovább támogatja az MI hardveres technológia rugalmasabb bevezetését egészen az edge-ig.
Mindezek alapján összességében elmondható, hogy 2021-ben az MI teljesítményének és hatékonyságának javítására összpontosítanak a szereplők, hogy a technológia segíthessen a vállalkozásoknak a különböző kihívások hatékonyabb kezelésében a hibrid felhő-környezetek biztonságos telepítésekor, egyszerűsítve annak elérését és alkalmazását még több felhasználó számára.
Az IBM szerint a következő évben a hibrid felhő technológiák még több vállalat számára hoznak előremutató és az eddigi korlátok lebontására alkalmas stratégiai jelentőségű változásokat.
(Az előrejelzés és cikk készítője Mukesh Khare, Ph.D. )
Gazdaság
Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában
A kilométeróra-manipuláció és a rejtett sérülések továbbra is komoly problémát jelentenek a hazai használtautó-piacon, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a trend a közeljövőben megfordulna.
Az autóipari adatelemzéssel foglalkozó carVertical minden évben elkészíti Európa járműpiacának átláthatósági elemzését, hogy feltárja, mely országokban a legkockázatosabb használt autót vásárolni. Magyarország idén a carVertical Piaci Átláthatósági Indexének rangsorában a 25 vizsgált ország közül a 18. helyre került, egy pozíciót rontva a 2024-es eredményhez képest. A szomszédos országok közül Szlovákia a 13., Horvátország a 11., míg Románia a 22. helyen végzett.
Továbbra is problémát jelentenek itthon a hamisított kilométerórák és a rejtett sérülések
A carVertical adatai szerint Magyarországon továbbra is számottevő a manipulált futásteljesítményű autók aránya. Az idén vizsgált járművek 5,3%-ánál derült fény visszatekert kilométerórára, átlagosan 82 700 kilométeres eltéréssel a valós futásteljesítményhez képest.
„A vásárlók többségének megvan az elképzelése az ideális futásteljesítményről: sokan 100 ezer kilométernél kevesebbet futott autót keresnek, másoknál a határ 200 ezer kilométer. A nagyobb futásteljesítményű járműveket jóval nehezebb értékesíteni, ezért egyes eladók a kilométeróra visszatekerésével próbálják kedvezőbb színben feltüntetni az autót és nagyobb haszonra szert tenni”
– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.
A magyar piacot továbbra is jelentősen befolyásolja az import: az ellenőrzött autók 50,1%-a külföldről érkezett. Sajnos az ilyen járművek esetében gyakoribb a manipulált kilométeróra-állás vagy eltitkolt sérülés.
A tanulmány szerint a Magyarországon ellenőrzött autók 57,3%-ánál szerepelt sérülésre vonatkozó bejegyzés, ami növekedést jelent a 2024-es 54,9%-hoz képest. Az átlagos kárérték elérte a 2 900 eurót (~ 1,15 millió forintot).
A vizsgált autók átlagéletkora 11 év volt, szemben a tavalyi 11,1 évvel. Ez az enyhe csökkenés arra enged következtetni, hogy a magyar vásárlók körében nő a fiatalabb autók iránti igény.
A legátláthatóbb piacok listáját az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország vezeti
Az Egyesült Királyság ismét megőrizte első helyét az átláthatósági rangsorban. A szigetországban forgalomban lévő járművek mindössze 2,3%-ánál találtak manipulált futásteljesítményt, és csupán 17%-uknál rögzítettek korábbi sérülést. A bal oldali közlekedés miatt az Egyesült Királyság használtautó-piaca kevésbé függ az importtól: a járművek mindössze 2,3%-a érkezik külföldről, ami alacsonyabb kockázatot jelent a helyi vásárlók számára.
A legátláthatóbb piacok élmezőnyét Olaszország, Németország, Svájc és Franciaország alkotja. Svédország, amely tavaly még az 5. helyen szerepelt, idén a 10. helyre csúszott vissza – részben az importnövekedésnek, a több sérült autónak és a gyakoribb kilométeróra-manipulációnak köszönhetően. Portugália szintén hátrébb került: a tavalyi 11. helyről a 16.-ra esett vissza. A legnagyobb előrelépést Horvátország érte el, mely a 15. helyről a 11.-re lépett előre.
„A legnagyobb átláthatóság Nyugat-Európára és a skandináv országokra jellemző. Ennek hátterében a kisebb importarány, a magasabb életszínvonal és az autóipari adatok nyitottabb kezelése áll. Minél több használt autót importál egy ország, és minél nehezebb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a kockázata a kilométeróra-manipulációnak és a rejtett sérüléseknek. A skandináv országok emellett élen járnak abban is, hogy a vásárlók számára elérhetővé teszik a járműadatok egy részét”
– magyarázza Buzelis.
Kelet-Európa maradt a legkockázatosabb régió
Az öt legkevésbé átlátható ország mezőnye idén sem változott. A rangsor végén Ukrajna áll, majd Lettország, Litvánia, Románia és Észtország következik. Ezekre a piacokra hasonló tendenciák jellemzők: magas az importált járművek aránya, magas az autópark átlagéletkora is, gyakori a kilométeróra-visszatekerés, és sok a korábban sérült autó.
„A Kelet-Európába érkező autók többsége már eleve nagy futásteljesítménnyel kerül a piacra. A gyors haszon reményében az eladók gyakran visszatekerik a kilométerórát, eltüntetik a sérülések nyomait, vagy elhallgatják az autó múltját. Az ilyen járművek rendszerint gyakrabban hibásodnak meg, így a vásárlók végül jóval többet költenek javításra, mint amennyit a vételáron megtakarítottak. A használt autók határokon átnyúló mozgását ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni – ez az egyik fő oka annak, hogy a manipulációk egy része rejtve marad”
– emeli ki Buzelis.
Buzelis arra is rámutat, hogy az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt sok futásteljesítményre vagy sérülésre vonatkozó információ egyáltalán nem kerül be digitális adatbázisokba. Az EU-n belül nincs egységes rendszer az autóeladások nyomon követésére, ami tovább növeli a visszaélések kockázatát.
Ukrajnában az autók 9,5%-ánál derült ki, hogy visszatekerték a kilométerórát; Lettországban ez az arány 10,8%, Litvániában 7%, Romániában 7,5%, Észtországban 5,9%. Az import aránya Romániában 61%, Ukrajnában pedig 78% volt.
Milyen módszerrel készül a Piaci Átláthatósági Index?
A carVertical elemzése a 2024. szeptember és 2025. augusztus között, a vásárlók által lekért járműtörténeti jelentéseket vizsgálta. A Piaci Átláthatósági Index hat mutatót vesz alapul:
- a hamisított kilométeróra-állások arányát
- az átlagos hamisított kilométeróra-állást kilométerben
- a sérült járművek arányát
- az átlagos kárértéket
- az importált használt autók arányát
- az ellenőrzött járművek átlagéletkorát
Mivel ezek a tényezők eltérő mértékben befolyásolják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői az egyes tényezőket különbözőképpen súlyozzák. A kilométeróra-visszatekerés mértéke például fontosabb szempont, mint az adott országban ellenőrzött autók átlagos életkora.
A teljes tanulmány és a módszertan itt olvasható:
https://www.carvertical.com/hu/transparency-index
A 35 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és egyedi előrejelzéseket készít.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Samsung már hatodik éve őrzi élvonalbeli helyét a Best Global Brands listán
A nemzetközi márkatanácsadó Interbrand idén is az ötödik helyen rangsorolta a Samsungot a világ legnagyobb márkáit tartalmazó listán. Az Interbrand minden évben közzéteszi a „Best Global Brands” listáját, amelyen a Samsung sorozatban hatodszor került a legjobb 5 közé. Az idei listán a Samsung 90,5 milliárd dolláros márkaértéket ért el, ezzel – ahogy 2020 óta minden évben – őrzi a pozícióját az egyetlen, TOP 5-ben szereplő ázsiai vállalatként.
Az Interbrand szerint a Samsung értékelését pozitívan befolyásolták az alábbi tényezők:
- Az AI versenyképesség megerősítése a vállalat különböző üzletágaiban
- Az ügyfélélmény fejlesztésése a termékeken átívelő intergációval
- A célzott beruházások az AI-hoz kapcsolódó félvezetők piacán
- Ügyfélközpontú márkastratégia
„A Samsung egyik fontos célja, hogy az AI-innováción és nyílt együttműködéseken keresztül minél több felhasználó élvezhesse a mesterséges intelligencia előnyeit a mindennapi életében – mondta Won-Jin Lee, a Samsung globális marketingirodájának vezetője. – A jövőben is felhasználóközpontú stratégiát fogunk követni, többek között az egészség és a biztonság területén is, hogy a Samsung egy még kedveltebb márkává válhasson.”
A Samsung az „Innováció mindenkinek” jövőképének megfelelően arra törekszik, hogy az AI megoldások világszerte minél több felhasználó számára elérhetővé váljanak. A vállalat várhatóan még 2025-ben 400 millió eszközön teszi elérhetővé a Galaxy AI-t, ezzel széles körben hozzáférhetővé válik ez az izgalmas technológia. A Samsung így tovább erősítheti pozícióját a mobil AI szegmensben. A háztartási elektronikai területen a vállalat számos termékének AI funkcióit továbbfejlesztette, olyan, a kategóriákra szabott megoldásokkal, mint a Vision AI vagy a Bespoke AI.
A különböző partnerekkel folytatott együttműködéseknek köszönhetően a felhasználók méginkább személyre szabott AI élményeket érhetnek el a Samsung készülékein. A vállalat Knox platformjának köszönhetően ezek a funkciók fejlett kibervédelemmel, biztonságosan használhatók.
A Samsung az AI megoldások iránti növekvő kereslet mellett komplex – felhő-, eszközalapú és fizikai AI-ra épülő – kínálatot alakított ki a félvezetők piacán.
Az AI mellett a Samsung számára kiemelten fontos, hogy termékei és szolgáltatásai minél szélesebb körben elérhetővé váljanak, és tudatos innovációkkal fejlessze az egyes üzletágakat. Erre példa a SmartThingsen keresztül összekapcsolt készülékekkel elérhető energiahatékonyság is.
A Samsung elismert tevékenységei üzletáganként
Mobileszközök:
- Meghatározó szerep a mobil AI korszakban, a technológia népszerűsítése a Galaxy AI segítségével.
- A márka pozíciójának további erősítése a kihajtható készülékek szegmensében a Galaxy Z Fold7 és Galaxy Z Flip7 bemutatásával.
- A felhasználók bizalmának növelése a megerősített adatvédelmi és biztonsági technológiákkal.
- A viselhető okoseszközökön elérhető egészségügyi szolgáltatások bővítése a Samsung Health fejlesztésével és együttműködésekkel.
Hálózatok:
- Kiemelkedő szerepvállalás erősítése az AI-alapú virtualizált rádiós hozzáférési hálózatok (vRAN) és az Open RAN területén.
- Folyamatos technológiai innováció a különböző 5G-alkalmazások támogatására, beleértve a kiváló minőségű streaminget és gaminget.
- A 6G műszaki szabványosításának támogatása.
- A Samsung hálózati technológiájának és fenntarthatósági megoldásainak bemutatása, partnerekkel együtt.
Kijelzők:
- A televíziók, hangprojektorok és gaming monitorok területén betöltött szerep megszilárdítása.
- Innovatív nézői élmény a Vision AI funkcióval.
- A The Frame tévé és az Art Store szolgáltatás fejlesztése a személyre szabott művészeti élményekért.
Digitális eszközök
- Meghatározó szerep a hűtőszekrények és mosógépek kategóriájában rendszeres innovációval és fejlett AI funkciókkal.
- Személyre szabott, kényelmes megoldások és kiemelkedő AI funkciók a SmartThings technológia integrációjával.
- A Bespoke AI termékvonal bővítése, rendszeres fejlesztésekkel olyan területeken, mint például az energiahatékonyság, a felhasználói élmény, a teljesítmény vagy a kialakítás.
Félvezetők
- Sokszínű portfólió működtetése a felhőalapú, eszközön található és fizikai AI alkalmazások terén.
- Stabil, erős pozíció megtartása az okostelefonokhoz használt, illetve autóipari memóriachipek piacán
- A vállalat szakértelmének és jövőképének bemutatása kiemelt technológiai rendezvényeken.
Az Interbrand Best Global Brands listáját az egyes márkaértékek értékelése alapján állították össze, amely a vállalat pénzügyi teljesítményének, a márka vásárlásokra gyakorolt hatásának és a márka versenyképességének (stratégia, empátia, differenciálás, vásárlói elkötelezettség, következetesség, bizalom) átfogó elemzésén alapul. Ez a – nemzetközileg egyik legnagyobb múltra visszatekintő – márkaérték-becslés széles körben elismert értékelésnek minősül.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Nem babusgatásra, fejlesztésre van szüksége a Z generációnak a munkahelyeken
Miközben a munkaerőhiány miatt minden nap számít egy pozíció betöltésében, a Z generáció alkalmazása újfajta kihívást állít a cégek elé: gyorsan felvehetők, de csak lassan és tudatosan illeszthetők be a szervezetbe.
A klasszikus onboarding eszközök gyakran hatástalanok, a HR-eseknek pedig új szerepben kell helytállniuk: nem elég toborzónak lenniük, ma már mentorok, fejlesztők és szocializációs trénerek is egy személyben.
A Z generáció sok szempontból jól képzett, technológiailag felkészült és motivált – mégis rövid ideig maradnak, gyakran már néhány hónap után felmondanak (1). A HR-eseknek ma nem csak munkáltatóknak, hanem kísérőknek, mentoroknak, sőt időnként szinte „pótszülőknek” is kell lenniük. Fárasztó? Igen. Megéri? Ha jól csináljuk, akkor nagyon is.
„A Z generáció munkahelyi sikeréhez nem elég alkalmazkodni hozzájuk, meg is kell őket tanítani arra, hogyan működik a munka világa. Ehhez tudatos, személyre szabott fejlesztésre van szükség, és kis túlzással kell valaki, aki a beillesztési időszakban anyja helyett anyja”
– mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója.
Gyors toborzás, lassú integráció: miért működik ez együtt?
A Z generáció tagjai technikailag felkészültek, képzettek, a kiválasztásuk ezért határidős recruitment modellben kiválóan működik. Ugyanakkor 10 hónapon belül sokuk felmond, mert nem érzik magukat a csapat részének , nem kapják meg a kívánt visszajelzést, vagy nem értik a szervezeti szabályokat. A beillesztésük ezért nem zárulhat le az első munkanap után: fokozatos, egyéni alapú támogatásra van szükségük.
„Nem az a nehéz, hogy felvegyük őket, az a nehéz, hogy megtartsuk őket. A Z generáció egyéni figyelmet, értelmezhető visszajelzéseket és valós szocializációt igényel, nem csocsóasztalt”
– hangsúlyozta a szakértő.
A JIT Talent gyakorlata szerint a fiatal munkavállalók megtartását nem a juttatási csomag, hanem a személyre szabott támogatás és az emberi interakciók minősége határozza meg. A legjellemzőbb kihívások közé tartozik, hogy a Z generáció tagjai bár technikailag felkészültek és szakmailag is gyakran kompetensek, hiányoznak belőlük a fejlett humán készségek. Sokan nem tudják például, hogyan érdemes köszönni egy megbeszélésen, vagy mikor és milyen formában szólítsanak meg egy vezetőt.
Komoly problémát jelent a pozitív visszajelzés iránti, néha túlzott igény is. Ha nem kapnak rendszeres, konkrét megerősítést, könnyen elveszítik a motivációjukat, és hajlamosak a gyors váltásra, akár alig néhány hónap után. Mindemellett sokuk nem érzi magát a közösség részének, nem szeretik a közös tréningeket, és inkább egyéni térben, izoláltan dolgoznak. Nem ritka, hogy még az edzőteremben is fejhallgatóval edzenek, elkerülve a társas kapcsolatokat.
A babzsák nem vállalalti kultúra
Itt a céges szocializáció klasszikus eszközei, mint a modern irodatér, a babzsák vagy a heti csapatreggeli, önmagukban nem elegendőek . A Z generáció számára ezek nem jelentik automatikusan a szervezeti kultúrához való tartozást, amelyet így külön, tudatosan kell átadni számukra. Ehhez társul az a tény is, hogy gyermekkoruk óta döntéshelyzetekkel kellett szembenézniük, már két-három éves korban választási kényszert éltek meg a médiafogyasztásban, ami felnőttként bizonytalanságot, lojalitáshiányt és alacsony rezilienciát eredményezhet.
Szintén visszatérő nehézség, hogy kommunikációjuk gyakran túl közvetlen, olykor bántóan őszinte. Nem érzik, mikor lépnek át egy határt, így előfordulhat, hogy kioktatják a vezetőt, vagy nem megfelelő hangnemben adnak visszajelzést. Ezek a viselkedésformák azonban nem szándékos tiszteletlenségből fakadnak – sokkal inkább abból, hogy nem ismerik a munkahelyi kommunikációs normákat, amelyeket szintén meg kell nekik tanítani.
Nem babusgatásra, fejlesztésre vágyik a Z generáció a munkahelyeken
A Z generáció beillesztésére nincsenek mindenki számára működő sablonmegoldások, de néhány alapelv következetes alkalmazása jelentősen javíthatja a sikeres integráció esélyét. A legfontosabb, hogy a fejlesztést kezdetben ne csoportos tréningek keretében próbáljuk megoldani. A fiatalok az egyéni figyelmet értékelik igazán, míg a csoportos helyzetek gyakran feszélyezik őket, és sok esetben az idősebb generációkban is ellenérzést szülhet, hogy úgy érzik sokat kell „babusgatni” az új belépő Z-ket.
Fontos, hogy a szervezeti kultúra ne csupán az arculatban, hanem értékekben és viselkedési normákban is testet öltsön. A közösséghez tartozás érzése nem alakul ki attól, hogy van egy csocsóasztal az irodában, szükség van valódi közös célokra, példamutató vezetőkre és következetes értékközvetítésre.
De persze nem lehet az egész szervezetet alárendelni annak, hogy minden Z generációs munkatárs folyamatosan megerősítést kapjon. Ehelyett érdemes őket megtanítani arra, hogy felismerjék saját teljesítményük sikerességét anélkül, hogy állandó külső visszacsatolásra szorulnának. „Ez nem könnyű, de nem lehetetlen” – teszi hozzá Horányi-Kiss Annamária.
Végül pedig a kommunikációs normák átadására is külön figyelmet kell fordítani. Egy új kollégának tudnia kell, hogyan készüljön fel egy megbeszélésre, kit és milyen módon keressen meg egy kérdéssel, és mit jelent az, ha valamit határidőre vállal. Ezek a „munkahelyi alapszabályok” sok esetben nincsenek meg a Z generáció eszköztárában, de ha kapnak támogatást és világos kereteket, gyorsan tanulnak, és hosszú távon megbízható munkatársakká válhatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Szórakozás2 hét ago
November 6-án indul a magyar mozikban a Bölöni-film
-
Gazdaság2 hét ago
Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben
-
Szórakozás2 hét ago
Flipperláz Budapesten: októberben a Ráday utcára figyel Európa
-
Ipar2 hét ago
A tűzvédelem új kihívásai 2025-ben
-
Okoseszközök2 hét ago
„A jövő kényelmétől elvárás az intelligencia” – Keleti Arthur jövőkutató szerint a jövő
-
Tippek2 hét ago
Így oldható az őszi feszültség a munkahelyeken
-
Ipar2 hét ago
Papír helyett digitalizáció: nemzetközi trendekhez illeszkedő megoldásokkal spórol több tonna papírt a SPAR


