Gazdaság

Hibrid felhő előrejelzés 2021

Az IBM közzétette jövő évi prognózisát, hogy a kiszámíthatatlan 2020-as év után mi várható a hibrid felhő technológiában

Egy évvel ezelőtt csak kevés vállalat lehetett felkészülve azokra a drámai változásokra, amelyeket az idei év tartogatott.

2020. március végére a koronavírus-járvány világszerte megzavarta a vállalatok működési folyamatait, és arra kényszerítette őket, hogy a technológia és az infrastruktúra terén nagyon gyorsan idomuljanak például ahhoz, hogy a dolgozók számára – részben vagy mindenkinek – biztosítsák a távmunka feltételeit és megbirkózzanak az eddig nem látott hosszú távú bizonytalansági tényezőkkel. Megállapítható, hogy számos vállalkozás számára a túlélés kulcsa az volt, hogy az új körülményekhez igazítsa az IT infrastruktúráját.

Sok szervezet számára ez azt jelentette, hogy fel kellett gyorsítani a digitális transzformációt és több munkafolyamatot kellett a felhőbe költöztetni, amelynek a legkézenfekvőbb feltétele a hibrid felhő környezet kialakítása volt. Ezek a gyors átalakítások mutattak rá számos vállalatnál a hibrid felhő környezet értékeire és arra, hogy miként hozhatják ki a legtöbbet az egyes felhőmegoldásokból.

Habár a jövő év is számos bizonytalanságot tartogat, de az idén megjelent trendek alapján már levonható jó néhány olyan következtetés, ami megmutatja, hogy mire számíthatunk a technológia terén a következő évben. 2020-ban a világjárvánnyal járó kihívások új technológiai igényeket hoztak felszínre, amelyek arra késztették a vállalatokat, hogy fontolóra vegyenek a hibrid felhő környezet térnyerésével kapcsolatban felmerülő számos új műszaki megoldást, mint például a következőket:

Új generációs biztonsági technológiák szélesebb körű bevezetése és kipróbálása, ideértve a „Bizalmas Számítástechnikát”, a kvantum-alapú biztonsági titkosítást, valamint az ún. teljesen homomorf (művelettartó) titkosítási technológiát.
Mesterséges Intelligenciára épülő automatizálás, amely gyorsabbá és könnyebbé teszi a hibrid felhőre való áttérést.
Különböző felhőszolgáltatók és helyszíni rendszerek integrálása egyetlen hibrid platformba.
A hibrid felhő képességeinek hatékonyabb kihasználása mentén a munkafolyamatok egyre nagyobb részének az intelligens végfelhasználói készülékre történő kihelyezése – tipikus példa erre a mesterséges intelligencia, ahol a modell tanítást követően az elkészült algoritmusok a felhasználási helyhez közel lévő eszközökön alkalmazzák.

A jövő évet illetően az IBM arra számít, hogy ezeket a gyorsan felmerült új kihívásokat a vállalkozások az üzleti eredmények elérésének érdekében új erőforrások és stratégiák alkalmazásával kezelik, amely várhatóan a felhő- és MI-kutatásokra is ösztönzőleg hatnak majd.

Az IBM előrejelzése:

2021-ben az olyan biztonsági technológiák, mint a „Bizalmas Számítástechnika”, a kvantum-alapú biztonság és a teljesen homomorf titkosítás még a legszigorúbban szabályozott iparágakat is a hibrid felhő felé terelik.

Már most nyilvánvalónak tűnik, hogy a következő évben a vállalatok az informatikai rendszereiket még tovább fogják decentralizálni a hibrid felhő környezetek bevonásával és ez igaz lesz a legszigorúbban szabályozott iparágakra is. Ennek sikeres végrehajtásához a szervezeteknek olyan biztonsági intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják egyrészről az elszigetelt működési körülményeket, a rendszer és az adatok integritását, másrészt megvalósítják a Zero Trust stratégiát, miközben – a komplex biztonsági fenyegetések kialakulásával összehangban – továbbra is képesek lesznek megfelelni a világszerte egyre szigorúbb adatvédelmi előírásoknak. Az ezen körülmények elérését támogató biztonságos hardverrendszereket széles körben alkalmazni fogják mind a helyszíni, mind a nyilvános felhő munkafolyamatok védelmének érdekében. Ezek a hardverrendszerek, mint például a LinuxONE és az IBM Z, magasabb szintű biztonságot nyújtanak a nyílt forráskódú és a hagyományos munkafolyamatok számára.

Az iparág specifikus felhőket – mint például az IBM Cloud for Financial Services és az IBM Cloud for Telecommunications – a szigorúan szabályozott iparágak egyedi kihívásainak és biztonsági követelményeinek megfelelésére tervezték. Általánosságban igaz lesz jövőre is, hogy a technológiai szolgáltatók továbbra is invesztálnak azokba a biztonságot fokozó fejlesztésekbe, mint amilyen a „Bizalmas számítástechnika” is, és amelyek célja, hogy a hibrid felhő környezetbe költözéskor – és az után is – biztosítsák az adatok és adatfeldolgozási folyamatok védelmét. Az adattitkosítással kombinált „Bizalmas számítástechnika” – mind adattároláskor, mind adatmozgatás során – a kulcsok kizárólagos hozzáférésével kombinálva védi az érzékeny és szigorúan szabályozott adathalmazokat és az alkalmazások munkafolyamatait.

Hangsúlyozandó, hogy a technológiai vállalatok, köztük az IBM, úttörő szerepet játszanak a kvantum számítógépek fejlesztésében, amelyek képesek arra, hogy megoldják azokat a kihívást jelentő feladatokat, amelyeket a jelen kor legerősebb szuper-számítógépei sem képesek. Ez potenciális kockázatokat is felvet, például a jelenlegi titkosítási algoritmusok gyors feltörésének lehetőségét, az érzékeny adatokhoz ilyen módon történő hozzáférés veszélyét. Az IBM ezért arra számít, hogy a vállalatok megkezdik a kvantum-álló titkosítási eljárások alkalmazását, és felkészülnek arra az időre, amikor már a kvantum számítógépek is a napi rutin részévé válnak. Mindez nemcsak a ma rendelkezésre álló adatok biztonsága miatt fontos, de a jövőbeli fenyegetések elleni védelem szempontjából is meghatározó.

Várhatóan egyre több vállalkozás kezd majd kísérleti alapon foglalkozni a Fully Homomorphic Encryption (FHE) titkosítási technológiával. Az egyes, ma is használatos titkosítási megoldások lehetővé teszik, hogy az adatok rejtve maradjanak egy matematikai képletben, és csak azok tudjanak hozzáférni, akik rendelkeznek a feloldáshoz szükséges titkosítási kulccsal. Azonban ennek a technológiának megvannak a korlátai. Az FHE ezt a problémát oldja fel, lehetővé téve, hogy az adatok titokban maradjanak és mégis felhasználhatók legyenek. Egy konkrét példát keresztül bemutatva: egy biztosító társaság az ügyfelek egészségügyi adatait felhasználva elemzést készíthet anélkül, hogy a biztosító számára bármilyen személyes azonosításra alkalmas információ átadásra kerülne a folyamatban.

A Mesterséges Intelligencia megoldások az „indokok” értelmezésére, mérlegelésére és kezelésére megtanított gépek segítségével automatizálhatják a hibrid felhőre történő átállást

Az olyan mesterséges intelligencia technológiákat, mint a vizuális megjelenéssel foglalkozó és a természetes nyelv feldolgozására (NLP), értelmezésére kifejlesztett mesterséges intelligencia megoldásokat, már alkalmazzák az emberi nyelv kapcsán – például a hangfelismerő és a nyelvfordító alkalmazásokban. Most, hogy ehhez hasonló MI-t alkalmazhatunk a gépek kódjaira is, jelentősen felgyorsul az alkalmazások felhőbe mozgatása és az azt követő kezelhetőség is könnyebbé válik. Ezek a mesterséges intelligencia-technikák felismerik az alkalmazások viselkedését és struktúráját, ami alapján javaslatot tesznek a felhő-kompatibilitásra való fejlesztésre, vagy akár képesek automatikusan kész kódokat is létrehozni olyan mikro-szolgáltatásokra – amelyek már felhő-kompatibilisek.

Ez a megközelítés túlmutat a tradicionális konténerizáció technológiáján. Automatizálásra van szükség, amikor a működés szempontjából kritikus munkafolyamatokat a felhőkörnyezetbe költöztetjük. Ez leginkább a lokális működés szempontjából kritikus munkaterhelések összetettségének tudható be. A vállalatoknak ezért gyakran először meg kell határozniuk, hogy pontosan hol futnak az alapvető, üzletileg kritikus alkalmazásaik. Miután ez megtörtént, sor kerülhet az évek óta lokálisan működő alkalmazások és a felgyülemlett adatok átköltöztetésére a hibrid felhő környezetbe. Azonban nem biztos, hogy minden alkalmazás és adat tekintetében ez a célszerű eljárás.

Az MI segíti a felhő fejlesztők és megbízhatósági mérnökök munkáját is. Felhasználhatják a technológiát az alkalmazások korszerűsítésére, az automatizált felhőbe telepítésre vagy éppen a napi alkalmazásüzemeltetési feladataiknál is. Valójában a megbízhatósági mérnökök (SRE) szerepe nő ezáltal, hiszen a vállalatok felgyorsíthatják az MI-alapú technikák és stratégiák – mint például a ChatOps – bevezetését, hogy ennek segítségével támogassák a különböző rendszereket. A megbízhatósági mérnökök a technológia segítségével proaktívabban tudják detektálni és kezelni a kockázatokat, mivel betekintést nyernek a bonyolultabb strukturáltalan adathalmazokba is, amely kritikusan fontos képesség a hibrid felhő-ökoszisztémákban működő alkalmazások esetében.

A nyílt forráskódú eszközök segítenek egységesíteni a felhőkezelést, sokkal egyszerűbbé téve a fejlesztők számára a programozását és a hibrid felhő használatát

Ha ma például egy komplex adatkészletet akarunk összegyűjteni a saját laptopunkon, amely akár 100 000 konténer használatát is feltételezi, akkor érteni kell ahhoz, hogy miként lehet az alkalmazásokat újra kódolni a hibrid felhőhöz. Ilyen esetben a fejlesztőknek nemcsak egy hibrid felhőplatformhoz kell hozzáférniük, hanem olyan eszközökhöz és rendszerekhez is, amelyek lehetővé teszik számukra ezen problémák megoldását is. A konténerizációval, párhuzamosítással és a konténerek összehangolásával kapcsolatos tapasztalatokkal nem rendelkező fejlesztők és adatkutatók számára azonban komoly kihívást okozhat, hogy hibrid felhőben programozzanak.

A következő évben a nyílt forráskódú eszközök ebben is segítenek. Számos felhő és helyszíni rendszer egyetlen, zökkenőmentes hibrid platformba történő integrálásával lerövidülhet a szükséges tanulási folyamat a szakemberek számára. Ez az alkalmazás telepítési modell biztosíthatja a vállalatok számára az egyszerűbb felhasználást, akkor is, ha nem rendelkeznek átfogó szakértelemmel a hibrid felhő terén. Ez az előrelépés felszabadítja a hibrid felhőre specializálódott programozói kapacitásokat, hogy a nagyobb hozzáadott értékű projekteken dolgozhassanak. Különösen fontos, hogy a legjobban képzett szakemberek a saját területük bonyolultabb problémáira koncentrálhassanak és ne vigye el a figyelmüket és kapacitásukat az, hogy a felhőbe költöztetett szoftverek felhőben történő futtatásával kapcsolatos problémáival foglalkoznak. Az olyan programok, mint amilyen például az IBM Cloud Satellite is – amely kiaknázza a Red Hat OpenShift –et – lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy egyetlen dashboard (irányítófelület) használatával készítsenek, telepítsenek és kezeljenek felhőalapú szolgáltatásokat bármilyen környezetben.

A legfejlettebb és legerősebb hibrid felhő alapú hardveres újítások kiterjednek a felhasználói végpontok közelébe kihelyezett ún. edge-eszközökre is, köszönhetően a hardverek számítási-hatékonyság terén elért áttörésének

Leegyszerűsítve, a hibrid felhő legnagyobb előnye, hogy képes biztosítani nagyon komoly kapacitásokat minden felhasználó saját számítógépére. Azonban a legnagyobb kapacitások ma történelmileg az adatközpontra korlátozódónak.

A mesterséges intelligencia modellek tanításához szükséges hardverek köztudottan nagy erőforrás és kapacitás igénnyel bírnak miközben jelentős anyagi-, idő- és energia- ráfordítással járnak. A legnagyobb ipari méretű az OpenAI-tól származó GPT-3 modell például 175 milliárd paraméter igényű – vagyis több mint 100-szor nagyobb, mint a pár évvel ezelőtti modellek. A tanítása több millió dollárba kerül, és ennek az ökológiai lábnyoma meghaladja 20 autó teljes élettartamára vetített ökológiai lábnyomát.

2021-ben jelentős áttörés várható a mesterséges intelligencia-modellek építéséhez és felhasználásához használt hardverekben. A mesterséges intelligencia-tanító rendszerek hatékonysága is nagyságrenddel nő majd. Az 5G fejlesztésekkel párosulva a mesterséges intelligencia technológia az edge-nél megszüntetheti a felhő és az edge közötti éles határvonalat, kulcsfontosságú technológiai frissítést kínálva a hibrid felhő infrastruktúrák számára, és még több adat tárolásának lehetőségét biztosítva az edge-ben, amely jelentős előrelépést kínál az MI modelleknek a privátadatok kezelésében és a biztonság terén. Várhatóan az 5G-cellás ipari architektúra elterjedése lesz az edge-számítás széleskörű elterjedésének katalizátora.

A hibrid felhő-infrastruktúrák mesterséges intelligencia-hardveres gyorsítói támogatni tudják a jelentősebb mesterséges intelligencia tanítási feladatokat az adatközpontokban. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy ugyanazt az alapvető mesterséges intelligencia-hardver technológiát kisebb méretben is lehessen telepíteni, vagy be lehessen ágyazni a felhasználok eszközeikben, készülékeikben lévő más típusú processzorokba. Ezen felül az OpenShift kompatibilis hardveres gyorsítók kibővítése még tovább támogatja az MI hardveres technológia rugalmasabb bevezetését egészen az edge-ig.

Mindezek alapján összességében elmondható, hogy 2021-ben az MI teljesítményének és hatékonyságának javítására összpontosítanak a szereplők, hogy a technológia segíthessen a vállalkozásoknak a különböző kihívások hatékonyabb kezelésében a hibrid felhő-környezetek biztonságos telepítésekor, egyszerűsítve annak elérését és alkalmazását még több felhasználó számára.

Az IBM szerint a következő évben a hibrid felhő technológiák még több vállalat számára hoznak előremutató és az eddigi korlátok lebontására alkalmas stratégiai jelentőségű változásokat.

(Az előrejelzés és cikk készítője Mukesh Khare, Ph.D. )

Related Topics:előrejelzés felhő felkészülés hibrid IBM járvány koronavírus vállalat változás

Up Next

UV-fénnyel fertőtlenítő robotot mutatott be az LG

Don't Miss

Megéri Nyugatról hazajönni dolgozni?

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megjelentek a legújabb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekre vonatkozó gyorstájékoztatója, mely szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete.

Ugyanezen időszakban a nettó átlagkereset 529 700 forint volt a hivatal szerint, míg a bruttó mediánérték 617 900, a nettó mediánérték pedig 438 000 forint. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak azok a lakossági ügyfelek, akik az átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.

A KSH legfrissebb tájékoztatója szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 529 700 forint volt ugyanebben az időszakban. A jelentés szerint a bruttó átlagkereset 7,1%-kal, a nettó átlagkereset 9,4%-kal, a reálkereset pedig 7,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ami a keresetek bruttó mediánértékét illeti, az a jelentés szerint 617 900 forint, míg a nettó mediánérték 438 000 forint volt idén júniusban, ami 8,8%, illetve 10,9% emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Mekkora lakáshitelre elég a júniusi átlagfizetés?

A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci lakáshitel felvételére lehet képes az, akinek a keresete a legutóbbi nettó átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozása értelmében a nettó 800 ezer forint alatti jövedelmek maximum 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, a Bank360 az átlag- és a mediánkereset kapcsán is ezzel az aránnyal számolt.

A fentieknek megfelelően a nettó átlagkereset esetében 264 850 forint, a nettó mediánkereset esetében pedig 219 000 forint a maximálisan vállalható havi törlesztőrészlet összege.

A Bank360 kalkulátorával elvégzett számítás szerint jelenleg egy 20 éves futamidejű, 34 millió forint összegű piaci lakáshitelnek ~263-264 ezer forintba kerül a havi törlesztőrészlete (THM 7,21% – 7,22%), tehát ez még éppen belefér a jegybanki szabályozás nyújtotta keretek közé. Amennyiben a futamidőt 25 évre növeljük, úgy a hitelösszeg 37 millió forintig emelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~261-262 ezer forint körül alakul (THM 7,20% – 7,22%). Jelenleg tehát ezekig a hitelösszegekig nyújtózkodhat az, akinek a bére a jelenlegi nettó átlagkeresettel megegyező mértékű.

Más a helyzet azok esetében, akiknek a bére a júniusi nettó mediánbérrel egyezik meg. Amennyiben 20 éves futamidőben gondolkodunk, úgy a nettó mediánbér mellett jelenleg 28 millió forint a felvehető maximum, aminek a havi törlesztőrészlete ~216-218 ezer forint között mozogna (THM 7,21% – 7,22%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30,5 millió forint körül alakul, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 216 ezer forint alatt maradna (THM 7,20% – 7,22%).

Természetesen a kamattámogatott Otthon Start Program keretein belül a fentieknél magasabb hitelösszegek is felvehetők, hiszen az állami támogatásnak köszönhetően lényegesen olcsóbban juthatnak hitelhez az arra jogosult igénylők. A maximális, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júniusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.

A nettó mediánbért megkeresők esetében ez már nem igaz. Az ő esetükben 46 millió forint az elméletileg felvehető maximális hitelösszeg, feltéve, hogy 25 éves futamidővel számolunk. Ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~217-218 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).

Rövidebb, 20 éves futamidő esetén a nettó mediánbért megkeresők esetén 39 millió forint a felvehető maximum (~216-217 ezer forintos törlesző), ám ekkora időtávon a nettó átlagkeresetből élőknek is be kell érniük 47,5 millió forinttal (~263-264 ezer forintos törlesztő).

Mekkora személyi hitelre elegendő a júniusi átlagkereset?

A Bank360 személyihitel-kalkulátora alapján változatlanul elmondható, hogy a nettó átlagkeresetből élők számára a piacon jelenleg elérhető legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeg felvétele sem lehetetlen. Legalábbis abban az esetben, ha ehhez a hitelösszeghez kellően hosszú futamidő társul. Ez a „kellően hosszú” minimum 7 évet jelent, ekkor ugyanis a jelenleg elérhető ajánlatok alapján ~245-258 ezer forint közötti havi törlesztőrészletre számíthatunk (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybanki keretekbe. Legalábbis a nettó átlagkereset esetében.

A nettó mediánbér esetében még hosszabb, 10 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a havi törlesztőrészlet (~198 ezer forint, THM 10,66%) beleférjen a jövedelem felébe. Rövidebb, 8 éves futamidő esetén már a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Utóbbi esetben 14 millió forint a felvehető maximum, és az adósnak még ekkor is szét kellene néznie a különböző hitelintézetek ajánlatai között, ugyanis azok havi törlesztői 210 ezer és 223 ezer forint között mozognak, tehát a drágább ajánlatok már meghaladnák a lehetőségeiket (THM 10,17% – 12,22%).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Húsz éve tette le a voksát Budapest mellett a Morgan Stanley

Budapesten fejlesztik az árazóprogramot, amelyet a Morgan Stanley kereskedői világszerte használnak, itt dolgozzák fel naponta több tízmillió tőzsdei tranzakció adatait a másodperc törtrésze alatt, és magyar csapat építette a bank vagyonkezelési üzletágának első generatív MI-alkalmazását is.

Húsz évvel ezelőtt néhány tucat matematikussal nyitotta meg budapesti irodáját a globális pénzügyi szolgáltató, ma mintegy 3000 szakember dolgozik a Duna-parti irodaházakban. A jubileum alkalmából a vállalat díjazta azokat a budapesti csapatokat, amelyek munkája a legnagyobb hatással volt a cég globális működésére.

A 2006-ban matematikai modellező csapatként induló budapesti iroda mára a Morgan Stanley egyik legnagyobb központja lett. A munkatársak közel fele informatikai területen dolgozik, de jelentős létszámmal működnek pénzügyi, kockázatelemzői és kvantitatív modellezői csapatok is. A budapesti szakemberek a bank európai, észak-amerikai és ázsiai működését egyaránt támogatják, számos területen pedig már a globális felelősség is Budapesten van.

A pénzvilág mércéit építik a Duna-parton

Erről tanúskodnak a belső pályázat díjazott projektjei is. A győztesek között van az a budapesti csapat, amely a bank hozamgörbéit építi, azaz ők számolják ki, hogy mennyit ér ma egy jövőbeli kifizetés. Rengeteg számítás épül erre: ez alapján árazza a bank a kötvényeket, a hiteleket és az összetett tőzsdei ügyleteket, és ez alapján méri a kockázataikat is. Ha a görbe pontatlan, a bank rosszul áraz, és pénzt veszíthet – ezért számít kiemelt bizalmi feladatnak, hogy ezt a rendszert, valamint a bank kereskedői által világszerte használt árazóprogramot Budapesten fejlesztik.

Egy másik díjazott fejlesztőcsapat 2007 óta azon dolgozik, hogy a világ tőzsdéiről érkező adatok a lehető leggyorsabban jussanak el a bank rendszereibe. Amikor egy részvény ára vagy egy deviza árfolyama megváltozik, arról a kereskedési rendszereknek azonnal értesülniük kell – a modern tőzsdei kereskedésben ugyanis az nyer, aki hamarabb reagál az új információra. A budapesti fejlesztésű rendszer csúcsidőszakban napi 65-70 millió tranzakció adatát dolgozza fel, és az információ a beérkezéstől számítva kevesebb mint a másodperc tízezred része alatt jut el a felhasználókhoz. Ez nagyjából tízezerszer gyorsabb egy emberi szempillantásnál, és a nemzetközi mezőnyben is kivételes mérnöki teljesítménynek számít.

Belső MI-chatbot hárommillió kérdésre

A bank vagyonkezelési üzletágának pénzügyi tanácsadói egy hatalmas, több mint 16 ezer oldalas belső tudástárból dolgoznak, amikor az ügyfelek kérdéseire keresnek választ – ennek üzleti működtetése, valamint az új, gyakran MI-alapú funkciók fejlesztési irányainak meghatározása budapesti csapat feladata. Az itt épített rendszer táplálja a bank belső asszisztensét: a tanácsadók által feltett eddigi hárommillió kérdésre adott válaszok 95 százaléka ebből a tudástárból származik. A csapat fejlesztette a vagyonkezelési üzletág első generatív MI-alkalmazását, amely mostanra tízezrek számára könnyíti meg a mindennapi munkát Amerikától Ázsiáig.

„A Morgan Stanley budapesti irodájának 20 éves története a szaktudás és az ambíció története. A hazai egyetemekről kikerülő és más országokból idecsábított matematikusok, mérnökök, közgazdászok és más szakemberek két évtized alatt bebizonyították, hogy a nemzetközi pénzügyi világ legösszetettebb feladataiban is az élvonalban tudnak teljesíteni. Ma már globális rendszerek fejlesztése és működtetése, világszintű szakmai döntések múlnak az itt dolgozó kollégákon, és erre nagyon büszkék vagyunk”

– mondta el Mayer Dániel, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője.

Öt fővel indultak, ma globális döntéseket hoznak

A belső évfordulós pályázat eredményei a szervezeti fejlődést is jól mutatják. A bank belső működésének pénzügyi elszámolásáért felelős kontrolling csapat 2006-ban öt fővel indult, ma több mint 65 szakemberrel globális funkciót irányít Budapestről, teljes, nemzetközi döntési jogkörrel. A modellkockázat-kezelési csapat hat éven át vezette azt a programot, amelynek során a bank mintegy 3000 matematikai modelljét – vagyis azokat a számítási eljárásokat, amelyekkel a bank a kockázatait méri és az árait kalkulálja – vizsgálták át és emelték egységes, a nemzetközi felügyeletek elvárásainak megfelelő színvonalra. Az üzletágakon átívelő, világméretű projektet végig Budapestről koordinálták.

A cég két évtizede szorosan együttműködik a hazai felsőoktatással: a budapesti iroda munkatársainak jelentős része vezető magyar egyetemek képzésein szerzett diplomát. A vállalat gyakornoki programjai révén évente hallgatók tucatjai kezdik pályájukat a banknál – sokan közülük ma már vezető pozícióban dolgoznak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!