Gazdaság
Megéri Nyugatról hazajönni dolgozni?
Magyarország egyre inkább a magas hozzáadott értéket jelentő tudást biztosítja a nemzetközi piacon
A magyarországi munkaerő piacon az elmúlt 3-5 évben jelentős változások indultak el.
A fehérgalléros szférában keletkezett, a kompetenciák és készségek szintjén is kiemelkedő munkaerő hiányából tanultak a vállalatok. A nettó bérek emelkednek, valamint a cégkultúra és a technológiai felkészültség is folyamatosan fejlődik. Mindemellett, több száz új, minőségi munkahely teremtődik kiemelten a technológiai és az üzleti szolgáltató központok piacán.
Általánosságban véve, azok, akik úgy döntenek, hogy külföldi pozícióban építik tovább karrierjüket – akár munkavállalóként, akár tanulmányi elhivatottságból – rendszerint középtávon, azaz 1-3-5 év erejéig hagyják el az országot. Ezen idő alatt, a magyarországi munkaerő piacon olyan változások indultak el, amelyek kedvező feltételeket jelenthetnek a hazatérést fontolgató magyarok számára.
Megfigyelhető, hogy a külföldön tapasztalatot szerzők gyorsabban tudnak érvényesülni. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy külföld és külföld között is van különbség. Adott országon belül is akadnak olyan minőségi eltérések akár oktatási intézmények, akár vállalatok között, amelyekkel már az itthoni munkáltatók is tisztában vannak. Felmerül a kérdés, hogy miként tudnak a külföldön élő magyarok a folyamatosan változó hazai és nemzetközi piacról tájékozódni?
Szükség van a tényeken alapuló információs pontra
Ilyen és ehhez hasonló információk összegyűjtése és megvitatása érdekében hozta létre az MP Solutions Kft. személyzeti tanácsadó iroda két alapítója, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, a Compass-Plus Munkaerőpiaci Elemző és Ismeretterjesztő Alapítványt.
„Az általunk tapasztalt igényekre választ adva, kezdeményezésünk célja, a külföldön élő vagy tanuló tehetségek hazavonzása, a kormányzati ösztönzők és támogatások bemutatása, valamint iparágakat népszerűsítő programok ismertetése, a külföldi cégek számára befektetésösztönzői tevékenység támogatása. Mindezt olyan közérthető és inspiráló módon, amelyből a munkavállalók és a munkaadók is egyaránt tanulhatnak, például a folyamatosan frissülő online tudástárból, eseményeinkből vagy a már elindult “Reboot Itthon! – Ezért érdemes hazaköltözni Magyarországra” című rendszeres kerekasztal beszélgetéseinkből, előadásainkból.”
– magyarázza Pelle Dávid, az MP Solutions, közel 20 évnyi személyzeti tanácsadói tapasztalattal rendelkező, ügyvezető igazgatója.
Hozzáadott értéket képviselő pozíciók nyílnak
Magyarország munkaerő szempontjából a magasabb hozzáadott értéket jelentő tudás irányába pozicionálódik. Más piacokkal összevetve, ez az a tényező, amely képes az országot versenyelőnyben tartani többek között az ország központi fekvése, a kulturális lehetőségek, az európai szinten még mindig jobb árértékű megélhetés és infrastruktúra miatt. A szakember szerint, a technológiai piac, a pénzügyi piac és a szolgáltató központok piaca változott a legtöbbet. Ezen szektorok közreműködésével több száz új álláslehetőség nyílik itthon, amelyek már nem a klasszikus kiszolgáló tevékenységet jelentik, hanem minőségi, a hozzáadott értéket képviselő pozíciókat.
Itthonról is lehet nemzetközi csapatban dolgozni
Jelentős szempont, hogy Magyarországról is van lehetőség külföldi gyakorlatok és projektek részeseinek lenni, hiszen számos olyan vállalat van, amelyik leányvállalatot működtet Budapesten, vagy egy adott pillér központi funkcióit és irányítását a magyar irodára bízzák. Ez megköveteli azt, hogy a megfelelő nyelvtudás mellett, a szükséges készségekkel és kompetenciákkal is rendelkezzen a munkavállaló.
Az ilyen trendek hatására nemzetközi szinten vannak és lesznek lehetőségek a karrierépítésre. Ugyanakkor, számolni kell azzal is, hogy ennek köszönhetően a verseny is megnövekszik és az elvárásokk is fokozódnak. Lényegében, a kihívások, a nemzetközi munkakörnyezet és a jó gyakorlatok itthonról is elérhetők a munkavállalók számára. Nem beszélve arról, hogy a távmunkának köszönhetően a más országban élő magyarok itthoni álláslehetőséget is betölthetnek a korábban már említett, külföldön megszerzett munka és élettapasztalataik adta előnyök kiaknázásával.
A vállalatok tanulnak a munkaerőhiányból
Nem újdonság az a szemlélet, miszerint a leghatékonyabb toborzási forma a már meglévő kollégák sikeres megtartása. Ezt azonban tovább lehet konkretizálni arra, hogy számos helyen fejlődésnek indult a cégkultúra is. A vezetők máshogy viszonyulnak az alkalmazottakhoz, gyakrabban kérnek visszajelzést, jobban bevonják őket folyamatokba, valamint általánosan rugalmasabb a munkavégzés. Emellett, már megjelentek olyan helyek is, ahol hasonló technológiával, valamint hasonló szellemiségben dolgozhatnak Budapesten a munkavállalók, mint Nyugat-Európában vagy akár a Szilícium-völgyben.
Az informatív kerek-asztal beszélgetés itt elérhető: Reboot Itthon – Ezért érdemes hazatérni Magyarországra!
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban6 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden