Gazdaság

Nem könnyű felismerni a zaklatás jeleit a gyerekeken

Ahogy a digitális oktatásra való átállással a koronavírus-járvány miatt egyre virtuálisabbá válik az életünk, minden eddiginél fontosabb megérteni az online zaklatás formáit, hogy közösen tehessünk ellenük, és segítsünk a fiatalok számára biztonságossá tenni az internetet.

Az ESET szakértői abban segítenek, hogy a szülők megértsék, melyek a cyberbullying formái, mik a figyelmeztető jelek és mit lehet tenni, ha ezeket észleljük.

Az internetezők egyharmada gyerek, ezért virtuális jelenlétük igen jelentős. Az évek során a zaklatás rohamléptekben fejlődött – és sajnos a technológia ma már jelentős szerepet játszik a fiatalok közötti zaklatás számos módjában.

A zaklatás, vagyis a „bullying” egy személy vagy csoport ismételt, szándékos bántalmazását jelenti egy másik személy vagy csoport által. Ennek megakadályozása mindig is bonyolult feladat volt, mivel nem könnyű időben felismerni a jeleket, valamint sok esetben névtelenül történik. Az okostelefonok megjelenése óta pedig még nagyobb kihívássá vált, hiszen minden eddiginél könnyebb lett hamis profilok mögé bújva zaklatni másokat. Míg korábban a bántalmazás leginkább az iskolában töltött időszakra korlátozódott, az azonnali üzenetküldés és a közösségi hálózatok miatt a gyermekek otthoni szabadidejébe is átterjedhet, sőt újabb és újabb formákban jelenhet meg.

Jelenteni kell

A zaklatás nem olyan probléma, amelyet a gyerekek egyénileg meg tudnak oldani, ezért létfontosságú, hogy mindannyian együttműködjünk. A való világban történő zaklatással ellentétben az internetes zaklatás bárhol és bármikor megtörténhet telefonokon, számítógépeken és játékkonzolokon keresztül, így a gyermekek otthonába is beférkőzik. Az internetes zaklatás definíciója „támadás vagy visszaélés, olyan technológia alkalmazása által, amelynek célja egy másik személyben kárt, szorongást vagy személyes veszteséget okozni”. Sajnos ez a viselkedés szinte minden webhelyen és üzenetküldő platformon jelen van. Célpontjai tehetetlennek érezhetik magukat, mintha nem lenne semmilyen mód a megállítására – pedig ez nem így van. A legtöbb közösségi média platformon lehet jelenteni bármit, amitől kényelmetlenül érzi magát valaki, legyen szó akár a beleegyezése nélkül megosztott fotókról, rosszindulatú pletykákról vagy barátságtalan megjegyzésekről. Sok országban a zaklatás bűncselekménynek minősül, és a törvényt komolyan veszik.

Figyelmeztető jelek

Fontos, hogy a szülők és a tanárok megismerjék, hogyan kell kiszúrni az árulkodó jeleket. Sajnos nehéz megkülönböztetni a gyakori tinédzser problémákat az internetes zaklatásra utaló viselkedéstől, de ha az alábbi változásokat észleljük, akár utóbbi is állhat a háttérben:

Látható fizikai változások

Hirtelen hangulatváltozások vagy a normális tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése
Betegség színlelése az iskola elkerülése érdekében
Közösségi profilok törlése
Szokatlan mértékű szociális visszahúzódás
Folyamatosan „elvesző” vagy megrongált tárgyak

Ha egy gyermekre igazak a fenti jellemzők, akkor érdemes leülni vele és megkérdezni tőle, hogy történt-e bármilyen negatív, bántó dolog vele az interneten vagy a való életben. Fontos biztosítanunk őt arról, hogy velünk ítélkezés nélkül oszthatja meg a tapasztalatait, és azért vagyunk ott, hogy segítsünk neki. Miután kiderült, hogy mi a probléma, biztosítsuk arról, hogy velünk bátran megoszthatja a részleteket, ezután pedig megtehetjük a megoldás felé vezető lépéseket.

Az első lépés annak bemutatása, hogyan kell kezelni a digitális zaklatót, például a közösségi hálózatok és az online platformok által biztosított blokkolási és jelentési funkciók használatával. Hívjuk fel a gyermekünk figyelmét, hogy az ilyen típusú üzenetekre nem szabad reagálni, de kitörölni sem – készítsünk mentéseket, képernyőképeket, hogy bizonyítani lehessen a zaklatás tényét. Ezután beszéljünk az adatvédelmi tudatosság fontosságáról – magyarázzuk el, miért nem szabad olyan felhasználókkal beszélgetni, akiket nem ismerünk a való életben. A gyermeknek nem szabadna kapcsolatba lépniük idegenekkel, és a profiljukat is csak a barátaiknak kéne látniuk.

Ha úgy gondoljuk, hogy a gyermekünket zaklatják, de ő ezt elhallgatja előlünk, akkor beszélgessünk vele a témáról úgy, mintha az egy barátunkkal történt volna meg. Így azt az érzést keltjük benne, hogy nincs egyedül a problémával, és könnyebben fog beszélni a saját tapasztalatairól. A történetben ne felejtsük el bemutatni azt sem, hogy hogyan oldódott meg a „barátunk” problémája. Ez azt érezteti velük, hogy értjük, miről van szó, és tudunk segíteni.

Az ESET szakemberei különböző korú gyerekek szüleinek is összeállítottak néhány tanácsot:

10 éves korig

Legyünk vele az első lépéseknél, melyeket a digitális világban tesz.
Szabályozzuk az interneten töltött idő mennyiségét.
Mutassunk számára jó példát.

14 éves korig

Tanítsuk meg, hogy ne osszon meg olyan információkat, adatokat, melyek alapján beazonosíthatóvá válik.
Ha asztali gépe van, igyekezzünk közös térben elhelyezni azt, ne a hálószobájában.
Bátorítsuk nyitottságra, biztosítsuk arról, hogy szabadon kérdezhet tőlünk.

18 éves korig

Hívjuk fel a figyelmüket, hogy a szexuális tartalmú képüzenetek könnyen önálló életre kelhetnek az interneten, és később zsarolásra, zaklatásra is felhasználhatók.
Ha bántják, zaklatják, tudjon róla, hogy hozzánk bármikor fordulhat.
Készítsük fel az internetes vásárlásra, mutassuk meg, hogy mire kell figyelnie, és amíg ez nem történik meg, mindenképp tartsuk felügyelet alatt az online vásárlásait.

Az internetes biztonság szakértőjeként az ESET és hazai forgalmazója, a Sicontact Kft. számára egyaránt kulcsfontosságú, hogy tartalmaikkal felhívják a kicsik és nagyok figyelmét a biztonságos internetezésre. Ennek érdekében létrehozták azt az edukatív platformot, amely tanácsokkal lát el azzal kapcsolatban, hogyan maradhatunk naprakészek a folyamatosan változó online világban. A cél egy biztonságosabb online környezet kialakítása, szülőknek és tanároknak szóló tartalmak, illetve gyermekek számára készült játékos videók és családi fejtörők révén.

Related Topics:adatvédelem eset felismerés gyere internet jel zaklatás

Up Next

2020 a pénzügyek digitalizációjának éve

Don't Miss

2020 karácsony: közel 30%-kal nőtt az ünnepi adatforgalom és a hanghívások átlagos hossza

Gazdaság

A luxusipar digitalizációja: Virtuális polcok és valós igények

luxus kozmetikum digitális luxusipar smink telefonon

képek: Freepik

A modern luxus ma már nem helyhez kötött – ott van a nappalinkban, a telefonunk képernyőjén, egyetlen karnyújtásnyira. Egy virtuálisan felpróbált rúzs ma épp olyan benyomást kelthet, mint egy bolt tükrében tett felfedezés. A valódi kérdés az, mennyire érezzük hitelesnek ezt az élményt. Az AR, vagyis a kiterjesztett valóság akkor válik a prémium döntés eszközévé, ha ugyanazt az érzést biztosítja, amit korábban csak személyesen tapasztalhattunk meg.

Luxus a nappalidban – így próbálj sminket kanapéról

Egy prémium kozmetikum kiválasztása ritkán pusztán racionális döntés. Nemcsak azt mérlegeljük, mit tud a termék, hanem azt is, hogyan fogunk kinézni vele és hogyan érezzük majd magunkat. Illik-e hozzánk az árnyalat? Természetes lesz-e a fedése? Nem lesz túl sok? Nem lesz túl kevés? Az AR képes ezt visszaadni, hiszen valós időben illeszti a digitális elemeket a felhasználóhoz.

Ennek egyik leglátványosabb példája a korszerű virtuális próba, vagyis a VTO (Virtual Try-On), amely ma már jóval több egyszerű szűrőnél. Sokan azt gondolják, hogy a virtuális próba nem több egy egyszerű közösségi médiás filternek ható effektnél, pedig a luxusiparban alkalmazott VTO valójában egy összetett, nagy pontossággal dolgozó technológia, amely egészen más szinten működik, mint egy felületes vizuális megoldás. Amikor belenézel a kamerába, a rendszer ezredmásodpercek alatt részletesen feltérképezi az arcod jellegzetes vonásait és arányait, így a virtuálisan felvitt smink együtt tud mozogni veled. A különbség abban mérhető, mennyire érezzük hitelesnek az eredményt.

A valósághű megjelenítésben fontos szerepet játszik még a PBR (Physically Based Rendering) technológia is, amely a fény fizikai viselkedését modellezi. Ennek köszönhetően képernyőn keresztül is látható, hogyan különbözik egy fényes szájfény és egy matt rúzs. A számítógépes látás technológiája teszi lehetővé, hogy a szoftver valóban értse, mit lát, és 3D-ben kövesse az arcod tömegét. Így ha elfordítod a fejed, a virtuális rúzs nem csúszik el, hanem pontosan követi a mozdulataidat.

Tökéletes összhang: a smink, ami együtt mozog veled

A prémium kozmetikumok piacán a bizalom több, mint érzelem: a vásárlók tudatosan figyelik, mit visznek a bőrükre. Érdeklődnek az összetevők és a gyártás körülményei iránt, hiszen számít nekik a minőség és a következetesség. Itt válik igazán értékessé az AR: nemcsak azt mutatja meg, hogyan áll a termék, hanem segít megérteni, mire számíthatunk. Milyen fedést ad? Rétegezhető-e? A hiper-perszonalizáció tovább emeli a felhasználói élményt: az adatvezérelt elemzés figyelembe veszi a bőr tónusát, textúráját, esetleges problémáit, sőt még a környezeti tényezőket, például az UV-sugárzást is, ahol élsz.

Ebben a közegben a prémium árazás is új értelmet nyer. Nem pusztán a csomagolást és a márkanevet fizetik meg, hanem a következetességet, ami a laborban kezdődik és a felhasználói élményben végződik. A prémium márkák esetében a virtuális próbalehetőség és az exkluzív digitális jelenlét mellett a fogyasztók a magas minőségű kozmetikum gyártás technológiai precizitását is megfizetik, hiszen a laboratóriumi innovációk és a tiszta összetevők garantálják azt a luxusélményt, amit az AR-felületek hirdetnek.

Ígéret vagy élmény? Itt dől el a bizalom

Az AR könnyen túlzó ígéretté válhat, ha a termék teljesítménye nem támasztja alá a digitális élményt. Ebben a kategóriában ez már különösen kockázatos, hiszen a csalódás itt már bizalomvesztést jelent. Ezért a valódi kérdés nem az, hogy egy prémium márka használ-e AR-t, hanem az, milyen minőségben teszi. Mennyire pontos a megjelenítés? Mennyire következetes az offline és az online élmény? Ugyanazt kapjuk-e a valóságban, amit a képernyőn láttunk?

Amikor a technológia téged szolgál

Az online környezet új eszközöket adott a márkák kezébe, de az alapelv nem változott: a részletek számítanak. A vizuális minőség, a következetes márkahasználat, a technológiai pontosság mind azt üzeni, hogy a döntésünk jó kezekben van. Az AR akkor tölti be igazán a szerepét, ha rábeszélés helyett megerősít: nem bizonytalanságot kelt, hanem csökkenti azt, és a digitális és a valós élmény között nincs különbség.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egymást érik a változások a fuvarozásban: mindez a fogyasztókra is hatással lehet

A 2026-os év kezdete az útdíjemeléstől volt hangos hazánkban. Az emelkedés ugyan nem maradt el, de kisebb mértékben valósult meg, mint az tervezett volt. Július 1-jén életbe lép egy új EU-s tachográf-szabályozás, amely a korábbiaknál szigorúbb ellenőrzést eredményez. Mindemellett a KRESZ tervezett módosításai szintén jelentős hatással lehetnek a magyarországi fuvarozási piacra – hívta fel a figyelmet a DSV.

Mérséklődik a költségnyomás: egyelőre elmarad a márciusra tervezett díjemelés

A 3,5 tonna feletti tehergépjárművek útdíja 2026-ban tovább emelkedett, ami költségnövekedést jelent a fuvarozási és áruszállítási ágazat számára. Az emelés eredetileg két lépcsőben valósult volna meg: 2026. január 1-jétől életbe lépett az útdíjak 4,3%-os, inflációkövető emelése, amely a rendszer infrastruktúra‑díjelemét érinti. A díjak további korrekciójára március 1-jén került volna sor. Azonban ez a legfrissebb hírek szerint elmarad. A díjak további korrekcióját eredetileg március 1-jére tervezték, azonban a legutóbbi egyeztetések eredményeként ez az emelés nem lép életbe. A döntéshozók korábban a 2025-ös szinthez képest előbb 54%-os, majd 35%-os díjnövekedéssel számoltak. Egy ilyen mértékű emelés jelentős többlet terhet rótt volna a fuvarozási ágazatra, amelynek hatása közvetve a fogyasztói árakban is megjelent volna.

„A növekvő útdíj közvetlenül emeli a kilométeralapú szállítási költségeket, csökkentheti a vállalkozások árrését és várhatóan beépülhet a fuvardíjakba, végső soron pedig az áruk fogyasztói áraiba is. Ez tehát nemcsak a fuvarozókat és az egyéb logisztikai szereplőket, hanem a fogyasztókat is érintheti áremelkedések formájában”

– mondta Szűcs Tünde, a világ legnagyobb logisztikai és szállítmányozó vállalatának, a DSV magyarországi közúti divíziójának értékesítési vezetője.

A változások különösen érzékenyen érinthetik a belföldi és tranzitfuvarozást, ahol az útdíj a teljes költség jelentős részét adja. Hatást gyakorol azonban a logisztikai szektorra az útdíjemelés mellett a 20 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek korlátozása is. Emiatt a nehézgépjárművek kerülőútra kényszerülnek, ami sok esetben jelentős extra kilométereket jelent. Ez az útdíjon felül növeli az üzemanyag- és bérköltségeket, az amortizációt és a menetidőt, így tovább drágítja a szállítást.

Idén más változások is érintik a fuvarozókat, de nem csak Magyarországon

2026. július 1-jétől minden EU-n belüli nemzetközi és kabotázs fuvarokat teljesítő 2,5-3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeg közötti kishaszongépjárműnek úgynevezett G2v2 okos tachográffal kell rendelkeznie. A szabályozás a vezetési és pihenőidők betartását, a gépjárművezetők kiküldetésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását, valamint az 56 napra visszamenőleges adatbemutatást írja elő.

„Az új előírások miatt minden fuvarozó kénytelen lesz újragondolni a mindennapi működését. A vezetési- és pihenőidők pontos nyomon követése, valamint az ellenőrzésekre való felkészülés minden fuvarozó számára alapkövetelmény lesz”

– hangsúlyozta a DSV magyarországi közúti divíziójának értékesítési vezetője.

A változások következményeként egy 3,5 tonnás jármű egy műszakban átlagosan 800-900 km-t tud majd teljesíteni, mielőtt a jellemzően minimum 11 órás egybefüggő pihenőt ki kell vennie. A 2,5 tonna alatti járművek esetén a korábbi teljesítmény fenntartható, ami bizonyos szegmensekben a tranzitidők megtartását teszi lehetővé. Mindemellett 2026-ban a gépjárművezető képzés területe is jelentős átalakuláson megy keresztül, különös tekintettel a jogszabályi környezetre és a támogatási lehetőségekre.

A tervezett KRESZ-módosítások a magyarországi áruszállításra is hatást gyakorolhatnak

A tervezett KRESZ-módosítások szintén hatást gyakorolhatnak a logisztikai szektorra. Az év elején életbe lépett új útdíjszabályozásokkal szinkronban a KRESZ-tervezetbe például bekerült, hogy az olyan tehergépkocsi és járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 7,5 tonna össztömeget, lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhet.

„Persze kivételekre is kitér a tervezet, hiszen amennyiben például az üzembentartó telephelye csak így közelíthető meg, továbbra is lehetőséget teremtenek a tervezetben alapvetően tiltott útvonalak használatára”

– emelte ki a szakember.

Az autópályákon és autóutakon, ahol egy irányba két vagy három forgalmi sáv áll rendelkezésre, a bal szélső forgalmi sáv használata, valamint az ott történő elhaladás tilos bizonyos tehergépkocsik és járműszerelvények számára. A tilalom néhány kivételt leszámítva minden 7,5 tonnát meghaladó tehergépkocsira időbeli korlátozás nélkül vonatkozik, továbbá kiterjed a 3,5 tonnánál nagyobb, de legfeljebb 7,5 tonnás tehergépkocsikra is naponta reggel 6 és este 22 óra között.

„A tervezett sávhasználati korlátozások közvetlenül érintik a fuvartervezést és a kapacitáskihasználást. A hosszabb útvonalak és a megnövekedett átfutási idők miatt a pontos tervezés és az előre kalkulált szállítási idők kulcsfontosságúvá válnak. Bár a változások új kihívásokat hoznak, megfelelő tervezéssel és folyamatos monitoringgal a fuvarozók hatékonyan alkalmazkodhatnak az új működési környezethez”

– tette hozzá Szűcs Tünde.

A korábbi kihívásokból számos továbbra is fennál a logisztikában

A DSV magyarországi szakértői szerint a szabályozások mellett a hazai piacot érintő egyéb tényezők – például a sofőrhiány, a növekvő költségek, valamint a digitalizációs elvárások – is jelentősen befolyásolják a fuvarozás hatékonyságát, miközben a geopolitikai és globális ellátási kockázatok további bizonytalanságot hordoznak.

„A 2026-os év várhatóan az alkalmazkodás és a hatékony üzemeltetés éve lesz. A digitális tervezés, az adatvezérelt döntéshozatal és a fenntartható megoldások alkalmazása kulcsfontosságú a hatékony, biztonságos és versenyképes működéshez a logisztikában”

– fogalmazott Szűcs Tünde.

A piaci és szabályozási változások miatt a fuvarozók számára elengedhetetlenné válik a proaktív tervezés a hosszú távú teljesítmény és az ügyfélelégedettség fenntartásához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét

Lezárult az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) kutatás-fejlesztési programja, amely több mint négy éven keresztül az autonóm – emberi beavatkozás nélkül működő – járművek, robotok és drónok biztonságos, gyors és fenntartható működését vizsgálta.

Az Európai Unió 6,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult projekt célja az volt, hogy a jövő közlekedési és ipari rendszerei megbízhatóbbak, energiatakarékosabbak és mindenki számára biztonságosabbak legyenek.

A 2021. őszén induló program során olyan technológiai megoldások születtek, amelyek segítik az önvezető járműveket és robotokat abban, hogy gyorsabban reagáljanak a váratlan helyzetekre, pontosabban érzékeljék környezetüket, és hatékonyabban használják fel az energiát. Ezek a fejlesztések hozzájárulhatnak a közlekedési balesetek számának csökkentéséhez, a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez, valamint a járműipar és a robotika versenyképességének növeléséhez.

A kutatások hatása nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős. Az ARNL működése során több mint 9 milliárd forint összesített bevételt ért el. A program eredményeként eddig 13 hazai szabadalmat és védjegyet, valamint 4 nemzetközi szabadalmat nyújtottak be, továbbá 3 spin-off vállalkozás létrejöttét támogatták, amelyek a laboratóriumban megszületett tudást a gyakorlatban hasznosítják.

A projekt az RRF-2.3.1-2021 „Nemzeti Laboratórium létrehozása, komplex fejlesztése” című konstrukció keretében valósult meg. A munkában három meghatározó intézmény – a HUN-REN SZTAKI, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vett részt, közel négyszáz kutató és technikus közreműködésével.

„Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium valódi közösségi teljesítmény volt. Olyan kutatói együttműködés jött létre, amely kézzelfogható technológiai eredményeket hozott, és hosszú távon is erős alapot teremt a hazai autonóm jármű- és robotikai fejlesztések számára”

– mondta Gáspár Péter, az ARNL szakmai vezetését ellátó HUN-REN SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője.