Gazdaság

Nem könnyű felismerni a zaklatás jeleit a gyerekeken

Ahogy a digitális oktatásra való átállással a koronavírus-járvány miatt egyre virtuálisabbá válik az életünk, minden eddiginél fontosabb megérteni az online zaklatás formáit, hogy közösen tehessünk ellenük, és segítsünk a fiatalok számára biztonságossá tenni az internetet.

Az ESET szakértői abban segítenek, hogy a szülők megértsék, melyek a cyberbullying formái, mik a figyelmeztető jelek és mit lehet tenni, ha ezeket észleljük.

Az internetezők egyharmada gyerek, ezért virtuális jelenlétük igen jelentős. Az évek során a zaklatás rohamléptekben fejlődött – és sajnos a technológia ma már jelentős szerepet játszik a fiatalok közötti zaklatás számos módjában.

A zaklatás, vagyis a „bullying” egy személy vagy csoport ismételt, szándékos bántalmazását jelenti egy másik személy vagy csoport által. Ennek megakadályozása mindig is bonyolult feladat volt, mivel nem könnyű időben felismerni a jeleket, valamint sok esetben névtelenül történik. Az okostelefonok megjelenése óta pedig még nagyobb kihívássá vált, hiszen minden eddiginél könnyebb lett hamis profilok mögé bújva zaklatni másokat. Míg korábban a bántalmazás leginkább az iskolában töltött időszakra korlátozódott, az azonnali üzenetküldés és a közösségi hálózatok miatt a gyermekek otthoni szabadidejébe is átterjedhet, sőt újabb és újabb formákban jelenhet meg.

Jelenteni kell

A zaklatás nem olyan probléma, amelyet a gyerekek egyénileg meg tudnak oldani, ezért létfontosságú, hogy mindannyian együttműködjünk. A való világban történő zaklatással ellentétben az internetes zaklatás bárhol és bármikor megtörténhet telefonokon, számítógépeken és játékkonzolokon keresztül, így a gyermekek otthonába is beférkőzik. Az internetes zaklatás definíciója „támadás vagy visszaélés, olyan technológia alkalmazása által, amelynek célja egy másik személyben kárt, szorongást vagy személyes veszteséget okozni”. Sajnos ez a viselkedés szinte minden webhelyen és üzenetküldő platformon jelen van. Célpontjai tehetetlennek érezhetik magukat, mintha nem lenne semmilyen mód a megállítására – pedig ez nem így van. A legtöbb közösségi média platformon lehet jelenteni bármit, amitől kényelmetlenül érzi magát valaki, legyen szó akár a beleegyezése nélkül megosztott fotókról, rosszindulatú pletykákról vagy barátságtalan megjegyzésekről. Sok országban a zaklatás bűncselekménynek minősül, és a törvényt komolyan veszik.

Figyelmeztető jelek

Fontos, hogy a szülők és a tanárok megismerjék, hogyan kell kiszúrni az árulkodó jeleket. Sajnos nehéz megkülönböztetni a gyakori tinédzser problémákat az internetes zaklatásra utaló viselkedéstől, de ha az alábbi változásokat észleljük, akár utóbbi is állhat a háttérben:

Látható fizikai változások

Hirtelen hangulatváltozások vagy a normális tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése
Betegség színlelése az iskola elkerülése érdekében
Közösségi profilok törlése
Szokatlan mértékű szociális visszahúzódás
Folyamatosan „elvesző” vagy megrongált tárgyak

Ha egy gyermekre igazak a fenti jellemzők, akkor érdemes leülni vele és megkérdezni tőle, hogy történt-e bármilyen negatív, bántó dolog vele az interneten vagy a való életben. Fontos biztosítanunk őt arról, hogy velünk ítélkezés nélkül oszthatja meg a tapasztalatait, és azért vagyunk ott, hogy segítsünk neki. Miután kiderült, hogy mi a probléma, biztosítsuk arról, hogy velünk bátran megoszthatja a részleteket, ezután pedig megtehetjük a megoldás felé vezető lépéseket.

Az első lépés annak bemutatása, hogyan kell kezelni a digitális zaklatót, például a közösségi hálózatok és az online platformok által biztosított blokkolási és jelentési funkciók használatával. Hívjuk fel a gyermekünk figyelmét, hogy az ilyen típusú üzenetekre nem szabad reagálni, de kitörölni sem – készítsünk mentéseket, képernyőképeket, hogy bizonyítani lehessen a zaklatás tényét. Ezután beszéljünk az adatvédelmi tudatosság fontosságáról – magyarázzuk el, miért nem szabad olyan felhasználókkal beszélgetni, akiket nem ismerünk a való életben. A gyermeknek nem szabadna kapcsolatba lépniük idegenekkel, és a profiljukat is csak a barátaiknak kéne látniuk.

Ha úgy gondoljuk, hogy a gyermekünket zaklatják, de ő ezt elhallgatja előlünk, akkor beszélgessünk vele a témáról úgy, mintha az egy barátunkkal történt volna meg. Így azt az érzést keltjük benne, hogy nincs egyedül a problémával, és könnyebben fog beszélni a saját tapasztalatairól. A történetben ne felejtsük el bemutatni azt sem, hogy hogyan oldódott meg a „barátunk” problémája. Ez azt érezteti velük, hogy értjük, miről van szó, és tudunk segíteni.

Az ESET szakemberei különböző korú gyerekek szüleinek is összeállítottak néhány tanácsot:

10 éves korig

Legyünk vele az első lépéseknél, melyeket a digitális világban tesz.
Szabályozzuk az interneten töltött idő mennyiségét.
Mutassunk számára jó példát.

14 éves korig

Tanítsuk meg, hogy ne osszon meg olyan információkat, adatokat, melyek alapján beazonosíthatóvá válik.
Ha asztali gépe van, igyekezzünk közös térben elhelyezni azt, ne a hálószobájában.
Bátorítsuk nyitottságra, biztosítsuk arról, hogy szabadon kérdezhet tőlünk.

18 éves korig

Hívjuk fel a figyelmüket, hogy a szexuális tartalmú képüzenetek könnyen önálló életre kelhetnek az interneten, és később zsarolásra, zaklatásra is felhasználhatók.
Ha bántják, zaklatják, tudjon róla, hogy hozzánk bármikor fordulhat.
Készítsük fel az internetes vásárlásra, mutassuk meg, hogy mire kell figyelnie, és amíg ez nem történik meg, mindenképp tartsuk felügyelet alatt az online vásárlásait.

Az internetes biztonság szakértőjeként az ESET és hazai forgalmazója, a Sicontact Kft. számára egyaránt kulcsfontosságú, hogy tartalmaikkal felhívják a kicsik és nagyok figyelmét a biztonságos internetezésre. Ennek érdekében létrehozták azt az edukatív platformot, amely tanácsokkal lát el azzal kapcsolatban, hogyan maradhatunk naprakészek a folyamatosan változó online világban. A cél egy biztonságosabb online környezet kialakítása, szülőknek és tanároknak szóló tartalmak, illetve gyermekek számára készült játékos videók és családi fejtörők révén.

Related Topics:adatvédelem eset felismerés gyere internet jel zaklatás

Up Next

2020 a pénzügyek digitalizációjának éve

Don't Miss

2020 karácsony: közel 30%-kal nőtt az ünnepi adatforgalom és a hanghívások átlagos hossza

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!