Connect with us

Gazdaság

Kimaradtak a digitális oktatásból, de leküzdötték a hátrányt

Ötvenmilliós támogatással segített az E.ON Hungária Csoport a hátrányos helyzetű gyerekeknek

Sikeresen zárult az év végén a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és az E.ON Hungária Csoport közös programja, amelynek célja a digitális oktatásból tavasszal kimaradt gyerekek felzárkóztatása volt.

A csaknem fél éven át tartó Kapaszkodó 2.0 programsorozat különböző állomásain több száz gyerek vett részt, és a megszerzett tapasztalatok alapján a Segélyszervezet szakértői egy új oktatási módszertant dolgoztak ki. A gyerekek fejlesztését nyári táborokban kezdték, az őszi-téli időszakban tanulóműhelyekben folytatták, a felzárkóztatást élménynapok egészítették ki.

Több száz gyerek megsegítését célozta meg nyáron a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és az E.ON Hungária Csoport közös programja. Az energiacég 50 millió forintos támogatásával azoknak a sokgyermekes, nehéz helyzetben élő családoknak nyújtottak segítséget, amelyeknél a gyerekek nem, vagy csak részben tudtak részt venni a koronavírus-járvány miatt tavasszal bevezetett digitális oktatásban, mert nem álltak rendelkezésükre az ehhez szükséges digitális eszközök vagy hiányosak voltak a használatukhoz szükséges készségek, ismeretek.

Fekete Daniel / MÖS

Ennek a problémának a megoldására olyan összetett, több hónapos szakmai programot dolgoztak ki, amellyel nem egyszeri segítséget, hanem folyamatos fejlődést és emellett kikapcsolódást is biztosítottak a gyerekeknek. Nyáron hat egyhetes tábort szerveztek a gyerekeknek, az őszi-téli időszakban pedig tanulóműhelyekben folytatták velük a közös munkát összesen négy helyszínen: a Somogy megyei Kastélyosdombón, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán, Boldogkőújfaluban, illetve Vizsolyon.

A program egyik célja az volt, hogy ismét strukturálttá váljanak a részt vevő diákok napjai, a gyerekek visszazökkenjenek a megszokott kerékvágásba és visszaépüljenek a tanuláshoz szükséges koncentráció keretei. Mivel a foglalkozások időpontjai – iskolaidőben a délutánok és a hétvégék, illetve a nyári szünet máskor gondtalan napjai – a gyerekek számára korábban nem a tanulásról szóltak, a motiváció, a lendület megtartására kiemelten figyeltek a szervezők, így az élményszerűség kiemelt szerepet játszott a programok előkészítésekor.

A program keretében összesen 12 pedagógust szerződtettek a kijelölt falvakba, hogy segítsék a gyerekeket a lemaradások kezelésében.  A tanulóműhelyek a szakemberhiány miatt is hiánypótló támogatást jelentettek a településeknek. Kastélyosdombón bentlakásos hétvégi tanulóműhelyeken, a többi helyszínen iskola utáni, délutáni foglalkozásokon vehettek részt a gyerekek. A résztvevők kiscsoportos foglalkozásokon folyamatos támogatást kaptak a tanulásban, a szakemberek nyomon követték, hogy az egyes tantárgyakból mennyire vannak lemaradva és személyre szabottan támogatták a felzárkózást.

A gyerekek nem csak rutinos használóivá váltak a digitális eszközöknek, hanem a programozás alapjaival is megismerkedhettek a projektnek köszönhetően. A Segélyszervezet a tabletek és számítógépek mellett VR technológiával, drónokkal, 3D nyomtatókkal, Beebotokkal és LEGO robotokkal is bővítette digitális eszközparkját, amelyek teljesen új területet nyitottak a gyerekek felzárkóztatásában.

Sok esetben a hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekeknek nincs jövőképük. Nem terveznek, az életük egyes lépéseinek, döntéseinek a következményeit sem látják, a programozás a strukturált gondolkodás fejlesztésében is tud segíteni. Kiemelten fontos, hogy a tanulás mellett élményt is adtunk a gyerekeknek, ami feltölti és tovább motiválja őket a közös munkára, a felzárkózásra”

– mondta el Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója.

A diákok a jól elvégzett feladatokért, szorgalomért, órai aktivitásért tallérokat kaptak, amiket később egy általuk választott, a digitális tanulást is támogató eszközökre, például tabletre, mobiltelefon-tartóra, fülhallgatóra válthattak be. A tallérrendszert a gyerekekkel közösen alakították ki, bevonva őket a döntésekbe, ezzel is fejlesztve és aktivizálva a résztvevőket.

Valós segítséget nyújtó programot álmodtunk meg, hogy a kiválasztott gyerekeknek olyan kapaszkodót nyújtsunk, amely segítségével később önállóan is boldogulnak majd. Ezt a célt nem lehet egy-két nap vagy hét alatt elérni, folyamatos jelenlétre és személyre szabott gondoskodásra, a motiváció és a lelkesesés fenntartására van szükség, így összetett programban és hosszabb időtávban gondolkodtunk. A gyerekek látványos fejlődése és tanulmányi eredményei a legbeszédesebb visszajelzést jelentik számunkra”

– tette hozzá Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport igazgatóságának tagja.

A tanuláson kívül a Kapaszkodó 2.0 program részeként összesen 180 gyermek vehetett részt nekik szervezett élménynapokon is. Az ismeretterjesztő és motiváló programokon a gyerekek új eszközöket próbálhattak ki, inspiráló tapasztalatokat szerezhettek és közelebb kerültek tanulótársaikhoz is, így könnyebben nyíltak meg az órákon is.

A program sikerességének egyértelmű visszajelzése, hogy a környező települések számos iskolájából érkezett megkeresés, hogy ők is szívesen csatlakoznának a Kapaszkodó 2.0 fejlesztő és élményt adó programjához.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss