Connect with us

Gazdaság

Tech Trends 2021: A pandémia ellenállóbbá tette a vezetőket

2020 januárjában minden cégnek jól átgondolt tervei voltak a jövőre: a COVID-19 azonban felülírta a feltételezéseket, a stratégiák érvényüket vesztették.

Példátlan sebességgel váltak alkalmazkodóbbá és reszponzívabbá a szervezetek. A 2021-es terveket már olyan vezetők készítették, akik 2020-ban bizonyították ellenállóképességüket. A Deloitte 12. alkalommal készített éves összefoglaló tanulmányt a jövő technológiai trendjeiről.

„Az idei Tech Trends 2021 fő témája az ellenállóképesség. A technológia világában ez azt a makacs elhatározást jelenti, hogy egy szervezet a felforgató változások közepette is alkalmazkodik és érvényesül. A Deloitte tanulmánya szerint a pandémia váratlan átalakulást hozott: a legtöbb szektorban felgyorsította a digitális átállást, nem csupán a működési hatékonyság javítása miatt, hanem a rugalmasság elérése okán. A kereslet és kínálat, a fogyasztói szokások drámai ingadozására való gyors reagálási képesség igénye a digitalizáció motorja. Nem csak a digitális átállás gyorsult fel: a tervezési szakasz is drámaian redukálódott – a munka jövőjéről szóló vezetői beszélgetések időhorizontja évekről hetekre változott”

– foglalta össze a tanulmány fő üzenetét Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

tech trends

Rövid távú prognózis: mit hozhat 2021 és az azt követő időszak a technológia világában?

A Tech Trends 2021 tanulmány főbb megállapításai a következő 18-24 hónapra:

„Nagyvállalati technológia szempontjából legfontosabb a vállalati stratégia és a technológiai stratégia összehangolása. Nagyon fontos foglalkozni a kritikus alaprendszerek jövőjével, a felhő felhasználási lehetőségeivel a digitális bevándorlók esetén. Előtérbe kerülnek az ún. „low-code” és „platform-first” stratégiák a legacy rendszerek kivezetésére. Kiemelten fontos még az ellátási lánc átalakításának tervezése is”

– mondta el Kiss Dániel.

Adatok területén megfigyelhető lesz a mesterséges intelligencia iparosítása ún. „MLOps” megoldásokkal. Súlypontáthelyezés várható az adatok felhasználása terén: emberi felhasználásáról gépi felhasználásra. A kiberbiztonság kérdése is különös figyelmet érdemel.

Ember és gép interakciója szempontjából a jövő munkahelyével kapcsolatos trendek követése és a digitális élmény folyamatos fejlesztése továbbra is időszerű. Megjelennek a szervezeti sokféleséget, méltányosságot és befogadást támogató technológiák.

Hosszútávú prognózis: mi várható a következő évtizedben?

Az elmúlt 12 év technológiai trendjei alapján a fejlődés ívét három szakaszra lehet bontani: a 2010-es évek innovációs szakaszára, amely lehetővé tette a második szakasz – a 2020-es évek elejének – disztruptív megoldásait. A harmadik szakasz az előttünk álló évtized, melyet a jövő horizontjának üzleti és technológiai stratégiái formálnak: univerzális, zökkenőmentesen integrálható interfészek, melyek képesek előre jelezni és kielégíteni az emberi igényeket. A mesterséges intelligenciára épülő exponenciális intelligencia képes lesz emberi érzelmeket felismerni és reagálni ezekre. Emellett a külső környezetet megfigyelésével és helyes értelmezésével válik alkalmasság szinte bármilyen feladat elvégzésére. Eközben a szubatomi részecskék tulajdonságait kihasználva a kvantumszámítógépek képesek lesznek megoldani a mai szuperszámítógépek számára még túl összetett problémákat.

Az ember és a gép kapcsolata tovább erősödik, ugyanakkor átlátható és természetes módon a végletekig egyszerűsödik. A gépek adat feldolgozási képessége addig fejlődik, míg elérkezünk a csaknem „mindenttudó gépek” korába, mikor az adat hozzáférés és megértés nem csak a korrelációk, de az okok és okozatok felismerésére is képessé teszi az üzleti megoldásokat. A korlátlan számítási kapacitás a technológia számos új felhasználási lehetőségét fogja megnyitni.

“Mindezek mellett fontos hangsúlyozni, hogy a feltörekvő technológiáknak szilárd alapokon kell állnia, köztük az üzletileg megalapozott IT funkciók fejlesztésén, a kiberbiztonsági, szabályozói és etikai kockázatok megfelelő kezelésén és az alaprendszerek korszerűsítésén”

– állapította meg Kiss Dániel.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss