Gazdaság

Felértékelődött az informatikai vezetők szerepe

A statikus stratégiák ma már gyakran csalódást okoznak, versenyhátrányt jelentenek egy vállalat számára. Míg egyensúlyt kell teremteni az agilitás és stabilitás között, a módszerek és megoldások, informatikai eszközök olyan támogatást adnak, amit a cégvezetésnek ki kell aknázni a sikerhez. Ebben egyre nagyobb szerepet kapnak az informatikai vezetők, áll a Deloitte Tech Trends 2021 kiadványban, amely a sikeres végrehajtást szolgáló együttműködés 6 alappillérét is lefekteti.

A Deloitte Tech Trends már tizenkét éve elemzi a technológiai szektor globális fejlődését. A kiadvány azokat a piacot formáló aktuális trendeket foglalja össze, melyek meghatározhatják a vállalatok számára a következő évek fejlődési irányait. A 2021-es Deloitte Tech Trends kilenc kiemelt trendet dolgoz fel, cikksorozatunk első részében a stratégiai tervezést mutatjuk be.

Agilitásra optimalizált, technológiára támaszkodó üzleti stratégia

„Napjaink folyamatosan változó üzleti környezete új elvárásokat fogalmaz meg a stratégiaalkotás számára is, hiszen a korábbi statikus megközelítések hátráltatják a versenyképességet. A megfelelő dinamika kialakítása és fenntartása nem csupán a stratégia létrehozásakor, hanem annak teljes életciklusa során feladat: ennél fogva a stratégia megléte nem garancia a sikerre, a végrehajtás is legalább ennyire kritikus tényező, amely a részstratégiák folyamatos nyomon követését és finomhangolását igényli. A Deloitte tavalyi stratégiai felmérésének (2020 CSO Survey) válaszadói közül 45% évente, 23% kétévente, 22% pedig csupán háromévente frissíti stratégiáját, míg 10% még ennél is ritkábban, vagy egyáltalán nem teszi ezt meg. A teendők időbelisége mellett a stratégiákat befolyásoló alaptényezők is változnak, már nem csupán a belső képességeket és külső környezeti hatásokat foglalják magukban, hanem kiterjednek a technológiára is”

– foglalta össze a tanulmány első, stratégiáról szóló előrejelzését Szathmáry András, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A technológia azonban nemcsak egy újabb stratégiai fókuszterület a vállalatok számára, hanem a siker kulcsa is lehet a versenytársakkal folytatott küzdelemben. A fentebb hivatkozott stratégiai felmérés során a megkérdezett stratégiaalkotók 70 százaléka a diszruptív technológiai fejlődéshez történő alkalmazkodást jelölte meg a fenntartható fejlődés elengedhetetlen elemeként. A témakörben rejlő potenciált jelzi, hogy ezzel szemben csupán 13 százalékuk tudta magabiztosan kijelenteni, hogy vállalata készen is áll egy ilyen irányú fejlődésre.

Kulcsszerepben az informatikai vezetők

Ahogy a technológia, úgy az informatikai vezetők szerepe is ugrásszerűen megnőtt: a korábbi szolgáltató pozícióból üzleti partnerré, ezen túl pedig hajtóerővé válnak. A Deloitte és a Wall Street Journal által végzett közös felmérés szerint a vállalatvezetők 40 százaléka az informatikai vezetőt (CIO) jelölte meg az üzleti stratégia legfőbb motorjának, ami magasabb hányadot tesz ki, mint az összes többi vezető együttesen.

A súlypont eltolódásból fakadóan vitán felül áll, hogy a stratégiaalkotóknak szorosan együtt kell működniük az informatikai vezetőkkel, hogy biztosítható legyen a vállalati stratégiát támogató technológiai háttér, illetve az informatikai vezetők közvetlen ismeretekkel rendelkezzenek a vállalati stratégiáról a napi döntések meghozatala során. Az üzleti és technológiai stratégiák közötti választóvonal elmosódik, az információáramlás elengedhetetlen, az izolált stratégiaalkotás és végrehajtás helyett így az együttműködés kerül a középpontba, melynek sikeréhez hat alappillér került meghatározásra:

Stratégiai fókuszú vezetés. Titulustól függetlenül elengedhetetlen egy erős, C-szintű stratégiai vezető, aki az informatikai vezetővel együttműködve képes a felsővezetés víziójának megvalósítására. A napi akadályokon és kihívásokon felülemelkedve a stratégiai kihívásokat keresi és támogatja az ehhez illeszkedő technológiai döntések meghozatalát.
Technológiai érzékkel rendelkező felsővezetés. Átfogó technológiai ismeretekkel rendelkező vezetői réteg, melynek tagjai értik és ismerik azokat a technológiákat, amelybe a vállalatnak be kell ruháznia a versenyelőny megszerzéséhez. Nem csupán az ismert platformok bevezetését, hanem a kezdeti fázisban levő megoldások tesztelését is támogatják, ugyanakkor képesnek kell lenniük a projekteket alátámasztó feltételezések megkérdőjelezésére is.
Üzleti érzékkel rendelkező technológiai vezetés. Az üzlet-IT együttműködés sikeréhez az informatikai vezetőknek is ismerniük és érteniük kell az üzleti célokat. Stratégiai partnerként kell segíteniük a menedzsmentet az új technológiák kutatásában, a vállalati és technológiai stratégiák illesztésében, amihez a CEO/CSO aktív támogatása is elengedhetetlen.
Jól illeszkedő technológiák és partnerek. Hangsúlyt kell helyezni az előkészítésre és különös gondossággal eljárni a technológiai platformok és a szállítói ökoszisztéma kiválasztásakor, fókuszban tartva a stratégiai megfelelést. Vizsgálni kell a partnerek motivációit, céljait, ezek illeszkedését a vállalati jövőképhez, de mérlegelni kell azt is, hogy az együttműködés az iparági know-how elszívásával konkurenssé teheti-e az adott partnert?
Stratégiai feltételezések meghatározása és azok folyamatos felülvizsgálata. A stratégiaalkotás hátterét alapfeltételezések képezik, melyek helyes meghatározása kritikus fontosságú. Átgondolt, körültekintően választott feltételezésekre szabad csak stratégiát építeni, mert az itt elkövetett hibák aláaknázhatják a stratégia későbbi végrehajtását vagy akadályozhatják a fejlődést.
Agilis finanszírozás. A vállalati stratégia gyors változásaihoz történő alkalmazkodás a pénzügyi tervezés és finanszírozás oldaláról is komoly kihívást jelent. A pénzügyi vezetőknek ügyelniük kell rá, hogy a költségkeretek határozottak és transzparensek legyenek, ugyanakkor indokolt esetben rugalmas átcsoportosítással módosítható legyen a költségvetés.

Egyensúly kell a stabilitás és agilitás között

Az elmúlt évtizedben a technológiai stratégiák kialakítása a korábban megszokott statikus-bináris döntéshozatalhoz képest jóval összetettebbé vált. A gazdaság gyorsulásával és az élénkülő, folyamatosan újuló trendekkel párhuzamosan egyre lényegesebb kérdéssé válik a döntéshozók körében a stratégia rugalmassá tétele. A stratégiaalkotás ugyanakkor természetéből fakadóan hosszútávú gondolkodást igényel – a túl gyorsan és flexibilisen változó célrendszer sem hatékony, nem jelöl ki egyértelműen követhető irányvonalat a vállalat számára. Szükség van bizonyos mértékű stabilitásra az agilitás mellett, így a stabilitás-agilitás közti egyensúly megtalálása lett a stratégiaalkotók egyik legfőbb feladata.

Ezen egyensúly keresése közben egyre inkább felértékelődik a stratégiát formáló technológiai eszközök szerepe, amelyek a humán képességek korlátjain túl lehetővé teszik óriás adathalmazok vizsgálatát, összefüggések keresését, elemzések, szimulációk futtatását. Ehhez már rendelkezésre állnak olyan fejlett platformok, melyek emelt szintű analitikát, automatizációt, mesterséges intelligenciát, gépi tanulást alkalmaznak a jövőbeli forgatókönyvek minél pontosabb szimulációjára. Funkciójukat tekintve három nagy csoportra oszthatók ezek az eszközök:

A stratégiai erők azonosítását támogató megoldások a környezeti trendeket figyelik, a stratégiai feltételezéseket megkérdőjelező vagy megerősítő indikátorokat gyűjtik, elemzik és értékelik, lefedve a társadalmi, politikai, jogi változásokat, a fogyasztói igények és költségstruktúra alakulását.
A stratégiai döntések hatáselemzését támogató megoldások elősegítik a különböző szcenáriók analízisét, potenciális kimenetek tesztelését. A szimulációkon keresztül rálátást nyújtanak lehetséges következményekre, még nem ismert tényezőkre és alternatív stratégiai döntésekre.
A végrehajtást és a kimenetek monitorozását támogató analitikai eszközök figyelik a belső és külső célok teljesülését, információs hátteret biztosítanak a menedzsment számára a döntéshozatalra, a stratégiai elvárásoktól való eltérések kezelésére.

„A módszertanok és megoldások széles választéka azonban nem garantálja önmagában a versenyelőnyt: a siker abból ered, hogy mely eszközöket, hogyan, mikor és milyen céllal alkalmaznak a vállalatok. A haladó stratégiaalkotóknak a vállalat jelenlegi képességein túlra kell tekinteniük, hogy felismerjék a jövőbeli technológiai lehetőségeket és megértsék, hogy ezek hogyan segíthetik sikerhez a vállalatot. Az eszközök támogatást nyújtanak, biztosítják a fejlődés lehetőségét, de nem végzik el a stratégiai vezetők munkáját: a legfontosabb döntések, a fő irányvonalak kijelölése továbbra is az ő felelősségük marad – immáron az informatikai vezetők aktív részvételével”

– emelte ki Szathmáry András.

Related Topics:deloitte felértékelődés felmérés gazdaság informatika IT szerep Tech Trends vezető vizsgálat

Up Next

A hazai startup ökoszisztémáról készít átfogó jelentést a Startup Hungary

Don't Miss

Teljes szerves széntartalom (TOC) mérés kevesebb, mint egy perc alatt

Gazdaság

Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat

Az Otthon Start esetében fontos kérdés, hogy egy ingatlan lakás vagy ház. Igen ám, de ezt nem is olyan könnyű sokszor eldönteni.

Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg ebben bizonytalanság van. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

A mindössze másfél hét múlva induló Otthon Start hitel kapcsán számos olyan ellentmondás, tisztázandó kérdés van még, amin akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e vagy sem a 3 százalékos hitelt. Például nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ingatlant lakásként vagy lakóházként vesz majd figyelembe a bank, miközben ezen múlik, hogy mekkora lehet a maximális vételár. Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg van hasonló bizonytalanság. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

Miért fontos egyáltalán, hogy lakás vagy lakóház egy ingatlan?

Az Otthon Start hitel esetében a maximális vételár lakások esetében 100 millió forint, míg házaknál 150 millió forint a felső határ. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a bank lakásként vagy házként számol-e egy ingatlannal, már csak azért sem, mert Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában bizony a fentebb említett háznak „látszó” lakások többnyire 100 millió forint feletti áron keresnek vevőt.

Miért nehéz eldönteni, hogy egy ingatlan lakás vagy ház?

Elsőre talán furcsának tűnhet, de nem minden esetben egyértelmű, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház. Főleg az újépítésű ingatlanoknál találkozhatunk azzal a megoldással, hogy például egy sorházi ingatlanban több külön bejáratú, saját kerttel rendelkező ingatlan van, de ikerházakból is van bőven az országban. Az ilyen megoldások előnye rendszerint az, hogy így az építési telek jobban beépíthető, ami csökkenti a költségeket.

Hiába azonban a „saját ház” élménye, amennyiben ezeket korábban társasházakká nyilvánították, akkor az úgynevezett albetétesítést követően mindegyik ingatlan külön tulajdoni lapot kapott, amelyen lakásként szerepelnek. Maga a társasházzá nyilvánítás egyébként nem volt hiba, hiszen a tulajdonviszonyokat a lehető legkorrektebb módon ez rendezi, nem véletlen, hogy a társasházi ingatlanok könnyebben eladhatók és hitelezhetők.

Amennyiben egy ugyanilyen ingatlan nem lett társasházzá alakítva, akkor osztatlan közös tulajdonú lakóházként szerepel a tulajdoni lapon. Alapvetően ez sem jelent komoly problémát, amennyiben készült a tulajdonosok által aláírt, vázrajzot is mellékelő használati megállapodás, amelyben a felek lefektették a közös tulajdonú ingatlan használatának szabályait, elsősorban a területet illetően.

A tulajdoni lap alapján azok az ingatlanok is háznak számíthatnak majd az Otthon Start hitelnél, ahol úgynevezett épületkiemelés, amire az új Ptk. ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a földterület és a rajta álló épület vagy épületek külön ingatlanként kerülnek nyilvántartásba. Ennek köszöngetően a tulajdoni lapon lakóház szerepel majd.

A közös telken álló egyes épületek ebben az esetben önálló ingatlanként saját tulajdoni lapon, lakóházként kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonosok pedig használati joggal rendelkeznek a közös, ugyancsak külön tulajdoni lappal rendelkező telken.

Van még egy csavar, ami tovább bonyolítja a helyzetet

Egy dolog a tulajdoni lap, az ugyanis a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet maga is definiálja a lakás és az egylakásos lakóház fogalmát, ami nem minden esetben egyezik a tulajdoni lap tartalmával.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy akár egy társasházzá nyilvánított, saját tulajdoni lappal rendelkező lakás is lehet egylakásos lakóépület, amennyiben például a terepszintről saját bejárattal rendelkezik, valamint önálló tető- és épületszerkezete van.

Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok végül a tulajdoni lap, vagy a CSOK Plusz rendelet alapján határozzák majd meg, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház? Nagy ezzel kapcsolatban a bizonytalanság, pedig a CSOK Plusz kapcsán is felmerült már a probléma. Csak itt nem a maximális vételár miatt volt lényeges, hogy lakás vagy ház egy ingatlan, hanem az elvárt minimális alapterület miatt.

Mindenesetre, amíg nem tisztázódik a helyzet, addig életveszélyes hamarjában lefoglalózni egy 100 millió forint feletti vételárú ingatlant, ahol kérdéses, hogy végül lakásként vagy házként számolnak vele a bankok. Persze jó esély van arra, hogy a bankok végül a CSOK Pluszhoz hasonlóan, a rendeletben található definíció alapján döntenek majd, ám az óvatosság nem árt.

Még akkor is érdemes kivárni, ha valaki attól tart, hogy szeptemberben ugrásszerűen megemelkedhetnek esetleg az árak. Amennyiben ugyanis a vevő végül nem kapja meg rá az Otthon Start hitelt, emiatt pedig meghiúsul a szerződéskötés, akkor akár el is veszítheti a kifizetett foglaló összegét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel

Induláskor közel negyedével alacsonyabb törlesztőrészlete lesz a 3 százalékos Otthon Start hitelnek, mint a legjobb piaci ajánlatnak – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.

Gergely Péter, a portál pénzügyi szakértője szerint még egy extrém, 20 százalékos ingatlanár-emelkedés esetén is legalább 10 százalékos előny marad az adósoknál, ami több millió forintos megtakarítást jelent a futamidő végére.

A lakáshitel piacon jelenleg elérhető egyik legfontosabb újdonság a szeptembertől induló, legfeljebb évi 3 százalékos kamatozású Otthon Start hitel költségelőnye még komoly ingatlanár-emelkedés mellett is jelentős marad a piaci konstrukciókhoz képest – derül ki a BiztosDöntés.hu friss elemzéséből.

Negyedével olcsóbb az Otthon Start törlesztője

A portál szerint a támogatott konstrukció törlesztőrészlete induláskor csaknem negyedével (24,2%-kal) alacsonyabb lesz, mint a piacon – 600 ezer forint nettó jövedelemmel, 20 éves futamidőre – most elérhető legkedvezőbb ajánlaté.

6,18 százalékos kamattal és 6,47 százalékos THM-mel (teljes hiteldíj-mutató) igényelhető jelenleg a Gránit Bank piaci lakáshitele. Nem sokkal marad el ettől a MagNet Bank 6,3 százalékos (THM: 6,74%) és a CIB Bank 6,49 százalékos kamatú (THM: 6,8%) ajánlata, de 7 százalékos THM alatt kínál lakáshitelt az Erste Bank (6,92%) és az MBH Bank (6,95%) is.

A BiztosDöntés.hu számításainak alapjául egy 40 millió forintos hitel szolgált, amelyet piaci alapon jelenleg 292 800 forintos havi törlesztővel lehet felvenni 20 éves futamidőre. Ezzel szemben ugyanekkora összegű Otthon Start hitel havi törlesztése mindössze 221 900 forint körül alakul majd.

Ez a különbség egyértelműen mutatja, hogy a kedvezményes kamatozás komoly könnyebbséget jelent az adósok számára – emelte ki Gergely Péter, hozzátéve: a 20 éves futamidő alatt 17 millió forintot, a teljes visszafizetendő összeg közel negyedét tudják megspórolni azok, akik jogosultak az Otthon Start felvételére.

Az árrobbanást modellező forgatókönyvek pedig azt mutatják, hogy még a piaci vélemények szerint egyáltalán nem várható, 20 százalékos ingatlanár-drágulás esetén is megmarad az Otthon Start versenyelőnye – mondta Gergely Péter.

A szakember szerint a 40 millió forintos 3 százalékos hitelhez legalább 443 800 forintos nettó havi jövedelem szükséges, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által júniusban mért 483 ezer forintos nettó átlagbérből bőven kigazdálkodható.

Ugyanez a piaci hitel esetében már 585 600 forintos jövedelmet igényelne, vagyis ekkora hitelösszeget az adósságfék szabályok miatt a magyar átlagkeresettel nem is lehetne igénybe venni, hiszen az MNB előírása szerint 600 ezer forint alatti nettó kereset esetén a törlesztés nem haladhatja meg a jövedelem 50 százalékát, míg 600 ezer forinttól annak 60 százalékát.

Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy a nettó átlagkeresettel 20 éves futamidőre jelenleg maximum 33,8 millió forint értékű piaci kamatozású hitelt tudunk felvenni.

Ilyen hatása lehet egy masszív drágulásnak

A pénzügyi szakértő szerint a különbség nem tűnik el akkor sem, ha azt feltételezzük, hogy a kedvezményes konstrukció megjelenése miatt az ingatlanárak emelkedni fognak.

Egy 10 százalékos ingatlanár-emelkedés esetén a hitelösszeg 44 millió forintra nőne, ekkor a havi törlesztő 244 100 forintra emelkedne, de még így is közel 50 ezer forinttal alacsonyabb maradna, mint a 40 milliós piaci hitel induló részlete. A szükséges nettó jövedelem pedig 488 200 forintra nőne, ami csak kicsivel haladja meg az átlagbért. Ezzel a 24 százalékos törlesztőrészlet-előny 17 százalékra redukálódna a piaci hitelhez képest.

Hasonlóan tetemes törlesztőrészlet-előny maradna 15 százalékos drágulás esetén is: az így szükséges 46 milliós hitelt havi 255 100 forintos törlesztőrészlet vállalással lehet majd felvenni, amihez 510 200 forintos minimálisan szükséges nettó jövedelem szükséges. Ugyanakkor ez az összeg még így is 13 százalékkal kisebb annál, mintha piaci hitelt venne fel valaki, ami a 20 éves futamidő alatt 9 millió forintos megtakarítást eredményezne.

A legszélsőségesebb, 20 százalékos ingatlanár-drágulást feltételező forgatókönyv szerint a 48 millió forintos hitel havi részlete 266 200 forint lenne, azaz a 40 millió forintos piaci hitelhez képest még ekkor is mintegy 10 százalékkal alacsonyabb maradna a terhelés.

A 48 milliós kölcsön felvételéhez szükséges nettó jövedelem 532 400 forint, amely ugyanakkor már a 483 ezer forintos átlagbér 110 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy bár valamelyest túlnyúl az átlagjövedelmen, de a piaci konstrukciókhoz képest még mindig jóval szélesebb kör számára biztosítaná a kedvezményes hitel elérhetőségét.

Arról nem is beszélve, hogy a havi törlesztőrészlet még a 20 százalékkal megugró hitelösszeg ellenére is csaknem 10 százalékkal kisebb lenne, így a teljes futamidő alatt több, mint 6,4 millió forintot hagyna az ügyfelek zsebében.

Összegzés

A számok egyértelműen mutatják, hogy a 3 százalékos hitel előnye nem csupán elméleti, hanem a gyakorlatban is fennmarad, még akkor is, ha az ingatlanárak rövid időn belül a piac által nem várt, extrém mértékben emelkednének – hangsúlyozta Gergely Péter.

A megtakarítás kézzelfogható: induláskor közel 25 százalékkal olcsóbb a 3 százalékos konstrukció, és még a legkedvezőtlenebb forgatókönyvben is legalább 10 százalékos árelőnyt biztosít az adósoknak. Ez nemcsak havi szinten, hanem a futamidő végén is több millió forintos különbséget jelent a háztartások pénztárcájában.

A BiztosDöntés.hu elemzése arra is rávilágít, hogy mivel a piaci hitelekhez szükséges jövedelmi szint sokak számára elérhetetlen, így a 3 százalékos Otthon Start hitel valójában nemcsak olcsóbb, de szélesebb kör számára nyitja meg a lakáshoz jutás lehetőségét.

Gergely Péter szerint mindez különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben, amikor a lakásárak magas szinten stabilizálódtak, így épp az első saját otthonhoz jutni szándékozók számára vált közel elérhetetlenné az új lakás álma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Sokkoló fordulat az online bankkártyás vásárlásokban

Meglepő fordulat előtt állhat a magyar online kiskereskedelem: a külföldi webáruházaknál bankkártyával elköltött összegek az idei második negyedévben már meghaladhatták a hazai webshopok forgalmát.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint azonban a Temu berobbanása mellett olyan tényezők is torzítják az online bankkártyás kiskereskedelmi képet, mint az online vásárlásnak számító Revolut-feltöltések, valamint több, hazainak hitt, valójában külföldi üzemeltetésű webáruház bővülő forgalma.

Drasztikusan megugrott a külföldi webshopokban történő bankkártyás fizetések aránya – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az elmúlt két évben a külföldi bankkártyás tranzakciók száma több mint 50 százalékkal növekedett: míg 2023 első negyedévében nem érte el a 30 millió darabot az ilyen fizetések száma, addig 2025 első három hónapjában 45,2 millió fizetés történt külföldi online kereskedőknél.

Eközben a hazai fenntartású webshopokban a vásárlások darabszáma 46,1 millióról csak 53,9 millióra növekedett, ami kevesebb mint 17 százalékos bővülést jelent. Éves összevetésben a hazai online kereskedőknél végzett bankkártyás tranzakciók növekedése mindössze 6 százalékos volt, szemben a külföldi online kereskedők bankkártyás forgalmának 21 százalékot meghaladó bővülésével.

Jöhet a trónfosztás!

Gergely Péter szerint ennél látványosabb növekedést láthatunk a bankkártyás költések értékében. Itt mindössze egy év alatt a hazai webshopokban történő költés közel 20 százalékkal 1 039 milliárd forintra emelkedett, ám eközben a külföldi online fizetési helyeken elköltött összeg egyetlen év alatt közel kétharmadával 1 013 milliárd forint fölé emelkedett.

Mindez azt jelenti, hogy egyetlen év alatt az online bankkártyás kereskedelemben a hazai webshopokban történő bankkártyás fizetések aránya 59,2 százalékról 54,4 százalékra csökkent, míg az elköltött összeg tekintetében a hazai online kereskedelmi forgalom részesedése közel 62 százalékról 50,6 százalékra zsugorodott.

A Temu hajtja az online vásárlásokat

Gergely Péter szerint elsősorban a Temu hihetetlen áttörésének köszönhetően az idei második negyedévben jó eséllyel megtörtént a trónfosztás is, azaz a külföldi online bankkártyás költések összege meghaladhatta a hazai online kiskereskedelemben történő bankkártyás fizetések összegét.

A PWC évről-évre elkészített online kiskereskedelmi jelentése szerint 2024-ben a magyar e-kereskedelmi piac 330 milliárd forinttal nőtt, ebből a bővülésből egyedül a Temu 36 százalékot, 120 milliárd forintot hasított ki.

A bankkártyás statisztikákban a hazai online kiskereskedelem végnapjait és a Temu abszolút uralmát vizionálók számára ugyanakkor Gergely Péter több fontos magyarázattal is szolgál. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint fontos látni azt, hogy ebben az adatban nem csak a külföldi webshopokban történő online fizetések szerepelnek, hanem azok a tranzakciók is, amelyek során olyan kereskedőknél fizetünk, amelyeket magyarnak hiszünk, a valóságban ugyanakkor külföldi kereskedőről van szó, ahol a bankkártya elfogadás is külföldön történik.

A legismertebb „hazai” webshopok közül az Alza, az eMAG, de még a kifli.hu is külföldi online kereskedőnek számít – így a náluk történő bankkártyás fizetés is külhoni költésként kerül be a statisztikába.

A másik fontos tételt a BiztosDöntés.hu szakértője szerint azok az összegek jelentik, amelyekkel a bankkártya tulajdonosok a Revolut számláikat töltik fel. A legtöbb pénzintézetnél ugyanis ezek a tranzakciók online bankkártyás fizetésnek minősülnek, amelyet külföldi elfogadónál – esetünkben a Revolut litván leányvállalatánál – „költenek el” az ügyfelek.

A megoldással a magyar költségvetésen kívül mindenki jól jár: miután bankkártyás vásárlásként történik a keretfeltöltés, az ügyfél számára a tranzakció ingyenes, ráadásul a megmozgatott összegre nem terhelődik tranzakciós illeték sem – leszámítva a kibocsátott kártyák után a Revolut által befizetett évi 500 forintos tranzakciós illeték.

Az átlagos kosárérték is magasabb a külföldi webshopokban

Azt, hogy mennyire torzítja el a hazai bankkártyás online kiskereskedelem adatait a hazánkban egyre előrébb törő Revolut, Gergely Péter szerint csak becsülni lehet. A PWC már említett felmérése szerint a Temu vásárlások átlagos kosárértéke idén tavasszal 13,7 ezer forint volt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankkártya statisztikái szerint ugyanakkor a külföldi online kereskedőknél az egy fizetésre jutó átlagos tranzakciós érték közel 10 ezer forinttal magasabb, 22,4 ezer forint volt. Ez több, mint 36 százalékkal haladja meg a 2024 első negyedévi 16,4 ezer forintos átlagos kosárérték. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az is beszédes, hogy eközben a hazai webshopokban átlagosan továbbra is 20 ezer forint alatt költ a magyar egy-egy vásárlás esetén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!