Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Mazars: Nem olyan szépek az új SZÉP-kártya szabályok

Fél évig maradnak a megemelt limitek, de 2021-ben szakképzési hozzájárulás is terheli a juttatásokat

További fél évig lehet élni a megemelt SZÉP-kártya limitek és a szociális hozzájárulási (szocho) adómentesség adta lehetőséggel, viszont a cafeteria-juttatásokat januártól szakképzési hozzájárulás, júliustól pedig szocho is terheli.

A Mazars szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat az első és második félévben alkalmazandó új szabályokról.

Az új év első heteiben a munkáltatók szokás szerint nyilatkoztatják munkavállalóikat cafeteria-keretük felhasználásáról, ami idén is kihívásokkal jár, hiszen újabb – igencsak vagy kevésbé kedvező – szabályoknak kell megfelelni.

„Egyfelől jó hír, hogy még fél évig érvényes a megemelt SZÉP-kártya limitek és a szociális hozzájárulási adómentessége, ám épp ez az átmeneti jelleg több kérdést is felvet. Másrészt bombaként robbant a rossz hír, hogy idén a megszokott cafeteria-juttatásokat szakképzési hozzájárulás is terheli.”

foglalta össze dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

1.    További fél évig megemelt SZÉP-kártya limitek

Tekintettel a koronavírus helyzetre, 2020-ban – előbb átmenetileg, majd az év végéig – megemelték a SZÉP-kártya rekreációs keretösszegét és az egyes alszámlák értékhatárát, majd a pandémia második hulláma miatt a kedvező szabályok érvényességét ismét meghosszabbították. Így 2021. január 1-je és június 30-a között a magasabb összeghatárok alapulvételével utalhat a munkáltató, és a béren kívüli juttatások utáni szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetni.

Az új szabályok alapján 2021-ben a SZÉP-kártyára az alábbi összeghatárokat betartva béren kívüli juttatásként, azokat meghaladóan pedig egyes meghatározott juttatásként, magasabb adóteher mellett lehet feltölteni az adott időszakban.

2021. január 1 – december 31. június 30-ig július 1-től
Rekreációs keretösszeg (éves, Ft) 800 000* 450 000**
Alszámla-limitek Szálláshely 400 000 225 000
Vendéglátás 265 000 150 000
Szabadidő 135 000 75 000
*Költségvetési szerv munkáltató esetén ez évi 400 000 forint.
**Minden munkáltató esetében, egységesen.

A NAV tájékoztatása szerint a SZÉP-kártya adókötelezettségét a kifizetés pillanatában hatályos szabályok alapján kell elbírálni. Tehát 2021. június 30-ig a megemelt kereteket, míg az azt követően adott juttatásokra az alacsonyabb összeghatárokat kell alkalmazni. Íme néhány szemléltető példa a gyakorlati alkalmazásra:

  • Az első félévben minden munkavállaló jogosult a megemelt értékhatár(ok)ig történő utalásra, így június 30-ig kedvező adózás mellett akár 800 ezer forint kerülhet SZÉP-kártyájára, és a második félévben (egész évben fennálló munkaviszony esetén) sem keletkezik további adókötelezettsége.
  • A II. félévben teljesített juttatásoknál figyelembe kell venni az első féléves utalásokat is. Ha a dolgozó június 30-ig kimerítette valamely II. féléves – 450 ezer forintos – limitjét, vagy többet töltöttek fel a SZÉP-kártyájára, vagy valamelyik alszámla egyedi plafonját elérték, úgy július 1-jétől béren kívüli juttatásként már nem, csak egyes meghatározott juttatásként számolható el a feltöltés.
  • Ha a munkaviszony év közben megszűnik, úgy a jogviszony utolsó napján aktuális rekreációs keretösszeget (800 ezer vagy 450 ezer forint) arányosítani kell a munkaviszony napjaira. Az arányos értékhatár felett teljesített összes SZÉP-kártya feltöltés egyes meghatározott juttatássá válik, amivel a vonatkozó adókat a kilépés hónapjában kell elszámolni – az I. félévben esedékes juttatásnál a Vmtv., a II.-ban az szja-törvény rendelkezései érvényesek (önellenőrzést nem kell beadni).

A NAV jó néhány probléma tekintetében eloszlatta a ködöt, azonban bőven maradtak nyitott kérdések is. A változó értékhatárok miatt többlet-adminisztráció keletkezhet, de gondot okozhatnak azok a kilépő dolgozók is, akik több munkáltatótól kaptak SZÉP-kártya juttatást az adóévben (utóbbi esetén a juttatott összegek összeadódnak).

2.    2021-ben szakképzési hozzájárulás a SZÉP-kártyán is

Január 1-jével úgy változott a szakképzési hozzájárulás alapja, hogy az megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával. Ez annyit tesz, hogy az egyes meghatározott juttatásokat (pl. a reprezentációs kiadásokat, a csekély értékű ajándékot vagy a SZÉP-kártya összeghatárok feletti feltöltését), és a béren kívüli juttatásokat is terheli a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás 2021-ben.

„Az új szabályokat olvasva könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy 2021 első felében a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni a béren kívüli juttatások után. Bár több értelmezés is lehetséges, a hivatalos álláspontból és az új szabályok szövegezéséből az vezethető le, hogy már 2021. január 1-jétől fennáll a szakképzési hozzájárulás fizetési-kötelezettség a béren kívüli juttatások után is. Véleményünk szerint az a biztonságos eljárás, ha – ezzel ellentétes hivatalos állásfoglalás vagy jogszabálymódosítás elfogadásáig – a szakképzési hozzájárulást a munkáltatók megfizetik.”

– tanácsolta a Mazars adóigazgatója.

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss