Gazdaság

Mit tanulhatunk a válságban is növekedő vállalkozásoktól?

Digitalizációval és átszervezéssel sok esetben áthidalhatóak a piaci bizonytalanságok

Világszerte több mint 2300 vállalkozó és cégvezető mondta el, miként kezeli a járvány nyomán kialakult válsághelyzetet.

Akiknek 2020-ban is stabil maradt a működése, vagy növekedni tudtak, azok jellemzően ügyesen szervezték át felszabaduló kapacitásaikat, és meglépték a már régóta esedékes fejlesztéseket, például a digitalizáció terén.

Az általunk ismert világ tavaly tavasszal gyökeresen változott meg, a Covid-19 járvány soha nem látott kihívások elé állította a létező összes vállalatot, függetlenül azok méretétől. De a kis- és középvállalkozások vezetői kreatív emberek, akiket túlélésre programoztak, és akik ilyenkor is kitalálni, újítani, alkotni akarnak. Egy nemrég megjelent tanulmányban őket kérdezték arról, miként navigálják cégüket át e kihívásokkal teli időszakon, és hogyan készülnek fel a jövőre.

A folyamatos innovációit a piaci trendek mentén megvalósító Salesforce negyedik éve adja ki a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó trendriportját. A legutóbbi elemzésből többek között az is kiderül, hogyan változtak a cégvezetők céljai a pandémia alatt, hogy a digitális átállás mekkora rugalmasságot igényel a részükről, és hogy a döntéshozók hogyan tervezik a felépülést, majd a növekedést a Covid-19 utáni időkben. Lássuk, a válaszok alapján, melyek azok a fő trendek a világban, amelyeket a Magyarországon működő társaságok több mint 99%-át adó kis- és középvállalkozásoknak is érdemes megfontolni!

A kkv-k prioritása az ügyfélmegtartás

Jellemzően azok a vállalkozások tudták elkerülni a recessziót 2020 első három negyedévében, ahol rugalmassággal, az ügyfélkapcsolatok elmélyítésével, valamint a partnereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésével tették szorosabbá ügyfélkapcsolataikat. A prosperáló cégek 49, míg a stagnáló vállalkozások 41%-a mondta azt, hogy nagyobb mozgásteret adnak az ügyfeleiknek, például kibővített fizetési vagy áruvisszaváltási szabályzattal. Miért fontos ez? A kkv vezetők közel fele (48%) nyilatkozta, hogy a legnagyobb kihívás most a cég életében az új ügyfelek megszerzése.

Még mindig pozitív a jövőképe a kkv-knak, de már csökken az optimizmus

A pandémia előtti kihívások (ügyfélszerzés, tőkésítés) mellett a cégvezetőknek most olyan új elvárásoknak is meg kell felelni, mint a cégműködés felülvizsgálata, a járványügyi rendeletek betartása vagy a megfelelés az olyan megszaporodó ügyféligényeknek, mint például az azonnali online rendelkezésre állás. Ennek ellenére augusztusban a válaszadók 72%-a nyilatkozta, hogy optimistán tekint a jövőbe – igaz, ez az arány márciusban még 80% volt.

„Érthető, ha a kkv szektor egészét átfogó felmérésekben összességében az optimisták vannak többségben, hiszen a járvány okozta válság sajátossága, hogy nem általánosságban sújt mindenkit egy kicsit, hanem egy szűk réteget nagyon. Ráadásul a második hullám gazdasági hatásai mérsékeltebbek, például a feldolgozóiparban nyoma sincs a tavaszi sokknak, így tényleg nagyon koncentráltan érint súlyosan néhány ágazatot, úgy mint turizmus, vendéglátás – kommentálja a kutatás eredményeit Madár István, a Portfolio vezető elemzője. – Az általános optimizmus mögött azonban nem csak néhány szereplő komoly problémája sejlik fel, de a gazdasági helyzetértékelés időben hullámzó alakulása rávilágít arra is, hogy a kkv szektor sokkal érzékenyebben, hektikusabban reagál a járvány alakulására.”

Tehát az, hogy lesz-e harmadik hullám 2021-ben, hogy mikor szűnnek meg a korlátozások, vagy hogy milyen válaszlépésekkel reagál a gazdasági folyamatokra a szektor, az nagyban befolyásolhatja az ide tartozó vállalkozások kilátásait.

A technológia adta lehetőségek hatékony kihasználásával lehet kitűnni

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben a gyorsan változó környezetben azok a kkv vezetők tudják mozgásban tartani a cégüket, akik bátran integrálják a technológiai lehetőségeket, például új, digitális korszakot tudnak nyitni az ügyfelekkel történő kapcsolattartásban.

„Az emelkedő pályán lévő vállalkozások egyre szívesebben vezetnek be automatizált ügyfélkezelést (CRM), alkalmaznak ügyfélkiszolgáló és email marketing szoftvereket”

– állítja Bükkösy Ádám a tanulmányt megrendelő Salesforce regionális értékesítési igazgatója, aki szerint az iparspecifikus, cégre szabott IT és technológiai megoldásokkal nemcsak a sales, a marketing és az ügyfélkezelés terén maximalizálhatók a folyamatok, de a back office frontján is.

A lendületben lévő kkv-k felkészülnek a következő krízisre is

Bár a cégvezetők legfőbb szempontja a járvány miatti forgalomkiesés ledolgozása, sokan elkezdtek figyelni arra is, hogy a kiszámíthatatlan jövő miatt egy sokkal rugalmasabb cégszerkezetet alakítsanak ki.

„Ennek érdekében három kulcsfontosságú területet terveznek digitalizálni: az ügyfélkezelést, a munkafolyamatokat és a belső kommunikációt – mondja Kellényi István az üzleti automatizációval foglalkozó IT tanácsadó BitMist alapítója. – A marketing team által végzett feladatok a cégek nagy részénél akár 70%-ban automatizálhatóak lennének. Ennek eredményeként valós adatok által válik elérhetővé és riportolhatóvá a marketing kiadások megtérülése, ami nagyban segíti a költséghatékonyságot, és akár azonnali beavatkozást tesz lehetővé. Aki előbb teszi meg az elengedhetetlen első lépéseket a digitális átszervezésben, az előnybe fog kerülni a versenytársaihoz képest.”

Az effajta hatékonyágnövelés teremti meg a lehetőséget azokra az átszervezésekre is, amelyekkel megtartható lenne a jelenlegi munkaerőállomány egy olyan időszakban, amikor – a felmérés szerint – a cégvezetők 25%-a fontolgatja a leépítést. A válaszokból kitűnik, hogy azok tudtak előre lépni a válság alatt, és akár meg is többszörözni a bevételüket, akik nem a költség optimalizálást tűzték ki rövid távú célként, hanem a produktivitás növelését, az ebből fakadó kihívásokat pedig a digitalizáció eszközeivel oldották meg. Sokan számoltak be az üzletfejlesztés egyéb, nemvárt előnyeiről is: ilyen gyakori példa, amikor a vállalkozást akarták digitálisan elérhetővé tenni az ügyfelek számára, de az átszervezés nyomán a cég vezetésének lehetősége nyílt arra is, hogy a távmunkára kényszerülő alkalmazottak munkafolyamatait is átláthatóvá, követhetővé tették az új technológiák segítségével.

Related Topics:automatizált covid-19 crm felkészülés kkv növekedés tanulás tanulság ügyfélkezelés válság

Up Next

7 mód, ahogyan a kártevők bejuthatnak az eszközeinkbe

Don't Miss

Szegeden nyitotta meg legújabb üzletét a DIGI

Gazdaság

Látványosan nőtt a lakások energiahatákonysága

Az elmúlt évek épületenergetikai fejlesztései egyértelműen megmutatkoznak, csökkent a lakóingatlanok CO₂-kibocsátása, miközben nőtt a megújuló energia aránya – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Magyarország Holding központi leányvállalatához tartozó OC Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója, aki elmondta: a javulás már nem az új építésű, hanem egyre inkább a felújított ingatlanoknak tudható be.

Az Otthon Centrum hálózatában 2025-ben készült hiteles energetikai tanúsítványokat összegző Energetikai Iránytű adatai alapján több fontos változás rajzolódott ki az ingatlanpiacon. A vizsgált lakóingatlanok átlagos fajlagos CO₂-kibocsátása jelentősen csökkent – 58,34 Kg/m2a értékről 29,83 Kg/m2a értékre –, valamint emelkedett a megújuló energia részaránya. A változás különösen figyelemre méltó, mert már nem kizárólag az új építésű ingatlanoknak köszönhető: a felújított, korszerűsített lakások egyre nagyobb arányban járulnak hozzá az energetikai mutatók javulásához – ismertette az OC Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a trendfordulót.

„A rossz energetikájú ingatlan ma már egyre kevésbé alkualap, sokkal inkább probléma”

– összegezte a változást Tóth Csaba, aki megjegyezte: az energiahatékonyság a korábbinál sokkal meghatározóbb szempont az ingatlanok értékelésében.

A javuló trend hátterében több tényező együttes hatása áll. Az elmúlt években egyre több olyan ingatlan jelent meg a piacon, amelyet a 2022-es rezsiszabályok változása után korszerűsítettek. Ezeknél gyakori megoldás volt a hőszivattyúk vagy napelemes rendszerek utólagos telepítése. Bár ezek sok esetben kiegészítő funkciót töltenek be, az energetikai mutatókban már jelentős javulást idéztek elő. Másrészt az állami és támogatott épületenergetikai programok is érezhető hatást gyakoroltak a piacra. A kedvezőbb feltételekkel elérhető pályázatok ösztönzik a felújításokat, miközben a támogatások feltételeként hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni az energiamegtakarítás meglétét és mértékét.

A korszerűsítések hatása a hőszigeteltség javulásában is megmutatkozott: a vizsgált ingatlanok átlagos hővesztesége csökkent. Kiemelendő, hogy mindez nem az ingatlanállomány megújulásából, nem az új építésű ingatlanok számának növekedéséből fakad, hiszen az épületek átlagéletkora nem változott számottevően. A javulás elsősorban a meglévő lakások felújításának tudható be.

A piaci hatások is egyre egyértelműbbek. Az energetikailag korszerűbb ingatlanok növekvő aránya fokozatosan emeli a vásárlói elvárásokat. Ennek következtében azok az ingatlanok, amelyeket nem újítottak fel, egyre inkább versenyhátrányba kerülnek a kínálati piacon.

„Az energiahatékonyság a korábbinál meghatározóbb szempont, a lokáció és a négyzetméterár mellett ez a mutató is számottevően befolyásolja a vásárlót a döntésben”

– szögezte le a szakember.

Tóth Csaba kiemelte, az új építésű lakások piacán ugyancsak jelentős változást mért az OCS: a korábban domináns földgázalapú fűtési rendszereket fokozatosan felváltják a megújuló energiára épülő megoldások, elsősorban a hőszivattyúk. Ezt a folyamatot egy 2023-as jogszabályváltozás indította el, amely szigorította az energetikai követelményeket, és gyakorlatilag kiszorította a földgázt az elsődleges hőtermelésből az új építések esetében. A változás hatása a kivitelezési idők miatt az elmúlt időszakban vált jól láthatóvá.

A szabályozási környezet átalakulása egy másik trendet is erősít: a nagyobb (akár több száz lakásos) lakóparkok esetében – ahol a műszaki feltételek adottak – egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi távhőrendszerek. Ennek egyik oka, hogy a nagyteljesítményű hőszivattyúk beruházási költsége továbbra is jelentős, így a fejlesztők számára sok esetben gazdaságosabb megoldást jelent a távhőhöz való csatlakozás, élvezve annak minden előnyét. Ez a folyamat ráadásul a távhőszolgáltatók számára is kedvező, hiszen új fogyasztók bevonásával, relatíve alacsony hálózatfejlesztési igény mellett javíthatják rendszereik kihasználtságát és gazdaságosságát.

Tóth Csaba kijelentette, az energiahatékonyság terén megtett első lépések dicséretesek, de van még hova fejlődni:

„Bár az elmúlt évek intézkedései és beruházásai már kézzelfogható eredményeket hoztak, az ingatlanállomány energetikai állapota még jelentős fejlesztési potenciált rejt. A folyamat ráadásul önmagát is erősíti: a javuló mutatók és a növekvő vásárlói elvárások együtt gyorsíthatják a lakásállomány további korszerűsítését.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az autópiac átrendeződik: elektromos hullám, kínai offenzíva és az olajár-sokk formálja 2026-ot

A Használtautó.hu friss piaci elemzése szerint a hazai használtautó-piac egy évtizedes átrendeződés küszöbén áll. Miközben 2025-ben kiegyensúlyozottan működött a piac, 2026 elejére három egymást erősítő trend erősödött meg: az elektromos autók tömeges megjelenése a használt kínálatban, a kínai gyártók gyors térnyerése, és a Hormuzi-szoros válságának hatása az üzemanyagárakra. A következő 2-3 évet várhatóan nem a volumenek növekedése, hanem a piac szerkezetének átalakulása fogja meghatározni.

Stabil alap, változó szerkezet

A használtautó-piac 2025-ben kiegyensúlyozott képet mutatott: közel 700 ezer tulajdonosváltás történt, ami 2,8%-os növekedést jelentett, miközben a Használtautó.hu-n mért érdeklődések* száma 4,95 millióra emelkedett (+2,7%), és a kínálat volumene gyakorlatilag változatlan maradt.

Az átlagos vételár 5,13 millió forintra nőtt (+7,4%), de ezzel párhuzamosan a kínálat minősége is javult: csökkent az átlagéletkor (12,93-ről 12,87 évre) és a futásteljesítmény is (179 300-ról 177 581 kilométerre). A piac lassan, de egyértelműen fiatalodik és magasabb értékű modellek irányába tolódik.

Az elektromos és hibrid modellek iránti érdeklődés együttesen több mint 123 ezerrel nőtt, gyakorlatilag lefedve a teljes piaci növekményt. Az elektromos modelleknél +44,5%, a hibrideknél +20,8% volt a bővülés, miközben a dízel iránti érdeklődés tovább csökkent (-2%) és a benzines modellek iránti kereslet változatlan maradt (+1,7%).

EV cunami: a céges autók megérkeznek a használt piacra

A globális trend egyre jobban érezhető a hazai piacon is. Az Egyesült Államokban 2026-ban több mint 300 ezer lízingből visszatérő elektromos autó jelenik meg a piacon ami egy év alatt 200%-os növekedést jelent. Európában a vállalati flották elektrifikációja termeli ki a 3-5 éves, alacsony futásteljesítményű ex-lease EV-ket, amelyek egyre nagyobb számban Kelet-Európa felé is áramlanak.

A Használtautó.hu adatai alapján ez a trend már Magyarországon is látható: 2026 februárjában az elektromos hirdetések száma 33,8%-kal nőtt éves alapon, az érdeklődés 20,9%-kal emelkedett.

Az elektromos és hibrid autók átlagára közben gyakorlatilag konvergált: az EV-k 10,6 millió, a hibridek 11 millió forint körül állnak – mindössze 412 ezer forint a különbség. Az alternatív hajtások ezzel árban is közvetlen versenytársai lettek egymásnak.

Kínai márkák: olcsó alternatíva helyett közvetlen versenytárs

A kínai gyártók térnyerése 2026 elején felgyorsult. A Használtautó.hu adatai szerint 8 kínai márka szerepel a legkeresettebb modellek top 20-as listáján. Az Omoda például 2024 végi piacra lépése után két hónap alatt a top 10-be került.

A kínai modellek pozicionálása egyértelműen változott: az árak 6,8 és 21,9 millió forint között szóródnak, közvetlenül versenyezve a Suzuki, Kia, Nissan és Toyota modelljeivel.

A hagyományos gyártók ennek megfelelően reagálnak: egyre gyakoribbak az importőri árakciók és kedvezményes finanszírozási kampányok, a Suzuki aktívan a céges vásárlók felé fordul, a Volkswagen Polo pedig a legolcsóbb új autóvá vált. A Toyota pozíciója továbbra is megingathatatlan, a BMW és Mercedes stabil prémium jelenléttel bír.

Az olajár-sokk közvetlen hatása a keresletre

A Hormuzi-szoros válsága új kockázati tényezőt hozott a piacra. A Brent olajár január óta mintegy 65%-ot emelkedett, a csúcson meghaladta a 112 dollárt hordónként. Magyarországon a bevezetett 595 Ft/l-es védett ár nélkül a piaci üzemanyagár 680 Ft/l felett járna.

A nemzetközi elemzések szerint elhúzódó konfliktus esetén 120–150 dolláros olajár sem kizárt, ami a kutatások alapján közvetlenül érinti az autóvásárlási döntéseket: ha a háztartások 15-20%-kal többet költenek üzemanyagra, az autóvásárlás az első kiadások közé tartozik, amit elhalasztanak. Ezzel párhuzamosan a forint gyengülése és az emelkedő szállítási költségek az importautók árát is emelik, miközben a jelenlegi 10-18%-os autóhitel-kamatok mellett a finanszírozási környezet sem javul.

“A számok azt mutatják, hogy a piac nem egyszerűen növekszik – hanem átrendeződik. Az elektromos autók árkonvergenciája, a kínai márkák gyors piacra lépése és a geopolitikai feszültségek együttesen olyan környezetet teremtenek, ahol a következő 2-3 év alapvetően más lesz, mint az elmúlt évtized. A Használtautó.hu adatai közel 5 millió éves érdeklődéssel lefedik a teljes magyar piacot – ami nálunk látszik, az nem minta, hanem gyakorlatilag maga a piac“

– mondta Koralewsky Márk, a használtautó.hu vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kutatás: Túlterheltek és időhiányban szenvednek a magyar női vállalkozók és vezetők

Túlterheltség, folyamatos jelenlét és krónikus időhiány – röviden így jellemezhetőek a hazai nő vállalkozók, valamint vezető beosztásban dolgozó nők mindennapjai – derül ki a Számlázz.hu legújabb felméréséből.

Leginkább a 30-39 évesek érzik magukat hajszoltnak, de a többi korosztály sincs jobb helyzetben: az összes válaszadó 76%-a érzi úgy, hogy időnyomásban él. Ellenben a jövedelmével a többség nagyjából elégedett.

Reprezentatív felmérést készített a Számlázz.hu. Az egyik legjelentősebb hazai fintech cég arra volt kíváncsi, hogyan érzik magukat a magyar vállalkozónők, valamint a felső- és középvezetőként dolgozó nők.

Elégedettek a bevételükkel

A megkérdezettek 62%-a elégedett a keresetével, ugyanakkor 28%-uk alacsonynak érzi a bevételét, minden tizedik válaszadó (10%) pedig nagyon elégedetlen. Leginkább a fővárosban dolgozó nők vannak kibékülve az anyagi helyzetükkel: ők az országos átlagnál magasabban (73%) elégedettek a keresetükkel. A megyeszékhelyen élők 64%-a, a községben élők 55%-a elégedett a bevételével.

A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a saját vállalkozásukat irányítók sokkal inkább keveslik a bevételüket, mint azok, akik vezető beosztásban ugyan, de alkalmazottként dolgoznak.

Munkaidő: napi 8-10 órát, vagy többet dolgoznak

A női vezetők többsége, 57%-a napi minimum 8-10 órát (minimum heti 40-50 órát) foglalkozik munkával. 37% heti 40-50 órát, 14% heti 50-60 órát, 6% pedig ennél is többet dolgozik. A megkérdezett nők negyede (26%) kevesebbet, hozzávetőlegesen 30-40 órát tölt munkával, 12% 20-30 órát, 6%-uk pedig kevesebb mint 20 órát dolgozik egy héten.

A Számlázz.hu kíváncsi volt arra is, hogy a vezető beosztású alkalmazottak, vagy a saját vállalkozásukat irányító hölgyek dolgoznak-e többet. Kiderült, hogy az alkalmazottak jóval több időt töltenek munkavégzéssel: 67%-uk minimum heti 40-50 órát. A vállalkozók körében 43%-uk dolgozik ugyanennyit.

Állandó terhelés alatt él a többség

A felmérésben a bevételen és munkaidőn túl a mindennapokat befolyásoló tényezőkről is kérdezték a nőket. Mint kiderült, az állandó túlterheltség jelentős probléma a körükben – azt is mondhatjuk, hogy a női vezetők számára az idő jelenti a legnagyobb luxuscikket. A vezető pozícióban dolgozó, vagy vállalkozó nők háromnegyede, 76%-a érzi magát legalább gyakran hajszoltnak.

A kutatás eredményeinek további vizsgálata még sötétebb képet fest. A megkérdezettek közel fele (42%) nagyon gyakran – heti többször, vagy akár minden nap – leterheltnek érzi magát és folyamatos időnyomásban szenved. A megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy szinte soha nem szenved ettől a jelenségtől.

A 30-39 évesek körében a legkritikusabb a helyzet: 44%-uk folyamatosan vagy nagyon gyakran, 34%-uk pedig gyakran érzi magát túlterheltnek, ami vélhetően a karrierépítés és a kisgyermekes időszak egybeeséséből fakad.

Mi segítene abban, hogy a mindennapi munka kevésbé legyen megterhelő? – tette fel a kérdést a kutatásban a Számlázz.hu. A válaszadók közel fele (47%) a stabilabb, kiszámíthatóbb gazdasági és szabályozási környezetet jelölte meg. Érdekes generációs különbség rajzolódik ki: 29 éves kor alatt csak 22% tartja elsődlegesnek a gazdasági stabilitást, az 50–59 évesek körében viszont ez az arány már 60%.

A több szabadidőt 30% – leginkább a fiatalabb korosztály – óhajtja, 8% pedig a hatékonyabb adminisztrációt jelölte meg.

„Az ügyfeleink között több százezer nő van, tiszteljük őket és törődünk velük. Érdekelt bennünket, hogy hogyan élik az életüket, mik a főbb kihívások a mindennapjaikban, legyenek akár cégtulajdonosok, akár vezetői beosztásban dolgozó alkalmazottak”

– mondta el Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője.

„A számok azt mutatják: a siker mögött folyamatos jelenlét és mentális terhelés áll. Az idő egyre nagyobb érték. Azt folyamatosan látjuk, hogy a pénzügyi adminisztráció komoly időterhet ró mindenkire. Mi a Számlázz.hu-nál 20 éve azért dolgozunk, hogy a világon a legértékesebb dolgot, és a kutatás alapján láthatóan egyre inkább luxuscikket, IDŐT adhassunk a vállalkozóknak. Időt, amelyet a szeretteikkel, hobbijukkal tölthetnek, miközben az adminisztrációt mi elvégezzük”

– tette hozzá Ángyán Balázs.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!