Gazdaság

Mit tanulhatunk a válságban is növekedő vállalkozásoktól?

Digitalizációval és átszervezéssel sok esetben áthidalhatóak a piaci bizonytalanságok

Világszerte több mint 2300 vállalkozó és cégvezető mondta el, miként kezeli a járvány nyomán kialakult válsághelyzetet.

Akiknek 2020-ban is stabil maradt a működése, vagy növekedni tudtak, azok jellemzően ügyesen szervezték át felszabaduló kapacitásaikat, és meglépték a már régóta esedékes fejlesztéseket, például a digitalizáció terén.

Az általunk ismert világ tavaly tavasszal gyökeresen változott meg, a Covid-19 járvány soha nem látott kihívások elé állította a létező összes vállalatot, függetlenül azok méretétől. De a kis- és középvállalkozások vezetői kreatív emberek, akiket túlélésre programoztak, és akik ilyenkor is kitalálni, újítani, alkotni akarnak. Egy nemrég megjelent tanulmányban őket kérdezték arról, miként navigálják cégüket át e kihívásokkal teli időszakon, és hogyan készülnek fel a jövőre.

A folyamatos innovációit a piaci trendek mentén megvalósító Salesforce negyedik éve adja ki a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó trendriportját. A legutóbbi elemzésből többek között az is kiderül, hogyan változtak a cégvezetők céljai a pandémia alatt, hogy a digitális átállás mekkora rugalmasságot igényel a részükről, és hogy a döntéshozók hogyan tervezik a felépülést, majd a növekedést a Covid-19 utáni időkben. Lássuk, a válaszok alapján, melyek azok a fő trendek a világban, amelyeket a Magyarországon működő társaságok több mint 99%-át adó kis- és középvállalkozásoknak is érdemes megfontolni!

A kkv-k prioritása az ügyfélmegtartás

Jellemzően azok a vállalkozások tudták elkerülni a recessziót 2020 első három negyedévében, ahol rugalmassággal, az ügyfélkapcsolatok elmélyítésével, valamint a partnereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésével tették szorosabbá ügyfélkapcsolataikat. A prosperáló cégek 49, míg a stagnáló vállalkozások 41%-a mondta azt, hogy nagyobb mozgásteret adnak az ügyfeleiknek, például kibővített fizetési vagy áruvisszaváltási szabályzattal. Miért fontos ez? A kkv vezetők közel fele (48%) nyilatkozta, hogy a legnagyobb kihívás most a cég életében az új ügyfelek megszerzése.

Még mindig pozitív a jövőképe a kkv-knak, de már csökken az optimizmus

A pandémia előtti kihívások (ügyfélszerzés, tőkésítés) mellett a cégvezetőknek most olyan új elvárásoknak is meg kell felelni, mint a cégműködés felülvizsgálata, a járványügyi rendeletek betartása vagy a megfelelés az olyan megszaporodó ügyféligényeknek, mint például az azonnali online rendelkezésre állás. Ennek ellenére augusztusban a válaszadók 72%-a nyilatkozta, hogy optimistán tekint a jövőbe – igaz, ez az arány márciusban még 80% volt.

„Érthető, ha a kkv szektor egészét átfogó felmérésekben összességében az optimisták vannak többségben, hiszen a járvány okozta válság sajátossága, hogy nem általánosságban sújt mindenkit egy kicsit, hanem egy szűk réteget nagyon. Ráadásul a második hullám gazdasági hatásai mérsékeltebbek, például a feldolgozóiparban nyoma sincs a tavaszi sokknak, így tényleg nagyon koncentráltan érint súlyosan néhány ágazatot, úgy mint turizmus, vendéglátás – kommentálja a kutatás eredményeit Madár István, a Portfolio vezető elemzője. – Az általános optimizmus mögött azonban nem csak néhány szereplő komoly problémája sejlik fel, de a gazdasági helyzetértékelés időben hullámzó alakulása rávilágít arra is, hogy a kkv szektor sokkal érzékenyebben, hektikusabban reagál a járvány alakulására.”

Tehát az, hogy lesz-e harmadik hullám 2021-ben, hogy mikor szűnnek meg a korlátozások, vagy hogy milyen válaszlépésekkel reagál a gazdasági folyamatokra a szektor, az nagyban befolyásolhatja az ide tartozó vállalkozások kilátásait.

A technológia adta lehetőségek hatékony kihasználásával lehet kitűnni

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben a gyorsan változó környezetben azok a kkv vezetők tudják mozgásban tartani a cégüket, akik bátran integrálják a technológiai lehetőségeket, például új, digitális korszakot tudnak nyitni az ügyfelekkel történő kapcsolattartásban.

„Az emelkedő pályán lévő vállalkozások egyre szívesebben vezetnek be automatizált ügyfélkezelést (CRM), alkalmaznak ügyfélkiszolgáló és email marketing szoftvereket”

– állítja Bükkösy Ádám a tanulmányt megrendelő Salesforce regionális értékesítési igazgatója, aki szerint az iparspecifikus, cégre szabott IT és technológiai megoldásokkal nemcsak a sales, a marketing és az ügyfélkezelés terén maximalizálhatók a folyamatok, de a back office frontján is.

A lendületben lévő kkv-k felkészülnek a következő krízisre is

Bár a cégvezetők legfőbb szempontja a járvány miatti forgalomkiesés ledolgozása, sokan elkezdtek figyelni arra is, hogy a kiszámíthatatlan jövő miatt egy sokkal rugalmasabb cégszerkezetet alakítsanak ki.

„Ennek érdekében három kulcsfontosságú területet terveznek digitalizálni: az ügyfélkezelést, a munkafolyamatokat és a belső kommunikációt – mondja Kellényi István az üzleti automatizációval foglalkozó IT tanácsadó BitMist alapítója. – A marketing team által végzett feladatok a cégek nagy részénél akár 70%-ban automatizálhatóak lennének. Ennek eredményeként valós adatok által válik elérhetővé és riportolhatóvá a marketing kiadások megtérülése, ami nagyban segíti a költséghatékonyságot, és akár azonnali beavatkozást tesz lehetővé. Aki előbb teszi meg az elengedhetetlen első lépéseket a digitális átszervezésben, az előnybe fog kerülni a versenytársaihoz képest.”

Az effajta hatékonyágnövelés teremti meg a lehetőséget azokra az átszervezésekre is, amelyekkel megtartható lenne a jelenlegi munkaerőállomány egy olyan időszakban, amikor – a felmérés szerint – a cégvezetők 25%-a fontolgatja a leépítést. A válaszokból kitűnik, hogy azok tudtak előre lépni a válság alatt, és akár meg is többszörözni a bevételüket, akik nem a költség optimalizálást tűzték ki rövid távú célként, hanem a produktivitás növelését, az ebből fakadó kihívásokat pedig a digitalizáció eszközeivel oldották meg. Sokan számoltak be az üzletfejlesztés egyéb, nemvárt előnyeiről is: ilyen gyakori példa, amikor a vállalkozást akarták digitálisan elérhetővé tenni az ügyfelek számára, de az átszervezés nyomán a cég vezetésének lehetősége nyílt arra is, hogy a távmunkára kényszerülő alkalmazottak munkafolyamatait is átláthatóvá, követhetővé tették az új technológiák segítségével.

Related Topics:automatizált covid-19 crm felkészülés kkv növekedés tanulás tanulság ügyfélkezelés válság

Up Next

7 mód, ahogyan a kártevők bejuthatnak az eszközeinkbe

Don't Miss

Szegeden nyitotta meg legújabb üzletét a DIGI

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!