Gazdaság
Mit tanulhatunk a válságban is növekedő vállalkozásoktól?
Digitalizációval és átszervezéssel sok esetben áthidalhatóak a piaci bizonytalanságok
Világszerte több mint 2300 vállalkozó és cégvezető mondta el, miként kezeli a járvány nyomán kialakult válsághelyzetet.
Akiknek 2020-ban is stabil maradt a működése, vagy növekedni tudtak, azok jellemzően ügyesen szervezték át felszabaduló kapacitásaikat, és meglépték a már régóta esedékes fejlesztéseket, például a digitalizáció terén.
Az általunk ismert világ tavaly tavasszal gyökeresen változott meg, a Covid-19 járvány soha nem látott kihívások elé állította a létező összes vállalatot, függetlenül azok méretétől. De a kis- és középvállalkozások vezetői kreatív emberek, akiket túlélésre programoztak, és akik ilyenkor is kitalálni, újítani, alkotni akarnak. Egy nemrég megjelent tanulmányban őket kérdezték arról, miként navigálják cégüket át e kihívásokkal teli időszakon, és hogyan készülnek fel a jövőre.
A folyamatos innovációit a piaci trendek mentén megvalósító Salesforce negyedik éve adja ki a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó trendriportját. A legutóbbi elemzésből többek között az is kiderül, hogyan változtak a cégvezetők céljai a pandémia alatt, hogy a digitális átállás mekkora rugalmasságot igényel a részükről, és hogy a döntéshozók hogyan tervezik a felépülést, majd a növekedést a Covid-19 utáni időkben. Lássuk, a válaszok alapján, melyek azok a fő trendek a világban, amelyeket a Magyarországon működő társaságok több mint 99%-át adó kis- és középvállalkozásoknak is érdemes megfontolni!
A kkv-k prioritása az ügyfélmegtartás
Jellemzően azok a vállalkozások tudták elkerülni a recessziót 2020 első három negyedévében, ahol rugalmassággal, az ügyfélkapcsolatok elmélyítésével, valamint a partnereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésével tették szorosabbá ügyfélkapcsolataikat. A prosperáló cégek 49, míg a stagnáló vállalkozások 41%-a mondta azt, hogy nagyobb mozgásteret adnak az ügyfeleiknek, például kibővített fizetési vagy áruvisszaváltási szabályzattal. Miért fontos ez? A kkv vezetők közel fele (48%) nyilatkozta, hogy a legnagyobb kihívás most a cég életében az új ügyfelek megszerzése.
Még mindig pozitív a jövőképe a kkv-knak, de már csökken az optimizmus
A pandémia előtti kihívások (ügyfélszerzés, tőkésítés) mellett a cégvezetőknek most olyan új elvárásoknak is meg kell felelni, mint a cégműködés felülvizsgálata, a járványügyi rendeletek betartása vagy a megfelelés az olyan megszaporodó ügyféligényeknek, mint például az azonnali online rendelkezésre állás. Ennek ellenére augusztusban a válaszadók 72%-a nyilatkozta, hogy optimistán tekint a jövőbe – igaz, ez az arány márciusban még 80% volt.
„Érthető, ha a kkv szektor egészét átfogó felmérésekben összességében az optimisták vannak többségben, hiszen a járvány okozta válság sajátossága, hogy nem általánosságban sújt mindenkit egy kicsit, hanem egy szűk réteget nagyon. Ráadásul a második hullám gazdasági hatásai mérsékeltebbek, például a feldolgozóiparban nyoma sincs a tavaszi sokknak, így tényleg nagyon koncentráltan érint súlyosan néhány ágazatot, úgy mint turizmus, vendéglátás – kommentálja a kutatás eredményeit Madár István, a Portfolio vezető elemzője. – Az általános optimizmus mögött azonban nem csak néhány szereplő komoly problémája sejlik fel, de a gazdasági helyzetértékelés időben hullámzó alakulása rávilágít arra is, hogy a kkv szektor sokkal érzékenyebben, hektikusabban reagál a járvány alakulására.”
Tehát az, hogy lesz-e harmadik hullám 2021-ben, hogy mikor szűnnek meg a korlátozások, vagy hogy milyen válaszlépésekkel reagál a gazdasági folyamatokra a szektor, az nagyban befolyásolhatja az ide tartozó vállalkozások kilátásait.
A technológia adta lehetőségek hatékony kihasználásával lehet kitűnni
A tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben a gyorsan változó környezetben azok a kkv vezetők tudják mozgásban tartani a cégüket, akik bátran integrálják a technológiai lehetőségeket, például új, digitális korszakot tudnak nyitni az ügyfelekkel történő kapcsolattartásban.
„Az emelkedő pályán lévő vállalkozások egyre szívesebben vezetnek be automatizált ügyfélkezelést (CRM), alkalmaznak ügyfélkiszolgáló és email marketing szoftvereket”
– állítja Bükkösy Ádám a tanulmányt megrendelő Salesforce regionális értékesítési igazgatója, aki szerint az iparspecifikus, cégre szabott IT és technológiai megoldásokkal nemcsak a sales, a marketing és az ügyfélkezelés terén maximalizálhatók a folyamatok, de a back office frontján is.
A lendületben lévő kkv-k felkészülnek a következő krízisre is
Bár a cégvezetők legfőbb szempontja a járvány miatti forgalomkiesés ledolgozása, sokan elkezdtek figyelni arra is, hogy a kiszámíthatatlan jövő miatt egy sokkal rugalmasabb cégszerkezetet alakítsanak ki.
„Ennek érdekében három kulcsfontosságú területet terveznek digitalizálni: az ügyfélkezelést, a munkafolyamatokat és a belső kommunikációt – mondja Kellényi István az üzleti automatizációval foglalkozó IT tanácsadó BitMist alapítója. – A marketing team által végzett feladatok a cégek nagy részénél akár 70%-ban automatizálhatóak lennének. Ennek eredményeként valós adatok által válik elérhetővé és riportolhatóvá a marketing kiadások megtérülése, ami nagyban segíti a költséghatékonyságot, és akár azonnali beavatkozást tesz lehetővé. Aki előbb teszi meg az elengedhetetlen első lépéseket a digitális átszervezésben, az előnybe fog kerülni a versenytársaihoz képest.”
Az effajta hatékonyágnövelés teremti meg a lehetőséget azokra az átszervezésekre is, amelyekkel megtartható lenne a jelenlegi munkaerőállomány egy olyan időszakban, amikor – a felmérés szerint – a cégvezetők 25%-a fontolgatja a leépítést. A válaszokból kitűnik, hogy azok tudtak előre lépni a válság alatt, és akár meg is többszörözni a bevételüket, akik nem a költség optimalizálást tűzték ki rövid távú célként, hanem a produktivitás növelését, az ebből fakadó kihívásokat pedig a digitalizáció eszközeivel oldották meg. Sokan számoltak be az üzletfejlesztés egyéb, nemvárt előnyeiről is: ilyen gyakori példa, amikor a vállalkozást akarták digitálisan elérhetővé tenni az ügyfelek számára, de az átszervezés nyomán a cég vezetésének lehetősége nyílt arra is, hogy a távmunkára kényszerülő alkalmazottak munkafolyamatait is átláthatóvá, követhetővé tették az új technológiák segítségével.
Ajánljuk még
-
Ingyenes digitális platform segít a tanároknak és diákoknak az érettségire való felkészülésben
-
Országos vállalkozásfejlesztési rendezvénysorozat indul: fókuszban a Mesterséges Intelligencia
-
Spinoff Extra: topvezetőktől tanulhatnak a hallgatók a Széchenyi István Egyetemen
-
Alig emelkedett az új építésű lakások négyzetméterára
-
Gyors és megfizethető WiFi 7 opciók KKV-knak
-
Világszerte tartanak az emberek az energiaárak emelkedésétől
Gazdaság
Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek
A hibrid munkavégzésre hosszabb távon is fel kell készülnünk: a magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik – ez is kiderül Magyarország első országos reprezentatív produktivitás-kutatásából.
A megkérdezettek negyede arra számít, hogy amikor a vállalati IT-helpdeskhez fordul, nem fogják érteni egymást, mert más nyelvet beszélnek. A többség sem közös tudástárat, sem kollaborációs eszközt nem vesz igénybe a munkája során, a feladatok nyilvántartására és átadására pedig legtöbben Excelt használnak az erre kifejlesztett alkalmazások helyett. A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.
A feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF és az NRC online országos kutatása azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a magyar szellemi dolgozók, és milyen produktivitást támogató eszközöket kapnak a cégüktől a távmunka, a vállalaton belüli tudásmegosztás vagy az ügyfélszolgálati munka kihívásaihoz.
Mindenki a saját malmában: gyenge lábakon áll a kollaboráció
A mindennapi üzleti folyamatok és a projektek összetettsége csapatokon és divíziókon átívelő együttműködést igényel. Azok a vállalatok, amelyek nem tudják ezt hatékonyan biztosítani, versenyhátrányba kerülnek, az alacsonyabb szintű produktivitás pedig felesleges költségeket generál.
Általában igaz, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál gyakoribb a kollaborációs platformok alkalmazása. Ezek azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy egy csapat tagjai közös munkát végezzenek, és információkat, tudást osszanak meg egymással, akár egy dokumentum közös szerkesztéséről, akár komplex projekt végigviteléről van szó.
A megkérdezettek 40 százaléka használ munkahelyén valamilyen eszközt erre a célra, de érdekesség, hogy az egyedül dolgozó szellemi munkát végzők többször veszik igénybe (33%), mint a 2-50 fős kisvállalkozások (26%). Az egészségügyben, oktatásban, közigazgatásban, jogászi szakmában és élelmiszeriparban szignifikánsan alacsonyabb, míg a tudomány, a technológia, a kultúra területén, illetve az infrastrukturális és energiaszektorban magasabb ezen eszközök elterjedtsége.
Az eszközt leggyakrabban a munkához kapcsolódó tartalmak, dokumentumok egymás közti megosztására (74% inkább vagy teljes mértékben egyetért ezzel az állítással), illetve általános belső kommunikációra (67%), legkevésbé pedig céges folyamatok modellezésére, automatizációra (39%) használják.
Úgy tűnik, a hibrid munkavégzés hosszabb távon is velünk marad: a kutatásban részt vevők 35 százaléka hetente legalább 1-2 napot otthon dolgozik.
„A kollaborációs eszközök különös jelentőséget kapnak a hibrid munka világában. Nemcsak a csapat irányításában nélkülözhetetlenek, de abban is, hogy az otthonról dolgozó kollégák is megkaphassák a számukra motivációt jelentő pozitív visszajelzéseket”
– mondta Hegyi Tibor, a META-INF társügyvezetője.
Nincs otthona a kollektív tudásnak, és még mindig Excelben hegesztjük a feladatlistát
Csupán a válaszadók 34 százalékának munkahelyén használnak valamilyen online tudástárat a szervezeten belüli információ kezelésére, szerkesztésére, a megkérdezettek 15 százaléka pedig nem is tudott válaszolni a tudástár meglétét firtató kérdésre.
A tudásmegosztó rendszert nem használók mintegy fele (49%) úgy véli, hogy enélkül is el tudja végezni a munkát, egyharmaduk szerint viszont ennek segítségével hatékonyabban tudna dolgozni.
„Ez az eredmény minket is meglepett. Pedig a magányos zseni tudása ma már nem elég ahhoz, hogy egy vállalat kiemelkedőt alkosson. A siker alapja a csapatjáték, a sokféle, egymással együttműködő kompetencia. A szervezet kollektív tudásának kibontakoztatásában fontos szerepet kapnak a tudásmegosztó eszközök”
– mondta Hegyi Tibor.
A más kollégáknak szánt feladatok átadására és nyomon követésére használható feladatkezelő rendszerek segítenek elkerülni a párhuzamos munkavégzést (silókat), és automatizmusokkal váltják ki az időrabló adminisztrációt. A megkérdezettek mintegy fele (48%) olyan helyen dolgozik, ahol használnak erre a célra valamilyen szoftvert, rendszert vagy platformot – ugyanakkor 44 százalékuk esetén ez az eszköz a nem éppen erre a célra kifejlesztett Excel.
Leginkább az oktatási szektor van lemaradásban (23%), de az egészségügyben és a közigazgatásban is átlag alatti a feladatkezelő eszközök elterjedtsége, pedig a válaszadók jelentős többsége (83%) szerint ezek a rendszerek hatékonyabbá teszik a munkavégzést. Ahol nem használnak ilyen eszközt, 73 százalékban e-mailben adják át a feladatokat.
„Abban, hogy amit csak lehet, táblázatkezelővel oldunk meg, számomra a magyar lélek kifogyhatatlan kreativitása nyilvánul meg. Ma már azonban nem kell konyhai barkácsolásokhoz folyamodnunk, ha átlátható módon akarjuk követni egy feladat vagy projekt alakulását. Erre találták ki az online feladatkezelő rendszereket”
– tette hozzá a szakember.
Nem értjük egymás nyelvét: fordítási nehézségek az IT és a többi osztály között
Az IT helpdesk – akár az ügyfelek, akár a kollégák problémáinak megoldására hivatott – a szervezetek neuralgikus pontja. A kutatásban megkérdezettek több mint negyede fel van készülve rá, hogy ha a vállalati IT-hoz fordul, nem fogja tudni nyomon követni az ügyét, és az nem is fog megoldódni (26-29%). Hasonló arányban (24%) nyilatkoztak arról, hogy gyakran úgy érzik, nem tudják megértetni magukat a help deskes kollégákkal – olyan, mintha egyszerűen más nyelvet beszélnének. Mindez kölcsönös: a helpdesken dolgozó munkatársak is gyakran azt tapasztalják, hogy nem egy nyelvet beszélnek a többiekkel (15%), és ami talán még súlyosabb: a tőlük segítséget kérő ügyfelekkel sem (17%).
„Az ügyféltámogatás – akár belső, akár külső ügyfelekről van szó – nem felesleges költség, hanem stratégiai fontosságú terület a hosszú távú üzleti sikerekre törő vállalatok számára – mondta Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője. – A belső ügyfelek, azaz a kollégák elégedettsége meghatározó a munkavállalók motivációjának erősítésében, ezáltal a vállalati produktivitás növelésében. A külső ügyfelek megelégedettsége pedig az elköteleződés erősítésén túl a jó hírnév terjesztésével is hozzájárul a sikeres működéshez és hosszútávú növekedéshez.”
A kutatás eredményei alapján meghatározható a szellemi munkát végzők produktivitás-indexe, amely megmutatja, hogy a négy hatékonyságnövelő eszközből – kollaborációs platformok, tudásmegosztó rendszerek, feladatkezelő és a helpdesk funkciót támogató informatikai szoftverek – hányan használnak legalább hármat. A produktivitás-index a 2024-es felmérés szerint 21 százalék. A META-INF ezentúl a tervek szerint rendszeresen összeállítja és publikálja az indexet, hogy nyomon kövesse a változásokat ezen a területen.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Rekordszámú kiállítóval várták a jelen és a jövő agrárszakembereit a Széchenyi István Egyetemre
A győri Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán április 10-én rendezték az idei Digitális Agrártájolót, a térség egyik legfontosabb agráreseményét.
A kiállítók között a szektor legjelentősebb piaci szereplői, valamint az egyetem kutatási és oktatási egységei is megtalálhatók voltak. A program célja, hogy a jövő fiatal agrárgenerációja megismerje és alkalmazni tudja a digitalizációra és a precíziós gazdálkodásra épülő megoldásokat az élelmiszer-előállítás teljes folyamatában.
A Digitális Agrártájoló a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja, Digitális Fejlesztési Központja és az Óvári Gazdászok Szövetsége közös szervezésében valósult meg rekordszámú, közel ötven kiállító részvételével. A „smart farm gazdaságok az agráriumban” témát körüljáró programra nemcsak az egyetem hallgatói, de középiskolások és a térség agrárszakemberei is nagy számban látogattak el.
Dr. Tóth Tamás, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja köszöntőjében elmondta, a 2016-ban indult Agrártájoló mára a régió egyik legfontosabb eseményévé vált az agráriumban. „A Széchenyi István Egyetem vezetésének támogatásával, a karon folyó képzési kínálatunk modernizálásával a fenntarthatóság, a korszerű élelmiszer-technológiák, a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció került a célkeresztbe. 2023-ban adtuk át Smart Farm Tangazdaságunkat, példát mutatva a közép- és felsőfokú képzések gyakorlati fókuszú megújítása és a projektalapú oktatás terén. A változások kedvező fogadtatásra találtak hallgatóinknál is, amit a hozzánk jelentkezők számának dinamikus növekedése is igazol” – húzta alá a dékán.
Tavaly óta az egyetem fenntartásában működik a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, amely szintén részt vett az idei program szervezésében. Az iskola igazgatója, Csiszár Rudolf elmondta, egyetemhez csatlakozásuk óta kinyílt számukra a világ. Olyan lehetőségekhez jutottak hozzá, mint a mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaság vagy épp a győri Mobilis kínálta technológia és tudás használata.
Dr. Vona Viktória, a kar tudományos munkatársa hangsúlyozta, az egyetem képzéseivel a modern mezőgazdaság és a digitalizáció kihívásaira válaszol. „Jó példa erre, hogy immár hetedik éve működtetjük nagy létszámmal a precíziós mezőgazdasági szakmérnökképzést, és idén indítjuk el – elsőként az országban – a precíziós állattenyésztés és takarmányozás szakmérnökképzést. A gyakorlatorientált oktatást segíti Smart Farm Tangazdaságunk, ahol precíziós gazdálkodást, automatizált, adatalapú termelésirányítást alakítottunk ki” – húzta alá. Hozzátette, a tangazdaság – amellett, hogy tökéletes gyakorlati helyet biztosít a képzéseikhez – hozzájárul az oktatók, hallgatók kutatási tevékenységéhez.
Dr. Drucskó Zoltán az esemény egyik aranyfokozatú támogatója, az IKR Agrár Kft. ügyvezető kabinetének titkára kifejtette, az IKR és az Agrotec Magyarország Kft. márciustól „precíziós termelés nagyvállalati környezetben” elnevezéssel nagy népszerűségnek örvendő fakultatív tantárgyat indított az egyetemen. Kiemelte, ezzel is hozzá kívánnak járulni az intézmény azon törekvéséhez, hogy a jövő kihívásaira válaszolni tudó, elméleti és gyakorlati tudással egyaránt rendelkező szakembereket adjon a szektornak.
Czuppon Benedek negyedéves agrármérnök hallgató rendszeres résztvevője a Digitális Agrártájolónak. „Hallgatóként azért fontos számomra ez a program, mert számos olyan mezőgazdasági profilú céggel találkozhatok, amelyeknél később akár munkahelyemet is megtalálhatom. Több standnál is korábban végzett hallgatótársak állnak, ami pluszmotivációt jelent” – fogalmazott. Mint mondta, az Agrártájoló olyan aktuális témákat jár körül, amelyek elengedhetetlen tudást jelentenek a most diplomázó agrárszakemberek számára.
Az eseményen emléklapot vehetett át dr. Vona Viktória, aki az Év agrárembere választáson a Jövő agrárszakembere címet nyerte el. Ugyancsak elismerésben részesült Vranovics Károly, az AlphaVet Kft. agrártechnológiai divíziójának igazgatója aktív támogató munkájáért. A díjakat dr. Tóth Tamás dékán és Kovács-Csombor Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke adta át.
A nap szakmai programjában többek között a mezőgazdaságot segítő digitalizáció és a jövő smart farmjai álltak a középpontban, a kiállítás pedig nemcsak a vállalkozások bemutatkozásának terepe volt, de kitűnő alkalmat is adott a jelen és a jövő agrárszakembereinek párbeszédére.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
PwC Debrecen Business Forum 2024
A Kelet-magyarországi régió fejlődésének új perspektíváiról csaknem 300 üzleti szereplő – köztük a legnagyobb multinacionális vállalatok hazai vezetői – részvételével megtartották az első Business Forum 2024 rendezvényt Debrecenben, ahol a legsikeresebb helyi gazdasági szereplőket is díjazták.
Hagyományteremtő céllal szervezte meg a PwC április 9-én a Business Forum 2024 elnevezésű rendezvényt a debreceni Kölcsey Központban. A Kelet-magyarországi régió gazdasági csúcstalálkozójaként aposztrofált eseményen elsősorban közép- és nagyvállalatok vezetői voltak jelen, hogy a város és a térség jövőjéről, valamint iparági és gazdasági trendekről gondolkodjanak közösen.
Párbeszéddel Debrecen jövőjéért
„A fővároson kívül ilyen volumenű gazdasági eseményre nem volt korábban példa, ami jól mutatja Debrecen szerepét és a kínálkozó lehetőségeket a város és a térség számára”
– hangsúlyozta nyitóbeszédében Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója. Többször hivatkozott arra, hogy a jövő Debrecenben épül, Magyarország második legnagyobb városában, a régió tudásközpontjában és beruházási epicentrumában. Ennek a jövőnek az építésébe kapcsolódott be a PwC tavaly novemberben, amikor bejelentette debreceni irodanyitását, hogy szolgáltatásainak teljes skáláját nyújthassa a régió gazdasági szereplőinek, valamint jelenlétével hatékonyabban tudja támogatni a helyi ökoszisztémát.
„Mi a PwC-ben olyan helyeken keressük a kapcsolódást, ahol tudás és lehetőség is van arra, hogy új, értékes, jövőálló ötletek és szövetségek valósulhassanak meg. Ahol tanulhatunk egymástól, és ahol a párbeszéddel mindenki nyerhet. Hisszük, hogy minden vállalás és vállalkozás alapja a bizalom, és attól vagyunk sikeresek az üzleti világban felmerülő nehézségek megoldásában, hogy érintettjeinkkel bizalmat építünk”
– emelte ki a cégvezető.
Kis Tünde, a PwC igazgatója és debreceni irodájának vezetője elmondta:
„Azzal, hogy Debrecenbe szólítunk mindenkit, helyi és nemzetközi, kis- és nagyvállalatot, oktatási intézményt és gazdasági szervezetet, elősegítjük a párbeszédet egy sikeres jövőért.”
Exponenciális fejlődés vs fokozódó munkaerőhiány
A szakember a PwC 13. Magyarországi Vezérigazgató Felmérésére utalva rámutatott arra, hogy a Kelet-magyarországi cégvezetők (a 297 hazai válaszadóból 31 fő) jóval borúlátóbbak a munkaerőhiányt illetően az országos átlagnál (81% a 48% képest). Szintén pesszimistábbak a tőkehiány, a finanszírozási és ellátási nehézségek tekintetében és a HR-kérdések kezelése, (úgymint szervezeti kultúra, munkaerő-megtartás és teljesítmény-menedzsment) még inkább prioritás számukra (az országos 80%-hoz képest ezeket 90%-os arányban említették). Ezeknek a témáknak a megvitatására és az egymástól való tanulásra, az újszerű megoldások minél szélesebb körű implementálására nyújt szakmai fórumot a PwC hagyományteremtő eseménye és debreceni jelenléte.
Külön kiemelte az innováció és a kutatás-fejlesztés, valamint az oktatás támogatását, utóbbi jegyében a PwC szakértői által vezetett adózási ismeretek képzés indul a Debreceni Egyetemen 2024. szeptemberében. Emellett a következő hetek is számos, PwC által szervezett szakmai programot tartogatnak – transzferár, valamint kibervédelem és NIS2 témában – , illetve a PwC Academy felnőttképzési tréningjeivel is Debrecenbe készül IFRS és egyéb számviteli, valamint ESG és fenntarthatósági témakörökkel.
Papp László, Debrecen polgármestere gazdasági évértékelőjében a város strukturált gazdaságfejlesztési stratégiájára hívta fel a figyelmet, valamint az elért befektetés-ösztönzési eredményekre, különös tekintettel az ipari park és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre. Mint mondta: „Keleten is lehet olyan gazdaságot építeni, mely nyugaton is elismerésre tarthat számot. Debrecen elmúlt 10 éve arra bizonyíték, hogy egy gazdasági szerkezetváltásnak köszönhetően fel lehet zárkózni Közép-Európa legdinamikusabban növekvő városaihoz.”
A város erősen diverzifikált gazdasága, valamint oktatási rendszerének minőségi és mennyiségi fejlesztése együtt garantálják Debrecen és a régió fejlődését. A városvezetés számításai szerint Debrecen gazdasága a 2020-as méretéhez képest 6-szorosára fog nőni 2030-ra.
„Debrecen ma egy különleges és hatalmas méretű gazdasággal járul hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez, hiszen a világ kiemelkedő technológiai tudását jelentő iparvállalatokat vonzotta magához az elektromobilitás és az energiatárolás területén. Ugyanakkor ez a folyamat csak akkor tekinthető hosszú távon sikeresnek, ha megfelelő figyelmet fordítunk a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra. Ebben pedig mindannyiunknak komoly feladata és felelőssége van”
– zárta beszédét a polgármester.
Fenntarthatóan és vállalati szinergiákkal a sikerért
A köszöntőket követő panelbeszélgetésben debreceni multinacionális vállalatok (BMW, LEGO, CATL, WizzAir) felsővezetőit ültették egy asztalhoz, hogy megosszák tapasztalataikat és várakozásaikat a régió fejlődését illetően. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság, a helyi adottságokra és erőforrásokra történő építkezés elsődleges szempont kell legyen minden Debrecenben és a régióban befektető vállalat számára.
A generatív mesterséges intelligencia gazdaságélénkítő hatásának témáját Marc Olric, a PwC Németország nemzetközi szakértője járta körbe, míg Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója aktuális tőkepiaci trendekről és a vállalatoknak kínálkozó börzei lehetőségekről beszélt. A Debrecenben és a régióban működő magyar tulajdonú vállalatok kilátásait, növekedési terveit és beszállítói potenciálját járták körbe a Tranzit Csoport, a Xanga, a Hajdu és a KITE vezetői egy pódiumbeszélgetés keretében.
Kiválósági díjak a legkiemelkedőbb helyi gazdasági szereplőknek
A délelőtti program zárásaként került sor annak a két díjnak az átadására, melyeket Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója és Papp László, Debrecen polgármestere nyújtottak át. Dr. Ábrahám László, a Sensirion Hungary Kft. ügyvezető igazgatója nyerte a „Üzleti Életért Kiválóság Díj 2024” elismerést a Kelet-magyarországi régió gazdasági fejlődése érdekében végzett példamutató szakmai és közéleti munkájának elismeréseként.
„A Jövő Vállalata Kiválóság Díj 2024” a DataExpert Services Kft.-t illette innovációs képességéért és a Kelet-magyarországi régióban hiánypótló tevékenységéért, mellyel nagymértékben hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséért.
Az előadásokat követően 3 szekcióteremben folytatódott a közös gondolkodás szakmai workshopok keretében. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a műszaki és kutatás-fejlesztési tevékenységeknek a régió fejlődésében betöltött szerepéről szervezett panelbeszélgetést. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) workshopján a fenntartható munkaerőpiac volt fókuszban. A VOSZ Hajdú-Bihar vármegyei szervezete a generációváltás és a digitalizáció kapcsolatát vette górcső alá abban a szekcióban, ahol a sikeres vállalat és a vállalati siker ismérveit keresték.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Több százan doboltak egyszerre a Yettel 5G hálózatán
Tovább terjeszkedik a belga-magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat
Jövő a gyógyszergyártásban
Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban
A magyarok szeretik a legjobban csomagautomatában átvenni online rendeléseiket a közép-európai régióban
A Honda kihirdette a Yūshū-díj 2023-as győzteseit
BKK a bliccelők ellen: működhet az új plakátkampány?
A Faedra Group sikeresen értékesítette Budapest egyik legújabb és legzöldebb logisztikai ingatlanát
A környezettudatosságot ösztönzi használt okostelefonok értékesítésével a Yettel
Az AI önmagában kevés a sikerhez a marketingben
Technokrata.hu
Az LG OLED evo televíziók már a negyedik egymást követő évben kapják meg a környezetbarát minősítést
A Continental PremiumContact 7 modellje nyerte az „Auto Club Europe” nyári gumiabroncs tesztjét
Factor 4: a legújabb UltiMaker 3D nyomtató gyártósorok támogatására
Mindent vagy semmit – cookie-kezelési stratégiák a magyar lakosság körében
Oonly: Megjelent az első cserepalackos ásványvíz a hazai boltok polcain
Együttműködésre lép a CETIN Hungary és a Pécsi Tudományegyetem
A használt számítógép vásárlás előnyei
Gépészet a gyakorlatban: közösséget is épít a Széchenyi István Egyetem konferenciája
Solar City néven az európai zöld-energetikai piacra lép az Optimum Solar Home System
Íme a világ első unalmas telefonja a HMD és a Heineken támogatásával
Műszaki-Magazin.hu
Világelső lett az ELTE médiajogászainak írásbeli beadványa
Tények, amiket tudni kell a mai munkásszállókról
Factor 4: a legújabb UltiMaker 3D nyomtató gyártósorok támogatására
Gépészet a gyakorlatban: közösséget is épít a Széchenyi István Egyetem konferenciája
Együtt a szellemi tulajdonvédelemért
Schneider Electric új innovációk és együttműködések
Form 4: új, villámgyors 3D nyomtató a Formlabs-tól
Mikromotorok mint az intralogisztika hajtóereje
GANTTPLAN – Intelligens APS rendszer gyártásoptimalizáláshoz
Európa egyik legmodernebb betoncserépgyárát épít fel Hejőpapin a Wienerberger
Friss
-
Gazdaság2 hét
PwC Debrecen Business Forum 2024
-
Mozgásban2 hét
Az új Opel Frontera: tágas és élvezetes SUV, akár tisztán elektromos hajtással is
-
Gazdaság2 hét
Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson
-
Mozgásban2 hét
A Continental SportContact 7 nyerte az Auto Bild sportscars kiadványának tesztjét
-
Okoseszközök2 hét
A Hoover termékei a tavaszi felfrissülést is segítik
-
Tippek2 hét
Miről lehet megismerni a megbízható és jól dolgozó vízvezeték szerelő szakembert?
-
Tippek2 hét
Nekem like, neked sértés – így beszélgetünk online
-
Okoseszközök1 hét
Júniusban érkezik Magyarországra a Lenovo Legion Tab Android™ Gaming Tablet