Gazdaság
A zéró bizalom elve: soha ne bízz, mindig ellenőrizz!
Az utóbbi időben egyre hangsúlyosabban tör előre a hálózati határvédelem és hálózatbiztonság területén az úgynevezett zéró bizalom elve.
Első olvasatra talán túlzott félelemnek látszik ez a megközelítés, de a vállalatok 59 százaléka tapasztalt már adatvédelmi incidenst harmadik fél hibájából, valamint a biztonsági visszaélések 25 százaléka ellopott felhasználói fiókokkal történik, ezért a mai digitális világban a hálózatbiztonság tervezése kritikus szempont – derül ki a Deloitte Tech Trends 2021 tanulmányából.
Mit jelent a zéró bizalom elve?
A zéró bizalom elve alapján minden hálózati erőforrás igénybevételekor ismételten ellenőrizni kell az eszközt, annak biztonsági állapotát és a felhasználót is. Egy zéró bizalomra épülő megoldás például kockázati alapon riasztást adhat, ha egy felhasználó azonosítójával szokatlan országból vagy rendhagyó időben belépési kísérletet észlel. Ilyen esetben egy incidenskezelő rendszer automatikusan kizárja a felhasználót, ezzel csökkentve a visszaélés esélyét. A zéró bizalomra épülő megközelítés egyik fő eleme továbbá a hálózat, adatok, alkalmazások, munkafolyamatok és más erőforrások kezelhető egységekbe osztása annak érdekében, hogy a biztonsági kontrollokat minél mélyebb szinteken érvényesíthessük. A zéró bizalomra épülő architektúra révén össze lehet hangolni az IT terület egyéb automatizált folyamatainak működését is, például a DevSecOps vagy NoOps működési modelleket, valamint API-k segítségével egy konzisztens rendszerfelügyeleti ellenőrző réteget lehet kialakítani.
Miért van rá szükség?
„A hagyományos úgynevezett várárok típusú hálózatvédelmi megoldásoknál gyakran elegendő egy hálózathoz kapcsolódó eszközt vagy rajta keresztül egy felhasználót a csatlakozáskor egyszer azonosítani, és onnantól kezdve a belső hálózaton széles körben elérhetővé tenni számára az alkalmazásokat és hálózati szolgáltatásokat. A mai munkakörnyezetben azonban egy vállalati hálózathoz sokféle irányból, sokféle eszközön és módon keresztül lehetséges kapcsolódni: távoli elérés VPN kapcsolattal, felhőszolgáltatáson keresztül vagy hibrid IT környezetben, ez pedig nem ad kellő biztonságot. Elég csak az okos eszközök kiterjedt használatára vagy az 5G, IoT és mesterséges intelligencia elterjedése miatt többszörös támadási felületek kialakulására gondolni. A biztonsági határvonalakra épülő megoldások valójában megbízhatónak tekintik a szervezet hálózatához már kapcsolódott eszközöket és felhasználókat, pedig a biztonsági visszaélések 25 százaléka lopott hitelesítő adatokkal történik”
– hívta fel a figyelmet Marton Károly, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
Zéró bizalom a gyakorlatban
A zéró bizalom elvének alkalmazásához érdemes úgynevezett biztonsági higiéniás eljárásokat alkalmazni. Ehhez a szervezetnek nemcsak ismernie kell a védendő adatait, hanem kritikusság és bizalmi szintek szerint rendszereznie is kell azokat. Emellett rendelkezni kell az IT környezet minden belső és külső elemére vonatkozó leltárral, beleértve a saját és felhőerőforrásokat, IP címeket, közösségi média azonosítókat is. Egy rosszindulatú támadó az IT rendszerben meglévő sérülékenységeket használja ki, így tisztában kell lenni minden eszköz konfigurációs beállításával és a biztonsági frissítések szintjével. A szervezetnek tudnia kell szabályoznia, hogy pontosan kinek, mikor és mihez ad hozzáférést, amelyhez érdemes egy automatizált identitáskezelő rendszert bevezetni. Ezt ki lehet egészíteni fejlett azonosítási módszerekkel, mint például biometrikus azonosítás, viselkedés monitorozás vagy feltétekhez kötött hozzáférés. A kockázati kitettség teljes megértéséhez a rendszerekhez kapcsolódó vagy azt kiszolgáló és működtető összes szereplő biztonsági kockázatainak ismerete szükséges, valamint ezeket folyamatosan monitorozni és kezelni kell. Mind a keletkező naplók adatmennyisége, mind a támadások lehetséges komplexitása elengedhetetlenné teszi a vállalatok számára, hogy fejlett, mesterséges intelligenciával kiegészített naplózó és monitorozó rendszereket használjanak a potenciális biztonsági incidensek és problémák észleléséhez.
Érdemes kicsiben kezdeni
Azoknál a szervezeteknél, ahol az IT rendszerek sokéves – gyakran elavult – megoldásokra épülnek, a zéró bizalom elvével összhangban álló architektúra kialakítása meglehetősen nagy kihívást jelenthet. Érdemes emiatt a bevezetést kisebb, kezelhető méretű részekre osztani, például először a végpontok hálózati szegmentációját vagy az adatvagyonfelmérést elvégezni és lépcsőzetesen haladni a feladatokkal.
„A zéró bizalom elv bevezetése valószínűleg kulturális váltást is hoz a szervezet életében. Megváltozhat az IT biztonsági munkatársak feladatköre, esetleg többleterőforrást igényel a tervezés vagy az automatizálás megvalósítása. Nagyobb együttműködést igényelhet az IT biztonsági terület és az üzlet között a kockázatok megértése, biztonsági folyamatok és kontrollok tervezése. Az üzleti területeknek pedig jobban meg kell érteniük a rendszerjogosultságokat és finomítani kell az üzleti alkalmazások hozzáférési szintjeit”
– mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának igazgatója.
Nem egy új megoldás, hanem szemléletváltás
A zéró bizalom elvének bevezetésével lehetőség van arra, hogy újragondoljuk a vállalat biztonsági rendszerét, szervezetté és kontrolláltá tegyük minden erőforrás használatát, valamint egyszerűsítsük, integráljuk és automatizáljuk a hálózatvédelmi folyamatok és biztonsági megoldások működését. Ez a komplex, szervezeti egységeken átívelő feladat összehangoltabbá és hatékonyabbá teheti az IT védelmi rendszerek működését. A feladat komplexitása és szervezeti egységeken átívelő jellege miatt érdemes a témában jártas szakértőket bevonni a zéró bizalom elvének kialakítási és bevezetési folyamata során.
A zéró bizalom megteremtése nem egy termék vagy platform bevezetését, hanem egy szemléletmódbeli váltást jelent abban, ahogy a szervezetek a saját biztonságukról gondolkodnak és gondoskodnak. Egy ilyen váltáshoz szükséges erőfeszítés inkább hasonlítható egy maratoni futáshoz, mintsem egy 100 méteres sprinthez, hiszen a működési folyamatok átgondolását és összehangolását, vagy akár szervezeti, kulturális váltást is igényelhet.
Gazdaság
Több ezer milliárd forintot égetnek el a magyarok a párna alatt
Bár a 2023-as sokk után az infláció 2024-ben és 2025-ben is egyszámjegyűre mérséklődött, a készpénzben tartott megtakarítások csendes értékvesztése nem állt meg.
A biztonságérzet hamis illúziója miatt – a digitális megoldások térnyerése ellenére – a magyar háztartások a legfrissebb adatok szerint még mindig több mint 7300 milliárd forintot tartanak készpénzben1. Ez az ország éves GDP-jének jelentős hányadát kitevő összeg2 azonban a fiókok mélyén pihenve nem termel hasznot, sőt: a Lightyear elemzése rámutat, hogy aki 2021 óta nem lépett, annak a “matracban” tartott pénze mára reálértéken közel a felét éri.
A számok nem hazudnak: a készpénz csendes halála
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a KSH friss, 2025-ös évet összegző adatai kijózanítóak. Bár az éves átlagos infláció 2025-ben 4,4%-ra csökkent (a 2023-as rekorder 17,6% után)3, ez még mindig azt jelenti, hogy a fiókban tartott pénz vásárlóereje folyamatosan olvad.
„Ha valaki 2021 elején eltett 1 millió forintot a “matracba” nehezebb időkre, az ma már – a halmozott inflációt figyelembe véve – alig ér többet 600 ezer forintnál reálértéken. Ez olyan, mintha a megtakarításunk harmadát egyszerűen kidobtuk volna az ablakon”
– hívja fel a figyelmet a Lightyear elemzése. Ez a jelenség különösen az idősebb generációt érinti érzékenyen, akiknél a készpénzbe vetett bizalom történelmileg erősebb, ám ők azok, akik a legkevésbé engedhetik meg maguknak megtakarításaik elértéktelenedését.
Andres Kitter, a Lightyear vezérigazgatója szerint a probléma nem a megtakarítási szándék hiánya, hanem az eszközök ismeretének hiánya:
„Magyarországon hatalmas igény van a biztonságra, amit sokan tévesen a fizikai készpénzzel azonosítanak. Pedig a modern pénzügyi világban a legnagyobb kockázatot éppen a kockázatkerülés jelenti: a 0%-os kamatozás. A Lightyearnél azt látjuk, hogy a magyar felhasználók egyre tudatosabbak: keresik azokat a lehetőségeket, ahol a pénzük nem lekötve, mégis kamatozva, akár dollárban vagy euróban védve van a hazai inflációs hatásoktól. A pénznek dolgoznia kell, nem aludnia.”
A szemléletváltás elkerülhetetlen
A helyzetet súlyosbítja, hogy sokan úgy vélik, a befektetés csak a gazdagok kiváltsága, vagy komoly szakértelmet igényel. Balogh Petya, angyalbefektető és a Cápák között cápája, aki maga is a pénzügyi tudatosság szószólója, határozottan fogalmaz a készpénztartással kapcsolatban:
„A matracpénz nem biztonsági tartalék, hanem egy lyukas vödör. Sokan félnek a tőzsdétől vagy a bankoktól, de az inflációtól nem rettegnek eléggé, pedig az az egyetlen biztos veszteség. Nem kell tőzsdecápának lenni ahhoz, hogy ezt elkerüljük. Ma már pár kattintással, alacsony költségek mellett el lehet érni, hogy a pénzünk megőrizze az értékét. Aki ma nem fektet be, az nem óvatos, hanem felelőtlen a saját jövőjével szemben.”
Mi a megoldás 2026-ban?
A szakértők egyetértenek abban, hogy a legrosszabb stratégia a semmittevés. A 2026-os évben a reálkamatok visszatérésével (amikor a banki vagy befektetési kamatok meghaladják az inflációt) újra van lehetőség érdemi gyarapodásra. Legyen szó állampapírról, alacsony kockázatú pénzpiaci eszközökről vagy a Lightyearhez hasonló platformok által kínált, le nem kötött tőkére fizetett kamatokról – a lényeg, hogy a tőke mozgásban legyen.
1 Forrás: MNB Pénzügyi Számlák (2025 Q3-Q4)
2 Forrás: KSH Gyorstájékoztató – GDP 2025
3 Forrás: MNB Inflációs Jelentés – 2025. december
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei
A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására, különböző szektorok közötti együttműködések – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot.
A Schneider Electric új elemzése, az „AI & Energy in Europe” négy lehetséges forgatókönyvön keresztül mutatja be, hogy a különböző szabályozási lépések és stratégiák hogyan formálhatják az MI és az energiafelhasználás jövőjét a kontinensen.
Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az MI térhódítását. Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is emeli a kibocsátást.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata legújabb, „AI & Energy in Europe” című tanulmánya négy lehetséges forgatókönyvet vázol, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt. Az elemzésből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben. Míg az MI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az MI energiaigénye a kontinensen, vagy a válság és fellendülés között ingadozó, volatilis pályát követhet.
A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható MI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúra várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, valamint a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén. A másik fontos terület a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megvalósítása. A harmadik kiemelt jelentőségű lépés pedig a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.
„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az MI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is.
Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében. A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince, így ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy együtt sikeresen véghezvigyük a digitális és az energetikai átállást”
– mondta el Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.
„Az, hogy hogyan alakul a mesterséges intelligencia energiafelhasználása, nem determinált – attól függ, hogy most milyen döntéseket hozunk három alapvető területen: a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra terén. Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyire fontos az MI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel. –Az egész kontinensre kiterjedő, tudatos lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül”
– mutatott rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.
A Schneider Electric külön köszönetét fejezi ki Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, a digitális jog és a fenntarthatósági politika szakértője, valamint társszerzője a tanulmánynak. Társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense is közreműködött, aki az egyes forgatókönyvek kidolgozásával és az elemzésekhez elengedhetetlen rendszerdinamikai modellezési szakértelmével járult hozzá a tanulmányhoz. Köszönet illeti Somya Joshi-t, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatóját is, aki a kormányzás és az ágazatokon átívelő megközelítések kapcsán segítette szakértő tanácsokkal a tanulmány elkészítését.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars
A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat bejelentette, hogy Tomor Ákost, a cég transzferár-szolgáltatásainak a vezetőjét 2026. január 1-től partnerré nevezte ki, elismerve több mint egy évtizedes, kiemelkedő szakmai munkáját és nemzetközi tapasztalatát.
Tomor Ákos a hazai transzferár-szolgáltatások üzletágvezetője, partnerként felel a csapat mindennapi működéséért, valamint részt vesz a Forvis Mazars komplex transzferár-tanácsadási projektjeinek irányításában. A cégcsoport közép-kelet-európai régiójának transzferár vezetőjeként koordinálja a régiós szakmai munkát, és aktívan támogatja a külföldi irodák projektjeit is. Emellett rendszeresen előad magyar és régiós webináriumokon, közreműködik rendezvények szervezésében és koordinálásában, valamint szakmai hírlevelek készítésében.
Tomor Ákos kiemelkedő szaktudással rendelkezik több iparág transzferár-sajátosságainak kezelésében, valamint speciális pénzügyi tranzakciók – különösen a cégcsoporton belüli hitelek, garanciák, biztosítási és viszontbiztosítási ügyletek – transzferár szempontból történő árazásában és dokumentálásában.
Tomor Ákos jelentős „Big Four” tanácsadói és multinacionális vállalati háttérrel – 2018-ban csatlakozott a Forvis Mazars magyarországi irodájához.
Ezt megelőzően az American International Groupnál („AIG”) dolgozott, ahol az amerikai biztosító vállalatcsoport nemzetközi transzferár kérdéseivel foglalkozott, szoros együttműködésben a brit és amerikai „Big Four” tanácsadókkal. Ebben a szerepkörben átfogó tapasztalatot szerzett a biztosító szektor speciális transzferár kérdéseiben és módszertanában, valamint a pénzügyi ügyletekhez kapcsolódó, iparág-specifikus szabályozói és adóhatósági elvárások kezelésében.
Szakmai pályafutását a KPMG Tanácsadó Kft. transzferár csapatában kezdte, ahol megalapozta az általános transzferár-tanácsadás és dokumentációkészítés területén szerzett tudását a későbbi komplexebb megbízásokhoz.
Tomor Ákos okleveles adótanácsadó, kiemelkedő („Distinction”) minősítésű nemzetközi adó és jogi mester diplomáját (LL.M.) az Egyesült Királyságban a King’s College London egyetemen szerezte.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Exkluzív termékekkel indul a KitKat és a Formula-1 első közös szezonja
-
Gazdaság2 hét ago
2026: az év, amikor végleg búcsút inthetünk a jelszavaknak?
-
Gazdaság2 hét ago
Modern irodaházak, modern szabályozókkal Zuglóban
-
Mozgásban2 hét ago
Sivatagi misszió és önzetlen segítség: A St. Hubertus gyógynövénylikőr támogatásával vág neki Afrikának a Heves vármegyei csapat
-
Okoseszközök2 hét ago
Exkluzív Galaxy Z Flip7 Olympic Edition modell lesz az olimpikonok társa a 2026-os milánó-cortinai téli játékokon
-
Szórakozás2 hét ago
Új kollekcióval érkezik a MediaMarkt kínálatába a PEAQ by Robbie Williams
-
Tippek2 hét ago
A tél csendes kihívása: hogyan javítható a levegőminőség?
-
Gazdaság2 hét ago
Otthoni energiatároló program: a MANAP javaslatai a pályázóknak





