Gazdaság

A tech szakértők szerint ezek lesznek a legfontosabb trendek 2021-ben

A Kingston Technology üzleti influenszerekkel közösen összegyűjtötte a technológiai piac idei előrejelzéseit

A koronavírus-járvány egyértelműen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, és a technológia teljes mértékben átalakította a vállalatok működését.

A cégeknek pár hét alatt kellett levezényelniük azokat a digitális transzformációs projekteket, amelyeket egyébként hónapok vagy akár évek alatt terveztek véghez vinni. A munkavállalók részéről az internet-hozzáférés létkérdéssé vált, a digitális megoldások pedig az élet minden területén megjelentek az online csoportmegbeszélésektől kezdve a videós kocsmakvízekig. A Kingston Technology az üzleti szféra digitális szakértőivel együtt összefoglalja, milyen technológiai trendekre számíthatunk 2021-ben.

Távmunka mint új norma

Az üzleti működés és a mindennapi élet szempontjából egyaránt az otthoni munkavégzés széles körű elterjedése volt az egyik legnagyobb változás 2020-ban. Ám a távmunka, illetve a hibrid otthoni munkavégzés várhatóan a közösségi távolságtartás és a koronavírus-világjárvány miatt hozott egyéb korlátozások feloldása után is az új norma része maradhat a vállalatok működésében. Ennek fenntartását elsősorban a munkavállalók által élvezett nagyobb rugalmasság és a céges költségmegtakarítás tovább ösztönözheti. Frank Jennings felhőmegoldásokra és GDPR-ra szakosodott ügyvéd szerint sokan hozzászoktak az ingázást kiiktató, jobb technológiai feltételeket teremtő otthoni munkához. A szakember arra számít, hogy a home office a korábbinál sokkal hangsúlyosabban lesz jelen a modern, rugalmas munkavégzési gyakorlatban.

Ezzel párhuzamosan fontos a cégen belüli csapatok kommunikációs, irányítási és csapatmunka-készségeinek, valamint önállóságának fejlesztése is. Giuliano Liguori digitális transzformáció szakértő azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy coaching programokkal támogassák a távmunkában dolgozó csapatokat. Ezek során a munkavállalók olyan készségeiket fejleszthetik, amelyek távmunka esetén is produktív és együttműködő környezet kialakítását teszik lehetővé. Ehhez kapcsolódóan Ellie Hurst, az Advent IM IT biztonsági cég marketingvezetője szerint a kiberbiztonsági és adatvédelmi témájú oktatási és felvilágosító programok száma is emelkedni fog.

Átalakuló IT-vezetői szerepkör

Ezután is jelentős kihívást jelent majd a vállalatok számára a kiberbiztonság és az adatvédelem, amit tovább bonyolít az egyre általánosabbá váló távoli működés. Az „árnyék IT”, vagyis a munkatársak által az IT-részleg tudomása és jóváhagyása nélkül használt technológiák és eszközök, új biztonsági nehézségekhez vezetnek, amelyek kezelése célzott oktatást és iránymutatást igényel a szervezetek részéről.

Az internetes biztonsági fenyegetések gyorsan változó környezete, valamint a technológia hatóköre és alkalmazása át fogják alakítani az IT-vezetők szerepét. Rafael Bloom technológiai szakember úgy véli, hogy a pozíció megnevezésére a jövőben találóbb lehet a „digitális szolgáltatási vezető”, tekintve, hogy sok hagyományos IT-feladat helyét a felhő és a SaaS (Software as a Service) veszi át. Az IT-vezetőknek döntő szerepük lesz a távmunkások támogatásában és a kiberbiztonsági intézkedések megvalósításában.

Mivel az eszközök az iroda helyett egyre inkább az irodán kívül találhatók (a vékony kliensek és vékony asztali gépek helyét laptopok és táblagépek veszik át), az IT-részlegeknek új rendszereket kell beszerezniük, amelyeknél a biztonsági konfiguráció felülvizsgálatára van szükség, egyebek mellett szigorúbb hitelesítési szabályokra, monitorozási és auditálási képességekre. A hibrid otthoni munkavégzéshez az is fontos, hogy ezek a rendszerek az irodai és az otthoni viszonyokhoz is tudjanak alkalmazkodni, így a beruházások során ügyelni kell a produktivitás és a költséghatékonyság közötti kényes egyensúlyra. A bizalom természete is megváltozik a távmunkával: itt is egyensúlyt kell teremteni a produktivitás minél kevésbé zavaró monitorozása és aközött, hogy az otthonról dolgozók úgy érezzék, változatlanul élvezik munkáltatójuk bizalmát.

Mesterséges intelligencia és kiberbiztonság

A mesterséges intelligencia (MI) hasznos eszköz lesz a kiberbiztonság támogatására 2021-ben. A különböző helyszíneken dolgozó munkatársaik miatt a cégeknek jobban kell támaszkodniuk az automatizációra és a gépi tanulásra a kiberbiztonsági és adatvédelmi intézkedések megvalósításakor, különösen a céges hálózathoz való külső hozzáférés biztosítása terén. Nigel Tozer megoldásmarketingért felelős igazgató úgy gondolja, hogy az MI a vállalatok elleni kibertámadásokban is szerepet kaphat. Az internetes bűnözők már sokkal fejlettebbek, mint korábban, és az eszközeik is egyre kifinomultabbak, ezért ahogy egyre több vállalat alkalmazza az MI-t a védekezésben, úgy az a támadók oldalán is meg fog jelenni.

Az MI mellett más eszközöket és folyamatokat is be fognak vetni az internetes biztonsági kockázatok enyhítésére. A Hubgets társalapítója, Elena Carstoiu SASE (Secure Access Service Edge) megoldások alkalmazását javasolja, amelyek „helyszínsemleges” működést és helytől, alkalmazásoktól és eszközöktől független, biztonságos hozzáférést garantálnak a szervezetek számára – ami különösen fontos most, amikor egyre több csapat dolgozik távolról.

A mesterséges intelligencia tehát 2021-ben is fontos szerepet fog játszani – a dolgok internete (IoT), a Big Data és a felhő mellett. Tozer előrejelzése szerint az MI használatával kapcsolatban valószínűleg ismét fellángolnak majd az adatvédelmi viták, különösen az arcfelismerési technológia alkalmazása kapcsán. Másrészt, az ISP Connect szervezet prognózisa alapján az MI még nem érte el lehetőségei határát, és nem 2021 lesz a nagy áttörés éve.

A technológia jövője

Az otthoni munkavégzés szigorúbb szabályozása és a technológiai fejlődés erősödése mellett idén a cégek IT-költségvetésében is növekedés várható. A Ramsac ügyvezető igazgatója, Rob May szerint a költségvetés emelésének célja a hatékonyságot, a produktivitást, a kiberbiztonságot és a távoli munkaerő támogatását javító, új technológiai projektek megvalósítása. A napi szinten zajló online üzleti aktivitás bővülésével az IT-költségvetést is hozzá kell igazítani a digitális átalakulás különböző aspektusaihoz.

Az MI kiberbiztonságban betöltött hangsúlyosabb szerepe és az IT-költségvetés várt növelése mellett 2021 egyéb új és erősödő trendeket is hoz majd. Roland Broch digitális infrastruktúra projektmenedzser az MI-t és a gépi tanulást a komplett automatizációs megoldásba illesztő „hiperautomatizáció” megjelenésére – sőt akár az automatizáció automatizálására – számít. Rafael Bloom szerint a bizalom értékes, bizonyítható tömegcikké válik – gondoljunk csak az álhírek, az online károkozás és a láthatatlan adatkezelés problémájára –, míg Rob May várakozása szerint tovább fog erősödni az internetes biztonság fontossága. Utóbbi helyét akár át is veheti a kibertámadásokkal szembeni ellenállóképesség (kiberreziliencia).

„Bár lehet, hogy az említettek közül nem mindegyik prognózis válik valóra – és akár meglepetésekben is lehet részünk –, a Kingston mint a memóriatermékek és technológiai megoldások globális piacvezetője továbbra is megbízható tanácsadóként segíti a vállalatokat a digitális átalakulásban. Legyen szó mesterséges intelligenciáról, kiberbiztonságról vagy más technológiai fejlesztésről, minden területen hatékonyan támogatjuk ügyfeleinket üzleti igényeik kiszolgálásában”

– tette hozzá Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Related Topics:2021 automatizáció digitalizáció előrejelzés home IoT kingston Office Tech technology trend

Up Next

Az Óbudai Egyetem kiberbiztonsági képzését támogatja a Vodafone

Don't Miss

Hamarosan indul a Creator TV, Magyarország első tematizált influenszer-tartalmakat sugárzó online tévécsatornája

Gazdaság

Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?

A vállalatoknál egyre több folyamat során vesznek igénybe különféle AI- és GenAI-megoldásokat, a biztonsági kontrollok azonban sok helyen nem tartanak lépést a technológia térnyerésével. Ez a különbség különösen az AI-ügynökök terjedésénél válik kritikussá, mivel ezek a rendszerek már önálló működésre is képesek. Ennek kapcsán a döntéshozók több mint fele tart adatlopási kockázatoktól egy friss kutatás adatai szerint.

Az OpenText szakértői úgy vélik, hogy a technológiában rejlő üzleti érték akkor használható ki biztonságosan, ha a szervezetek az identitás- és hozzáféréskezelési alapokat is felkészítik erre az új működési modellre.

„Az AI egyre inkább a mindennapi működés részévé válik, és ezzel együtt a szervezeteknek biztonságos alapokra van szükségük az információkezelés terén. Elengedhetetlenek a világos irányítási keretek, a szabályzatokra épülő kontrollok és a folyamatos felügyelet ahhoz, hogy az AI-rendszerek megbízhatóan és az előírásoknak megfelelően működjenek.”

-mondta Muhi Majzoub, az OpenText termék- és fejlesztési területéért felelős ügyvezető alelnöke

A generatív mesterséges intelligencia gyors terjedése mellett egyre nagyobb figyelem irányul az AI-ügynökökre. Ezek a rendszerek már képesek arra, hogy önállóan hajtsanak végre feladatokat, amelyek elvégzése érdekében adatokhoz férnek hozzá és rendszerek között mozognak. Mindez komoly üzleti lehetőséget jelent, ugyanakkor új biztonsági kérdéseket is felvet. Az OpenText megbízásából, a Ponemon Institute által készített kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka úgy látja, hogy az AI-ügynökök rosszindulatú használata jelentősen vagy mérsékelten növeli az adatlopás kockázatát. A vállalatok számára ezért kulcskérdéssé válik, hogy pontosan kontrollálják, ki vagy mi férhet hozzá az adatokhoz, milyen jogosultsággal, milyen céllal és mennyi ideig.

Az AI-ügynökök már a spájzban vannak

Az agentic AI, vagyis az önálló feladatvégzésre képes mesterséges intelligencia számos szervezetnél már most is jelen van. A Ponemon kutatása szerint a vállalatok 38 százaléka teljesen vagy részben bevezette a technológiát. A munkavállalók közül átlagosan 23 százalék használ olyan AI-ügynököket, amelyek önműködően hajtanak végre feladatokat, például kódolnak, e-maileket válaszolnak meg vagy adatokat kérdeznek le. Ez a változás új helyzet elé állítja a szervezeteket a hozzáférések kezelése terén is. A vállalatoknak régebben csupán az emberi felhasználók belépéseit és jogosultságait kellett ellenőrizniük, ma már azonban egyre több olyan digitális identitással is számolniuk kell, amely azt határozza meg, hogy egy adott rendszer, folyamat vagy AI-ügynök milyen adatokhoz és alkalmazásokhoz férhet hozzá, és milyen műveleteket végezhet. Az IAM, vagyis az identitás- és hozzáférés-kezelés feladata ennek központi felügyelete, a jogosultságok és feltételek menedzsmentje. A Gartner 2026-os kiberbiztonsági trendriportja is kiemeli, hogy az IAM-nek alkalmazkodnia kell az AI-ügynökök biztonságos kezeléséhez és támogatásához.

Tudják, csak nem sejtik

Az OpenTexthez kapcsolódó Dark Reading riport szerint a vezetők 70 százaléka érettnek tartja saját IAM-szolgáltatásait, miközben a szervezetek nagyjából fele még nem tud eltérő szabályokat alkalmazni a nem emberi identitásokra. Ez azért fontos, mert az AI-ügynökökkel járó kockázat különösen akkor nőhet meg, ha nem saját, egyedi identitással működnek, túl széles jogosultságokat kapnak, vagy a hozzáféréseiket nem vizsgálják felül rendszeresen. A riport szerint a szervezetek 93 százaléka már használ különálló identitást legalább néhány AI-ügynöknél, de csak 27 százalék alkalmazza azokat az összes vagy a legtöbb AI-ügynöknél. A hozzáférések felülvizsgálata sem mindenhol folyamatos: mindössze 13 százalék végzi rendszeresen, 11 százalék pedig csak valamilyen incidens esetén ellenőrzi ismételten azokat.

Még nem állnak készen

Fontos figyelembe venni, hogy az AI-ügynökök gyorsan változó környezetben működnek. Egy adott feladatra létrehozott ügynök idővel új rendszerekhez kapcsolódhat, több adatot érhet el, vagy más üzleti folyamatokban is szerepet kaphat. Ha a jogosultságai nem követik pontosan a feladatát, akkor könnyen túl széles hozzáféréssel rendelkezhet. A Dark Reading jelentése alapján a vezetők körében a leggyakoribb aggály a túl széles jogosultsági kör vagy a jogosultságszint emelkedése, amit a válaszadók 51 százaléka említett. Emellett 49 százalék komoly kihívásnak tartja, hogy a vállalatoknak egyre több rövid ideig élő vagy gyorsan változó identitást kell kezelniük, 41 százalék szerint pedig a jelenlegi eszközök még nem támogatják megfelelően az ehhez szükséges irányítást és kontrollt. A felkészültségi hézag is jól látszik: a válaszadók 82 százaléka úgy érzi, érti az AI-ügynökök potenciális biztonsági kockázatait, de csak 53 százalék szerint vannak felkészülve az IAM-eszközei az AI-ügynökök várható növekedésének kezelésére.

Központi kontroll

Az AI-ügynökök biztonságos vállalati használatához olyan identitás- és hozzáféréskezelési alapokra van szükség, amelyek segítenek szabályozni, hogy ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket milyen jogosultságokkal, milyen célból és milyen feltételek mellett. Ebben nyújt segítséget az OpenText Identity and Access Management portfóliója, amelynek megoldásai támogatják az identitások és jogosultságok életciklus-kezelését, a hozzáférések rendszeres felülvizsgálatát, valamint a központi és kockázatalapú hozzáférés-kezelést. Így a vállalatok átláthatóbban szabályozhatják, ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket, azok milyen rendszerekhez férhetnek hozzá, és milyen esetekben van szükség szigorúbb ellenőrzésre vagy a hozzáférések felülvizsgálatára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elindult Nagyorosziban az AI-ügyfélszolgálat

Elindította szabadon hozzáférhető AI-ügyfélszolgálatát Nagyoroszi. A Nógrád vármegyei, több mint 1800 lakosú község új, digitális asszisztense jelenleg még a „feltanulás” fázisában van, ismeretei egyelőre a honlapon található információkra vonatkoznak. A lakosság is csak most kezdett ismerkedni az újdonsággal, de az első tapasztalatok ígéretesek.

Nagyoroszi önkormányzata még 2023-ban csatlakozott a Munipolis nevű okoskommunikációs platformhoz, amelynek kiterjesztése az új, mesterséges intelligenciával működő ügyfélszolgálat.

A jelenleg chatfelületként elérhető fejlesztés egyelőre tanulási fázisban van, de már most is rendelkezik minden, a település hivatalos honlapján elérhető információval ‒ ismertette az újdonságot Dávid Ádám, a község projektet vezető alpolgármestere. Jelenleg Nagyoroszi honlapját havonta mintegy 2000-en látogatják, és bár a szolgáltatás csak nemrég indult, máris mintegy 70 kérdést tettek fel, melyek közül a rendszer csak kettőre nem tudott válaszolni.

Az eddigi visszajelzések alapján a felhasználók elégedettek. Ha a tesztidőszak sikeres lesz, van rá esély, hogy a szolgáltatást szóban, telefonon is igénybe lehessen majd venni, illetve hogy a tapasztalatokra, igényekre reagálva bővítsék az AI által elérhető információk körét. Dávid Ádám hozzátette, hogy az eddigiek alapján a kérdések zöme eleve olyan információkra vonatkozik, melyek több-kevesebb böngészéssel a honlapon is megtalálhatók, így ezek megválaszolása jelentős időt takarít meg a hivatalban dolgozó kollégák számára.

A mesterséges intelligenciára épülő ügyfélszolgálat által kezelt információk szinte korlátlanul bővíthetők jogszabályokkal, eseményekkel, sok minden egyébbel, és minél nagyobb egy település, annál hasznosabb egy ilyen megoldás ‒ mutatott rá Czinger Erik, az eszközt fejlesztő Munipolis hazai vezetője. Nemcsak a szóbeli, telefonos kommunikáció kézenfekvő opció, de mindez több nyelven is elérhető. Bevett gyakorlata van annak is, hogy az AI felismerve a saját korlátait, a megkeresést automatikusan a legilletékesebb önkormányzati munkatárshoz továbbítsa.

A szakember hozzátette: a nagyobb városokban, ahol több száz vagy akár ezer megkeresés érkezhet naponta különböző platformokon és nyelveken, a megoldás nagyon megkönnyíti az ott dolgozók mindennapjait. Bár Magyarországon a cég önkormányzati ügyfelei között a Nagyoroszi bevezetés az első, Csehországban és más államokban, ahol a rendszer régebb óta működik, 2025-ben már 100-as nagyságrendű önkormányzat használt AI-alapú ügyfélszolgálati megoldást, és ez 2027-re várhatóan a többszörösére emelkedik majd. Mivel a két ország működése, piaca eddig is nagyon sok hasonlóságot mutatott, itthon is dinamikus bővülésre számítanak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Szegeden adta át 3 000. csomagautomatáját a GLS Hungary

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a GLS Hungary országos hálózatfejlesztése: a vállalat Szegeden helyezte üzembe 3 000. csomagautomatáját. A fejlesztés jól mutatja a hazai csomaglogisztikai piac gyors átalakulását és azt a stratégiai irányt, amelyben a GLS a vásárlói igényekre reagálva folyamatosan bővíti országos fix átadópontjai számát.

PwC 2026-os Csomaglogisztikai riportja szerint a belföldi csomagautomatába kézbesített küldemények száma több mint 50%-kal növekedett az előző évben, ezzel ez volt a leggyorsabban fejlődő kézbesítési forma.

3 000 GLS Automata és közel 4 000 GLS Átadópont országszerte

A vidéki hálózatbővítés fontosságát is szimbolizálja, hogy Szegeden, az Árkád Szeged belterében került átadásra az újabb mérföldkőnek számító 3000., 20 oszlopos, 236 rekeszes GLS Automata. Ezzel a GLS Hungary automatáinak száma elérte a 3 000-et több mint 670 településen kínálva ezt a szolgáltatást, a csomagpontokkal együtt pedig már közel 4 000 GLS Átadópont érhető el országszerte több mint 820 településen. A hálózat folyamatos bővítésének célja, hogy a vásárlók és az e-kereskedelmi partnerek minél több településen férjenek hozzá gyors és kényelmes csomagátvételi lehetőségekhez.

„A vásárlói szokások egyértelműen abba az irányba mozdulnak, hogy a kézbesítés ne csak gyors, hanem rugalmas és a csomag útja digitálisan is egyszerűen követhető legyen. A GLS fejlesztései erre a piaci változásra reagálnak: folyamatosan bővítjük automatás hálózatunkat, fejlesztjük digitális szolgáltatásainkat és új megoldásokkal támogatjuk partnereink versenyképességét”

– mondta Balázs Attila, a GLS Hungary ügyvezető igazgatója.

GLS Automata Expressz – reggeli kézbesítés

A vállalat fejlesztési stratégiájának egyik kiemelt eleme a 2025 nyarán indult GLS Automata Expressz szolgáltatás, amely jelenleg Budapesten és öt Pest megyei déli agglomerációs városban érhető el, közel 600 automata bevonásával (a teljes országos hálózat 20%-ában).
A szolgáltatás lényege a rendelés napján átadott csomagok másnap reggeli kézbesítése – szombaton is – ami az e-kereskedők számára számos előnnyel jár: gyors kiszállítás, mely versenyelőny a Magyarországra beáramló import csomagokkal szemben, felár nélkül elérhető lehetőség, mely támogatja a visszatérő vásárlásokat. A GLS Automata Expressz szolgáltatás az operációra is pozitív hatással volt a rekeszkihasználtság szempontjából: a címzettek délig 63%-kal több csomagot vettek át az automatából, mint a bevezetés előtti időszakban.

GLS Automata hálózat megnyitása e-kereskedelmi partnereknek is

A vállalat elérhetővé teszi a logisztikai partnerek után e-kereskedelmi partnerei felé is a csatlakozást akár 1 500 GLS automatához. Az együttműködési modell révén a partnerek saját click & collect megoldásaikat integrálhatják a GLS automata infrastruktúrájába, így csökkenthetik saját költségeiket, miközben ügyfeleik számára még rugalmasabb átvételi lehetőséget kínálhatnak. Mindemellett újabb bevételi lehetőséghez juthatnak az automaták üzlet elé való kihelyezésével bérleti díj fejében és növelhetik az üzletbe érkező vásárlói forgalmat is.

Címke nélküli automatás visszaküldés – Visszárú szolgáltatás

A PwC Csomaglogisztikai Riport 2026 elemzéséből az is kiderült, hogy a vásárlók határozottan igénylik a termékek egyszerű és akár ingyenes visszaküldését – 60% elvárja, 52% pedig szívesebben rendel egy webáruházból legközelebb is, ha a visszaküldés feladása egyszerű volt. A GLS Automata visszáru szolgáltatása lehetővé teszi az automatából történő visszaküldést, címke nyomtatása nélkül. A kereskedők számára a visszaküldés lehetőségének biztosítása segíti a kiemelkedő vásárlói élmény nyújtását, emellett támogatja a visszatérő vásárlók számának növekedését. A digitális fejlesztések részeként a GLS Hungary Applikációján keresztül hamarosan a visszaküldési szolgáltatás is elérhetővé válik TOP 500 e-kereskedő bevonásával, így a vásárlók még egyszerűbben és gyorsabban indíthatják el csomagjaik visszaküldését. A GLS szerint a visszáru-folyamatok egyszerűsítése ma már kulcsfontosságú része az e-kereskedelmi ügyfélélménynek.

Digitális fejlesztések

2024 nyarától indult el a GLS Hungary mobil applikációja, amely valós idejű csomagkövetést, rugalmas átirányítási és csomagfeladási lehetőségeket is kínál. 2026. februárjától egészült ki az app alkalmazás a GLS VIP hűségprogrammal, ahol a címzettek és az appon keresztül csomagot feladó felhasználók virtuális csomagokat gyűjthetnek, így GLS kedvezményekhez és partnerkuponokhoz juthatnak. Mivel az applikáció és a GLS VIP hűségprogram folyamatos fejlesztés alatt áll, a funkciók és az elérhető előnyök köre a jövőben tovább bővül.

“A csomaglogisztika ma már nem kizárólag a kézbesítésről szól, hanem egy komplex vásárlói élményről. A vevőigényekhez igazodó rugalmas csomagátvételi és átirányítási lehetőségek, gyors kiszállítás, egyszerű visszaküldés és a digitálisan támogatott folyamatosan kontrollált csomagstátuszok együtt határozzák meg a jövő szolgáltatásait. A GLS célja, hogy ezeken a területeken továbbra is meghatározó szereplő legyen Magyarországon”

– tette hozzá Balázs Attila.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!