Gazdaság

A tech szakértők szerint ezek lesznek a legfontosabb trendek 2021-ben

A Kingston Technology üzleti influenszerekkel közösen összegyűjtötte a technológiai piac idei előrejelzéseit

A koronavírus-járvány egyértelműen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, és a technológia teljes mértékben átalakította a vállalatok működését.

A cégeknek pár hét alatt kellett levezényelniük azokat a digitális transzformációs projekteket, amelyeket egyébként hónapok vagy akár évek alatt terveztek véghez vinni. A munkavállalók részéről az internet-hozzáférés létkérdéssé vált, a digitális megoldások pedig az élet minden területén megjelentek az online csoportmegbeszélésektől kezdve a videós kocsmakvízekig. A Kingston Technology az üzleti szféra digitális szakértőivel együtt összefoglalja, milyen technológiai trendekre számíthatunk 2021-ben.

Távmunka mint új norma

Az üzleti működés és a mindennapi élet szempontjából egyaránt az otthoni munkavégzés széles körű elterjedése volt az egyik legnagyobb változás 2020-ban. Ám a távmunka, illetve a hibrid otthoni munkavégzés várhatóan a közösségi távolságtartás és a koronavírus-világjárvány miatt hozott egyéb korlátozások feloldása után is az új norma része maradhat a vállalatok működésében. Ennek fenntartását elsősorban a munkavállalók által élvezett nagyobb rugalmasság és a céges költségmegtakarítás tovább ösztönözheti. Frank Jennings felhőmegoldásokra és GDPR-ra szakosodott ügyvéd szerint sokan hozzászoktak az ingázást kiiktató, jobb technológiai feltételeket teremtő otthoni munkához. A szakember arra számít, hogy a home office a korábbinál sokkal hangsúlyosabban lesz jelen a modern, rugalmas munkavégzési gyakorlatban.

Ezzel párhuzamosan fontos a cégen belüli csapatok kommunikációs, irányítási és csapatmunka-készségeinek, valamint önállóságának fejlesztése is. Giuliano Liguori digitális transzformáció szakértő azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy coaching programokkal támogassák a távmunkában dolgozó csapatokat. Ezek során a munkavállalók olyan készségeiket fejleszthetik, amelyek távmunka esetén is produktív és együttműködő környezet kialakítását teszik lehetővé. Ehhez kapcsolódóan Ellie Hurst, az Advent IM IT biztonsági cég marketingvezetője szerint a kiberbiztonsági és adatvédelmi témájú oktatási és felvilágosító programok száma is emelkedni fog.

Átalakuló IT-vezetői szerepkör

Ezután is jelentős kihívást jelent majd a vállalatok számára a kiberbiztonság és az adatvédelem, amit tovább bonyolít az egyre általánosabbá váló távoli működés. Az „árnyék IT”, vagyis a munkatársak által az IT-részleg tudomása és jóváhagyása nélkül használt technológiák és eszközök, új biztonsági nehézségekhez vezetnek, amelyek kezelése célzott oktatást és iránymutatást igényel a szervezetek részéről.

Az internetes biztonsági fenyegetések gyorsan változó környezete, valamint a technológia hatóköre és alkalmazása át fogják alakítani az IT-vezetők szerepét. Rafael Bloom technológiai szakember úgy véli, hogy a pozíció megnevezésére a jövőben találóbb lehet a „digitális szolgáltatási vezető”, tekintve, hogy sok hagyományos IT-feladat helyét a felhő és a SaaS (Software as a Service) veszi át. Az IT-vezetőknek döntő szerepük lesz a távmunkások támogatásában és a kiberbiztonsági intézkedések megvalósításában.

Mivel az eszközök az iroda helyett egyre inkább az irodán kívül találhatók (a vékony kliensek és vékony asztali gépek helyét laptopok és táblagépek veszik át), az IT-részlegeknek új rendszereket kell beszerezniük, amelyeknél a biztonsági konfiguráció felülvizsgálatára van szükség, egyebek mellett szigorúbb hitelesítési szabályokra, monitorozási és auditálási képességekre. A hibrid otthoni munkavégzéshez az is fontos, hogy ezek a rendszerek az irodai és az otthoni viszonyokhoz is tudjanak alkalmazkodni, így a beruházások során ügyelni kell a produktivitás és a költséghatékonyság közötti kényes egyensúlyra. A bizalom természete is megváltozik a távmunkával: itt is egyensúlyt kell teremteni a produktivitás minél kevésbé zavaró monitorozása és aközött, hogy az otthonról dolgozók úgy érezzék, változatlanul élvezik munkáltatójuk bizalmát.

Mesterséges intelligencia és kiberbiztonság

A mesterséges intelligencia (MI) hasznos eszköz lesz a kiberbiztonság támogatására 2021-ben. A különböző helyszíneken dolgozó munkatársaik miatt a cégeknek jobban kell támaszkodniuk az automatizációra és a gépi tanulásra a kiberbiztonsági és adatvédelmi intézkedések megvalósításakor, különösen a céges hálózathoz való külső hozzáférés biztosítása terén. Nigel Tozer megoldásmarketingért felelős igazgató úgy gondolja, hogy az MI a vállalatok elleni kibertámadásokban is szerepet kaphat. Az internetes bűnözők már sokkal fejlettebbek, mint korábban, és az eszközeik is egyre kifinomultabbak, ezért ahogy egyre több vállalat alkalmazza az MI-t a védekezésben, úgy az a támadók oldalán is meg fog jelenni.

Az MI mellett más eszközöket és folyamatokat is be fognak vetni az internetes biztonsági kockázatok enyhítésére. A Hubgets társalapítója, Elena Carstoiu SASE (Secure Access Service Edge) megoldások alkalmazását javasolja, amelyek „helyszínsemleges” működést és helytől, alkalmazásoktól és eszközöktől független, biztonságos hozzáférést garantálnak a szervezetek számára – ami különösen fontos most, amikor egyre több csapat dolgozik távolról.

A mesterséges intelligencia tehát 2021-ben is fontos szerepet fog játszani – a dolgok internete (IoT), a Big Data és a felhő mellett. Tozer előrejelzése szerint az MI használatával kapcsolatban valószínűleg ismét fellángolnak majd az adatvédelmi viták, különösen az arcfelismerési technológia alkalmazása kapcsán. Másrészt, az ISP Connect szervezet prognózisa alapján az MI még nem érte el lehetőségei határát, és nem 2021 lesz a nagy áttörés éve.

A technológia jövője

Az otthoni munkavégzés szigorúbb szabályozása és a technológiai fejlődés erősödése mellett idén a cégek IT-költségvetésében is növekedés várható. A Ramsac ügyvezető igazgatója, Rob May szerint a költségvetés emelésének célja a hatékonyságot, a produktivitást, a kiberbiztonságot és a távoli munkaerő támogatását javító, új technológiai projektek megvalósítása. A napi szinten zajló online üzleti aktivitás bővülésével az IT-költségvetést is hozzá kell igazítani a digitális átalakulás különböző aspektusaihoz.

Az MI kiberbiztonságban betöltött hangsúlyosabb szerepe és az IT-költségvetés várt növelése mellett 2021 egyéb új és erősödő trendeket is hoz majd. Roland Broch digitális infrastruktúra projektmenedzser az MI-t és a gépi tanulást a komplett automatizációs megoldásba illesztő „hiperautomatizáció” megjelenésére – sőt akár az automatizáció automatizálására – számít. Rafael Bloom szerint a bizalom értékes, bizonyítható tömegcikké válik – gondoljunk csak az álhírek, az online károkozás és a láthatatlan adatkezelés problémájára –, míg Rob May várakozása szerint tovább fog erősödni az internetes biztonság fontossága. Utóbbi helyét akár át is veheti a kibertámadásokkal szembeni ellenállóképesség (kiberreziliencia).

„Bár lehet, hogy az említettek közül nem mindegyik prognózis válik valóra – és akár meglepetésekben is lehet részünk –, a Kingston mint a memóriatermékek és technológiai megoldások globális piacvezetője továbbra is megbízható tanácsadóként segíti a vállalatokat a digitális átalakulásban. Legyen szó mesterséges intelligenciáról, kiberbiztonságról vagy más technológiai fejlesztésről, minden területen hatékonyan támogatjuk ügyfeleinket üzleti igényeik kiszolgálásában”

– tette hozzá Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Related Topics:2021 automatizáció digitalizáció előrejelzés home IoT kingston Office Tech technology trend

Up Next

Az Óbudai Egyetem kiberbiztonsági képzését támogatja a Vodafone

Don't Miss

Hamarosan indul a Creator TV, Magyarország első tematizált influenszer-tartalmakat sugárzó online tévécsatornája

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi stratégiai beszállítói eseményének

Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi eseménynek, amely Európa meghatározó beszállítóit, a Schneider Electric vezetőit és iparági szakértőit hozta össze annak érdekében, hogy közösen határozzák meg az energiaipar és az ipari értéklánc jövőbeni prioritásait.

A Powering the Future mottó jegyében megrendezett esemény célja a stratégiai partnerségek további erősítése, a közös növekedési lehetőségek feltárása, valamint azoknak a kihívásoknak és lehetőségeknek a megvitatása volt, amelyeket az elektrifikáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az új energiaigényes infrastruktúrák, többek között az adatközpontok fejlődése teremtenek.

A budapesti találkozón mintegy 250 fő vett részt, köztük a Schneider Electric vezetői és több mint 200 stratégiai partner képviselője. A rendezvény egyedülálló lehetőséget biztosított arra, hogy a vállalat és beszállítói ökoszisztémája közösen gondolkodjon a jövő kihívásairól, és olyan együttműködési irányokat határozzon meg, amelyek támogatják a gyorsabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb működést.

A rendezvény délelőtti eseményeinek központi témája a Schneider Electric globális ellátási láncának átalakulása, valamint a stratégiai beszállítói partnerségek jelentősége volt. A program olyan témákat járt körül, mint a növekedés támogatása, a működési rugalmasság növelése és a közös végrehajtási képességek fejlesztése.

A Schneider Electric szerint a jövő energiaipari és ipari kihívásaira csak szoros együttműködéssel lehet hatékony válaszokat adni. A stratégiai partnerektől a vállalat nem pusztán stabil beszállítói kapcsolatot vár, hanem olyan együttműködést, amely hozzájárul a versenyképesség, a fenntarthatóság, a minőség és az innováció folyamatos fejlesztéséhez.

„A következő energiaipari korszakban az együttműködés lesz a siker kulcsa. Az elektrifikáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia által formált világban olyan partneri ökoszisztémákra van szükség, amelyek képesek együtt gyorsabban reagálni, innoválni és értéket teremteni ügyfeleink és a társadalom számára”

– mondta Siliga Tünde a Schneider Electric GSC Budapest HUB vezetője.

A délutáni program fókuszában azok a technológiai trendek álltnak, amelyek alapvetően formálják az energiafelhasználás jövőjét. Kiemelt téma volt az adatközpontok gyors fejlődése, a mesterséges intelligencia térnyerése és a digitális megoldások szerepe az energiahatékonyabb működés kialakításában.

A Schneider Electric szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nem csupán új technológiai lehetőségeket jelentenek, hanem hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a Schneider Electric és beszállítói ökoszisztémája ezeket a fejleményeket a fenntartható növekedés lehetőségeivé alakítsa. A rendezvény részeként beszállítói fórumok, workshopok és vezetői egyeztetések is helyet kaptak, amelyek célja a tapasztalatcsere és az innovációs lehetőségek feltárása. A résztvevők olyan témákban osztották meg tapasztalataikat, mint az ellátási láncok ellenállóképessége, az ipari innováció, a digitalizáció, a fenntartható működés és a jövő gyártási megoldásai.

A Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 üzenete, hogy a jövő energiaipari rendszereinek kialakítása közös feladat. A vállalat és stratégiai partnerei együtt dolgoznak azon, hogy az új technológiákban rejlő lehetőségeket hosszú távú értékteremtéssé alakítsák.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az összes hitelállomány több mint egyötödét támogatott lakáshitelek teszik ki

Látványosan emelkedett az év második negyedévében is a támogatott lakáshitelek aránya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank Háztartások hitelállománya című negyedéves jelentése, amelyet a Bank360 dolgozott fel.

A jelentés szerint a hazai háztartási hitelállomány 2026 II. negyedévének végére 14 292 milliárd forintra nőtt, ami éves alapon 19,4%-os emelkedést jelent. Az állományon belül változatlanul a forint alapú piaci lakáshitelek részaránya a legmagasabb, igaz, ez az arány az Otthon Start Program indulása óta folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan az új folyósításokon belül a piaci lakáshitelek már csak a harmadik legjelentősebb részaránnyal rendelkeznek, lemaradva a támogatott lakáshitelek és a személyi hitelek mögött.

Ma reggel jelent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a 2026. II. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentés. A jegybanki adatsor szerint a szóban forgó időszak végén 14 292 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 5,7%-kal múlta felül az I. negyedév végén regisztrált 13 527 milliárd forintot. Év/év alapon az állomány ennél lényegesen nagyobb, mintegy 19,4%-os mértékben tudott növekedni, 2025. II. negyedév végén ugyanis még csak 11 968 milliárd forintot tett ki a háztartási hitelállomány.

A háztartási hitelállományon belül változatlanul a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek rendelkeznek a legnagyobb, 34,4%-os részaránnyal, igaz, ez 2,2 százalékpontos csökkenést jelent az I. negyedév végi 36,6%-os részarányhoz képest. Éves alapon még jelentősebb, 6,1 százalékpontos térvesztésről beszélhetünk, 2025. II. negyedév végén még a hitelállomány 40,5%-át tették ki a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek. Igaz, összegszerűen még így is a részállomány növekedéséről beszélhetünk, elvégre az egy évvel korábbi 4 844 milliárd forintos piaci lakáshitel-állomány az idei II. negyedév végére 4 911 milliárd forintra emelkedett, ami 1,4%-os növekedést jelent.

A piaci és egyéb lakáshitelek részarányának csökkenését egyértelműen az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulásával magyarázhatjuk. A tavalyi év II. – tehát a program indulása előtti utolsó – negyedév végén a támogatott lakáshitelek teljes állományon belüli aránya mindössze 10,5% volt, ami azóta folyamatosan emelkedik, és idén június végére elérte a 20,6%-ot. Ez a tendencia még látványosabban megmutatkozik a tárgynegyedévi folyósításokon belül, ahol is 2025. II. negyedévben 8,7%, 2026. II. negyedévben pedig már 39,9% volt a támogatott forint lakáshitelek súlya.

Ezzel párhuzamosan pedig a piaci és egyéb forint lakáshitelek folyósításon belüli részaránya a 2025. II. negyedévi 33,4%-ról az idei év II. negyedévi 11,1%-ra csökkent. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a támogatott lakáshitelek folyósításának részaránya a most vizsgált időszakban már csökkenőben volt. Míg 2025. IV. negyedévben a folyósított állománynak a 43,5%-át tették ki a támogatott lakáshitelek, 2026. I. negyedévben pedig a 45,5%-át, addig a II. negyedévben már csak a fent említett 39,9%-át.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!