Connect with us

Gazdaság

A tech szakértők szerint ezek lesznek a legfontosabb trendek 2021-ben

A Kingston Technology üzleti influenszerekkel közösen összegyűjtötte a technológiai piac idei előrejelzéseit

A koronavírus-járvány egyértelműen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, és a technológia teljes mértékben átalakította a vállalatok működését.

A cégeknek pár hét alatt kellett levezényelniük azokat a digitális transzformációs projekteket, amelyeket egyébként hónapok vagy akár évek alatt terveztek véghez vinni. A munkavállalók részéről az internet-hozzáférés létkérdéssé vált, a digitális megoldások pedig az élet minden területén megjelentek az online csoportmegbeszélésektől kezdve a videós kocsmakvízekig. A Kingston Technology az üzleti szféra digitális szakértőivel együtt összefoglalja, milyen technológiai trendekre számíthatunk 2021-ben.

Távmunka mint új norma

Az üzleti működés és a mindennapi élet szempontjából egyaránt az otthoni munkavégzés széles körű elterjedése volt az egyik legnagyobb változás 2020-ban. Ám a távmunka, illetve a hibrid otthoni munkavégzés várhatóan a közösségi távolságtartás és a koronavírus-világjárvány miatt hozott egyéb korlátozások feloldása után is az új norma része maradhat a vállalatok működésében. Ennek fenntartását elsősorban a munkavállalók által élvezett nagyobb rugalmasság és a céges költségmegtakarítás tovább ösztönözheti. Frank Jennings felhőmegoldásokra és GDPR-ra szakosodott ügyvéd szerint sokan hozzászoktak az ingázást kiiktató, jobb technológiai feltételeket teremtő otthoni munkához. A szakember arra számít, hogy a home office a korábbinál sokkal hangsúlyosabban lesz jelen a modern, rugalmas munkavégzési gyakorlatban.

Ezzel párhuzamosan fontos a cégen belüli csapatok kommunikációs, irányítási és csapatmunka-készségeinek, valamint önállóságának fejlesztése is. Giuliano Liguori digitális transzformáció szakértő azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy coaching programokkal támogassák a távmunkában dolgozó csapatokat. Ezek során a munkavállalók olyan készségeiket fejleszthetik, amelyek távmunka esetén is produktív és együttműködő környezet kialakítását teszik lehetővé. Ehhez kapcsolódóan Ellie Hurst, az Advent IM IT biztonsági cég marketingvezetője szerint a kiberbiztonsági és adatvédelmi témájú oktatási és felvilágosító programok száma is emelkedni fog.

Átalakuló IT-vezetői szerepkör

Ezután is jelentős kihívást jelent majd a vállalatok számára a kiberbiztonság és az adatvédelem, amit tovább bonyolít az egyre általánosabbá váló távoli működés. Az „árnyék IT”, vagyis a munkatársak által az IT-részleg tudomása és jóváhagyása nélkül használt technológiák és eszközök, új biztonsági nehézségekhez vezetnek, amelyek kezelése célzott oktatást és iránymutatást igényel a szervezetek részéről.

Az internetes biztonsági fenyegetések gyorsan változó környezete, valamint a technológia hatóköre és alkalmazása át fogják alakítani az IT-vezetők szerepét. Rafael Bloom technológiai szakember úgy véli, hogy a pozíció megnevezésére a jövőben találóbb lehet a „digitális szolgáltatási vezető”, tekintve, hogy sok hagyományos IT-feladat helyét a felhő és a SaaS (Software as a Service) veszi át. Az IT-vezetőknek döntő szerepük lesz a távmunkások támogatásában és a kiberbiztonsági intézkedések megvalósításában.

Mivel az eszközök az iroda helyett egyre inkább az irodán kívül találhatók (a vékony kliensek és vékony asztali gépek helyét laptopok és táblagépek veszik át), az IT-részlegeknek új rendszereket kell beszerezniük, amelyeknél a biztonsági konfiguráció felülvizsgálatára van szükség, egyebek mellett szigorúbb hitelesítési szabályokra, monitorozási és auditálási képességekre. A hibrid otthoni munkavégzéshez az is fontos, hogy ezek a rendszerek az irodai és az otthoni viszonyokhoz is tudjanak alkalmazkodni, így a beruházások során ügyelni kell a produktivitás és a költséghatékonyság közötti kényes egyensúlyra. A bizalom természete is megváltozik a távmunkával: itt is egyensúlyt kell teremteni a produktivitás minél kevésbé zavaró monitorozása és aközött, hogy az otthonról dolgozók úgy érezzék, változatlanul élvezik munkáltatójuk bizalmát.

Mesterséges intelligencia és kiberbiztonság

A mesterséges intelligencia (MI) hasznos eszköz lesz a kiberbiztonság támogatására 2021-ben. A különböző helyszíneken dolgozó munkatársaik miatt a cégeknek jobban kell támaszkodniuk az automatizációra és a gépi tanulásra a kiberbiztonsági és adatvédelmi intézkedések megvalósításakor, különösen a céges hálózathoz való külső hozzáférés biztosítása terén. Nigel Tozer megoldásmarketingért felelős igazgató úgy gondolja, hogy az MI a vállalatok elleni kibertámadásokban is szerepet kaphat. Az internetes bűnözők már sokkal fejlettebbek, mint korábban, és az eszközeik is egyre kifinomultabbak, ezért ahogy egyre több vállalat alkalmazza az MI-t a védekezésben, úgy az a támadók oldalán is meg fog jelenni.

Az MI mellett más eszközöket és folyamatokat is be fognak vetni az internetes biztonsági kockázatok enyhítésére. A Hubgets társalapítója, Elena Carstoiu SASE (Secure Access Service Edge) megoldások alkalmazását javasolja, amelyek „helyszínsemleges” működést és helytől, alkalmazásoktól és eszközöktől független, biztonságos hozzáférést garantálnak a szervezetek számára – ami különösen fontos most, amikor egyre több csapat dolgozik távolról.

A mesterséges intelligencia tehát 2021-ben is fontos szerepet fog játszani – a dolgok internete (IoT), a Big Data és a felhő mellett. Tozer előrejelzése szerint az MI használatával kapcsolatban valószínűleg ismét fellángolnak majd az adatvédelmi viták, különösen az arcfelismerési technológia alkalmazása kapcsán. Másrészt, az ISP Connect szervezet prognózisa alapján az MI még nem érte el lehetőségei határát, és nem 2021 lesz a nagy áttörés éve.

A technológia jövője

Az otthoni munkavégzés szigorúbb szabályozása és a technológiai fejlődés erősödése mellett idén a cégek IT-költségvetésében is növekedés várható. A Ramsac ügyvezető igazgatója, Rob May szerint a költségvetés emelésének célja a hatékonyságot, a produktivitást, a kiberbiztonságot és a távoli munkaerő támogatását javító, új technológiai projektek megvalósítása. A napi szinten zajló online üzleti aktivitás bővülésével az IT-költségvetést is hozzá kell igazítani a digitális átalakulás különböző aspektusaihoz.

Az MI kiberbiztonságban betöltött hangsúlyosabb szerepe és az IT-költségvetés várt növelése mellett 2021 egyéb új és erősödő trendeket is hoz majd. Roland Broch digitális infrastruktúra projektmenedzser az MI-t és a gépi tanulást a komplett automatizációs megoldásba illesztő „hiperautomatizáció” megjelenésére – sőt akár az automatizáció automatizálására – számít. Rafael Bloom szerint a bizalom értékes, bizonyítható tömegcikké válik – gondoljunk csak az álhírek, az online károkozás és a láthatatlan adatkezelés problémájára –, míg Rob May várakozása szerint tovább fog erősödni az internetes biztonság fontossága. Utóbbi helyét akár át is veheti a kibertámadásokkal szembeni ellenállóképesség (kiberreziliencia).

„Bár lehet, hogy az említettek közül nem mindegyik prognózis válik valóra – és akár meglepetésekben is lehet részünk –, a Kingston mint a memóriatermékek és technológiai megoldások globális piacvezetője továbbra is megbízható tanácsadóként segíti a vállalatokat a digitális átalakulásban. Legyen szó mesterséges intelligenciáról, kiberbiztonságról vagy más technológiai fejlesztésről, minden területen hatékonyan támogatjuk ügyfeleinket üzleti igényeik kiszolgálásában”

– tette hozzá Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss