A globális járványhelyzet a munkánk és a magánéletünk egyre nagyobb szeletét költözteti át a digitális térbe, minden eddiginél több lehetőséget kínálva a kibervilág bűnözőinek.
Becslések szerint minden 39. másodpercben találnak maguknak új célpontot a hackerek, az egyre kifinomultabb módszerekkel pedig nehéz lépést tartani. A legnagyobb veszélynek a szűkösebb forrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozások vannak kitéve, őket gyakran a munkatársakon, az egyéni felhasználókon keresztül károsítják meg. A Generali és a Black Cell szakértői közösen összeszedték, mire kell készülni 2021-ben.
A koronavírus okozta megbetegedések mellett más szomorú rekord is született 2020-ban: a kiberbűnözők által okozott károk összege 1 ezer milliárd dollár fölé emelkedett, ami a globális GDP több mint 1 százalékának felel meg. Mintegy 667 százalékkal nőtt az adathalász e-maileken keresztül indított támadások száma, melyek sok esetben éppen a COVID-19-hez kapcsolódó témákkal igyekeztek csőbe húzni a gyanútlan felhasználókat. Szaporodnak a céges eszközöket, laptopokat és online konferenciacsatornákat célzó bűncselekmények, de a zsarolóvírusok is egyre kifinomultabbak és veszélyesebbek. A hiányos informatikai védelemmel rendelkező cégek és az egyéni felhasználók mellett ráadásul kereszttűzbe kerültek a pandémiában jelentősen érintett egészségügyi intézmények, logisztikai szolgáltatók, állami szervek, és fokozódik a nyomás a pénzintézetek IT rendszerein is.
Lassan maguk, a kiberbűnözők sem bírják a tempót: miközben a legtöbb támadást még mindig személyesen indítják a hackerek, egyre több bűncselekményt automatizálnak a digitális tér rosszfiúinagyobb szeletét költözteti át a digitális térbe, minden eddiginél több lehetőséget kínálva a kibervilág bűnözőinek. Becslések szerint minden 39. másodpercben találnak maguknak új célpontot a hackerek, az egyre kifinomultabb módszerekkel pedig nehéz lépést tartani. A legnagyobb veszélynek a szűkösebb forrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozások vannak kitéve, őket gyakran a munkatársakon, az egyéni felhasználókon keresztül károsítják meg. A Generali és a Black Cell szakértői közösen összeszedték, mire kell készülni 2021-ben.
Cégek célkeresztben: mire kell figyelni 2021-ben?
Most már biztosan kijelenthetjük, hogy a távoli munkavégzés – legalább hibrid formában – hosszabb távon is velünk marad majd, ezért a vállalatok számára kulcsfontosságú lesz a levelezőrendszerek és az online kommunikációs eszközök védelme, ezt pedig speciális tudással rendelkező szakemberekkel és 360°-os informatikai védelem kialakításával lesznek képesek elérni. Többek között ezzel összefüggésben az értékes vállalati információk egyre gyakrabban kerülnek majd felhőbe, így várhatóan élre törnek az ehhez kapcsolódó technológiák (pl. kétlépcsős azonosítás). Mivel a szolgáltatóknak gyors és megbízható kommunikációs csatornákat kell működtetniük az ügyfeleik megtartása érdekében, 2021-ben jöhet el az igazi „5G forradalom” – ahogy egyre inkább terjed a technológia, egyre több veszély fenyegeti majd a felhasználókat, így a lehető legkomolyabb és legmegbízhatóbb biztonsági intézkedésekre lesz szükség.
„A pandémiával összefüggésben a digitális világ is óriási léptékben terjedt. A szükséges, tervezetlen, ámde annál exponenciálisabb digitalizáció ezzel közel azonos arányban generált kiberbiztonsági kockázatokat is. Ebből adódóan megsokszorozódott az adathalász kísérletek száma és fejlődött a kifinomultságuk is, de szinte minden egyéb kibertámadási vektor hatványfüggvényszerű tendenciával terjed. Érthető, hogy az idő nyomása alatt először a rendelkezésre állást kellett megteremteni, hogy a szervezetek a lehető legnagyobb mértékben az online térben folytathassák termelő tevékenységüket. Ellenben eljött az idő, hogy a bizalmasság és a sértetlenség biztosítása egyaránt felkerüljön a prioritási listára, hiszen a kiberbiztonság figyelmen kívül hagyásával pont az információs rendszerek rendelkezésre állása kerül közvetlen veszélybe”
– mondja Gyebnár Gergő, a Black Cell információbiztonsággal foglalkozó cég vezetője.
A szakember a Generali márciusban induló edukációs webinár-sorozatának egyik előadója is egyben: a hazai KKV szektor gazdasági kilábalását, megújulását, és fenntartható fejlődését hasznos tudásanyaggal támogató EnterPRIZE programmárcius 18-i online eseményének témája az „Innovatív informatikai biztonság” lesz. A program minden vállalkozás számára nyitott, az öt részes sorozat pedig olyan kérdéseket is érint majd, mint a digitalizáció, a CRM, és a hatékonyságnöveléssel együtt járó üzleti modellváltás.
Jobb félni, mint megijedni
Semmiképpen sem szabad lebecsülni az adatszivárgások és a rosszindulatú hackertámadások következményeit, hiszen nem csupán anyagi veszteséggel járhatnak, de bizonytalan időre megbéníthatják a teljes üzletmenetet is, ezzel mérhetetlen károkat okozva a cégnek. Sok esetben ezeken kívül a szervezet hírneve is csorbul, hiszen az ügyfelek/vásárlók úgy érezhetik, a szolgáltató nem vigyázott eléggé a rábízott adataikra. A presztízsveszteség nem csak a gazdálkodó szervezeteket veszélyezteti: nemrég törték fel hackerek a Nemzeti Színház weboldalát, és helyeztek el nemkívánatos tartalmakat a korábban feltöltött információk helyére. Fokozódik tehát a versenyfutás a bűnözők és a biztonsági szakemberek között, ahogy a tét is komoly – sajnos azonban gyakran győznek a „rosszfiúk”.
„Egy biztos, minden eddiginél komolyabb forrásokat kell fordítani a kibervédelemre 2021-ben, mind anyagi, mind HR-oldalról, ráadásul a vállalatok számára elemi érdek lesz a munkavállalók folyamatos és alapos oktatása, speciális tréningek szervezése. Ezzel együtt fontos minden eshetőségre felkészülni, és megfelelő céges vagyonbiztosítást kötni a komolyabb krízisek elkerülésére. Ahogy a lakosság körében, úgy a cégek között is egyre keresettebb a cyber kiegészítő biztosítás, amely fedezetet nyújthat adatmentés- és helyreállítás, hacker- és vírustámadás, a fizikai adathordozók sérülése, sőt, az áramingadozás okozta károk enyhítésére is. Újdonságként elérhető a Kiber távsegítségnyújtás assistance szolgáltatás, mellyel a bajbajutott cégek villámsegítséget kérhetnek a Generali szakembereitől”
– mondja Berényi Dániel, a Generali vagyonbiztosítási szakértője.
A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.
Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.
A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.
“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”
– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.
„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”
Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez
A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.
A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’OrTM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.
Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.
Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.
Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.
A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.
A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.
Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.
Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.
Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ezt javasolják a biztosítók, hogy a megtakarítások megőrizzék az értéküket
A biztosítók 3 és 19,6 százalék közötti indexálást javasoltak idén a nyugdíjbiztosításokra és a megtakarításos életbiztosításokra.
A Grantis elemzéséből az is kiderül, hogy a tavalyi magas infláció ellenére sem történt drasztikus visszaesés a megtakarítások hosszú távú fenntartásában.
Változatos képet mutat az indexálási gyakorlat
A biztosítóknál jellemzően az előző naptári év KSH fogyasztói indexét, azaz az inflációt (tavaly 17,6 százalék) figyelembe véve határozzák meg az éves értékkövetés mértékét.
Az Alfánál idén 19,5 százalékos indexálást javasoltak a nyugdíjbiztosítások, illetve a megtakarításos életbiztosítások esetében. A biztosítónál minden évben 90 százalék feletti az index elfogadási arány, és hozzátették, hogy ez idén sem változott.
A CIG Pannóniánál 0, 5 és 10 százalékos értékkövetés is választható, tehát legalább 5 százalékos az indexálás mértéke.
A Generalinál 0, 3, 5 vagy 8 százalékos éves indexálást választhat az ügyfél induláskor, és ez alapján fog futni a szerződés, de van lehetőség eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) indexálás választására is a futamidő során.
A Groupamánál az indexértesítő kiküldését megelőző 12 havi infláció átlagát ajánlják fel, de minimum 5 százalékos indexálás választható.
A K&H Biztosítónál 15 százalékos indexálást ajánlottak az ügyfeleknek. A biztosító arról számolt be, hogy az idei évben is a döntő többség elfogadta a javasolt indexálást.
Az NN az idei első félévben 14,5 százalék, második félévben pedig 17,6 százalék volt egységesen az indexálás mértéke a nyugdíj- és életbiztosítási termékeknél. Bár az automatikus díjnövelés mértéke nem választható, a legtöbb termék esetében van lehetőség visszautasítani azt. A díjemelést az ügyfelek több mint háromnegyede fogadta el.
A MetLife szintén a belépéskor állapítja meg az indexálást, náluk a unit-linked termékeknél 0, 3, 6 és 10 százalékos indexálás választható. A hagyományos termékeknél 12,6 százalékot javasoltak idén.
Az Unionnál 19,6 százalékos indexálást ajánlottak. A magasabb infláció és az ez alapján megajánlott magasabb értékkövetési index hatására az ügyfelek valamivel több, mint egytizede utasította el az indexálást.
Vannak olyan biztosítók, ahol kötelező az indexálás. Az Allianz 3 százalékos, a Signal Iduna 5 százalékos fix értékkövetést alkalmaz évente.
Az Uniqa Biztosítónál is automatikus a díjnövelés, a biztosítás díja a biztosítási évfordulókon fixen 5 százalékkal emelkedik.
Az indexálás, azaz az értékkövetés szerepe, hogy a megtakarítás az infláció növekedésével is meg tudja őrizni az értékét. Ezt akkor lehet elérni, ha a takarékoskodók minden évben az inflációs változásokhoz igazítják a rendszeres megtakarításuk díját – jelezték a Grantis szakértői.
Továbbra sem éri meg a visszavásárlás
A megtakarítások visszavásárlása mellett jellemzően azok döntenek, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. A független alkusz felhívta rá a figyelmet, hogy az idő előtti feltörés súlyos adóvonzattal jár, és mivel a költségelvonás jelentős része jellemzően az első 5 évben történik, így akkor különösen nem éri meg a visszavásárlás, mert még nem is termelődött ki annyi megtakarítás, hogy érdemes lenne felvenni.
A Grantis értesülései szerint azonban a biztosítók nem észleltek megugrást ezzel kapcsolatban az elmúlt években. A biztosítók többféle szerződésmentő lehetőséget is kínálnak, a megszüntetés helyett például jó alternatíva lehet az átmeneti díjcsökkentés, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen élnek vele.
Van olyan biztosító, amelyik jelezte, hogy az ügyfelek többsége a szerződéskötéskor választott díjon nem szokott csökkenteni a tartam során, egy másik biztosító adatai szerint az ügyfelek alig 2 ezreléke él a díjcsökkentés lehetőségével.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!