Connect with us

Gazdaság

Csaló SMS-ek: „Megerkezett a csomagja, kovesse nyomon itt”

Hogyan ne legyünk csaló SMS-ek áldozatai?

Az elmúlt napokban több millió magyar mobilfelhasználó kapott csalóktól SMS-üzenetet, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy megérkezett a csomag, amely átvehető, és a csomag útját egy linken lehet nyomon követni.

A Telenor arra kéri ügyfeleit, semmiképp ne kattintsanak az SMS-ben szereplő linkre, ne töltsék le az applikációt és lehetőség szerint mielőbb töröljék az üzenetet. A legfontosabb tudnivalók a csaló SMS-ekről.

Mit kell tudni az újabb módszerről?

A megtévesztő üzenet SMS-ben érkezik, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy egy csomag érkezett, amely átvehető, és a csomag útját egy linken lehet követni. A link egy olyan oldalra mutat, amely az egyik csomagküldő szolgálatnak adja ki magát, és kéri a „saját” applikáció letöltését, ami a telepítés után már önállóan, a felhasználó tudtán és akaratán kívül küldd SMS-eket más készülékekre.

Fontos, hogy az applikáció nem települ magától, azaz a készülék csak akkor fertőződik meg, ha a felhasználó saját maga viszi végig az applikáció telepítését az SMS-ben található linkről.

Az újabb kifinomult csalási módszer ezúttal különösen megtévesztő, hiszen a pandémia alatt sokkal többen rendelnek csomagot házhoz, mint azelőtt, vagyis kevésbé tűnik furcsának, ha egy ilyen jellegű üzenet érkezik a mobilkészülékre. A gyanútlan ügyfélhez egy teljesen „hagyományos”, hazai előhívószámú mobilszámról – tehát például nem egy egzotikus ország előhívószámáról – érkeznek az üzenetek, így még könnyebb elhinni azok valódiságát. A küldők ráadásul létező, szinte kizárólag hazai előfizetői számok, hiszen a csalás lényege éppen az, hogy azokról a számokról érkeznek az üzenetek, akik korábban a csalás áldozataként letöltötték az applikációt és megfertőződtek.

Milyen kárt okozhatnak a csaló SMS-ek?

A csalás mögött egy FluBot nevű szoftver áll, amely amellett, hogy SMS-t továbbít, teljesen átveszi az irányítást az üzenetküldő szolgáltatásokon. A háttérben küld üzeneteket, és a fogadott SMS adatait is továbbítja, így akár a banki SMS-értesítőket is képes továbbítani.

Az SMS-ben szereplő linkek folyamatosan változnak, és költözik a letölthető applikáció helye is. Az, hogy a link hova vezet, az adott mobiltelefon operációs rendszerétől függ. Androidos készülék esetében a link egy olyan oldalra mutat, ami egy csomagküldőnek adja ki magát, és kéri a „saját” app letöltését, ami telepítés után továbbítja az SMS-t, ellopja a kontaktlistát és akár hívást is kezdeményezhet a háttérben.

Csaló SMS iOS és más operációs rendszerű készülékekre is érkezhet, de kárt ezeken a mobilokon nem tesz. Ezen készülékek esetében egy nyereményjátéknak álcázzák az üzenetet: az adott hálózattól függ a nyereményjáték szövege és a nyeremény maga is. Ha valaki telepíti a felkínált alkalmazást, azt utána nem engedi letörölni, eltávolítani, tehát a telefonon marad kikapcsolás után is, és tovább működik.

Hogyan ismerhetjük fel, hogy csalással van dolgunk és mit tegyünk?

Vegyük észre a gyanús jeleket, és elsőként vizsgáljuk meg az üzenet szövegét! A mostani csalás esetében például érdemes megfigyelni, hogy ékezetek nélküli szavak szerepelnek az üzenet szövegében.

Figyeljük meg a linket, amely nem egy létező, ismert szolgáltató vagy webáruház webcíme, hanem általában egy ismeretlen, betűkből és számokból kombinált URL.

Lehetőleg azonnal töröljük ki az üzenetet, sőt akár a küldőt is érdemes blokkolni a telefonon! Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy semmi esetre ne kattintsunk az SMS-ben található linkre. Ha mégis megtettük, csukjuk be a böngészőt, és ne töltsünk le semmilyen applikációt, aminek a forrása ismeretlen. Erre a telefon is figyelmeztet. Az olyan alkalmazást, ami hozzáférést kér a kontaktlistához, már önmagában is fenntartásokkal kell kezelni.

A fenti módszer csak egy, a számtalan csalási módra; a Telenor az alábbi oldalon összegyűjtötte a leggyakoribb módszereket: https://www.telenor.hu/aktualis-visszaelesek-kezelese


Mit tegyünk, ha mégis letöltöttük az applikációt?

Útmutató Android 8.1; Android 9.0; Android 10.1; Android 11.0 rendszerű készülékekhez:

  • A „FluBot Malware Uninstall” nevű alkalmazás letöltése (kizárólag) a Google Play Áruházból, majd ennek telepítése.
    A fertőzött készülék Wi-Fi és mobil adatkapcsolatának leállítása.
    A képernyőn megjelenő utasítások követése.
    Az utasításokat követve a rosszindulatú alkalmazás eltávolítása.
    A képernyőn megjelenő lépések végrehajtásával az alapértelmezett indítóválasztás visszavonása.
    A „FluBot Malware Uninstall” nevű alkalmazás eltávolítása.

Amennyiben a „FluBot Malware Uninstall” nevű alkalmazás segítségével a fertőzés nem szüntethető meg, abban az esetben javasolt:

A készüléken tárolt adatokról (pl. fényképek, kontaktok stb.) biztonsági mentés készítése, majd a készülék gyári beállításokra történő visszaállítása. Fertőzés esetén ajánlott a meglévő jelszavak cseréje, ezzel biztosítható a további visszaélések megelőzése.


 

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss