Gazdaság

Az SAP chatbotja segíti a Fővárosi Vízművek munkáját

Az egy évvel ezelőtti lezárások idején debütált a Fővárosi Vízművek ügyfélszolgálatán az a chatbot, ami a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adja meg a választ, a munkatársak tehermentesítésével.

Az átlagosan heti 900 beérkező kérdés között a gyakorlatiastól a trágárig mindenféle akadt. Az első évi tapasztalatok birtokában folyamatosan bővül a rendszer által felismert kérdések és javasolt válaszok köre, idővel pedig a fogyasztó azonosításával még komplexebb feladatok elvégzésére is alkalmas lehet.

Évek óta folyamatosan fejleszti ügyfélszolgálati rendszerét a Fővárosi Vízművek. A járvány miatt bevezetett korlátozások előtt évi 100 ezer alkalommal keresték fel az ügyfélszolgálati pontokat személyesen az ügyfelek.

„Már a járványhelyzetet megelőzően is stratégiai célunk volt, hogy az emberek minél nagyobb hányadát tereljük online csatornáinkra, és lehetőség szerint minél több válaszadást automatizáljunk”

– magyarázza Dr. Paksi Piroska a Fővárosi Vízművek Ügyfélszolgálati vezetője. AZ SAP alapokon működő, régebben BCM (business communication management), ma pedig Contact Center névre hallgató ügyfélszolgálati rendszeren évről évre a legkorszerűbb megoldásokat igyekeznek bevezetni.

„Annak idején a Vízműveknek az elsők között volt interaktív nyomógombos ügyfélszolgálati információs rendszere. A mostani bevezetéssel is az volt a cél, hogy lépést tartsunk a korszellemmel, az ügyféligényekkel és kihasználjuk a technológia nyújtotta lehetőségeket. Nagy szerencsénk volt, hogy éppen egybeesett a rendszer bevezetése a pandémiás időszakkal.”

„Közműveknél, bankoknál, vagy más közösségi szolgáltatásokat nyújtó, nagy létszámú civil ügyfélkörrel dolgozó szervezeteknél rendre visszatérő kihívás, hogy a hullámzó ütemű ügyfélérdeklődést mindig magas színvonalon lássák el az ügyfélszolgálatok, és eközben a core business feladatokra is mindig legyen kapacitás. Az ilyen ingadozó terheléseket az SAP környezetben több csatornán, digitális és humánerő segítségével, egyszerre költség- és minőségoptimalizált módon van lehetőség kielégíteni”

– mondta Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A chatboton az emberek először ugyanolyan illedelmesen, választékosan – és emiatt persze bonyolultan – kérdeznek, mintha csak egy élő embernek tennének fel kérdéseket. A rendszer viszont kulcsszavakat keres a folyószövegben is – ragozásra, ékezetekre, akár még elütésekre is felkészülten – és azok előfordulása alapján kínál fel potenciálisan megfelelő válaszokat.

„Mostanra közel 300 kulcsszót figyel a rendszer, ezek köre egy ideje már nem is bővül tovább. Sokkal inkább a felkínált válaszok pontosságára koncentrálunk, hogy valóban eltaláljuk, mire volt kíváncsi az ügyfél”

– meséli Ivanics Andrea, ügyfélszolgálati osztályvezető. Mára csupán minden negyedik kérdésnél marad tanácstalan a chatbot, de ilyenkor is felkínálja a toplistás témaköröket, hogy ne távozzon elégedetlenül a látogató.

Az eltelt egy évben az ügyfélszolgálati pontokat sikeresen tehermentesítették. Jelentősen nőtt az online regisztráltak és az online ügyet intézők száma, de a pandémia miatt 10-12 ezerrel nőttek a telefonos megkeresések is, és összesen 26 ezer (azaz átlagosan heti 900-1000) alkalommal indítottak beszélgetést chatboton keresztül az ügyfelek. Ezzel párhuzamosan az e-mailes megkereséseket is igyekeznek átterelni a Vízművek honlapjára és a chatbotra.

A cél az, hogy minél több dolgot önállóan meg tudjanak oldani az ügyfelek, elsősorban a tájékozódásban, a leggyakoribb kérdések körét illetően.

„Minél jobb a chatbot, annál kevesebb emberre lesz szükség. Ez hangozhat riasztóan. Azonban ezekben a munkakörökben nagy a fluktuáció, sokszor betöltetlenek a pozíciók. Mindenki számára kényelmesebb, ha rutinszerű munkafolyamatok helyett valódi problémákra, emberi kreativitást igénylő feladatokra allokálhatjuk az értékes munkatársainkat”

– mondja Paksi Piroska.

Az eltelt egy év az ügyfélviselkedés terén is sok tapasztalatot hozott. Az ilyenkor megszokott vulgáris bepróbálkozások aránya hamar visszaesett, és általában hamar elsajátítják a legcélravezetőbb kérdezési módokat a valódi érdeklődők. Közös jellemzőnk, hogy még akkor is megköszönjük a segítséget, ha tudjuk, hogy egy robot ül a vonal túloldalán.

„Az ügyfelek sokszor humorosak, bemutatkoznak a robotnak, és van, aki azt is hozzáteszi, hogy ő bizony ember. Ugyanakkor vélhetőleg tisztában vannak azzal, hogy a chatbotnak is vannak humán munkatársai, és segítő szándékkal megírják neki azt is, ha a honlapon valahol hibát, vagy elavult információt találnak, ezzel is segítve munkánkat”

– meséli Ivanics Andrea.

A chatbot egyelőre általános információadásra specializált, azonban idővel az SAP Contact Centerben részleges (lokáció-alapú), vagy teljes (ügyfélszám szerinti) azonosítás mellett testreszabott ügyfélkezelés lebonyolítására is van lehetőség. A Fővárosi Vízművek vizsgálja annak lehetőségét is, hogy a legnépszerűbb közösségi médiás platformokon is elérhetővé tegye a chatbotot.

Related Topics:automatizáció chatbot fővárosi hungary kérdés magyarország munka SAP segítség válasz vízművek

Up Next

Mentálisan és fizikailag is megvisel minket a világjárvány

Don't Miss

Óvakodjunk a COVID-19 vakcinával kapcsolatos csalásoktól és álhírektől

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!