Gazdaság

Advantech stratégia az AIoT terjedéséhez

Az Advantech részletezi az AIoT terjedésének katalizálásához használt együttműködéses alkotási stratégiát

Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) és a dolgok internete (IoT) fogalmai érlelődnek, elkerülhetetlen, hogy a kettő összekapcsolódjon, és létrejöjjön az AIoT – a dolgok mesterséges intelligenciája. Ennek hatása az, hogy a hagyományos technológiai formátumok az elkülönült automatizálás folyamatokhoz használt pontosan meghatározott hardver- és szoftverelemek helyett az automatizálás folyékonyabb, alkalmazásspecifikusabb formáira térnek át. Ezek mind a szoftvert, mind a hardvert kihasználják, hogy támogassák az agilisabb és érzékenyebb AI-alapú automatizálást, amelyet egy vertikális alkalmazás céljaira terveztek, ahelyett, hogy horizontálisan, hasonló üzleti funkciókban újrafelhasználják.

„Az automatizálás tulajdonképpen a különböző rétegeket integráló piramisból átalakul az emberhez hasonlóbb rendszerré, ahol a különböző rétegek közötti különböző kapcsolatok különböző szempontokat automatizálnak” – magyarázza Jash Bansidhar, az Advantech Europe ügyvezető igazgatója.

Jash Bansidhar, az Advantech Europe ügyvezető igazgatója

„Ez az AIoT kezdete, ahol különböző AI-algoritmusok futtathatók az IoT-szegmensek különböző rétegeiben.”

Lényegében arról van szó, hogy a mesterséges intelligenciát az összekapcsolt dolgok különféle folyamataira alkalmazzák, hogy lebontsák a hagyományos küllős topológiás automatizálási struktúrát.

„Eszközhátterünk az ipari felhasználású infokommunikáció nagyon széles skáláját biztosította számunkra, és ezen felül olyan szoftvercsomagokat adtunk hozzá, amelyekre felépíthetők a saját vertikális tartományok” – teszi hozzá Bansidhar.

„Így kezdtük – de a hagyományos ipari automatizálásnak nem lesz értelme az intelligens bolygó világában, ezért szükség van arra, hogy a hardver és a szoftver egy alkalmazásintegrált megoldás felé mozduljon el, amely plug-and-play.”

Bansidhar úgy látja, hogy a funkcionalitás demokratizálására is szükség van, hogy az általános igények elérhetővé váljanak a vertikális IoT-alkalmazások számára. Ennek érdekében az Advantech elindította együttműködéses alkotási stratégiáját, hogy a terület szakemberei számára lehetővé tegye a vertikális megoldások kialakítását, és a specializált funkciókhoz általános, horizontális technológiákat adhassanak. A terület szakértői és a dolgok internetének megvalósítói közötti kapcsolat kritikus fontosságú az intelligens bolygó és az olyan alkalmazások, mint például az intelligens városok megvalósítása szempontjából.

Az olyan funkciók, mint a peremhálózati megoldások, kéz a kézben járnak az AIoT-vel, mivel lehetővé teszik, hogy az AIoT-t az információk gyűjtésére és feldolgozására használják a peremen, ezáltal táplálva és kiegészítve az automatizálási funkciókat. „A hagyományos automatizálás még mindig létezik” – erősíti meg Bansidhar. „Sok bemeneti adatot még mindig a hagyományos automatizálás alapján állítanak elő és vizualizálnak, ez kihívást jelent a meglévő barnamezős (brownfield) automatizálási rendszerek AIoT-be történő integrálásában. Ennek egyetlen módja, ha a meglévő barnamezős rétegekre egy olyan pajzsot építünk, amely képes egy felhőalapú irányítópulton megjeleníteni a döntések alapjául szolgáló fő teljesítménymutatókat.”

„Ennek elérésében segít a peremhálózati számítástechnika” – teszi hozzá. „A peremen különböző gyakorlatokat lehet alkalmazni a digitalizáláshoz és a saját stackek IoT-világba való átviteléhez. Az IT és az OT átalakulása például a peremen történik.”

Természetesen a kibertámadások ellen védett, biztonságos környezet kialakítása elengedhetetlen, ezért a vállalatoknak a rendszereik védelméhez olyan funkciókra van szükségük, mint például a tűzfalak. Ez jelentős változást jelent a legtöbb OT számára, amely eddig el volt választva a külső vagy felhőalapú rendszerektől – ezért az Advantech olyan megoldásokon dolgozik, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy az AIoT alkalmazásához nyilvános felhőalapú infrastruktúrára támaszkodjanak.

AIoT stratégia

A vállalat jelentős befektetéseket hajt végre az AIoT ökoszisztéma fejlesztéséhez, hogy az megfeleljen a szükséges funkcióknak. „Elindítottuk az AIoT ökoszisztéma alapunkat 50 millió dolláros tőkével, hogy start-up és scale-up vállalkozásokba, valamint olyan, a területre összpontosító vállalkozásokba fektessünk, amelyek AIoT alkalmazásokat tudnak létrehozni” – mondja Bansidhar.

„Úgy gondoljuk, hogy az integrált megoldások és hardveres eszközök IoT-alkalmazásokhoz történő bevezetésével felgyorsíthatjuk az intelligens analitika, az intelligens termelés és az intelligens városok megvalósítását. Ezzel a piac hirtelen hozzáférést kap a szakterületi kompetenciához, és felgyorsíthatja az AIoT bevezetését.”

Bansidhar úgy látja, hogy ez létfontosságú katalizátor az ipar számára, és rámutat, hogy a jutalom jelentős. A Gartner elemzőcég előrejelzése szerint az AIoT szektor értéke 2025-re 450 milliárd USD lesz, ami azt mutatja, hogy az AI, az IoT, az alkalmazások és a szakterület-specifikus folyamatok összekapcsolása – amelyet az Advantech célja – nemcsak hatalmas piacot jelent majd, hanem általában véve az ipar számára is erőteljes ösztönző erő lesz.

„A területre összpontosító szakértőkkel alkalmazott együttműködéses alkotási stratégiánk lehetővé teszi, hogy az iparág szabványosított termékekkel rendelkezzen, és úgy vélem, hogy mindezt meg tudjuk valósítani, és fel tudjuk gyorsítani a peremhálózati telepítési forgatókönyveket. Partnereink számára előnyös, hogy globálisan elérhetők vagyunk, és a teljes hardver- és szoftverstruktúrát le tudjuk fedni. Ez az, ami valóban felszabadítja az AIoT-ben rejlő lehetőségeket, és valósággá teszi az intelligens világot.”

www.advantech.com

Related Topics:advantech aiot Bansidhar digitalizáció IoT stratégia

Up Next

A vállalkozások adatalapú döntéshozatalát támogatja a Vodafone új okosmegoldása

Don't Miss

Egymilliárd forintot bukott egy cég egy zsarolóvírusnak köszönhetően

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!