Connect with us

Gazdaság

Új generációs elvárások a digitális bankolás területén

digitális

A pénzügyi szolgáltató szektor bizonyos szerkezeti sajátosságok miatt az új belépőkkel szemben a már piacon lévő vállalatoknak kedvez: a magas működési költségek, a viszonylag alacsony profitráták, a bonyolult törvényi szabályozás, és a bizalom nagy szerepe mind megnehezíti a kihívók helyzetét, mivel egyfajta természetes versenykorlátozó tényezőként hat.

Azonban a digitális forradalom ezt a szektort is elérte, és komoly kihívások elé állítja az akár évszázados múlttal rendelkező, ügyfeleiket világszerte kiszolgáló bankokat. Ez a bankszertort saját működésében és ügyfélkommunikációban is érinti.

 Az elmúlt évek során nagy figyelmet kapott fintech-forradalom után természetesen a COVID is nagy hatással volt a bankszektorra: egy egyszerű példával élve, a bankfiók szerepe a működési modellben kis túlzással egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott. Bár a legtöbb bank már évek óta próbálja az alacsonyabb üzemeltetési költségű digitális csatornák irányába terelni az ügyfeleket, a vírushelyzet miatt még a legmakacsabb ügyfeleknek is be kellett jelentkezniük netbank fiókjukba. Azok a bankok, melyek informatikai infrastruktúrája nem volt erre felkészülve, komoly versenyhátrányba kerültek, a digitálisan fejlettebb bankok pedig elkezdték keresni azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek segítségével ismét előnyre tehetnek szert.

Mély strukturális váltás előtt a bankszektor

 A technológiai forradalom a pénzügyi szolgáltató szektorban című könyv megállapításai szerint ebben az iparágban is folyamatos a fejlődés, most mégis egy különlegesen mély, strukturális változással néz szembe a szektor, melynek okait három folyamatban érdemes keresni:

  • Szabályozás: Az open banking és az API-k elterjedése a fintech-ek és egyes technológiák és platformok felemelkedéséhez vezet (pl. felhőalapú megoldások).
  • Technológia: A mesterséges intelligencia, robotizált folyamatautomatizálás (Robotic Process Automation, RPA), gépi tanulás és a felhőszolgáltatások mind felgyorsítják a változás ütemét és lehetővé teszik, hogy a vállalatok rendkívül gyorsan reagáljanak a változó fogyasztói igényekre.
  • Demográfia: Fiatal felnőtté válik egy olyan generáció, akik digitális bennszülöttek, és akik fogyasztóként hozzá vannak szokva a modern, egyszerűen használható és gyors digitális megoldásokhoz – és nem félnek szolgáltatót váltani, ha ezeket nem kapják meg.

A szerző, Michael R. King szerint nem csak a fintech startup-ok hatását érdemes kiemelni, de az olyan big tech cégekét is, mint a Google vagy Facebook, amelyek szintén elkezdtek kísérletezni a pénzügyi szolgáltatások piacán (pl. a Google Pay vagy a Facebook messenger bejelentett fizetési funkciója). Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek a vállalatok bankká alakulnának; éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, a nagy technológiai cégek stratégiája arra épül, hogy az ügyfeleikkel meglévő kapcsolatukat egészítenék ki pénzügyi szolgáltatások nyújtásával. A technológiai cégek a bankok termék-fókuszú megközelítésével ellentétben többnyire ügyfélközpontú stratégiákat követnek, és nem egy adott technológiához keresnek megfelelő ügyféligényt, hanem egy meglévő ügyféligényre alkalmazzák a technológiájukat.

Jön a digitalizált munkaerő

 A World Economic Forum jelentése szerint a pénzügyi szolgáltató vállalatok 70 százaléka dolgozik azon, hogy valamilyen szinten digitalizálja az ügyfélinterakcióit. Becslések szerint az iparág 2020-as IT kiadásainak majdnem fele a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos. A felhőszolgáltatások, és Software-as-a-Service (SaaS) megoldások azért ilyen fontosak, mert ezáltal csökkentik a belépési korlátokat – míg régen egy szerverpark vagy egyéb IT infrastruktúra egy hosszú távra szóló tervezési folyamatnak volt az eredménye, a felhő-alapú megoldások és a SaaS dinamikusan skálázható az ügyféligények alakulása szerint.

Bár az RPA technológia még nem tekinthető érettnek, a mesterséges intelligencia és gépi tanulás megoldások előszobájának kell felfogni azoknál a cégeknél, ahol az RPA kapcsán megszerzett tudást és képességeket egy szinttel tovább akarják vinni, vélekedik Jason Kingdon, a Blue Prism RPA megoldásokat kínáló cég vezérigazgatója. A robotizált folyamatautomatizálás, a repetitív, manuálisan végzett feladatok automatizálására szolgál úgy, hogy a szoftverrobot a különböző rendszerek felhasználói felületét kezeli ahelyett, hogy közvetlenül kezelné az adatokat a rendszerekben. Jó példa erre az HSBC bank, ahol három nap alatt hoztak létre egy COVID-ddal kapcsolatos új terméket RPA robotok segítségével. Több cég pedig elkezdett a hagyományos kollégák mellett olyan „digitális munkavállalók” alkalmazásán is gondolkodni, melyek dinamikusan skálázhatók az igények függvényében. A techológia következő fejlődési fokát a digitális szingularitás fogja jelenteni – ez az a pillanat, amikor az összes létező rendszer, legyen az múlt-, jelen- vagy jövőbeli, képes lesz egymással kölcsönösen kommunikálni és együttműködni, Kingdon szerint. Egy ilyen „post-legacy” környezetben már nem fog problémát jelenteni, ha egy vállalat a múltban egy 20 éves licenszszerződést írt alá, hiszen az RPA „digitális munkavállaló” ugyanúgy tudja majd használni az összes rendszert, architekturától vagy programozási nyelvektől függetlenül, a felhasználói felületen keresztül.

Digitális ügyfélélmény és regionális fókusz

Ahogy ez a szektor is egy digitális jövő felé halad, az ügyfelekkel fenntartott kapcsolat egyre inkább a digitális ügyfélélményen keresztül lesz tapasztalható. Egy olyan korban, ahol a bankok hasonló termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, a kiváló ügyfélélmény lehet a megkülönböztető sikertényező – ennek nyújtásához pedig nagyon jól meg kell érteniük a bankoknak az ügyfeleiket, kapcsolatukat a pénzügyi szolgáltatójukkal, annak termékeivel és szolgáltatásaival. A személyre szabott szolgáltatások azért is fontosak, mert elmosódni látszik az üzleti- és magánfelhasználók közötti vonal, tehát a vállalati ügyfeleknél is alapvető elvárássá válnak az olyan fogyasztói élmények, amelyeket magánemberként tapasztalnak.

Az ügyfélélmény lesz a felhasználók következő generációjának körében a megkülönböztető tényező, ezt több folyamat is támogatja és erősíti. Ahogy a Z generáció (az 1995 és 2012 között születettek) tagjai fiatal felnőttekké válnak, az elvárásaikat és szokásaikat magukkal viszik a munka világába: inkább elfogadnak egy MVP terméket (Minimum Viable Product: egy viszonylag szűk funkcionalitással rendelkező termék, melyet a felhasználók visszajelzése alapján fejlesztenek tovább), ahelyett, hogy éveket várnának egy komplex megoldásra. Emellett nagyon érzékenyek a költségekre a pénzügyi szolgáltatások kapcsán, elég csak a Magyarországon is népszerű Revolutra gondolni, amely gyakorlatilag ingyen kínál majdnem teljeskörű banki szolgáltatásokat, jutalékmentes utalásokkal és ingyenes bankkártyával.

A fintech cégek az általuk kínált kifinomultabb ügyfélélményekkel meg tudják szerezni az ikumbens bankok ügyfeleit, a nagy pénzügyi szolgáltató cégek azonban rengeteg adatot birtokolnak ügyfeleikről, melyet felhasználhatnak arra, hogy célzott megkeresésekkel és személyreszabott ajánlatokkal megtartsák ügyfeleiket.  A technológia önmagában nem egy stratégia, hanem a stratégia megvalósítására alkalmas eszköz – az embereket nem lehet pótolni, minden cégnek szüksége lesz a megfelelő munkavállalókra a stratégia kialakításához és megvalósításához.

– mondta Jalsovszky Géza, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A digitális bennszülött szegmens tehát a motorja a növekedésnek és változásoknak is, a legtöbb banknak azonban az összes fogyasztói szegmenst sikeresen ki kell szolgálnia, nem csupán demográfiai jellemzőik, de lokáció alapján is. Olyan megoldásokat kell kínálniuk, melyek globálisan is megállják a helyüket, de regionális igények szerint testreszabhatók, például olyan piacokon, ahol még mindig szignifikáns a készpénzhasználat, vagy kevés embernek van hagyományos bankszámlája.

Szabályozás kontra megfelelés

 A perszonalizáció és a törvényi megfelelés között látszólagos ellentét húzódik. A perszonalizáció, vagy személyreszabás kapcsán fontos, hogy a megfelelő kérdést tegyék fel a vállalatok: ha mindent tudunk valakiről, akkor mi számára a következő, lehető legjobb dolog? Erre a kérdésre a technológia segítségével lehet választ adni, még egy olyan szigorúan szabályozott környezetben is, mint a pénzügyi szolgáltatások világa. A Salesforce szakértője, Rob Seaman szerint sok hibát lehet elkövetni a perszonalizációban: lehet ijesztő (pl. reklámot látunk valamiről, amiről épp négyszemközt beszéltünk valakivel), robotszerű (sablon levelek, melyekben a nevünket használják) és elkésett is (reklám egy olyan termékről, amit egy hete vásároltunk meg). Ideális esetben azonban varázslatos élményt ad, például amikor pont olyan lámpa jön szembe velünk egy reklámban, mint amilyenről álmodoztunk. A legfontosabb az ügyfelek beleegyezésének átlátható módon való megszerzése. Ez lehet kellemes élmény is, a hagyományos, több száz oldalas jogi szöveg helyett, amelynek a legtöbb felhasználó csak a végére teker. Ezek az ügyféladatok rendkívül értékesek, ha megfelelően használják fel őket, a GDPR korában azonban fontos a rendszereket úgy kialakítani, hogy az adatokat könnyű legyen törölni, a hozzáférést pedig könnyű legyen ellenőrizni.

„Nem feltétlenül ellenfelek az inkumbens pénzintézetek és fintech vagy big tech kihívóik. A nagy pénzügyi szolgáltatók erősségei a meglévő kapcsolat az ügyfelekkel, a törvényi követelményeknek megfelelő stabil működés, a felépített bizalom és a tárolt – de nem mindig felhasznált – tudás az ügyfeleik igényeiről, míg a kihívók az ügyfélközpontú gondolkodásukra, fejlett technológiai alapjaikra és gyors reagálóképességükre támaszkodhatnak. A két világ remekül ki tudja egészíteni egymást, és ebből a fogyasztók csak nyertesként kerülhetnek ki. Fontos, hogy a döntéshozók észben tartsák: napjainkban a bankok, ahogy minden más cég is, mindig a fogyasztó legutolsó, legjobb élményével kell, hogy versenyezzenek”

– mondta Mujzer Tamás, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss