Gazdaság
Új generációs elvárások a digitális bankolás területén
A pénzügyi szolgáltató szektor bizonyos szerkezeti sajátosságok miatt az új belépőkkel szemben a már piacon lévő vállalatoknak kedvez: a magas működési költségek, a viszonylag alacsony profitráták, a bonyolult törvényi szabályozás, és a bizalom nagy szerepe mind megnehezíti a kihívók helyzetét, mivel egyfajta természetes versenykorlátozó tényezőként hat.
Azonban a digitális forradalom ezt a szektort is elérte, és komoly kihívások elé állítja az akár évszázados múlttal rendelkező, ügyfeleiket világszerte kiszolgáló bankokat. Ez a bankszertort saját működésében és ügyfélkommunikációban is érinti.
Az elmúlt évek során nagy figyelmet kapott fintech-forradalom után természetesen a COVID is nagy hatással volt a bankszektorra: egy egyszerű példával élve, a bankfiók szerepe a működési modellben kis túlzással egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott. Bár a legtöbb bank már évek óta próbálja az alacsonyabb üzemeltetési költségű digitális csatornák irányába terelni az ügyfeleket, a vírushelyzet miatt még a legmakacsabb ügyfeleknek is be kellett jelentkezniük netbank fiókjukba. Azok a bankok, melyek informatikai infrastruktúrája nem volt erre felkészülve, komoly versenyhátrányba kerültek, a digitálisan fejlettebb bankok pedig elkezdték keresni azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek segítségével ismét előnyre tehetnek szert.
Mély strukturális váltás előtt a bankszektor
A technológiai forradalom a pénzügyi szolgáltató szektorban című könyv megállapításai szerint ebben az iparágban is folyamatos a fejlődés, most mégis egy különlegesen mély, strukturális változással néz szembe a szektor, melynek okait három folyamatban érdemes keresni:
- Szabályozás: Az open banking és az API-k elterjedése a fintech-ek és egyes technológiák és platformok felemelkedéséhez vezet (pl. felhőalapú megoldások).
- Technológia: A mesterséges intelligencia, robotizált folyamatautomatizálás (Robotic Process Automation, RPA), gépi tanulás és a felhőszolgáltatások mind felgyorsítják a változás ütemét és lehetővé teszik, hogy a vállalatok rendkívül gyorsan reagáljanak a változó fogyasztói igényekre.
- Demográfia: Fiatal felnőtté válik egy olyan generáció, akik digitális bennszülöttek, és akik fogyasztóként hozzá vannak szokva a modern, egyszerűen használható és gyors digitális megoldásokhoz – és nem félnek szolgáltatót váltani, ha ezeket nem kapják meg.
A szerző, Michael R. King szerint nem csak a fintech startup-ok hatását érdemes kiemelni, de az olyan big tech cégekét is, mint a Google vagy Facebook, amelyek szintén elkezdtek kísérletezni a pénzügyi szolgáltatások piacán (pl. a Google Pay vagy a Facebook messenger bejelentett fizetési funkciója). Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek a vállalatok bankká alakulnának; éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, a nagy technológiai cégek stratégiája arra épül, hogy az ügyfeleikkel meglévő kapcsolatukat egészítenék ki pénzügyi szolgáltatások nyújtásával. A technológiai cégek a bankok termék-fókuszú megközelítésével ellentétben többnyire ügyfélközpontú stratégiákat követnek, és nem egy adott technológiához keresnek megfelelő ügyféligényt, hanem egy meglévő ügyféligényre alkalmazzák a technológiájukat.
Jön a digitalizált munkaerő
A World Economic Forum jelentése szerint a pénzügyi szolgáltató vállalatok 70 százaléka dolgozik azon, hogy valamilyen szinten digitalizálja az ügyfélinterakcióit. Becslések szerint az iparág 2020-as IT kiadásainak majdnem fele a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos. A felhőszolgáltatások, és Software-as-a-Service (SaaS) megoldások azért ilyen fontosak, mert ezáltal csökkentik a belépési korlátokat – míg régen egy szerverpark vagy egyéb IT infrastruktúra egy hosszú távra szóló tervezési folyamatnak volt az eredménye, a felhő-alapú megoldások és a SaaS dinamikusan skálázható az ügyféligények alakulása szerint.
Bár az RPA technológia még nem tekinthető érettnek, a mesterséges intelligencia és gépi tanulás megoldások előszobájának kell felfogni azoknál a cégeknél, ahol az RPA kapcsán megszerzett tudást és képességeket egy szinttel tovább akarják vinni, vélekedik Jason Kingdon, a Blue Prism RPA megoldásokat kínáló cég vezérigazgatója. A robotizált folyamatautomatizálás, a repetitív, manuálisan végzett feladatok automatizálására szolgál úgy, hogy a szoftverrobot a különböző rendszerek felhasználói felületét kezeli ahelyett, hogy közvetlenül kezelné az adatokat a rendszerekben. Jó példa erre az HSBC bank, ahol három nap alatt hoztak létre egy COVID-ddal kapcsolatos új terméket RPA robotok segítségével. Több cég pedig elkezdett a hagyományos kollégák mellett olyan „digitális munkavállalók” alkalmazásán is gondolkodni, melyek dinamikusan skálázhatók az igények függvényében. A techológia következő fejlődési fokát a digitális szingularitás fogja jelenteni – ez az a pillanat, amikor az összes létező rendszer, legyen az múlt-, jelen- vagy jövőbeli, képes lesz egymással kölcsönösen kommunikálni és együttműködni, Kingdon szerint. Egy ilyen „post-legacy” környezetben már nem fog problémát jelenteni, ha egy vállalat a múltban egy 20 éves licenszszerződést írt alá, hiszen az RPA „digitális munkavállaló” ugyanúgy tudja majd használni az összes rendszert, architekturától vagy programozási nyelvektől függetlenül, a felhasználói felületen keresztül.
Digitális ügyfélélmény és regionális fókusz
Ahogy ez a szektor is egy digitális jövő felé halad, az ügyfelekkel fenntartott kapcsolat egyre inkább a digitális ügyfélélményen keresztül lesz tapasztalható. Egy olyan korban, ahol a bankok hasonló termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, a kiváló ügyfélélmény lehet a megkülönböztető sikertényező – ennek nyújtásához pedig nagyon jól meg kell érteniük a bankoknak az ügyfeleiket, kapcsolatukat a pénzügyi szolgáltatójukkal, annak termékeivel és szolgáltatásaival. A személyre szabott szolgáltatások azért is fontosak, mert elmosódni látszik az üzleti- és magánfelhasználók közötti vonal, tehát a vállalati ügyfeleknél is alapvető elvárássá válnak az olyan fogyasztói élmények, amelyeket magánemberként tapasztalnak.
Az ügyfélélmény lesz a felhasználók következő generációjának körében a megkülönböztető tényező, ezt több folyamat is támogatja és erősíti. Ahogy a Z generáció (az 1995 és 2012 között születettek) tagjai fiatal felnőttekké válnak, az elvárásaikat és szokásaikat magukkal viszik a munka világába: inkább elfogadnak egy MVP terméket (Minimum Viable Product: egy viszonylag szűk funkcionalitással rendelkező termék, melyet a felhasználók visszajelzése alapján fejlesztenek tovább), ahelyett, hogy éveket várnának egy komplex megoldásra. Emellett nagyon érzékenyek a költségekre a pénzügyi szolgáltatások kapcsán, elég csak a Magyarországon is népszerű Revolutra gondolni, amely gyakorlatilag ingyen kínál majdnem teljeskörű banki szolgáltatásokat, jutalékmentes utalásokkal és ingyenes bankkártyával.
„A fintech cégek az általuk kínált kifinomultabb ügyfélélményekkel meg tudják szerezni az ikumbens bankok ügyfeleit, a nagy pénzügyi szolgáltató cégek azonban rengeteg adatot birtokolnak ügyfeleikről, melyet felhasználhatnak arra, hogy célzott megkeresésekkel és személyreszabott ajánlatokkal megtartsák ügyfeleiket. A technológia önmagában nem egy stratégia, hanem a stratégia megvalósítására alkalmas eszköz – az embereket nem lehet pótolni, minden cégnek szüksége lesz a megfelelő munkavállalókra a stratégia kialakításához és megvalósításához.”
– mondta Jalsovszky Géza, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
A digitális bennszülött szegmens tehát a motorja a növekedésnek és változásoknak is, a legtöbb banknak azonban az összes fogyasztói szegmenst sikeresen ki kell szolgálnia, nem csupán demográfiai jellemzőik, de lokáció alapján is. Olyan megoldásokat kell kínálniuk, melyek globálisan is megállják a helyüket, de regionális igények szerint testreszabhatók, például olyan piacokon, ahol még mindig szignifikáns a készpénzhasználat, vagy kevés embernek van hagyományos bankszámlája.
Szabályozás kontra megfelelés
A perszonalizáció és a törvényi megfelelés között látszólagos ellentét húzódik. A perszonalizáció, vagy személyreszabás kapcsán fontos, hogy a megfelelő kérdést tegyék fel a vállalatok: ha mindent tudunk valakiről, akkor mi számára a következő, lehető legjobb dolog? Erre a kérdésre a technológia segítségével lehet választ adni, még egy olyan szigorúan szabályozott környezetben is, mint a pénzügyi szolgáltatások világa. A Salesforce szakértője, Rob Seaman szerint sok hibát lehet elkövetni a perszonalizációban: lehet ijesztő (pl. reklámot látunk valamiről, amiről épp négyszemközt beszéltünk valakivel), robotszerű (sablon levelek, melyekben a nevünket használják) és elkésett is (reklám egy olyan termékről, amit egy hete vásároltunk meg). Ideális esetben azonban varázslatos élményt ad, például amikor pont olyan lámpa jön szembe velünk egy reklámban, mint amilyenről álmodoztunk. A legfontosabb az ügyfelek beleegyezésének átlátható módon való megszerzése. Ez lehet kellemes élmény is, a hagyományos, több száz oldalas jogi szöveg helyett, amelynek a legtöbb felhasználó csak a végére teker. Ezek az ügyféladatok rendkívül értékesek, ha megfelelően használják fel őket, a GDPR korában azonban fontos a rendszereket úgy kialakítani, hogy az adatokat könnyű legyen törölni, a hozzáférést pedig könnyű legyen ellenőrizni.
„Nem feltétlenül ellenfelek az inkumbens pénzintézetek és fintech vagy big tech kihívóik. A nagy pénzügyi szolgáltatók erősségei a meglévő kapcsolat az ügyfelekkel, a törvényi követelményeknek megfelelő stabil működés, a felépített bizalom és a tárolt – de nem mindig felhasznált – tudás az ügyfeleik igényeiről, míg a kihívók az ügyfélközpontú gondolkodásukra, fejlett technológiai alapjaikra és gyors reagálóképességükre támaszkodhatnak. A két világ remekül ki tudja egészíteni egymást, és ebből a fogyasztók csak nyertesként kerülhetnek ki. Fontos, hogy a döntéshozók észben tartsák: napjainkban a bankok, ahogy minden más cég is, mindig a fogyasztó legutolsó, legjobb élményével kell, hogy versenyezzenek”
– mondta Mujzer Tamás, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.
Gazdaság
Panelek újabb reneszánsza: a leggyorsabban értékesíthető lakástípus
Egyre nagyobb a különbség az egyes ingatantípusok értékesítési ideje között: a leggyorsabban a házgyári technológiával épült lakások kelnek el, míg a használt házak országos átlagban majdnem hét hónapot töltenek a piacon, ismertette az Otthon Cetrum elemzési vezetője az első féléves adatokat.
Az év első félévében ingatlantípusonként eltérő trend jellemezte az értékesítési időket. Míg a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt, azaz egyre nagyobb a különbség az egyes ingatlantípusok értékesítési ideje között – összegezte Soóki-Tóth Gábor az első féléves adatokat. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a panellakások értékesítési ideje az első félévben átlagosan 50 nap volt, míg a társasházi lakásoké 84, a családi házaké pedig 201 nap. Egyúttal megjegyezte, hogy a panellakások esetében egy éve csökken a forgási idő, és a tavalyi III. negyedévben mért 80 nap az idei II. negyedévre – jelentős javulás után – 50 napra mérséklődött.
Hagyományosan a nagyvárosokban töltik a legkevesebb időt a piacon az ingatlanok, így a panellakások is. Ennek megfelelően 2025. II. negyedévében a régióközpontokban keltek el leggyorsabban a panelek, mindössze 39 nap alatt, de ezt az értéket majdnem hozták Pest külső kerületei is 43 nappal, míg a főváros budai részén 52, a belső pesti kerületekben 49 nap az átlag, ami nagyjából megfelel országos átlagnak. A kisebb városokban (59 nap) és a megyei jogú városokban (66 nap) az értékesítéshez az országos átlagnál hosszabb időre volt szükség.
A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 84 nap volt a II. negyedévben, ami szintén jelentősen kevesebb az I. negyedévben mért átlagértéknél. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a használt téglalakások forgási sebességének gyorsulása csak a második negyedévre érvényes, mert az I. negyedéves érték még megegyezett a tavalyi éves átlaggal. Ebben a szegmensben a külső pesti kerületek forgási sebessége a legkedvezőbb a II. negyedévben mért 54 nappal, amelyet a régióközpontok 60 napos átlaga követ. A belvárosi és budai kerületek szinte párhuzamosan pörögtek 73 és 76 nappal. A megyei jogú városokban 87 nap az irányadó, míg a kisebb városokban, illetve a fővárosi agglomerációban 130-135 nap, bő négy hónap volt az átlagos értékesítési idő ebben a szegmensben.
A használt házak átlagos értékesítési ideje az idei első és második negyedévben egyaránt 201 nap volt.
„Ez az érték a tavalyi évhez és az előző év utolsó negyedévéhez képest egyaránt bő két héttel hosszabb idő”
– emelte ki az elemzési vezető.
Soóki-Tóth Gábor elmondta, a településtípusok értékesítési idejében itt alakult ki a legnagyobb különbség. A külső pesti kerületek 138 napos átlagértéke a legkedvezőbb, de még a megyei jogú városok 150 napos, a régióközpontok 162 napos átlaga is jelentősen kedvezőbb az országos átlagnál. Pest vármegyében 185 nap, Budán, ahol a magas árak némileg hűtötték a keresletet, átlagosan 204 napot kellett várni a sikeres üzletzárásra. A kisebb városokra és községekre pedig bőven 200 nap feletti érték jellemző: a kisvárosokban 217, a községekben 250 nap a mértékadó az év második negyedévében.
„A felújításra szoruló és korszerűtlen használt házat a legnehezebb eladni, ez a trend tartósnak ígérkezik, a vevők többsége nem építkezni, hanem költözni szeretne”
– magyarázta Soóki-Tóth Gábor.
„A jelenlegi trend egyértelműen arról árulkodik, hogy továbbra is a nagyvárosokban élénk az ingatlanpiac. Továbbra is a kedvezőbb árazású és jó elhelyezkedésű ingatlantípusok fogynak a leggyorsabban, a drágább körzetekben, különösen a családi házak, villák esetében nagyobb türelemre van szükség az eladáshoz.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése
A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.
A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.
Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek
„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”
– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.
A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.
850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése
Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.
„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”
– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.
Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.
4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek
A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.
„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”
– mondja Kardos Ádám.
„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”
– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban
Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.
A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.
1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen
Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.
Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.
Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.
Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.
2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat
Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.
Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.
3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon
Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.
4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot
Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.
5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel
Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.
6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem
Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.
7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban
Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Ipar1 hét ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Tippek2 hét ago
Ajándékötletek gépkezelőknek, akik olajszagban érzik otthon magukat
-
Gazdaság2 hét ago
Drága lesz a külföldön tanuló egyetemisták lakhatása
-
Tippek2 hét ago
Megérkezett a MICHELIN CrossClimate 3 Sport
-
Ipar1 hét ago
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
-
Gazdaság1 hét ago
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
-
Gazdaság2 hét ago
Lamborghini vs. Ferrari: most kiderült, melyiket keresik többen Magyarországon