Egyre többen ismerik fel, hogy az egészségpénztár hasznos segítséget jelent az egészségmegőrzés terén, de azt kevesen tudják, hogy a pénztárban tartott pénzük adómentes hozamot termel számukra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos látogatást tett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) keszthelyi Georgikon Campusán, ahol tárgyalást folytatott Dr. Gyuricza Csabával, az Egyetem rektorával.

A találkozó középpontjában a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei álltak a magyar agrárium nemzetstratégiai kihívásainak kezelésében.

A rektor egy átfogó stratégiai koncepciót ismertetett, amely bemutatta, hogyan lehet az állami és egyetemi adatbázisokat – például a Nemzeti Talajtani Adatbázist, a Vadgazdálkodási Adattárat vagy a meteorológiai méréseket – integrálni egy országos agrár MI-platformba. A cél egy olyan döntéstámogató rendszer létrehozása, amely precíz előrejelzésekkel segíti a termésbiztonságot, a klímaadaptációt és a járványmegelőzést, miközben a gazdák, kutatók és hatóságok számára is nyílt hozzáférést biztosít.

A MATE már jelenleg is számos projektjében alkalmaz mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat. Ezek a rendszerek nem csupán a magyar agrárium ellenállóképességét növelik, hanem a gazdálkodói döntéseket is magasabb szintre emelik.

A mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem kézzelfogható gazdasági versenyelőnyt is. Az adatvezérelt döntéshozatal, a célzott inputanyag-felhasználás és a járványkockázatok korai észlelése akár évente több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményezhet az ágazatban. A klímaadaptációs beavatkozások és a hozamoptimalizálás révén 1000 milliárd forintot is elérhet az az összeg, amelyet az MI-alapú rendszerek képesek lehetnek középtávon megőrizni vagy visszatermelni a magyar mezőgazdaságban. Ez nemcsak a termelők jövedelembiztonságát növeli, hanem az egész ország élelmezésbiztonságát és exportképességét is erősíti.

A találkozón Dr. Gyuricza Csaba kiemelte:

„A mesterséges intelligencia nem a jövő lehetősége, hanem a jelen kötelessége. A MATE küldetése, hogy az agrárium digitális átállásának élére álljon, és hidat képezzen a tudományos innováció és a gazdálkodók mindennapi valósága között.”

A megbeszélésen szó esett egy jövőbeli Nemzeti Reziliencia Központ létrehozásának lehetőségéről is, amely az állami-egyetemi-vállalati együttműködések bázisaként működne a klímaadaptáció és az agrárinnováció területén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Geopolitikai kockázatok, gazdasági szankciók és árfolyam ingadozások – nincsenek ma könnyű helyzetben a treasury szakértők. 96%-uk a cash- és likviditáskezelést, 80%-uk a pénzügyi kockázatok hatékony menedzselését tekinti a legfontosabb prioritásnak – derül ki a PwC Magyarország több mint 100 hazai treasury szakértő megkérdezésével 2024-ben végzett felméréséből.

A jelenlegi volatilis pénzügyi piacokon egy rugalmasan alkalmazkodni tudó treasury funkciónak stratégiai szerepe van a vállalati pénzügyek irányításában.

A treasury szerepe a pénzügyi stabilitásban

Az elmúlt években a treasury funkció szerepe jelentősen felértékelődött olyan világgazdaságot érintő események következtében, mint a Covid19-járvány, az orosz-ukrán háború és az energiaválság, melyek különösen a cash- és likviditásmenedzsment, valamint a pénzügyi kockázatok kezelése terén okoztak nehézséget világszerte. Ezért a vállalati pénzügyek új megközelítéseket igényeltek, és a kiszámíthatatlan gazdasági történésekre való sikeres reagálás stratégiai szemléletet követelt a treasury szakértőktől.

„Az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanságok, a beszállítói láncok akadozása és az instabil üzleti környezet miatt a vállalatoknak fokozott figyelmet kellett fordítaniuk a likviditásra és a készpénzáramlásra. A treasury funkció kulcsszereplővé vált a pénzügyi stabilitás megőrzésében, a rövid távú finanszírozási igények kezelésében és a likviditási kockázatok minimalizálásában”

– hangsúlyozta Heronyányi Péter, a PwC Magyarország treasury tanácsadási csapatának vezetője.

Fizetésforgalmi kihívások

A cash- és likviditáskezelés az egyik legfontosabb prioritása és egyben egyik legjelentősebb kihívása a treasury szakértőknek 2025-ben. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az előrejelzések pontosak legyenek, és a treasury csapat megfelelő módon lássa a felmerülő kitettségeket és a szabad pénzeszközállományt.

„Folyamatosan egyensúlyt kell tartani a fizetőképesség biztosítása és a hozamoptimalizálás között. Utóbbit prudenciális okokból a vállalat befektetési szabályzata is korlátozza, míg előbbit a piaci volatilitás, a kamatkörnyezet gyors változása, valamint a vevői számlák rapszodikus teljesítése miatt nehéz pontosan előre jelezni” – mutat rá Mosóczi György, a PwC szakértője. „Manapság számos megoldási lehetőség létezik cash menedzsment terén, ami hatékonyság növekedést eredményezhet, de hogy egy adott vállalatnak mi a legmegfelelőbb, az függ a vállalat igényeitől, a csoporttagok számától, a földrajzi elhelyezkedéstől vagy az alkalmazott devizáktól is”

– tette hozzá.

Pénzügyikockázat-kezelés: fókuszban a devizakockázat

A pénzügyikockázat-kezelés, beleértve az árfolyamkockázatot, a tőzsdei áruk árváltozásának kockázatát, a kamat- és hitelezési kockázatot, a treasury szakértők 80%-ánál a második leggyakoribb feladatként szerepel, de nehézséget csak a kitöltők 41%-ának okoz. Ez azért meglepő, mert a kapcsolódó folyamatok többnyire manuálisak, de a válaszadók szerint megfelelően kiszolgálják őket.

Az árfolyamkockázatokat a vállalatok többsége aktívan fedezi. A kitettségek meghatározása jellemzően manuálisan történik. A treasury csapatok többsége 1-3 deviza kezelésével foglalkozik, és a kitöltők 87%-a használ származékos ügyleteket (pl. forward, swap stb.) kockázatkezelési célokra. Az ilyen típusú ügyleteket 64% csoportszinten köti meg, és a vállalatok csupán 45%-a alkalmaz fedezeti számvitelt ezekre az ügyletekre, noha az adózási, kontrolling és számviteli szempontból is előnyös lehet.

Még mindig a kézi vezérlés jellemző

A digitális technológia – AI és gépi tanulási megoldások – nem csupán a napi treasury feladatok hatékonyabb elvégzését, de a jobb minőségű információk előállítását is támogatná, mégis sok helyen még mindig manuális folyamatokra hagyatkoznak. A kérdőívet kitöltők mindössze 28%-a használ Treasury Management Systemeket (TMS), de 40%-uk tervezi ilyen rendszerek bevezetését.

A treasury szakemberek jelenleg sokkal inkább API-kapcsolatok kialakításában, adatelemző szoftverekben és adatvizualizációban látják a lehetőséget hatékonyságnövelésre, amit a PwC Magyarország 14. Magyarországi Vezérigazgató felmérése is alátámaszt, hiszen az abban megkérdezett vállalatvezetők 80%-a egyértelműen hatékonyság növekedésről számolt be az AI-nak köszönhetően, emellett az érintett vállalatok több mint egytizedében a bevétel és a jövedelmezőség is nőtt a technológia jóvoltából.

Az AI és a gépi tanulási megoldások bevezetése nem csak a pontosabb előrejelzésekhez, hanem a hatékonyabb kockázatkezeléshez is hozzájárulhat, és megkönnyítheti a változó piaci környezetre való gyors reagálást.

Központosított bankkapcsolatok

A treasury IT-infrastruktúra jellemzője, hogy a banki kapcsolatok és tranzakciók menedzselése rendszerszinten támogatott, viszont a válaszadók kevesebb, mint fele rendelkezik direkt (end-to-end) kapcsolattal a belső rendszerei és a bankja között. A megkérdezettek közel fele képes ERP-ből indítani banki utalásait, de jellemző az elektronikus banki portálon manuálisan végzett utalási csomag rögzítése is. A szakemberek jelenleg leginkább a fizetési folyamatok automatizálásában látják a fejlesztési lehetőségeket, de sokan a valós idejű utalásoknak (instant payment) örülnének.

Szorosan a treasury területéhez kapcsolódik a bankszámlák kezelése, az egyéb banki adminisztrációs feladatok, valamint a követeléskezelés is, melyekkel összességében elégedettek a megkérdezettek. Azonban a banki kapcsolatra a kitöltők 79%-ának lokálisan kevés vagy semmilyen befolyása sincs, mivel a vállalatcsoporton belül kialakított központi treasury csapat foglalkozik ezzel a területtel. A központosított bankkapcsolatok lehetővé teszik a stratégiai szintű és transzparens együttműködést, ami jobb díjstruktúrákat eredményezhet (költség, mint döntő szempont), és hozzájárul az egységes pénzügyi infrastruktúra kialakításához.

A treasury terület felépítése

A felmérést kitöltők 66%-ánál működik külön treasury részleg, jellemzően az összes válaszadók figyelembevéve átlagosan 6 főből áll, de vállalatcsoportoknál tipikus a központosítottan működő treasury csapat, illetve még mindig sok szervezetnél a számvitel és kontrolling terület látja el a treasury feladatokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!