Connect with us

Gazdaság

Még mindig bőven van teendő GDPR ügyileg

gdpr

Három éve lépett hatályba az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR).

A vállalkozások, tartva a kilátásba helyezett bírság extrém magas összegétől, nagy lendülettel igyekeztek megfelelni a szabályoknak, ám az elmúlt években mintha ez a tendencia alább hagyott volna. Az adatvédelmi keretrendszer szabályozásában vannak még hiányosságok, miközben egy-egy adatvédelmi incidens komoly anyagi-, és presztízsveszteséggel jár. Vajon mennyire érettek most a vállalkozások adatvédelmi szempontból?

Ha megnézzük az elmúlt három év mérlegét, 100 millió eurós bírságot kapott a francia adatvédelmi hatóságtól a Google, miután a keresőóriás felhasználói előzetes beleegyezése nélkül helyezett el reklámokkal kapcsolatos sütifájlokat és erről nem megfelelően tájékoztatta ügyfeleit. A British Airways légitársaságnak 20 millió fontjába került, hogy egy kibertámadás elkövetői több százezer ügyfeladathoz fértek hozzá. Adatvédelmi incidens miatt 100, az ügyfélszolgálati irodán készített hangfelvételek miatt pedig 60 millió forintot kellett fizetnie két magyar cégnek, miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eljárást indított ellenük.

A tavalyi év legnagyobb visszhangot kiváltó, komoly bírságokkal záruló adatvédelmi ügyei is mutatják, hogy a GDPR 2018-as hatálybalépése óta még a legnagyobb vállalkozások sem tudtak teljes körűen megfelelni a rendelet előírásainak. A Deloitte Magyarország ezért felmérést készített arról, hogy megvizsgálja, vajon a vállalkozások mennyire érettek adatvédelmi szempontból. A felmérés tapasztalatai szerint az adatvédelmi keretrendszerben, a jogi-, és IT kontrollok területén is sok még a hiányosság.

„A vállalkozások nehezen követik le az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok időközbeni változását. A GDPR-ral kapcsolatos vállalati szabályozások ugyan kialakultak, de a gyakorlatban nem működnek megfelelően. Az adatvédelmi keretrendszer statikus, és rendszeres felülvizsgálata elmarad”

– hoz néhány példát a felmérés eredményeiből Dr. Kustos Petra, a Deloitte Legal adatvédelmi csoportvezetője. Pedig szerinte az adatvédelmi előírásoknak való megfelelés befolyásolja a vállalkozások versenyképességét, hiszen a beszállítók kiválasztásánál ma már az is szempont, hogyan kezelik a személyes adatokat.

„Ha fennáll a visszaélés veszélye, a fogyasztók egyre nagyobb számban fordulnak az adatvédelmi hatósághoz”

– tette hozzá a szakértő ügyvéd.

Pedig aki szeretne, az találhat segítséget. Az Európai Unió támogatásával működő STAR II projekt ugyanis pont azt a célt szolgálta, hogy mind a kis-, és középvállalkozások, mind az adatvédelmi hatóságok támogatást kapjanak figyelemfelhívó kampányok, hotline információs vonalak és egyéb megoldások segítségével a GDPR megfelelésének javítására.

„Az adatvédelmi szabályok betartása azért is rendkívül fontos, mert egy adatvédelmi incidens sokba kerülhet a vállalkozások számára”

– hívta fel a figyelmet Szöllősi Zoltán, a Deloitte IT kockázatkezelési üzletágának igazgatója. És nem csak a komoly bírságok, vagy az érintettek kártalanítása miatt. Az incidensek globális átlagos összköltsége 2020-ban 3.86 m USD volt egy erről szóló IBM felmérés szerint.

A megfelelő válaszintézkedések komoly emberi és anyagi erőforrásokat és időbeni ráfordítást igényelnek; egy–egy adatvédelmi incidens azonosítására és megfékezésére átlagosan 280 nap szükséges, ráadásul a költségek 39 százaléka az incidens után több, mint egy évvel keletkezik. A legnagyobb károkat azonban a reputációs veszteségek elszenvedése jelenti: a válaszadók harmadánál komolyan sérült a cégük hírneve az adatvédelmi incidens miatt – mondta Szöllősi Zoltán. A szakértő szerint a kritikus kockázatok bekövetkezését és az adatvédelmi keretrendszer megfelelő működtetését a legegyszerűbben adatvédelmi tisztviselő (DPO) alkalmazásával lehet elkerülni.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss