Gazdaság
Az üzleti folyamatok digitalizációja még előttünk áll
2500 vállalkozás válaszai alapján készült elemzés a Műegyetemen a magyar kis- és középvállalkozások digitális felkészültségéről. A tapasztalatok az MBA képzésben is hasznosulnak.
A kkv-k internet ellátottsága magas szintű, ugyanakkor komoly fejlesztési lehetőség látszik az informatikai alkalmazások üzleti folyamatokba integrálásában, így összegezhetők a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (BME GTK) friss kutatási eredményei.
A BME következtetései összhangban vannak az Európai Unió rendszeresen hivatkozott Digital Economy and Society Index (DESI) mérőszámának Magyarországra vonatkozó adataival, ahol a hálózatelérésben, internethozzáférésben, és egyéb technológiai adatokban EU-s átlagon, sőt sok területen afelett teljesít Magyarország. Pozitív eredménynek tekinthető, hogy bár szignifikáns eltérés van a 250 fő feletti vállalatok és az 5 fő alatti mikrovállalkozások digitalizáltsága között, a digitális képességek és az internethasználat ennek ellenére elterjedtnek, és egyenletes eloszlásúnak tekinthetők. Ez nagymértékben köszönhető azoknak a kötelező alkalmazásoknak, amelyeket az adóbevalláshoz, a banki tranzakciókhoz vagy más közigazgatási kapcsolattartáshoz kell a vállalatoknak alkalmazniuk.
Ezzel szemben komoly fejlesztési lehetőség látszik az informatikai alkalmazások speciális üzleti folyamatokba integrálásának területén. A már emlitett DESI mérés és a BME kutatásában vizsgált 2500 elemes vállalati minta is igazolta, hogy bizonyos iparágakban még alacsony fokú az információrendszerek, az adatbázisok, a korszerű adatelemzés vagy a felhőszolgáltatások igénybevétele. Digitális készültség szempontjából a magyar vállalatok alacsony, közepes és magas készültségű csoportokra oszthatók. Magas a digitalizáltság a pénzügyi és infokommunikációs szektorban, míg például a bányászat, illetve az építőipar sorolhatók az alacsony digitalizáltságú iparágak közé. Megjelennek a regionális hatások is – ahol húzó iparágak működnek és fejlettebb üzleti környezetről beszélünk ott jóval magasabb a digitális készültség (például a járműipar régióiban vagy a fejlett Közép-Magyarországi régióban).
A nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából nagy jelentőségű digitális transzformáció területén a BME több karán végeznek alapkutatásokat, vezetnek innovációs projekteket és a témakör a tantárgyak között is szerepel. A kutatásról Nemeslaki András, egyetemi tanár, a BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan tanszékének vezetője elmondta: „A tapasztalatok szerint a műszaki kihívások mellett gyakori, hogy a vezetési, üzleti, illetve vállalkozói szemléletbeli hiányosságok akadályozzák a digitális transzformáció sikeres végrehajtását. A BME GTK a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) együttműködve éppen ezért egy átfogó kutatási programot dolgozott ki az elmúlt két évben, amelynek részeként a magyar KKV-k digitális érettségét, az IKT eszközök bevezetésével elért jövedelmezőség változását, illetve ezek regionális, iparági és vállalati mérethez köthető összefüggéseit is feltárjuk.” Hozzátette, hogy az eredmények ismeretében cél a műegyetemi vezetőképzések – kiemelten, a jövő tanévben harmincadik évfordulóját ünneplő BME Master of Business Administration program – fejlesztése annak érdekében, hogy a hallgatók a gazdasági és műszaki ismeretek legkorszerűbb kombinációját, valamint az empirikus adatokat megismerve a hazai specialitásokat és kitörési pontokat is elsajátítsák.
A kutatás első fázisa 2020-ban, a koronavírus-járvány időszakában zajlott 2500 tagú, reprezentatív kkv mintán. Az adatgyűjtés és elemzés során az e-NET Internetkutató és Tanácsadó Kft. volt a BME partnere. A kutatók a már említett jövedelmezőségi, földrajzi és vállalati méret adatok mellett, információkat gyűjtöttek a digitális képességekről (internethasználat, adatvédelem, IKT képességek), az alapfolyamatok digitalizáltságáról (közigazgatási kapcsolatok, on-line fizetési megoldások, számlázás, stb.), illetve a speciális üzleti folyamatokkal kapcsolatos infokommunikációs alkalmazásokról (vállalati információrendszerek, HR alkalmazások, céges adatbázisok használata, e-kereskedelmi megoldások, stb). Rákérdeztek a transzformációt ösztönző tényezőkre is, pl. az állami támogatások szerepére vagy a COVID hatására.
A kutatás szerint a digitális érettség száznál több mutatója közül valójában csak háromnak van érdemi pozitív hatása a jövedelmezőségre: a számítógépet vagy laptopot használó alkalmazottak arányának, a hordozható eszközöket használó alkalmazottak arányának, és a főállasú IKT munkaerő foglalkoztatásának. Mindhárom a munkaerő digitális kompetenciáira és ellátottságára vonatkozik. Mivel átlagosan a vállalatok 50 százaléka alacsony digitalizáltságú ezeket a kompetenciákat tekintve, a legmagasabb termelékenységű és jövedelmezőségű vállalatok között is nagy arányban vannak olyan cégek, ahol a munkaerő digitalizáltsági foka alacsony. A digitális érettség és jövedelmezőség közötti kapcsolat nagy változatosságot mutat a vállalat nemzetgazdasági ágazati besorolásának, földrajzi elhelyezkedésének és méretének függvényében. Egyes vállalattípusokban a fenti kapcsolat ellentétes előjelű lehet, mint más típusokban. E kereszthatások feltárása fontos ahhoz, hogy azonosítható legyen, a gazdaság további digitalizációja mely szektorokban mozgósíthat versenyképességi tartalékokat.
A nagymintás kutatást esettanulmányokkal és interjúkkal kiegészítő mélyelemző esetekből az is kiderül, hogy a vállalaton belüli érdekcsoportok számára jól kivehető különbségek vannak digitális transzformációtól elvárt hozamok, és a befektetett erőforrások mértékével kapcsolatban. Érdekes például az a sztereotípia, hogy az idősebb generáció ellenáll a digitálizációval szemben, holott a kutatás adatai szerint ennél jóval dominánsabb a vállalatban elfoglalt funkcionális nézőpontok közötti különbség (pl. az értékesítés, a számvitel vagy a termelés elérő célrendszere), vagy a vezetői hierarchia közötti eltérések (pl. más egy művezető problémája, mint egy vezérigazgatóé, akármilyen a köztük levő korkülönbség).
A BME GTK és az MNB szakértőinek részvételével jelenleg is zajlik az adatok többirányú elemzése, és az eredményekből levonható tanulságok megjelentetése 2021. második felében várható. Az őszi félévben ezen vizsgálatoknak részletes összefüggései is további izgalmas, és újszerű tartalmi elemekkel fogják gazdagítani az MBA programot, segítve a hallgatók felkészülését a vállalati digitális transzformációs projektek vezetésére.
Gazdaság
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
Mekkora az átlagos használtautó-ár ma Magyarországon? Milyen gyorsan terjednek a zöld meghajtású járművek? Milyen futásteljesítményre számíthatunk, ha benzines vagy dízel járművet választunk? Ezekre a kérdésekre mostantól minden hónapban pontos válaszokat ad a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös statisztikai kiadványa. A most induló együttműködés célja, hogy a vásárlók, szakértők és döntéshozók végre valós, nagymintás adatokon alapuló képet kapjanak a hazai használtautó-piacról.
A partnerség különlegessége, hogy a Használtautó.hu immár több mint két évtizede Magyarország legmeghatározóbb használtautó-piaci szereplője, adatbázisa pedig egyedülálló méretű és részletességű. A portál minden hónapban több mint félmillió látogatót vonz, és volt olyan időszak, amikor a legtöbb oldalletöltéssel rendelkező hazai weboldallá lépett elő. A KSH-val közösen készített, rendszeresen frissülő adatközlés így nemcsak a hazai autópiac átláthatóságát növeli, hanem hosszú távon segíthet a tudatosabb vásárlói és szakpolitikai döntések meghozatalában is.
„A Használtautó.hu több mint két évtizede Magyarország legmeghatározóbb használtautó-piaci szereplője – és éppen ezért társadalmi felelősséget is vállalunk. Mivel hazánkban a használt autók áralakulásáról sem az állami nyilvántartásokban, sem más adatforrásokban nem állnak rendelkezésre jó minőségű, nagymintás adatok, úgy döntöttünk, a Használtautó.hu teljes áradatbázisát rendelkezésre bocsátjuk a KSH számára. A most induló együttműködés eredménye nemcsak egy újabb kísérleti adatkiadvány, hanem valódi 21. századi innovációs hungarikum. A célunk, hogy a lakosság, az elemzők és a gazdasági döntéshozók is pontosabb képet kapjanak a használtautó-piac folyamatairól.” – emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
A 2025. májusi első adatcsomag máris rávilágít néhány érdekes trendre. A hirdetések közel 40%-a 2,5 millió forint alatti árkategóriába esik, és több mint egynegyede (26,4%) a 2,5–5 millió forintos sávba tartozik. Vagyis a kínálat zöme még mindig az alacsonyabb árfekvésű autókból áll. Ugyanakkor a 10 millió forint fölötti kategória is egyre hangsúlyosabbá válik: ezek a prémium vagy újabb modellek már 13,4%-os arányban szerepelnek a kínálatban, ami egy hónap alatt is több mint fél százalékpontos növekedést jelent.
Ezzel párhuzamosan az átlagos kínálati ár is emelkedett: egy hónap alatt 70 ezer forinttal lett magasabb, jelenleg 5 490 000 forinton áll. Fontos látni, hogy az árak lassú, de folyamatos emelkedése hosszabb távon komoly hatással lehet a vásárlási döntésekre – különösen azok számára, akik 3–5 millió forintos keretből keresnek megfelelő autót.
Az adatok azonban nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is sokat elmondanak. Meghajtás szerint a hirdetések fele továbbra is benzines autókat érint – ezekből májusban több mint 54 ezer került fel az oldalra. A dízelek aránya 42% körüli, viszont ami igazán figyelemre méltó: az elektromos és hibrid meghajtású autók száma hónapról hónapra látványosan nő. Májusban az elektromos autók kínálata 5,9%-kal, a hibrideké pedig 6,5%-kal emelkedett áprilishoz képest. Ez azt jelzi, hogy bár még mindig kisebbségben vannak a zöld járművek, a környezettudatos technológiák iránti kereslet egyre inkább megjelenik a használtpiacon is.
Mit várhatunk, ha egy használt autó kilométeróra-állása alapján szeretnénk dönteni? A most publikált adatok alapján a dízelautók átlagos futásteljesítménye 221 ezer kilométer, míg a benzines modelleké „csak” 157 ezer. Ez közel 41%-os különbség, ami rávilágít arra is, hogy a dízelek jellemzően hosszabb távokra használt járművek, és vásárlás előtt érdemes alaposan mérlegelni, hogy számunkra milyen használati cél a releváns. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy ezek a dízelek átlagosan két évvel fiatalabbak is – vagyis kevesebb év alatt tettek meg több kilométert.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
A Huawei felkerült a TIME100 2025-ös legbefolyásosabb cégeket felsoroló listájára, mivel az amerikai szankciók ellenére jelentős előrelépéseket tett az AI, az 5G, a 6G, a felhőtechnológia és az elektromos járművek fejlesztése terén, valamint 2024-ben kiemelkedő, 118,2 milliárd dolláros bevételt ért el.
A Huawei új lendülettel válaszol az amerikai exportkorlátozások okozta kihívásokra. Ugyan Washington megtiltotta Kínának a hozzáférést az Nvidia legfejlettebb mesterséges intelligencia termékeihez, a Huawei Ascend 910C AI chipje az Nvidia H100 chipek teljesítményének akár 60%-át is elérheti bizonyos feladatokban. A vállalat az 5G-technológia területén meghatározó szerepet tölt be, és aktívan részt vesz a 6G-fejlesztés nemzetközi irányainak alakításában is. Emellett a felhőtechnológia és az elektromos járművek fejlesztése terén is folyamatos innovációval és előrelépésekkel erősíti pozícióját. A Huawei 2024-es bevétele 118,2 milliárd dollár volt, ami 22,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Továbbá nemrég piacra dobtak egy 18-hüvelykes, hajtogatható kijelzővel rendelkező laptopot is, amely a saját fejlesztésű Harmony operációs rendszert futtatja.
„A Huawei elkötelezett amellett, hogy erős számítástechnikai kapacitást építsen ki Kínában, és alternatív megoldást kínáljon a világnak”
– mondta korábban Meng Wanzhou, a cég pénzügyi igazgatója és a vállalat alapítója, Ren Zhengfei lánya.
A TIME100 legbefolyásosabb cégeket felsoroló 2025-ös listája a világ olyan vállalatait emeli ki, amelyek jelentős hatást gyakorolnak különböző ágazatokban, például a technológia, az egészségügy és a fenntarthatóság terén. A TIME szerkesztői és szakértői gondosan válogatják ki a cégeket újító szellemük, globális hatásuk és vezető szerepük alapján.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Egymillióval nőhet a lakossági klímák száma Magyarországon – így válasszunk okosan
A háztartási klímaberendezések száma két évtized alatt megtízszereződött Magyarországon, jelenleg másfélmillió ilyen készülék van használatban, de a következő öt évben akár közel egymillióval is növekedhet a lakossági légkondik állománya.
Az LG szakértője e felfutás, illetve a minden nyáron jelentkező vevői roham kapcsán oszt meg hasznos tippeket a klímavásárlás előtt állók számára.
A hazai villamosenergia-rendszer irányítását végző MAVIR előrejelzése alapján a meglévő, közel másfélmilliós darabszámon túl 2030-ig további mintegy félmillió légkondicionáló készüléket szereltethetnek fel a magyarországi háztartások, de egy dinamikusabb felfutást feltételezve a közel egymilliós növekedés sem zárható ki. Öt év múlva így akár már 2,4 millió készülék is üzemelhet a hazai lakóingatlanokban. Ez persze nem jelenti azt, hogy fél évtized múlva a bő 4,6 milliós lakásállomány fele el lesz majd látva légkondicionálóval – hiszen nem ritka, hogy egy ingatlanba több készüléket is beszereltetnek –, az viszont biztos, hogy KSH legutóbbi, 2022-es népszámlálási statisztikájában szereplő arány, nevezetesen az, hogy a magyar lakások 28 százalékában működik klímaberendezés, jelentősen növekedni fog.
Egyre többen használják a légkondit fűtésre is
A statisztikai hivatal adataiból kitűnik, hogy a klímaberendezések területi eloszlása erősen eltérő, amiben a klimatikus és a jövedelmi viszonyok is közrejátszanak. Budapesten a lakások több mint harmadában (37%), a Balaton és a Velencei-tó környékén pedig ennél is magasabb arányban található ilyen készülék. Kiemelkedő még Pest és Csongrád-Csanád vármegye, valamint más alföldi területek, ahol nyáron az ország legmagasabb hőmérsékletei mérhetők. A legkevesebb klíma a hegyvidéki térségekben, például Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található – alapvetően a domborzat és az alacsonyabb nyári hőterhelés miatt.
„Az emberek egyre jobban alkalmazkodnak a forró nyarakhoz: ma már nem ritka, hogy valaki nemcsak hűteni, hanem átmeneti időszakban fűteni is klímával szeretne – főként az energiaárakkal kapcsolatos bizonytalanság miatt”
– mondta Falvi József, az LG magyarországi légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője.
Így válasszunk megfelelő klímát
Az LG tapasztalatai szerint a vásárlók egyre tudatosabbak: sokan már a szezon előtt beszerzik és telepíttetik a készüléket, hogy elkerüljék a nyári rohamot. Ennek ellenére a kánikula idején így is többszörösére nő a kereslet, különösen a gyorsan elérhető modellek iránt.
„A klíma ma már nemcsak a nyári túlélés eszköze, hanem az otthoni komfort és energiahatékonyság alapja is. A vásárlók egyre tudatosabbak, és hosszú távra terveznek”
– fogalmazott Falvi József.
A fűtésre is használt klímák esetében különösen fontos az inverteres, energiatakarékos technológia, valamint az, hogy a berendezéseket ne méretezzék túl, gondoskodjanak a kondenzvíz téli elvezetéséről, és számoljanak a meleg levegő felfelé áramlásával, ha a beltéri egység oldalfalra kerül.
Érdemes figyelni arra, hogy a készülék minél magasabb SCOP energiahatékonysági értékkel rendelkezzen, minél alacsonyabb külső és belső zajkibocsátás mellett, de rendkívül fontos a garanciaidő hossza és a szervizháttér is. A távoli vezérelhetőség érdekében válasszunk wifis berendezést, illetve nézzünk utána, hogy a kényelmes kezeléshez szükséges mobiltelefonos applikáció milyen felhasználói értékeléssel rendelkezik.
„Az LG ThinQ mobilalkalmazás például 5-ből 4,6 *-on áll a Play áruházban, közel 900 ezer értékelés alapján”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás1 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar6 nap ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Gazdaság2 hét ago
Bitget – Ez lesz az új Revolut?
-
Tippek2 hét ago
Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben
-
Gazdaság1 hét ago
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
-
Okoseszközök6 nap ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság2 hét ago
Erősítené magyar viszonteladói hálózatát az Apple
-
Tippek1 hét ago
Pénzfelvétel külföldön? Ennyibe kerülhet egy rossz döntés