Gazdaság

Az üzleti folyamatok digitalizációja még előttünk áll

2500 vállalkozás válaszai alapján készült elemzés a Műegyetemen a magyar kis- és középvállalkozások digitális felkészültségéről. A tapasztalatok az MBA képzésben is hasznosulnak.

A kkv-k internet ellátottsága magas szintű, ugyanakkor komoly fejlesztési lehetőség látszik az informatikai alkalmazások üzleti folyamatokba integrálásában, így összegezhetők a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (BME GTK) friss kutatási eredményei.

A BME következtetései összhangban vannak az Európai Unió rendszeresen hivatkozott Digital Economy and Society Index (DESI) mérőszámának Magyarországra vonatkozó adataival, ahol a hálózatelérésben, internethozzáférésben, és egyéb technológiai adatokban EU-s átlagon, sőt sok területen afelett teljesít Magyarország. Pozitív eredménynek tekinthető, hogy bár szignifikáns eltérés van a 250 fő feletti vállalatok és az 5 fő alatti mikrovállalkozások digitalizáltsága között, a digitális képességek és az internethasználat ennek ellenére elterjedtnek, és egyenletes eloszlásúnak tekinthetők. Ez nagymértékben köszönhető azoknak a kötelező alkalmazásoknak, amelyeket az adóbevalláshoz, a banki tranzakciókhoz vagy más közigazgatási kapcsolattartáshoz kell a vállalatoknak alkalmazniuk.

Ezzel szemben komoly fejlesztési lehetőség látszik az informatikai alkalmazások speciális üzleti folyamatokba integrálásának területén. A már emlitett DESI mérés és a BME kutatásában vizsgált 2500 elemes vállalati minta is igazolta, hogy bizonyos iparágakban még alacsony fokú az információrendszerek, az adatbázisok, a korszerű adatelemzés vagy a felhőszolgáltatások igénybevétele. Digitális készültség szempontjából a magyar vállalatok alacsony, közepes és magas készültségű csoportokra oszthatók. Magas a digitalizáltság a pénzügyi és infokommunikációs szektorban, míg például a bányászat, illetve az építőipar sorolhatók az alacsony digitalizáltságú iparágak közé. Megjelennek a regionális hatások is – ahol húzó iparágak működnek és fejlettebb üzleti környezetről beszélünk ott jóval magasabb a digitális készültség (például a járműipar régióiban vagy a fejlett Közép-Magyarországi régióban).

A nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából nagy jelentőségű digitális transzformáció területén a BME több karán végeznek alapkutatásokat, vezetnek innovációs projekteket és a témakör a tantárgyak között is szerepel. A kutatásról Nemeslaki András, egyetemi tanár, a BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan tanszékének vezetője elmondta: „A tapasztalatok szerint a műszaki kihívások mellett gyakori, hogy a vezetési, üzleti, illetve vállalkozói szemléletbeli hiányosságok akadályozzák a digitális transzformáció sikeres végrehajtását. A BME GTK a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) együttműködve éppen ezért egy átfogó kutatási programot dolgozott ki az elmúlt két évben, amelynek részeként a magyar KKV-k digitális érettségét, az IKT eszközök bevezetésével elért jövedelmezőség változását, illetve ezek regionális, iparági és vállalati mérethez köthető összefüggéseit is feltárjuk.” Hozzátette, hogy az eredmények ismeretében cél a műegyetemi vezetőképzések – kiemelten, a jövő tanévben harmincadik évfordulóját ünneplő BME Master of Business Administration program – fejlesztése annak érdekében, hogy a hallgatók a gazdasági és műszaki ismeretek legkorszerűbb kombinációját, valamint az empirikus adatokat megismerve a hazai specialitásokat és kitörési pontokat is elsajátítsák.

A kutatás első fázisa 2020-ban, a koronavírus-járvány időszakában zajlott 2500 tagú, reprezentatív kkv mintán. Az adatgyűjtés és elemzés során az e-NET Internetkutató és Tanácsadó Kft. volt a BME partnere. A kutatók a már említett jövedelmezőségi, földrajzi és vállalati méret adatok mellett, információkat gyűjtöttek a digitális képességekről (internethasználat, adatvédelem, IKT képességek), az alapfolyamatok digitalizáltságáról (közigazgatási kapcsolatok, on-line fizetési megoldások, számlázás, stb.), illetve a speciális üzleti folyamatokkal kapcsolatos infokommunikációs alkalmazásokról (vállalati információrendszerek, HR alkalmazások, céges adatbázisok használata, e-kereskedelmi megoldások, stb). Rákérdeztek a transzformációt ösztönző tényezőkre is, pl. az állami támogatások szerepére vagy a COVID hatására.

A kutatás szerint a digitális érettség száznál több mutatója közül valójában csak háromnak van érdemi pozitív hatása a jövedelmezőségre: a számítógépet vagy laptopot használó alkalmazottak arányának, a hordozható eszközöket használó alkalmazottak arányának, és a főállasú IKT munkaerő foglalkoztatásának. Mindhárom a munkaerő digitális kompetenciáira és ellátottságára vonatkozik. Mivel átlagosan a vállalatok 50 százaléka alacsony digitalizáltságú ezeket a kompetenciákat tekintve, a legmagasabb termelékenységű és jövedelmezőségű vállalatok között is nagy arányban vannak olyan cégek, ahol a munkaerő digitalizáltsági foka alacsony. A digitális érettség és jövedelmezőség közötti kapcsolat nagy változatosságot mutat a vállalat nemzetgazdasági ágazati besorolásának, földrajzi elhelyezkedésének és méretének függvényében. Egyes vállalattípusokban a fenti kapcsolat ellentétes előjelű lehet, mint más típusokban. E kereszthatások feltárása fontos ahhoz, hogy azonosítható legyen, a gazdaság további digitalizációja mely szektorokban mozgósíthat versenyképességi tartalékokat.

A nagymintás kutatást esettanulmányokkal és interjúkkal kiegészítő mélyelemző esetekből az is kiderül, hogy a vállalaton belüli érdekcsoportok számára jól kivehető különbségek vannak digitális transzformációtól elvárt hozamok, és a befektetett erőforrások mértékével kapcsolatban. Érdekes például az a sztereotípia, hogy az idősebb generáció ellenáll a digitálizációval szemben, holott a kutatás adatai szerint ennél jóval dominánsabb a vállalatban elfoglalt funkcionális nézőpontok közötti különbség (pl. az értékesítés, a számvitel vagy a termelés elérő célrendszere), vagy a vezetői hierarchia közötti eltérések (pl. más egy művezető problémája, mint egy vezérigazgatóé, akármilyen a köztük levő korkülönbség).

A BME GTK és az MNB szakértőinek részvételével jelenleg is zajlik az adatok többirányú elemzése, és az eredményekből levonható tanulságok megjelentetése 2021. második felében várható. Az őszi félévben ezen vizsgálatoknak részletes összefüggései is további izgalmas, és újszerű tartalmi elemekkel fogják gazdagítani az MBA programot, segítve a hallgatók felkészülését a vállalati digitális transzformációs projektek vezetésére.

Related Topics:BME digitalizáció folyamat gtk kkv mnb

Up Next

Hatalmas változásra készül a Vodafone

Don't Miss

A leggazdagabbak új szórakozása a világűr

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!